udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Somogyvári Gyula

2000. április 21.

105 éve születet Somogyvári Gyula író, újságíró. Az MTI-nél, a Telefonhírmondónál és a Rádiónál dolgozott. Az 1920-as évektől Gyula deák néven verseket, később ­ korában igen népszerű ­ történelmi és világháborús regényeket, színműveket írt. 1944-ben a németek Mauthausenbe hurcolták, ahonnan sikerült hazatérnie, hogy aztán 1950-ben kommunista táborba internálták, ahol 1953-ban halt meg. /Évforduló rovat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2004. július 9.

Az első világháborúról sok könyvet írtak, csak a magyar irodalomban olyan jeles írók, mint Somogyvári Gyula, Gyóni Géza, Kuncz Aladár vagy Markovits Rodion. József Álmos a háború igazi arcát, belsőjét próbálja felfedni nemrég megjelent kötetében (József Álmos: Mire a falevelek lehullanak... – T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003). Dokumentumértékű korabeli leveleket, tábori levelezőlapokat, fényképeket válogatott össze. Könyvében többnyire háromszéki székely honvédek szólaltak meg levelek, tábori lapok, ritkább esetben naplószerű feljegyzések által. /Benkő Levente: Történelem belülnézetből. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2008. május 27.

Kessler Jenő Ercsey-Ravasz Ferenc cikkéhez /Wass Albertről, még egyszer, Szabadság, máj. 23./ szólt hozzá. Szemforgató farizeusság a román „igazságszolgáltatás” (?) csökönyössége a Wass-per tekintetében. Abban az országban, amelyben nyíltan követelhetik Antonescu rehabilitálását, ahol a vasgárdisták szellemiségét felvállalók törvényesen tevékenykedhetnek, ott feltűnő ez az elzárkózás egy egykori népbírósági per felújításától. Kessler Jenő nem Wass Albert-rajongó, az ő kedvencei Karácsony Benő, Molnár Gábor, Somogyvári Gyula, éppen tragikus sorsuk miatt. Karácsony Benő kolozsvári ügyvédként elpusztult egy náci haláltáborban, Somogyvári Gyula Matthausenbe való hurcolása után, jellemzően a korra, a recski rabkórházban, míg Molnár Gábor természetbúvár-állatgyűjtő egy amazóniai baleset következtében fiatalon mindkét szemére megvakultan diktálta le utólag műveit. Kesslert megdöbbentette Ercsey meglepő kijelentése: „hogy megítéljem: háborús bűnös-e vagy sem, még csak nem is ismerem az ügy hátterét”, mert naivitás kétkedés nélkül elfogadni egy akkori népbíróság ítélet jogszerűségét. Akik támadják, amiatt teszik, mert létező kultusza alakult ki a társadalom jobboldalinak tekintett részében. Nem kellene felvállalni a megmondó ember szerepét, továbbá ellentmondást nem tűrően ítélkezni. /Kessler Jenő: Már megint… = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2009. február 3.

1943. január 12-én kezdődött a Don-kanyarban az a szovjet támadás, amely megpecsételte a 2. magyar hadsereg sorsát. A doni csatáról mintegy harminc éven át nem vagy alig-alig beszélt a magyar történetírás, amíg Nemeskürty István könyve (Requiem egy hadseregért, 1972), majd az abból készített színdarab azután Sára Sándor tévésorozata (1981–83) megtörte a csendet. Február 1-jén az arad-belvárosi református templom imatermében emlékeztek „Nyugtassa a Donnak zúgása…” címmel az eseményről. (A cím vitéz Somogyvári Gyula verssora.) Rövid bevezetőt mondott dr. Szabó József János alezredes, hadtörténész, az előadás rendezője, majd olyan dokumentumokat, visszaemlékezéseket olvastak fel, amelyekből kirajzolódott a katasztrófa szinte minden vetülete. Elveszett mintegy 100-120-150 ezer ember (a 2. magyar hadsereg teljes létszámát 200-207 ezerre becsülik, az elesettek és fogságba esettek pontos számát megállapítani máig lehetetlen). – A műsor a szegedi Katolikus Ifjúsági Alapítvány közreműködésével került Aradra. /Jámbor Gyula: Requiem, dokumentumjátékban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998