udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stanik Bence

2005. június 24.

A községi erdőkből kivágható fákból befolyt összegből olyan terveket finanszíroznak, amelyekre a helyi költségvetésből nem jutott pénz, jelezte Kalotaszentkirály–Zentelke polgármestere, Póka András György. Tavaly két játszóteret szereltek fel az Európai Unió szabványainak is megfelelő játékszerekkel. Magyarókereken kultúrházat alakítanak ki a nyolcvanas években bezárt iskola termeiből. Elkészült a községi út – bár az aszfaltréteg erről még hiányzik – Bánffyhunyad és Jákótelke között. Amerikai és holland civil szervezetek támogatásával megvásárolják a szelektív hulladékgyűjtőket, a helyi focicsapat új sportfelszereléseket kap. Új magyar- vagy kétnyelvű utcatáblákkal látják el a falvakat. /Stanik Bence: Kalotaszentkirály–Zentelke. Önerőből játszótér, kultúrotthon, községi út. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2005. július 1.

Június 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában mutatták be a Társaság és a Mentor Kiadó új könyveit. A moldvai csángók társadalomnéprajzával, mentalitásával és értékrendjével kapcsolatos tanulmányokat tartalmazó kötet Kinda István–Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban (Kolozsvár, 2005) című munka. Suba László képzőművész Torda és környéke fazekassága című munkáját Tötszegi Tekla mutatta be. A Remete Szent Antallal kapcsolatos történetek, legendák megjelenésének körülményeit, okait tárta fel Történetek története (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005) című könyvében Szikszai Mária. /Stanik Bence: Hármas könyvbemutató a Krizában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2005. július 30.

Gyermekeikkel együtt fél évre Kalotaszegre költözött Balogh Balázs és Fülemile Ágnes néprajzkutató-házaspár. Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című kötetük tavaly az Akadémiai Kiadónál jelent meg. Idén a felszegi Nyárszón folytatják kutatómunkájukat. A budapesti Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének két elkötelezett szakembere közel tizenöt éve végez módszeres vizsgálatokat Kalotaszegen. Könyvük a több mint egy évtizedes kutatómunka során felgyűlt anyagnak csupán egy részét tartalmazza, a néprajzi terepmunkát folytatják. A kötet szerzői több mint 70 magyar és román lakosságú településen végeztek terepmunkát 1991 és 2003 között. További társadalom néprajzi jelenkutatásokat is végeznek. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti előzmények felvázolására vállalkoztak. A rendkívül összetett magyar–román–cigány interetnikus kapcsolatok történeti vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit is elemezik az 1940–44-es időszak tükrében. Az 1940-es magyar bevonulás a román lakosság lelkét sebezte meg, míg az 1944 őszén román részről elkövetett gyilkosságok és rablások a magyar falvak kollektív emlékezetében hagytak kitörölhetetlen, mély nyomot. A helybeliek még mindig csak suttogva beszélnek sérelmeikről, amelyekről sokáig hallgatniuk kellett. A bánffyhunyadi piacon a havasról eladásra lehozott, egykor elrabolt tárgyaikra ismernek rá idős magyar asszonyok. /Stanik Bence: Budapesti néprajzkutatók a nyárszói mindennapokban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Fülemile Ágnes fiatal kora óta kötődik Erdélyhez és Kalotaszeghez. A ’80-as években bejárták egész Erdélyt. A néptánc szeretete vitte a néprajz szakra is. Balogh Balázs 1982-től járja Erdélyt. Meghatározó élmény volt számára, hogy a szülők révén atyai jóbarát, Szervátiusz Tibor mesélt neki először Erdélyről, és Lászlóffy Aladár vezette végig a Házsongárdi temetőn. Mindketten az ELTE néprajz szakán szereztek diplomát, Erdély mellett a Kárpát-medence számos más vidékén otthon érzik magukat, doktori disszertációjukat egy palóc falu népviseletéről, illetve egy dunántúli falu paraszti gazdálkodásáról írták. /A kutatópáros. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2005. augusztus 2.

Szépkenyerűszentmártonban a gyermekek egyheti kézműves munkájának bizonyítékaival díszítették ki az ifjúsági tábor deszkakerítését. A táborba budapesti, érdi, kolozsvári, szamosújvári és dési gyermekek jöttek el. A résztvevők megismerkedtek a mezőségi hagyományokkal, népdalokat és népi gyermekjátékokat tanultak. /Stanik Bence: Szépkenyerűszentmárton. Ifjúsági tábor és Hagyományőrző Falunapok a Mezőségen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 13.

Szeptembertől minden Kolozs megyei iskolának már az új, normatív finanszírozási rendszerben kellene megkapnia az állami támogatást. Lakatos András, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője szerint az Oktatási Minisztérium még nem teremtette meg az átállás feltételeit. Lakatos András, aki egyben a kalotaszentkirályi iskola igazgatója is, kifejtette, az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy az iskolák nagyobb autonómiát kapnak. Ha megkapja az oktatási intézmény a pénzt, a vezetőség önállóan dönthet majd a költségvetésről. A tanfelügyelőségnek tehát szűkül a hatásköre. Nem tud majd beleszólni az iskola belső ügyeibe, például abba, hány osztályt indítanak, hány tanítót alkalmaznak. Az elszigetelt, főleg hegyvidéken négy, öt elemista gyermekkel működő iskolákat megszüntetik. Ezek a gyermekek a megye különböző iskolaközpontjaiba kerülnek. Ott bentlakást kell biztosítani a megszüntetett iskolák diákjainak és meg kell oldani a hétvégi utaztatásukat is. Ezen a téren eddig nem történt semmi. /Stanik Bence: Minőségi ugrást remélnek a pedagógusok az iskolák finanszírozási rendszerének reformjától. Interjú Lakatos Andrással, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2005. augusztus 15.

A Kallós Alapítvány az idén nyáron is számos tábort szervezett a népi kultúra megőrzésének és továbbadásának elsődleges céljával. A múlt héten zajlott az elsősorban felnőtteknek szóló XIV. Nemzetközi Mezőségi Tábor. A tábori programban a legtöbb időt a néptáncoktatás teszi ki. Idén 64 népdalt tartalmazó füzetet is kiadtak, a táborozók a szövegeket ebből tanulták meg. /Stanik Bence: Válaszút, a népzene örökös otthona. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2005. augusztus 16.

A nyári néptánc- és kézműves táborok megszervezése mellett a Kallós Alapítvány különböző oktatási programokkal is foglalkozik. Válaszút és környéke magyarságának tanfolyamokat szerveznek, és 25 év szünet után újraindították az észak-mezőségi szórványiskolát. Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy az oktatás megszervezésében is részt vállalnak. Kallós Zoltán néprajztudós visszakapta válaszúti birtokának egy részét, a leromlott állapotú családi házzal együtt. Az épületet saját költségén felújíttatta, hogy az alapítvány méltó körülmények között kezdhesse el a munkát. Majdnem teljes vagyonát, beleértve a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeit is, az alapítványnak adományozta. Négy gyermekkel indult el az oktatás Válaszúton 1999-ben. Mára negyven iskolásnak és húsz óvodásnak biztosítják a taníttatását és az ehhez szükséges körülményeket. Az alapítvány a Kallós-telken nyolcvan férőhelyes bentlakás építésébe fogott. A beruházás költségeit az Apáczai és az Illyés Közalapítvány támogatásaiból fizetik. A romániai oktatás mellőzi a népi gyermekjátékok megismertetését és a kézművesség alapfogalmainak megtanítását. Ezt a hiányosságot próbálja pótolni a Kallós Alapítvány azzal, hogy 1999-ben tanítónők számára játszóházvezetői tanfolyamot indított. – A kezdés óta több mint 70-en végeztek a tanfolyamon. Válaszúton felismerték, hogy a régió gazdáinak szakképzést és szaktanácsadást kell teremteni. A kolozsvári Állatorvosi és Agrártudományi Egyetem szakemberei ma már rendszeresen kijárnak Válaszútra. Igény szerint a legkülönbözőbb területekről tartanak előadásokat a gabonatermesztéstől, az állattartáson keresztül, a biogazdálkodásig. /Stanik Bence: Iskolát kapott az észak-mezőségi szórvány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2005. augusztus 26.

Augusztus 25-én zárult Torockón az a találkozó, amelyiken a Magyarország és Románia területén működő szociálpolitikai megoldásokat tekintették át. A konferencia középpontjába, a Magyarországon bevált, Romániában még nem általános, falugondnokság került. Egy autó és egy ember: a falugondnok képes enyhíteni az aprófalvak szociális problémáin. Ma Magyarországon mintegy 850 képzett falugondnok dolgozik, Erdélyben pedig csak három. Egy a Nyárád menti Szentgericén, kettő Székelyföldön látja el három kistelepülés, Háromkút, Borzont és Bucsin szolgálatát. A már létező három falugondnok kiadásainak legnagyobb részét és a szolgálathoz elengedhetetlen kisbusz megvásárlását is a Magyarországon bejegyzett Kárpátok Szociális Alapítvány finanszírozta. Lakner Zoltán, az alapítvány elnöke a konferencián elmondta, amennyiben van rá helyi akarat, a torockói falugondnokság beindításához és működtetéséhez, még idén előteremti a szükséges összeget. /Stanik Bence: Megoldások aprófalvak szociális gondjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2005. szeptember 8.

Jótékonysági estet szervezett a szilágycsehi református egyházközség. A bevételt, kilenc millió régi lejt a helybéli református templom belső világítórendszerének a felújítására fordítják. A templomot tatarozzák, az ünnepélyes felavatást október végére tervezik. A templom felújítását 2003-ban kezdték. Az 1519-ben épített hajó visszanyerte eredeti állapotát. Molnár Kálmán, szilágycsehi lelkipásztor elmondta, a teljes újjáépítés költségei elérik az 120 ezer lejt (1,2 milliárd régi lej), amit az egyházközség a budapesti Teleki László Alapítvány és a hívek adományaiból gyűlt össze. /Stanik Bence: Szilágycseh. Közadakozásból újítják fel a református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2005. szeptember 12.

Szeptember 9-10-én Kolozsváron hetedik alkalommal szervezték meg a Civil Fórumot, a magyar civil szervezeteknek találkozóját. A rendezvény központi kérdése a támogatási rendszer és a politikum összefüggésének elemzése volt. – Bár idén az elmúlt évekhez viszonyítva alig egynegyednyi volt a rendelkezésünkre álló anyagi keret, sikerült eredményes munkát folytatni – fogalmazott Egri István a szervezők nevében. Közel kétszáz regisztrált résztvevő volt a Civil Fórumon, és legalább ötven további érdeklődőt vonzott a rendezvény. Parázs vitákat szült a jelenlegi formájában nem megfelelő támogatási rendszer. Felmerült: feltétlenül szükség volna a magyarországi mintára itt is létrehozni a Nemzeti Civil Alapprogramot, lényeges volna már a középiskolai, illetve egyetemi képzés alatt megismerkedniük a fiataloknak a nonprofit szakismeretekkel, hogy civilként aktívan részt vehessenek a társadalom életében, alakításában. Szeptember 10-én tartották a MACISZE 2. közgyűlését, amelyen öt szakcsoport alakult: művelődési, oktatási-tudományos, szociális, mezőgazdaság- és vidékfejlesztési, gazdasági. Nyolctagú bizottság fogja kidolgozni a szervezet saját támogatáspolitikai programját. Bodó Barna elnök elmondta: szükséges a támogatási rendszer reformja. A szervezők Elvek és szabályok a hazai támogatási rendszerben címmel tanácskozást kezdeményeztek, amelyen Kelemen Hunor az Illyés Alapítvány, Szép Gyula a Communitas Alapítvány, Dáné Tibor pedig az NKÖM támogatásáról számolt be. A kilenc szakmai szekcióülés mindegyike érintette a konferencia fő témáját. /Farkas Imola, Stanik Bence: Erősödő civil szféra. Módosítandó a támogatási rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2005. december 20.

A válaszúti és szamosújvári szórványkollégiumok felépítéséért táncoltak, énekeltek a néptáncegyüttesek december 18-án a Magyar Operában. Fellépett az összes kolozsvári és szamosújvári felnőtt néptánccsoport. Kallós Zoltán és Panek Kati énekelt szép számban összegyűlt közönségnek. – Már negyven gyermeket megmentettünk a magyar nemzet számára, akik taníttatás nélkül maradtak volna. – mondta el Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke a levetített filmben. A rövidfilm összefoglalta a Mezőség sajátos helyzetét: hiányzik az állami oktatás, ezért magániskolát és kollégiumot kell működtetni. Ezt a feladatot vállalta fel a Kallós és a Téka Alapítvány. Ma már negyven iskolás és húsz óvodás jár a válaszúti iskolába. A jegyekből és felajánlásokból 15–15 millió régi lej gyűlt össze mindkét alapítvány számára. /Stanik Bence: Jó volt jót tenni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2006. november 13.

Nagy sikere volt a november 10-11-én tartott a XVIII. sepsiszentgyörgyi néptánctalálkozónak. A fesztivál mindkét éjszakáján hajnalig tartó táncházban ropta együtt a házigazda Háromszék Táncegyüttes a vendég kolozsvári Ördögtérgye táncos csapat fiataljaival. Néptánc és népzenei gyűjtés folyt a meghívott adatközlőkkel. A gálaműsor alapját kalotaszegi táncok adták. /Stanik Bence: Néptánc szabadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2006. december 12.

A Tranzit Napok a kolozsvári Tranzit Ház (Kortárs Művészeti Központ) évente ismétlődő rendezvénye, amely a hely arculatát mutatja be. Könczei Csilla, a Kortárs Művészeti Központ igazgatója elmondta, éves programjuk nem csak műfajilag, hanem nyelvileg is összetett. A magyar és román nyelvű programok mellett gyakoriak a német, francia, angol vagy jiddis, továbbá romani nyelven folyó kulturális események. Jövőre lesz a Tranzit Ház tízéves születésnapja, remélik, sikerül nagyon sok embert összehívni. A Tranzit Ház 1997-ben alakult meg egy volt kolozsvári zsinagóga épületében, amely akkor már évek óta a Kolozsvári Magyar Színház raktáraként működött. /Stanik Bence: Beszélgetés Könczei Csillával, a kolozsvári Kortárs Művészeti Központ igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2007. február 5.

Közös, román-magyar befektetési alapot hozna létre Kóka János magyar gazdasági és kereskedelmi miniszter. A 40 millió eurós keret a gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálná – jelentette ki az SZDSZ-es politikus Kolozsváron, miután tárgyalt az RMDSZ vezetőivel: Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, valamint Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszterrel. Markó kiemelte, az RMDSZ régóta jó kapcsolatot ápol az SZDSZ-szel, ezt folytatni kívánják kormányzati és pártszinten egyaránt. „Egyaránt támogatjuk az észak-erdélyi, a dél-erdélyi autópályák, valamint a Nagybányát Észak-Magyarországgal összekötő gyorsforgalmi út megépítését” – szögezte le a miniszter. A magyar delegáció távozása után Markó Béla elmondta, ha nem rendeződik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet, kénytelenek lesznek parlamentáris eszközök bevetését indítványozni. Markó lehetségesnek tartja, hogy a közeljövőben találkozót kezdeményezzen a magyar követelések fő akadályának tartott Andrei Margával, az egyetem akadémiai tanácsának elnökével. /Stanik Bence: Együttműködés az integrációért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

2007. február 27.

Hagyományőrző néptánccsoport debütált február 24-én a Küküllő-menti hatszáz lelkes Haranglábon. Tőkés Lóránt unitárius lelkész a helyiekkel összefogva szervezte meg a kosaras bált. /Stanik Bence: Haranglábon fújják a nótát. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2007. március 1.

Az Amaryllis Historikus Együttes tizenöt éve foglalkozik Kolozsváron a reneszánsz szellem visszahonosításával, mutatott rá a csapat egyik alapítója, László Bakk Anikó zenepedagógus. A Mátyás-ház a legalkalmasabb arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb királya emlékének ápolásával összekötve, helyszínül szolgáljon rendezvényeiknek. A házban működő Képzőművészeti Egyetem évről évre beengedi őket, segíti munkájukat. A magyar kormány Mátyás-évnek nyilvánította 2008-at. Már meg is keresték őket, hogy mivel tudnának hozzájárulni a királlyá avatás 550. évfordulójának megünnepléséhez. /Stanik Bence: Mátyás öröksége. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2007. március 12.

Minden negyedik felnőtt korú romániai magyar aláírta az RMDSZ EP-választási listáját, így az RMDSZ 322 ezer aláírást gyűjtött össze európai parlamenti jelöltlistájának támogatására, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ostobaságnak nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint meg akarnák akadályozni Tőkés László indulását az EP-választásokon. /Stanik Bence: Minden negyedik magyar választó aláírását megkapták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2007. március 26.

Március 24-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Megnyitó beszédében Egyed Ákos elnök emlékeztetett: tavaly a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) arról határozott, hogy az EME keretében kolozsvári területi bizottságot alakít. Az egyesület évek óta jelentős anyaországi támogatásoktól esik el, olyannyira, hogy az idei második félévben már a működőképessége is veszélybe kerülhet. A hazai és anyaországi pályáztatási politika inkább az évfordulós eseményeket támogatja, mint a működést. Az EME folytatja harcát elkobzott javainak visszaszerzéséért, és az európai integrációs folyamattal párhuzamban nem adhatja fel az erdélyi hagyományokat. Vezetősége társadalmi munkában dolgozik, ezen a jövőben változtatni szeretnének. Hasonlóképpen foglalt állást Bitay Enikő főtitkári jelentése is a 2006-os esztendőről: az újraalakulása óta tartó rendkívül nehéz anyagi feltételek ellenére az EME igyekszik hű maradni küldetéséhez – átmenteni, gyűjteni, megőrizni, kutatni és a legmodernebb eszközökkel feldolgozni, nemzetközileg hozzáférhetővé tenni a magyar nemzeti örökséghez tartozó tudományos és kulturális értékeket. A közgyűlésen köszöntőt mondott Lipták András, az MTA debreceni területi bizottságának elnöke, valamint Görömbei András, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság vezetője: mindketten az összefogást, a VI. Magyar Területi Akadémiai Egyesület létrehozását szorgalmazták. Tarnóczy Mariann bizottsági titkár közölte, májusban véglegesítik a köztestület felépítését. Elhangzott a gazdasági tanácsosi jelentés a 2006-os évről és az előterjesztés a 2007-es költségvetésről (Farkas Mária bejelentette, hogy lemond erről a tisztségéről), az ellenőri bizottság (új összetétele: Somai József, Pásztor Csaba, Imecs Veronka) és Bányai József jogtanácsosi jelentése, bemutatták az idei munkatervet. Módosították az alapszabályokat: a legfontosabb változások az egyesület jogutódlásának és meghatározatlan időre való működésének rögzítése. Vekov Károly kijelentette: amennyiben nem következik be változás az anyagi támogatások terén, az EME a felszámolás felé tart. Állami támogatásokra szorul, mert a tudományosság mindkét ország érdeke. A működési szabályok értelmében a közgyűlésen megújították a választmány egyharmadát. Az új tagok: Pozsony Ferenc (1. szakosztály), Uray Zoltán, Markó Bálint, Kékedy-Nagy László (2. szakosztály), Kerekes László, Jodál Endre (5. szakosztály). Balázs Lajos és Csávossy György személyében tiszteleti tagokat választottak. Kiemelkedő munkásságuk elismeréseként Gróf Mikó Imre emléklappal és plakettel tüntették ki a következőket: Bódizs György osztályvezető főorvos, Kozma Dezső irodalomtörténész, Széman Péter tüdőgyógyász főorvos, Tarnóczy Mariann (osztályvezető, MTA Határon Túli Magyarok Titkársága), Uray Zoltán biológus főkutató. Az újonnan alapított Apáthy István-díjban Egyed Imre részesült. Az elnöki zárszó tükrözte a megalapításának 150. évfordulójához közeledő EME-ben uralkodó hangulatot: 2006-ban a választmányi tagok igyekeztek a maximumot nyújtani, a jövőben pedig mindenki az MTA-val való közös munkát és jubileumi ünneplést tartja követendőnek. „Helyzetünk nehéz, de nem reménytelen” – összegezte Egyed Ákos. /Ördög I. Béla: „Helyzetünk nehéz, de nem reménytelen” Közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ „Nem hallgathatjuk el az aggasztó jeleket. Ha a támogatási rendszerben nem történnek pozitív változások, és ha a Communitas Alapítvány révén nem tudjuk pótolni a hiányt, az EME tevékenységét radikálisan kell csökkentenünk, sőt a munkánk meg is bénulhat” – vázolta az EME pénzügyi helyzetét Egyed Ákos akadémikus, az egyesület elnöke. Az EME pénzügyeit bemutató Farkas Mária gazdasági tanácsadó közölte, a hét szakosztályt, fiókszervezeteket és kutatóintézetet működtető egyesület pillanatnyilag alig több mint 300 ezer lejjel rendelkezik. /Benkő Levente: Kiürült az EME kasszája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) saját vagyon nélkül csak nehezen tudja előteremteni a tevékenységhez szükséges pénzt. „Az egyesületi vagyonunk, ingatlanaink és gyűjteményeink tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapotában élünk”- hangzott el az EME közgyűlésén. Bitay Enikő főtitkári jelentésében emlékeztetett az államosított vagyonra: természettudományi anyagok (450 ezer darabos gyűjtemény), könyv és levéltári gyűjtés (350 ezer példány), valamint régiségek és régi levelezések. A főtitkár a tavalyi év legjelentősebb megvalósításának az EME kiadójának akkreditációját jelölte meg, még akkor is, ha csak D kategóriába kaptak besorolást. Ez azért sajnálatos, mert hivatalosan a D szintű kiadványokban megjelent tanulmányok nem számítanak publikációnak. Bitay jelezte, folyamatban van a B kategória megszerzése. Az EME eltulajdonított vagyona: Ingatlan: Kolozsváron, a Főtér 11. szám alatti ház, gr. Wass Ottilia adománya. Telek a Majális utca 1., 3. és Jókai utca 25. szám alatt, amelyet kisajátítottak és beépítettek. Természettudományi anyagok: 65 ezer darabos állattani tár, 73 ezer adarbosásványi, földtani gyűjtemény, 350 ezer darabos botanikai gyűjtemény, herbárium. Könyv- és levéltári anyag: 350 ezer kötet könyvtári anyag, régi magyar könyv, 1850-1930 közötti hírlapirodalom, térkép- és metszetgyűjtemény. Régiségtár: 30 ezer feletti római kori, népvándorlás-, honfoglalás- és középkori anyag, több mint 20 ezer darabból álló éremtár (benne az Esterházy-gyűjtemény). Levéltári anyag: középkori és újkori levelezés. Kemény József 350 kötetes kézirat-gyűjteménye, több mint 5000 csomag családi és intézményi anyag, a XVII. századtól arcképcsarnok és képtár. /Stanik Bence: Banikból ügyeskedik az EME. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2007. március 29.

Március 28-án Kolozsváron megnyílt a Gaudeamus Könyvvásár, melyet idén nyolcadik alkalommal tartottak. A főtéri hatalmas sátorban kiadók sokasága kínálta könyveit. A helyi magyar kiadók a számukra kijelölt, csekély alapterületű asztalkákon mutatták be újdonságaikat. /S. B. Á. : Gazdag választék, kevés magyar kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ A magyar nyelvű könyveket a Románia Nemzeti Kisebbségei nevű részen lehetett megtalálni. A meglehetősen félreeső helyen berendezett részlegen a zsidó, a szerb és a lipován-orosz közösség könyvei mellett, a könyvsátor 350 négyzetméteréből tíz négyzetméteren kaptak helyet a romániai magyar kiadványok. Nyitás után a magyar sátorban még a világítás beszerelésén dolgoztak. /Stanik Bence: Könyvbörze Mátyás árnyékában. Több mint negyven standdal, háromszázötven négyzetméteren nyílt a VIII. Gaudeamus könyvvásár tegnap délben Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2007. április 3.

Megjelent Kolozsváron a 111 vers erdélyi költőnőktől című kötet, a Kriterion antológiasorozatának legfrissebb darabja. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója rámutatott, sikeresek az ilyen gyűjtemények, nagyobb az érdeklődés az antológiák iránt. Két antológiasorozatuk is van. Megjelent 101 vers Kolozsvárról, a szerelemről, Székelyföldről. Katona Éva kérte, hogy csak az ő válogatásában megjelent könyveknél használják a 111-es számot. /Stanik Bence: Költőnő-köteg. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

2007. április 24.

Április 22-én tartották Kolozsváron a Magyar Operában a Humorfeszt gáláját. A 4. Humorfeszt nagydíját Tóth Zsombor, alias Béla nyerte. Az erdélyi humor ünnepén, telt ház volt, bemutatkoztak a fiatal erdélyi magyar humoristák. Az egyéni produkciók között a Szomszédnéni Produkciós Iroda szórakoztatta a közönséget. /Stanik Bence: Támad az új nemzedék. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24/

2007. április 26.

Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

2007. május 9.

Megjelent az Egyetemi Kalauz 2007, a romániai magyar felsőoktatásról átfogóan tájékoztató információs kiadvány. A könyv kiadója, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) tizenhét erdélyi várost érintő körúton viszi házhoz a végzősöknek az egyetemi felvételivel kapcsolatos tudnivalókat. Kolozsváron az OMDSZ május 8-án a Sapientia Egyetem pincéjében különböző egyetemek kínálataival, naprakész információkkal várta a kincses város végzőseit. Az Egyetemi Kalauzban valamennyi hazai magyar nyelvű szakokat indító egyetem szerepel, de a magyar fiatalok körében népszerű román szakokat is tartalmazza. Plugor Réka, a kiadvány felelős szerkesztője elmondta, az egyetemektől nagyon nehéz – sokszor nem is sikerül – időben megszerezni a szükséges információkat, ezért jelenik meg ilyen későn, csupán két hónappal a felvételik időpontja előtt. /Stanik Bence: Kalauz a magyar végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2007. május 22.

Az öt éve elhunyt író élete és munkássága előtt tisztelgő kétnapos tanácskozás kezdődött május 21-én a Kolozsvár Társaság székhelyén, A zokogó majom könnyei – Bálint Tibor emlékkonferencia címmel. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a most hetvenöt éve született, több nyelvterületen is ismert irodalmi nagyságról kijelentette: ha ma élne Bálint Tibor (1932–2002), alternatív Nobel-díjra jogosulna, annyival egyénibb, egyetemesebb másoknál. Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke azt a tavaly novemberben született írását olvasta fel, amellyel Bálint Tibort post mortem eredménytelenül ajánlották a Pro Cultura Hungarica-díjra. Török Katalin színművész a prózaírónak a kolozsvári szülőföldről szóló vallomását tolmácsolta. Jakab Gábor pápai káplán, Egyed Emese költő, esszéíró Antall István irodalmi szerkesztő (Magyar Rádió) és Láng Gusztáv irodalomtörténész (Szombathely) tartott előadást. Délután az EME-székhelyén Zsehránszky István műkritikus és Csép Sándor tévészerkesztő, író értekezett, majd levetítették a Sánta angyalok utcája színdarab 1972-es kolozsvári előadását. /Ördög I. Béla: Emlékezés Bálint Tiborra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Bálint Tibor Zokogó majom című nagyregényében a közép-kelet-európai kisember léttapasztalatának egész megrendítő mélységében tárulkozik föl” – fejtette ki Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész előadásában. A Bálint Tiborról könyvet is írt Bertha Zoltán részletesebben elemezte a Forrás-nemzedék egyik kiemelkedő alakjának életművét. /Stanik Bence: A zokogó majom könnyei. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2007. május 25.

Kilépett a Magyar Ifjúsági Tanácsból (MIT) az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, ezzel hétről ötre csökkent tagszervezeteinek száma. A döntést az ifjúsági ernyőszervezeteket (pl. Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Cserkészszövetség) tömörítő MIT küldöttgyűlésén jelentették be. Pósa Tibor, az OMDSZ elnöke elmondta, a kiválást a MIT politikai állásfoglalásai indokolták. „Az OMDSZ nem akar részt venni a politikai játszmákban, független diákszervezetként szeretnénk tevékenykedni” – magyarázta Pósa. „A lépés váratlanul ért, mert épp nincs terítéken olyan közéleti és politikai ügy, ami ezt kiváltotta volna” – mondta Sándor Krisztina. A MIT elnöke elmondta, alapszabályzatukban is szerepel, hogy időszerű társadalmi és politikai kérdésekben is megszólalnak. /Stanik Bence: Megfogyatkozott a MIT. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2007. május 28.

A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar május 26-án tartott koncertjével zárult Kolozsváron a VI. Pünkösdi Hangversenysorozat. /Stanik Bence: Zenehő a Farkas utcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2007. május 31.

Tizenhét országból harminchat karmester érkezett Kolozsvárra, hogy részt vegyen a második Bartók Béla Nemzetközi Operakarmester-versenyen. A június tizedikéig tartó válogatóra nem nevezett be magyar vagy román karmester, ellenben jelentkeztek az Egyesült Államokból, Japánból, sőt Új-Zélandról is érkeztek versenyzők. „Nem tudunk róla, hogy a világon lenne még ehhez hasonló, kifejezetten operakarmesterek számára kiírt vetélkedő” – mondta Szabadi Péter, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti titkára. Az opera igazgatójának, Simon Gábornak az ötlete volt a rendhagyó vetélkedő szervezése. /Stanik Bence: Világraszóló karmesterverseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2007. június 11.

Szilágyi Domokos szimpóziumot tartottak Kolozsváron, a Láthatatlan Kollégium és a Tranzit Alapítvány által elindított Beszélgetések a pártállami diktatúráról Emberi piramis című sorozat első vitanapján, június 9-én. A Szemből, halál című film levetítése után Láng Zsolt, Szilágyi Júlia és Stefano Bottoni beszélgetését Könczei Csilla moderálta. A dokumentumfilm megszólaltatta Péterffy Irént, akinek elítéléséhez Szilágyi terhelő adatokat szolgáltatott a titkosszolgálatnak. „Fáj. Nem az, hogy rólam írt, hanem az, hogy neki így kellett élni” – vallja a filmben az egykor közeli barát, Péterffy Irén. „Péterffy a börtönben is szabadabbnak érezte magát, mint Szilágyi egész életében, aki általunk nem ismert körülmények között jelentést írt a barátairól, Irénről is. Segít megérteni valamit, amiről mindnyájan sokat olvastunk, a szabadságot” mondta Szilágyi Júlia. Könczei Csilla felvetette, Szilágyi Domokos lelepleződése nagyon nagy traumát okozott. „A saját lelkiismeretével küzdő költő képe hitelesnek tűnik Szilágyi esetében. Hogyan tudjuk megemészteni ezt az egészet?” – kérdezte. Selyem Zsuzsa író szerint a vitanapok célja, hogy „józanul, minél értelmesebben, minél ítéletmentesebben próbáljunk viszonyulni egy olyan kérdéshez, amely befolyásolja az erdélyi magyar társadalom életmódját. ” /Stanik Bence: Emberi piramis Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2007. június 12.

Czol Ernő tizenkettedikes diák volt Nagybányán, amikor az Új Magyar Szó egyetemi ösztöndíjat hirdetett középiskolát végző diákok számára. Az ösztöndíj lassan lejár, az elsőéves kolozsvári hallgató 12 hónapra lebontva 1000 eurót kapott az Új Magyar Szótól. Ifj. Czol Ernő édesapjától tanult zenélni, ő írta a második Médiabefutó legjobb dalát, a Piros és zöld nyerte a különdíjat. A nagybányai Németh László Líceum diákjaként a magyar tantárgyversenyen országos második és harmadik helyeken végzett. Jelenleg elsőéves, angol nyelven végzi a műszaki egyetem számítástechnika szakát. Ezen kívül a szatmári kántorképzőben fejleszti zongora- és orgonatudását. /Stanik Bence: Az Új Magyar Szó ösztöndíjasa megveszi álmai hangszerét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2007. június 19.

Az előzetes ígéret ellenére nem hirdette ki a kolozsvári városháza a Mátyás-szoborcsoport restaurálási dokumentációjának elkészítésére vonatkozó pályázatot. Boros János alpolgármester a Kolozsvár Társaság megfogalmazott közleményére reagált: „két-három napon belül meghirdetjük a pályázatot. ” „Még nem került rá sor, valami módosításokat kellett eszközölni a tervezeten” – magyarázta a lap újabb megkeresésére az alpolgármester. Boros elmondta, nem volt ideje utánanézni a dolognak. Boros elmagyarázta: „a városházának ez csak egy projekt a sok közül, a magyaroknak fontos, de nekik már nem annyira. ” Egy hete nyilatkozatban riasztotta az illetékeseket és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport rendkívüli – „hatóságok által tétlenül” nézett – állagromlásáról a Kolozsvár Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). /Stanik Bence: Mátyás-szobor: a városházának nem fontos? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998