udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 60 találat lapozás: 1-30 | 31-60
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Somogyi Botond

1998. november 30.

Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke visszatekintett az elmúlt kilenc évre. Az egyházkerület mintegy 500 épületet igényel vissza a román államtól, azonban még egy szobát sem kaptak vissza. A magyar történelmi egyházak külön kihallgatást kértek ebben az ügyben Emil Constantinescu elnöktől. 1997 májusában azonban a kihallgatást úgy rendezték meg, hogy minden elismert egyház vezetője ott volt. Amikor közvetlenül feltették a kérdést a magyar egyházi javak visszaszolgáltatását illetően, kitérő választ kaptak. Az államelnök elismerte, hogy erre szükség van, de hozzátette, a megoldás nagyon nehéz. A visszaigényelt javak általában a városközpontban vannak, azokat a román állam régen lefoglalta más célokra. Nincs tehát politikai akarat a visszaadásra. 1998. okt. 26-27-én tartotta az ausztriai református és evangélikus egyház együttes zsinatát, ahová meghívták Csiha Kálmánt. A püspök beszámolt az egyház jelenlegi helyzetétől. - 1989 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi testvéregyházak segítségével felépült többek között Illyefalván az Ifjúsági Központ, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, ebben kapott helyet a Diakonisszaképző Főiskola internátusa. 1989 óta az egyházkerületben 32 templom épült. Internátus épül Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a református kollégiumok számára. Az árvaházakból 18 éves korukban kikerülők részére alakult meg az Eutikhus Ifjúság-gondozó Szolgálat, Baktai Béla lelkész vezetésével. Ennek keretében az elnéptelenedő falvakban az egyház megvesz számukra egy-egy épületet, földet is vesznek nekik, hogy gazdálkodni kezdjenek. Így tudtak elhelyezni eddig 24 fiatal a három központban, Lengyelfalván, Peteken és Égén. A beteg öregek gondozása is megindult, Kolozsváron 400 idős ember gondját viselik. Újabb kezdeményezés az utcagyerekek összeszedése. /Somogyi Botond: Építő egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

1999. május 13.

Május 7-9-e között Média - keresztény szellemben címmel zajlott tanácskozás Nagyenyeden, a Gyulafehérvári Főegyházmegye szervezésében. A tanácskozásra meghívást kapott minden felekezet, valamint különböző világi lapoknál dolgozó, az egyházért felelősséget érző, keresztény szellemben író és munkálkodó szerkesztő, újságíró. Elhangzott: az egyházi lapok szerkesztői anyagi alapok hiányában képtelenek jól működő tudósítói hálózatot létrehozni, az egyházi kiadványok terjesztése nehézkes. Világi lapok esetében a szerkesztők olykor idegenkednek egyházi, teológiai jellegű híreket, írásokat közölni. Szükség lenne arra, hogy püspökségenként sajtóreferensek, szóvivők legyenek. Feladat egy keresztény sajtóstratégia kidolgozása. /Somogyi Botond: Média - keresztény szellemben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1999. szeptember 8.

Életem a rácsok és fények világa volt - írta a 70 éves Csiha Kálmán püspök Fény a rácsokon című könyvének bevezetőjében. A püspök a Romániai Magyar Szóban életútjáról beszélt. Gyermekkorában a tanyáról bejártak vasárnapi istentiszteletre Érmihályfalvára, ahol Sas Kálmán tiszteletest hallgatták, akit a diktatúra idején kivégeztek. Csiha Kálmán Debrecenben kezdte a gimnáziumot, majd Nagyváradon érettségizett, közben szüleit kényszerlakhelyre vitték. 1949 márciusában egy éjjelen az egész országban összeszedték és kényszerlakhelyre hurcolták a földbirtokosokat. Ez a romániai földbirtokosság számára 14 éves meghurcoltatás és szenvedés kezdetét jelentette. Csiha szüleit Csíkszeredába hurcolták kényszerlakhelyre. Minden héten jelentkezniük kellett a rendőrségen, és nem volt szabad elhagyniuk a várost. Csiha Kálmán azért maradt ki ebből, mert azon az éjszakán nem volt otthon. Csiha elvégezte a teológiát. A püspök mindegyik gyülekezetére, amelyben szolgált, sok szeretettel emlékszik vissza. Csiha Kálmánt alaptalan vádak miatt, koncepciós perben, tíz év börtönre ítélték. A börtönben verseket kezdett írni és ott írta meg a doktori disszertációját is - gondolatban, hiszen nem volt szabad írni, sőt papírt vagy írószert sem birtokolni. A börtönben része volt az éhezésben, a betegségben, a hideg elviselésében, a megaláztatásokban, a kényszermunkában. A börtönben a hit segítette, Isten szava: ne félj, mert én veled vagyok, s megsegítlek téged. Hat és fél év után az általános amnesztiával szabadult. - 1989 karácsonyán - úgy tűnt - a rácsok végleg lehullanak, de nem így történt, jött 1990 márciusa: véres események Marosvásárhelyen. 1990. június 29-én következett dr. Csiha Kálmánt püspöki beiktatása. Az azóta eltelt évek is csak harcot jelentettek. 1989 óta tíz év telt el, de az egyházi javak még mindig a hatalom kezében vannak, az 500 felekezeti iskola ma sem működhet, nincs önálló magyar egyetem. Ez a szélmalomharc mérhetetlen sok energiát emésztett fel. - Az elmúlt kilenc év alatt megoldódott a lelkészhiány, református kollégiumok indultak be, templomok, szeretetintézmények, gyülekezeti otthonok épültek. - A vásárhelyi események után újabb kivándorlási hullám indult. A hajó ura azonban mégis Jézus Krisztus, vallja a püspök. Súlyos probléma a kivándorlás és a természetes szaporulat hiánya. Minden évben háromezerrel többet temetnek, mint amennyit keresztelnek, s ez az elmúlt kilenc-tíz évben már 26 ezer lelket jelent. Az utóbbi két évben lassan ugyan, de emelkedni kezdett a születések száma. A püspök a feladatot így összegezte: összeszedni a maradékot. A püspök tevékeny, sok előadást tart, ott van a templomszenteléseken, prédikációs kötetet adott ki, az 1995-ben Budapesten magalakult Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) lelkészi elnöke és egyben liturgiai bizottsági elnök. A püspök a jövőt a lelki megtisztulásban látja. /Somogyi Botond: Össze kell szedni a maradékot. Beszélgetés a 70 éves Csiha Kálmánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2000. június 13.

A kárpátaljai Nagydobronyban tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtó- és Telekommunikációs Bizottsága. Az ülést Horkay László kárpátaljai püspök nyitotta meg, majd Tonk István elnök kifejtette: "úgy érezzük, egy újabb szigetre jöttünk, hiszen Trianon a magyarságot szétszabdalta, s ezért szigetekben élünk." A sajtóbizottság egyik fő feladata, hogy a magyar reformátusságot összetartsa, remélve, hogy a szigetek egyszer földrésszé kovácsolódnak. - Czövek Olivér bemutatta a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületről készülő térképet. - A nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthont holland segítséggel építették 1995-ben, melyben 59 egészséges és testi-szellemi fogyatékos árva és félárva gyermeket szállásoltak el. - Munkácson a négyszintes gyermekotthon holland és német segítséggel 1997-ben készült el. Működésben-fenntartásban nagy segítséget nyújt néhány amerikai gyülekezet. Munkácson a cigánytelepen Gulácsy Lajos tiszteletbeli püspök mutatta be az épülő templomot /Kárpátalján a negyedik cigánytemplom/, a hozzátartozó tagok pedig a 100. magyar ajkú gyülekezetet alkotják. A gyülekezet a kétezret is meghaladhatja. A vendégek Beregszászon megtekintették a diakóniai központot. - Tiszabökényben az árvíz idején tönkrement házak közül 52 az Erdélyi Ref. Egyházkerület segítségével épül újjá. Megtekintették a 14. századi Árpád-kori templomot, amely Kárpátalja legrégibb temploma. /Somogyi Botond: Látogatás Kárpátalján. Református összefogás az árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2000. június 28.

A Magyar Reformátusok I. Világtalálkozója 1938-ban volt, a második 1991-ben, a harmadik 1996-ban, Erdélyben. A millennium alkalmából a 2000. évet a hazatérés esztendejének nyilvánították és nemzeti zarándoklatot hirdetett az anyaország és az utódállamok területére. Ehhez kapcsolódik a Magyar Reformátusok Világszövetsége azzal, hogy a negyedik világtalálkozót a 2000. esztendőben tartja, jún. 3. - júl. 15-e között. - A Magyar Reformátusok Világszövetsége a több, mint negyven országba szétszóródott magyar reformátusságot tizennégy helyen működő területi rész segítségével fogja össze. Ezek a következők: Dunamellék, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl, Erdély, Királyhágómellék, Szlovákia, Kárpátalja, a Jugoszlávia felbomlása után kialakult államok, Nyugat-Európa, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika és Ausztrália. A Szövetséghez mintegy háromezer közösség, gyülekezet tartozik. - A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS) a világtalálkozóra kiadja az egységes Magyar Református Énekeskönyvet, elkészül az énekeskönyv fontos tartozéka, a Korálkönyv is. Erre az ünnepre jelenik meg Románia protestáns egyházait ábrázoló térképe is. A térkép tartalmazza az iskolákat, a jelentősebb református városok (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely) térképeit, de a magyar evangélikus és az unitárius egyházközségeket is. Megjelenik továbbá a kolozsvári Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdája által készített könyv, amely a Kárpát-medence református szeretetintézményeit tartalmazza, valamint a Budapesten összeállított Tíz év múltán című emlékkönyv, amely a Tanácskozó Zsinat tagegyházainak 1990-től eltelt tíz esztendejét mutatja be. A világtalálkozó megnyitója jún. 30-án Budapesten, az FTC Stadionban lesz. Előtte a Kálvin téri református templomban ünnepi istentisztelet lesz, igét hirdet dr. Hegedűs Lóránt püspök, az megjelenteket Orbán Viktor miniszterelnök köszönti. Istentisztelet után a téren felavatják Kálvin János szobrát (Búza Barna szobrászművész alkotását). A Dunamelléki Egyházkerület zárórünnepélyét júl. 6-án, Ópusztaszeren tartja, ezután lesznek a különböző egyháztestek (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb.) ünnepségei, rendezvényei. A központi zárórendezvény júl. 15-én lesz a Kálvin téri református templomban. A világtalálkozó utórendezvényeként az egyháztestek vezetői a svájci Genf városába zarándokolnak, ahol találkoznak a helyi székhelyű Református Világszövetség képviselőivel, a genfi Magyar Protestáns Gyülekezettel, a svájci és a nyugat-európai magyar reformátusokkal. /Somogyi Botond: Reformátusok Világtalálkozója. Június 3. - július 15. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2000. augusztus 11.

Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével készített interjút a Szabadság munkatársa. Tonk Sándor leszögezte: a 2001-es költségvetés előkészítése folyamán az egyetemnek szánt összeget a magyar kormány ismét előirányozta. - Olyan egyetemet akarnak, amely nem egyházi jellegű, tehát egyik felekezet sem sajátíthatja ki. Az alapítvány törvényszéki bejegyzése májusban történt meg. Hat szakot jelöltek ki, ezek közül öt Csíkszeredában indulhat be, egy Marosvásárhelyen. Az akkreditációs csomagot előterjesztették a minisztériumba, s az első ellenőrzésen át is ment. Remélik, hogy ősszel megkapják a működési engedélyt. - Erdélyben változatlanul Kolozsvár jelenti azt a központot, amely meghatározza az erdélyi magyarság szellemiségét, a létesítendő magánegyetem központja Kolozsváron lesz. Indokolt, hogy Székelyföldön egyetemi hálózat létesüljön, amely egyetemi oktatókat visz oda, hasonló a helyzet a Partiumban. A jelenlegi tanügyi törvény módosított változata lehetőséget nyújt arra, hogy a román kormány támogatást nyújtson magánintézetek számára is. Olyan háttérintézményeket szeretnének létrehozni, amelyek az egyetemi oktatás színvonalát, hírnevét növelik. Tervezik egy egyetemi könyvtár létrehozását, amely egyben az erdélyi magyarság nemzeti gyűjteménye is lehetne. Jelenleg ilyen nincsen, mert ami volt, azt elvették, visszaszolgáltatásáról nem igen esik szó, mint ahogy egyházi könyvtárakról sem. Tervezik egy olyan kollégium felépítését, amely elitképző lenne. Működhet egymás mellett állami és magánegyetem. Az egyetem és az alapítvány nem valami ellen, hanem valamiért jött létre. Szó sem lehet arról, hogy valamiféle rivalizálás alakuljon ki a két intézet között.- 1990 óta majdnem megduplázódott a magyar oktatók létszáma. Mintegy 300 magyar tanár van a Babes-Bolyai Egyetemen, és közülük nagyon sok a fiatal. A magánegyetem egy új lehetőséget nyit meg, több tucat magyar egyetemi oktató kaphat itt lehetőséget a munkára, megélhetésre. - A következő tanévben Csíkszeredában két mérnöki jellegű szak indul be: az egyik élelmiszeripari, a másik területfejlesztési, emellett pedig agrár-, agrárközgazdász képzésre gondolnak, valamint falufejlesztési, falu-szociológiai szakra. Marosvásárhelyen indul szociálpedagógiai szak, amely mellé szeretnének helyi kántor-tanító képzőt is társítani. Tonk emlékeztetett: 1920-tól egy valamiben következetes volt a román kormány - legyen az jobboldali, baloldali -, a magyar egyetem ügyében. Tudják azt, hogy az asszimilációnak az egyik legnagyobb ellenfele az egyetem, az erős szellemi centrum, amely kiképzi a magyar társadalom számára az öntudatos értelmiséget. /Somogyi Botond: Milyen lesz az erdélyi magánegyetem? Beszélgetés Tonk Sándorral, a Sapientia Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2000. augusztus 18.

Aug. 12-én tartották Mikefalván a felújított templom avatását. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. A templom fennállásának 100. évfordulója alkalmából kopjafát (Sebes Pál fafaragó művész alkotása) állítottak. /Somogyi Botond: Mikefalva ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2000. október 24.

A Kolozsváron működő Református Tanárképző Fakultás 1990-ben alakult. A két éve hivatalban levő dékánt, dr. Molnár János professzor adott tájékoztatást. A fakultás 1990-ben a Protestáns Teológiai Intézet fakultásaként kezdte működését kolozsvári és marosvásárhelyi tagozattal. Működési szabályzat, kidolgozott tanmenet nélkül beindított fakultás éveken keresztül akkreditálás nélkül működött. A kibocsátott diplomákat sehol sem ismerték el, a végzett hallgatóknak 1996-1998 között először szelekciós vizsgát, majd újból államvizsgát kellett tenniük a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A tanárképző az 1993/1994-es tanévet az egyetem fakultásaként kezdte az Erdélyi Református Egyházkerület és a tudományegyetem képviselői által aláírt egyezmény értelmében. Ezzel a fakultás teljes egészében az egyetem részévé vált. A tanárképzőn a látogatás nélküli fakultáson 191 diák végzett, ezek közül 147 letette a törvény által előírt szelekciós vizsgát, újból államvizsgázott. Az egyetem keretében működő fakultáson eddig végzett 101 hallgató, jelenleg tanul 226. Az A szak mindenki részére a vallástanári, a B szak szabadon választható - magyar, német, angol, francia nyelv és irodalom, néprajz, szociális asszisztencia, az 1999/2000-es tanévtől a történelem is. - Az egyetemi charta alapján létrehozták a kari tanácsot, és pótolták az ügyviteli hiányokat: matrikulák, iktatókönyv, irattár, katalógusok, analitikus programok. Idén áprilisra elkészült a fakultás akkreditációs iratcsomója, amelyet még nem adtak le. Most már biztosítani tudják azt az oktatási szintet, amelyet a kettős képesítést nyújtó fakultások egyetemi normatívája megkövetel. Három szakon - történelem, bibliai tudományok és valláspedagógia - mesterképzés is indult. - Az egyházban ellenséges vélemény alakult ki a fakultással szemben, de Molnár János hangsúlyozta, hogy ennek nincs reális alapja. Az ellenérzések személyi ellentétekből származnak. Szerinte az egyházi vezetés nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek tisztáznák és eloszlatnák a nézeteltéréséket. A fakultáson nincs ellenteológia, sem céés /CE Szövetség/ teológia. - Gondot okoz az épülethiány. Jelenleg a fakultás a teológia épületében működik. A teológia rektora, Kovács László Attila az utóbbi két évben lehetővé tette a teológia tantermeiben a délutáni és esti oktatást. - Az egyházkerület és Sapientia Alapítvány között nem történt semmilyen megegyezés. Molnár János azt szeretné, hogy az egyházkormányzat ne tekintse mostohagyermekének a fakultást, hanem édesgyermekének, miként a teológiát, az asszisztensképzőt vagy akármelyik kollégiumot, hisz ezt a tanárképzőt is az egyház hozta létre. /Somogyi Botond: Nem lehetünk egymás ellenségei. Az egyház nem mondhat le az értelmiségiekről. Interjú a Református Tanárképző Fakultás dékánjával, dr. Molnár János professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2001. augusztus 11.

Pap Géza fél éve az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy egy ilyen hatalmas területen fekvő egyházkerület lelki és anyagi életét nem könnyű feltérképezni. Megállapította, hogy az egyházfegyelem fellazult. Létezik olyan egyházközség, amely fegyelmi eljárás alatt álló lelkészt választott magának. Pap Géza az egyházkerületi közgyűlésen javasolta, hogy a Kánon revíziója alkalmával a zsinat legyen tekintettel a törvényhozói, a végrehajtói és a fegyelmezői feladatkörök szétválasztásának szükségességére, úgy, hogy döntése a következő ciklus választásain alkalmazható legyen. Ugyancsak javasolta, hogy a püspök mandátumát két, egymást követő ciklusra korlátozzák. Az elmúlt tíz esztendőt az egyház külső építkezése idejének lehet minősíteni. A múlt század elején a református egyház 500 iskolával rendelkezett, s ezt a kincsét Trianonnal elveszítette, de néhány évtized alatt iskolahálózatát ismételten felépítette, s Makkai püspök korában már 300 új iskolája volt. A kommunista rendszer államosítása következtében 1948-ban a református iskolákat államosították. És 50 év után újból építkeztek. Most viszont a lelki építkezés szükséges. /Somogyi Botond: Értékteremtő nép vagyunk. Beszélgetés Pap Géza püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2002. május 8.

Az Erdélyi Református Egyházkerületben már 1964–től létezett Önsegélyző Pénztár (ÖP). Az ÖP gondok nélkül működött, de az utóbbi évekre jellemző nagy infláció negatívan befolyásolta tevékenységét. Mivel az alapok befizetése és a hitelek folyósítása is lejben történt, a ÖP vagyona gyakorlatilag elértéktelenedett. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője tájékoztatott arról, hogy az új, a Státer ÖP tagjai lehetnek a Református Egyház hívei és alkalmazottai. Az anyagi segítség elsősorban a kölcsönnyújtást jelenti. Az egyházközségek is igényelhetnek kölcsönöket a helybeli lelkészen keresztül (például lelkészi hivatalok feljavítására). /Somogyi Botond: Újraindul az Önsegélyző Pénztár Interjú Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2002. június 3.

Jubileumot ünnepelt jún. 1-jén a magyar újságírás a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: 10 éve, főleg dr. Cseke Péter kezdeményezésére indult be a szak, a hatodik végzős évfolyam 13 fős. /Somogyi Botond, Nagy Vajda Zsuzsa, Nagy Ildikó, Kolozsvári Emese, Csurulya Szidónia, Sándor Boglárka Ágnes, Balázsi-Pál Előd, Szilágyi Erzsébet, Forrai Réka Szerénke, Kiskasza Kinga, Rácz Éva, Orbán R. Katalin és Kiss Olivér - mindegyikük közölt már a Szabadságban/. A negyedéves újságírók ballagásán dr. Cseke Péter, a kar dékánhelyettese a pálya nehézségéről és szépségéről beszélt, Csép Sándor, a MÚRE elnöke a tanintézmény fontosságára tért ki. /Póka János András: Tizenhárom újságíró búcsúzott a diákévektől. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. október 15.

Okt. 12-én a mezőségi Magyarpalatkán felavatták a megújított református templomot. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Sükösd Sándor helybeli lelkész ismertette a templomfelújítás történetét. A svájci HEKS segélyszervezet támogatása mellett a 270 lelkes kis mezőségi közösség 80 millió lejes adománnyal járult hozzá a munkálatokhoz, és 40 millió lej értékben közmunkát is végzett. /Somogyi Botond: Áldozatokkal felújított templom. Ünnep Magyarpalatkán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2002. november 5.

Kolozsváron okt. 25-én a két református egyházkerület püspökei valamint a hollandiai OGO Alapítvány képviselői szerződést írtak alá, amelynek értelmében a holland szervezet a 2003-2006-os időszakban több ezer eurós támogatást nyújt a kolozsvári székhellyel működő Református Pedagógiai Intézetnek /RPI/. Az 1997-ben alakult RPI eddig az Erdélyi Református Egyházkerület intézeteként működött a kolozsvári Püspöki Hivatal épületében. Az elmúlt öt évben megpróbálta koordinálni a református kollégiumok vallásoktatását, több szakmai konferenciát, továbbképzőt szervezett vallástanároknak, óvónőknek, katekétikai füzeteket, vallási tárgyú könyveket adott ki. A hollandiai OGO ez idő alatt mintegy 400 ezer euró értékben támogatta az erdélyi magyar református oktatást. A holland alapítvány javaslatára az erdélyi kerület a királyhágómelléki kerülettel karöltve újraszervezte az intézetet, amelynek így a hivatalos neve Romániai Református Pedagógiai Intézet lett, felügyelő szerve pedig a Romániai Református Zsinat nevelésügyi bizottsága. Az OGO Hollandiában református iskolásoktól, tanároktól gyűjti a pénzt azért, hogy a Kárpát-medencei magyar református oktatást segítse Felvidéken, Magyarországon, Kárpátalján és Erdélyben. /Somogyi Botond: Megújult a Református Pedagógiai Intézet. Öt év alatt 400 ezer eurós holland támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2002. november 19.

Nagyváradon nov. 14-15-én tartotta ülését idén a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának sajtóbizottsága. A bizottság a Kárpát-medencei református egyházak oktatási intézményeit tartalmazó kiadvány előkészítéséről tárgyalt. Szóba került a Világhíradó (az MRETZS hivatalos lapja) 2002-es számának megszerkesztése is, amely a tavaly Nagykőrösön megtartott tisztújító közgyűlés munkájáról szóló beszámolókat tartalmazná. A MRETZS-ben a több mint 40 országba szétszóródott magyar református egyházak képviselői vesznek részt a Kárpát-medencéből, Nyugat-Európából, Észak- és Dél-Amerikából, valamint Ausztráliából. A zsinat lelkészi elnökévé Erdélyi Géza felvidéki püspököt választották, alelnökévé Pap Géza erdélyi püspököt, világi elnökké Bodnár Ákos magyarországi főorvost, alelnökké Tonk Istvánt, az Erdélyi Egyházkerület főgondnokát. /Somogyi Botond: Református egyházi sajtóbizottsági ülés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2002. november 28.

Gyalun 1826-ban új templom építésébe kezdett a református gyülekezet, s azt 49 év után sikerült befejezni. Ezt újította fel három évi munkával a mintegy 800 lelket számláló gyalui gyülekezet. Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az a gyülekezet, amely templomot újít, arról tesz bizonyságot, hogy számára fontos az Istennel való kapcsolat - szögezte le Pap Géza püspök. /Somogyi Botond: Felújították a fél évszázadig épített református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2003. január 22.

Pomogáts Béla irodalomtörténész, a magyarországi Illyés Közalapítvány új elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette: volt olyan pénzügyminisztériumi javaslat, amely szűkíteni akarta a támogatási keretet, de ez ellen felléptek. Végül a parlamenti szavazáson az IKA ugyanakkora összeget kapott, mint az elmúlt esztendőben, tehát kb. 1 milliárd forintot, ehhez járul még hozzá a mintegy 1 milliárd kétszázmillió forint, amit a kedvezménytörvény keretei között az alapítvány juttat célba. A magyar költségvetést tekintve az állam egy év alatt 5 ezer milliárd forint fölött rendelkezik, ebből egymilliárd forintot kap az IKA. Ez tulajdonképpen azt jelenti, mintha valaki ötezer forintból egyet elveszítene. - Az erdélyi magyarság létszáma és az erdélyi lakosságon belüli aránya rohamosan csökken. Ma már alig másfélmillió erdélyi magyarról beszélhetünk, holott nemrég még kétmilliós magyarságról beszéltünk. A csökkenés megállítása érdekében szorosabbra kell fogni a magyarországi és az erdélyi magyarság kapcsolatrendszerét. S ez csak az európai uniós integráció keretei között képzelhető el. Pomogáts fontosnak tartja az egyházak nemzetmegtartó és közösségépítő szerepét. Az IKA részéről semmi nem fog változni az egyházak támogatása körül. Az IKA elsősorban a lapokat, a folyóiratokat, könyvkiadást, a kulturális intézményeket, a magyar házakat, az egyházak kulturális építő tevékenységét támogatja, s mindaz, ami a kulturális támogatás körébe elhelyezhető. /Somogyi Botond: Összehangolt támogatási rendszer. Interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2003. február 15.

Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának legfrissebb számában Pomogáts Béla Wass Albert írói munkásságáról írt, Somogyi Botond a Wass Albert-szobrok és állítóik sorsáról cikkezett. /Üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2003. március 21.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, az Üzenet /Kolozsvár/ tavaly hirdette meg riportpályázatát, amelynek értékelésére, illetve a díjak átadására került sor márc. 20-án. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője ismertette: a 38 beérkezett pályamű közül 33 volt értékelhető. /Célbaért üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2003. április 1.

Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztősége tavaly ősszel riportpályázatot hirdetett meg. Kolozsváron, a március végi díjátadó ünnepségen Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője azzal indokolta a riportpályázat ötletét, hogy éppen ez a műfaj hiányzik leginkább az erdélyi magyar sajtóból. A beérkezett 38 pályamű többsége Hargita, Maros és Kolozs megyéből származik, de érkezett egy írás Bukarestből is, kettő pedig Budapestről. A díjazott pályaműveket Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Adorjáni Zoltán teológiai tanár, valamint maga a főszerkesztő méltatta. Az Üzenet pályázatán az első helyet Szucher Ervin, a Krónika napilap munkatársa nyerte Egy lelkész - két gyülekezet, két mezőségi falu, két sors című riportjával. Második a székelyudvarhelyi Kosztolányi Katalin, harmadik a sepsiszentgyörgyi Fekete Réka lett. A riportok egy része a közeljövőben megjelenik az egyházi sajtó hasábjain: az Üzenetben, a Református Szemlében és a Református Családban. /F. T.: Kuriózumszámba menő riportpályázat.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./

2003. május 27.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke avatta fel máj. 25-én a Beszterce-Naszód megyei Magyarberéte felújított templomát. Magyarberétén Isten szavára megmozdult a falu apraja-nagyja, az elszármazottak, de még az ortodox testvérek is, akik ugyancsak segítettek a munkálatoknál, állapította meg a püspök. Az egész környéken beszélik, hogy az alig 150 lelkes gyülekezet szinte önerőből újította fel kívül-belül, mintegy 300 millió lej értékben a templomot. /Somogyi Botond: Felavatták Magyarberéte felújított református templomát. 150 lelkes gyülekezet 300 millió lejes áldozatvállalásával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2003. június 25.

Jún. 24-én megkezdődött a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban az Erdélyi Református Egyházkerület évi közgyűlése. Mintegy 150 küldött hallgatta meg Pap Géza püspök éves beszámolóját és Ötvös József generális direktor missziói jelentését, majd a különböző bizottságok jelentései következtek. Tonk Sándor főgondnok kitért arra, hogy az egyházban sok a fegyelmezetlenség. Pap Géza püspök leszögezte, az egyháznak nem kell pártpolitikai csatározásokban részt vennie, de az egyház nem fog megfeledkezni arról sem, szóljon, Isten szavával akár a hatalmat is figyelmeztesse, és hogy részt vegyen a közügyekben, közéletben. Pap Géza emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának határozata értelmében a lelkipásztoroknak sem politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, sem független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként nem szabad feladatot végezniük. Elmondta, hogy egyes gyülekezetek a lelkipásztorok nem tartják be a törvényes rendelkezéseket, a felsőbb vezetés utasításait (példa ez utóbbira többek között a Kolozsvár belvárosában kialakult helyzet). Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán a püspök hangsúlyozta: a visszaszolgáltatást pedig a mindenkori adminisztráció és bürokrácia igyekszik elhúzni, lehetetlenné tenni. Több esetben a visszaigényelt ingatlant a helyi önkormányzat már eladta. Ezért nemzetközi jogorvoslatért fognak folyamodni. Fogy a magyarság, a kisebb gyülekezetekben csökken a magyar osztályok száma, vagy éppen iskolák szűnnek meg. Kollégiumokban kell gondolkodnunk - mondta a püspök -, amelyek nemcsak iskolát jelentenek, hanem bentlakást is. A hat református kollégium mellett (Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely) egyetemi kollégiumra is kell gondolni. Erdélyben már 170-re nőtt a 300 lélek alatti gyülekezetek száma . /Somogyi Botond: Nagyobb áldozatvállalás szükséges. Évi közgyűlését tartja az Erdélyi Református Egyházkerület. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2003. július 8.

Júl. 6-án, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében avatták fel a felújított visai templomot. Pap Géza püspök igehirdetését követően Lukács György helybeli lelkész köszönte meg a visai gyülekezetnek a 200 éves templomért végzett áldozatos munkájukat. A 440 lelkes mezőségi gyülekezet a 150 millió lejes beruházás több mint 95 százalékát önerőből fedezte. /Somogyi Botond: Felavatták a felújított református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2003. július 29.

Júl. 21-26-a között rendezték meg a Kárpát-medencei magyar református teológiai tanárok találkozóját Hitvallás egykor és ma címmel. A konferenciának a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont, a mintegy nyolcvan résztvevő a felvidéki Komáromból, valamint az anyaországi teológiákról: Debrecenből, Budapestről, Sárospatakról és Pápáról érkezett. A megnyitón Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tartott áhítatot. Dr. Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora a Heidelbergi Káté időszerűségéről tartott előadást. Tőkés László püspök Egyházunk jövőképe című beszámolóját követte a Metamorphosis Transsylvaniae című fórum. A különféle akadémiák dékánjai, rektorai tartottak beszámolót az intézetükben folyó tanításról, tudományos munkáról. Jövőre a konferenciának a felvidéki Komárom ad otthont. /Somogyi Botond: Hitvallás egykor és ma. Véget ért a Kárpát-medence magyar református teológiai tanárainak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2003. november 17.

Nov. 16-án az Agnus Média Alapítvány és az Agnus Rádió közösen szervezett konferenciát A közösségi rádiózás jövője Romániában címmel Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A 2002 szeptembere óta létező alapítvány célkitűzései a keresztény értékeknek a modern médiában történő terjesztése. A közel egy esztendeje működő Agnus Rádió ebben a szellemben készíti műsorait, amelyeket napi nyolc órán keresztül sugároz. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke előadásában úgy értékelte, hogy Romániában tulajdonképpen a háromféle rádiózás (kereskedelmi, közszolgálati és közösségi) egyszerre érvényesül, az erdélyi rádiók tehát megpróbálják egy időben ellátni mindhárom feladatot: tájékoztatni, szórakoztatni, építeni. Gáspárik felhívta a figyelmet arra is, mennyivel jobb a helyzete az erdélyi magyarságnak média szempontjából például Szlovákiához viszonyítva, ahol mindössze egyetlen olyan rádió működik, amely magyar nyelven is sugároz, elenyésző óraszámban. Somogyi Botond, az Üzenet című kéthetente megjelenő református lap főszerkesztője szerint az egyház sajtótevékenysége céltudatos, de nem öncélú igeszolgálat. A médiának pozitív irányba kellene befolyásolni az eseményeket, emelte ki előadásában Adorjáni László lelkész, az Agnus Rádió igazgatója. Szitnyai Jenő egy kárpát-medencei stratégia kiépítésének szükségességét elemezte. /S. B. Á.: Közösségi rádiók térhódítása. Erdélyi összefogásra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2004. március 8.

A horvátországi Eszéken tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtóbizottsága. Az ülést Kettős Jánosnak, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szuperintendensének áhítata nyitotta meg, majd Tonk István elnök köszöntötte a kis létszámban megjelent tagokat. Rendszeresen megjelent a Világhíradó (az MRETZS hivatalos lapja), elkészült a Kárpát-medencei szeretetintézményeket tartalmazó kiadvány, feldolgozás alatt áll a magyar nyelvterület református oktatási intézményeit tartalmazó könyv. A bizottság közreműködött az egyetemes énekeskönyv, valamint az új református liturgia szerkesztésében. A magyarországi zsinat kijelentette: anyagilag nem támogatja az MRETZS-t. Az anyagi bizonytalanság az 1995-ben alakult szervezet megszűnéséhez fog vezetni. Hegedűs Lóránt, az MRETZS ügyvezető elnöke a zsinat törvényességéről, létjogosultságáról, illetve annak működésképtelenségéről beszélt. Az ülésen elhangzott: a tanácskozó zsinat ellehetetlenítése a határon túli reformátusok önazonosságának csökkenéséhez is vezethet. /Somogyi Botond: Beolvadó magyarok a többarcú Horvátországban. A Tanácskozó Zsinat munkája nem lehet anyagi kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2004. március 23.

Isten f…ba – olvasom egyik erdélyi költőnk (úgynevezett költőnk) tenném én hozzá gyorsan cikkében. Az írás egyik ún. rangos erdélyi napilapunk mellékletében jelent meg, írta Somogyi Botond. A közelmúltban jelent meg egy másik „futtatott” költőnk verseskötete, melynek bemutatásakor a következők hangzottak el: örvendetes, hogy meg lehet botránkoztatni még a közönséget, valamint az is, hogy a kötet első részébe a szexualitásról, fajtalankodásról szóló versek kerültek a kötet eladhatóbbá tétele érdekében. Ha a már az EMIL is (Erdélyi Magyar Írók Ligája) olyan verseket díjaz, ahol a k…k a főszereplők, fel kell tennünk a kérdést: az erkölcsi mélypont felé rohanó világunkat ki vagy mi tudná megállítani? /Somogyi Botond: Hínárok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 23./

2004. április 6.

Tizennégy év után újból a félelem országában élünk, írta Somogyi Botond. Fél az RMDSZ-tisztviselő, aki nem meri megmondani telefonon, miért hívott be valakit az irodába. Az emberek félnek a határon, mert nem tudják, van-e elég valutájuk, ha van, akkor elég-e, és egyáltalán: mit fognak kérdezni. Az emberek félnek, mert kisebbségként kiszolgáltatottak. „Félünk, mert fogyunk, és nem tudjuk, megmaradunk-e? Nincs jövőképünk. De már félünk egymástól, magyaroktól is. Fél a szerkesztő RMDSZ-t bíráló írást közölni, mert elúszhat a Communitas pályázat, az Illyés-pénz (ha egyáltalán még lesz), és még ki tudja, mi minden.” /Somogyi Botond: Félelem és feltámadás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./

2004. augusztus 3.

Augusztus elsején negyedik alkalommal szervezték meg a Kolozs megyei Magyarfrátán a hagyományossá vált Szent László kútja zarándoklattal egybekötött mezőségi szórványtalálkozót. Néhai Kövesdi Kiss Ferenc volt e találkozók megálmodója és mozgatója. A kultúrotthonban a nagysármási tánccsoport lépett fel Trombitás Jolán vezetésével. Magyarfrátáról már Rogerius váradi kanonok is említést tett Carmen miserabile című könyvében (Siralmas ének, fordította Szabó Károly, Pest, 1861). Azért van  Magyarfrátán a találkozó, jelezte Ábrám Noémi szervező, a Maros megyei EMKE titkára. Azért is, mert e település immár ezeréves, azért is, mert kötődik hozzá Szent László király Keserű kútja, s azért is, mert a frátaiak nem engedik gyermekeiket vegyes házasságot kötni. Ábrám Noémi megemlékezett a július végén 91 éves korában elhunyt Kövesdi Kiss Ferencről, aki korát meghazudtolva járta a Mezőséget, bekopogott a házakba, hogy az emberekbe lelket öntsön. Ismert minden házat, tudta, hogy melyik házból hiányzik a cukor, melyikből az olaj, de azt is tudta, hol van házasulandó leány, vagy olyan fiú, aki nem talál magának menyasszonyt. Ilyenkor elment hozzá, s elmondta, hogy az ötödik faluban hova kell bekopogtatni. Kövesdi Kiss Ferencet egy éve, augusztusban tüntette ki a magyarországi református egyház Makkai Sándor-díjjal.    Az ünnepi istentiszteleten Somogyi Botond lelkipásztor, az Üzenet főszerkesztője hirdetett igét. A jelenlevőket köszöntötte dr. Ábrám Zoltán orvosprofesszor, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke is, aki hangoztatta: vissza kell térni értékeinkhez: családhoz, hazaszeretethez, hithez. Egyre kevesebben vagyunk, mondta Balló György lelkész. A gyülekezet 104 lelket számlál, de sokan nincsenek itthon. Egyesek Magyarországon próbálnak szerencsét, mások még nyugatabbra mennek dolgozni. Magyarul csak elemi osztályban tanulhatnak a gyerekek, heten. Négyen, akik már nagyobbak, román tagozatra járnak. A Historia Domus szerint néhány évtizeddel ezelőtt a lelkészi jelentés alapján még létszámnövekedésről írtak. Az utóbbi két évtized óta azonban szinte folyamatos az apadás, a szomszédos Berkenyes leányegyházközség lélekszáma felére csökkent, ma már csak 42 lélek van. Berkenyesen ez a maroknyi ember elhatározta, hogy templomot épít. /Mezőségi szórványtalálkozó Magyarfrátán. Kövesdi Kiss Ferenc nyomában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 3./

2004. augusztus 10.

Somogyi Botond, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának, az Üzenetnek /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta, hogy minden olyan cikket, amelyik erdélyi magyarság sorskérdéseivel foglalkozik, megjelentetnek. De helyet kap az Üzenetben az irodalom, a történelem vagy a tudomány is. Az 1989-es változás után könnyű volt lapokat indítani, nagy példányszámban kiadni és eladni. A kezdeti lelkesedés egyre csökken: minden újság (nemcsak az egyháziaké) példányszáma csökken, sokszor drasztikus módon.  A kezdeti 15 ezres példányszám (akkor Marosvásárhelyen nyomták az Üzenetet) mára jóval tízezer alá esett. Az Üzenet egyik napról a másikra él.  A főszerkesztő szerint egyre fokozódik az apátia, közömbösség az egyházi sajtó iránt. A magyarországi egyházi sajtóval kevés a kapcsolatuk. Évek óta mondják, hogy szükség lenne egy kárpát-medencei református újságíró szervezetre. Ehhez képest tavaly csupán Magyarország protestáns újságíróira fókuszáló szervezet alakult.    /Fábián Tibor: Üzenet. Református és magyar. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 10./

2004. november 16.

  A kolozsvári gyülekezetek presbitériumai nov. 5-én presbitertalálkozót rendeztek. A találkozó témája az új idők kihívásai, az egyház küldetése volt. Makkai János főszervező, az egyházmegye főgondnoka a belmisszió megreformálásának szükségességét ecsetelte. Vasárnaponként átlagosan 250-en járnak templomba, ami azt jelenti, hogy a 12 gyülekezet „hívő” tagsága nem haladja meg az ötezer főt. A többi tizenhatezer a gyülekezeten kívül van. Ha nem mennek utánuk, elmennek a neoprotestánsok, jehovisták vagy éppen a buddhisták. Az egyház egyre fogy. 1995-ben még 32 500 reformátust tartottak nyilván Kolozsváron, 2003-ra számuk 26 750 főre csökkent. Nyolc év alatt tehát a fogyás 5750 fős. Nehéz megszólítani a kolozsvári fiatalokat. Újabb kihívás az, hogy egyre több a román nyelvű református, akik román nyelvű istentiszteletet igényelnének.    /Somogyi Botond: Missziós lelkészeket Kolozsvárra! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998