udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stracula Attila

1996. február 22.

A marosvásárhelyi Vatra folyóirat szerkesztősége elhatározta, hogy háromnyelvű (román, magyar, német) színházi havi mellékletet ad ki Post scenium címmel. Az első számot febr. 7-én mutatták be. A magyar nyelvű anyagok között van Király Kinga Júlia írása a Zalaegerszegi Nyílt Fórumról. /Stracula Attila: Az első háromnyelvű színházi lap. Post scenium. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2001. december 4.

Színházi vita: Többen közös nyilatkozatukban kiálltak a színház vezetősége mellett, magukat színház- és művészetpártoló értelmiséginek nevezve. Az utóbbi időben a színházhoz is mindenki ért. A színház művészet, kellő nyitottsággal kell közeledni hozzá. "Tradíciónak álcázott múltbeli irányzatokat, egyéni emberi gyarlóságokat, politikai programokat és megannyi más, a kortárs művészettől idegen elveket kérnek számon rajta - ezáltal épp lényegétől, színház mivoltától fosztva meg." - olvasható közös nyilatkozatukban. A közönség igényeit egyszerre kielégíteni majdhogynem lehetetlen, és nem is kell hogy az egyetlen intézmény célja legyen. Az elmúlt években - egyes produkciók sikerületlensége, kudarca ellenére is - a kolozsvári színház stúdió- és nagyszínpadi előadásai kiemelkedő művészi színvonalúak, élményszámba menőek voltak. A színházzal kapcsolatban kialakult sajtó-vita "többszörösen ártalmas", hangsúlyozták. Árt a művészeknek, árt az olvasónak/nézőnek, és nem utolsósorban árt a sajtónak. Az aláírók: Bodó A. Ottó /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi tanársegéd, Balázs Imre József /Székelyudvarhely/ szerkesztő, Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi adjunktus, Prof. Bokor Péter író, rendező, egyetemi tanár, Darvay Nagy Adrienne /Budapest/ színháztörténész, színikritikus, színházi szakíró, Demény Péter író, Fazakas Annamária programfelelős, Józsa István egyetemi adjunktus, Kántor Lajos kritikus, főszerkesztő, Kelemen Attila szerkesztő, Ketesdy Beáta újságíró, rovatvezető, Kötő József színháztörténész, egyetemi docens, Nagy Enikő /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, szerkesztő, Nagy Zsolt művészetpártoló értelmiségi, Nánó Csaba újságíró, Páll Zita kritikus, Sipos Géza újságíró, Stracula Attila /Marosvásárhely/ kritikus, az UNITER tagja, Szabó Anikó informatikus, Szilágyi N. Zsuzsa bölcsész, szerkesztő, Valádi István színikritikus, főszerkesztő-helyettes, Varga Anikó egyetemi hallgató, Varga P. Ildikó egyetemi gyakornok, Zágoni Balázs filmkritikus, szerkesztő, Salat Lehel színész, egyetemi tanár, továbbá több színész. /A színházért mint művészetért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2003. május 21.

Petrozsény magyarsága szórványban él, tájékoztatott Versánszky Eduárd, a helyi RMDSZ elnöke. Az 1992-es népszámlálás során 5737-en nyilvánították magukat magyarnak, az akkori város összlakosságának 9,8-10 százaléka, azonban a tavalyi számláláskor 1400-zal kevesebben mondták magukat magyarnak. Ez nagy visszaesésnek számít. A rendszerváltás előtt néha ellátogatott ide egy-egy színház. A rendszerváltás után az RMDSZ próbálta a magyarokat összegyűjteni. 1991-ben létrejött a Petrozsényi Ifjúsági Szövetség. Később megszűnt ez az ifjúsági szervezet, de ezelőtt egy évvel újraalakult. Már nincs önálló magyar iskola, az elemiben összevont osztályok működnek 14 diákkal, míg az V-VIII. osztályban 24-en tanulnak. A szülők egyre kevesebb gyereket írattak magyar iskolába. A magyar iskolát kijárt gyermek nem folytathatja magyarul a tanulmányait, a középiskolát Déván kell járnia a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban vagy a Petőfi-Eminescu iskolában. Éveken át nem volt magyar művelődési élet. 1998-ban Versánszky Eduárd kezdeményezésére megalakult a Karborégium Humanitárius Egyesület, hogy művelődési programokat indítsanak. Sikerült a marosvásárhelyi, a temesvári színházat meghívni, a megyében levő táncegyütteseket elhozni. Szüreti bálokat, teadélutánokat rendeztek. A petrozsényi egyetemen régebb több magyar tanult, mára nagyon megcsappant a számuk. Van egy nagyon jó fiatal szervezőjük, Szél Lőrinc, aki a lupényi és petrozsényi MADISZ mindenese. A katolikus káplán és az unitárius lelkész is nagyon fiatal, ők is sikerrel vesznek részt az ifjak szervezésében. Nemrég alakult meg a Zsil-völgyi ifjúsági képviselők szervezete, a ZSIK, amelynek célja a fiatalokat itthon maradásra késztetni. Petrozsény "dupla szórvány", mivel Hunyad megye is szórványvidék, de a magyarság többsége Déva és Vajdahunyad környékén lakik. Van egy száz kilométeres térség, ahol szinte nincs magyar, s aztán következik a Zsil völgye. Eléggé elszigetelten élnek. Ez a maroknyi magyarság három városi tanácsost juttatott a tanácsba. A leányiskolát az egyház vissza fogja kapni. Szerződéseket kötöttek, pályázatokat írtak, májusban megkezdődik az építkezés. Ősztől itt akarják beindítani az V-VIII. osztályt, a petrozsényi és petrillai iskolák összevonásából fog létrejönni, körülbelül 40 gyermekkel. Varga Rezső petrozsényi római katolikus plébános elmondta, hogy mintegy háromezer híve van. A Zsil völgyében két plébánián működik, az egyik a petrozsényi, a másik a hozzácsatolt aninószai. Évente hetven temetésük van és 30-35 keresztelő. Mózes István református lelkész közölte, 1054 lélek tartozik hozzá. /Szász Tibor, Stracula Attila: Az Isten háta mögött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998