udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 82 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stanik István

1990. február 9.

Megjelent a Kelet-Nyugat hetilap első száma, főszerkesztője Stanik István. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), febr. 9./

1991. július 18.

Traian Chebeleu Genfben, a román küldöttség képviseletében súlyosan elmarasztaló kijelentést tett a nagyváradi Bihari Napló, az Erdélyi Napló, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő, a bukaresti Valóság lapokra, ezeket a szélsőséges, uszító bukaresti Romania Mare és a nagyváradi Phoenixhez hasonlította, azt állítva, hogy ezek a magyar lapok "útszéli hangnemben versengenek egymással Románia és a román etnikum rágalmazásában". Ezt a durva vádaskodást felháborodottan utasította vissza Iliescu elnöknek és Adrian Nastase külügyminiszterhez írt nyílt levelében a nagyváradi magyar lapokat /Bihari Napló, Erdélyi Napló/ megjelentető Analóg Kft nevében Stanik István főszerkesztő. /Nyílt levél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ Ehhez a tiltakozó nyílt levélhez csatlakozott többek között a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete, a nagyváradi Gazeta de Vest és Familia szerkesztősége, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a Polgári Szövetség, a Demokrata és Keresztény Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt megyei szervezete. /Genf: Hamis vádak sajtónk ellen! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./ A Valóság szerkesztősége is tiltakozott a vádak ellen: Valóság (Bukarest), júl. 26.

1993. február 21.

Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./

1994. március 4.

A jelenleg legnagyobb /harmincezres/ példányszámú erdélyi hetilapot, az Erdélyi Naplót mutatta be Stanik István főszerkesztő Budapesten, a Balassi Kiadó könyvesboltjában, ahol a jövőben rendszeresen kapható lesz az Erdélyi Napló, a Média melléklete és a másik nagyváradi lap, a Kelet-Nyugat folyóirat, amelyet Horváth Andor főszerkesztő mutatott be. /Magyar Nemzet, márc. 4./

1994. május 4.

Stanik István 60 százalékos tulajdonjogával főrészvényese a parabolaantennákkal kereskedő Média Impex Kft-nek és a vele összefonódó Analóg Kft-nak. Ezt a részt megvette Szőcs Géza, Stanik István a jövőben az Erdélyi Napló főszerkesztője lesz. Megszállott rendszerépítő, mondta magáról Szőcs Géza, azért döntött így. Az Analóg adja ki az Erdélyi Naplón kívül a Médiát, a Kelet-Nyugatot, a Cápát, a Szemfüles gyermeklapot és a Családi Tükröt. A bukaresti Orient Expressz is hozzájuk tartozik. Szőcs Géza bízik abban, hogy saját nyomdájuk is lesz. Megmarad a sokrétű tevékenységük: kereskedelmi és idegenforgalmi vállalkozás, továbbá az erdélyi magyar közösség adatbankja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./

1994. július 18.

Júl. 18-án Nagyváradon Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke és dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola rektora aláírta a tömegkommunikáció-szakképesítő alapító okiratot. Az egyéves újságíró-tanfolyam igazgatója ideiglenesen Stanik István, a MÚRE alelnöke, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen zajlik újságíró-képzés, a nagyváradi tanfolyam alternatív lehetőséget kínál, 30 hallgatót vesznek fel. Mester Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett az egyetlen hivatalosan elismert önálló magyar felsőfokú oktatási intézmény. Jelenleg mintegy ötszázan dolgoznak a romániai magyar sajtóban, de szakképzett újságíró alig akad köztük. Jövőre levelező tanfolyamot is indítanak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./

1995. szeptember 6.

Eckstein-Kovács Péter hevesen támadta Sorbán Attilát Álomhajó című riportjáért, mert abban "a hazai politikai újságírásban példátlan hangnemet üt meg a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben." Sorbán szerint a magyar kormány magára hagyta a magyarságot, Eckstein-Kovács azt vallja, hogy ez a kijelentés súlyos aránytévesztés és sorra elítéli, visszautasítja Sorbán megállapításait, azzal zárva, hogy az Erdélyi Napló "nem hozhat le egy ennyire elfogult, pontatlan és egyoldalú tudósítást." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./ Stanik István főszerkesztő reagált Eckstein-Kovács Péter elutasító kritikájára, mondván, Sorbánnak joga van a maga látásmódjához, továbbá "példátlan hangnemet ütött meg a témával kapcsolatban " Csubela Ferenc, Duray Miklós, Tőkés László és a többi határon túli magyar vezető. Ők megfogalmazták fenntartásaikat a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben. Csubela Ferenc mondta ki a "magára hagyta" kulcsszót. Sorbán Attila cikkében szó sincs vádaskodásról. Stanik István félve megkérdezi Eckstein-Kovács Péter képviselőt, a Szabadelvű Kör vezetőjét: "Mi a helyzet a híres liberális toleranciával, a másság tiszteletével, a gondolati és véleményszabadsággal?" Leveléből úgy érzi, hogy Eckstein-Kovács Péter a magyar kormány fogadatlan prókátoraként érvel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./

1995. október 31.

A Bihari Napló okt. 30-tól a hétfői napon is megjelenik Hétfői Napló néven. Ebben az első számban beszámolnak arról, hogy az Erdélyi Naplónál (Nagyvárad) 1995-ben több változás történt, előbb az egyik főszerkesztő-helyettes, Dénes László mondott le, most pedig Stanik István főszerkesztő és Adonyi Nagy Mária, a másik főszerkesztő-helyettes. Nyugdíjazását kérte Mihálka Zoltán és Sólyom László. Novembertől az Erdélyi Naplót nem a nagyváradi Analog, hanem a kolozsvári Erdélyi Híradó adja ki. A főszerkesztő a felelős kiadó, Szőcs Géza költő lesz, helyettese Sorbán Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

1995. november 8.

Az Erdélyi Naplónál bekövetkezett vezetőváltásról Sorbán Attila számolt be. A lapot eddig kiadó Analog Kft. gazdasági tevékenységét szakemberekkel átvilágíttatták és akik hiányosságokat tapasztaltak, ezért november hónaptól a hetilapot a kolozsvári Erdélyi Híradó Kft. adja ki. A szerkesztőség továbbra is Nagyváradon működik. Az Erdélyi Napló főszerkesztője /Stanik István/ és helyettese /Adonyi Nagy Mária/ lemondott, ezért a lap többségi tulajdonosa, Szőcs Géza maga vállalta a főszerkesztői posztot, helyettesévé /főszerkesztői joggal felruházva/ Sorbán Attilát tette meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Stanik István, az eddigi főszerkesztő reagált erre a bejelentésre a következő számban: azért távozott a laptól, mert ott nem történtek megfelelő változások. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./

1996. április 28.

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1996. december 18.

Több mint fél év telt el a romániai magyar sajtóban talán egyedülálló, az Erdélyi Napló főszerkesztője-kiadója, Szőcs Géza ellen irányult puccskísérlet óta. Mint ismeretes, a lap kilenc munkatársa ultimátumot intézett a lapvezetéshez: követelve, Szőcs Géza mondjon le tulajdonosi jogköréről. Ezután hetekig visszhangzott az erdélyi média a "kilencek" protestálásáról. Cikkek jelentek meg a lap szubjektivitásáról. A felszíni hullámzás által eltakart mozgatórugókat a közönség nem ismerhette meg. Németh Tünde megkereste az Erdélyi Napló májusban kilépett munkatársait, most hogyan látják a történteket. Simon Judit, aki most a Brassói Lapokban publikál és Kinde Annamária, aki jelenleg a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium programszervezője, nem kívántak nyilatkozni, T. Szabó Edit nem hajlandó közétenni álláspontját. Varga Eleonóra szerint Sorbán Attila akkori főszerkesztő-helyettes miatt mentek el. Az kellett volna, hogy akkor Szőcs Géza eljöjjön és elbeszélgessenek, de erre nem került sor. Ferencz Zsuzsanna szerint a kilépésük utáni időben a romániai magyar sajtó megszűnt. "Atomizálódott minden." Papp Sándor Zsigmond szerint gazdasági okok miatt történtek meg a kilépések, minden politikai színezet nélkül. Szőke Mária úgy látja, hogy tranzakció áldozatai lettek. Azok, akik a konfliktus kirobbanásakor vállon veregették őket, nem törődtek a kilépettekkel, sem a lappal. Számukra csak az volt fontos, hogy nagyot üssenek Szőcs Gézán. A kilencek lázadása intrikákra épülő konfliktussorozat volt, melyet a megbízott lapvezetőség aljas módon csiholt ki a szerkesztőségben. Ő is sajnálja, hogy nem volt köztük Szőcs Géza. Azt kevesen tudják, hogy Boros Zoltán a magyar tévéadástól már május elején, a Varadinum alatt javasolta, hogy pakoljanak ki bátran Szőcs Géza ellen. A konfliktus idején pedig ott volt a bukaresti tévé adásának magyar stábja, hogy idejében rögzítsen. Ezután viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy mi lett a kilépett újságírókkal. "Ekkor már nem voltunk fontosak nekik." A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem igazi érdekvédelmi szervezet, hanem belterjes társaság, tőlük akár éhen is halhattak volna. Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte az Erdélyi Napló megsemmisítésére szervezett kísérlet a sajtószabadság elleni legszégyenletesebb merényletként fog fennmaradni. "Amire az Iliescu-rezsim nem mert vetemedni -szétverni az erdélyi magyar sajtó legjelentősebb szerveződését -, arra a budapesti és marosvásárhelyi elvtársak egy csoportja feljogosítva érezte magát." - Az Analog /az Erdélyi Napló, a Kelet-Nyugat, a Családi Tükör, a Cápa, a Média, a Szemfüles kiadója/ 1993 tavaszára fizetésképtelenné vált. Ekkor adta át a részvénytöbbséget Szőcs Gézának Stanik István. Valójában csődtömeget vett át. Az újságírók nem értették meg, hogy a túlélésért kell küzdeni. Szőcs Géza a legfontosabbnak az Erdélyi Napló megtartását tartotta, akár a többi lap kárára. Teljes magánvagyonát a lapra fordította. Amikor támogatást kért a hetilap számára, elutasították. Kidolgozott egy konstrukciót a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban, ezt elfogadták: javasolta, hogy az Erdélyi Naplóban és máshol is hirdessék a lehetőségeket a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozóan. - A "kultúra és a sajtó finanszírozása az eszköz, amivel egy közösség a legjobban befolyásolható kívülről. A román állam nem volt hajlandó tudomásul venni az erdélyi magyar közösség kulturális igényeit, ily módon "az egész kulturális felépítmény a budapesti köldökzsinórról kezdett táplálkozni." Ezzel azok, akik a pénzcsapoknál állnak, erdélyi klientúrájukkal együtt totális monopóliumhoz jutnak. Egy centralizált struktúra jött létre, amely nem tűri a kritikát, az ellenvéleményt, a másságot. - Amikor a Hungária Közalapítvány kuratóriumába javasolták Szőcs Gézát, akkor figyelmezették, hogy tönkreteszik. "Tabajdi Csaba felhívta telefonon Markó Bélát és utasította, hogy tiltakozzon a magyar országgyűlésnél." Markó Béla ezt megtette, tiltakozott Szőcs Géza jelölése ellen. Tabajdi és Markó kérte Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökét, hogy szüntesse be az Erdélyi Napló finanszírozását /vagyis hirdetéssel való ellátását/. Ezután a hetilapnál hatalomátvételt készítettek elő. A cél az volt, hogy szétverjék a szerkesztőséget. - Változás várható a közeljövőben: a tulajdonjogot a Dialog Nyomdára átruházza, ebben az Erdélyi Híradónak van részesedése, a Dialog pedig az Erdélyi Híradót bízza meg a lapkiadással. Gazda Árpád lesz a főszerkesztő. - Szőcs Géza elmondta még, hogy a laptól eltávozott szerkesztők is közölhetnek az Erdélyi Naplóban. /Németh Tünde: Ultimátum és puccs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./

1997. január 16.

A múlt év végén jelent meg a Romániai Magyar Ki Kicsoda a nagyváradi Scripta és az RMDSZ gondozásában. Jan. 16-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ szervezésében a Kossuth Klubban a magyarországi közönségnek is bemutatták a könyvet. A bemutatón jelen voltak a kötet romániai kiadói és szerkesztői, továbbá Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Markó Béla kifejtette: a kiadvány hozzájárulhat annak a szemléletnek a megváltoztatásához, hogy Erdély "mindössze" a balladák, a havasok és a magyar hagyományok földje. Az ott élő magyarok - a nagy magyar közösség részeként - jelentős szellemi értéket is hordoznak. Stanik István, a Scripta igazgatója elmondta: a kiadványban azok a meghatározó személyiségek kaptak helyet, akik jelentős közösségi feladatokat vállaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1997. február 6.

Olyan hírek érkeztek a szerkesztőségbe, írta a nyers hangjáról ismert Európai Időben a főszerkesztő, hogy Stanik István, az Ady Endre Sajtókollégium volt igazgatója ellen kivizsgálás folyik 40 ezer dolláros sikkasztás ügyében. Stanik István a mindenkori sajtótámogatásokat odaítélő kuratóriumnak is tagja, tette hozzá Horváth Alpár főszerkesztő, majd kemény vádakat fogalmazott meg: a magyarság megsegítésére érkező pénzek ilyen-olyan zsebekben elsüllyedt. Hiába fordult az Európai Idő támogatásért a MÚRE-hoz /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/, nem kapott. Horváth Alpár Kántor Lajost is támadta. Lapja nevében követeli, hogy a MÚRE vezetősége, a Spectator Alapítvány hozza nyilvánosságra az előző években támogatott kapok névsorát, a kuratóriumok tagjainak névsorát, a támogatások összegét, Markó Béla nevezzen ki egy független bizottságot, amely kivizsgálja a sajtótámogatások ügyét. Követeli továbbá Stanik István felmentését, a jelenlegi MÚRE-vezetés felmentését, Kántor Lajossal és Gáspár Sándorral az élen, mert nem elveszerűséggel vezették az ügyeket. Megkérdezi Takács Csabát, mivel indokolja, hogy a közpénzekre alapozott magyar napilap vezetését arra akarja bízni, aki Soros-pénzekkel valló ellátottsága ellenére már jeleskedett egy-két lap tönkretételében. Netán működik az Erdélyi Magyar Szabadkőmíves Nagypáholy és inasait bármilyen körülmények között megóvja a nagymester? /Horváth Alpár: Romániai magyar sors panamai vagy sziciliai módra? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./ A lapban körkérdést tesznek fel Stanik István állítólagos sikkasztására vonatkozóan. A megkérdezettek nem tudnak a sikkasztásról. Arra a kérdésre, hogy taníthat-e felsőoktatási intézményben az, akinek nincs ilyen végzettsége, mint Staniknak például, Kántor Lajos azt válaszolta, hogy sajtógyakorlat vezetésében nem a diploma a meghatározó. - Végül a hetilap az olvasókhoz fordult: bárki bármilyen visszaélésről tud, esetleg RMDSZ-vezetőkkel kapcsolatban, beleértve a megfélemlítéseket, írja meg az Európai Időnek. /"Ingyenes győzelem". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./

1998. szeptember 14.

Erdélyben új magyar napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. Az ötvenezer példányban megjelenő orgánumot néhány hónapig erdélyi magyar befektetők pénzéből finanszíroznák. A tervek szerint a Keleti Újság 16 oldalon jelenne meg, Stanik István médiavállalkozó adná ki a lapot, a kezdőtőke egy részét Verestóy Attila RMDSZ-szenátor érdekeltségébe tartozó vállalatok biztosítanák. A főszerkesztői poszt betöltésére Horváth Andor egyetemi tanár a legesélyesebb. /Erdélyi magyar lap terve. = Magyar Hírlap, szept. 14./

1998. október 1.

A Magyar Hírlap részben pontatlan információk birtokában hírül adta, hogy Erdélyben új magyar napilap indult. A megfelelő anyagi háttér biztosítása és a szerkesztőség létrehozása folyamatban van, olvasható a tájékoztatásban, amelyet Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos, Stanik István és Tibori Szabó Zoltán adott ki. /Tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1999. március 20.

Várhatón április végén új, országos terjesztésű magyar napilap indul Kolozsváron. Az új lapot tavaly nyár óta szervezik. Verestóy Attila szenátor, vállalkozó, akinek kiterjedt kábeltévés érdekeltségei vannak erdélyi városokban, elmondta, hogy minden erejével dolgozik a nap megalakításán, de nem árult el, kikkel tárgyal. A HVG szerint az új napilap mögött részben ugyanazok állnak, akik megszervezték Budapesten a Napi Gazdaság című napilapot. Először Keleti Újság lett volna a lap címe, a jelenlegi tervek szerint viszont Krónika lesz a neve. Kiadója egy Kolozsváron bejegyzendő cég lesz, melyben 90 %-os részesedésük lesz a magyarországi befektetőknek, a többi a Stanik István vezette nagyváradi Scripta Kft. szellemi apportja. Õ ugyanis hónapok óta dolgozik a lap koncepcióján, a piacfelmérésen. A főszerkesztő Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének docense lesz, a szerkesztőbizottság elnöke Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a felelős szerkesztő pedig Stanik István. - A felmérések azt mutatják, hogy 80 ezer magyar vásárol román nyelvű országos napilapot, ennek az olvasóközönségnek a felére számítanak. A kolozsvári Typo Holding nyomja majd az újságot. - Magyar kormánykörök azt az elképzelést tanulmányozzák, hogy valamelyik erdélyi megyei lapot kellene magyarországi segítséggel országos napilappá felerősíteni. /Riba István: Új romániai magyar napilap terve. Keleti Krónika. = Heti Világgazdaság (Kolozsvár), márc. 20./

1999. szeptember 29.

Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./

1999. október 9.

Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

1999. október 11.

Okt. 10-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón ismertették a tervezett új magyar nyelvű országos napilap, a Krónika megjelenését Stanik István felelős szerkesztő, továbbá Ágoston Hugó, Gazda Árpád főszerkesztő-helyettesek és Szucher Ervin a vásárhelyi kirendeltség vezetője. /Korondi Kinga: Dobbant az új országos magyar napilap. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

1999. október 13.

Marosvásárhelyen is bemutatkozott az induló "erdélyi magyar közéleti napilap", a Krónika stábja, no meg a "nulladik" lapszám. Az utóbbi időben közszájon forog a hír, miszerint a Krónika "megfojtja a Romániai Magyar Szót", megkérdezték erről a legilletékesebbeket. Stanik István szerint "Ha a Romániai Magyar Szó megszűnik, akkor nem a Krónika miatt fog megszűnni." /Mikor szűnik meg a Romániai Magyar Szó? avagy: jelentkezik a krónika! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1999. október 30.

Megjelent a Krónika, a második országos terjesztésű magyar napilap Romániában. Felelős szerkesztő: Stanik István, vezető szerkesztő: Ágoston Hugó, Gazda Árpád, vezérigazgató: Werner Péter, szerkesztőtanács: Farkas Árpád, Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos /elnök/, Kányádi Sándor, Kerekes Gábor, Sütő András, Tonk Sándor, Toró Tibor (társelnök), lapszerkesztő: Hadházy Zsuzsa, művészeti vezető: Lőrincz Gyula. Rovatvezetők: Bakk Miklós, Papp Sándor Zsigmond, Komoróczy Zsolt, Antal Orsolya, Leopold Erika, Balla István. /Krónika (Erdélyi közéleti napilap, Kolozsvár), okt. 30. - I. évf. 1. sz./

2000. március 6.

A Krónika Kiadóház Részvénytársaság márc. 2-án Kolozsváron közgyűlést tartott, amelyen a kiadó eddigi tevékenységét elemezte. A közgyűlés márc. 3-i hatállyal közös megegyezéssel szerződést bontott Stanik István felelős szerkesztővel, s a felelős szerkesztői teendők ellátásával ideiglenesen Werner Pétert, a kiadó vezérigazgatóját bízta meg. A kiadó cáfolja a Krónika anyagi nehézségeiről napvilágot látott híreszteléseket. /Közgyűlés, menesztéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2000. március 22.

Nehéz Erdélyben magyar újságot csinálni: a Krónikától szűk öt hónappal az indulást követően már megvált első főszerkesztője és lemondott a neves erdélyi közéleti személyiségből álló szerkesztőtanács is. - Azok távoztak a laptól, akik már hosszú évek óta tervezték, hogy egy új országos terjesztésű, egyetlen pártnak sem elkötelezett, független újságot indítanak útnak. Jelentkezett egy magyarországi pénzügyi befektető csoport. Valamivel több mint 1 millió dollárt tudtak biztosítani. A Krónika első száma 1999. október 30-án jelent meg. A "konkurencia" - a nyolc romániai magyar napilap - tartózkodó udvariassággal köszöntötte az új társat. Március elején az első főszerkesztő, Stanik István és a kiadó közös megegyezéssel szerződést bontott. Ezt követte Farkas Árpádnak, a szerkesztőtanács egyik tagjának távozása. Március közepén aztán Kántor Lajos, Gálfalvi Zsolt, Kányádi Sándor és Sütő András is leköszönő levelet írt. Szerintük véleményükre nem voltak kíváncsiak. A szerkesztőség munkáját most megbízott felelős szerkesztőként a lap vezérigazgatója, Werner Péter irányítja. " Bajok nincsenek, csak a romániai ismert gazdasági környezet, a bürokrácia akadályai bizonyultak a vártnál nehezebbnek. A szerkesztőtanáccsal talán valóban ritkább volt a kapcsolat a kelleténél, történtek a tapasztalatlanság miatt szerkesztési hibák is, de tendenciózusággal senki nem vádolhatja a lapot" - fejtette ki véleményét. Werner elismerte, hogy nehéz pártatlannak, függetlennek maradni az erdélyi magyarság körében. /(Gózon István, Bukarest / MTI): Egy erdélyi lapindítás nehézségei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára kommentárjában sietett elmarasztalni lapja konkurensét, a Krónikát. /Cseke Gábor: Aki felfedezte magának Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2001. szeptember 25.

Nagyváradon 1994-ben alakult meg az Ady Endre Sajtókollégium, tájékoztatott Kinde Annamária, a sajtókollégium vezetője. Az újságírókat képző iskola első igazgatója Stanik István (akkor az Erdélyi Napló főszerkesztője) volt. A sajtókollégiumot a budapesti Bálint György Újságíró Akadémia mintájára hozták létre. A tanrend is a budapesti minta alapján alakult ki. A harmadik évben médiamenedzser-képzést is hirdetett a sajtókollégium, valamint az egyházi újságíró szak indításával is próbálkoztak. Később indult fotóriporter képzés, valamit olvasószerkesztő-korrektor tanfolyam is, illetve két éve már tördelőszerkesztőket is képeznek a sajtókollégiumban. Mindehhez sok segítséget kaptak a magyarországi és a hazai sajtós kollégáktól. A tanrendben ugyanis négy hetes szerkesztőségi gyakorlat is szerepel. Az új tanévre is meghirdették nappali tagozaton az újságíró-, valamint a tördelőszerkesztő-képzést, levelező tagozaton négy szakot: újságíró, egyházi újságíró, olvasószerkesztő-korrektor valamint fotóriporter-operatőr képzést. A sajtókollégium Nagyváradon, a Kanonok soron működik. /Gergely Tamás, Stockholm: Kitömött magyar újságírók? Interjú Kinde Annamáriával, az Ady Sajtókollégium vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2002. október 26.

Nov. 14-től Erdélyi Riport néven új hetilap jelenik meg, a színes, 44 oldalas romániai közéleti és kulturális hírmagazint a nagyváradi Scripta Kiadó adja ki, 50 ezer dolláros befektetéssel. Stanik István, a lap leendő főszerkesztője és kiadóigazgatója elmondta: a Scripta Kiadó által indított hírmagazinnak Erdélyben nem volt előzménye. Az új lap bevallottan a nyugati (Newsweek, Spiegel, Time Magazin), illetve a magyarországi lapok (168 óra, HVG, Figyelő) példáját szeretné követni. Stanik kifejtette, a lap értékrendjét haladó nemzeti értékek határozzák meg, de baloldali szociális érzékenységgel és liberális szabadságszemlélettel. Az Erdélyi Riport terjesztését a dévai Corvin Magazin hálózatára építik. Az 50 ezer dolláros befektetéssel induló lapot kizárólag a Scripta Rt. tulajdonosai (közöttük Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor) finanszírozzák. A főszerkesztő cáfolta azokat a híreket, miszerint a kiadványba a magyar MSZP-kormány is beszállt volna. /Rostás Szabolcs: Erdélyi Riport: tükör másként. Új hetilap a hazai sajtópalettán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2002. november 12.

A nemzeti értékek, a szociális érzékenység és a liberális szabadságszemlélet jegyében indít hetilapot Nagyváradon Stanik István. Az ismert újságíró, aki az Erdélyi Naplót, később pedig a Krónika napilapot alapította, és létrehozta a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot, elkészítette az Erdélyi Ki Kicsoda című kiadványt, most hetilapot indít: az Erdélyi Riport első száma nov. 12-én kerül piacra. Az új lap képes heti, közéleti és kulturális hírmagazinként határozza meg önmagát. Stanik István főszerkesztő kijelentette: induló lapja nem a sérelmi politika mentén készül, hanem annak a felismerésnek a jegyében, hogy a kisebbségi jogok biztosítását "kizárólag a parlamenti demokrácia eszközeivel, felelős politizálással és közéleti szerepléssel" lehet elérni. /Erdélyi Riport: új nagyváradi hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ A Krónika megírta: az új lapot a nagyváradi székhelyű Scripta Kiadó adja ki, amelynek egyik (üzleti körök szerint többségi) tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és multimilliárdos, a nyomtatást pedig a Takács Csaba RMDSZ-vezető érdekeltségi körébe tartozó dévai nyomda végzi. A főszerkesztő cáfolta, hogy a kiadvány lanszírozásánál a budapesti MSZP-SZDSZ-kormány bábáskodna. /Hírlevelek, hírek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./ Stanik emlékeztetett arra is, hogy míg a kilencvenes évek közepén több mint százezres összpéldányszámban jelentek meg magyar nyelvű hetilapok Romániában, ma jelenlétük alig érezhető a sajtópiacon. A lap a 30 ezres példányszám elérését tűzte ki célul. Az Erdélyi Riportot Erdély minden nagyobb településén, Bukarestben és Magyarországon is meg lehet majd vásárolni. Romániában a magyar nyelvű írott sajtó piacán jelenleg két országos terjesztésű, hét regionális, illetve megyei napilap, valamint két politikai, közéleti hetilap jelenik meg. Ezek közül a Bihari Napló című nagyváradi, illetve a Krónika című országos terjesztésű hetilap külföldi tulajdonban van. /Új magyar nyelvű hetilap indult. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./ Az Erdélyi Riport modellje például a Der Spiegel vagy a Newsweek, a magyarországi Heti Világgazdaság és a 168 Óra. Az Erdélyi Riport csütörtökönként jelenik meg, ára 20 ezer lej, és interneten is olvasható a www.riport.ro címen. /Erdélyi riport: első szám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./

2003. március 2.

Az Erdélyi Riport hetilap új száma a dévai és a szászvárosi árvaházat létrehozó ferences szerzetes, Böjte Csaba négyszáz gyermekből álló "nagy családját," munkájuk nehézségeit és mindennapjait mutatta be. Közpénzek zarándokútja Adyfalvától Nagyváradig címmel Stanik István és Szőcs László írása vette számba a 320 millió forintos magyarországi támogatás kapcsán napvilágot látott tényeket és csúsztatásokat. Kulcsár Andrea riportja - Félmilliárdos szórványálom címmel -Erzsébetváros mindennapjainak egy szeletét mutatja be. /Új számmal jelentkezik az Erdélyi Riport hetilap. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./

2003. március 13.

Az erdélyi magyar közösségben nem az ideológiák mentén, hanem a magyar kormány által kedvezményezett és hátrányosan megkülönböztetett csoportosulások között történt szakadás - állapította meg legutóbbi számában az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ című hetilap. A lap főszerkesztője, Stanik István kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a pluralista nézetek együttélését a kisebb-nagyobb viták ellenére hosszú éveken át lehetővé tette az RMDSZ. - A szembefordulást a Fidesz-kormány idézte elő azzal, hogy az általa preferált Reform Tömörülést és a Tőkés László által képviselt csoportosulást megkülönböztetett politikai és anyagi támogatásban részesítette. Ebben az időszakban az RMDSZ vezetőségének az Erdélybe került támogatások mindössze hét százalékába volt beleszólása, a többiről Budapesten döntöttek. Becslések szerint, hétmilliárd forintra tehető az a pénz, amivel az Orbán-kormányhoz közel álló erdélyi klientúra "projektjeit" támogatták - írta a szerző. A kommentár szerint az RMDSZ legitim vezetése visszanyerte, belső ellenzéke pedig elvesztette hatalmi pozícióit és ebben a helyzetben már sem a Reform Tömörülés, sem Tőkés László nem találja helyét. A legjobb védekezés a támadás elvét alkalmazva, frontális támadást indítottak az RMDSZ ellen, de nem sikerült megakadályozni a szövetség kongresszusának összehívását, és bekövetkezett, amitől féltek: elsöprő győzelmet aratott az a vonal, amelyet Markó Béla, a szövetség elnöke fémjelez, ezzel szemben (Tőkés számára) az utolsó hatalmi pozíció, a tiszteletbeli elnöki tisztség is elveszett. - Körvonalazódik az új stratégia: alakítsunk polgári köröket, hozzunk létre Reform Mozgalmat, alakítsuk meg a Romániai Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzati Tanácsát, szervezzünk lakossági fórumokat. Egyfajta forradalom, az egységbontás forradalma kezdődött, a "forradalmi alaphangot" pedig a március 14-re, Kolozsvárra meghirdetett Márciusi Fórum adja majd meg - hangsúlyozta a kommentár. /Erdélyi magyar közösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./

2003. április 15.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa határozatban tiltakozott a múlt héten az ellen, hogy az Erdélyi Református Egyház püspökét (Pap Géza) és egyik főgondnokát egyes lapok elvtelen módon kikezdték. "Az Igazgatótanács úgy ítéli, hogy Stanik István (Erdélyi Riport) és Barabás István (Romániai Magyar Szó) személyeskedő és sértő hangvételű, tárgyszerűtlen írásai részét képezik egy olyan egyházellenes hangulatkeltésnek, rosszindulatú lejáratásnak, amely egyházi elöljáróink személyén keresztül is a református egyházat veszi célba." Az igazgatótanács arról is határozott, hogy a kánon előírásainak alapján megtiltja az egyházkerület lelkipásztorainak, hogy akár politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott vagy fizetett tisztségviselőként feladatot végezzenek. /A püspökség a sarkára állott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

2003. április 26.

Tőkés László püspök Észrevételek a Márciusi Fórummal kapcsolatban címmel tette közzé megjegyzéseit. A március 14-i, kolozsvári Márciusi Fórum mind román, mind magyar részről súlyos elmarasztalásban részesült. Román részről Mircea Geoana külügyminiszter szerint: "Egyre csökken a szélsőségesek száma, már csak ezren maradtak." Sajnálatos, hogy a Markó-féle RMDSZ-es vezetőség nem látta szükségesnek elhatárolódni ettől a durva támadástól. Magyarországi részről Alföldi László főkonzult letiltották nemzeti ünnepünknek a kolozsvári Szent Mihály-templomban megtartott központi rendezvényéről. A Határon Túli Magyarok Hivatala a Fórum Farkas-utcai megrendezését próbálta - közvetett módon - akadályozni. Az RMDSZ mind Bukarestet, mind Budapestet a Márciusi Fórum ellehetetlenítésére igyekezett felhasználni. A román Kultuszminisztérium révén az Erdélyi Református Egyházkerületre gyakorolt nyomást a fórum betiltása végett. Eckstein-Kovács Péter révén pedig kolozsvári magyar iskoláink részvételét próbálta megakadályozni a Szent Mihály-templomi ünnepségén. Mircea Geoana külügyminiszter találóan mondotta, hogy a román és a magyar miniszterelnökök a román nemzeti ünnepen Budapesten - a Kempinski szállóban -, a külügyminiszterek viszont a magyar nemzeti ünnepen Marosvásárhelyen koccintottak a két nemzet jó viszonyára. Valójában a román Gyulafehérvári Nemzetgyűlés, valamint a magyar március 15-e közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Elítéljük a hivatalos RMDSZ-vezetőséget nemzeti ünnepünk előbbiek szerinti eltorzításáért. Tisztességtelennek tartjuk Március 15-e politikai célokra történő ilyetén felhasználását. Sajnálatos, hogy ezen politikai kisajátítási törekvések miatt Erdély több településén alternatív ünnepi rendezvények megtartása vált szükségessé. - A hazai magyar sajtó egy része a Márciusi Fórum kárhoztatása terén még a román testvérlapoknál is messzebb ment. /Erdélyi Riport , márc. 20., ápr. 10. és 15-16., valamint az Romániai Magyar Szó márc. 28. Tőkés László felvázolta az inkriminált cikkek szerzőinek életrajzát. Stanik István (sz. 1954. dec. 17.) a Stefan Gheorghiu Akadémia újságíró szakán végzett 1985-ben, és ettől kezdve a nagyváradi Fáklya ifjúsági rovatának vezetője volt. Jelenleg az Erdélyi Riport című "bérlap" főszerkesztője. Barabás István (sz. 1939. febr. 26-án) 1963-83 között az Előre riportere, rovatvezetője, főszerkesztő helyettese és főmunkatársa volt. 1983-1990-ben magyar nyelvet és irodalmat tanított a Stefan Gheorghiu Akadémia újságíró szakán. Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa méltán jelezte ápr. 8-i nyilatkozatában, hogy az Erdélyi Riport és az RMSZ hivatkozott cikkei "részét képezik egy olyan egyházellenes hangulatkeltésnek, rosszindulatú lejáratásnak, amely egyházi elöljáróink személyén keresztül is a református egyházat veszi célba" (RMSZ, 2003. április 11.). Tőkés László különösképpen elítélésre méltónak találta Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve Stanik István Pap Géza erdélyi református püspök elleni minősíthetetlen megnyilatkozásait, amelyekben nevezettek attól sem riadnak vissza, hogy a református egyházon belül gerjesszenek megoszlást (lásd: Erdélyi Riport, 2003. márc. 20.). /Tőkés László, püspök: Észrevételek a Márciusi Fórummal kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998