udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Starmüller Géza

1996. december 12.

Ifj. Wesselényi Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából háromnapos emlékezést tartottak Zilahon és Zsibón. Az egyik előadó, Benkő Samu művelődéstörténész Wesselényiről mint a nemzet ébresztőjéről emlékezett meg. A megemlékezést időszerűvé teszi, hogy "nemzedékünk is ébredezik hosszú évtizedek után", mondta. A többi előadók is méltatták Wesselényi jelentőségét. Lakó Éva zilahi muzeológus beszámolt arról, hogy Wesselényi régészeti gyűjteménye a második világháború alatt szétszóródott, ám az utolsó birtokos 3726 darabból álló "Wesselényi-Teleki gyűjtemény" néven jegyzett kollekciót adott át a helyi múzeumnak. Zsibó református templomán emléktáblát helyeztek el /Starmüller Géza alkotása/: "Zsibón született, itt várja Krisztusát - Wesselényi Miklós - 1796-1996 - a közértelmesség ébresztője". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

1999. augusztus 12.

Szeptember 12-én a Stockholmi Magyar Házban képzőművészeti kiállítást szervez az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) - tájékoztatott Tamás György, az egyesület elnöke. - A kiállításon munkácsi, nyíregyházi, debreceni, budapesti, szentendrei, iserlohni, stockholmi képzőművészek alkotásain kívül kolozsvári művészek, többek között Bene József, Imecs László, Miklóssy Gábor, Kovács Károly és Starmüller Géza munkái is megtekinthetők. A millenniumi ünnepségek keretében a Stockholmi Magyar Házban rendezik meg az eddigi legnagyobb kiállítást, amelyen körülbelül százötven magyar képzőművész munkáját mutatnák be. Aki részt kíván venni a kiállításon, Starmüller Gézánál jelentkezhet. A kiállításokat a stockholmi "Lencse Tibor Baráti Társaság" és az EMKES szervezi. /Kolozsvári képzőművészek a stockholmi kiállításokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. szeptember 11.

A kolozsvári származású művészeti menedzser, Tamás Gábor szervezésében nagyszabású erdélyi képzőművészeti tárlat nyílik szeptember 12-én a stockholmi Magyar Házban. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /Stockholm/ és a Lencse Tibor Baráti Társaság védnökségével rendezett tárlaton Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugos Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota munkái láthatók. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Svédországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1999. szeptember 30.

A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1999. december 11.

Dec. 11-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület honismereti körének szervezésében, az első Honismereti Napot. Kiss Margit, a honismereti kör elnöke kifejtette: céljuk a magyarságtudat ápolása, és ennek érdekében tanfolyamokat szerveznek az érdeklődők számára, akiknek zöme egyetemista vagy főiskolás. A tanfolyam végén a hallgatók három témakörből álló dolgozatot írnak, és a megfelelő szintet elérők oklevelet kapnak, melynek birtokában elismert idegenvezetői munkát is végezhetnek. A honismereti körbe eddig háromszázhetvenen jelentkeztek és százhetvenen jutottak oklevélhez. Ezután hat előadás következett. Többek között dr. Gaal György Kollégiumok és kollégiumi-épületek Kolozsváron címmel megtartott beszámolójában a város talán egyedülálló sajátosságára, a történelem során négyszáz éves egymás melletti múltra visszatekintő katolikus, református és unitárius tanintézetekről értekezett. Starmüller Géza műépítész az erdélyi várakról és Kolozsvár váráról tartott előadást. /Ördög I. Béla: Első Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1999. december 29.

Szamosújváron, az erdélyi örmények fővárosában november 20-21-én tudományos ülésszakot tartottak Az erdélyi magyar-örmények társadalmi szerepe, örmény katolikus egyháza és identitástudata régen és ma címmel. Az első tanácskozást Budapesten tartották 1997. A mostani konferencia fővédnökei Dr. Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter voltak. Az előadók között volt ifj. Kabai Ferenc református lelkész, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek alapítója, Tarisnyás Csilla, az ARMÉNIA időszaki szemle főszerkesztője. Előadást tartott még Péter Emese Szamosújvárról, Jakobovits Miklós Nagyváradról, Starmüller Géza Kolozsvárról. A megjelentek megnézhették a Szamosújvár képekben és Szemelvények az örmények múltjából és jelenéből című kiállításokat. Megkoszorúzták a Szongott Kristóf emléktáblát a helyi koszorúzási ünnepségére, ahol a helyi Czetz János Cserkészcsapat is felsorakozott. /A magyar ajkú örmények Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2000. augusztus 3.

Idén júl. 29-e és aug. 5-e között ötödik alkalommal rendezi meg a Kászonokban a kolozsvári Minimum Party Társaság az összművészeti alkotótábort. Az előző években a jakabfalvi Salutaris-borvíz környéke adott otthont, jelenleg a Kászonfeltíztől 5 km-re eső Tiszásfőn táborozik a népes társaság: 120 egyetemista, köztük budapesti zenészek, győri filmesek, bukaresti fotóművészek, képzőművészek, építészek, színészek vesznek részt a műhelytevékenységekben, melyeket közismert művészek vezetnek - tájékoztatott a tábor főszervezője, Korodi Szabolcs. Gáspárik Attila színész és Szabó Attila rendező a színházi műhelyeket, Starmüller Géza, a képzőművészeket, Radu Igazság a fotósokat, Hartyándi Jenő a filmeseket irányítja- Tábori újság és rádió tudósítanak a nap eseményeiről. /Kristó Tibor: Minimum Party a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2001. június 27.

A romániai magyar képzőművészet tanulmányozásának egyik lehetséges kiindulópontja a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény. A több mint negyedszázada folyamatosan működő alkotótáborok nyomán szerveződött gyűjtemény sorsáról, kezeléséről folyt jún. 25-én tanácskozás a szárhegyi ferences kolostorban. A tanácskozáson részt vett Banner Zoltán, Mezei József, Vécsi Nagy Zoltán, Starmüller Géza, Szatmári László és természetesen az Alkotóközpont igazgatója, Kassay Péter, valamint a szárhegyi alkotótáborok szervezői, mindenesei, Gaál András, Márton Árpád és Zöld Lajos. A felmérés még az elmúlt esztendőben megkezdődött, a gyűjteménynek hozzávetőleg 80 százalékáról készült színes reprodukció. Elvi megegyezés született, hogy az alkotótábor fennállásának közelgő 30. évfordulójára ki kell adni a gyűjtemény katalógusát, illetve az alkotótábor történetével foglalkozó írásokat. /Művészettörténészek szárhegyi tanácskozása. A képzőművészeti gyűjtemény távlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2001. szeptember 24.

Szept. 22-én ünnepelték Kolozsváron az Unitárius Kollégium új épülete fennállásának századik évfordulóját. Dr. Szabó Árpád püspök emlékeztetett arra, hogy a kollégium négyszer költözött más-más épületbe. Dr. Gaal György tanár az unitárius kollégium új épülete megtervezéséről, felépítésének körülményeiről, az egész várost megmozgató felavatási ünnepségről tartott előadást. A patinás lépcsőházban Balogh Ferenc főgondnok a Starmüller Géza által megalkotott emléktáblát leplezte le. Végezetül megkoszorúzták a bejárat közelében álló, Berde Mózesnek és Brassai Sámuelnek emléket hirdető két mellszobrot. Végül bemutatták dr. Gaal György A százéves kollégium című, a Brassai Füzetek sorozatban megjelent munkáját. /Ördög I. Béla: Múzsák és erények centenáriuma Új épülete fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte az Unitárius Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2002. március 15.

Márc. 14-én Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum aulájában az Unitárius Kollégium azon 47 diákjának állítottak ünnepélyes keretek között emléktáblát, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. Molnár Lehel levéltáros idézte fel az egykori eseményeket, ezt követően dr. Málnási Ferenc tanár tartott előadást Emlékezzünk a márciusi ifjakra! címmel. Felavatták a díszterem előtt elhelyezett emléktáblát, Starmüller Géza munkáját. - A Házsongárdi temetőben nyugvó Tamás András honvéd ezredesre emlékeztek márc. 14-én az 1848-as vértanú felújított emlékművénél. /B. T.: Március 15-re emlékeztek a kolozsváriak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2002. szeptember 19.

A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2003. április 14.

Ápr. 12-én Kolozsváron tisztújító közgyűlést tartott a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György alelnök a tavaly elhunyt elnökre, Balogh Ferencre emlékezett, aki rendkívül gazdag szakmai-közszolgálati tevékenységet fejtett ki, és 1990 januárjában megalakította a KLMT-t. Starmüller Géza a kolozsvári, Bara István a szatmárnémeti, Keresztes Géza a marosvásárhelyi fiók tevékenységéről számolt be, amelyek munkájára rányomja bélyegét az anyagiak hiánya (idén emiatt nem osztják ki szokásos három emlékérmüket). A tisztújítás eredményeképpen a választmány tagjai: dr. Gaal György elnök, Maksay Ádám alelnök, dr. Kovács András második alelnök, Bara István harmadik alelnök, Asztalos Lajos titkár, Keresztes Lajos és Starmüller Géza választmányi tagok. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Kelemen Lajos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2003. augusztus 18.

Okt. 5-én újraavatják az aradi Szabadság-szobrot. A máj. 7-én kezdődött restaurálási munkálatok egyelőre a tervezett ütemben haladnak, a szobor helyszíneként kijelölt Tűzoltó tér infrastruktúrájának kialakításán reggeltől estig dolgoznak. Az eredetileg Huszár Adolf szobrászművész által tervezett alkotást a művész halála után Zala György fejezte be. A szoborcsoportot 1890. okt. 6-án állították föl, 35 évvel később, 1925-ben pedig lebontották. A föld szintjétől körülbelül 12 méter magasan, egy oszlopon elhelyezkedő Hungária, illetve az allegorikus alakok - az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos - 1999 októberétől az aradi Minorita Rendház udvarán állnak. A restaurálást május óta négy kolozsvári, illetve marosvásárhelyi szobrászművész - Kolozsi Tibor, Starmüller Géza, Szilágyi László és Pokorny Attila - végzi. Pokorny Attila szobrászművész az alakok összeerősített részeit tartó csavarokat cseréli. "Csak a négy alsó figuránál 800 csavart számoltunk össze, a Hungária pedig még hátravan. A bronzalakok újonnan öntött darabjainak patinázással adnak majd zöldes színt, hogy az eredeti, oxidálódott darabokhoz hasonló árnyalatban pompázzanak. A 2003 tavaszáig még bolhapiacként működő Tűzoltó téren ma már semmi sem emlékeztet a fa- és pléhbódékra, a kőasztalokra. A tér rendezésével, parkosításával Sándor István műépítészt bízták meg. A szobrot zöldövezet veszi majd körül. Sándor István a kerítés gondolatát elutasítja; a szobor mögé azonban visszaállítaná a régi kerítés 15 elemét. A szobor alapzatához szükséges gödröt már kiásták, az alapzatot kiöntötték. A tervező a szobor köré sugarasan tizennyolc reflektort képzel el. A magyarországi Teleki László Közalapítványnál nyert 300 ezer euró, a szobor restaurálásának és visszaállításának hozzávetőleges büdzséje is részletekben érkezik, ami szintén nehezíti a munkát. /Gujdár Gabriella: Rácsok helyett fények ölelésében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. szeptember 27.

Aradon a Szabadság-szobor restaurálását végző képzőművészek - Kolozsi Tibor, Pokorny Attila, Starmüller Géza és Szilágyi László - szept. 26-án befejezték munkájukat, kiegészítették a hiányzó részeket, és le is patinázták ugyanolyan színűre, mint az eredetiek. /Karácsonyi Zsolt: Befejeződött a Szabadság-szobor restaurálása. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./

2003. november 5.

Magyarfenesen működik a Bárdos Péter Kultúregylet. A kalotaszegi faluban ápolják a falu szülötte, Balázs Péter festőművész emlékét. Tervezik, hogy felavatják a művész szobrát. Még nem tudják, ki fogja elkészíteni a szobrot. Ajánlatot kértek Hunyadi László marosvásárhelyi és Starmüller Géza kolozsvári szobrászművészektől. Balázs Péter szülői háza még áll, ezt emlékháznak lehetne berendezni, s egyben falumúzeum, kalotaszegi tájház szerepét is betölthetné. /Emlékházzal és szoborral emlékeznének Balázs Péterre. A falu büszke rangos elszármazottjaira. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2003. december 15.

Dec. 14-én Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban tartotta meg az V. Honismereti Napot a Kőváry László Honismereti Kör. Az idei témáját az erdélyi várak szolgáltatták. Bevezetőként, Várépítészet Erdélyben címmel Starmüller Géza művészettörténész előadásában hangzott el. Ezután a honismereti kör fiataljai következtek, majd bemutatták a kör frissen beindított kiadványát, a Honismereti Híradót. /Ö. I. B.: V. Honismereti Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2004. január 15.

A kolozsvári székhelyű Kőváry László Honismereti Kör dec. 13-án tartotta V. Honismereti Napját, melynek témája az erdélyi várak ismertetése volt. A Kör minden december elején rendez hasonló jellegű tudományos ülésszakot. Kiss Margit, a Kör vezetője és szervezője a kezdetre emlékezett: amikor 1992-ben elindították első honismertető tanfolyamukat, akkor nemcsak Kolozsváron, de egész Erdélyben hasonló tematikájú civil szervezet nem működött, s ma is egyedüliek ezen a területen. Az előadások mellett eddig csaknem negyven tanulmányi kirándulást szervezett a Kör a várak, udvarházak, kastélyok, múzeumok, templomok, emlékházak megtekintésére. Az előadások földrajzi, történelmi, régészeti, építészeti és vallástörténeti témákat is tárgyaltak. A legutóbbi tudományos ülésen Starmüller Géza építésztörténész Várépítészet Erdélyben címmel tartott előadást. Kalotaszeg várairól Tóth Orsolya beszélt. A csíkszeredai Mikó-várat Láng Erika, Bálványos várát Soós Zoltán, Kőhalom várát Miklós Eszter mutatta be. Az ülésen bemutatták lapjuk, a Honismereti Híradó első számát. A tervek szerint a jövőben a Híradó évente kétszer fog megjelenni. /Ajtay Ferenc, Kolozsvár: Az erdélyi várak bűvöletében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2004. június 14.

Jún. 12-én Kolozsváron a Református Kollégium visszanyert épületében ünnepélyesen átadták rendeltetésének a felavatott dísztermet. Ez alkalommal neves erdélyi magyar képzőművészek felajánlásaiból jótékonysági célú képzőművészeti kiállítás és vásár nyílt, melynek bevételét az iskola további felújítására fordítják. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a kollégium közös szervezésében 65 munka került közönség elé mai vagy már elhunyt művészektől. Neves művészek /Soó Zöld Margit, Incze János Dés, Fodor-Nagy Júlia, Ferenczy Júlia, Essig Klára, Starmüller Géza, Károlyi Zöld Gyöngyi, Székely Géza, Kancsura István, Takács Gábor, Orbán István, Horváth Gyöngyvér, Essig József, ifj. Starmüller Géza stb./ munkái láthatók. Székely Árpád igazgató elmondta, külön öröm hogy a tárlatra Erdély minden tájáról érkezett felajánlás. /Felavatták a Református Kollégium dísztermét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2004. december 13.

Dec. 11-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban tartotta meg a VI. Honismereti Napot a Kőváry László Honismereti Kör. Murádin Jenő, Asztalos Lajos és Starmüller Géza előadását hallgatták meg a Kárpát-medencében történt emlékmű állításokról. Bemutatták Kolozsvár régi köztéri szobrait és emlékműveit. A lista hosszú: Mária-szobor fogadalmi oszlop, Fogadalmi kapu, Karolina-oszlop (Státua), Donát-szobor, Gróf Mikó Imre mellszobra, szamosfalvi honvédvértanú emlékmű, Sétatéri szökőkút, Erzsébet királyné szobra a Fellegvár oldalában, Mátyás-szobor, Szent György-szobor, Kárpátok Őre, Széchenyi mellszobra, Rákóczi emlékoszlop, Fellegvári szoborcsoport, Szent Mihály-dombormű és Báthory István mellszobra. /Ö. I. B.: VI. Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2005. február 12.

Kristófi János nagyváradi festőművész gyűjteményes kiállítása nyílt meg február 10-én Kolozsváron. A művész fél évszázad munkáját mutatta be. Starmüller Géza kifejtette, Kristófi életének három pillére a zene, a festészet és a család. Kristófi egyszerre felvételizett zene- és képzőművészeti fakultásra, mindkettőre sikerrel, végül a képzőművészet iránti rajongása döntött. Nagyváradon alkotta meg életművét, ott alapított családot és nevelte fel szobrászművész feleségével együtt tíz gyermekét. /F. I.: Kristófi János tárlata a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2005. május 17.

Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

2005. május 18.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ kétévenként díjazza a műemlékvédelmet és ápolást. A díjazásra három kategóriában kerül sor. A műemlékek helyreállításáért a Kós Károly-, felméréséért, számbavételéért, ismertetéséért a Debreczeni László-, művészi megörökítéséért pedig a Veress Ferenc-díjban részesülhetnek az arra érdemes művészek és kutatók. Idén a társaság által meghirdetett „Épített örökségünk művészi megközelítésben” című nemzetközi fotóművészeti pályázat első helyezettje, Zepeczáner Jenő székelyudvarhelyi történész. Műemlék-felmérő tevékenységéért a nagyváradi Dukrét Géza Debreczeni László-díjat kapott. Kós Károly-díjban az aradi Szabadság-szobor restaurátorai, Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Pokorny Attila, Szilágyi László és ifj. Starmüller Géza részesültek. /Murádin Jenő: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Dukrét Géza 1942-ben Nagyváradon született és átmeneti kitérőkkel ma is ott él. 1965-ben szerzett tanári diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz–biológia szakán. 1993-ban megszervezte a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot, majd megalapította a Partium című honismereti lapot. A Partiumi füzetek című helytörténeti könyvsorozatot is ő indította, s szerkeszti azóta is. Már a 35. kötetnél tart, mely az Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében címet viseli, és a napokban jelent meg. Eddig 12 ifjúsági honismereti tábort szervezett, valamint 13 emléktábla elkészíttetése és felavatása körül bábáskodott. Dukrét Géza az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos alelnöke is volt, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Műemléki Bizottságának tagja, tisztségviselője. Évente megszervezi a Partiumi Honismereti Találkozót Nagyváradon és a háromnapos vándor honismereti konferenciát. Dukrét Géza az erdélyi műemlékvédelem egyik alapembere. /Starmüller Géza: Dukrét Géza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2005. augusztus 22.

A hétvégén Györgyfalván falutalálkozót tartottak, melyre sok, a településről elszármazott ember látogatott haza. Fellépett a helyi Körtefa tánccsoport. Ökumenikus istentisztelet után átadták a templomkertben felállított emlékművet, mely a második világháborúban elesett helybeliekre emlékeztet. Ifj. Starmüller Géza fából faragott alkotásán tizenkilenc áldozat neve (közülük kettő román), valamint a Kiszaggatva és derékbatörve felirat olvasható. Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője bemutatta azt a monográfiát, melyet Györgyfalva – György pásztor népe címmel Antal József nyugalmazott református esperes írt. A szerző huszonöt éven keresztül volt a falu lelkipásztora. /Ö. I. B.: Emlékműavatás és monográfia-kiadás Györgyfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2005. november 5.

A 96 éves Veress István okleveles kertész és agrármérnök, a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora 57 éve szüntelenül tevékenykedik Kolozsváron. A gyümölcstermesztés szerelmese. Nagyenyeden született 1909. november 5-én, a budapesti Kertészeti Főiskolát jeles eredménnyel végezte. Az EMGE /Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület/ révén ment ki Németországba gyakornokoskodni. Hazatérése után a díszfaiskola egyik részlegének a vezetője lett. Amikor 1935-ben a nagyenyedi Bethlen Kollégium Csombordon megnyitotta a Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskoláját, meghívták szaktanárnak és megválasztották igazgatóhelyettesnek is. Itt dolgozott 15 éven át, 1949-ig. Akkor Veress Istvánt hivatalból áthelyezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Intézetbe, ahol egyenesen tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki. Az agrármérnökin tíz évig tanított magyarul, azután az 1972-es nyugdíjba vonulásáig románul. Létrehoztak egy páratlan, több mint 200 gyümölcsfajtából álló gyümölcsfa gyűjteményt, köztük a régi és őshonos erdélyi almafajtákat is. Szakcikkei folyamatosan megjelennek. A romániai magyar nyelvű szakirodalomban elsőként jelent meg két kötetes munkájuk, Az almástermésűek és csonthéjasok termesztése és nemesítése, szerzői: Palocsay Rudolf, Veress István, Antal Dániel és Mózes Pál, valamint a Héjasok és bogyós gyümölcsűek termesztése és nemesítése, ennek megírásánál közreműködött még Keszi-Harmath Erzsébet és Kolozsy Erzsébet. Veress István az 1992-ben Kolozsváron megalakult Kertbarátok Egyesületének tiszteletbeli elnökeként rendszeresen adott elő a kertbarát találkozókon. /Starmüller Géza: 96. születésnapi köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2005. december 19.

December 17-én tartotta meg Kolozsváron a Kőváry László Honismereti Kör a VII. Honismereti Napot. Kiss Margit elnök okleveleket nyújtott át a honismereti tanfolyamot elvégzett „diákjainak”. A rendezvény előadásai a 600 éves Zsigmond-kori Kolozsvárról szóltak. Starmüller Géza a város honfoglalás kori és óvári építészeti történetéről, valamint Bocskai Istvánról, Asztalos Lajos A kerített város címmel tartott előadást. Máthé János diavetítésében a régi Kolozsvárt mutatat be. /Ö. I. B.: VII. Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2006. június 19.

Kolozsváron a Hídelvi Református Egyházközség nemrégiben felújított gyülekezeti otthonában harmadízben rendeznek kiállítást. Legutóbb Felházi Lenke Zsuzsanna festményeiből és grafikáiból nyílt tárlat. Starmüller Géza művészettörténész méltató beszédét követően a Felházi Lenke Zsuzsanna vezette templomi kórus énekelt. /Beke Piroska: Virágok, ködös tájak és Ex-librisek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2006. október 23.

Mezőség címmel rendezett konferenciát október 21-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke. Egyed Ákos akadémikus, EME-elnök megnyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mezőség természeti adottságai – folyóvizek hiánya, városoktól való távolsága, rossz közutak – megnehezítették a ráadásul több vármegye között megoszló vidék fejlődését, így visszamaradt a többi tájegység mögött. Keszeg Vilmos a régió kutatásának főbb eredményeit vázolta fel. A néprajzkutató hangsúlyozta, a Mezőség elszigeteltsége a vidék erényévé vált, hiszen így konzerválódtak a régió népzenében, néptáncban, népszokásokban, népmesében vagy a díszítőművészetben rejlő kincsei. Starmüller Géza műépítész A mezőségi sóvonal hatása Kolozs megyére című előadásában többek között a Sóvidék kialakulását emelte ki. Előadások hangzottak el a Mezőség élővilágának környezet- és tájvédelmi jelentőségéről, a régió helyneveiről, városiasodásáról, a középkori Mezőség vásárairól, valamint az ott folytatott néptánckutatásról is. /A hátrányból kovácsolt erény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./ Keszeg Vilmos, a Néprajz és Antropológia Tanszék vezetője elmondta, ez a rendezvény az évente megtartott konferencia-sorozatba illeszkedik. A Mezőség-kutatás régóta folyik. Ennek ellenére mégis hiányzik az összefoglaló monográfia. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke kifejtette: nagy öröm számára, hogy az újabb régió-kutatási konferencia. Pozitívumként értékelte, hogy van utánpótlás az elképzelt terv kivitelezéséhez. /Vetési Júlia: Interdiszciplináris Mezőség-konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2006. október 24.

Nagyenyed XX. századi kulturális örökségéhez Jánossy Dezső László festőművész munkássága ugyanúgy hozzátartozik, mint Áprily Lajos versei, amelyekben megelevenedik az enyedi táj. A 20 éve halott festőművész, a hajdani enyedi diák emlékkiállítását özvegye, Lőrincz Katalin szervezte. A Fehér megyei RMDSZ Dr. Szász Pál Galériájában a falakat szinte teljesen beborították a kiállított képek. Starmüller Géza képzőművész szakértő jó ismerősként és barátként tartott emlékbeszédet. Lőrincz József Tibor református lelkész mint kortárs, bontotta ki a „visszaköszönt emlékeket” a rövid életről és a még rövidebb művészi pályáról. Jánossy Dezső Lászlót 1985 karácsony első napján temették, 47 éves volt. /Bakó Botond: Színfoltjaiban születik a táj. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2006. december 20.

Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában megnyílt Cs. Erdős Tibor kolozsvári festőművész és Megyeri Barna 40 éve elhunyt nagyváradi szobrászművész kiállítása. Megjelent a 92 éves Cs. Erdős Tibor is. A tanítványok közül Starmüller Géza köszöntötte az idős mestert. /Ferencz Zsolt: Harmónia és zeneiség. Cs. Erdős Tibor és Megyeri Barna tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2007. február 28.

„Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” mondta nem is olyan régen a Mester, a 93 éves Cs. Erdős Tibor. Valóban idős korában festette meg rendre az erdélyi történelmi festészet hagyományaihoz híven, nagy méretű tematikus kompozícióit. Dokumentációs értékűek jellegzetes művészeti tárgyú írásai, előadásai, tárlatvezetései. Műfaja a grafika, a festészet és a monumentális művészet. Cs. Erdős Tibor /sz. Berettyóújfalu, 1914. febr. 27./ a képzőművészeti főiskolára kerülése előtt tíz évig vasesztergályosként dolgozott és csak 26 évesen, 1940-ben lett egyetemista. Az 1940–45-ös években Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. A budapesti egyetemi évek után 1945-ben másodszor is Nagyváradra költözött. Miklóssy Gáborral megalapították a máig is jól működő Képzőművészeti Iskolát. 1948 és 1960 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban Kolozsváron megalakították a Magyar Művészeti Intézetet, amely három fakultással működött: képzőművészeti, színművészeti és zeneművészeti karokkal. A tanszemélyzetet Kovács Zoltán festőművész-alapító rektor vezetésével Erdély legkiválóbb alkotóművészeiből és tanáraiból verbuválták össze. 1960-tól 1975-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsvári Állami Magyar Színház részére modern felfogású, újszerű díszletek sorát tervezte. A kolozsvári Reményik Sándor Galériában rendezte Cs. Erdős Tibor Válogatás egy hosszú életműből című visszatekintő kiállítását (2006. dec. – 2007. jan.). /Starmüller Géza: „Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” Cs. Erdős Tibor 93 éves. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998