udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bugarski, Stevan

2009. január 15.

Decemberben ünnepelte a régió egyik legtevékenyebb magyar civil szervezete, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány tizenötödik születésnapját, melynek Bodó Barna a vezetője. Az alapítvány létrehozatalánál egy szűkebb csoport bábáskodott, Bakk Miklós politológus, Albert Ferenc szociológiaprofesszor, Bodó Barna politológus, Bálintfi Ottó filozófus és Salló Ervin professzor. Akkor csak egyesületet lehetett létrehozni, nem alapítványt, 2001-ben állították vissza az alapítványi formát, a kezdeti elképzelésnek megfelelően. Szükség volt egy olyan intézményre, amelyik egyrészt felvállalja az etnikumok közötti kapcsolatok kutatását, másrészt pedig az erre vonatkozó projekteket kidolgozza és lebonyolítja. A szórványoktatással kapcsolatosan kutatásra Magyarországtól kaptak pénzt. 1996-tól minden évben tartottak legalább egy konferenciát, hol egyedül szerveztek, hol társszervezőként. A szimpóziumok anyagát hét Szórvány Füzetben jelentették meg. Emellett folyamatos volt kutatómunkájuk. A Diaszpóra könyveket 2002-től indították el, három tanulmánygyűjtemény jelent meg, ezek általában a szórványkérdéssel, illetve a regionalizmussal kapcsolatosak. 2000-ben indították el a Romániai Magyar Évkönyvek sorozatát, ez az egyedüli olyan tudományos kiadvány Erdélyben, amely a romániai magyarság általános helyzetét tárgyalja. 2002-től látnak napvilágot a Helyzet-Kép könyvek, az önismeret, a helytörténet témakörében. A sorozat keretében eddig hat könyvet adtak ki. Az utolsó kötet 2008 decemberében jelent meg, Vicze Károly munkája, a Temesi emlékhelyek, mely egy korábbi kötet párja. Delesaga Gyula professzor írta meg a Temesvári kalauzt, amely az első magyar nyelvű útleírás Temesvárról 1910 óta. Viczének még két kötetét hozták, az egyik Az vég Temesváron…, a másik a Temesközi történelem, és megjelentették Jancsó Árpád könyvét a B-csatorna történetéről, A Béga – a Bánság elkényeztetett folyója címmel. Következő sorozatuk, az Interferentiae Banaticae az etnikumközi kapcsolatok jegyében született meg. Eddig három kötet látott napvilágot, az első Hagyomány és interkulturalitás címmel, a második Kisebbségi lét és kommunikáció, a legutóbbi pedig a nyelvi jogokkal kapcsolatos kötet, a Nyelvi jogok, nyelvpolitika. A FESS-füzetek újabb sorozatuk. Ez egy betűszó, a Feleljünk együtt saját sorsunkért rövidítése, 2004-ben indult. Ezek kézikönyvek, Erdei Ildikó a közösségfejlesztésről állított össze egy kiadványt, majd a pályázatírásról jelentettek meg egy füzetet, legutóbb pedig azt a helytörténeti stratégiát foglalták kötetbe, amely egyedülálló a térségben. Létezik egy újabb kiadványcsoport, ezek más intézményekkel közös kiadványok. 2000-ben indult meg Székely László, Temesvár első főépítésze életművének és munkásságának a feltárása. Legutolsó közös kiadványuk Temesvár első egyetemének a négynyelvű – román, magyar, német, szerb – monográfiája. Ezt Stevan Bugarski írta meg, a hatszáz oldalas monumentális munkát a Szórvány Alapítvány adta ki. 2003-ban elindították a képzési programot. 2006-tól honismereti műhelytábort is szerveztek. /Szilágyi Aladár: Bodó Barna politológus, egyetemi tanár: A szórvány a nemzet határa. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 15./

2009. február 16.

Három értékes Szórvány-kiadvány bemutatójára került sor február 13-án a Szórvány Alapítvány székhelyén, a temesvári Kós Károly Közösség Központban. „Akkor vagyok otthon valahol, ha tudom: milyen szellemi, tárgyi örökséget tekinthetek a sajátomnak. És ha erre büszke is lehetek (…), akkor kötődésem a tájhoz tudatosabb, erősebb lehet” – mondja Vicze Károly Temesközi emlékhelyek című munkája előszavában dr. Bodó Barna, a kötet szerkesztője. Vicze Károly Temes megyei, magyar vonatkozású emlékhelyeket – szobrok, táblák, emléktáblák, épületek, temetői emlékek – bemutató kalauzát Miklósik Ilona muzeológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa méltatta. Stevan Bugarski mérnök magyar, német, román és szerb nyelven megjelentetett, 600 oldalas Temesvári Líceum című tudományos munkája Temesvár első egyeteméről szól. A Régi(j)óvilág honismereti szemle legújabb számának mottója: „Szeretlek, színház!” (Juhász Gyula). „Olyan emberek írtak az 55. évfordulóját ünneplő temesvári magyar színházról – mondta Mészáros Ildikó, a szép kivitelezésű kiadvány főszerkesztője – akik szeretik és fontos számukra a színház, mint az igaz élő művészet temploma. ” A Régi(j)óvilág szerkesztői egy Kós Károlyra és híres temesvári építészekre, Székely Lászlóra és Schmidt Antalra összpontosító dupla szám, a nyelvújító Kazinczy Ferenc apropóján nyelvismeretről, a többnyelvűségről, nyelvvesztésről szóló szám, egy Temesvár-központú szám és a temesvári forradalomról szóló emlékszám megjelentetését is tervezik ebben az évben. /Pataki Zoltán: A Szórvány Alapítvány hármas könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998