udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Suba László

1990. december 12.

Makfalván a Wesselényi Művelődési Egylet újjáalakította a dalárdát, irodalmi színpadot tart fenn, képzőművészeti táborokat szervez, ápolja Kusztos Endre és Suba László állandó kiállítását, gyarapítja a helyi néprajzi múzeumot. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

1999. július 21.

Tordán a helyi Petőfi Társaság és az RMDSZ helyi szervezete júl. 24-25-én emlékünnepséget rendez Petőfi Sándor tordai tartózkodásának 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepség keretében ünnepélyesen leleplezik Suba László képzőművész Petőfit ábrázoló domborművét az Ótordai Református Parókia udvarán. Júl. 24-én történelmi és honismereti vetélkedő lesz a V-VIII. osztályos tanulók számára. Délután előadások hangzanak el az ótordai református templomban. Az előadók között lesz Csetri Elek, Dávid Gyula, Murádin Jenő és Keszeg Vilmos. Másnap köszöntőt mond Nagy Albert, a tordai Petőfi Társaság elnöke, Lászlóffy Aladár és Kötő József. Zárszót mond Pataky József, a tordai RMDSZ elnöke. /Tordai ünnepségek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1999. augusztus 17.

Aug. 15-én, vasárnap Makfalván a község központjában levő parkban leleplezték Dózsa György szobrát, Suba László helybeli származású, Tordán élő művész munkáját. A történetét felelevenítő múzeumban porosodott a szobor és negyed század után végre felállították. Az ünnepségen részt vettek a Szentkirály Szövetségbe tartozó települések küldöttei is. Egyed Ákos történész, majd Szigethy Gábor anyaországi művelődéstörténész beszélt Dózsa Györgyről. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta. /Dózsa György Makfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

1999. december 15.

Molnár Dénes /Marosvásárhely/ grafikus-festő Tordán kiállított grafikái csak egy szeletét mutatják be munkásságának. Fametszetein erdélyi templomokat, néhol várakat, vártemplomokat örökített meg, ezzel felhívta a figyelmet kulturális és történelmi értékeinkre. /Suba László: Várak, templomok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2000. október 19.

Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság munkatársai nyitották meg Suba László tordai képzőművész Agyag-humor című kerámiakiállítását. /Agyagból gyúrt humor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2001. május 21.

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartottak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. A néprajzi konferencia kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a megyei kulturális központ és a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai együttműködési szerződést kössön. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen, majd a Csíkszeredában bemutatták a közelmúltban megjelent erdélyi néprajzi köteteket. A konferencia máj. 19-én kezdődött. Sipos József (Szentendre) az erdélyi fazekasközpontokat ismertette, Szalay Emőke (Debrecen) a Déri Múzeum kerámiaanyagáról tartott előadást, majd Csupor István (Budapest) a nagybányai, Suba László pedig a tordai kerámiáról értekezett. Szőcs Károly (Fogaras) az erdélyi kályhacsempékről tartott előadást, Szőcsné Gazda Enikő a háromszéki fazekasközpontok kutatási problémáit ismertette, Farkas Irén a csíki fazekasság történeti áttekintését adta. Mult Melinda (Bukarest) a csíkdánfalvi kerámiáról beszélt, Fülöp Lajos és Benkő Elek (Budapest) a székelykeresztúri fazekasság kutatásában elért eredményeket elemezte, Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) a sóvidéki, Molnár Endre (München) a siklódi kerámiáról értekezett, István Lajos pedig a korondi, kerámiából készült gyermekjátékokról és hangszerekről tartott előadást. /Konferencia az erdélyi fazekasságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rámutatott, a konferencia célja az volt, hogy felmérje az erdélyi kerámiával kapcsolatos kutatásokat, és kijelölje a jövőbeni feladatokat. A rendezvényre erdélyi román, magyar, szász kutatókat, régészeket, néprajzosokat, művészettörténészeket hívtak meg, akik az Erdélyben kialakult sajátos kerámiavilágot kutatják. Rendkívül fontos az eddig létrejött gyűjtemények szakszerű feldolgozása is. Az eddig egymástól elszigetelt kutatásokat jó lenne összehangolni - összegezte Pozsony Ferenc, aki elmondta, a Kriza János Társaság Erdélyben felvállalja ezt a feladatot. Csíkszeredában tartotta közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek legfontosabb napirendi pontja az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak felmérése volt. Tavaly három-négy tudományos konferenciát szerveztek, tíz kiadványt jelentettek meg, nagy horderejű kutatási programokat szerveztek az erdélyi magyar szórványközösségekben. Kolozsvári székházukban dokumentációs központot rendeztek be, ahol naponta könyvtárszolgálatot biztosítanak. /Az erdélyi kerámiaművészet nyomában. Konferenciát és közgyűlést rendeztek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2001. szeptember 1.

Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2002. április 10.

Suba László keramikus a makfalvi Wesselényi Művelődési Egyesületnek ajándékozza szülőházát. Itt rendezik be a makfalvi Fazekas Tájmúzeumot. Ápr. 13-án Marosvásárhelyen, a Mozaik Könyvesboltban nyílik meg a kiállítás, melyen grafikákat és kerámiákat állítanak ki, Suba László kerámiáit és a makfalvi művésztáborban részt vett alkotók grafikáit. A bevételt a fazekasmúzeum rendbetételére szánják. /b.d.: Tárlat a Mozaik Könyvesboltban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

2002. június 20.

A 70 éves Simonfy Dani Irén természetrajztanárt a festészet már gyermekkora óta foglalkoztatta. Számos egyéni kiállítása mellett csoportos kiállításokon is szerepelt az országban és külföldön. Tordán jún. 16-án megnyílt kiállításán virágcsendéleteit és tájképeit mutatta be. /Suba László: A természet bűvkörében. Simonfy Dani Irén tordai kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2002. augusztus 19.

Harmincéves a makfalvi múzeum, kezdeményezője néhai Fülöp Dénes tanár volt. A gazdag néprajzi anyag és az előszobában lévő szövő-fonóterem anyaga mellett helyi alkotók - Vass Áron, Suba László - munkáinak is helyet biztosít. A múzeum és az alkotótábor sorsa az utóbbi időben összefonódott. Az idei tábor aug. 18-án, vasárnap zárt. Fülöp Irén tanárnő - a Wesselényi Egylet elnöke, férje népművelői, szervezői tevékenységének hűséges folytatója - elmondta: az Illyés Alapítvány támogatta a tábort. A tábor méltán viseli Nagy Pál marosvásárhelyi festőművész nevét, tragikus halála is egy helyi tárlat megnyitásához kapcsolódik. Bálint Zsigmond albumot fog megjelentetni a makfalvi alkotótábor terméséből. /(bölöni): A makfalvi nyári karácsonyfa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2002. november 16.

Tordán, az ótordai református egyház IKE-termében kiállították Labancz Loránd szőnyegeit. Labancz Loránd /sz. 1960-ban/ egészségi állapota és korai nyugdíjazása miatt folyamodott a szövéshez. Kiállított szőnyegei vegyes technikával készültek. Labancz Loránd ötödször jelentkezik egyéni kiállítással. /Suba László: Iparművészeti kiállítás Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2003. március 6.

Tordán 1999. július 24-25-26-án a Petőfi Társaság /Torda/ az RMDSZ-el és a tordai Magyar Dalkörrel közösen emlékezett Petőfi Sándor tordai tartózkodásának 150. évfordulójáról. Több magyar történész, irodalmár és politikus jelenlétében ez alkalommal került sor Suba László képzőművész Petőfit ábrázoló domborművének leleplezésére a Petőfi Háznál az Ótordai Református Parókia udvarán, és egy kirándulásra Fehéregyházára, ahol egy hatalmas Petőfi szobor leleplezésén vettek részt. Tordán a Petőfi Társaság minden évben részt vesz a márc. 15-i ünnepségeken, és minden kulturális és egyházi ünnepségen. A Petőfi Társaság 2002-ben tartotta a tordai Népiskola helytállás tematikájú rendezvénysorozatát. Dr. Keszeg Vilmos professzor évtizedek óta részt vesz a tordai magyarság kulturális találkozóin. 2002. nov. 22-én a Petőfi Társaság író-olvasó találkozót szervezett, másnap pedig Ady Endre, humánumőrző költő üzenete témájú honismereti vetélkedőt. A Petőfi Társaság folytatja a Jósika Miklós Művelődési Kör munkáját. /Tompa Sándor, Torda: Köszönet a tordai Petőfi Társaságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2003. március 29.

Elsősorban Suba László szobrászművésznek köszönhető, hogy az Ótordai Református Egyházközség IKE-terme immár a művészeti galéria szerepét is betölti. A galéria a tordai születésű, Budapesten élő Gross Arnold grafikusművész munkáival az utóbbi időben kétszer is megörvendeztette a közönséget. Márc. 28-án nyílt Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában Suba László szobrász és Labancz Lóránt szőnyegeinek kiállítása. /Németh Júlia: Torda művészi üzenete a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2004. január 10.

A tordai Jósika Miklós Kör évtizedekig meghatározta a kisváros magyarságának kulturális életét. A kört először Ceausescu oszlatta fel, majd a forradalom után a közöny lett úrrá. A kör végül a Petőfi Társaság keretében újult meg. Feltámasztásában fontos szerepet vállalt Suba László, a Képzőművészeti Galéria vezetője. Suba László /sz. Makfalva, 1941/ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Tordára került rajztanárnak és itt is maradt. Akkoriban alapította ugyanis Lászlóffy Aladár, Vásárhelyi Géza és Bágyoni Szabó István a Jósika Miklós Művelődési Kört. Ők kérték fel a hetvenes években Suba Lászlót arra, hogy a tordai fazekasság történetével foglalkozzon. Suba László kerámiáival nagyvárosokban is bemutatkozott. Suba László az etnoart híve, ami a népi tárgyvilág megjelenítése a művészetben. Suna szeretné kiadatni Torda és környékének fazekassága című kötetét, amely a régi Tordának állít emléket. /Szabó Csaba: Körök, művészeti csapások. Feltámadóban a Jósika Miklós Kör. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2004. április 3.

Az ótordai református egyházközség udvarán lévő IKE-Galéria egy hónapig Baranyai Lőrinc festményeinek és Suba László kerámiáinak nyújt otthont. /Ladányi Emese Kinga: Újabb kiállítás az IKE-Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2004. április 21.

Nemrég emlékeztek meg Szamosújváron a valamikori 386. számú Czetz János cserkészcsapat megszüntetésének 60., az újonnan megalakult 51. számú Czetz János cserkészcsapat 10. és a csapatnévadó, az örmény származású 48-as honvédtábornok, Czetz János halálának 100. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a helyi örmény katolikus temetőben emlékhelyet avattak. Az emlékmű központi részét egy kopjafa kompozíció alkotja, amely a helyi 51. számú Czetz János Cserkészcsapat tagjának, Takács Lászlónak a munkája. A második rész négy téglalap alakú gránitlapra erősített, Czetz János, lord Robert Baden Powel, Gabányi János és Szalontai Mihály P. Barnabás O. F. M. arcképét és rövid méltatását tartalmazó bronz dombormű, alkotójuk Suba László tordai képzőművész. /Erkedi Csaba: Emlékhely-avatóünnepség Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2004. június 2.

Ünnepi kiállítás nyílt a tordai galériában. 1999-ben határozták el a Petőfi Társaság tagjai, hogy továbbra is támogatják a kiállítások szervezését. Azóta több mint 25 egyéni és csoportos tárlatot látogathatott meg Torda közönsége. Az ünnepi kiállítás meghívottja Sipos László képzőművész, aki egy rajzsorozattal és három festménnyel szerepelt. Gazdag művészi, művészpedagógusi tevékenységükért a Petőfi Társaság díszoklevéllel jutalmazta Sipos László és Székely Géza képzőművészeket. Nagy Albert, a Petőfi Társaság elnöke hangsúlyozta a galériának Torda művelődési életében játszott fontos szerepét. /Suba László: Ötéves a tordai Petőfi Társaság galériája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2004. július 15.

Várfalván zajlik a második Aranyosszéki Néptánctábor. A táncok mellett az aranyosszéki hagyományos korongozásba is betekintést nyer a mintegy száz résztvevő, akiket Suba László tordai művész avat be a fazekasság titkaiba. A Várfalva községhez tartozó Aranyosrákoson is ropják már a táncot. /Bálint B. Eszter: Új életre kelt tánclépések Várfalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

2004. november 12.

Képzőművészeti tárlattal kezdte idei évadját Tordán a Népfőiskola. A tordai Petőfi Társaság IKE galériájában Gligor Mihaela és Labancz Lóránt tordai képzőművészek festményei, szőttesei tekinthetők meg. A tárlatmegnyitón Nagy Albert, a tordai Petőfi Társaság elnöke köszöntötte a közönséget, majd Suba László képzőművész méltatta a kiállított munkákat. Labancz Lóránt elmondta, hogy több hónapon át készíti faliszőnyegeit. /Ladányi Emese Kinga: Évadkezdés a tordai Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2005. április 6.

Április 3-án, vasárnap került sor a Tordai Állami Színházban a magyar közösség kulturális napjára. A műsorban nemcsak a tordai, de más aranyosszéki településekről is érkeztek meghívottak. Idén a Tordai Kulturális Napok keretében, a magyar közösség kulturális napján, a Tordai Petőfi Társaság és a helybeli RMDSZ által szerevezett program a „Dunának, Oltnak egy a hangja” címet viselte. Fellépett a 130 éves múlttal büszkélkedő Tordai Magyar Dalkör a Jagamas János-díjas Szabó Zsombor karnagy irányításával és az Aranyosgyéresi Vegyes Kórus. Suba László tordai képzőművész értékelte és jutalmazta a „Dunának, Oltnak egy a hangja” című rajzversenyre beérkezett pályaműveket. A Tordai Néptánccsoport után a várfalvi és sínfalvi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet színjátszó következett, majd a Tordai Ifjak könnyűzenekar. A műsor végén a várfalvi Aranyosszék táncegyüttes ropta a táncot. /Ladányi Emese Kinga: Dunának, Oltnak egy a hangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. április 13.

Tordán nagy sikert aratott az erdélyi magyar művészpedagógusok április 10-én, a Petőfi Társaság galériájában megnyílt tárlata. A szervezés munkáját is vállaló Székely Gézát minden elismerés megilleti. /Suba László: Magyar művészpedagógusok kiállítása Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2005. május 27.

Négy tordai képzőművész kiállítása nyílt meg Szamosújváron, a képgalériában. Labancz Lóránt textíliáit, Nagy Annamária üvegszobrait, Suba László szobrait, valamint Delean Márta festményeit ismerheti meg a közönség. /Erkedi Csaba: Tordai képzőművészek Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2005. június 28.

Könyvbemutatót tartanak június 29-én, Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. A következő köteteket mutatják be: Szikszai Mária: Történetek története (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005); Kinda István–Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban (Kolozsvár, 2005); Jakab Albert Zsolt–Szabó A. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 4. Fiatal kutatók a népi kultúráról (Kolozsvár, 2005); Suba László: Torda és környéke fazekassága (Kolozsvár, 2005). /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2005. június 29.

Néhány hete jelent meg Suba László Torda és környéke fazekassága /Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár/ című kötete. A kötet a szerző 1970-es-80-as évekbeli kutatásainak az eredményeit összegzi. A tordai, aranyosszéki közösség múltjának egy meghatározó szelete körvonalazódik a könyvben. /Tötszegi Tekla: Tordai könyvbemutató: tükör a közösség felé. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2005. július 1.

Június 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában mutatták be a Társaság és a Mentor Kiadó új könyveit. A moldvai csángók társadalomnéprajzával, mentalitásával és értékrendjével kapcsolatos tanulmányokat tartalmazó kötet Kinda István–Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban (Kolozsvár, 2005) című munka. Suba László képzőművész Torda és környéke fazekassága című munkáját Tötszegi Tekla mutatta be. A Remete Szent Antallal kapcsolatos történetek, legendák megjelenésének körülményeit, okait tárta fel Történetek története (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2005) című könyvében Szikszai Mária. /Stanik Bence: Hármas könyvbemutató a Krizában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2005. július 27.

Makfalva pezsgő művelődési életével hosszú éveken át a Kis-Küküllő mente szellemi központjának számított. Színvonalas irodalmi estek, előadások, kiállítások, képzőművészeti táborok voltak. Azonban kiöregedett a régi „gárda”. Bármilyen rendezvény megszervezésére ma is a nyugdíjasokat kérik meg. A lakosság öregszik. Az összetartás is kisebb lett manapság – állapította meg Zsigmond Vencel polgármester. Anyagi segítség hiányában a falunapok megszervezése is nehézségekbe ütközik. Péterfi György, a helybeli Wesselényi Általános Iskola igazgatója rámutatott, az iskolai előadások nem hiányoznak, de a lendület mára megtört. Özvegy Fülöp Dénesné Suba Irén, akit férje nyomdokaiban ma is a művelődési élet lelkének tartanak, emlékezett a szép évek hangulatára. 1965-ben egyszerre jöttek tízen fiatal tanárok, felerészt helybeliek. Színjátszó kört szerveztek, együtt mentek kirándulni. 1968-tól kezdték szervezni az irodalmi színpadot. A kortárs erdélyi irodalom jeles képviselőit – Sütő András, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, Huszár Sándor, Bajor Andor, Páll László, Horváth István – hívták meg Makfalvára. 1979-ben képzőművészeti tábort szerveztek, amely 1999-ben Nagy Pál tragikus halálának évfordulóján felvette a művész nevét. 1990-ben alapították meg a Wesselényi Művelődési Egyesületet (az első egyesületek között a megyében), amely a múzeum gondozását, a hagyományőrzést és a képzőművészeti táborok szervezését vállalta fel. 1999-ben háromszori nekifutás után az iskola felvette alapítója, Wesselényi Miklós nevét. 2000-ben avatták fel a községközpontban Dózsa György szobrát, Suba László alkotását. A társaság széthullott, mintha a társadalom is atomjaira bomlana. Nincs igény a hajdani művelődési életre – vélekedik Kiss Károly református lelkész. A hívek lélekszáma 1955-höz viszonyítva egyharmadára apadt (800 körül) a romáké viszont a 700 felé közeledik. Egyházi kórus nem működik. – A lelkész cserkészcsapatot szervezett. /Bodolai Gyöngyi: Megroppan a falvak gerince? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2005. október 17.

Október 15-én megnyílt Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Labancz Lóránt és Suba László tordai képzőművészek kiállítása. Labancz Lóránt faliszőnyegeit, Suba László szobrait mutatja be. /(németh): Harmónia két és három dimenzióban. Labancz Lóránt és Suba László tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2005. november 8.

November 6-án, vasárnap Tordán az IKE Galériában megnyílt Suba László akvarelljeinek, kerámiáinak, márvány- és bronz-kompozícióinak kiállítása. A tárlatot dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár és Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke nyitotta meg. Suba László kiállításán két sorozat, a Jézus szenvedései és az Ótestamentumra utaló dombormű-láncolat tekinthető meg. A tárlat a Petőfi Társaság által szervezett Népfőiskola nyitányának tekinthető. /(lek): Suba László tárlata Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2005. december 9.

December 4-én megnyílt a tordai Petőfi Társaság galériájában a helyi képzőművészek kiállítása. A közönség találkozhatott festményekkel, textil-, üveg-, valamint fából készült alkotásokkal. A magyar kiállítók között volt Deleanu Márta festményeivel, Labancz Lóránt szőnyegeivel, Gruian Alexandra installációival és Nagy Anna-Mária üvegszobraival. /Suba László: Ünnepi kiállítás Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. január 20.

Újabb kiállítás helyszíne volt január 15-én Tordán a Petőfi Társaság IKE Galériája. Ezúttal Keszeg Ágnes, IV. éves textil-design szakos hallgató divatterveiből nyílt kiállítás. A tárlatot Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke és Suba László helybeli képzőművész nyitotta meg. /(lek): Keszeg Ágnes kiállítása Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998