udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antohi, Sorin

1997. május 7.

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben a Bolyai Egyetemről rendezett vitát, melyet Sorin Antohi egyetemi tanár vezetett. Serban Agachi a Babes-Bolyai Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy "Kolozsváron nem verekszünk" és hangsúlyozta, hogy a vita kulturáltan, akadémiai szinten folyik az érdekeltek között. Kijelentette, hogy a román akadémiai közösség nem vitatja az önálló magyar egyetem céljának jogosságát, de feltette a kérdést, "miként valósítható az meg anélkül, hogy lerombolnák a BBTE Európa-szerte érdeklődést kiváltó multikulturális struktúráját". Horváth Andor, a magyar tanári közösség álláspontjának szóvivője hangsúlyozta, hogy 1959-ből kell kiindulni, majd, hogy politikai döntésre van szükség, mert a tét nem egy egyetem belső szervezése, hanem a romániai magyar értelmiség s vele a romániai magyarság jövője. Kijelentette, hogy "ez ellen irányult az 1959. évi döntés", ezt kell jóvátenni. Neményi József Nándor volt Kolozs megyei RMDSZ képviselő, jelenleg pedig a Versenytanács államtitkári rangú tagja, felidézte a drámai napokat, amikor 19 éves diákként átélte a "Korea-stílusú kampány"-t, melyet a magyar egyetem ellen indítottak. Elmondta, hogy Gheorghiu Dej főtitkári döntését végrehajtandó ott ült az egyesítő gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu a későbbi pártvezető, valamint Ion Iliescu, akkor mint ifjúsági vezető, "az egyesítés" lelkes aktivistája. Claude Karnouh Kolozsváron tanító francia etnológus arra bíztatta a hallgatóságot, hogy tárgyilagosan értékelje a magyarok kiindulópontját. "Hogy ki mettől van itt tette fel a kérdést. A magyarok mindenesetre itt vannak ezer éve. Nem túl sok, de nem is kevés", mondta a professzor. A Tanügyminisztérium egyik államtitkára, valamint egy illetékes osztályvezető kijelentették, hogy védik a BBTE egységét, multikulturalitását, és felhívták a figyelmet a különválás óriási költségeire. Magyari Vincze Enikő, a BBTE magyar előadója kifejtette, attól tart, hogy a különválás egyeseknek etnikai viszály szítására szolgáltatna ürügyet és szerinte a megfelelő önállóságú magyar tagozat a legjobb megoldás. A lap emlékeztet, hogy Serban Agachi terve a fakultások magyar, román és német oktatóit külön csoportosítja, de az egyetem szenátusában így is megmaradnak az eddigi arányok, a románok 80%-ot képviselnek. Úgy véli, hogy jóindulat esetén minden kéréshez hozzájárulhatnak, de mi történik, ha nem az európai szellemiségű Andrei Marga lesz a rektor, ha egyszer majd nem a jelenlegi szellem érvényesül? A vita nem oldotta meg a kérdést, de biztató: maga a vita. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1997. július 17.

A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./

1998. május 7.

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben a Bolyai Egyetemről rendezett vitát, melyet Sorin Antohi egyetemi tanár, szellemtörténész vezetett. Serban Agachi a Babes-Bolyai Tudományegyetem kancellárja elmondta, hogy "Kolozsváron nem verekszünk" és hangsúlyozta, hogy a vita kulturáltan, akadémiai szinten folyik az érdekeltek között. Kijelentette, hogy a román akadémiai közösség nem vitatja az önálló magyar egyetem céljának jogosságát, de feltette a kérdést, "miként valósítható az meg anélkül, hogy lerombolnák a BBTE Európa-szerte érdeklődést kiváltó multikulturális struktúráját". Horváth Andor, a magyar tanári közösség álláspontjának szóvivője hangsúlyozta, hogy 1959-ből kell kiindulni, majd, hogy politikai döntésre van szükség, mert a tét nem egy egyetem belső szervezése, hanem a romániai magyar értelmiség, s vele a romániai magyarság jövője. Kijelentette, hogy "ez ellen irányult az 1959. évi döntés". Neményi József Nándor volt Kolozs megyei RMDSZ képviselő, jelenleg pedig a Versenytanács államtitkári rangú tagja, felidézte a drámai napokat, amikor 19 éves diákként átélte a "Korea-stílusú kampány"-t, melyet a magyar egyetem ellen indítottak. Elmondta, hogy Gheorghiu Dej főtitkári döntését végrehajtandó ott ült az egyesítő gyűlés elnökségében Nicolae Ceausescu a későbbi pártvezető, valamint Ion Iliescu, akkor mint ifjúsági vezető, "az egyesítés lelkes aktivistája". Claude Karnouh Kolozsváron tanító francia etnológus arra bíztatta a hallgatóságot, hogy tárgyilagosan értékelje a magyarok kiindulópontját. "Hogy ki mettől van itt?- tette fel a kérdést. "A magyarok mindenesetre itt vannak ezer éve. Nem túl sok, de nem is kevés" - mondta a professzor. A tanügyminisztérium egyik államtitkára, valamint egy illetékes osztályvezető kijelentették, hogy védik a BBTE egységét, multikulturalitását, és felhívták a figyelmet a különválás óriási költségeire. Magyari Vincze Enikő, a BBTE magyar előadója kifejtette, attól tart, hogy a különválás egyeseknek etnikai viszály szítására szolgáltatna ürügyet és szerinte a megfelelő önállóságú magyar tagozat a legjobb megoldás. A lap emlékeztet, hogy Serban Agachi terve a fakultások magyar, román és német oktatóit külön csoportosítja, de az egyetem szenátusában így is megmaradnak az eddigi arányok, a románok 80%-ot képviselve. Úgy véli, hogy jóindulat esetén minden kéréshez hozzájárulhatnak, de mi történik, ha nem az európai szellemiségű Andrei Marga lesz a rektor, ha egyszer majd nem a jelenlegi szellem érvényesül? /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2000. október 9.

A nyugati és közép-európai egyetemstratégiáknak szentelte szeptemberi számát a Korunk (Kolozsvár). "Ha az a célunk, hogy - tudásban és műveltségben - ott tartsunk, ahol mások tartanak, ha hozzájuk hasonlóan kívánunk foglalkozni jövőnk tervezésével, akkor számolnunk kell azzal, ahogyan ők a jelenleg működtetett - általunk áhított - eszközök birtokában elégedetlenek és nyugtalanok" - írta Horváth Andor a lapszám bevezetőjében. Ezekről az elégedetlenségekről, nyugtalanságról írnak a folyóiratban Jacques Derrida, Claude Karnoouh, Sorin Antohi, Szabó Mátyás, Selinger Sándor és mások. A lapszámban olvasható még Füzi László Németh Lászlóról írott esszéje, illetve Stefan Borbély és Kallós Miklós elemzései a holokausztról és következményeiről. /Egyetemstratégiák, egyetemkritikák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2000. december 6.

Dec. 4-én Bukarestben a román kulturális központ román-magyar értelmiségi csúcsot rendezett, melyen olyan személyiségek vettek részt, mint Andrei Plesu, Sorin Antohi, Horia Radu Patapievici és Mircea Cartarescu (román részről), illetve Göncz Árpád, Konrád György, Hankiss Elemér és Molnár Gusztáv (magyar részről). Az Értelmiségi elitek Kelet és Nyugat között című vitát Sorin Antohi vezette. Jelen volt Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete is. A vita befejeztével bemutatták Andrei Plesu magyar nyelven nemrég megjelent könyveit: a Madarak nyelve (Limba pasarilor, ford. Horváth Andor - Jelenkor, Pécs, 2000) és a Tescáni napló (Jurnalul de la Tescani - Koinónia, Kolozsvár, 2000) címűeket, amelyekből Mircea Cartarescu és Esterházy Péter írók olvastak föl egy-egy részletet. A rendezvény támogatói a bukaresti művelődési, illetve külügyi tárcák voltak. /(Anamaria Pop, Budapest): Értelmiségi csúcs Románia bukaresti Kulturális Központjában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2006. szeptember 6.

Egymás kezébe adták a kilincset szeptember 5-én a politikusok az átvilágítótestület (CNSAS) székházában. A testület meghallgatta Rodica Stanoiu szociáldemokrata szenátort, egykori igazságügyi minisztert is, aki annyit mondott, megfigyelési dossziéja volt a Szekuritáténál. A testület meghallgatta Dan Constantin Mocanescu független parlamenti képviselőt is, aki bevallotta, hogy 1989 előtt jelentést írt egy romániai származású külföldi állampolgárról. Hangsúlyozta azonban, hogy nem írt alá együttműködési nyilatkozatot. Sorin Antohi neves román történész, a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, a Társadalmi Párbeszédért Csoport (GDS) egyik legaktívabb tagja elismerte, hogy együttműködött az egykori kommunista titkosrendőrséggel. Barátai és ismerősei egy részéről írt jelentéseket 1976 és 1982 között. Az együttműködési nyilatkozat zsarolás hatására született, miután a Szekuritáté az iskolából való kirúgással és börtönbüntetéssel fenyegette meg – állította Sorin Antohi. /Fall Sándor: CNSAS – szembesítés a dossziék titkaival. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2006. november 14.

Traian Basescu államfő december 18-án mutatja be a parlamentben a Tismaneanu-bizottság kommunizmusról szóló jelentésének végkövetkeztetéseit. A bizottság tagjai várhatóan a kommunista rendszer elítélését fogják javasolni az államfőnek. Az év elején több civil szervezet felszólította Traian Basescut, hogy ítélje el a kommunizmust, aki azonban kijelentette, hogy erre csakis egy szakemberek által készített tudományos munka alapján hajlandó. Az államfő azzal érvelt, hogy bár közismertek a rendszer bűnei, de pontosan meg kell nevezni azokat a személyeket, illetve intézményeket, akiket ezekért felelősség terhel. „Bevallom, nem egyértelmű számomra, hogy szükséges-e a kommunizmus teljes időszakának az elítélése” – mondotta Basescu. Április 5-én megalakult a Vladimir Tismaneanu történész, politológus vezette kommunizmust kutató elnöki bizottság, amely a rendszer bűneit és visszaéléseit A bizottságban, többek között, részt vett Sorin Antohi, Mihnea Berindei, Nicolae Corneanu, Monica Lovinescu, Horia Roman Patapievici, Marius Oprea, Andrei Pippidi, Stelian Tanase és Constantin Ticu Dumitrescu is. A magyar történészekből álló kutatócsoportot Salat Levente politológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese vezette. /P. A. M.: A kommunizmus elítélését javasolja a Tismaneanu-bizottság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998