udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Surányi György

2000. május 23.

Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ küldöttsége /Magyar Bálint pártelnök, Szent-Iványi István, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke, Rajk László országgyűlési képviselő, Ara-Kovács Attila, a Szabaddemokrata Hírlap főszerkesztője és Udvarvölgyi Zsolt, az alakulat külügyi referense/ erdélyi körútra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, találkoztak Kapy István alpolgármesterrel, az RMDSZ megyei elnökével, majd a Bihari Napló szerkesztőségének vendégei voltak. Magyar Bálint kifejtette, hogy sok tekintetben elégedetlenek Orbán Viktor kabinetjének működésével. Szerinte a kormány egyre több hatáskört próbál megszerezni, nem egy esetben úgy, hogy személycserék révén igyekszik saját álláspontját érvényre juttatni. Említette a Surányi György jegybanki elnök ellen a szakminiszter által indított támadást. Szent-Iványi István a státustörvény kapcsán azt mondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban távolról sem zajlott le olyan mértékű munka, mint amilyenről a magyar kormánykörök beszámolnak; szerinte teljesen kidolgozatlan még a jogszabálytervezet, és a bizottsági munkában inkább a határon túli magyar szervezetek s a magyarországi ellenzéki pártok képviselői vesznek részt, a kormányalakulatok reprezentánsai viszont kevésbé. Az SZDSZ szerint a Fidesz a határon túli magyar szervezetekkel fenntartott viszonyában megosztó módszerekkel él, kialakította saját klientúráját. A szabad demokraták is Románia mihamarabbi uniós csatlakozását látnák a legüdvösebbnek hosszabb távon, a korábbi magyar csatlakozás számunkra negatív következményeit (schengeni egyezmény alkalmazása) pedig a Romániával szembeni vízumkényszer mihamarabbi eltörlésével vélik semlegesíthetőnek. /SZDSZ-vezérkar a Naplónál. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./ Markó Béla szövetségi elnök máj. 22-én, Marosvásárhelyen fogadta az SZDSZ küldöttségét. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a találkozó során a felek megállapították, jók, zavartalanok az RMDSZ és az SZDSZ közötti kapcsolatok. A közeljövőben, a magyarországi parlamenti pártokkal sorra kerülő találkozók célja megerősíteni ezeket a kapcsolatokat, ennek szellemében kerül majd sor a Független Kisgazdapárt küldöttségének látogatására is. A megbeszéléseken az RMDSZ képviselői a szövetség választási előkészületeiről tájékoztatták a vendégeket, majd eszmecserét folytattak a készülő státusztörvényt érintő kérdésekről. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke elmondta: az SZDSZ számos politikusa ápol szoros kapcsolatokat az RMDSZ-szel és erdélyi magyar személyiségekkel. Az SZDSZ nagyra értékeli az RMDSZ vezetésének felelős és bölcs politikáját. A státusztörvénnyel kapcsolatban Magyar Bálint kijelentette: szerencsésebb lett volna, ha a jelenlegi magyar kormány előre kidolgozott volna egy konkrét, megvalósítható intézkedéseket tartalmazó tervet, ezáltal elkerülve azt, hogy a magasfokú érdeklődés nyomán túlzott illúziókat keltsenek a határon túli magyarságban. A magyar állam támogatása elsősorban a kisebbségi magyarok életkörülményeinek javítását kellene hogy szolgálja, annak érdekében, hogy a határon túli magyarok otthon találják meg a boldogulásukat - mutatott rá. Az SZDSZ álláspontja ugyanakkor az, hogy a támogatásokat érintő döntésben ne a magyar kormány, hanem az illető magyar kisebbség legitim szervezetének álláspontja legyen a meghatározó. Ezt kell maximálisan tiszteletben tartanunk - mutatott rá Magyar Bálint. Az SZDSZ küldöttsége találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, majd értelmiségi találkozón vett részt a Bernády Házban. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 23. - 1727. sz./

2009. március 25.

Surányi György, a magyar jegybank volt vezetője tűnt az MSZP és az SZDSZ közti egyeztetések után legesélyesebbnek arra, hogy az MSZP konstruktív bizalmatlansági indítványa után felváltsa Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. Az MSZP és a liberálisok huszonnégy óra alatt kétszer is tárgyalóasztalhoz ültek, de a sajtónak csak annyit mondtak: kizárják az MSZP– SZDSZ koalíció létrejöttét. Surányi György azt mondta: csak feltételekkel vállalná el a miniszterelnöki posztot; garanciát szeretne kapni arra, hogy az új kabinet nem lesz a pártok céltáblája. A Fidesz továbbra is kitart az előrehozott választások mellett. Szerintük a válság megoldására csak egy új választáson megszavazott új kormánynak van esélye, a mostani kormánypárt, az SZDSZ és az MDF egy része közötti esetleges megegyezéssel csak illegitim, ingatag és gyenge kabinet jöhet létre, ezért meg kell oldani, hogy olcsón, az EP-választással együtt le lehessen bonyolítani az országgyűlési választást is. /Surányi az esélyes Gyurcsány-utód. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2009. március 30.

Gyurcsány lemondása és a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bedobása a politikai köztudatba sejtette, hogy a magyar miniszterelnök, az MSZP elnöke pályája végéhez közelít. Először úgy tűnt, ellenőrizni tudja az eseményeket. Terve azonban nem sikerült, a napok élénk miniszterelnök-kereséssel teltek, majd Surányi Györgytől Békesi Lászlóig többen kijelentették, a szocialisták tákolmány programját nem vállalják. Az SZDSZ háromszázalékos, de újabb koalícióra bármikor kész pártként ismét királycsináló akar lenni, bedobta: számára elfogadható lenne Bokor Lajos volt pénzügyér, az MDF európai parlamenti listavezetője is. Azonban elutasítást kaptak. Mindeközben Sólyom László államfő, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is kimondta: az ország jelenlegi helyzetében a döntést a nép elé kell vinni, azaz előrehozott választásokat kell tartani. Gyurcsány és köre, no meg a cselédsajtójuk hevesen tiltakozott. Azután Suchman Tamás, a szocialisták egyik ismert figurája közölte: a pártnak új elnököt kell választania, mivel Gyurcsány lejáratta magát. Erre Gyurcsány, aki a gyors véleményváltás nagymestere, bejelentette: lemond pártelnöki funkciójáról is. Azonban utódja kijelölésétől nem állt el, jelölte Bajnai Gordon ipari és gazdasági miniszter. Az MSZP rábólintott. Még az SZDSZ döntésére várnak. Ha az SZDSZ besorol Gyurcsány mögé, néhány hónappal meghosszabbítják Magyarország agóniáját. /Simó Erzsébet: Gyurcsány megbukott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998