udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Soros György

1991. február 1.

Soros György febr. 1-jén Bukarestben tart előadást Nyílt Társadalom Alapítványáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1991. február 4.

Soros György febr. 4-én Kolozsvárra érkezett, tárgyalt a Babes-Bolyai Egyetem rektorával, Ionec Haiduc-kal, majd előadást tartott a Nyitott Társadalom Alapítványáról /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./, febr. 5-én pedig sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nyitott Társadalom Alapítvány kolozsvári irodája megnyitása alkalmából. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1991. augusztus 18.

Beke György mutatta be az olvasóknak a nagy példányszámú Romania Mare hetilapot, amely magyargyűlölő cikkek végtelen sorát hozza. A lap egy esztendős fennállása alkalmából kiadott, jún. 7-i számában Ion Antonescu marsall - a meggyilkolt hős címen emlékezett a háborús bűnösre. A román művelődésügyi miniszter két teljes oldalt kap "Andrei Plesu, egy bandita a román kormányban" címmel. A Romania Mare dühödten kirohant Tom Lantos és Soros György ellen. A román görög katolikus egyház mártír főpapját, Alexandru Todea bíborost Júdásnak, bálványimádónak, gyűlöletes alaknak, apokaliptikus szörnynek nevezte, aki ráadásul prédikációkat mond "a románok számára olyannyira elviselhetetlen nyelven, magyarul." Alexandru Todeát 1951-ben életfogytig tartó börtönre ítélte a bukaresti hadbíróság, három éven át Márton Áron püspök cellatársa volt, mindig a legnagyobb tisztelettel beszélt Márton Áron helytállásáról. Todeát 16 év után engedték szabadon, amikor bekapcsolódott a betiltott görög katolikus egyház titkos működésébe. Todea szelíden nyilatkozott a Romania Marében személyét ért durva támadásról: szeretné elősegíteni ennek a nemzetnek a kulturális és erkölcsi felemelkedését. /Cuvintul, jún. 25./ A művelődési minisztérium viszont júl. 22-i közleményében erélyesen elítélte a Romania Mare és az Europa lapokat. Ezek a kiadványok gyűlöletet szítanak más népek iránt, rontják az ország hitelét, erőszakra bujtogatnak, vasgárdista szelleműek, élesztgetik a nosztalgiát a diktatúra, annak képviselői és kiszolgálói iránt. Hozzá kell tenni, hogy amíg egyik minisztérium elítéli a lapot, a másik díjjal jutalmazza. /Beke György: Tények válasza. A mártíromság folytatódik. = Ring (Budapest), aug. 18./

1992. június 10.

Adrian Motiu szenátor a Soros Alapítvány ellen interpellált. Állítása szerint az alapítvány magyar érdekeket szolgál, célja Románia destabilizálása és Erdély elszakítása. A tehetséges fiatalokat, a románokat is, külföldön kémeknek képezik ki. Soros György tulajdonképpen magyar ügynök. Motiu vádaskodását a szenátusban Markó Béla szenátor cáfolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./

1993. április 1.

Soros György Bukarestben találkozott Iliescu elnökkel és Melescanu külügyminiszterrel. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Soros György kijelentette, örül, hogy alapítványának egyik ösztöndíjasa a Vatra Romaneasca egyik vezetőjének a lánya, mert ez mutatja, mennyire pártatlan. Tőkés Lászlóról kijelentette: "Tőkés Lászlót hősies személynek tartom." "Azt hiszem, hogy túlfűtött nacionalizmus jellemzi." /Cseke Gábor: Sors És Iliescu bukaresti találkozója.= Magyar Nemzet, ápr. 2./

1993. november 24.

Nov. 16-án Soros György villámlátogatást tett Temesváron. Felkereste az általa támogatott angol nyelvű iskolát, majd találkozott a Soros Alapítvány helyi fiókjának vezető tanácsával. /Soros villámlátogatás Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./

1994. szeptember 13.

Több mint 700 erdélyi hallgatója van a magyarországi egyetemek erdélyi városokban történt távoktatásának. A költségeket a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány fedezte Soros György és a magyarországi egyetemek támogatásából. Soros György bejelentette, hogy támogatását beszünteti. Mégis indítanak új évfolyamot, a költségeket tandíjból fedezik, a magyarországi tartózkodás költségeit az egyetem állja. Kolozsváron ősztől önköltséges informatika szak indul budapesti egyetemi távoktatásával, azonban ez nagyon drága, keveseknek elérhető. /Új Magyarország, szept. 13./

1995. január 14.

Soros György Romániában járt, számbavette romániai birodalmát, találkozott az újságírókkal. Szász János kérdésére, hogy támogatna-e egy román-magyar megbékélést szolgáló lapot, Soros kijelentette, nem kíván ilyen lapok gazdája lenni, csupán a támogatók egyike. Soros György 1995-ben 10 millió dollárt szán Romániának, ez a Soros-birodalom évi jótékonykodási kiadásainak egyhetede. Romániában elsősorban tankönyvek fordításában segíti, továbbá a civil társadalom létrehozását, orvosi felszerelések beszerzését, a számítógépes kommunikáció terjesztését /erre egymilliót fordítanak/ és a könyvkiadás finanszírozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

1995. október 5.

Az RMDSZ helye és viszonyulása a romániai politikai élethez nem változott, ugyanakkor felerősödött az a szándék, hogy az RMDSZ szélre sodródjon a politikai életben. Ez a törekvés átterjedt a román ellenzékre is - fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Temesváron, az RMDSZ művelődési központjában. Az RMDSZ tehát elszigetelten készül a jövő évi választásokra. - Arra a kérdésre, hogy Soros György miért nem támogatja az RMDSZ-t, a romániai magyarságot, Markó Béla azt válaszolta, hogy Soros sok pályázatot támogat, de óvakodik, "talán túlságosan" attól, hogy politikai szervezetet támogasson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1996. február 19.

A magyar kormány által február 9-10-én Budapestre összehívott Magyarország 2000, a sikeres nyugati magyarok konferenciáján a kisebbségi magyarságot utódországokként egyetlen személyiség képviselte. A romániai magyarság részéről Verestóy Attila szenátort hívták meg a kétnapos tanácskozásra. A második napon szekcióülések voltak. Verestóy Attila elmondta: nagy megértéssel fogadták javaslatát, hogy Kelet-Magyarország és Nyugat-Románia gondjai közel azonosak. Ezért indokolt volna annak a koncepciónak a kidolgozása, amely ezen régiók együttes gazdasági fellendítését szolgálná. Tehát erdélyi befektetéseket szorgalmazott, tette hozzá a lap munkatársa. Andrew Sarlos kanadai üzletember azt szeretné, ha Magyarország semleges maradna, Charles Gati amerikai politológus ennek a fordítottját szorgalmazza: Magyarország mielőbb legyen NATO-tag. Méray Tibor a hat éve bezárt párizsi Magyar Ház mielőbbi újranyitását szorgalmazta. Habsburg Ottó derűlátó Magyarország jövőjét illetően, azt kérte a magyar néptől, hogy szorítsa háttérbe a "hungaropesszimizmust". Soros György a magyar gazdaság helyzetének javulását a kormány programjának sikerességével hozta összefüggésbe. - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy ezt a konferenciát korábban kellett volna megtartani. A tanácskozás akkor lesz eredményes, ha ez a párbeszéd, ez az együttműködés intézményesül. Ezt tehát legalább évente egyszer meg kellene szervezni. Milyen területeken tudnák segíteni a résztvevők Magyarországot? Az első terület a korszerűsítés. Magyarországnak a piacgazdaságra való átállásában nagyon komoly külföldi tapasztalatokat tudnak elmondani. A második terület: a műszaki vívmányok, teljesítmények minél előbb elérhetők és adaptálhatók legyenek Magyarország számára is. A harmadik: a szokásjog. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb gondja, hogy nem léteznek ezek a szokásjogra vonatkozó évszázados beidegződések. A negyedik dolog, hogy segítsék a Magyarország-kép alakítását a világban, lobbyzzanak Magyarországért. "Itt nemcsak az országképre gondolok, hanem a nemzetképre is." Az ötödik elem: segítsék a határon túli magyarság ügyét. "Próbálják meg egy nemzetpropaganda jegyében érzékeltetni, hogy itt nem államközi konfliktusokról van szó, hanem Szlovákián, Románián és Jugoszlávián belüli demokratikus és emberi jogi hiányosságokról, a kisebbségek jogainak nem megfelelő szavatolásáról." /Tibori Szabó Zoltán: Magyarország 2000. Nyugati magyarok kéznyújtása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

1996. április 9.

Tom Lantos szenátor ápr. 9-én Bukarestben Iliescu elnökkel tárgyalt, majd sajtótájékoztatót tartott. A legsikeresebb és a legjobb benyomásokkal szolgáló útjának nevezte bukaresti látogatását. Kedvező változásokat tapasztalt, szerinte előrelépés történt a kisebbségi kérdés megítélésében. Az újságíró csodálkozva hallgatta mindezt, azon gondolkodva, hogy vajon hol dokumentálódott erről a szenátor. /Zsehránszky István: Nézd csak! Emelkedünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Tom Lantos felajánlotta jószolgálatait az alapszerződéssel kapcsolatban. /Magyar Nemzet, ápr. 10./ Elhatározta, hogy segít Romániának a legnagyobb kedvezmény megszerzésében, de ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy a következő kormányban ne vegyen részt szélsőséges párt, jelentette ki. /Népszava, ápr. 10./ Tom Lantos a magyar irredentizmus képviselője címmel Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben "politikai zsarolásnak" minősítette Tom Lantos újabb látogatását, akit a "magyar irredentizmus zsoldosának" nevezett. Funar szerint Tom Lantost a magyar vezetők küldték Bukarestbe. Funar megállapította, hogy Tom Lantos és Soros György a román nemzetállam ellenségei. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1996. október 17.

Okt. 17-én Kolozsvárott járt Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítvány elindítója, sajtóértekezletén elmondta, hogy részt vett alapítványa romániai fiókszervezete költségvetési tervének megvitatásán. Romániában továbbra is a tanügyben, a távközlésben és a polgári társadalom építésében kíván részt venni. A Közép-Európa Egyetemmel intézményesítette a nyílt társadalom gondolatát, mert az ott tanulók, amikor például a történelmet tanulják, azt nem egy ország szempontjából nézik. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az írott sajtóval kapcsolatos kérdésekre elmondta: a lapoknak messzemenően figyelembe kell venniük a piacgazdaság követelményeit, ennek nehézségeivel meg kell birkózniuk. A szerkesztőségek ne reménykedjenek abban, hogy olcsóbb papírt ad, mint valaha tette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1996. október 30.

Soros György 1979-ben New Yorkban alapította meg a Nyílt Társadalom Alapítványt, amely ma már valóságos szellemi birodalom ötven intézménnyel és ezer alkalmazottal, 24 országban. A romániai Soros Alapítvány az országok között nagyságrendben az oroszországi után a második, évi tizenegy millió dolláros költségvetéssel. Az alapítvány cselekvése három irányú: nevelés, civil társadalom építése és kommunikáció. Néhány példa: a zetelaki iskola ezer dolláros audiovizuális felszerelése, ditrói iskola 1300 dollár értékben kapott számítógépeket, külvárosi, szegény óvodák támogatása, összejövetelek finanszírozása, ifjúsági klubok támogatása, számítógép központok létesítése, folyóiratok támogatása a Matematikai Lapoktól a Romania Literara folyóiratig, külföldi utazások biztosítása, fordítások támogatása, így jelentek meg a iasi Agora Kiadónál Petőfi Sándor válogatott versei Nicolae Pintilio fordításában, könyvek kiadása, így például Orbán Gyöngyi Megértő irodalomolvasás című tankönyve. A Haaz Rezső Alapítvány 1500 dollárt kapott Zepeczaner Jenő és Herman Gusztáv A közigazgatás változásai Udvarhely térségében című munkájára, a iasi Egyetem pedig 2500 dollárt Silviu Sanie a géta-dákok műveltségéről szóló művének sokszorosítására. /Vajnovszki Kázmér: A Soros-birodalom. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

2001. július 2.

Ion Iliescu elnök jún. 29-én részt vett a svájci Crans Montana Fórumon, ahol a résztvevők a közép-európai térség államainak helyzetéről, a nemzetközi gazdasági integrációról és a globalizációról folytattak vitát. Az államfő ugyancsak jún. 29-én svájci állami vezetőkkel tárgyalt, és felkereste versoix-i otthonában Mihály királyt. - Erdélyről még mindig téves gondolatok élnek, sokan továbbra is azt hiszik, hogy a románok által megszerzett magyar területről van szó - jelentette ki Ion Iliescu a Crans Montana gazdasági fórumon tartott jún. 30-i sajtóértekezletén. Iliescu leszögezte, hogy Románia Európa közepén található mind földrajzi, mind geopolitikai szempontból, nem pedig Délkelet-Európában. Erdély esetében is általános az a tévedés, hogy olyan magyar területről van szó, amelyet a románok megszereztek. Téves módon azt hiszik, hogy Erdély többségében magyarok által lakott térség. Ezt nyilvánvalóan cáfolják a statisztikai adatok, amelyek szerint - ha a Bánságot is beszámítjuk - a térségben 9 millió ember él, amelyek közül csak 1 millió a magyar nemzetiségű - jelentette ki. Az államelnök júl. 1-jén Ausztriába utazott, ahol több állam- és kormányfővel együtt a megkezdődött Világgazdasági Fórumon vesz részt, és osztrák állami vezetőkkel tárgyal. Júl. 3-án az elnök felszólal a Délkelet-Európa kilátásairól tartott konferencián, ahol a tervek szerint a külföldi befektetőknek kínált új hazai lehetőségekről és a privatizáció felgyorsításáról beszél. - A Világgazdasági Fórumra 44 országból 660 résztvevőre számítottak. Románia, Lengyelország, Albánia, Horvátország, Bulgária, Ukrajna és Lettország elnökei, Szerbia, Szlovénia, Észtország, Oroszország és Litvánia államelnökei, illetve kormányfőit várták vasárnapra az osztrák városba, továbbá George Robertson NATO-főtitkárt, Günter Verheugen EU-bővítési biztost. Az egyik vitavezető Soros György lesz. /Ion Iliescu a Crans Montana és a salzburgi Világgazdasági Fórumon. Az államfő felkereste Mihály királyt, és kijelentette: Erdély nem a románok által megszerzett magyar terület. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Ion Iliescu államfő azt állította, a történelmi Erdély területén alig egymillió-kétszázezer magyar él, hiszen tudomása szerint a bukaresti magyarok száma megközelíti a 300 000-et. - Nyilatkozatával ellentétben Iliescu pontosan tudja, hogy húszezren sem vallották magukat magyarnak Bukarestben. Ion Iliescu csúsztatása már tünetként vizsgálható. A státustörvény országgyűlési elfogadását követően Romániában ismét felerősödtek a nacionalista felhangok, a sovén hazafiak minden alkalmat megragadnak, hogy bizonygassák: az ősi román földön számunkra minden jog megadatott. Az államfővel az élen a politikusok, médiások egyaránt a számarányokkal érvelnek, ahelyett hogy végre tudomásul vennék, Romániában legalább kétmilliós magyar nemzeti közösség létezik. /Ferencz L. Imre: A cél a csúsztatást is szentesíti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2002. október 21.

Okt. 19-én Bukarestben Eckstein-Kovács Péter és Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke találkozott Soros György magyar származású amerikai üzletemberrel. A beszélgetés témája a romániai civilszféra helyzete és szerepe volt, ugyanakkor elemezték a Nyílt Társadalom Alapítvány jelenlegi és eljövendő roma programjait. /Soros Györggyel tárgyaltak a romániai civil szféra helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 21., 2310. sz./

2002. november 7.

A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2002. december 23.

Megjelent az Amerikai magyarok arcképcsarnoka /Médiamix Kiadó, Salgótarján/ c. könyv, amely másfélezer jelentős amerikai magyar személyiség életrajzát, pályafutását mutatja be képekkel gazdagon illusztrált formában. Szerepel a könyvben többek között Gábor Zsazsa, Andy Vajna, Soros György, Zwack Péter, Tom Lantos, George Pataki, Teller Ede, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Márai Sándor, Pulitzer József, de azok sem maradtak ki a belőle, akik Magyarországon váltak híressé, de a történelem vihara a tengerentúlra sodorta őket, így például Karády Katalin, Szeleczky Zita, Bartók Béla, Claire Kenneth, Jászi Oszkár, Barankovics István, Pongrácz Gergely pályafutásával is megismerkedhetnek az olvasók. /Megjelent az Amerikai magyarok arcképcsarnoka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2003. április 16.

Soros György azért indított támadást a román kormány ellen, mert az elutasította, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye létrehozza a székelyföldi fejlesztési régiót - írta ápr. 12-i számában a Jurnalul National napilap. Soros György az elmúlt napokban Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet roma kérdésekkel foglalkozó konferenciáján elítélően említett néhány országot, így Fehéroroszország, Ukrajna és Moldova mellett Romániát is. A kormány és a külügyminisztérium kemény hangnemű nyilatkozatban utasította vissza az üzletember azon állítását, hogy a román kormány az elmúlt két évben az emberi jogokat sértő, a gyülekezési szabadságot és a pártalapítást korlátozó intézkedéseket fogadott el. A lap szerint Soros tevékenységével a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is komolyan foglalkozik. A román titkosszolgálat jelentést készített arról, hogy Erdélyben a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozásokat elsősorban a Banca American Enterprise Fund finanszírozza. A pénzintézetben Soros György képviseli az amerikai tőkét. Az SRI jelentése felhívta a figyelmet a magyar tőke erdélyi terjeszkedésére: Soros bankja akkor ad kisebb kamatra kölcsönt a vállalkozóknak, ha azok vállalják, hogy az élelmiszeripari termékek 65 százalékát Magyarországról importálják - írta a Jurnalul National. Az ellenzéki Romania libera című napilap szerint "A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt azért nem utasította el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által óhajtott székelyföldi régiót, mert a térségben Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök gazdasági érdekei közösek". /Sorost is támadják a székelyföldi régió kapcsán. Az SRI "foglalkozik" az amerikai milliárdos tevékenységével? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2003. április 18.

Miután a külügyminisztérium arrogáns, a nemzetközi diplomácia nyelvezetébe nem illő szavakkal "verte vissza" Soros György bíráló megjegyzéseit, nem feledkezvén meg arról sem, hogy a totalitarizmus és az önkény ellen fellépő amerikai multimilliomos magyar származását hangoztassa, a napokban a "baráti" Amerika részéről kellett a kormányzó pártnak újabb "támadást" elszenvednie. Michael Guest, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete valamint Obie Moore, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnökének egybehangzó véleménye szerint, amit a Korrupcióellenes Donorok Bukarestben tartott nemzetközi konferenciáján fejtettek ki, Románia lekerülhet az Európai Unió bővítésének menetrendjéről, ha nem ér el látható eredményeket az országot minden szinten behálózó korrupció felszámolása terén. Szégyen az országra nézve, sőt valósággal gyilkosságnak tekinthető, ami itt történik - jelentette ki az amerikai nagykövet. Meghamisított versenytárgyalási eredmények, gyilkos méretű profithajsza a gyógyszer- kereskedelem terén, befolyással való visszaélés a politikai és gazdasági élet minden területén, a perben álló felek politikai hovatartozása és pénztárcájának vastagsága szerint történő "igazságszolgáltatás" - hogy csak néhányat említsünk a kifogásolt jelenségek közül. Időközben nem késett Soros György válasza sem, aki szerint az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Egyesült Államok kormányának egybehangzó véleménye szerint Romániában a korrupció a kereskedelmi kapcsolatok mellett állandó jellemzője a köz- és a politikai életnek is. Románia részéről azonnal elkezdődött a bírálatok minimalizálása, félremagyarázása. /(bodolai): Összecsengő vélemények. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2003. május 16.

Életműdíjjal ismerte el Kertész Imre Nobel-díjas magyar író munkásságát a jiddis nyelv és hagyományok ápolására 1925-ben létrejött YIVO intézet. A New Yorkban máj. 12-én megtartott ünnepségen ötszázan vettek részt, köztük nagy számban a közép- és kelet- európai országokból elszármazott zsidóság képviselői. A rendezvényen képviseltette magát New York város és New York állam, s jelen volt Ausztria, Litvánia és Magyarország főkonzulja is. Kertész Imre életművének jelentőségét Soros György magyar származású üzletember méltatta. Kertész Imre videón sugárzott válaszbeszédében mondott köszönetet az elismerésért. Elmondta, írói munkája zsidóságának a kifejeződése, mert az élet ezt kényszerítette rá. Kijelentette, hogy Soros György jelentős támogatása nélkül nem tudta volna írói munkáját végezni. /Kertész Imre életműdíjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2005. február 3.

Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök elnökletével február 1-jén Szófiában megkezdődött az a nemzetközi konferencia, amely útjára indítja a térségbeli romák felzárkóztatását célzó, Roma Évtized 2005-2015 című programot. A rendezvényre meghívták a programban részes nyolc közép-, kelet- és délkelet-európai ország kormányának vezetőit. A szófiai konferenciára meghívták az Európai Bizottság, az Európa Tanács képviselőit, az Európai Parlament roma tagjait és a résztvevők között van a program két fő pénzügyi támogatója, James Wolfensohn, a Világbank elnöke és Soros György, a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta országa elkötelezettségét a kisebbségek ügyében. Markó beszédét roma nyelven fejezte be. Nemzetközi konferencia a romák felzárkóztatására. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2005. június 7.

Soros György magyar származású amerikai üzletember Bukarestbe látogatott. A roma gyerekek oktatásában az egyik legnagyobb probléma a gyerekek elkülönítése speciális osztályokba, vagy értelmi fogyatékos osztályokba. A romák integrációjának évtizede című kezdeményezés egyik célja pedig ennek megszüntetése, jelentette ki. „A román vezetés világosan jelezte: az szeretné, hogy a romák integrációjának évtizede eredményes legyen”, mondta Soros, aki a Nyílt Társadalomért Intézet révén a program egyik finanszírozója. /Soros Basescunál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2005. augusztus 13.

Hetvenöt éve, 1930. augusztus 12-én született Budapesten Soros György magyar–amerikai pénzember. Zsidó családjának nagy része a náci népirtás áldozata lett. Soros 1947-ben hagyta el az országot, s a londoni közgazdaság-tudományi egyetemre iratkozott be. 1956-ban New Yorkba költözött, itt európai értékpapírok szakértőjévé vált. 1973-ban indította el saját befektetési alapját, amely a kezdő 12 millió dollárról 13 milliárd dollárra növekedett. Vagyona harmadát egy 1987-es tőzsdekrach nyomán napok alatt elvesztette, de öt év múlva javított: 1992-ben az angol font kiválására játszott az európai valuták árfolyamrendszeréből, s igaza lett – a nemzetközi valutaválságban 1,5 milliárd dollárt nyert. Soros számos országban létrejött alapítványainak célja a nyitott társadalom. 1980-tól adott a Nyitott Társadalom Alapítvány kelet-európai ellenzékieknek is ösztöndíjat. Magyarországi alapítványa 1984-ben született, a kommunista hatóságokkal létrejött megállapodás alapján ezt eleinte az MTA és a New York-i Soros Alapítvány közös bizottsága irányította, s évi 3 millió dollárral rendelkezett. Az Alapítvány vezetője Vásárhelyi Miklós lett. 1989 után a Soros Alapítvány a civil szervezetek létrejöttét támogatta. A Soros Alapítvány a magyar kultúra támogatására 31 millió dollárt és 763 millió forintot költött 1984-92 közt. 1994-től főleg az oktatás és az egészségügy reformjában vett részt, a század végén a hátrányos helyzetűeket, az esélyegyenlőséget s az EU-csatlakozást támogatták. Soros a század végén 50-nél több országban működtetett alapítványt. A globalizáció szerinte megakadályozza az államokat abban, hogy visszaéljenek a hatalmukkal, s a szabadság olyan fokát nyújtja, amelyre egyetlen állam sem képes. Árnyoldalának tartja, hogy a szabad verseny egyenlőtlenségeket szül országon belül és országok között. Fő alkotásának a budapesti Közép-európai Egyetemet tartja, itt 40 ország majdnem ezer diákja hallgat posztgraduálisan társadalomtudományokat. Tőzsdei manővereit s a nyitott társadalmat szolgáló alapítványait ma is sokan vitatják. (MTI–Panoráma) /Az egyetlen magánszemély, akinek saját külpolitikája van. Soros György 75 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

2006. július 28.

Tizenöt év a címe annak az emlékkönyvnek, amelyben Vinczeffy Zsolt áttekintést ad a külhoni magyarok oktatásában vállalt anyaországi támogatásról. „Tizenöt évvel ezelőtt nagy nyomás nehezedett a honi felsőoktatásra. Az újból felfedezett Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék egyszerre nyújtotta be igényét, hogy valamilyen módon, magyar nyelven tanulhassanak lányai, fiai, magyar nemzetiségű polgárai.” – olvasható a könyv bevezetőjében. A Gödöllői Agrártudományi (később Szent István) Egyetemen hozták létre a Pro Agricultura Hungariae Alapítványt, amely „küldetése” teljesítése után most már megszűnőben, viszont a megvalósításokat az utókornak meg kell őriznie. A könyvben elsősorban a Hargita megyére vonatkozó fejezeteket nézte át az újságíró, a „csíkszeredai tizenhármak” elindulását 1990-ben, két nappal március 15. előtt. 1991 áprilisában már arról tudósított a Hargita Népe, hogy Pro Agricultura Hargitae névvel alapítvány létesült, amelyet bejegyeztettek, kuratóriumának elnöke dr. György Antal, a köztiszteletben álló nyugdíjas mezőgazdasági szakember. 1991 januárjában együttműködés született László Pál, Csíkszereda akkori polgármestere és dr. Kocsis Károly egyetemi tanár, a külhoni magyarság oktatásának elnöke között. Számos fórum, tanácskozás és sok-sok jeles személyiség szerepel az emlékkönyvben – Tőkés Lászlótól Göncz Árpádig, Soros Györgytől Habsburg Ottóig. A tizenöt év statisztikájában sok érdekes adat található. Az évfolyamtablók sem hiányoznak az emlékkönyvből: gazdasági agrármérnök évfolyam, gépészmérnök évfolyam, kertész üzemmérnök évfolyam, tanítóképző évfolyam, erdőmérnöki kar végzettjei, vadgazdamérnöki kar végzettjei stb. Az emlékkönyv megjelenésére egy korszak végén, a Pro Agricultura Hungariae megszűnésének évében került sor. A Pro Agricultura Hargitae szerepe sem maradhat a régi, tájékoztatott dr. János Zsuzsa, az alapítvány jelenlegi elnöke. Módosították az alapszabályzatot. A Sapientia Egyetem végzi az alapképzést, – az alapítványnak főleg az utánképzés lesz a feladata, az uniós csatlakozás segítése, a szakemberek továbbképzése stb. A Pro Agricultura Hargitae Alapítvány épületegyüttesében felavatták a Dr. Flórisné Sipos Ida- és a Dr. György Antal-emléktermet is. Mindketten az eltelt tizenöt esztendőben meghatározó szerepet játszottak a szakmai oktatásban. /Ferencz Imre: Tizenöt év. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

2007. szeptember 6.

Magyar érdekeltséget sejt a Verespatakra tervezett színesfémbánya ellenzése mögött a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). Alan Hill, a bányavállalat elnöke sajtótájékoztatóján úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam, ugyanakkor Romániában Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ szenátorának nevéhez fűződik a ciántechnológia színesfémbányászatban való használatának betiltására irányuló törvénytervezet, és ugyancsak magyar a bukaresti környezetvédelmi tárca vezetője. Az RMGC elnöke Soros György magyar származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő multimilliárdost is támadta. Az általa finanszírozott romániai Soros Alapítvány ugyanis az elmúlt időszakban számtalanszor felhívta a bukaresti hatóságok figyelmét: ne engedélyezzék az Erdélyi Érchegységben nyugvó, 330 tonna arany és több mint 1600 tonna ezüstérc kiaknázását célzó beruházást, közben a Newmont Mining Corporation társaságon keresztül Soros részvényeket birtokol a kanadai–román RMGC kanadai anyavállalatában, a Gabriel Resourcesben. Eckstein-Kovács Péter sajnálatosnak nevezte, hogy etnikai síkra terelik a színesfémbánya nyitásának kérdését, és leszögezte, hogy bányavállalatokban nincsen semmilyen érdekeltsége. Emlékeztetett arra, hogy a bányatörvény módosítására tett javaslatát a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar is támogatta, aki nehezen nevezhető a magyar érdekek szószólójának. Az ellenzők között olyan személyiségek is szerepelnek, mint Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, valamint Bartolomeu Anania ortodox metropolita. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Magyarveszély Verespatakon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2007. szeptember 21.

Tudatlanság, a szakmai felkészültség hiánya vagy többségi erőfitogtatás? A román sajtó szóban és írásban egyaránt eltorzítja a kisebbségekhez tartozók nevét. A „domnul Belo” cím, amellyel az RMDSZ elnökét illetik gyakran, szándékosságra utal, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik legismertebb romániai politikusról van szó. George Sörös, George Szőrös, Laszlo Tokes, Sogor Csabo, Szolt Nagy, Attila Körödi – csupán néhány magyar név, amelyet nem tudnak vagy nem akarnak helyesen leírni/kimondani a román sajtósok. Az abszolút listavezető azonban az RMDSZ elnöke, ő „büszkélkedhet” a legváltozatosabb névvariánsokkal. A leggyakoribb ezek közül a „domnul Bela” – esetenként „domnul Bella –, vagyis Béla úr. Sajtóértekezletein az újságírók gyakran „készen kapják” a szövetségi elnök nevének helyes írásmódját, a legtöbbször ez sem bizonyul hatékonynak. „Nem személy szerint sért, hanem elgondolom, mennyire jellemzi ez a román politikusok és a román újságírók egy részének a mentalitását. Egyszerűen nem akarják megtanulni azoknak a nevét, akikkel együtt élnek” „Ez egy arrogáns szemlélet a részükről” – vélte Markó Béla. A román nyelvű írott sajtóban ékezetet a magyar nevekben csak ritkán találni, noha ennek technikai akadálya nincs, ugyanis a román és a magyar nyelv a számítógépeken egyaránt a kelet-európai karakterkészlet része. Nemrégiben a Cotidianul a Magyar Nemzeti Tanács elnökével közölt interjút, amelynek internetes változata következetesen „Tökes”-ként említi a püspököt. Különösen szembetűnő – szándékosságra utal –, hogy a szöveg egyébként ékezet nélküli. A minap kérték a jóváhagyást a Tudor Chiuariu és Nagy Zsolt elleni eljárás megindítására. Az ügyészség hivatalos közleményében „Szolt Nagy” szerepelt. A kérés iktatását nyugtázó államfői közleményben a nevet kijavították „Zsolt”-ra. A Hotnews hírportál átvette a közleményt, de Nagy Zsolt nevét a portál szerkesztői „Szolt”-ra változtatták. Az elnöki hivatal egyébként kínosan ügyel a magyar nevek írásmódjára. Igaz, Kibédi Katalin volt igazságügyi államtitkár már nem „érdemelte ki” az ékezetet. /Mihály László, Szőcs Levente: „Belok” és „Szoltok” a román közbeszédben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2009. február 17.

Soros György neves amerikai üzletember cáfolta, hogy bármi köze lenne a verespataki aranybányatervhez. Az üzletember ugyanakkor elhatárolódott saját romániai alapítványától, amely a beruházás egyik közismert ellenzője. Mi több, „konstruktív” megoldást javasolt a verespataki beruházás tervezőinek. Állítólag Sorosnak komoly érdekei fűződnek a Verespatak mellett tervezett bányaberuházáshoz, részvényeket birtokol a kanadai tőzsdén jegyzett Gabriel Resources-ban. Soros ezt cáfolta. Kijelentette, nem rendelkezik határozott véleménnyel arról, hogy mi a helyes megoldás ebben az ügyben, és leszögezte, hogy az álláspontját sem szokta rákényszeríteni a Romániában működő Soros Alapítványra, amely saját igazgatótanácsának köszönhetően „autonóm” módon cselekszik. /Verespatak – Soros György cáfolt is, meg nem is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2009. december 9.

Miközben Soros György milliókat pumpál különböző alapítványokba és olyan oktatási intézményekbe, mint például a budapesti Közép-európai Egyetem, gátlás nélkül a magyarországi vállalkozások, sőt a nemzeti valuta ellen spekulál. 2008. október 9-én a Soros Alapítvány állítólag átfogó támadást indított a legnagyobb magyar bank, a romániai bankszektorban is jelen levő OTP ellen: közvetlenül a budapesti tőzsde zárása előtt háromszázkilencvenezer részvényt dobott a piacra. Az akció két, hosszan tartó következménnyel járt. Egyrészt a korábban hatezer és hétezer forint közötti OTP-árfolyam még azon a napon huszonkilenc százalékot veszített az értékéből, heteken keresztül nem volt képes túllépni a háromezer forintos küszöböt, és máig nem érte el a korábbi szintet. Soros (illetve alapítványa) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számításai szerint hatszázhetvenötezer dolláros haszonra tett szert, ezért a felügyelet márciusban 489 millió forint büntetést szabott ki. Soros György a napokban nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, mélységesen sajnálja a történteket. /Gyulay Zoltán: Soros kontra OTP. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998