udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Somogyi Ferenc

1990. november 29.

Dr. Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Budapesten magához kérette Simion Popot, Románia budapesti nagykövetét és közölte, hogy a magyar felet megdöbbentette Romulus Neagu külügyi államtitkár durva hangneme, vádaskodása, ugyancsak visszautasította Simion Pop nagykövet kirohanását a magyar köztársasági elnök és miniszterelnök ellen, aki ezzel megsértette a diplomáciai szabályokat. Az elhangzottakra a nagykövet érdemben nem reagált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1991. május 11.

Bukaresten Somogyi Ferenc magyar és Theodor Melescanu román külügyi államtitkár aláírta a magyar-román "Nyitott égbolt" szerződést. Ennek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe felett. Iliescu elnök fogadta Somogyi Ferencet, aki átadta Antall József levelét, melyben a kormányfő kifejezte reményét, hogy a román-magyar viszonyban bekövetkező érdemi változás esetén sor kerülhet a hivatalos kapcsolatokra is. /MTI/

1991. szeptember 7.

Iliescu elnök válaszolt Antall József miniszterelnök májusi levelére, egyetért a kapcsolatok fejlesztésére, a tárgyalások megkezdésével. Ajánlotta, hogy rendszeresen találkozzon a két ország külügyminisztere. Megérti az érdeklődést a határon túli magyarok iránt, de ez nem jelenthet "gyámkodást". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./ Antall József levelét jún. 7-én adta át Somogyi Ferenc Iliescunak.

1991. november 20.

Teodor Melescanu külügyi államtitkár nov. 20-i sajtóértekezletén kedvező tényként értékelte, hogy a magyar fél is előterjesztette a két ország közötti alapszerződés tervezetét. A román változatot Melescanu személyesen nyújtotta át Bukarestben, máj. 11-én Somogyi Ferenc külügyi államtitkárnak, a magyar tervezetet pedig nov. 15-én kapták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

1995. március 6.

Márc. 6-án Bukarestbe érkezett Somogyi Ferenc külügyi államtitkár, aki kétnapos látogatása során találkozik Melescanu külügyminiszterrel és Marcel Dinu külügyi államtitkárral, továbbá aláírja az Emlékeztetőt. /Magyar Nemzet, márc. 7./

1995. március 7.

Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./

1995. március 8.

Az alapszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokról tájékoztatta márc. 8-án az Országgyűlés külügyi bizottságának alapszerződésekkel foglakozó albizottságát Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Tabajdi Csaba elmondta, hogy a magyar tervezet, amely az európai normarendszert tartalmazza, a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. Csapody Miklós, MDF-es képviselő attól tart, hogy a magyar kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte egy ilyen fontos dokumentumot a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. /Népszabadság, márc. 9./

1995. március 13.

Márc. 13-tól Bukarestben szakértői szinten folytatódik a tárgyalás az alapszerződésről. Somogyi Ferenc vezeti a magyar szakértői küldöttséget, melynek tagja Lábody László, a HTMH elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Népszabadság, márc. 14./ - Funar újabb követelése: népszavazáson döntsenek az alapszerződésről, amelyet a nemzetárulás okmányának nevezett. Iliescu elnök koppenhágai útja előtt a repülőtéren megjegyezte: Már unom Funart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 13./

1995. március 14.

Az újabb bukaresti tárgyalási forduló után Melescanu külügyminiszter márc. 14-én fogadta Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkárt. Alapvetően a még nyitott kérdéseket tekintették át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Melescanu megígérte, hogy legkésőbb júniusig újabb három határátkelőt nyitnak meg, Battonyánál, Méhkeréknél és Borsnál. /Népszabadság, márc. 16./

1995. november 1.

Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./

1995. november 3.

Nov. 3-án Budapesten megbeszélést tartott Somogyi Ferenc külügyi államtitkár román kollégájával, Marcel Dinuval. A tanácskozást mindkét fél eredményesnek tartja. Somogyi Ferenc elmondta: megállapodtak abban, hogy a megbékélési javaslat nem helyettesíti az alapszerződést. Marcel Dinu szerint már jövőre megkezdődhetnek a szakértői tárgyalások. A magyar fél elkészíti írásos javaslatát és reményét fejezte ki, hogy az alapszerződés és a megbékélési dokumentum megközelítően egyidőben lép életbe. Marcel Dinu kérdésekre válaszolva az RMDSZ által javasolt megbékélési koncepcióról elmondta: a román kormány azért utasította el, mert egy olyan ember neve fémjelezte /Tőkés László/, aki nem tekinthető teljesen hitelesnek. Somogyi Ferenc erre reagálva kijelentette: miután az RMDSZ legitimitását az Európai Unió is elfogadta, nem lehet megkérdőjelezni sem a szervezet, sem vezetői legitimitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1996. február 2.

Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1996. február 13.

Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román államtitkár febr. 13-án Bukarestben tárgyalt az alapszerződésről és a román-magyar megbékélési dokumentumokról. Megbeszélésükön kitűzték az esedékes kétoldalú szakértői tárgyalások időpontját. Somogyi Ferenc Melescanu külügyminiszterrel, majd Iliescu elnökkel is tárgyalt. A román államelnök megerősítette, hogy törekednek a megoldásra. Iliescu közölte, hogy előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Somogyi Ferenc államtitkár közölte, hogy a német-francia megbékélési folyamat egyik kezdeményezésének mintájára a két ország fiataljai közötti kapcsolatot ösztönző alapítványt hoznak létre. Az államtitkár elmondta, hogy a két ország magyar, illetve román kisebbségének képviselői továbbra sem vesznek részt a tárgyalásokon, mert a román fél szerint erre nincs szükség. Ugyanakkor Somogyi Ferenc fontosnak nevezte a normális kommunikáció helyreállítását a román kormány és a magyar kisebbség képviselői között. Sorin Ducaru külügyi szóvivő azt hangsúlyozta, hogy román részről megvan a szándék, a politikai akarat és a politikai támogatás a szerződés megkötésére. /Eljutnak a konkrétumokig Somogyi Ferenc bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15., Magyar Nemzet, febr. 14./

1996. február 13.

Az Adevarul bukaresti napilap febr. 12-i száma - Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Bukarestbe látogatása alkalmából - vezércikkben bírálta Kovács László külügyminisztert. A lap szerint a magyar külügyminiszter először elutasította a megbékélés francia-német modelljét, majd mégis elfogadta. Kovács László időhúzásra törekszik, állította az Adevarul. /Magyar Hírlap, febr. 13./

1996. február 15.

A román-magyar megbékéléssel és alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon tudomásunk szerint a legkomolyabb nézeteltérés a kisebbségekre vonatkozik - mondotta febr. 15-i sajtóértekezleten Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ szerint a kormánynak el kellene ismernie a kisebbségi probléma létezését és a megoldásokat bele kellene foglalnia ezekbe a dokumentumokba. Ez a szándék jelenleg nem tapasztalható. Markó Béla véletlennek nevezte, hogy Iliescu elnök közvetlenül Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkár előtt fogadta őt a Cotroceni-palotában, amiként nem látott az RMDSZ elnöke közvetlen összefüggést aközött sem, hogy az államfő a héten fogadta Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettest, illetve Alan Kassofot (az RMDSZ és a kormány különböző képviselői között több alkalommal Romániában és külföldön létrejött találkozók szervezéséről ismert amerikai PER-alapítvány elnökét) is. Az RMDSZ kifejtette véleményét, de a tárgyalásokon való részvételre vonatkozó kérését nem teljesítették. /Politikai szándék kérdése a megbékélés. Markó Béla sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

1996. február 17.

A tavaly decemberben Madridban Ion Iliescu és Horn Gyula közötti találkozón említett márciusi időpont "kissé derűlátónak tűnhet, de nem lehetetlen" - mondotta sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője. "A lényeges és a legfontosabb az, hogy a tárgyalási folyamat Somogyi Ferenc államtitkár látogatásával és az annak során kidolgozott tárgyalási menetrenddel felújult" - mutatott rá Chebeleu. Az 1201-es ajánlásnak a kisebbségek "kollektív jogaira" és önkormányzatára vonatkozó megfogalmazásait ismételten bírálta a román államelnökség. Markó Bélát, az RMDSZ elnökét fogadva az államfő ismételten kifejtette, hogy az alkotmány előírásával összeegyeztethetetlen az "etnikai alapú autonómia". /Ott folytatják, ahol abbamaradt: az 1201-es ajánlásnál Chebeleu szóvivő sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17/

1996. augusztus 12.

Néhány nappal korábban a román külügyminisztérium még szeptembert jelölte meg az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás újrakezdésének időpontjául. Most viszont a Rompres jelentette, hogy aug. 13-ára Bukarestbe érkezik a Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár vezette magyar delegáció, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, aug. 12./

1996. augusztus 12.

Néhány nappal korábban a román külügyminisztérium még szeptembert jelölte meg az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás újrakezdésének időpontjául. Most viszont a Rompres jelentetette, hogy aug. 13-ára Bukarestbe érkezik a Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár vezette magyar delegáció, jelentette Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, aug. 12./

1996. augusztus 13.

Aug. 13-14-én Bukarestben államtitkári szintű konzultációt tartanak az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumokról, közölte Sorin Ducaru román külügyi szóvivő, a magyar delegációt Somogyi Ferenc, a románt Marcel Dinu államtitkár vezeti. A függőben levő kérdések között vannak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kérdésköre. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./ Aug. 13-án Bukarestbe utazik Somogyi Ferenc, az integrációs ügyekkel foglalkozó címzetes államtitkár. A Népszabadságnak elmondta: a román félnek az 1201-es ajánlással az volt a kifogása, hogy ezt túlságosan tágan lehet értelmezni. Kovács László külügyminiszter tavalyi bukaresti látogatásakor elhangzott egy javaslat, ezt követte Melescanu külügyminiszternek a közelmúltban elküldött szövegjavaslata. Ez összhangban van a korábbi magyar javaslattal, így elfogadható. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint meglepetéssel fogadták Horn Gyula miniszterelnök bejelentését, miszerint küszöbön áll az alapszerződés, hiszen az ellenzék semmiféle tájékoztatást nem kapott arról, hogy elmozdulás történt volna a román álláspontban. Németh Zsolt leszögezte: a személyi jogon alapuló kulturális autonómia elve elfogadhatatlan leszűkítése az autonómiának. Ha az alapszerződésben erről lesz szó, akkor az szemben áll a Fidesz és az RMDSZ álláspontjával. Pártja nem tekinthet el attól, hogy az alapszerződés csakis az RMDSZ egyetértésével jöhet létre. /Népszabadság, aug. 13./ Gyakorolt-e nyomást a Nyugat szomszédainkra, kérdezte a Népszava munkatársa Somogyi Ferenc államtitkártól, aki elismerte, valóban érvényesült egyfajta közvetett ráhatás. /Népszava, aug. 13./

1996. augusztus 14.

Az aug. 13-i román lapok Budapest kényszerű visszakozásáról és Bukarest szempontjából kedvező amerikai nyomásról beszélnek. A Cronica Romana szerint az 1201-es ajánlás kompromisszumos értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. Somogyi Ferenc és Marcel Dinu államtitkár aug. 13-án tárgyaltak Bukarestben. /Népszabadság, aug. 14./ A román lapok szerint Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. /Magyar Hírlap, aug. 14./

1996. augusztus 14.

A Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román külügyi államtitkár vezette aug. 13-i és 14-i bukaresti tárgyalás utáni közös sajtótájékoztatón a két fél bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült a román-magyar alapszerződés végleges szövege. Minden kérdésben sikerült megállapodásra jutni. A jövő héten Budapesten újból találkozó lesz, de ezen már csak a két nyelvi változatot vetik egybe. Az államtitkárok szerint az aláírásra szeptember első felében kerülhet sor. Marcel Dinu elmondta, hogy tárgyaltak az ún. megbékélési dokumentumok előkészítéséről is. Dinu szerint ezt a jelentős előrelépést az tette lehetővé, hogy a magyar fél jelezte: elfogadta az Európa Tanács 1201-es ajánlásának értelmezésére vonatkozó román javaslatot. Somogyi Ferenc megerősítette, hogy sikeresen zárták le ezt a tárgyalási fordulót, gyakorlatilag megállapodtak az alapszerződés szövegében. Magyar részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Somogyi Ferenc a Népszabadságnak elmondta, hogy az ET 1201-es ajánlásának közös értelmezése abban áll, hogy a dokumentum nem tartalmazza az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok biztosítását. /Népszabadság, aug. 15./ Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje a román Medifax hírügynökségnek nyilatkozott: attól fél, hogy az alapszerződés aláírása a tervezett formában kedvezőtlen lehet az RMDSZ számára. Az a kitétel, hogy nem fogadják el a kollektív jogokat, olyan autonóm struktúrák el nem ismeréséhez vezethet, mint amilyen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa. Ez arra késztethet bizonyos pártokat, hogy kérjék az RMDSZ SZKT betiltását. Frunda rámutatott arra, hogy az alapszerződésnek tartalmaznia kell a romániai magyar közösség jogait, s e jogok között meg kell adni a területi autonómiát. A területi autonómia nem etnikai jellegű, hanem a helyi területi közösségek autonómiája, ami feltételezi az illető területen többségben élő nemzeti kisebbségek sajátos jogait, mint például az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kétnyelvű feliratokat, anyanyelvi iskolákat és egyebeket, mondotta. /Új Magyarország, aug. 15./ Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke úgy vélte, hogy a választások előtt hivatalban levő kormánnyal nem ajánlatos szerződést kötni. Borbély Ernő székelyföldi politikus szerint a romániai magyarság számára lényeg a kollektív jogok feltételek és magyarázatok nélküli elfogadása. /Magyar Nemzet, aug. 15./

1996. augusztus 14.

Az aug. 13-i román lapok Budapest kényszerű visszakozásáról és Bukarest szempontjából kedvező amerikai nyomásról beszélnek. A Cronica Romana szerint az 1201-es ajánlás kompromisszumos értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. Somogyi Ferenc és Marcel Dinu államtitkár aug. 13-án tárgyaltak Bukarestben. /Népszabadság, aug. 14./ A román lapok szerint Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. /Magyar Hírlap, aug. 14./

1996. augusztus 14.

A Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román külügyi államtitkár vezette aug. 13-i és 14-i bukaresti tárgyalás utáni közös sajtótájékoztatón a két fél bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült a román-magyar alapszerződés végleges szövege. Minden kérdésben sikerült megállapodásra jutni. A jövő héten Budapesten újból találkozó lesz, de ezen már csak a két nyelvi változatot vetik egybe. Az államtitkárok szerint az aláírásra szeptember első felében kerülhet sor. Marcel Dinu elmondta, hogy tárgyaltak az ún. megbékélési dokumentumok előkészítéséről is. Dinu szerint ezt a jelentős előrelépést az tette lehetővé, hogy a magyar fél jelezte: elfogadta az Európa Tanács 1201-es ajánlásának értelmezésére vonatkozó román javaslatot. Somogyi Ferenc megerősítette, hogy sikeresen zárták le ezt a tárgyalási fordulót, gyakorlatilag megállapodtak az alapszerződés szövegében. Magyar részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Somogyi Ferenc a Népszabadságnak elmondta, hogy az ET 1201-es ajánlásának közös értelmezése abban áll, hogy a dokumentum nem tartalmazza az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok biztosítását. /Népszabadság, aug. 15./ Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje a román Medifax hírügynökségnek nyilatkozott: attól fél, hogy az alapszerződés aláírása a tervezett formában kedvezőtlen lehet az RMDSZ számára. Az a kitétel, hogy nem fogadják el a kollektív jogokat, olyan autonóm struktúrák el nem ismeréséhez vezethet, mint amilyen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa. Ez arra késztethet bizonyos pártokat, hogy kérjék az RMDSZ SZKT betiltását. Frunda rámutatott arra, hogy az alapszerződésnek tartalmaznia kell a romániai magyar közösség jogait, s e jogok között meg kell adni a területi autonómiát. A területi autonómia nem etnikai jellegű, hanem a helyi területi közösségek autonómiája, ami feltételezi az illető területen többségben élő nemzeti kisebbségek sajátos jogait, mint például az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kétnyelvű feliratokat, anyanyelvi iskolákat és egyebeket, mondotta. /Új Magyarország, aug. 15./ Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke úgy vélte, hogy a választások előtt hivatalban levő kormánnyal nem ajánlatos szerződést kötni. Borbély Ernő székelyföldi politikus szerint a romániai magyarság számára lényeg a kollektív jogok feltételek és magyarázatok nélküli elfogadása. /Magyar Nemzet, aug. 15./

1996. augusztus 16.

Kovács László külügyminiszter aug. 16-án tájékoztatta a Bukarestben létrejött szakértői szintű megállapodásról a magyar parlamenti frakciók képviselőit, átadta a szakértők által véglegesített szövegjavaslat egy-egy példányát. Álmodni lehet egy ennél jobb szerződést, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. A kormány felelőssége, hogy aláír egy szerződést, vagy elhárítja azt - mondta Kovács László, hozzátéve, hogy Magyarország semmilyen engedményt nem tett. Nyitott kérdésként említette az elkobzott egyházi javak visszaadásának kérdését. Somogyi Ferenc államtitkár tájékoztatta az alapszerződésről az RMDSZ vezetőit. A Kereszténydemokrata Néppárt felszólította a kormányt, hogy ne írja alá az alapszerződést. A szerződés ügyét nem lehet azzal elintézni, hogy a külügyminiszter utólag tájékoztatja az ellenzéki pártok frakcióvezetőit. A KDNP szerint elfogadhatatlan a parlament megkerülése. Kovács László külügyminiszter az MTI-nek elmondta: a kormány nem kívánja az alapszerződést a parlament elé vinni. Az ellenzéknek lesz lehetősége az aláírt megállapodásról állást foglalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1996. augusztus 16.

Kovács László külügyminiszter aug. 16-án tájékoztatta a Bukarestben létrejött szakértői szintű megállapodásról a magyar parlamenti frakciók képviselőit, átadta a szakértők által véglegesített szövegjavaslat egy-egy példányát. Álmodni lehet egy ennél jobb szerződést, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. A kormány felelőssége, hogy aláír egy szerződést, vagy elhárítja azt - mondta Kovács László, hozzátéve, hogy Magyarország semmilyen engedményt nem tett. Nyitott kérdésként említette az elkobzott egyházi javak visszaadásának kérdését. Somogyi Ferenc államtitkár tájékoztatta az alapszerződésről az RMDSZ vezetőit. A Kereszténydemokrata Néppárt felszólította a kormányt, hogy ne írja alá az alapszerződést. A szerződés ügyét nem lehet azzal elintézni, hogy a külügyminiszter utólag tájékoztatja az ellenzéki pártok frakcióvezetőit. A KDNP szerint elfogadhatatlan a parlament megkerülése. Kovács László külügyminiszter az MTI-nek elmondta: a kormány nem kívánja az alapszerződést a parlament elé vinni. Az ellenzéknek lesz lehetősége az aláírt megállapodásról állást foglalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1996. augusztus 25.

Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete aug. 25-én Kolozsváron ülésezett az alapszerződés, illetve az RMDSZ-vezetőség és Horn Gyula miniszterelnök aug. 26-i tárgyalása ügyében. A testületi ülésen eldőlt, hogy háromtagú RMDSZ-küldöttség /Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László/ fog találkozni a magyar kormányfővel. A tanácskozáson felmerült, érdemes-e találkozni, hiszen Kovács László külügyminiszter kijelentette: a kormány sem az RMDSZ, sem az ellenzék hatására nem áll el az alapszerződés megkötésétől, Somogyi Ferenc külügyi főosztályvezető pedig közölte, a szöveg végleges, nem fognak változtatni - tájékoztatta az MTI-t az ülésről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Végül a testület úgy döntött: amíg nem írták alá, a szerződést nyitottnak kell tekinteni. A küldöttség azzal a szándékkal utazik Budapestre, hogy meggyőzze a miniszterelnököt, változtasson a szövegen a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak visszaadását illetően.- Az RMDSZ nem mondott le az újabb magyar-magyar csúcsról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1996. augusztus 25.

Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete aug. 25-én Kolozsváron ülésezett az alapszerződés, illetve az RMDSZ-vezetőség és Horn Gyula miniszterelnök aug. 26-i tárgyalása ügyében. A testületi ülésen eldőlt, hogy háromtagú RMDSZ-küldöttség /Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László/ fog találkozni a magyar kormányfővel. A tanácskozáson felmerült, érdemes-e találkozni, hiszen Kovács László külügyminiszter kijelentette: a kormány sem az RMDSZ, sem az ellenzék hatására nem áll el az alapszerződés megkötésétől, Somogyi Ferenc külügyi főosztályvezető pedig közölte, a szöveg végleges, nem fognak változtatni - tájékoztatta az MTI-t az ülésről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Végül a testület úgy döntött: amíg nem írták alá, a szerződést nyitottnak kell tekinteni. A küldöttség azzal a szándékkal utazik Budapestre, hogy meggyőzze a miniszterelnököt, változtasson a szövegen a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak visszaadását illetően.- Az RMDSZ nem mondott le az újabb magyar-magyar csúcsról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1996. augusztus 26.

Aug. 26-án Horn Gyula miniszterelnök Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét, Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A tervezettnél, hosszabbra, mintegy kétórásra nyúlt tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert kötelezettséget a leköszönő román kormány vállal. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Tőkés László úgy fogalmazott: "tudomásul vesszük a tényállást, nem akarunk konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt keressük, miképpen lehetne ezt az alapszerződést a javunkra fordítani". Hangsúlyozta, nem tettek le arról, hogy az alapszerződés szövege megváltoztatható. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó és vitassa meg az alapszerződés kérdését. A magyar külpolitikai prioritások egyensúlya megváltozott, előtérbe került az integrációs törekvés, ezáltal háttérbe szorult a kisebbségpolitika, állapította meg Tőkés László. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Tabajdi Csaba szerint optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, aug. 27. / Megjegyzés: Magyar vezető politikusok sokszor kijelentették, hogy az RMDSZ nélkül nem kötnek alapszerződést, például: - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 24./

1996. augusztus 26.

Aug. 26-án Horn Gyula miniszterelnök Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét, Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A tervezettnél, hosszabbra, mintegy kétórásra nyúlt tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert kötelezettséget a leköszönő román kormány vállal. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Tőkés László úgy fogalmazott: "tudomásul vesszük a tényállást, nem akarunk konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt keressük, miképpen lehetne ezt az alapszerződést a javunkra fordítani". Hangsúlyozta, nem tettek le arról, hogy az alapszerződés szövege megváltoztatható. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó és vitassa meg az alapszerződés kérdését. A magyar külpolitikai prioritások egyensúlya megváltozott, előtérbe került az integrációs törekvés, ezáltal háttérbe szorult a kisebbségpolitika, állapította meg Tőkés László. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Tabajdi Csaba szerint optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, aug. 27. / Megjegyzés: Magyar vezető politikusok sokszor kijelentették, hogy az RMDSZ nélkül nem kötnek alapszerződést, például: - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 24./

1996. augusztus 28.

M. Lengyel László visszatekintett az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra. A "külön kisebbségi megállapodás" javaslatát az 1995. febr. 20-23-i bukaresti szakértői fordulón utasította el végleg a román fél. 1995. júl. 21-én tette le Bukarestben Kovács László külügyminiszter azt a kompromisszumos javaslatot, amelynek román átirata érkezett meg 1996 augusztusában Melescanutól. Itt a három ENSZ-, EBESZ- és ET-dokumentum aláírásai szerepeltetésének mikéntjéről volt szó. Horn Gyula miniszterelnök utasítására az eredetileg elképzelt tárgyalási menetet fölborítva Bukarestbe utazott az integrációs ügyek mellől ideiglenesen visszaszólított Somogyi Ferenc államtitkár, aki megállapodást kötött partnerével, Marcel Dinuval. /Népszabadság, aug. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998