udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Barbu, Sulfina

2005. január 17.

Bukaresti kormányküldöttség kezd január 17-én hivatalos látogatást Budapesten. A delegációt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezeti, s tagjai között Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, illetve Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter mellett Markó Béla oktatásért, művelődésért és európai integrációért felelős kormányfő-helyettes is ott van. A látogatással kapcsolatban Markó Béla elmondta: fontos üzenete van a kormány és a miniszterelnök részéről ennek a látogatásnak, hiszen Calin Popescu Tariceanu első külföldi útja Budapestre vezet. A megbeszélések központjában az integrációs kérdések állnak, hiszen Románia tavasszal írja alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval. A román külügyminiszter kijelentésével kapcsolatban, miszerint a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről a román félnek nem áll szándékában Budapesttel új tárgyalásokat kezdeni, Markó Béla hangsúlyozta: a mostani látogatás elvi jellegű tárgyalásokra ad alkalmat. Mihai Razvan Ungureanuval ellentétben Markó Béla úgy látja, a magyar–román kormányközi vegyes bizottságról nem kellene lemondani. /T. Sz. Z.: Magyar–román tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2005. január 18.

Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2005. május 3.

A vízszint csupán néhány centiméterrel csökkent, Jánosfölde majdnem teljesen, Ótelek közel fele összedőlt már. Fényen több mint 130, Torontálkeresztesen közel száz lakóház romokban áll, a számuk pedig bizonyára tovább nő. A bánsági árvíz miatt eddig közel 4000 embert kellett kimenteni, több mint 500 lakóház összedőlt. A Bánság romániai részén két helyen szakadt át a Temes gátja, 200 millió köbméternyi víz több mint 32 ezer hektár termőföldet árasztott el a román–szerb határ mindkét oldalán. Mindkét országban magyarok, románok és szerbek segítenek egymáson. A Bánság szerbiai részén a szerbek ruhával és étellel kínálták a magyarokat, a színmagyar Magyarittebe lakosai pedig a párdányi szerbeknek nyújtottak menedéket. A magyar külügyminisztérium saját válságalapjából 3 millió forintot bocsátott az Ökumenikus Szeretetszolgálat rendelkezésére. Romániában az egész országból folyamatosan érkeznek az élelemből, ruhából, állatoknak szánt takarmányból álló segélyszállítmányok. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter megerősítette, a kormány tartalékalapjaiból őszig két-, illetve háromszobás típusházak épülnek a romba dőltek helyébe. A magyar kormány megbízásából az ukrán, szlovák, magyar és román katonákból álló Tisza nemzetközi műszaki zászlóalj 250 magyar katonát és eszközöket ajánlott fel a romániai árvízi védekezéshez. /Benkő Levente: Százával pusztulnak a bánsági lakóházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 7.

Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter kérésére a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium húsz nagyteljesítményű szivattyút küld a hét végén a Béga-folyó menti árvíz sújtotta településekre. Tekintettel a bánsági természeti katasztrófára, Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter felajánlotta a magyar vízügyi szervezetek segítségét, amit román kollégája elfogadott. A magyar kormány anyagi támogatást és katonai segítséget is felajánlott, amelyre Románia azonban nem tartott igényt. Budapest megütközve vette tudomásul a visszautasítást, amelyet végül Bukarest igyekezett tisztázni. Eugen Badalan román vezérkari főnök tájékoztatta Budapestet arról, hogy Romániának nincs szüksége a Tisza zászlóalj 250 katonájára és technikai eszközeire. Románia ugyanis megfelelő mértékben rendelkezik az árvízkárosultak helyzetének enyhítéséhez szükséges technikai eszközökkel. /Magyar segítség a romániai árvízvédekezéshez. Cáfolja Bukarest a visszautasítást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 12.

Lemondását helyezte kilátásba Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter, ha Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök úgy értékeli: helytelen döntést hozott a víz alá kerülő Temes megyei falvak helyzetének rendezése ügyében. A szakemberek és a sajtó többször is megkérdőjelezte a miniszter asszony hozzáértését, elsősorban a Magyarországról kölcsönkért szivattyúk miatt, vélik többen is úgy, fölösleges kiadásokkal terheli meg az árvízkárok enyhítésére kiutalt segélyalapot. Gheorghe Matei, a hasonló felszereléseket gyártó legnagyobb román cég igazgatója szerint ők is felajánlották a kormánynak a segítséget. Matei nyilatkozata ellentmond Tariceanu megállapításainak, aki hidrotechnikus mérnöki tapasztalataira hivatkozva kifejtette: a magyarok felszerelése sokkal hatékonyabb, mint a románoké. /Romániából származnak a magyar szivattyúk? Barbu állásába kerülhet a tévedés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2005. május 12.

Több bukaresti napilap és televízió azt vetette Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter szemére, hogy elfogadták a magyarországi segítséget, noha nem lett volna rá szükség. Tariceanu miniszterelnök válságtanácskozásra hívta össze a kormány érintett minisztereit. A tanácskozás után a kormányfő kijelentette, a magyarországi szivattyúk nagyobb teljesítményűek. Ovidiu Draganescu, Temes megye prefektusa sajtótájékoztatón élesen bírálta a bukaresti hangulatkeltést. „A magyarországi segélyhez egyesek kimondottan sovén módon viszonyultak – magyarázta. – Én itt Temesváron megszoktam, hogy magyar, szerb vagy német szomszédaim vannak.” A prefektus hangsúlyozta, a magyarországi szivattyúkat térítésmentesen kapták kölcsön, csupán az azokat kiszolgáló százfős személyzet elszállásolásáról és étkeztetéséről kellett gondoskodniuk. A román árvízvédelmi szakemberek is elismerően szóltak azokról a magyar hatóságoktól kapott szivattyúkról. /Gazda Árpád: Pumpás „szívatás” Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2005. május 14.

Kolozsváron május 13-án az ENSZ és a román kormány nemzetközi konferenciát rendezett. „Nem valósítható meg a verespataki bánya az eredeti elképzelés szerint, hiszen ez nagyon veszélyes projekt, amely a legnagyobb környezeti és társadalmi károkat elsősorban Romániának fogja okozni” – mondta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter Kolozsváron. Sulfina Barbu román kollégája óvatosabb álláspontra helyezkedett, kifejtette: nem tudnak a terv támogatása mellett vagy ellen nyilatkozni addig, amíg nem készül el a terv hatástanulmánya. Persányi szerint a kolozsvári konferencia nagyon jelentős, mert a világ bányászati hulladékának legkiválóbb szakértőit irányította Kolozsvárra az ENSZ. A résztvevők Verespatakra is ellátogatnak. A konferencián a résztvevő tizenkét közép-kelet-európai ország képviselője elfogadott egy közös nyilatkozatot, amelyben lefektettek néhány elvet. Ezek alapján megvizsgálják, melyek a környezetre veszélyt jelentő bányák. Megállapították, hogy a régióban lévő mintegy 150 bánya több mint egyharmada komoly veszélyt jelent az emberek egészségére. Megjelent Klaus Toepfer, az ENSZ környezetvédelmi főtitkár-helyettese is, aki hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa ne ismétlődhessen meg. Persányi emlékeztetett, hogy a környezeti hatástanulmányra vonatkozó tartalmi javaslatokat még februárban elküldték a román partnernek, és kérték, hogy a szempontrendszer összeállításánál ezeket vegyék figyelembe. Sulfina Barbu megerősítette, hogy figyelembe veszik a magyar fél javaslatait a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató összeállításakor. Persányi Miklós az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel is találkozott. Az ezt követő sajtótájékoztatón Persányi kifejtette: nem árnyékolhatják be a javuló román–magyar viszonyt az árvíz sújtotta Temes megyébe küldött magyar segítség ügyében született ostoba romániai nyilatkozatok. A tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai Transgold vegyesvállalat és a magyar állam között zajló perben született végzés kapcsán elmondta, hogy a jogi eljárás független bíróság előtt zajlik. Hozzátette: a pert nem kell összekeverni a román–magyar környezetvédelmi kapcsolatok egyéb kérdéseivel, mert az eljárásban nem részes fél a román állam. Arra a kérdésre, hogy a román állam mégis 46 százalékos részvényt birtokol a vegyes vállalatból, Persányi kifejtette: ennek ellenére a cég önálló jogi személyként áll a perben. Megfellebbezi a nagybányai Transgold (volt Aurul) vállalat a tiszai ciánperben hozott budapesti bírósági ítéletet, jelentette ki Májai László ügyvéd, a romániai vegyes vállalat jogi képviselője. /Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki bánya tervét. A román fél csak a környezeti hatástanulmány elkészítése után nyilatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2005. május 14.

Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter levelében kifejezte köszönetét Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszternek azért, hogy a magyar környezetvédelmi tárca gyors segítséget nyújtott Romániának a Temes és a Bega folyók áradása miatt katasztrófa sújtotta területek helyreállításában, az árvízi károk felszámolásában. /Köszönet a magyar segítségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2005. május 16.

Persányi Miklós magyar, és Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter hét végén Verespatakon tett látogatásakor a Duna TV és a Magyar Televízió kolozsvári stábjának munkáját a Kolozs megyei környezetvédelmi hatóság vezetői akadályozták. Makkai Koós Imola, a Duna TV kolozsvári tudósítója elmondta: a Kolozs megyei környezetvédelmi hatóság vezetője, Marian Proorocu leigazoltatta az egyik stáb operatőrét, és meg akarta tiltani, hogy filmezzék a bánya vezetősége és a küldöttség tagjai között folyó utcai beszélgetést. Később a két magyar közszolgálati tévé munkatársainak a román hatóságok megtiltották, hogy hallótávolságon belüli körzetben közelítsenek a küldöttség tagjaihoz. A tévések azt is sérelmezték, hogy Sulfina Barbu nem adott interjút a Duna TV-nek, arra hivatkozva, hogy csak magyar sajtó van jelen az eseményen. /B. T.: Akadályozták a Duna Tv és az MTV munkáját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2005. május 18.

Ha a magyar kormány felkérést kap a román féltől, támogatást nyújt az árvíz sújtotta bánsági területeken a romeltakarításban, a fertőtlenítésben is. Az eddigi akciók is azt mutatják, hogy Magyarország készen áll a segítségnyújtásra – jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki május 17-én román kollégájával, Sulfina Barbuval együtt kereste fel a Temes és a Bega áradása által leginkább sújtott területeket. Sulfina Barbu nem győzte hangsúlyozni, mennyire hálásak a román hatóságok a gyors magyarországi közbeavatkozásért. A Csongrád megyei polgárvédelem elvállalta Ótelek és Jánosfölde fertőtlenítését, miután elvonult az ár. /Pataky Lehel Zsolt: Magyarország készen áll a további segítségnyújtásra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

2005. június 9.

A romániai árvízi védekezésben a tervezettnél két héttel tovább, június 18-ig segítenek magyar szakemberek – közölte a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A segítségnyújtás meghosszabbítását Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter kérte a tárcától. Magyarország május 7-én 14 szakembert küldött és 16 darab, percenként 30 ezer liter kapacitású szivattyút bocsátott rendelkezésre. Az eszközök szállításával, telepítésével és működtetésével kapcsolatban felmerült összesen 100 millió forintos költséget június 5-ig a magyar kormány fedezte. A segítségnyújtás napi 700 ezer forintos számláját azóta a román állam fizeti, az eszközök hazaszállításának 30 millió forintos költségét azonban szintén Magyarország állja majd. /Meghosszabbított magyar segítségnyújtás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

2005. június 24.

Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter levélben fejezte ki a román kormány köszönetét a Temes megyei árvízi károk felszámolásában közreműködő magyar szakembereknek és Persányi Miklós miniszternek. A magyar osztag több mint egy hónapig segédkezett az árhullámok megfékezésében. Sulfina Barbu miniszter asszony kérésére Magyarország május 7-én árvízvédelmi kontingenst indított a szomszédos országba. A magyar szakemberek június 18-ig dolgoztak a Bega folyó bal partjánál, Ótelek alatt. Június 19-én kezdték meg a szivattyúk leszerelését, a hazaindulás tervezett időpontja június 24-e. A segítségnyújtás keretében a szivattyúk több mint 24 millió köbméter vizet emeltek át, amellyel összesen 1,5 méterrel csökkentették az elöntött terület vízszintjét. (MTI) /Román köszönet a magyar segítségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2005. június 30.

Elégedetten nyilatkozott Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter arról, hogy a bukaresti vezetés figyelembe vette Magyarország javaslatait a verespataki tervezet kapcsán a két ország szaktárcájának vezetői folytatott budapesti megbeszélés után. – A verespataki aranybánya-beruházás környezetvédelmi engedélyezése teljes mértékben az európai uniós előírásoknak megfelelően zajlik – jelentette ki Sulfina Barbu román környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter Budapesten, miután megbeszélést folytatott Persányi Miklóssal. Sulfina Barbu kitért a 2000-ben ciánszennyezést okozó nagybányai aranybánya kérdésére is, ahol nemrég biztonsági intézkedéseket végeztek. Sulfina Barbu az árvíz-védelem kapcsán köszönetet mondott és ennek jeléül kitüntette a magyar kollegáját a Temes megyei árvíznél nyújtott magyar segítségért. Persányi Miklós elmondta, hogy a szakértői és műszaki támogatás értéke 100 millió forintot tett ki. /Bukarest figyelembe vette Magyarország javaslatait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2005. július 26.

A júliusi árvizek halálos áldozatainak száma harminc, közölte Vasile Blaga belügyminiszter. Háromezer lakóház összedőlt, további 25 ezer javításra szorul, 1300 kilométernyi országos főút rongálódott meg, 2000 kilométernyi utat tett tönkre a víz a településeken, és 699 híd is megsérült. Több mint 300 ezer hektár termőterület, továbbá 23 ezer hektár erdő és legelő került víz alá. Az Kolozsvári Zsidó Közösség több mint 2,5 millió dolláros segélyt nyújt a romániai árvízkárosultaknak, miután a bánsági árvizek után 600 ezer dollárt utalt ki, összegezte Mark Taplin, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének üzleti megbízottja. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) ugyanakkor bútorzatot is biztosít a házak, iskolák és orvosi egységek berendezésére. Az amerikai katonák takarókat, sátrakat, homokzsákokat, vizet, élelmiszert és építőanyagokat küldtek az árvízkárosultaknak. Borbély László területrendezési miniszter bejelentette, hogy az árvizek által megrongált háromezer ház egy részének újjáépítése nem lehetséges az év végéig, ezeket 2006-ban építik újjá. Magyarország vízkár-elhárítási szakismereteinek átadásával segítené Romániát árvízvédelmi gondjainak hosszú távú rendezésében – erről írt levelet Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter román kollégájának, Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek. /Harmincan haltak meg az árvíz miatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2005. augusztus 26.

A kormány minden lehetséges eszközt igénybe vesz az udvarhelyszéki településeken bekövetkezett árvízkárok enyhítésére, a kabinet már a következő napokban több milliárd értékben nyújt gyorssegélyt az árvízkárosultaknak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes augusztus 25-én azt követően, hogy Vasile Blaga belügyminiszterrel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ számos kormányzati tisztségviselőjével és parlamenti képviselőjével az udvarhelyszéki árvíz sújtotta településeken tartott helyszíni szemlét. A kormányzati politikusok Farkaslakán, Székelyudvarhelyen, Malomfalván, Kobátfalván, Szentléleken és Galambfalván tekintették meg a bekövetkezett károk mértékét. A kormány képviselői jelentős támogatást, gyors és összehangolt kormányzati segítséget helyeztek kilátásba. Markó bejelentette, a kormány több milliárd értékű gyorssegélyt, építőanyagokat és kárelhárítási berendezéseket küld az érintett településekre. Elégtétellel állapította meg, hogy a székelyföldi közösségekben változatlanul erős az összefogás, a szolidaritás, hiszen az említett falvakban az emberek mindenhol azonnal nekiláttak a károk helyreállításához. Vasile Blaga belügyminiszter bejelentette, az állami alapból a következő napokban jelentős mennyiségű élelmiszert küldenek a térségbe, a házukat elvesztett családok pedig kezdetben mintegy 10 millió lejes szociális gyorssegélyben részesülnek. /Miniszterek az árvíz sújtotta székely településeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2005. szeptember 2.

Ami a verespataki aranybánya-beruházás környezeti engedélyeztetésével kapcsolatban Romániában történik, az nemcsak a román törvényeknek, hanem az európai jognak is megfelel – mondta Sulfina Barbu román környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter szeptember 1-jén, a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter kifejtette: a hatásvizsgálat szempontjainak kialakításánál a magyarországi javaslatokat is figyelembe vette a román minisztérium. Sulfina Barbu megköszönte a romániai árvízvédelemben nyújtott magyar részvételt. /Ülésezett a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2006. február 6.

A sokat vitatott verespataki aranykitermelés projektjét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szakemberei a napokban a helyi és a központi média munkatársainak is bemutatták. Az RMGC szerint, amennyiben idén megkapják a környezetvédelmi engedélyt, 2007-ben elkezdhetik a munkálatokat. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter szerint a környezetvédelmi engedélyt csak akkor kaphatja meg a projekt, ha tisztázzák a bánya leendő területének tulajdonjogát, és biztosítják a szaktárcát, hogy a bányászat nem okoz majd környezeti károkat. A verespataki bányaprojektet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a Jogforrás Központ felszólította a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy függessze fel a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárását. A 80 százalékban kanadai érdekeltségű bányavállalat eddig több mint 35 millió dollárt fordított geológiai tanulmányokra és 9 milliót történelmi feltárásokra. Verespatakon a magyaroknak nehezen szólalnak meg anyanyelvükön. Pálfi Árpád unitárius tiszteletes, aki az utóbbi 17 évben talán kétszer temetett magyarul, románul prédikál. Magyar óvoda és iskola nincs a településen. Verspatakon 21 unitárius, egyetlen református és mintegy 60 katolikus él, tájékoztatott a lelkész. Az egyházfők egyezséget kötöttek arra vonatkozólag, hogy amíg az utolsó hívő nem távozik, nem állnak szóba a bányatársasággal – mondta Pálfi tiszteletes. Verespatak 960 házának 40 százalékát az RMGC már felvásárolta. /T. A.: Aranyláz kanadai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2006. február 16.

A környezetvédelmi tárca nem foglalhat egyelőre állást a verespataki aranybánya-projekt mellett vagy ellen, mert azt a tervben érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) még nem mutatta be, s a kanadai-román cég a tervek elbírálásához szükséges környezeti hatástanulmányt sem nyújtotta be – közölte sajtóértekezletén Sulfina Barbu szakminiszter. /Verespatak esélye 50 százalékos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2006. február 22.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága február 21-i, brüsszeli ülésén Hegyi Gyula, a bizottság MSZP-s tagja hangsúlyozta, hogy az EU környezetvédelmi normáival ellentétes romániai verespataki aranybánya-beruházást meg kell akadályozni. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy soron következő ülésükre meghívják Sulfina Barbu román környezetvédelmi minisztert, hogy számoljon be a verespataki beruházás körüli helyzetről. /Brüsszelbe rendelik Sulfina Barbut. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2006. április 8.

Románia segítséget ajánlott fel a Magyarországon levonuló rendkívüli árhullámok elleni védekezéshez, erről az ország nevében Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter telefonon tájékoztatta magyar kollégáját, Persányi Miklóst. Persányi Miklós megköszönte a felajánlást, hozzátette, hogy jelenleg nincs szükség külső segítségre. Persányi Miklós ugyanakkor arra kérte Sulfina Barbut, hogy a két ország között meglévő határvízi egyezményben meghatározott, úgynevezett közös érdekeltségű sávokat terjesszék ki a magyarországi folyókat tápláló romániai vízgyűjtő területekre. Ez a lépés azért lényeges, mert így a magyar vízügyi szakemberek folyamatosan információkat kapnának az érintett térségek vízrajzi és csapadékhelyzetéről, ennek segítségével pedig gyorsabban és hatékonyabban lehetne felkészülni az esetleges újabb árhullámokra – hangsúlyozza a közlemény. /Románia kész árvízi segítséget nyújtani. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2006. április 22.

Viszonylag javul az árvízhelyzet Romániában, a veszély még nem múlt el, különösen a Duna-deltában. A hatóságok újabb „irányított elárasztással” készülnek megelőzni az árvíz okozta nagyobb pusztítást. A helyzetről közösen számolt be Vasile Blaga belügy- és Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter. Blaga elmondta: jelen pillanatban az ország tizenkét megyéjét érinti az árvíz, 146 helységben vált súlyossá a helyzet, 797 lakóházat árasztott el a folyó, 217 épület leomlott, további 120 házat fenyeget az összeomlás. Eddig 5430 embert kellett kitelepíteni. Az evakuálást nehezíti, hogy az emberek egy része nem hajlandó engedelmeskedni a kiköltözésre vonatkozó felszólításnak. /ok helyen fenyeget a gátszakadás. Veszélyben az erdélyi folyók is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ / Valóságos ostromállapot alakult ki a Dunával határos romániai megyékben a gátak gyatra állapota és a belső folyóvizek egyidejű áradása miatt. A Duna Dolj megyei szakaszán a legkritikusabb a helyzet. A hatóságok elrendelték a legválságosabb bistreti térségben lévő falvak mintegy tízezer lakosának kitelepítését. /Ostromállapot a Dunával határos megyékben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

2006. május 6.

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága május 24-én Brüsszelben meghallgatta Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter asszonyt, a testület több tagja felszólalt a verespataki bányaberuházás ellen. A miniszter asszony nem adott egyértelmű választ a Verespatakkal kapcsolatos kérdésekre. Azt hangsúlyozta, hogy a beruházás környezeti hatásait jelenleg szakértők vizsgálják. /EP-képviselők Verespatak ellen foglaltak állást. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2006. június 20.

A Rosia Montana Gold Corporation beadta a környezetvédelmi hatástanulmányt a verespataki bányaberuházással kapcsolatban, közölte Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter levélben Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszterrel. A hatástanulmányt a román fél CD-n is elküldte Magyarországnak. A minisztérium a közeljövőben lakossági fórumot kíván szervezni Magyarországon az ügy kapcsán. /Verespatak – megvan a hatástanulmány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2006. július 12.

Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter mindaddig nem hajlandó közzétenni hivatalos álláspontját a verespataki aranykitermelés ügyében, amíg nem fejeződik be a kérdésről zajló nyilvános vitasorozat. /Sulfina Barbu nem nyilatkozik Verespatakról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2006. július 19.

Csendőrség oszlatta szét július 18-án Bukaresten a Greenpeace környezetvédelmi szervezetnek a Környezetvédelmi Minisztérium előtt másfél órán át tüntető romániai, magyar és osztrák aktivistáit. A zöldek az ellen tiltakoztak, hogy Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter nem állította le a verespataki aranybánya szerintük törvénytelen engedélyeztetési folyamatát. A zöldek szerint a verespataki aranybánya-projekt legproblémásabb eleme, a 600 hektár kiterjedésű cianidos ülepítőtó. A zöldek szerint a karhatalom erőszakosan lépett fel akciója során. A romániai tüntetőkre ötezer lej értékű bírságot róttak ki, a külföldi aktivistákat az idegenrendészetre szállították, a csendőrség közlése szerint őket is megbírságolják az engedélyezetlen demonstrációban való részvételért. /B. J. I.: Bekeményített a Greenpeace. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2006. július 21.

Nem enged a környezetvédelmi tárca a Greenpeace és a hazai zöldszervezetek nyomásának, és nem függeszti fel a verespataki aranybánya-beruházás környezeti hatástanulmányának jóváhagyási procedúráját – közölte Bukarestben Sulfina Barbu, a tárca vezetője. /Megállíthatatlan a verespataki bányaterv jóváhagyása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2006. szeptember 16.

Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt nyilatkozta: nincs időponthoz kötve a verespataki bányakitermeléshez szükséges környezetvédelmi engedély kibocsátása. A minisztérium a környezetvédelmi hatástanulmány kiegészítése után fog nyilatkozni. /Környezetvédelmi engedély bármikor? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2006. október 7.

Nagyváradon ülésezett a román–magyar környezetvédelmi vegyes bizottság, melyen részt vett Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter és román kollégája, Sulfina Barbu is. Persányi elmondta: Románia számára okozhatják a legnagyobb károkat a verespataki aranybányaterv környezeti gondjai, de Magyarországnak is kiemelkedő érdeke, hogy a határon semmilyen szennyeződés és ne jusson át. /B. T.: Verespatak: Romániának kockázatos az aranybánya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2008. július 29.

A heves esőzések miatt július 26-án átszakadt a borsabányai Remin bányacég derítőjének a gátja, aminek következtében hatalmas mennyiségű, nehézfémeket tartalmazó zagy és esővíz zúdult a derítőbe. A második gátszakadás elkerülése érdekében a szakemberek egyik helyen megnyitották a gátat, hogy az ülepítőben lévő esővíz befolyhasson a közelben lévő Csiszla patakba. Ekkor jelentős mennyiségű nehézfémtartalmú zagy jutott a patakba, amelyik a Visó folyón keresztül a Tiszát is mérgezi. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint a szennyezés nem jelentős, mert az áradásokkal járó nagy vízhozamnak köszönhetően a méreg jelentős mértékben felhígul, amire a Tiszába ér. Mindössze néhány órával a borsabányai gátszakadás előtt, Sulfina Barbu volt román környezetvédelmi miniszter élesen bírálta utódját, az RMDSZ-es Korodi Attilát, valamint a román kormányt, amiért a verespataki bányaberuházás engedélyezését elnapolta. Borsabányán hasonló baleset 1997-ben történt, akkor is derítő gátja védte meg a települést attól, hogy több millió tonnányi iszapos meddő rázúduljon a településre, illetve hogy beömöljön a Visóba, s azon keresztül a Tiszába. 2000 márciusában szintén Borsabányán történt gátszakadás mérgezte meg nehézfémekkel a Tiszát. /T. Sz. Z. : Gátszakadás és szennyezés Borsabányán. Nehézfémes zagy jutott ismét a Visóba és a Tiszába. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2009. november 2.

A múlt héten lezajlott parlamenti meghallgatások alkalmával a honatyák több miniszterjelöltet is megkérdeztek a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontjáról. Sulfina Barbu (D-LP), akit a környezetvédelmi tárca élére javasoltak, kijelentette: a beruházásban érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által a szaktárcához benyújtott környezeti hatástanulmány nem bizonyítja a környezetvédelmi normák tiszteletben tartását. A szakbizottságtól negatív véleményezést kapott Barbu. Negatív véleményezést kapott Theodor Paleologu is, aki szerint a verespataki bányaprojekt kérdését a teljes kormánynak és a parlamentnek együttesen kell eldöntenie. Traian Basescu államfő szerint, ha a bányaterv megvalósul, meg kell menteni a térség régészeti leleteit és kulturális örökségét. /Kampánytémává vált Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998