udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ducaru, Sorin

1996. január 6.

Kovács László külügyminiszter kijelentette: károsnak ítéli, ha a határon túli magyar szervezetek egyes politikusai csatlakoznak a magyarországi ellenzéki pártok rendezvényeihez, a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. - Sorin Ducaru román külügyi szóvivő elmondta a Ziua lapnak, hogy Budapest három hónapig tanulmányozta a román megbékélési javaslatot, ezért Románia is három hónap alatt fogja elkészíteni válaszát az alapszerződéssel kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 6./

1996. február 2.

Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1996. február 13.

Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román államtitkár febr. 13-án Bukarestben tárgyalt az alapszerződésről és a román-magyar megbékélési dokumentumokról. Megbeszélésükön kitűzték az esedékes kétoldalú szakértői tárgyalások időpontját. Somogyi Ferenc Melescanu külügyminiszterrel, majd Iliescu elnökkel is tárgyalt. A román államelnök megerősítette, hogy törekednek a megoldásra. Iliescu közölte, hogy előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Somogyi Ferenc államtitkár közölte, hogy a német-francia megbékélési folyamat egyik kezdeményezésének mintájára a két ország fiataljai közötti kapcsolatot ösztönző alapítványt hoznak létre. Az államtitkár elmondta, hogy a két ország magyar, illetve román kisebbségének képviselői továbbra sem vesznek részt a tárgyalásokon, mert a román fél szerint erre nincs szükség. Ugyanakkor Somogyi Ferenc fontosnak nevezte a normális kommunikáció helyreállítását a román kormány és a magyar kisebbség képviselői között. Sorin Ducaru külügyi szóvivő azt hangsúlyozta, hogy román részről megvan a szándék, a politikai akarat és a politikai támogatás a szerződés megkötésére. /Eljutnak a konkrétumokig Somogyi Ferenc bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15., Magyar Nemzet, febr. 14./

1996. március 13.

Magyar-román szakértői tárgyalások folytak márc. 12-13-án Budapesten. Az első napon a két ország közötti alapszerződésről tárgyaltak a szakértők, tájékoztatott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A magyar küldöttséget Szénási György, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője, a román delegációt Dumitru Ceausu, a román külügyi tárca jogügyi igazgatója vezette. A felek újabb szövegjavaslatok kicserélésével próbálták kiküszöbölni az alapszerződés véglegesítése előtt álló akadályokat. Az ET 1201-es ajánlása értelmezése körül fennmaradtak az elvi különbségek. Márc. 13-án a történelmi megbékélési dokumentumok közül a közös politikai nyilatkozatról tárgyaltak, a magyar küldöttség élén itt Bagi Gábor külügyi főosztályvezető állt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A román fél újabb javaslatot terjesztett elő a kisebbségek jogait tartalmazó fejezet kapcsán. Sorin Ducaru román külügyi szóvivő hangsúlyozta: a román fél mindent megtesz, hogy az alapszerződést még ebben az évben kidolgozzák és aláírják. A korábban emlegetett márciusi időpontról, amelyről Horn Gyula és Iliescu elnök 1995. decemberi madridi találkozóján volt szó, nem esett említés. /Népszava, márc. 14./

1996. március 28.

A magyar-szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikálásáról és az egyezményhez fűzött záradékról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kijelentette: a kisebbség kollektív jogait és autonómiatörekvéseit elutasító egyoldalú pozsonyi állásfoglalás hozzáfűzése a kétoldalú szerződéshez precedens nélküli a nemzetközi gyakorlatban, jogilag pedig abszurditás. Szerinte a magyar kormányra tartozik az eljárás értékelése. - Sorin Ducaru külügyi szóvivő szerint az alapszerződés kisebbségekre vonatkozó előírásai megfelelnek az európai normáknak. /Népszabadság, márc. 28./

1996. május 23.

Teodor Melescanu külügyminiszter és Sorin Ducaru külügyi szóvivő újságírók kérdéseire válaszolt Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő megjegyzésére, amely szerint "Románia makacsul visszautasítja annak az 1201-es ajánlásnak a belefoglalását a kétoldalú alapszerződésbe, amelyet az Európa Tanács tagjaként elfogadott". Melescanu külügyminiszter kijelentette: "Miért ragaszkodik a magyar fél makacsul ahhoz, hogy megemlítsen egy bizonyos ajánlást, amikor az Európa Tanácsnak még több mint ezer nagyon fontos ajánlása van, amelyeket egyáltalán nem akar megemlíteni? A problémát az olyan koncepciók jelentik, mint az etnikai alapú területi autonómia, vagy a kollektív jogok kérdése, ezek belefoglalása az alapszerződésbe." Sorin Ducaru külügyi szóvivő vélekedett, hogy "az 1201-es ajánlás egyfajta ürüggyé vált ahhoz a kísérlethez, hogy túlzott követelésekkel álljanak elő a nemzeti kisebbségek jogai terén". /A román fél továbbra is elutasítja az 1201-es ajánlást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1996. augusztus 13.

Aug. 13-14-én Bukarestben államtitkári szintű konzultációt tartanak az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumokról, közölte Sorin Ducaru román külügyi szóvivő, a magyar delegációt Somogyi Ferenc, a románt Marcel Dinu államtitkár vezeti. A függőben levő kérdések között vannak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kérdésköre. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./ Aug. 13-án Bukarestbe utazik Somogyi Ferenc, az integrációs ügyekkel foglalkozó címzetes államtitkár. A Népszabadságnak elmondta: a román félnek az 1201-es ajánlással az volt a kifogása, hogy ezt túlságosan tágan lehet értelmezni. Kovács László külügyminiszter tavalyi bukaresti látogatásakor elhangzott egy javaslat, ezt követte Melescanu külügyminiszternek a közelmúltban elküldött szövegjavaslata. Ez összhangban van a korábbi magyar javaslattal, így elfogadható. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint meglepetéssel fogadták Horn Gyula miniszterelnök bejelentését, miszerint küszöbön áll az alapszerződés, hiszen az ellenzék semmiféle tájékoztatást nem kapott arról, hogy elmozdulás történt volna a román álláspontban. Németh Zsolt leszögezte: a személyi jogon alapuló kulturális autonómia elve elfogadhatatlan leszűkítése az autonómiának. Ha az alapszerződésben erről lesz szó, akkor az szemben áll a Fidesz és az RMDSZ álláspontjával. Pártja nem tekinthet el attól, hogy az alapszerződés csakis az RMDSZ egyetértésével jöhet létre. /Népszabadság, aug. 13./ Gyakorolt-e nyomást a Nyugat szomszédainkra, kérdezte a Népszava munkatársa Somogyi Ferenc államtitkártól, aki elismerte, valóban érvényesült egyfajta közvetett ráhatás. /Népszava, aug. 13./

1996. szeptember 4.

Sorin Ducaru külügyi szóvivő szept. 4-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy az alapszerződés aláírása szept. 16-án lesz Temesváron, amikor Horn Gyula miniszterelnök látogatást tesz Romániában, Vacaroiu miniszterelnök és Ion Iliescu elnök meghívására. A magyar Miniszterelnöki Hivatal szept. 4-i közleménye szerint Horn Gyula és Iliescu abban is megegyezett, hogy a megbékélésről szóló nyilatkozatot a megállapodás véglegesítése után Magyarországon írják alá, később meghatározandó időpontban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1996. október 11.

Románia folytatja diplomáciai offenzíváját annak érdekében, hogy bejusson a NATO-bővítés első körébe. Melescanu külügyminiszter okt. 5-én tért vissza amerikai útjáról. Átadta Iliescu államfő Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO első körébe való besorolást sürgető levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, másik hasonló üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfőnek. Sorin Ducaru külügyi szóvivő arról adott tájékoztatást, hogy Melescanu az államfő üzenetét okt. 11-én kézbesíti Javier Solana NATO-főtitkárnak, Brüsszelben, okt. 14-én pedig a John Major miniszterelnöknek címzett levelet Malcolm Rifkind külügyminiszternek nyújtja át Londonban. Traian Chebeleu elnöki szóvivő ugyanezen célból utazott okt. 7-én Athénba. - Ducaru tájékoztatást adott arról is, hogy okt. 10-én Brüsszelben tartják Románia és az Európai Unió társulási bizottságának második ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1996. október 23.

Sorin Ducaru külügyi szóvivő okt. 23-án hangsúlyozta, hogy Iliescu elnök, amit a NATO-országok vezetőihez írt leveleiben leszögezte, arra számít, hogy Románia az első országok között szerepel a bővítésben. Iliescu elnök levelét okt. 23-án vitte Lazar Comanescu külügyi államtitkár Luxemburgba, Mircea Pascu a hasonló tartalmú leveleket a jövő héten nyújtja át Spanyolországban és Portugáliában. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

1997. február 27.

Romániának az első körben való NATO-csatlakozása érdekében Dumitru Ciausu államtitkár márc. 4-én Belgiumba, majd Hollandiába és Luxemburgba utazik, ugyanakkor Sorin Ducaru, a külügyminisztériumi NATO-ügyekkel foglalkozó igazgató Prágában konzultál ugyanebben az ügyben. Febr. 25-27-e között román-finn megbeszélés volt, márc. 3-4-én pedig román-olasz megbeszélés lesz Bukarestben. Márc. 5-én Hans van der Broek látogat Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1998. január 6.

Adrian Severin volt külügyminiszter, aki a Demokrata Párt alelnöke, jan. 6-i sajtóértekezletén bírálta Victor Ciorbea kormányfő washingtoni látogatását, amelyet szerinte nem hangoltak össze a külügyminisztériummal, ő maga nem is tudott előkészítéséről, és csak azt szolgálta, hogy a Parasztpárt is bizonyítsa diplomáciai aktivitását, továbbá Alexandru Herlea európai ügyekkel foglalkozó megbízott miniszter tevékenységét (Herlea szintén a KDNPP tagja). A miniszterelnökség erre a bírálatra még aznap válaszolt, a kiadott nyilatkozat szerint a kormányfő washingtoni látogatásának előkészítésében a román külügyminisztérium is részt vett, a kormányfőt kísérő delegációban pedig ott volt Sorin Ducaru, Severin tanácsosa is. A többi látogatáson, emlékeztetett a miniszterelnökség, Ciorbeát maga a külügyminiszter vagy más magasrangú külügyi funkcionáriusok kísérték el. A nyilatkozat szerint nem a külügyminisztérium határozza meg az ország külpolitikáját, hanem az elnök, a kormány és a kormányzati program. Ugyancsak jan. 6-án Ion Diaconescu, a Parasztpárt elnöke egy nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormányon és a pártokon belül érvényesülnie kell a fegyelemnek, a többségnek egyetlen hangon kell megszólalnia. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2001. november 15.

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselői - Hámos László elnök, Latkóczy Emese igazgató és Józsa Péter munkatárs - és az Magyar Amerikai Koalíció (HAC) ügyvezető elnöke, Lauer Edit nov. 12-én találkoztak Mircea Geoana román külügyminiszterrel és Sorin Ducaruval, Románia amerikai nagykövetével a New York-i román konzulátuson. Hámos László hangsúlyozta: minden érintett közösség alapvető érdeke, hogy Románia minél előbb teljesítse azokat, az ország demokratizálódásához kötődő alapvető feltételeket, amik elengedhetetlenül szükségesek a NATO-csatlakozáshoz. Számos, a romániai magyar közösséget érintő probléma még mindig megoldásra vár. A romániai magyarság legégetőbb kérdéseit a HHRF egy memorandumban foglalta össze, amelyet a hónap elején juttatott el Adrian Nastase miniszterelnöknek. Ezek közül Hámos László konkrétan rákérdezett a román kormány várható intézkedéseire az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával, a kétnyelvűség alkalmazásával, valamint az 1959-ben megszüntetett állami magyar egyetem helyreállításával kapcsolatban. Lauer Edit hangsúlyozta, hogy a Koalíció tagjai fokozott figyelemmel követik a visszaszolgáltatandó közösségi ingatlanok helyzetét, mivel rendszeresen segítik a romániai magyarokat, támogatást nyújtva a kormány mulasztása miatt hátrányosan érintett intézményeknek. Az ügyvezető elnök rámutatott a román kormánytisztviselők gyakori magyarellenes retorikájának negatív hatására is, amely visszaigazolást nyújt a nacionalista indulatok számára. Hámos László ugyanakkor leszögezte, hogy a romániai magyarság helyzetének megítélésében kizárólagos forrás az érintett közösségnek a helyi sajtóban tükrözött, vagy választott képviselői révén kifejtett véleménye. Válaszában Mircea Geoana tolmácsolta a miniszterelnök sajnálatát amiatt, hogy amerikai látogatása során elmaradt a helyi magyarság képviselőivel való találkozó. Közölte, hogy a román kormány tudatában van a fenti hiányosságoknak és rámutatott, hogy ezeket nem csak Románia csatlakozási törekvésének függvényében kell tárgyalni, mivel megvalósítandó célként egy jóval tágabb kontextusnak, az ország demokratizálódási folyamatának részei. Az alapítvány memorandumában felsorolt ügyeket illetően a külügyminiszter "megfelelő adatok hiányában" nem tudott választ adni, viszont ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ vezetőivel való mihamarabbi egyeztetés után a kormány majd érdemben reagál a felvetett kérdésekre. Egyetlen részeredményről számolt be: a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejét 2002. febr. 14-ére halasztja el a román törvényhozás. /(HHRF): Amerikai magyar közösségi vezetők találkozója Románia külügyminiszterével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998