udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 604 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-604
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sylvester Lajos

1995. június folyamán

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. február 10.

Febr. 10-én mintegy 40 ezer ember tüntetett Sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű oktatásért. Mindenki könyvet és égő gyertyát vitt a kezében. A Székely Mikó Kollégiumtól indult a tömeg. Végül Sylvester Lajos, az RMDSZ megyei vezetője mondott beszédet. /Mátyás Árpád: Békés tömegtüntetés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ A háromszéki magyarság állásfoglalása rögzíti, hogy anyanyelvi oktatást követelnek minden fokon, az óvodától a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemekig. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

1990. február 18.

Febr. 18-án Sepsiszentgyörgyön találkoztak a csángómagyarok. Kallós Zoltán és Erőss Péter után Duma Ioanel is elmondta elképzeléseit, többen hozzászóltak, így Nagy Emma, Csicsó Péter, Bernárd Antal, Farkas János és Nistor Tinca is. Megállapodtak abban, hogy a csángók a Sepsiszentgyörgyön székelő RMDSZ védnöksége alatt kívánják folytatni tevékenységüket. Harcolni kell a magyar nyelvű oktatás újraindításáért. Kétnyelvű újságot szeretnének indítani. A mostani találkozóra Pusztinából, Klézséről, Diószínből is érkeztek csángók. /Simó Erzsébet: A moldvai magyarok sepsiszentgyörgyi találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./ A találkozóra több mint 200 csángó jött el, jelen volt Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei vezetője és Erőss Péter, a Szórvány Bizottság elnöke is. Többen hangsúlyozták az anyanyelv szabad használatának jogát, az anyanyelvi oktatás visszaállításának szükségességét. /Mátyás Árpád: "Mű nem csak csángók, többek vagyunk: magyarok." Moldvai csángó magyarok tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ A kisebbségellenes erők a Sepsiszentgyörgyre érkező csángók egy csoportját eltérítették, a stadionban hívták őket, ahol Duma Ion hamis jelszavakkal akart hatni: "Se román csángó, se magyar csángó ne, hanem csángók legyünk!" "Román iskolába tanuljunk, de ne legyen románosítás!" Azonban a stadionban gyülekezők is észrevették, itt valami nincs rendben, ezért a többiek után mentek, Erőss Péter csoportjához csatlakoztak. Itt az igazságot keresők hangja dominált. Több felszólaló hitet tett hovatartozása mellett: "...csángó-magyarok vagyunk. Õsi nyelvünk a magyar." - mondta az egyik. "Hozzunk létre egy társulatot az RMDSZ mellett" /Csicsó A., Lujzikalagor/. - "Aki úgy érzi, hogy a helye mellettünk van, csatlakozzék." - szólított fel Erőss Péter. "A központ ne Bákóban, hanem Sepsiszentgyörgyön legyen. Itt van több elszármazott értelmiségi" - javasolta Farkas József Klézséről. Elhatározták, hogy márc. 11-én újra találkoznak. /Szabó M. Barna: A csángókról szórul-szóra. = Hídfő (Székelyudvarhely), márc. 12. - 4. sz./ A román tévében egy fiatalember románul és magyarul is megszólalva kérte, hogy a csángók jöjjenek el Sepsiszentgyörgyre. Több településről érkeztek a megbeszélésre. Sylvester Lajos írta, hogy az RMDSZ szórványügyi bizottsága felkarolta a találkozót. Többn kérték nyelvtanfolyamok szervezését. A pusztinai Erős Ferenc mondta: "Amíg eljő a magyar nyelv, legyen tévéiskola." /Sylvester Lajos: Csángó magyarok Háromszéken. = A Hét (Bukarest), márc. 1./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 27.

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1990. április 4.

Ápr. 4-én többezren állták körül Csomakőrösön és Kovásznán Kőrösi Csoma Sándor szobrát. Orbán Áron Kőrösi Csoma Sándor-szobra évekig állt egy udvaron. Amikor végre felállíthatták, akkor Csomakőrös és Kovászna versengett, hova kerüljön a szobor. Király Károly Sylvester Lajost kérte, javasoljon valamit, hogy lehetne eldönteni a vitát. Mindkét hely megérdemelne egy szobrot, de hát egy időben nem lehet két szobrot avatni. Király Károly mégis úgy döntött, legyen két szobor. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-szobrot Jecza Péter szobrászművész alkotta meg. Nagy esemény a mostani koszorúzás, utoljára 1984-ben koszorúztak, lett is baja belőle Knott László tanítónak és másoknak. A kultúrotthon kis zugában és a templomban dugdosták a Kőrösi Csoma Sándor-emlékeket. /Sylvester Lajos: Újjászülető ünnepeink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

1990. április 12.

A háromszéki Mikes Kelemen Emlékbizottság Farkas Árpád elnökletével tartott ülésén elhatározta, hogy névadójuk születésének háromszáz éves évfordulóját okt. 20-21-én ünnepli Zágonban és Sepsiszentgyörgyön. Erre az alkalomra neves hazai és külföldi Mikes-kutatókat hívnak meg. A háromszéki Mikes Kelemen Egyesület országos szoborpályázatot ír ki egy-egy Zágonban, Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceumban és Kolozsváron felállítandó szoborra. A szobor és az ünnepség anyagi kiadásainak fedezésére alapítványt hoztak létre. /Sylvester Lajos: Mikes-évforduló.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

1990. május 31.

A hatvanas évek végén több háromszéki faluban művelődési egyesületet hoztak létre, Kisbaconban a Benedek Elek Művelődési Egyesületet, Zágonban a Mikes Kelemen Művelődési Egyesületet, Csernátonban a Bod Péter Művelődési Egyesületet. Élénk művelődési élet zajlott az egyesületekben. A diktatúra szétverte ezeket a kis közösségeket. Idén újra létrejöttek az egyesületek, így Csernátonban már jan. 10-én postázták a Bod Péter Művelődési Egyesület alapszabályzatát, ugyanezen a napon készült el Torján az Apor Péter Művelődési Egyesület szándéknyilatkozata. Február elején pedig megalakult a Háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület programtervezete, az elnök Farkas Árpád. Mindezek mutatják, hogy az RMDSZ kongresszusán elfogadott kisebbségi önszerveződés nem óhaj, hanem társadalmi tapasztalat. /Sylvester Lajos: Közművelődés ? egyesület ? autonómia. = A Hét (Bukarest), máj. 31./

1990. október 24.

Az RMDSZ vízszintes építkezésű sejtrendszere: a szakmai érdekképviseleti szervek. Ezt a szerveződést az RMDSZ-re nehezedő feladathalmaz teszi szükségessé. Ez a szervezés a következő alapfunkciókat biztosíthatja: szervezési és dokumentációs; politikai /horizontális kapcsolat a Kisgazdapárttal, a Kereszténydemokrata Párttal, MISZSZ-szel stb./; gazdasági és kereskedelmi funkciókör /ipari munkásság, mezőgazdaság, kisipar, vállalkozók, kereskedelem, bank, pénzügyek/; tömegtájékoztatás /Romániai Magyar Újságírók Egyesülete/; kultúra /horizontális szerveződés: EMKE/; vallás /horizontális szerveződés: püspökségek/; tanügy, tudomány /horizontálisan: EMT, Bolyai Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Zenetársaság, Iskola-bizottság/; környezet- és műemlékvédelem /horizontálisan: Erdélyi Kárpát Egyesület, Kelemen Lajos Társaság/; szociális és egészségügyi kérdések /horizontálisan: Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége/; nő- és családvédelem, ifjúsági kérdések /horizontálisan: a majdan megszervezendő nőmozgalom, cserkészek/; etikai; jogi funkciókör. /Sylvester Lajos: Vízszintes építkezésű sejtrendszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

1991. április 20.

Brassóban ápr. 20-án újjáalakult a magyar művelődési egyesületeket és társaságokat tömörítő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Dávid Gyula, ügyvezető alelnök: Sylvester Lajos. Az EMKÉ-nek 14 szakosztálya van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23.; Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

1991. július 24.

A Háromszék napilap adott tájékoztatást a Zengő Nyíl röplapról, amelyet Kovászna megyében terjesztenek. Ez a röplap a székely szupremációt szorgalmazza, támadja az RMDSZ-t és bejelenti, hogy a Székely Demokrata Párt alakító bizottságának álláspontját tartalmazza, melyet egy eddig ismeretlen személy, G. Borbély Levente írt alá. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ Zengő Nyíl A kétoldalas röplap rovásírásos feliratot is tartalmaz, dátuma: 1991. július. A Zengő Nyíl a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottságának kiadványa, G. Borbély Levente adta ki. Megtudhatjuk belőle, hogy 1991. április 18-án alakult meg Székelyudvarhelyen a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottsága. Szinte mindenkit árulónak tartanak, Magyari Lajost, Sylvester Lajost, Fülöp Lajos múzeumigazgatót is. Az RMDSZ-t kriptokommunista szervezetnek minősítik. A zavaros szöveg végén egyetlen név szerepel, G. Borbély Leventéé.

1992. január 7.

A madéfalvi veszedelem évfordulójára emlékeztek jan. 7-én a székelyföldi településen. Madéfalván az emlékmű előtt lezajlott tízezres nagygyűlésen beszédet mondott Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Sylvester Lajos a székelység nevében, majd a csángók képviselője. Az emlékművet megkoszorúzták az RMDSZ nevében, továbbá a Hargita megyei prefektúra, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, valamint magyar nagykövetség képviselői is. Az ökumenikus istentiszteletet dr. Jakubinyi György segédpüspök celebrálta, ahol felolvasták Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Tőkés László püspök üzenetét. /Népszabadság, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1993. január 6.

Lészpeden százan aláírtak egy kérvényt: szeretnék, ha gyermekeik néhány órát magyarul tanulhatnának az iskolában. Nincs akadálya, nyilatkozta a minisztériumi felelős a román tévé magyar adásában. Ennek ellenére nem kapták meg az engedélyt. Lészpeden Fehér Katalin munkásnő lakásán tizenkét, Fazakas József, szintén otthonában negyven gyermeket tanít magyarul írni, olvasni. Fehér Katalin elmondta, hogy kis gyermekcsoportját meghívták Borszékre kirándulni, útjukat a borszéki plébánia fizette. Bákó megyében kellene a csángó értelmiségi sejteket kiépíteni, állapította meg Sylvester Lajos, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület /EMKE/ ügyvezető igazgatója, de nincs helyben magyar értelmiség. A legértelmesebb csángó gyermekeket elhozzák Sepsiszentgyörgyre tanulni, külön foglalkoznak velük. Nem sajnálni kell a csángókat, hanem segíteni, vallja Ősz Erőss Péter, a csángó szövetség vezetője. /Tóth Erzsébet: Lesz-e magyaróra Lészpeden? = Magyar Nemzet, jan. 6./

1993. május 13.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Markó Béla RMDSZ elnök a közelmúltban háromszéki körúton vettek részt. Útjuknak az volt a célja, hogy az RMDSZ-ben teljes súlyával még nem jelen levő székelység nagyobb részt vállaljon a politizálásból. A székelység olyan többségben él, mondta Tőkés László püspök, hogy nincs benne veszélyérzet. Nem ismerik föl, hogy milyen fontos volna az önszerveződés. A széki öntudat tovább éltet egy tradicionális megosztottságot is. A Hargita megyei székek között ellentét van, pedig éppen a székek erejét kellene felszínre hozni. /Sylvester Lajos: Tőkés László püspök a háromszéki tapasztalatokról. = Új Magyarország, máj. 13./

1993. május 23.

Máj. 23-án ünnepélyesen leleplezték Sepsiszentgyörgyön Mikes Kelemen szobrát a róla elnevezett líceum előtti parkban. A szobor a kézdivásárhelyi Vetró András műve. Sok ember és több vállalat összefogásával készült el a szobor alapzata és az öntése. /Sylvester Lajos: Nem bujdosik többé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22., Mikes Kelemen-szobor Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

1993. május 25.

A múlt héten Kolozsvárott és Sepsiszentgyörgyön megalakultak a leendő Erdélyi Falufejlesztő Társaság területi csoportjai, megválasztották mindkét városban az ideiglenes intézőbizottságot. A háromszéki területi csoport vezetője Orbán Miklós agrármérnök, a sepsiillyefalvi LAM Alapítvány kuratóriumának tagja. Az egyesület alakuló ülésén jelen volt a magyarországi Falufejlesztő Társaság részéről Kemény Bertalan agrármérnök. Magyarországon falugondnokok vannak és az aprófalvakban a minisztérium kisbuszokat működtet, ezek viszik a gyerekeket iskolába. Célszerű lenne a falugondnoki hálózatot az erdélyi kis falvakban is létrehozni. Erdélyben a falvak elszigetelődése, pusztulása felgyorsult. Modell értékű viszont az illyefalvi mezőgazdasági alapítvány, a LAM, amely felkarolja a Háromszéken gazdálkodni akaró fiatalok ügyét. /Sylvester Lajos: Erdélyi falufejlesztő egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

1993. július 6.

A Cimbora egy ideig Bukarestben jelent meg, majd Sepsiszentgyörgyön a Trisedes Press áldozatvállalásával újból kiadták. Jelenleg nehézséget okoz, hogy sok helyen nem veszik meg a lapot, egyes iskolákból visszaküldik a példányokat. Szükség van erre a gyermeklapra. /Sylvester Lajos: Cimborák hazatoloncolása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1993. július 10.

Töttösy Istvánné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a Kárpát-medence tájain, főleg oktatási rendezvényeken gyakran megfordul. Elmondta, hogy 1985-ben készített bölcsészdoktori disszertációja a Romániai Magyar Népi Szövetség története volt, abban is központi kérdés volt az erdélyi magyar oktatásügy. Amikor 1990-ben a minisztériumba került, arra gondolt, hogy kötelesség határtól függetlenül nyelvhatárban, kultúrhatárban, nemzeti összetartozásban gondolkodva segíteni, hogy megmaradjon a magyar nyelv a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer erdélyi tanul magyarországi egyetemeken, rajtuk kívül egyre több szakközépiskolás is itt tanul, mert otthon a szakoktatás csak államnyelven lehetséges. Szinte minden magyarországi egyetemen és főiskolán tanulnak erdélyiek, többen vannak Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Az erdélyi egyetemistáknak mintegy fele Budapesten tanul. Magyarország nem készült fel arra, hogy ennyi erdélyi fog itt tanulni, nem volt elegendő kollégiumi férőhely. Nagyon gyorsan kellett kollégiumot teremteni. A sebtében kialakított kollégiummal sokan elégedetlenek voltak. A határon túli magyar főiskolások taníttatása 127 millió Ft-ba kerül, ez benne van a költségvetésben. Az erdélyi egyetemisták nagy többsége nem akar hazatérni. A jövőben csak húsz erdélyi diákot vesznek fel magyarországi egyetemekre, viszont posztgraduális képzést biztosítanak. Eddig a Bolyai Társaság ajánlás alapján kaphattak ösztöndíjat a Magyarországon tanuló egyetemisták, ez most változik, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is bevonják a döntésbe. Eddig mindent pénzt elvitt az egyetemisták képzése, posztgraduális képzésre nem futotta. Mostantól ezt is lehetővé teszik, mintegy 140150 jelentkező számíthat kérése elfogadására, három hónaptól egy évig terjedő támogatást kaphatnak. /Sylvester Lajos: Erdélyi diákok ? "odaát". Beszélgetés dr. Töttösy Istvánnéval, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának főosztályvezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

1993. július 27.

Az erdélyi magyar pedagógia történetében páratlan rendezvénysorozatot jelent a Bolyai Nyári Akadémia. Július végén Erdély számos városában /Csíkszereda, Gyergyószárhegy, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad/ zajlott a magyar pedagógusok továbbképzése, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Sepsiszentgyörgyön például a fizika, kémia és matematika tanárok /összesen 174-en/ gyűltek össze, köztük voltak felvidékiek és vajdaságiak is, egy hét alatt 78 főiskolai és egyetemi tanár előadását hallgathatták. Az erdélyieken kívül Budapestről, Nyíregyházáról, Sopronból, Miskolcról, Szegedről érkeztek előadók. Nemcsak tanárok érkeztek, eljött többek között Baranyi Károly miniszteri tanácsos, Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az MTA alelnöke is. Az előadó tanárok önzetlen támogatását jelzi, hogy saját költségükön érkeztek, előadásukért semmit nem fogadtak el. Az előadásokat tájismeretei rendezvényekkel, kirándulásokkal egészítették ki. /Sylvester Lajos: Bolyai Nyári Akadémia. Hivatásébresztő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

1993. július 27.

Sylvester Lajos két dokumentum értékű anyagról ejtett szót. Az egyik Tőkés László püspök dokumentációja az etnikai tisztogatás értelmezésével kapcsolatban. Tőkés László hivatalos adatok sorát vonultatta föl az erdélyi magyarság helyzetéről, a nemzetközi fórumok és a közvélemény tájékoztatására. Az oktatással kapcsolatos rész szerint a magyar gyermekek 31 százaléka nem tanulhat anyanyelvén. A líceumi oktatásban a tanulók 60,4 százaléka, a szakmai oktatásban mindössze 27,7 százaléka tanul anyanyelvén. A másik dokumentum szerint a Neptunon történt tárgyaláson elhangzott a senkire nézve nem kötelező megállapítás, hogy módosítani kell az oktatási kormányhatározatot, mely szerint csak a román iskolákra érvényes az, hogy azokon a településeken, ahol tíznél kevesebb tanuló él, a magyar iskolákban román osztályokat kell létrehozni. A mostani elhatározás szerint ez fordítva is igaz lesz, tehát a tíznél kisebb létszámú román iskolákban magyar osztályokat is létre lehet majd hozni. Az egyeztetés további pontja szerint az I-IV. osztályban a tanulók anyanyelven tanulhatják a földrajzot és a történelmet. A PER résztvevői megállapodtak, hogy az egyetemen 300 helyet elkülönítenek a magyar tanárképzés megoldására. /Sylvester Lajos: A hatalom hitele. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

1993. szeptember 10.

Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

1993. december 4.

Illyefalván a Keresztyén Ifjúsági Központban dec. 2-4-e között rendezték meg az erdélyi magyar alapítványok második találkozóját. Előzetesen 71 alapítvány jelentkezett, végül 41 alapítvány és egyesület képviseltette magát. Megvitatták a szponzorizálási törvénytervezetet, az alapítványok anyagi hátterének biztosítását és célszerű felhasználását, szabályozták a dokumentációs és tájékoztatási iroda tevékenységét. A találkozón részt vett Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke is. A megjelentek elhatározták, hogy kötetben megjelentetik az erdélyi magyar alapítványok és egyesületek név- és címtárát. /Sylvester Lajos: Erdélyi magyar alapítványok értekezlete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

1994. február 2.

A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület, támogatva a Volt Hadifoglyok Szövetségének kezdeményezését, közvetít és közreműködik a második világháborúban a Kárpátokban és másutt elpusztult katonák, munkaszolgálatosok emlékműveinek tervezésében és kivitelezésében. Kérnek mindenkit, hogy az elesett katonák személyi adatait, csapattestük megnevezését, elhalálozási helyét és körülményeit, nemzetiségét és állampolgárságát juttassa el az egyesületnek. Az egyesület a Volt Hadifoglyok Szövetségével együtt az Úz völgyébe, Katrosába, a Bereck és Ojtoz közötti Mogyoróstetőre, a Nyergestetőre és a sepsiszentgyörgyi temetőbe kíván emlékművet, emlékoszlopot állítani. Az adományokat Sepsiszentgyörgyre, a Gábor Áron utcai székházba várják, adta hírül a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület elnöke, Sylvester Lajos és titkára Kiss Jenő. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

1994. október 22.

Okt. 21-22-én tartották a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlését. Csoóri Sándor elnök megnyitója után Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke kitért arra, hogy nem szabad megkerülni a határon túli magyar szervezetek belső feszültségeit, meg kell vitatni az autonómiatörekvéseket is gátló ellentéteket, és kísérletet kell tenni ezek megoldására. A közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök, aki beszédében hangsúlyozta: Egy pillanatig sem hagyjuk cserben a határokon túl élő magyarságot. Hozzátette, hogy a Duna Televíziót nem akarja megszüntetni a kormány. Tabajdi Csaba politikai államtitkár azon a véleményen volt, hogy a határon túli magyar kisebbségek képviseletében folyamatosnak kell lennie a kormánypolitikának, ez a terület nem lehet pártharcok színtere. Tőkés László püspök Magyarország határain túlmutató nemzetpolitikáért szállt síkra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25., Magyar Nemzet, okt. 22./ Az MVSZ közgyűlésére 27 országból érkezett 236 szavazati és tanácskozási joggal rendelkező küldött. Tabajdi Csaba államtitkár hangsúlyozta, hogy a mindenkori magyar kormány felelős a határon kívül élőkért, és a szomszéd országokkal való viszony normalizálása azt jelenti, nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött. Nekünk trianonokat kellett elviselnünk, a szomszédainknak csupán a demokráciát kellene elviselniük. Vitát váltott ki az államtitkárnak az a megállapítása, hogy a magyar költségvetés 0,62 százalékát fordítják a határon túliak megsegítésére, és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. Egyes hozzászólók szerint ennek tízszerese is kevés lenne. Király Károly arra figyelmeztetett, hogy az alapszerződés ne keltse a megalázkodás érzetét, mert az gerjeszti az étvágyat. Erre ural, hogy a román parlamentben többször elhangzik: "a Dnyesztertől a Tiszáig" terjednek - képletesen - az ország határai. Király Károly a magyar bank létrehozását sürgette. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke a tulajdonról szólt: ha az elrabolt egyházi és világi tulajdont visszakapnák, megszervezhetnék önfenntartásukat. Tőkés László a nemzetpolitika szükségességéről beszélt, a magyar érdekek képviseletéről. Megbékélést karunk, de nem bármi áron, mondta. /Sylvester Lajos: A Világszövetség erdélyi szemmel. = Magyar Nemzet, okt. 26./.

1995. február 18.

Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./

1995. november 25.

Nov. 25-én tartotta az alapításának 110. évfordulóját ünneplő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ tisztújító közgyűlését Kolozsvárott, több mint száz társszervezet képviselőinek jelenlétében. Az EMKE elnökévé választották Dávid Gyulát, ügyvezető elnök Kötő József lett, a regionális alelnökök: Muzsnay Árpád /Partium/, Tófalvi Zoltán /Közép-Erdély/, Matekovits György /Dél-Erdély/, Sylvester Lajos /székely székek, Barcaság, csángómagyarok/. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29., 672. sz./

1996. január 4.

Sylvester Lajos Raffay Ernő múlt évi, a Magyar Nemzet 1995. dec. 6-i számában megjelent írásából idéz: "Semmi jele annak, hogy Románia 77 éve tartó nemzetiségi politikája gyökeresen megváltozna, Magyarország tehát az erdélyi /és moldvai/ magyarság létének veszélyeztetése miatt is föl kellene vesse Erdély tisztességes területi megoszlásának kérdését. Természetesen békés úton, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ha létezik román-magyar történelmi megbékélés, az csak ezen a nyomvonalon képzelhető el." A megbékéléssel kapcsolatban a román álláspont az általánosságok szintjén mozog, mint mindig, nem tartalmaz jogi garanciát a kisebbség védelmére. A román gyakorlat a múltban is ez volt. Elég a második világháború utáni párizsi békeszerződés előtti időre gondolni: "a kisebbségi jogok milyen pazar kínálatát tették ki a politikai piacra", volt Nemzetiségi Statútum, Bolyai Tudományegyetem, voltak iskolák. - A trianoni tákolmányok mindenhol összeomlottak." Jobb volna, ha a román hatalom nem ódzkodna az autonómia, a kolozsvári konzulátus és az egyetemek visszaállításától, mert ha sokat farigcsálják a jogokat, az a hazai magyar emberekben másfajta gerjedelmeket ébreszt. "Kérni fogja a részt az egészből. Mi a mostani követeléseinkkel az egészet akarjuk együtt tartani. De ha részkérelmeinket is sokallják, akkor mondják meg mások, mit tegyünk, hogyan rendezzük közös dolgainkat?" /Sylvester Lajos: Lehetséges-e a megbékélés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./

1996. február 29.

Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, az EMKE könyvtári szakosztályának vezetője, a helyi megyei könyvtár könyvtárosa az összeállítója az Örökség és feladat /alcíme: Tanulmányok a romániai magyar könyvekről, könyvtárakról/ című kétszáz oldalas kiadványnak, egy árkosi könyvtárostalálkozó előadásait tartalmazó könyvnek. Megjelenését a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Kölcsey Alapítvány segítette. A kötetben Barta István emlékezik arra, hogy 1952 tavaszán pártutasításra szekerekre rakták Nagyajta olvasóegyletének teljes könyvállományát és irattárát, ömlesztve, és elvitték az egészet. Egy másik tanulmány a Damokosok családi könyvtárának és levéltárának elégetéséről számol be. Kiss Jenő Seres Ildikóval közösen állította össze a romániai magyar könyvtárosok névsorát és címjegyzékét, ez a könyv függelékében szerepel. Nem véletlen, hogy az EMKE könyvtári szakosztálya sepsiszentgyörgyi székhellyel működik. Könyvtárosképző szaktanfolyamokat szerveznek. A negyedéves Könyvesház szakfolyóiratot is ők adják ki. - Indokolt lenne lehetőséget találni a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár számítógépes felszerelésére. /Sylvester Lajos: Papírmúzeumok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-604




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998