udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 143 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-143
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Somai József

1991. július 6.

Kolozsváron júl. 6-án tartották meg az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának alakuló ülését. Somai Józsefet nevezték ki az RMDSZ országos titkárának. Tőkés László javaslatára a Küldöttek Országos Tanácsa felhívást intézett a román kormányhoz, a Nemzeti Megmentési Fronthoz és az ellenzéki pártokhoz az interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozására. Ugyancsak felhívást fogadtak el az EBEÉ genfi konferenciájához címezve, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. - A küldöttek Bukarestben politikai titkárnak és egyben szóvivőnek Mag Pétert jelölték. Somai József bemutatta a titkárság többi tagját, Farkas Mária gazdasági titkárt, Kötő József társadalomszervezési titkárt és Mózes Pál szervezési titkárt. A Küldöttek Országos Tanácsa határozatokat hozott a következőkre vonatkozóan. Az RMDSZ elismeri a horvát és szlovén nemzet önrendelkezési jogát és elítéli a katonai megoldást, aggodalmát fejezi ki a Romániában erősödő zsidóellenes megnyilvánulások miatt, támogatja egy kisebbségi fórum megalakítását a Kárpátmedence térségében. Az RMDSZ felhívást intézett az EBEÉSZ genfi kisebbségi konferenciájához, jelezve, hogy a konferencián megjelent román delegációban a kétmilliós magyar kisebbség egyetlen tagja sem vehet részt, emiatt nem volt módjuk álláspontjuk kifejtésére. Romániában nem szűntek meg a kisebbségellenes, jogfosztó, diszkriminatív törekvések. A jugoszláviai tragikus konfrontáció mutatja, hogy a kisebbségek helyzete nem tekinthető pusztán egyes országokat érintő kérdésnek, hanem Európa ügyének. Eljött az ideje annak, hogy igazságosan rendezzék az etnikai viszonyokat. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9., Közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., határozatok: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1992. december 2.

Dec. 2-án Szőcs Géza, Csapó József, Somai József és Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei titkára sorozatos tárgyalást folytattak a Kolozsváron kialakult válság megoldására. Találkoztak magyar és román egyházi vezetőkkel, a Demokrata Konvenció vezetőivel, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. /Új Magyarország, dec. 3./ A magyar egyházfők is bekapcsolódtak a szobormentő akcióba, az RMDSZ képviselőivel közösen tárgyaltak a helyhatósági tanácsosokkal és Grigore Zanc prefektussal, azonban nem tudtak eredményt elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Tőkés László püspök felolvasta Folytatódik a múlt című röpiratát, amelyben elítélte azt, hogy Nagyszebenben emlékművet avattak az elesett szekustisztek emlékére, szabadon engedték Nicu Ceausescut, ezenkívül összefoglalta a magyarellenes megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./

1993. január 12.

Az RMDSZ kongresszusa előtti kerekasztal-beszélgetésre jöttek össze Kolozsváron az RMDSZ vezetői. Erről nyilatkozott Somai József elnökségi tag. Az RMDSZ elnöksége közleményt adott ki, ebben elhatárolták magukat attól, hogy ismeretlenek átfestették Kolozsvár román feliratát. Egyértelműen provokációnak tartják ezt az esetet. Az RMDSZ törvényes keretek között küzd a kétnyelvű helységnévtáblát intézményesítéséért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ-kongresszus előtti beszélgetés. = Pesti Hírlap, jan. 12./

1993. március 10.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatában elsorolta, mi mindenről volt szó az RMDSZ vezetői és Iliescu találkozóján. Elmondták az elnöknek, hogy mit értenek az autonómián. Az oktatási autonómia teljesen önálló magyar oktatási rendszert jelent, amelyet az állami költségvetés finanszíroz. Felvetették a kisebbségi jogsérelmeket, az etnikai diszkriminációt, elsősorban az igazságszolgáltatásban és a helyi közigazgatásban, a magyar köztisztviselők alkalmazásában. Például Biharban alig van magyar közalkalmazott, Kolozsvárról nem is beszélve, de Marosvásárhelyen is hasonló a helyzet. "Negyedszer veszek részt olyan RMDSZ-küldöttségben, amelyet Iliescu úr hív megbeszélésre, de egyszer sem következett be változás a mi ügyünkben, sőt egyre szorosabbra szövődnek a szálak a kormánypárt és azon politikai csoportosulások között, amelyek megválasztásához biztosították a szavazattöbbséget, vagyis a román nacionalista, szélsőséges erők között." Az RMDSZ célkitűzése, a belső önrendelkezés hosszú folyamat, amelynek célja a romániai magyarság társadalmi fejlődésének kibontakozása. Az RMDSZ új működési szabályzata feladatköri megosztást tartalmaz, mert a romániai magyar társadalom nem egységes politikai érdekközösség, a liberálisoktól a kereszténydemokratáig, a konzervatívoktól a szocdemekig, a munkavállalóktól a vállalkozókig minden réteg megtalálható benne. A Szövetségi Képviselők Tanácsában jelentkezett az igény ennek tükröződésére. A sokszínű társadalmi összetétel miatt államrendszerhez hasonló struktúrát kellett kialakítani. Nemrég a liberálisok is hasonló szervezeti felépítést dolgoztak ki maguknak. Az RMDSZ-nek van szövetségi elnöke, továbbá ügyvezető elnöksége, amelynek alelnökei a magyar társadalom különböző szakterületeiket vezetik. Sok tekintetben ez megegyezik a kormánystruktúrával, hiszen az ügyvezető elnökségnek alkalmaznia kell a belső törvényeket, amelyeket a Szövetségi Képviselők Tanácsa bocsát ki. Csiha Tamás tehát házelnöknek tekinthető, mert ő vezeti ezt a szabályalkotó testületet. Takács Csaba felajánlotta Kötő Józsefnek, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének a kultúra-vallásügyi alelnökséget. Ő ugyanis kiváló ismerője az erdélyi magyar szellemiségnek. Takács politikai alelnöknek a temesvári Bodó Barnát javasolta, Somai József szervezési alelnök lenne, Magyari Nándor az önkormányzati és reformügyi alelnök, a szatmári Fülöp Fischer Ildikó pedig oktatási alelnök. /Nits Árpád: Új integrációs erőforrások a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1993. április 8.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az Ügyvezető Elnökség feladatkörét. Az SZKT döntéshozó testület, politikai programokat fogalmaz meg, a romániai magyarság parlamentjeként működik. Az Ügyvezető Elnökség és az SZKT közötti viszony hasonló a parlament és kormány közötti viszonyhoz. Az Ügyvezető Elnökség végrehajtja a döntéseket, szakosított főosztályait alelnökök vezetik. A hat főosztály: politikai, gazdasági, önkormányzat-reformügyi, művelődési-egyházügyi, oktatási-ifjúsági és szervezési. Az egyes főosztályok vezetői /ügyvezető alelnökei/ a főosztály feladatkörét körvonalazták:Bodó Barna politikai ügyvezető alelnök: több hivataluk lesz, a stratégiai kérdések kidolgozását végzi az egyik, a taktikait a másik osztály, de a szövetségi elnöknek is lesz hivatala. György Béla Zsolt gazdasági ügyvezető alelnök: olyan gazdasági háttér működtetése, amely hasznosítaná azokat az energiákat, amelyeket eddig nem használtak, továbbá gazdasági alternatívák kidolgozása. Magyari László Nándor önkormányzat-reformügyi ügyvezető alelnök: tudományos szakértői feladataik vannak, struktúraváltás, információnyújtás önkormányzati tanácsosok és polgármesterek számára. Kötő József művelődési-egyházügyi ügyvezető alelnök: kulturális autonómia alapján a művelődési intézményrendszer szervezése, számolva az önszerveződési lehetőségekkel is. 1989 után elképzelhetetlen lett volna a magyar társadalom talpraállása, ha az egyház nem bocsátja rendelkezésre épületeit. Az egyházakat segíteni kell anyagi és szellemi javaik visszaszerzésében. Fischer Fülöp Ildikó oktatási-ifjúsági ügyvezető alelnök: szervezetek munkájának összehangolása, információáramlás biztosítása, önálló anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése, az anyanyelvi szakoktatás és a gyógypedagógiai intézetek visszaállítása, tehetséggondozás. Somai József szervezési ügyvezető alelnök: a szervezet működtetése a feladata. Csiha Tamás az Állandó Bizottság elnöke elmondta, hogy a hozzá tartozó szervezet a házbizottságnak felel meg, a kéthavonta összeülő SZKT részére készítik elő a munkaanyagokat. /Simon Judit: Kísérlet az RMDSZ végrehajtó szerveinek kiépítésére. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

1993. április 16.

Somai József, az RMDSZ szervezési ügyvezető alelnöke vázolta az RMDSZ új szervezeti felállását, melyet az RMDSZ brassói kongresszusa határozott el. Az RMDSZ-nek Bukarestben van a székhelye, Kolozsvár pedig az ügyintézés központja, kivéve a gazdasági alelnökséget, mert az Csíkszeredában van. Az ügyvezető elnökség hetente ülésezik, ezen megjelennek az RMDSZ parlamenti frakcióvezetői is. Bukarestben van az elnökségi hivatal, pontosabban egy része, mert Marosvásárhelyen is lesz szövetségi elnöki hivatal. Marosvásárhelyen dolgozik egy hivatalvezető, aki kapcsolatteremtési feladata mellett egyik szerkesztője az RMDSZ Közlönynek. A bukaresti elnöki hivatal a napi sajtótájékoztatót adja ki. A bukaresti székház emellett az RMDSZ két parlamenti csoportjának munkahelye is. Eddig az RMDSZ nagyon kevés alkalmazottal dolgozott, így nem születtek meg az adatbázisai, nagy összesítései. /Nits Árpád: Elnökök és székházak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

1994. december 5.

Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1994. december 23.

Sok helyen megoldatlan az RMDSZ-tagdíjak beszedése, számolt be a jelenlegi helyzetről Somai József, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szervezési osztályának vezetője. A tagdíjakból befolyt összeg 50 %-a a helyi szervezeté, 30 %-a a megyei szervezeté és 20 %-át az országos szervezet működési költségeinek fedezésére fordítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1995. március 26.

Márc. 24-26-a között tartotta a szlovákiai Együttélés ötödik országos kongresszusát Dunaszerdahelyen, újra elnökké választották Duray Miklóst. Az RMDSZ részéről Dézsi Zoltán, az RMDSZ SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Somai József szervezési alelnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő vett részt a rendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 28., 501. sz./

1995. július 1.

Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./

1995. december 2.

Hatodik alkalommal szervezték meg fórumukat Sepsiillyefalván a romániai magyar alapítványok. Az összejövetel alkalmából kibocsátott romániai magyar alapítványi névjegyzék második kiadása 130 működő alapítvány adatait tartalmazza. Somai József, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára vázolta a támogatásfolyósítás feltételeit, kiemelve a nyíltságot. Illyefalvára érkezett az erdélyi körútján levő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy a költségvetés nagyobb összeget szavazott meg az Illyés Közalapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1996. május 4.

Máj. 3-án és 4-én ülésezett Kolozsváron és Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek: Markó Béla, az alkuratórium elnöke, Takács Csaba és Dézsi Zoltán alkuratóriumi tagok, valamint Somai József, az alkuratórium titkára. Ápr. 25-én bejegyezték az Iskola Alapítványt Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 773. sz./

1996. június 11.

Az RMDSZ által áprilisban hivatalosan bejegyzett Iskola Alapítvány kuratóriuma jún. 11-én Kolozsváron tartotta meg első ülését, melyen részt vettek: Markó Béla kuratóriumi elnök, Kelemen Árpád kuratóriumi alelnök és a kuratórium tagjai, többen nem tudtak eljönni, így Tőkés László, dr. Csávossy György. Az alapítvány célja a tanulmányi ösztöndíjrendszer biztosítása és oktatási intézmények alapítása. A kuratórium kinevezte az alapítvány ügyvezetőjét Somai József, titkárát Ferenczi Rita személyében, az előbbi egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára, az utóbbi az oktatási szaktestületének titkára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1996. november 14.

Az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta létre 1996 áprilisában. Elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád, titkára Ferenczi Rita. Az alapítvány ügyvezetője, Somai József elmondta, hogy elsőnek egy 1997-es falinaptár készült el. A naptár célja, hogy az Iskola Alapítvány ismertté váljon országszerte, de főleg tanügyi berkekben. Tizenhárom város nagy múltú iskolájának Orth István /Nagyszeben/ színes grafikái alapján 6000 példányban készült naptárt több mint 50 iskolába juttatták el. Emellett 22 korszerű, nagy kapacitású számítógépet juttattak el Medgyesre, Szentegyházasfalura, Érmihályfalvára, a kolozsvári Báthory István Líceumba, Zetelakára, Szilágysomlyóra, Zilahra, stb. Nemcsak magyar iskoláknak adományoznak, hanem - például Zilah és Medgyes esetében - román-magyar tagozatú iskoláknak is, amelyet közösen használnak. Az alapítvány elsősorban anyagi és erkölcsi támogatást akar nyújtani a magyar iskoláknak, elő akarja segíteni az oktatás korszerűsítését. A terveikben szerepel az oktatók továbbképzése, magániskolák létesítése, szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszer létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

1996. december 12.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilvánosságra hozta az SZKT ülésén nov. 28-án elmondott beszédét Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? címmel. A püspök kifejtette: a kormányban való részvételről érdemben az SZKT-nak kellett volna döntenie, de nem ez történt. Nov. 27-i levelében Somai József joggal kifogásolta, hogy "megrendült a szövetség belső demokráciája", nem hívták össze az SZKT-t háromhavonta, ahogy az alapszabály előírja. Tonk Sándor szerint az SZKT összehívásával az RMDSZ vezetői elkéstek. - A szűkszavú sajtótájékoztató szerint Markó Béla "rövidesen eljuttatja ajánlatát a kormányzásban való részvételre", "tárgyalások folynak a konvencióval". Miben áll Markó Béla "ajánlata"? - Szó sem esik az RMDSZ tárgyalási feltételeiről. - Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSZ tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. - Az "RMDSZ-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba." Frunda György elnökjelöltként való indításával az SZKT szabad utat engedett a hatalombarát neptuni irányvonalnak. Frunda György megnyilatkozásiból látható "egy új és más RMDSZ-politika erőszakos arculata, mely minden bizonnyal mind Bukarestnek, mind a jelenlegi Budapestnek, mind Washingtonnak a leginkább kedvére van". - A neptuni irányvonal az önfeladás politikája. - A kormányba belépést ésszerű szerződéses alapokra kell helyezni. A következő elvárások és jogos igények támaszthatók a román demokratikus kormánnyal szemben: - az alkotmány és valamennyi olyan törvény felülvizsgálása, melyek kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadása, a tanügyi törvény felülvizsgálata és az RMDSZ módosító indítványának megfelelő átalakítása, az RMDSZ személyi autonómiára vonatkozó törvénytervezetének törvényerőre emelése, a kisebbségi autonómiaformák és kollektív kisebbségi jogok elismertetésére vonatkozó tárgyalások elindítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakiskolai képzés helyreállítása, anyanyelvű oktatás a fogyatékos és kisegítő iskolákban, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítása és állami támogatása, az egyházi szociális intézmények központi pénzügyi támogatása, anyanyelv használata a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, a helységnevek anyanyelvű használata, anyanyelvű és kétnyelvű feliratok alkalmazása, a Kisebbségi Tanács átalakítása kisebbségi kormányhivatallá, magyar prefektusok kinevezése a székely megyékbe /Hargita, Kovászna, Maros/, Cseresznyés Pál szabadon bocsátása. A felsorolt elvárások mellett az RMDSZ indítványozza: a Demokrata Konvenció előzetes kötelezettségvállalásának megfelelően ültessék életbe a Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az Európa Tanács 1993/176-os számú dokumentumába foglalt ajánlásokat, melyek teljesítésére a román állam kötelezettséget vállalt, az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától, hívják össze a román-romániai magyar kerekasztalt. - Meg kellene szabni a megvalósítások határidejét. /Tőkés László: Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11., Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

1997. január 16.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke február 2-án, vasárnap de. 10 órára összehívta a Szövetségi Egyeztető Tanácsot /SZET/ Kolozsvárra, a Szent Mihály Plébánia üléstermébe. A javasolt napirend szerint tájékoztatást ad az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól és az RMDSZ kormányzási programjának alapelveiről, majd Somai József tart beszámolót az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei 1996-os tevékenységéről, továbbá az 1997-es év támogatási stratégiáiról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./

1997. április 2.

Harminc éves egyetemi tevékenysége után sem tudja, mi is lehet az a tagozat, amely "nekünk egyáltalán jó" - szólt hozzá a Bolyai Egyetem vitájához Somai József. A Bolyai Tudományegyetem felszámolásának szándéka hamarabb megszületett, mint az erőszakos egyesítés. A magyar közgazdasági kart már 1953-ban megszüntették, 1956-ban 35 oktatói tisztség csökkentésére kényszerítették az egyetemet. Az 1959-es egyesítés azután a magyar egyetemi oktatás végleges felszámolásához vezetett. Az egyesítés után a magyar tagozat semmilyen döntési hatáskörrel nem rendelkezett. Ez napjainkban "alapvető tanulság kell legyen". Elképzelhető olyan tagozat, amely biztosítja az önálló döntéshozatalt? Ennek a tagozatnak rendelkeznie kell saját döntéshozó szervvel /szenátus/, végrehajtó szervekkel /dékánátusok, tanszékek/, önálló költségvetéssel, saját tanfelügyelettel /előadótermek, tanszékek, stb./. Akkor miért nem önálló egyetem? A magyar közösségnek elvitathatatlan jog az önálló magyar egyetem. /Somai József: Különbségek jönnek, mennek... /Apropó egyetemi tagozat/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. április 4.

A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1997. szeptember 28.

Szept. 26-28-án tartotta meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság VI. Közgazdász Vándorgyűlését Székelyudvarhelyen A román gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra címmel. Előadást tartott többek között Kovács Adorján földművelésügyi államtitkár, dr. Vincze Mária egyetemi tanár /Kolozsvár/, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke és Szarka Árpád, a Bihar megyei Munkaügyi Igazgatóság vezérigazgatója. A vándorgyűléssel egyidőben tartották meg az RMKT küldöttgyűlését, amely megválasztotta a társaság új vezetőségét. Újraválasztották elnöknek dr. Kerekes Jenőt, az alelnökök: Coltea Tibor /Kolozsvár/, Kelemen Emőke /Marosvásárhely/, Somai József /Kolozsvár/ és Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1997. november 8.

Nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Iskola Alapítvány kuratóriuma. Az ülésen Somai József, az alapítvány ügyvezető titkára beszámolt az Iskola Alapítvány ez évi tevékenységéről. Az elmúlt iskolai évben 231 anyagi nehézségekkel küszködő diák részesült szociális ösztöndíjban, kapott támogatást ahhoz, hogy folytathassa tanulmányait. A kuratórium egyetértett abban, hogy az alapítvány az idei iskolai évben is folytassa a rászoruló hallgatók támogatását, szociális ösztöndíjak útján. Elhatározták, hogy az idei alapokból támogatni fogják a segesvári Gaudeamus Alapítvány szándékát szórványkollégium létrehozására, valamint a Bolyai Társaság kérését szolgálati lakás vásárlására.Ugyancsak nov. 8-án ülésezett Kolozsváron az Illyés Közalapítvány Alkuratóriuma, amely ellenjegyezte az Oktatási, Tudományos, Gazdasági, Önkormányzati és Ifjúsági Szaktestületek által javasolt támogatásokat, és utasította az Alkuratórium titkárságát a javasolt támogatások előterjesztésére az Illyés Közalapítvány Kuratóriumához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./

1997. december 12.

A kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány kuratóriuma 1996 áprilisában kezdte meg működését. Az alapítvány másfél év alatt bevezette az egyetemisták ösztöndíj-rendszerét. Szociális ösztöndíjban részesülhetett 231 anyagi nehézségekkel küszködő tanuló, tudományos ösztöndíjat 21 hallgató kapott. Az alapítvány 39 számítógépet vett iskoláknak és egyetemi tanszékeknek, hozzájárult 27 felsőoktatásban dolgozó tanár utazási költségeihez, 275 millió lej támogatásban részesítette a Segesváron működő Gaudeamus Alapítványt szórványkollégium kialakítására, a Bolyai Társaság pedig 175 millió lejt kapott szolgálati lakás vásárlására felsőoktatásban dolgozó tanár számára. A rövid összegzést a kuratórium elnöke, Markó Béla és titkára, Somai József hozta nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

1998. január 31.

Jan. 31-én Markó Béla elnökletével bővített ülést tartott Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek az alkuratórium tagjai és a szaktestületek elnökei. A testület Somai József alkuratóriumi titkár tájékoztatója után megtárgyalta az 1998. évi tevékenység fő kérdéseit. Elhatározta, hogy az 1998-as esztendő stratégiáit, prioritásait és célpályázatait rövidesen megjelenteti egy külön füzetben és a sajtóban. A testület elhatározta, hogy az általános pályázatokat a szaktestületek űrlapjai alapján 1998. március 10-ig kell benyújtani, míg a célpályázatok leadásának határidejét a szaktestületek utólag közlik a sajtóban. Az alkuratórium, a szabályzatnak megfelelően, a szaktestületi elnökökkel konszenzusban, felosztotta szaktestületekre az 1998. évi támogatási keretet. A továbbiakban a testület foglalkozott egy, az alkuratórium mellett működő alapítvány létrehozásának a kérdésével, az Iskola Alapítvány tevékenységével, az Ifjúsági Szaktestület új tagokkal való kiegészítésével és más operatív feladatokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./

1998. május 25.

Május 21-én ülésezett Kolozsváron az SZKT Állandó Bizottsága. A testület ülésén részt vett Dézsi Zoltán, Bodó Barna, Antal Attila és Somai József. Az Állandó Bizottság az SZKT soron következő ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről folytatott tanácskozást. A következő SZKT javasolt időpontja 1998. június 27-28, a javasolt helyszín Temesvár vagy Kolozsvár, de más megyei szervezetek is felajánlották, hogy vállalnák a tanácskozás szervezését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 1270. sz./

1998. október 3.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./

1998. október 8.

Félixfürdőn tartotta VII. vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdászok Társasága. Az évente rendezett országos tanácskozáson ezúttal több mint másfél száz közgazdász vett részt, hogy meghallgassa az előadássorozatot, amelynek központi témája az integráció, a régiók kialakítása, működése és fejlesztése volt. Dr. Kerekes Jenőnek, az RMKT országos elnökének jelentős személyiségeket sikerült felkérnie az előadások megtartására, köztük volt Balázs Péter, Magyarország bonni nagykövete, Dobrócsi Nándor, a magyarországi közgazdász társaság vezetőségi tagja, Pécsi Ferenc, a román parlament Európai Integrációs Bizottságának tagja, Birtalan Ákos RMDSZ parlamenti képviselő, Somai József, az RMKT ügyvezető alelnöke, Bodó Barna képviselő, Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető elnöke és Tövissi József egyetemi tanár. /Integráció és regionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

1998. október 24.

Okt. 24-én az alsócsernátoni fórum folytatásaként rendezték meg Érmihályfalván a Partiumi Fórumot, mintegy 250-300 résztvevővel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József püspök, valamint Czirják Árpád érseki helynök ökumenikus istentiszteletet tartottak, ezután nyitotta meg a fórumot Pintér István, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Tőkés László kifejtette, hogy a konjuktúra-politizálással elveszítik távlati céljaikat. "Kilenc éve hiába szántuk rá magunkat arra, hogy dolgozni fogunk és mindenkivel megbékélünk, mert nem hagynak bennünket dolgozni", mondta. Tőkés László kifogásolta, hogy kevesen jöttek el. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke hangsúlyozta: becsületbeli ügyének tekintette a találkozón részvételt. Fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül, egymás felé kinyújtott kézzel. Pillich László /Heltai Alapítvány/ megállapította, hogy az RMDSZ pártként működése hátráltatta a közösségi önszerveződést, elmaradt az intézményrendszer kiépítése. Somai József a Bukarest-, illetve hatalomközpontú RMDSZ-politizálással szembeni kételyeit hangoztatta és 25 pontban indokolta a kormányból való kilépést. Többek között Kolcsár Sándor Maros megyei elnök is megerősítette: nem akarnak szakadást. A hozzászólók kiálltak a magyar egyetem mellett. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A Partiumi Fórum nyilatkozatban megállapította, hogy a "kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn.", emellett több határozatot hozott, az egyikben a belső választások megrendezését sürgette. A további határozatok: az egyházi oktatás szabadságáról, a közélet erkölcsi tisztulásáról, a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igényléséről, a mezőgazdaság megfelelő támogatásáról, továbbá annak igénylése, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség aktív szerepet vállaljon a Kárpát-medence valamennyi kisebbségben élő magyar közössége közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítésében és a régiók közötti együttműködés kiépítésében. /A Partiumi Fórum elfogadott nyilatkozatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1999. január 16.

Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

1999. március 2.

A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT végül mégsem az utolsó a kongresszus előtt - határozott febr. 28-án a testület, április 18-ban jelölve meg a következő SZKT időpontját, a helyszínről viszont nem döntöttek. Alapszabályzat-ellenesnek ítélt döntés miatt mondott le febr. 28-án az SZKT-n Bodó Barna és Somai József az SZKT állandó bizottsága alelnöke és titkára. Õk ugyanis 1998. október 20-án beadvánnyal fordultak az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságához. Mint ismeretes, az SZKT október 3-i, rendkívüli tanácskozásán tárgyalta az RMDSZ további kormányban maradását, illetve kilépését. Akkor három javaslat volt: a kolozsvári megyei szervezet kilépést indítványozott; Szilágyi Zsolt képviselő a bennmaradást újabb határidős feltételekhez kötötte javaslatában; az Ügyvezető Elnökség a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat miatt a kormányban maradást javasolta. A név szerinti szavazás elvi kérdésre vonatkozott: a bennmaradásra. A szavazat ennek értelmében csak igen, illetve nem lehetett. Ez a kérdésfeltevés viszont az SZKT kétharmados támogatottságát feltételezi, az alapszabályzat szerint. Az ismert 59-37 eredményű, név szerinti szavazás nem elegendő tehát a kilépés-bennmaradás kérdésének eldöntésére - érveltek október 20-i beadványukban Bodó Barna és Somai József és hangsúlyozták: a fentiek értelmében az október 3-i SZKT-döntést nem tekinthetik a kormányzati szerepvállalás kérdésében érvényesnek. Kérték a Szabályzatfelügyelő Bizottságot, foglaljon állást a jelzett kérdésben. Ez meg is történt, mint ahogy azt a Szabályzat-felügyelő Bizottság 1/1998-as határozata tanúsítja, mely szerint a SZFB megalapozottnak tekinti a Bodó Barna és Somai József által előterjesztett beadványban foglaltakat, s az Alapszabályzat 47. szakasza értelmében, formai és eljárási szempontból alapszabályzat-ellenesnek minősíti az SZKT-nak a kormányzati szerepvállalás tárgyában hozott szeptember 5-i és október 3-i határozatát. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet két, soron következő SZKT lejártáig lehet előterjeszteni. Bodó Barna és Somai József február 23-án élt is e fellebbezési jogával. Bodó Barna és Somai József lemondó nyilatkozata így rögzíti a tényeket: az SZKT 1999. február 28-i tanácskozásán az SZFB elnöke ismertette a helyzetet, vagyis hogy fellebbezést nyújtottunk be a testülethez, de az SZKT nyilvánossága előtt nem azt jelentette be, ami a határozatuk lényege, hogy indítványunkat elfogadta, hanem azt, hogy elutasította azt. Nyilvánvalóan valótlan és tendenciózus kijelentését másodszori hozzászólásában sem igazította ki. A SZFB elnöke, Markó Attila eljárása minősíthetetlen. /Bögözi Attila: Mégsem volt az utolsó SZKT a marosvásárhelyi! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

1999. március 6.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1999. április 7.

Markó Béla elnökletével ápr. 3-án Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. A szaktestületek elnökeivel, illetve képviselőivel közösen tartott ülésen elosztották a rendelkezésre álló keretet a különböző szaktestületek között. Ugyanaznap külön is ülésezett az alkuratórium. Mivel az eddigi titkár, Somai József más elfoglaltságára való tekintettel kérte felmentését, a testület Tibád Zoltán személyében új titkárt nevezett ki. - A Magyar Ifjúsági Tanács előterjesztésének alapján az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége javasolta, az alkuratórium pedig jóváhagyta az Ifjúsági Szaktestület új összetételét. Meghívottként az ülés mindkét felében részt vett Veres László, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának újonnan kinevezett irodavezetője. /Új titkára van az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-143




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998