udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gusa, Stefan

2007. március 22.

Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

2008. augusztus 25.

„Az ország sorsát irányító Nicolae Ceausescunak köszönhetően Románia olyan erkölcsi magaslatra emelkedett, ami példátlan egész évezredes történetében. ” E sorokat az Olaszországban élő, évtizedeken át a leggazdagabb románnak számító vasgárdista, Ion Antonescu feltétetlen tisztelője, Iosif Constantin Dragan írta. A lugosi születésű, múlt héten, 91 éves korában elhunyt eurómilliárdos valóban csodálta a diktátort, akinek eszméi kiválóan beilleszkedtek a szélsőjobboldali üzletember gondolatvilágába. Dragan idegengyűlölő és antiszemita Noi, tracii /Mi, trákok/ című folyóirata a Szekuritáté támogatásával jelent meg. A negyvenes évek végén Ana Pauker kitiltotta Romániából, később azonban a trákok civilizációjával foglalkozó alapítványa, valamint a római székhelyű Európai Trákkutató Központ révén belopta magát a 2500 éves történelemről álmodozó Ceausescu szívébe. Dragan 1990 után Lugoson egyetemet, tévé- és rádióadót, illetve heti- és napilapot alapított, Corneliu Vadim Tudorral közösen pedig megalakította a Ion Antonescu Marsall Ligát. /Bogdán Tibor: Iosif Constantin Dragan halála. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Szülővárosában, Lugoson augusztus 25-én helyezik örök nyugalomra Josif Constantin Dragant, az egyik leggazdagabb román üzletembert. A 91 éves Dragant a spanyolországi Palma de Mallorcában, otthonában érte a halál. „Ma e nemes románnak a lelke felszáll azokéhoz, akiket oly nagyra tartott” – jelentette ki az elhunytat méltató Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A nagyok között pedig Mihai Eminescut, a nemzeti költőt, Ion Antonescu marsallt, Románia Hitler-barát kormányzóját és Stefan Gusa tábornokot említette. Utóbbi az 1989-es forradalom idején a Ceausescu főparancsnoksága alatt működő hadsereg vezérkarának volt a főnöke. Dragan 1995-ben 78 évesen éppen Gusa tábornok lányát, az akkor 22 éves Daniela Veronicát vette feleségül, aki azóta három gyermeket szült neki. Feltehetően ők lesznek az 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyon örökösei. Dragan a második világháború elején a legionárius mozgalom tagjaként vált ismertté. Dragan később a Ceausescu házaspár kiszolgálójává vált. Ceausescu könyvei a Nagard (Dragan neve fordítva) kiadó gondozásában jelentek meg világnyelvekre lefordítva a nyugat-európai könyvpiacokon. A mindenkori román államfőhöz kötődő kiváló személyes kapcsolata túlélte a ’89-es forradalmat. Dragan Ion Iliescuval is gyakran fényképezkedett. Főként pénzadományaival érdemelte ki, hogy mind a Ion Antonescu Marsall Liga, mind a Vatra Romaneasca Egyesület tiszteletbeli elnökének választotta. 1993. október 22-én ő maga leplezte le Ion Antonescu sloboziai mellszobrát, melyet később a háborús bűnösök kultuszát tiltó jogszabály értelmében kellett eltávolítani a talapzatáról. Az üzletembert professzorként tisztelték a hívei. A második világháború előtt még Bukarestben szerzett jogászdiplomáját Olaszországban jogi doktorátussal toldotta meg. Mesés vagyonát még a negyvenes években alapozta meg a Romániában kitermelt kőolaj nyugat-európai forgalmazásával. Josif Constantin Dragan 1999-ben személyesen kérte Lugos önkormányzatától, hogy nevezzék el róla a város főterét, és engedélyezzék mellszobra felállítását a nevét viselő egyetem épülete előtti téren. Az önkormányzat ellenszavazat nélkül fogadta el a határozatot annak a támogatásnak az igézetében, amelyet a professzor a gesztusért cserében ígért. A főtér ma is az üzletember nevét viseli, a szoborállításról azonban egyelőre lemondott az üzletember nevét viselő alapítvány. Josif Constantin Dragan alakját így is megannyi műalkotás őrzi Lugoson. Az üzletembert templomalapítóként ábrázolja egy mozaik a város központi ortodox templomának a belső falán. Mozaik őrzi az alapító arcvonásait a Dragan Európai Egyetem lugosi székházának belső csarnokában is. /Gazda Árpád: Egy román krőzus arcai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

2009. szeptember 14.

Szobrot állít a marosvásárhelyi önkormányzat Stefan Gusa tábornoknak, a ‘89-es temesvári, majd bukaresti véres események egyik vitatott kulcsfigurájának. A tiszt nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született döntést valamennyi frakció támogatta, beleértve a tíz taggal rendelkező RMDSZ-t is. Cserében a román pártok képviselői megígérték, hogy amint elkészül a Sütő András szobrának dokumentációs terve, ők is megszavazzák annak felállítását. A határozat értelmében Gusa büsztje azon a vársétányi talapzaton kap helyet, ahol eredetileg egy másik katonai szervezet Ion Antonescu háborús bűnös marsall szobrát szerette volna felavatni. A konszenzussal született tanácsi döntés felháborodást keltett a temesvári forradalmárokban. Az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. A katonai ügyészség 1997-ben Victor Atanasie Stanculescuval és Mihai Chitackal egyetemben Gusát bűnösnek találta. Gusa még életében tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát. Ion Iliescu és az alakulófélben lévő állam vezetői néhány nap elteltével lemondtak Gusa szolgálatairól. Egy interjúban az ismert rendező és egyben a forradalom egyik aktív résztvevője, Sergiu Nicolaescu azzal vádolta a generálist, hogy 1989. december 23-án államcsínyt tervezett, azonban magára maradt, a vezérkar többi tagja ugyanis elhatárolódott a tervtől. Későbbi interjúkban Gusa hősként pózolt, azt állítván magáról, hogy ő volt az, aki békés megoldást talált a temesvári forradalomra, illetve sikerült megakadályoznia az idegen, elsősorban szovjet erők behatolását Romániába. A csontrákban szenvedő Stefan Gusa egy bécsi klinikán, 1994. március 28-án elhunyt. Temetését huszonegy ortodox pópa celebrálta, élen Epifanie Norocellel, Buzau és Vrancea megye püspökével. A politikusok közül a ceremónián Niculae Spiroiu akkori hadügyminiszter, Simion Cotoi volt párttitkár és az egykori Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Gheorghe Funar vett részt. Románia főként ókirálysági részein utcákat és hadtesteket neveztek el róla, nevét viselő alapítvány működik, illetve szülőfalujában, Spatarun már mellszobrot is állítottak emlékére. A tábornok halála után a Gusa-kultusz kialakításában Josif Constantin Dragan is fontos szerepet játszott. A vasgárdista múltjáért elítélt, később viszont a leggazdagabb román állampolgárrá vált Dragan jelentős pénzösszeggel támogatta a kultusz ápolóit. /Szucher Ervin: Szobrot kap a forradalmárgyilkos. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2009. szeptember 19.

A Marosvásárhelyre tervezett Stefan Gusa-szobor miatti felháborodás kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője, aki nehezményezte, hogy sokan őt személyesen, valamint a tanács RMDSZ-frakcióját teszik felelőssé azért, hogy a temesvári forradalmárokba lövető főtiszt, Gusa szobrának felállításáról szóló határozattervezetet megszavazta a tanács. Dr. Benedek István szerint a magyarság szempontjából az a fontos, hogy a Gusa-szoborért cserébe a román tanácsosok egyetértettek azzal, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Sütő András szobrát is. Hangsúlyozta, nem a magyar tanácsosokat minősíti, ha egy vitatott személyt jelölnek a román kollégák. A tanácsban kisebbségben vannak, emlékeztetett Benedek István. /Menyhárt Borbála: „Számunkra az a fontos, hogy lesz Sütő-szobor!” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2009. szeptember 19.

Tőkés László EP- képviselő, az EMNT elnöke nyilatkozatot adott ki. Az 1989-es emlékév keretében, szeptember 20-án, Temesváron emlékünnepély keretében Újvárossy Ernő református építésznek állítanak emléket, aki méltán tekinthető a húsz évvel ezelőtti népi ellenállást sújtó hatalmi erőszak első áldozatának. A kegyelettel szöges ellentétben Marosvásárhely önkormányzata nem a hősöknek és az áldozatoknak kíván emléket állítani, hanem a tömeggyilkos Stefan Gusa tábornok szobrának felállításával készül az évfordulóra. Felháborító, hogy ezt döntést az egykori székely főváros tíztagú RMDSZ-frakciója is támogatta. 1997-ben a katonai ügyészség bűnösnek találta a tábornokot a temesvári vérengzések elkövetésében. Tőkés László az Európai Parlament képviselőjeként, valamint az egyesült Európába vezető út első állomásának számító Temesvár egykori lelkipásztoraként erélyesen tiltakozik Stefan Gusa tábornok szobrának felállítása ellen, az RMDSZ haladéktalan fellépését is sürgeti. „Az RMDSZ-frakció elnökének állítólagos tájékozatlansága ez esetben nem jelenthet mentséget számára” hangsúlyozta Tőkés, Sütő András szobrának felállítása nem képezheti elvtelen alku tárgyát. /Tőkés László tiltakozik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2009. szeptember 21.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 19-i ülésén felértékelődtek az erdélyi, helyi jellegű problémák. Vitát váltott ki a háromszéki területi szervezetek egyesítése, valamint a marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciójának egyik állásfoglalása, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a tömeggyilkosnak tartott Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak. Szó esett az új oktatási törvénycsomagról is, amely egyik rendelkezésével hátrányos helyzetbe szorítja szórványban az anyanyelvű oktatást. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy tévednek az RMDSZ-en kívüli bírálóik, akik sokszor alternatívaként mutatják fel a bukaresti és az erdélyi politizálást. A csíkszeredai nagygyűlés hozadéka az, hogy összefogást nyilvánítottak ki a Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar önkormányzati vezetők, akik megerősítették az autonómia iránti igényüket. Az RMDSZ elnöke bírálta a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt által szervezett székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlés résztvevőit, akik azt hiszik, hogy kiáltványokkal és memorandumokkal megoldhatók a kitűzött célok. Markó a szlovák nyelvtörvény ügyét hozta fel arra, hogy Európa nem hajlandó beleszólni az ilyen problémákba. Király András, Lakatos András és Kötő József azt kifogásolta, hogy az új közoktatási törvény szerint 200-ról 300-ra emelték a minimális kötelező diáklétszámot ahhoz, hogy egy iskola jogi személyiséget nyerjen. Lakatos szerint ez lefejezi szórványban az anyanyelvű oktatást. Az SZKT állásfoglalásában felszólította a pozsonyi parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a módosított szlovákiai nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív intézkedéseket. Elfogadta az SZKT azt a határozattervezetet, amely a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) összetételéről rendelkezik: az RMDSZ a helyek 75 százalékéra (84 hely), az EMNT pedig 25 százalékára (28 hely) tarthat igényt. /Borbély Tamás: Erdélyi hangsúlyeltolódás az RMDSZ politizálásában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A Kulturális Autonómia Tanácsban megfigyelői és tanácskozási joggal meghívást kapnak a magyar történelmi egyházak képviselői is. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy szeptember végére elkészül választási programja, egy hete pedig elkezdődött azoknak a támogatói aláírásoknak az összegyűjtése is, amelyek a választáson való indulásához szükségesek. /Salamon Márton László: BeKATtant” autonómia. A Kulturális Autonómia Tanács összetételéről döntött az SZKT Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2009. szeptember 21.

Vezető erdélyi magyar politikusok tiltakoznak amiatt, hogy Marosvásárhely képviselő-testülete – az RMDSZ tanácsosainak támogatásával – szobrot állít az 1989-es forradalom idején a temesvári tüntetők közé lövető Stefan Gusa tábornoknak, Tőkés László szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte a vásárhelyi önkormányzat döntését, szerinte a tanács RMDSZ-frakciója testületi lemondásával tehetné jóvá a „cinkosságot”. Az 1989-es népfelkelés első halottjaként számon tartott Újvárossy Ernő emléke előtt tisztelgő, a temesvár-belvárosi református templomban tartott istentiszteleten a volt püspök felháborodásának adott hangot a szoborállítás miatt. Borbély László parlamenti képviselő úgy vélekedett: az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi pedig éppen az volt, amikor megszavazta, hogy Gusának, a volt vezérkari főnöknek szobrot állítsanak a városban. Markó Béla RMDSZ-elnök a történtek miatt a magyar tanácsosok megrovását sem zárta ki. Ennek ellenére a vásárhelyi magyar tanácsosok vezetője továbbra sem tartja vétkesnek magát vagy frakciótársait. Dr. Benedek István úgy vélekedett: az erdélyi magyar sajtónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy Gusa-szobrot állítanak Marosvásárhelyen, hanem azzal, hogy ezért cserébe Sütő András-szobor is lesz a városban. Gusa szülőfalujában, a Buzau megyei Spataruban már felállították mellszobrát. /Rostás Szabolcs, Máthé Éva: Össztűz a tábornok szobrára. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2009. szeptember 23.

A Stefan Gusa tábornoknak állítandó köztéri szoborról szóló határozat megsemmisítését kéri majd a marosvásárhelyi RMDSZ-frakció, amennyiben a Román Akadémiához eljuttatott kérdésére azt a választ kapja, hogy az 1989-s forradalomban szerepet vállaló katonatiszt több tucat temesvári forradalmár haláláért felelős. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője elmondta, létezik egy megegyezés a magyar és román tanácsosok között, amely szerint mindkét fél javasolhatja, hogy az általa nagyra becsült személyiségeknek szobrot állítson. A Sütő András Baráti Egyesület vezetőségének tiltakozott amiatt, hogy Sütő András nevét egybekapcsolják Stefan Gusa tábornokkal. /Antal Erika: Átvilágítják Gusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2009. szeptember 24.

Cinikus gesztusnak nevezte Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Stefan Gusa tábornok rehabilitálását célzó szoborállítási kezdeményezését. Az emberjogi aktivista Románia arculcsapásának tartja, hogy a forradalom áldozatai gyilkosának emlékművet szándékoznak állítani. „Dorin Florea éveken keresztül támogatta Antonescu rehabilitációját és szobrának felállítását Marosvásárhelyen” – emlékeztetett Enache. Dorin Florea polgármester nem hajlandó visszavonni a határozatot. Az elöljáró sajtótájékoztatón fejezte ki köszönetét az RMDSZ frakciójának, mert korábban támogatta a javaslatot, és elítélte Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint hibáztak a magyar tanácsosok. Florea szerint Stefan Gusa neve, mint egykori vezérkari főnök és kaszárnyaparancsnok szorosan kötődik Marosvásárhelyhez. A temesvári tüntetők közé lövető tábornok kultusza a forradalmár szervezeteket is felháborította. A szoborállítás ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt is. /Antal Erika: Közösen a Gusa-kultusz ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2009. október 29.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítani kívánó marosvásárhelyi tanácsi határozat visszavonását követeli. Különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölés – ez szerepel egyebek közt Stefan Gusa tábornok vádiratában. Elfogadhatatlan, hogy post mortem rehabilitáljanak egy olyan embert, aki Temesváron az emberek közé lövetett. /(mózes): „Egy gyilkosnak akarnak emléket állítani” = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2009. november 4.

Benedek István marosvásárhelyi RMDSZ-es tanácsos Stefan Gusa tábornok szobrának felállítását meghiúsítani hivatott kezdeményezés után azt fejtegette, a magyar képviselők megtették, amit lehet, de a többség másképp szavazott. Az elmúlt hetekben egyetlen bocsánatkérő nyilatkozatot sem tettek Benedekék a szeptemberi fiaskó miatt. Nincsenek egyedül. A kolozsvári képviselő-testületben egyedül Molnos Lajos tartotta fontosnak bíróságon megtorpedózni a Dsida Jenő utca csúfos névváltoztatását. Azután itt van a kincses város felújított Főterének átadása. László Attila alpolgármester, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke miért nem tájékoztatta a polgármestert: az avatáson említést kellene tenni azokról a nem románokról is, akiknek felmenői évszázadokon keresztül alakították a tér arculatát. László Attila ehelyett megelégedett egy olyan tiltakozó levél kibocsátásával, amelyet az RMDSZ megyei szervezete nevében nem ír alá senki. /Rostás Szabolcs: Lemaradva. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

2009. november 4.

Nem sikerült november 3-án a marosvásárhelyi helyi tanácsban visszavonni a Stefan Gusa tábornoknak, az 1989-es temesvári események egyik kulcsfigurájának állítandó szoborról szóló határozatot. A Stefan Gusa szoborállítására vonatkozó határozat visszavonását harmadik alkalommal napolta el a múlt héten a marosvásárhelyi önkormányzat, november 3-án sürgősségi ülésen döntöttek: 12 román tanácsos arról, hogy legyen szobra a volt tábornoknak, 10 RMDSZ-es arról, hogy ne legyen, 1 liberális pedig tartózkodott. A tanácsülésen Benedek István ismertette magyar, majd román nyelven a Gusa elleni érveit, majd Ioan Judea nyugalmazott ezredes, a Hősök Kultusza Egyesület elnöke szólalt fel, ismertetve véleményét, miszerint, a néhai tábornok megérdemel egy szobrot Vásárhelyen. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szerint megengedhetetlen, hogy gyilkosoknak állítsanak szobrot. /Antal Erika: Mégis állítanak szobrot Gusának? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2009. november 9.

Több civil szervezettel együtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tüntetést fog szervezni Marosvásárhelyen Stefan Gusa tábornok szobrának felállítása ellen. /Az EMNT tüntetni készül a Gusa-szobor ellen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2009. november 10.

A magyar sajtóban röppent fel a hír, amely szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elhatározta, tüntetést tervez Marosvásárhelyen a Stefan Gusa tábornok szobrát jóváhagyó tanácsi határozat ellen, és megszervezésével Kincses Előd ügyvédet bízta meg. Kincses cáfolta a hírt, kijelentve, szó sincs tüntetésről. Ellenben Tőkés Lászlótól, az EMNT elnökétől megbízást kapott arra, hogy a közigazgatási bíróságon támadja meg a határozatot. Jelenleg az EMNT nem bejegyzett jogi személy, tehát még nem támadhatja meg, csak ha majd bejegyzésre kerül. A marosvásárhelyi tanács szeptemberi ülésén egyhangúlag elfogadta, hogy Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. Utóbb a tanács RMDSZ- frakciója határozattervezet nyújtott be az önkormányzathoz a szoborállításról szóló határozat visszavonására, mellékelve a katonai ügyészség által Stefan Gusa ellen benyújtott vádiratot. Ezt a határozattervezetet a tanács elutasította. A 23 tagú városi tanács 10 tagú RMDSZ-frakciója szavazott a határozat visszavonása mellett, 12-en ellene szavaztak, egy tartózkodás mellett. /Mózes Edith: Az EMNT mégsem szervez tüntetést Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2009. november 12.

Beadvánnyal fordul Marius Pascan Maros megyei prefektushoz az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, amelyben a Gusa-szobor felállításának megakadályozását kéri. Ebben a katonai ügyészség vádiratára hivatkoznak, melyből kitűnik az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa tábornok bűnössége. A vádhatóság szerint Gusa az elítélt Mihai Chitackal és Victor Atanasie Stanculescuval egyetemben felelős a ‘89-es temesvári mészárlásért. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete mellett a Gusa-szobor felállításának megakadályozását próbálja meg kieszközölni Tőkés László EP-képviselő is. Tőkés László jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd az okirathoz a Petre Roman-kormány által létrehozott vizsgálóbizottság 1990 márciusában született jelentését is mellékelte. Tőkés és Kincses reméli, hogy kezdeményezésük – mely teljesen független az RMDSZ-es tanácsosok lépésétől – sikerrel jár. Ezzel szemben Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott: nincs törvényes alapja arra, hogy megtámadja az önkormányzat határozatát, mivel Gusát nem ítélte el az igazságszolgáltatás, így nem számít háborús bűnösnek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is a szoborállítás ellen foglalt állást, be nem jegyzett szervezetként azonban képtelen jogi lépéseket tenni az önkormányzati határozat ellen. Ezért a szervezet elnöke, Tőkés László magánemberként és a temesvári forradalom kulcsfigurájaként próbálja jobb belátásra bírni a marosvásárhelyi döntéshozókat. /Szucher Ervin: Tőkés is fellép a Gusa-szobor ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2009. november 13.

A magyar médiák többsége fújja reggeltől-estig, hogy a magyarság elsőrendű érdeke a jelenlegi államelnök eltávolítása és a programnélküli gyorskoalíció melletti felzárkózás. Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje beszédéből kiderül, hogy a Székely Nemzeti Tanács önkormányzati nagygyűlésének résztvevőit törvényre adni akaró pártelnök második fordulóba való bejutása lenne igazán üdvözítő. Eközben Nyárádszeredában a többségi RMDSZ tanács támogatásával, a főtéren telekhez jut az ortodox egyház, hogy az ott lakó néhány román család számára felépíthesse a harmadik templomát; Kolozsváron az RMDSZ asszisztál a történelmi főtér megcsúfolásához. Marosvásárhelyen az RMDSZ városi frakciója megszavazta a temesvári forradalom vérbefojtásában főszerepet játszó Stefan Gusa tábornok szoborállítási engedélyét, sorolta politikai nyilatkozatában Tőkés András, az MPP alelnöke. /Az MPP politikai nyilatkozata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./

2009. november 20.

Marosvásárhelyen Stefan Gusa tábornok, Scornicestiben pedig Nicolae Ceausescu márványból készült szobrát akarják elhelyezni köztéren. Ceausescu szobra a talapzattal együtt 3–4 méter magas. Scornicesti polgármestere, Constantin Nedelea szerint a néhai vezető megérdemli a szobrot. Ceausescu a városban született, és sokat tett érte. Az 1989-es temesvári felkelőkbe való lövetéssel vádolt Gusa tábornok szobrának marosvásárhelyi elhelyezéséről nemrég hozott határozatot a városi önkormányzat. Az RMDSZ frakciója a határozat visszavonására kérte a testületet, de a román többségű tanács elvetette ezt a javaslatot. /B. T. : Ceausescunak és Gusanak is szobrot emelnek húsz év után? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2009. december 10.

A közigazgatási bíróságon fellebbezte meg a marosvásárhelyi városi tanács szeptember 10-én hozott határozatát Kincses Előd ügyvéd, aki Tőkés László jelenlegi európai parlamenti képviselő nevében vétózta meg a Stefan Gusa szobrának felállítására vonatkozó döntést. A marosvásárhelyi ügyvéd az egyetemes emberi jogok nyilatkozatára hivatkozott, ami szerint háborús bűnösnek nem lehet emlékművet állítani. Kincses Előd Szoboszlay Aladár ügyében is perújrafelvételt kért, illetve a két, még élő társvádlott – Orbán Péter és Ferencz Ervin – tanúként való meghallgatását kezdeményezte. Ez január 18-án lesz. /Antal Erika: Pert indított Kincses Előd a Gusa-szobor ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2009. december 11.

Tőkés László európai parlamenti képviselő megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Európai Néppárt bonni kongresszusán a demokrata párti Marian-Jean Marinescunak, a román néppárti küldöttség vezetőjének a döntése nyomán törölték egy határozati javaslatból azt a részt, amely szóvá tette, hogy Romániában Stefan Gusanak és Nicolae Ceausescunak akarnak szobrot állítani. E dokumentumban Tőkés jelezte, hogy Marosvásárhelyen annak a Stefan Gusa néhai tábornoknak akarnak szobrot állítani, akit a román katonai ügyészség azzal vádolt, hogy az ő parancsára lőtt a hadsereg 1989-ben a temesvári felkelőkbe. Emellett szóvá tette azt is, hogy Scornicesti-en Nicolae Ceausescunak is szobrot akarnak állítani. A /PD-L-t nem zavarja Ceausescu és Gusa szobra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998