udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Oprescu, Sorin

1998. november 10.

Rendkívül szoros eredménnyel, szűk egy százaléknyi különbséggel nyerte meg a bukaresti főpolgármesteri választást Viorel Lis, a Demokratikus Konvenció jelöltje az ellenzéki színeket képviselő Sorin Oprescuval szemben. A nov. 9-én közzétett végeredmény szerint a harmadik fordulóban Lis a szavazatok 50,5 százalékával győzött. /A bukaresti főpolgármester-választás végeredménye. Viorel Lis megőrizte székét. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2005. február 17.

A Pro Európa Liga felháborodását fejezte ki amiatt, ahogyan a romániai gyógyászat jelentős személyiségéhez, dr. Raed Arafat doktorhoz, a Rohammentő Szolgálat vezetőjéhez viszonyult dr. Sorin Oprescu SZDP-szenátor, a Bukaresti Egyetemi Kórház vezetője a tévében. Fajgyűlölő megbélyegzést használva az SZDP-szenátor kigúnyolta dr. Raed Arafat nemzetiségi hovatartozását. A Pro Európa Liga kérni fogja a Megkülönböztetés Elleni Országos Tanácsot, hogy azonnal indítson hivatalból eljárást ebben az ügyben. /A Pro Európa Liga sajtóközleménye. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2006. május 20.

Traian Basescu államfő arra kérte Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, hogy ellenőrizze, miért „sétáltatták” egyik kórházból a másikba, mielőtt elment volna Bécsbe, hogy megoperálják. Radu Timofte szerint az, ami az államfő Bécsbe távozása előtt történt, „összevisszaság”. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter és Sorin Oprescu igazgató üdvözölte a döntését, hogy kivizsgálást végeznek az elnök „sétáltatása” ügyében. /Basescu arra kérte Timoftét, hogy tudja meg, miért „sétáltatták” a kórházak között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2006. június 28.

Gheorghe Funar a legaktívabb szenátor: ő használta leggyakrabban a szavazókártyáját, a törvények tárgyalásakor neki volt a legtöbb beavatkozása, és övé a legtöbb törvénykezdeményezés. Az amerikai nagykövetség által finanszírozott és frissített adatbázis a honatyák ülésszakokon való részvételét, törvénykezdeményezéseit, felszólalásait összegzi. Az adatok szerint Gheorghe Funar, a demokrata párti Alexandru Peres és a liberális Mihai Tabuleac szavazott a legtöbbször, a listát pedig Mircea Geoana, Sorin Oprescu és Corneliu Vadim Tudor zárja. A felszólalásokat illetően Funart Nicolae Vacaroiu és Eckstein-Kovács Péter követi, Vacaroiu emellett három, Eckstein-Kovács pedig egyetlen törvénykezdeményezési javaslatot nyújtott be. /M. L.: A szenátorok sem úszták meg. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2006. augusztus 16.

Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2006. augusztus 25.

Mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták álszentnek mondják Basescu államfőt. Ha más nem, megfigyelési dossziéja biztosan volt. Időközben két újabb közéleti személyiségről állítják, hogy együttműködtek a Szekuritátéval: az egyik Marian Oprisan, a Vrancea megyei tanács elnöke, és Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, jelenleg DP-szenátor. Radu Vasilét egykori kollegája, kormánya idején az Román Hírszerző Szolgálat vezetésével megbízott Costin Georgescu leplezte le. Elmondása szerint Vasile együttműködési nyilatkozatot írt alá a Szekuritátéval, erről pedig már 1999-ben tudtak. Cristian Parvulescu, a Pro Democratia elnöke is egyetért azzal: az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra valamennyi szekus tiszt nevét, hogy ítélkezzen felettük a közvélemény. Tizenhat év alatt csupán 131 név került a nyilvánosság elé a 13 ezerből, 1990 előtt ugyanis legalább ennyi tisztje volt a titkosrendőrségnek. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint Basescu államfő nagy méretű politikai leszámolást készít elő: a parlament lejáratásával „elnöki rezsimet” akar bevezetni. Az összes titkosszolgálati dosszié nyilvánosság elé tárására, az átvilágítást szabályozó törvények módosítására és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság minél függetlenebb működésére van szükség a továbbiakban, hogy kiderülhessen a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal való együttműködők névsora – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó szerint a nemzetbiztonsági törvénycsomagnak – amely a hírszerzési szervek működését is szabályozza – azt kell biztosítania, hogy a romániai titkosszolgálatok ne rendelkezhessenek aktív ügynökökkel a pártokban és a médiában. /Borbély Tamás: Kell lennie valahol Basescu-dossziénak is? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2006. október 10.

„Az RMDSZ vezetősége még nem foglalkozott a Székely Nemzeti Tanács meghirdette autonómia-referendum kérdésével, székelyföldi parlamenti képviselőként azonban nem hiszek a népszavazásban” – nyilatkozta Kelemen Hunor parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy az SZNT még Románia 2007-es EU-csatlakozása előtt népszavazást rendezne a területi autonómiáról. Kelemen szerint népszavazás nélkül is kijelenthető, hogy a régió lakosságának több mint kilencven százaléka akarja az autonómiát. Az RMDSZ szerint első lépésként, jogi és intézményes keretként a székelyföldi önkormányzati társulást kell létrehozni, azután pedig listázzuk azokat a törvényeket, cikkelyeket, amelyeket módosítani kell a területi autonómiával kapcsolatos koncepciók gyakorlatba ültetéséhez – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke. Az RMDSZ elfogadta az SZNT „kinyújtott jobbját”, arról kell vitázni, hogy milyen eszközök visznek közelebb a célhoz. Már akadnak a román közéletben, akik nem utasítják el élesen a területi autonómia gondolatát. – Nemrég például Renate Weber volt elnöki tanácsos figyelmeztetett arra, mennyire hamis az állítás, miszerint Európában nincs modell a területi önrendelkezésre – jelentette ki Kelemen Hunor. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke felszólította az államfőt és a miniszterelnököt: a Legfelsőbb Védelmi Tanács keretében foglaljon állást a Csapó József SZNT-elnök által a hétvégén beharangozott autonómia-referendumról. Sorin Oprescu, az ellenzéki alakulat szenátora a felsőház plénuma előtt elmondott beszédében irredentizmussal vádolta az RMDSZ elnökét és az SZKT tagjait az etnikai alapú önrendelkezés szorgalmazásáért. Emil Boc demokrata pártelnök elhatárolódott a „területi szeparatizmust” célzó kezdeményezésektől, beleértve a regionális népszavazást, majd közölte: alakulata és az RMDSZ viszonya kizárólag alkotmányos keretek között lehetséges. /Rostás Szabolcs: Az alkotmány módosítását, és nem az SZNT autonómia-referendumát támogatja az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2008. április 30.

Sorin Oprescu független bukaresti főpolgármester-jelölt aláírás-listáját elutasították, sok volt rajta a hamis aláírás. A szintén „nyilvánvalóan hamis aláírások” segítségével bejegyzett Magyar Polgári Párt is Baseascu államfő és klikkje eszköze a magyar közösség megosztására irányuló igyekezetében, írta a lap főszerkesztője. /Salamon Márton László: Éles szemű román Justitia. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2008. június 16.

Június 15-én tartották a helyhatósági választás második fordulóját. Bukarestben a főpolgármesteri tisztséget Sorin Oprescu független jelölt nyerte el, legyőzve Vasile Blaga demokrata-liberális jelöltet. Az erdélyi megyékben ismét alacsony volt a szavazási kedv. Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben az RMDSZ, Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje nyert. Kolozs megyében, Kisbácsban Deák Ferenc, Magyarkályánban Farkas Ferenc, Magyargorbón Kovács István vesztettek a román jelöltekkel szemben. Nyertek: Tamás Gebe András Tordaszentlászlón, Zeng János Tordaszentmihályon, Horváth Márton Mócson, Antal János Kőrösfőn, valamennyien RMDSZ-jelöltek, továbbá Kanyaró Pál Várfalván, aki függetlenként indult. /Szociáldemokrata győzelem Bukarestben és több regáti városban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2008. június 17.

Egyelőre még vitatott, hogy ki tekinthető a romániai helyhatósági választások győztesének. Tény, hogy Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) után egy második nagypárt – Demokrata Liberális Párt (PD-L) – is megjelent a politikai színtéren. Ez utóbbinak a második forduló inkább vereséget hozott, ha bukaresti gyenge szereplését vesszük figyelembe. A PD-L azonban 2004-hez képest megduplázta eredményét. Az RMDSZ összesen 184 polgármesteri mandátumot szerzett, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 11-et. Az RMDSZ tehát hozta 2004-es formáját. Az RMDSZ a kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztségének a megszerzésére számít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb polgármesteri mandátumot a helyhatósági választások második fordulójában: a PSD polgármesterjelöltjei győztek 472 településen. Második helyen végzett a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely 432 polgármesteri mandátumot szerzett. A harmadik helyezett a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), 348 polgármester-jelöltje győzött a vasárnapi voksoláson. A leadott szavazatok tekintetében is hasonló sorrend alakult ki: a PSD a voksok 32,78 százalékát, a PD-L a 32,06 százalékát, a PNL 21,90 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ Állandó Tanácsa közleménye szerint a romániai magyarság ismét az egységes politikai érdekképviseletre szavazott, bizalmat szavazott az RMDSZ jelöltjeinek, és elutasította a közösséget megosztó kísérleteket. Sikerült megismételni a 2004-es önkormányzati választások eredményeit. Az RMDSZ-nek 184 polgármestere, 4 közvetlenül választott megyei tanácselnöke, 2284 helyi és megyei tanácsosa van. Az RMDSZ tisztújítást rendelt el azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Közzétették az egyes városok eredményét. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádnak sikerült megszereznie a voksok 55,64 százalékát ellenjelöltjével, az MPP-s Csinta Samuval szemben. Gyergyószentmiklóson az MPP-s Mezei János megszerezte a voksok 53,39 százalékát. Hargita megyében a második fordulóban az MPP majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyula nyert 58,27 százalékkal. Bukarestben Sorin Oprescu lett a főpolgármester. Balra fordult Bukarest, amelynek főpolgármesteri tisztségét rendszerváltás óta először vesztette el a jobboldal – írta a sajtó. A bukaresti választások eredménye elsősorban Traian Basescu államfő veresége, mivel ő nyíltan vállalta a demokrata jelöltek támogatását. Kolozs megyében továbbra is a PD-L vezet. A megyében az RMDSZ összesen 8 polgármesteri mandátumot szerzett, 138 megyei és helyi tanácsossal rendelkezik. Szilágy megyében az RMDSZ öt esetben könyvelhet el győzelmet. Ezentúl Szilágycsehnek is magyar polgármestere lesz, Varga András személyében, valamint megnyerték Haraklányt is, ahol Dobrai Ferenc lett a győztes. Szilágy megyében a PSD 20 polgármesteri tisztséget szerzett meg, az RMDSZ 14-et, a PD-L 13-at, a PNL 11-et. Fehér megyében egy RMDSZ-es polgármester (Szőcs Ferenc – Torockó) aratott győzelmet. A Magyar Polgári Párt (MPP), egy három hónappal ezelőtt bejegyzett párt, képességeihez képest, jó eredményeket ért el a romániai helyhatósági választásokon – jelentette ki Szász Jenő, az MPP elnöke. Ötszáz helyi és megyei önkormányzati képviselői helyet szereztek. /Valamennyi politikai alakulat győztesnek tekinti magát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2008. június 18.

Bukarest főpolgármestere Sorin Oprescu lesz. Sokan vitatják, hogy mennyire tekinthető függetlennek. Oprescu ugyan kilépett a Szociáldemokrata Pártból (PSD), azonban nyílt titoknak számít, hogy továbbra is élvezi a tömörülés több hangadó politikusa, így Ion Iliescu támogatását. Oprescu győzelmével Bukarest a PSD kezébe került. Sorin Oprescu apja a Szekuritáté, anyja kémelhárítás tisztje volt, állítólag ő maga is ezeknek a kapcsolatoknak köszönheti gyors szakmai és politikai előmenetelét. Az Egyetemi Kórház sebészeti tanszékének vezetője volt, 2005–2006-ban csupán 14 műtétet végzett, tavaly egyet sem. Honatyaként a parlamentben is hiányzásaival tűnt ki, a második helyen állt a „lógósok feketelistáján”. Minisztériumi rendelettel elmozdították kórházigazgatói tisztségéből. A döntést megfellebbezve pert nyert ugyan, de nem jelentkezett az igazgatói vizsgára. Utóbb nyilvánossá vált, azért nem, mert annak idején hamisítással állította össze a tisztség elnyeréséhez szükséges szakközléseinek dossziéját. /Bogdán Tibor: A nagy vesztes – Bukarest? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2008. június 20.

Június 19-től ismét működőképes tanácsa van Székelyudvarhelynek. A testület alakuló ülésén meglepetésre az RMDSZ-es tanácsosok nem saját jelöltjükre, hanem a Zöld Pártéra szavaztak, így Zilahi Imre ülhetett az alpolgármesteri székbe. Eddig a várost tanács és alpolgármester nélkül Szász Jenő polgármester igazgatta. „Köszönöm a bizalmat, és remélem, az Úristen is ad erőt ahhoz, hogy a város jövőjét, lakóinak érdekeit szolgáljam” – mondta Bunta Levente polgármester eskütétele után. A helyi tanácsnak 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és két zöld párti tagja van. Sepsiszentgyörgyön az MPP ismét azt kérte, hogy az egyik polgármestert ők javasolhassák. Az általuk javasolt Gazda Zoltán színművészt Antal Árpád polgármester nem tartja megfelelőnek az alpolgármesteri feladatok ellátására. Csíkszeredában várhatóan Antal Attila marad a város egyik alpolgármestere. Az MPP bejelentette: Szondy Zoltánt, a párt megyei alelnökét javasolják alpolgármesternek. Június 19-én Bukarestben elfoglalta főpolgármesteri székét Sorin Oprescu. /Zöldre váltott Székelyudvarhely. /Zöldre váltott Székelyudvarhely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2008. július 16.

Markó Béla RMDSZ-elnök azzal magyarázza hiányzásait a szenátus üléseiről, hogy koordinálnia kellett a szövetség tevékenységét, illetve a mindkét házban folyó jogi tevékenységet, valamint az RMDSZ-es kormánytagok tevékenységét. Felmérést tettek közzé a szenátus ülésein való jelenlétről. Markó megemlítette, hogy a sok hiányzást összegyűjtők listáján előtte ott szerepel a többi pártelnök neve. A felmérés szerint a képviselőházban átlagban 34 százalékos a részvételi arány a szavazó plénumüléseken, a szenátusnál ez az arány 47 százalék. A hiányzások listáján az első Corneliu Vadim Tudor, az ülések csupán 1 százalékán volt jelen. Őt Vasile Blaga (PDL) követi, 2 százalékkal, majd a szintén PDL-s Dorel Onaca 3 százalékkal, Mircea Geoana (PSD) 4 százalékkal, Markó Béla RMDSZ-elnök és Sorin Oprescu független szenátor szintén 4 százalékkal. A magyar szenátorok közül Verestóy Attila (RMDSZ) az ülések 10 százalékánál volt jelen. /Markó a képviselőházra és a kormányra koncentrált. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

2009. október 6.

Hetedikként lépett az elnökjelöltek sorába Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester. A függetlenként induló főpolgármester nehezíti Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje esélyeit. Oprescu ugyanis elsősorban a szociáldemokrata táborból fogja elhalászni a szavazatokat. Eddig Nati Meir, Traian Basescu államfő, Mircea Geoana és Sorin Oprescu mellett Crin Antonescu, George Becali üzletember és az RMDSZ által támogatott Kelemen Hunor jelentette be részvételi szándékát az elnökválasztáson. /Oprescu a hetedik jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2009. november 23.

November 22-én volt a választás. A CCSB által készített exit-poll felmérés (urnáktól való távozás utáni közvéleménykutatás) szerint Traian Basescu a szavazatok 34,1%-át szerezte meg, második Mircea Geoana 30,9%-ot, harmadik Crin Antonescu 22,1%-kal, negyedik Kelemen Hunor 3,6%-kal. Sorin Oprescu 3,4%-ot kapott. Pontos adatok a szavazatok összeszámlálását követően lesznek. Az elnökválasztás december 6-i második fordulójába tehát Traian Basescu és Mircea Geoana jutott be. /Exit-poll. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./ Végleges eredmény csak napok múlva várható, de az első felmérések szerint érvényes lesz a népszavazás: a lakosság 50,16 százaléka nyilvánított véleményt a kisebb parlamentről, és elsöprő arányban támogatja az egykamarás, legtöbb 300 fős törvényhozást. Az egykamarás parlamentet a választók 76,5 százaléka véli jobbnak a jelenleginél, és 85,4 százalék szerint elég 300 honatya egy húszmilliós államnak (jelenleg 471 van). Az elnökválasztással egy időben kiírt, sokak által Traian Basescu kampányfogásának tekintett referendumon mindenütt kevesebben szavaztak, mint az elnökválasztáson. /Demeter J. Ildikó: Érvényes a népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998