udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stan Stangaciu

1997. augusztus 21.

Aug. 20-án és 21-én tartották meg Bukarestben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal és az Országos Csendőrparancsnokság szervezésében A csendőrség szerepe az interetnikus konfliktusok megelőzésében című konferenciát, melyen az önkormányzatok és a nemzeti kisebbségek képviselői mellett részt vettek a kormány, a rendőrség és természetesen a csendőrség munkatársai is. A megbeszéléseken az RMDSZ-t Szatmári Tibor, a szövetségi elnök tanácsosa képviselte, aki többszöri felszólalásában felvetette, hogy a hatóság és a lakosság közötti együttműködés eredményességére kedvezően hatna, ha a rendőrség, illetve a csendőrség alkalmazottai ismernék a helyi lakosok anyanyelvét. Szatmári Tibor annak szükségességét is ecsetelte, hogy a csendőrség alkalmazottainak egy része a kisebbségek köréből származzon, mert így az esetleges hatóság-lakosság konfliktusnak nem lenne etnikai színezete a zömmel kisebbségek lakta vidékeken. Az RMDSZ képviselője ugyanakkor kiemelte a sajtó szerepét és felelősségét az interetnikus konfliktusok megelőzésében. Ennek kapcsán javasolta, hogy a média ne említse meg a kihágást elkövetők nemzetiségét, mert ez ellenérzéseket szül az illető nemzeti közösség egészével szemben. Nicolae Gheorghe a roma kisebbség részéről azt is kifogásolta, hogy a lapok cigány maffiáról, roma klánokról beszélnek, holott a roma bűnözők távolról sem követnek el a nemzetgazdaság számára oly káros bűncselekményeket, mint például a többséghez tartozó pénzügyi szélhámosok. Mint Nicolae Gheorghe kifejtette, a cigányság egyetlen hagyományos intézménye a család, így természetes, hogy a roma bűnözők is élvezik családtagjaik támogatását. Stan Stangaciu tábornok, a csendőrség főparancsnoka az elmúlt hét év interetnikus konfliktusaival és feszültségeivel kapcsolatban kiemelte, hogy a csendőrök a rendfenntartás, illetve -helyreállítás során elsősorban azt az elvet tartották szem előtt, hogy "a bűnöző nemzetisége ? bűnöző". A hozzászólásokra válaszolva a tábornok elmondta, a csendőrség még nem vonzó hivatás a kisebbségi fiatalok számára, de még a jelenlegi mentalitás ellenére is több magyar tiszt dolgozik az általa vezetett intézmény kötelékében, a Székelyföldön pedig az alakulatok 30-40%-a magyar anyanyelvű. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 22., 1097. sz./

1999. január 21.

A bányászok jan. 21-én áttörték a felállított csendőrtorlaszt, többszáz csendőrt ejtve foglyul, majd folytatták útjukat Ramnicu-Valceaba. Az összecsapásnak az első jelentések szerint 70 sebesültje volt. Jan. 21-én délután lemondott Gavril Dejeu belügyminiszter. Azonnal kinevezték utódát, Constantin Dudu Ionescu volt miniszteri rangú védelmi államtitkárt, aki letette az esküt, majd leváltotta Stan Stangaciu csendőrfőnököt, Anghel Andreescu tábornokot, az Õrző- és Védelmező Szolgálat vezetőjét nevezve ki helyébe. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998