udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szájer József

1999. március 6.

Márc. 5-6-án tartotta meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Reform Tömörülés RMDSZ-platform kongresszusát. A rendezvényre sok hazai és határon túli politikus elküldte személyes üzenetét a mintegy 60 kongresszusi résztvevőhöz. Németh Zsolt külügyi államtitkár levelében hangsúlyozta: " A magyar nemzetpolitikai stratégia célja, hogy a szomszédos országok magyar kisebbségei egyénileg és közösségként megőrizzék önazonosságukat, megmaradjanak és gyarapodjanak szülőföldjükön, ott, ahol több mint ezer éve élnek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az ötven évvel ezelőtti helyzethez hasonlította a romániai magyarság jelenlegi helyzetét: "akkori vesztünk sorsszerű volt... ez esetben viszont úgy ítélem, hogy alapvetően más a helyzet". Patrubány Miklós VET-elnök levelében a zsákutcába jutott RMDSZ-ről úgy vélte, hogy vissza kell állítani a szövetség becsületét. Dr. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Reform Tömörülés, hasonlóan a Fideszhez, egy fiatalabb politikusi nemzedék életszemléletét mondhatja magáénak. A rendezvényen a küldöttek megegyeztek abban, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszusra nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. Határozatukat azzal indokolják, hogy alapszabályzat módosítási javaslatot nyújtanak be és kérni fogják, hogy a szövetségi elnököt ne a kongresszus válassza meg, hanem ennek kinevezését halasszák a belső választások utánra. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az RMDSZ politizálási centrumát Bukarestből Erdélybe kell áthelyezni. Az RT-kongresszus tiltakozó állásfoglalást fogadott el a romániai igazságszolgáltatás magyarellenes döntései ügyében: "Az utóbbi hónapokban olyan aggasztó jelenségsorozat bolygatta meg a romániai magyar közösséget, amely egyértelműen utal arra, hogy a magyarellenes politikum nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra. Mindenekelőtt az úgynevezett Agache-perben, a csereháti ingatlan, a Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök, valamint a csernátoni RMDSZ-fórum ügyében megnyilvánult ügyészségi-bírósági magatartásra gondolunk. Amennyiben nem történik meg az igazságtalan, diszkriminatív döntések korrigálása, joggal feltételezhetjük, hogy Romániában veszélybe került a jogállamiság, és a szélsőséges politika erőt vesz a pártatlan igazságszolgáltatáson." - A kongresszuson Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmegfogalmazásának dokumentumát, amelynek értelmében a Reform Tömörülés az önálló magyar érdekeken alapuló politizálás híve. - A kongresszuson megvitatták és elfogadták a Reform Tömörülés 12 pontját, aminek vázlatát a platform hírlevele tette közzé: "1. Az RT ideológiai alapvetése. Helyünk az erdélyi magyar politikai palettán (keresztény értékeket hangsúlyosan felvállaló nemzeti szabadelvűség); 2. Milyen RMDSZ-t akarunk? (Plurális belső integráció, önkormányzati modell, Erdély-központúság, belső választások fontossága); 3. Autonomista politikát! (Autonómia versus nyelvi jogok); 4. Összmagyar integráció: az EU-atlanti integráció és a magyar nemzetrészek jogállása; 5. Regionalizmus, az erdélyi értékek és érdekek hangsúlyos megjelenítése; 6. Viszonyulás az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához - az autonómia prizmáján keresztül, kritika, kiút a jelenlegi helyzetből; 7. Új típusú partnerség kialakítása a román demokratikus politikai erőkkel; 8. Oktatáspolitika - magyar egyetem!; 9. Gazdasági felemelkedésünk feltételei; 10. Az RT álláspontja az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról; az egyházak kiemelt szerepe a közösségépítésben; 11. Az RT és a szervezett ifjúság, az ifjúság politikai és közéleti szerepvállalásának elősegítése; 12. Viszonyulás a csángó kérdéshez (erkölcsi kötelesség és politikai racionalitás)." /Nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2001. július 5.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány az idén is megszervezi a kárpátaljai, szlovákiai és erdélyi nyári szabadegyetemeket. Júl. 4-8. között rendezik, immár kilencedik alkalommal, a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet Felsőszinevéren, július 22-től egy héten át Tusnádfürdő ad otthont a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és diáktábor résztvevőinek, augusztus 15-19. között pedig a szlovákiai Madarászon zajlik a IV. Szlovákiai Nyári Szabadegyetem. A tusnádfürdői rendezvényre meghívást kapott - többek között - Szájer József, Andrei Marga, Misovicz Tibor, Mikes Éva, Tirts Tamás, Tőkés László püspök, Németh Zsolt, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint több határon túli magyar politikai párt vezető politikusa. Az augusztus 15-19. között megtartandó szlovákiai madarászi szabadegyetem meghívottai között van Orbán Viktor magyar és Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő. A tusnádfürdői rendezvényre is meghívták a magyar és a román miniszterelnököt. /A Pro Minoritate Alapítvány nyári rendezvényei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2001. július 24.

Júl. 23-án a schengeni határ problémakörének megvitatásával kezdte meg munkáját Tusnádfürdőn a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely ebben az évben a "Kényszerek és lehetőségek" átfogó címet választotta az egyhetes vitasorozatnak. A hétfői vitában Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter, Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának főigazgatója, illetve Wolfgang Eberhardt Wittstock, a romániai Német Fórum és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője vett részt. Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció - hangsúlyozta Toró T. Tibor képviselő. Szilágyi Zsolt képviselő úgy vélekedett, hogy a státustörvény megkönnyítheti a román-magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítővé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára. Eberhard-Wolfgang Wittstock kifejtette: mióta Erdély Romániához került, az itteni német közösség lélekszáma a korábbi 800 ezer főről 85 ezerre csökkent a sorozatos kitelepítések, deportálások, illetve a kilencvenes években tetőző kivándorlási hullám következtében. Olyan esztendő is volt a rendszerváltás után, amikor 110 ezer német nemzetiségű hagyta el Romániát. - A szervezők Magyarországról mások mellett Szájer József integrációs bizottsági elnököt, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot, Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkárt, Szabó Tibor HTMH-elnököt, Bába Iván közigazgatási államtitkárt, Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Orbán Viktor miniszterelnököt, Romániából pedig Hildegard Puwak integrációs minisztert, Serban Mihailescu kormányfőtitkárt, Tőkés László püspököt, Markó Béla RMDSZ-elnököt, Victor Babiuc és Crin Antonescu volt minisztert és Adrian Nastase kormányfőt hívták meg előadónak. Szintén a meghívottak között szerepel több magyarországi és romániai politikai párt vezető politikusa és parlamenti képviselője. - A román miniszterelnököt minden évben meghívták Tusnádfürdőre, de oda az évek során egyetlen miniszterelnök sem ment el. Orbán Viktor viszont, aki 1990 óta a bálványosi szabadegyetem valamennyi eddigi rendezvényén részt vett, idén is ellátogat Tusnádfürdőre. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, pihenőszabadságára hivatkozva, nem fogadta el a szabadegyetem szervezőinek meghívását - közölte Szilágyi Zsolt, aki egyben a Reform Tömörülés alelnöke. Ennek ellenére remélik, mégis szakít időt a státustörvényről szóló előadásra. - Meggyőződésünk - hangsúlyozta Szilágyi -, ahol a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt találkozik egy nyilvános fórum keretében a kárpát-medencei magyarok vezetőivel, az RMDSZ elnöke is képviseltetni fogja magát. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem - tizenkettedszer. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2002. január 16.

A Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum lezártnak tekinti a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos belpolitikai vitát - derült ki a két kormányzó magyarországi párt frakcióvezetőjének jan. 15-i budapesti közös sajtótájékoztatóján. Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvény kapcsán megkötött román–magyar miniszterelnöki megállapodás semmiképpen sem vet fel alkotmányossági aggályokat. Mint mondta, jogászként ő szégyelli magát Kovács László szocialista pártelnök helyett, a politikus kedvezménytörvény kapcsán megfogalmazott jogi fejtegetései miatt. Balsai István, az MDF frakcióvezetője a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy 1988-ban, közvetlenül a rendszerváltozás előtt a baloldal fehérterrorral riogatott. Azután — mint mondta — folytatták a félelemkeltést a kereszténykurzus, az antiszemitizmus és a Horthy-rendszer restaurálásának vádjával. A politikus elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék egy része olyan területet tett most demagógiájának részévé, amely a nemzetpolitika alapját képezi. /Lezárult a státusvita? Fidesz–MDF közös sajtótájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2002. július 16.

Páneurópai Piknik, 89 címmel nyílik kiállítás júl. 18-án Budapesten, a Terror Háza múzeumban; a tárlat dokumentumok és fotók segítségével mutatja be a tizenhárom évvel ezelőtt Sopronpusztánál, a magyar-osztrák határon lezajlott eseményt, az azt megelőző, illetve követő változásokat. A tárlat az egykori magyarországi viszonyokkal, illetve a romániai menekültekkel és az erdélyi forradalommal kapcsolatos dokumentumokkal és fényképekkel egészült ki. A tárlatot Szájer József, az Országgyűlés alelnöke nyitja meg. Az esemény díszvendége Pozsgay Imre egykori államminiszter és Tőkés László püspök lesz, aki annak idején lelkészként szolgált Erdélyben. /Páneurópai Piknik, 89. Kiállítás a Terror Háza múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2003. február 17.

Az Európai Néppárt (EPP) magyar tagpártjai egyetértenek abban, hogy Európa új alkotmányában szerepeltetni kell a kisebbségek ügyét - derült ki febr. 14-én, miután Orbán Viktor volt kormányfő kezdeményezésére a néppárt magyar tagpártjainak (Fidesz, RMDSZ, MDF, MKP, VMSZ) vezetői megbeszélést folytattak Budapesten. A tanácskozást követően Orbán Viktor - aki a néppárt alelnöke - emlékeztetett arra, hogy az európai alkotmányhoz Szájer József parlamenti alelnök - aki a Fidesz képviseletében vesz részt az Európa jövőjével foglalkozó konvent munkájában - adott be módosító javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy az alaptörvény megfelelő súllyal kezelje a magyar kisebbségek ügyét. A megbeszélésen az európai alkotmányon kívül a kedvezménytörvény ügye is szóba került. Orbán Viktor megfogalmazása szerint a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kedvezménytörvény eredeti célja megőrzendő és az abban szereplő kedvezmények fontosak. Mint mondta, a törvénymódosításnak elengedhetetlen része, hogy a változtatási javaslatot előbb- utóbb a MÁÉRT is megvitassa. Markó Béla a kedvezménytörvény kapcsán azt emelte ki: nem szabad szűkíteni a kedvezmények körét. Azt azonban hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a jogszabályt az európai vélekedéshez kell igazítani. /Az EPP magyar tagpártjainak megbeszélései. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2003. május 17.

Az Európai Unió (EU) az Európa Konvent intézményi reformjáról, valamint közös védelmi és külpolitikai kérdésekről tárgyalt máj. 15-16 között tartott plenáris ülésén. Az ülésen részt vett és felszólalt Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Konvent Póttagja. Szerinte nem szabad csökkenteni az Európai Bizottság biztosainak számát sem, lehetőséget teremtve ezzel, hogy minden tagországnak legyen biztosa az EU Bizottságban. A szenátor támogatta Szájer József konventtag azon javaslatát, hogy hozzanak létre egy nemzeti kisebbségekkel foglalkozó tanácsadó testületet az EU keretein belül. /Eckstein-Kovács az Európa Konvent ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2003. május 19.

Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatta a párt nevét a Fidesz XVII. Kongresszusa az alapszabály módosításával, máj. 17-én Budapesten. A Szövetség születik címet viselő rendezvényen az alapszabály módosítása mellett elnökké választották Orbán Viktor volt kormányfőt. A módosított pártalkotmány szerint a szervezet rövidített neve ezentúl Szövetség, amelyben nyolc tagozat jön létre, így kulturális, nyugdíjas-, nő-, gazda-, munkás és alkalmazotti, falusi, önkormányzati és zöldtagozat. A jövőben lesz egy operatívabb ügyvezető és egy bővebb országos elnökség a szervezeten belül: az ügyvezető elnökség tagjai közé tartozik az elnökön kívül az országos választmány elnöke, a frakcióvezető, illetve a kongresszus által választott két alelnök. Szájer József, a párt alelnöke az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló határozati javaslatot ismertetve úgy fogalmazott: Magyarországra visszalopakodott a szocializmus emberi jogokat sértő gyakorlata, ezért önvédelemre hívják fel a társadalmat. Szavai szerint Magyarországon rendszeressé vált a rendőrség pártpolitikai befolyásolása, pártpolitikai célzatú perek indítása, a polgárok és civil szervezetek gyülekezési jogának korlátozása, a kormányt bírálókkal szembeni "felségsértési perek" indítása, a polgári nézeteket valló sajtóorgánumok ellehetetlenítése, a szólás-szabadság adminisztratív és büntetőjogi korlátozása. Németh Zsolt alelnök a magyar nemzetpolitika és a kedvezménytörvény tárgyában állást foglaló határozati javaslatot ismertette. Úgy vélekedett: az elmúlt egy évben a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés folyamata megtorpant. Jelezte: arra kérik a kormányt, hogy a státustörvény módosító csomagját vonja vissza és dolgozza át, mert a jelenlegi javaslattal lemondana a határon túli magyarokról, s fenntartaná annak lehetőségét, hogy a kormány saját hatáskörében megszüntesse a kedvezményeket. A rendezvényen Tőkés László püspök a kedvezménytörvény tervezett módosítása ellen emelte fel szavát. Visszatért a Fidesz élére Orbán Viktor volt kormányfő. A kongresszuson Orbán Viktort elsöprő többséggel választották meg a Fidesz elnökének; az alelnöki posztot a két induló, Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Pokorni Zoltán volt pártelnök töltheti be. Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy az átalakult Fidesz erősítheti az emberek közéletbe vetett hitét. /Orbán Viktor újra elnök. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2003. november 28.

Románia számára a kisebbségi jogok kérdése kapcsán minden elfogadható, amit az Európai Unió elfogad - jelentette ki Mircea Geoana román külügyminiszter nov. 27-én Brüsszelben ,Szájer József fideszes képviselő kérdésére válaszolva. Szájer - aki az Országgyűlés egyik alelnöke, s egyben az Európai Parlamentben (EP) megfigyelőként részt vevő magyar fideszes-MDF-es képviselőcsoport vezetője - az EP külügyi bizottságának ülésén tette fel a kérdést Geoanának, hogy a bukaresti kormány miként reagál az EU soros olasz elnökségének most közzétett alkotmánytervezetére, s abban a kisebbségekhez tartozók jogainak megemlítésére. A román külügyminiszter leszögezte: ha az európai uniós országok megállapodnak abban, hogy a személyeket megillető kisebbségi jogokról javaslat lesz az alkotmányban, akkor ehhez az egyetértéshez természetesen Románia is csatlakozik. A fideszes képviselő felvetette az aradi Szabadság-szobor ügyét. Geoana megismételte a hivatalos román álláspontot: ha az RMDSZ is egyetért ezzel, akkor a Szabadság-szobrot egy szoborpark keretében lehetne felállítani. Ennek indoka, hogy a Szabadság-szobor szerinte egy XIX. századi eszme szimbóluma, s a XXI. században már nem visszafelé, hanem a jövőre kell tekinteni. Geoana egyébként az ülésen elmondta, hogy Romániának a 90-es évek elején nagyon feszült volt a viszonya Magyarországgal, de mostanra megváltozott a helyzet, s országának az összes szomszédja közül ma már Magyarországgal a legjobbak a kapcsolatai. /Geoana a kisebbségi jogokról Brüsszelben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 28./

2004. január 23.

Arie Oostlander európai képviselő az Európai Parlament külügyi bizottságának január 20-i ülésén kérte, hogy az EU függessze fel a Romániával folyó csatlakozási tárgyalásokat. A konzervatív képviselő arra figyelmeztetett, hogy Románia nem tekinthető jogállamnak "a riasztó korrupció" és "az árva gyerekek katasztrofális helyzete" miatt. Catherine Lalumière szocialista képviselő, aki dicsérte Bukarest utóbbi időszakban elért makrogazdasági eredményeit, megjegyezte: Románia "még mindig beteg" a Ceausescu-éra után. Lalumière ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése a legrosszabb alternatíva lenne. Több európai képviselő megemlítette, hogy a romániai kisebbségek helyzete még mindig problematikus. Szájer József magyar megfigyelő elmondta, több mint 90 százalékban magyarlakta térségek autonómiát akarnak Romániában. A testület ülésén jelen volt az Európai Bizottság (EB) egyik képviselője is, aki kifejtette, Románia megfelel a csatlakozás politikai feltételeinek, a Bizottság ezért javasolta a tárgyalások megkezdését. Emma Nicholson de Winterbourne bárónő, a Romániáról szóló jelentés szerzője elmondta, az Európai Parlament pártfrakcióinak meg kell állapodniuk, hogy a romániai problémák bekerüljenek a jelentésbe. /Románia csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését kérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2004. január 31.

Szájer József fideszes képviselő "áttörésnek" nevezte, hogy az Európai Parlament január 28-án határozatot fogadott el a kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban. A határozat "áttörés", mivel az unió intézményeiben eddig nem volt fóruma vagy felelőse a kisebbségi kérdésnek. Hozzátette: a parlamentben sikerült elérni azt, amiért Magyarország az európai alkotmány körüli viták során küzdött, amelynek szövegébe végül csak az egyéni kisebbségi jogokra vonatkozó utalás került be – mondta a politikus. Közölte: a kisebbségekkel kapcsolatos első javaslat a csángók anyanyelvi oktatásának megsegítésére irányul, amelyet a Romániáról készült országjelentéshez adnak majd be módosító indítványként. /Brüsszeli áttörés kisebbség-ügyben? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

2004. április 28.

Brüsszelben az Európa Parlament külügyi bizottsága levélben kér magyarázatot Romániától a júniusi helyhatósági választási törvény diszkriminatívnak vélt előírásaival kapcsolatban. Ezt Elmar Brok, a bizottság német elnöke jelentette be Szájer József magyar képviselő erről szóló tájékoztatása nyomán. A fideszes képviselő beszámolójában kitért a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási részvételét ellehetetlenítő hatósági intézkedésekre. Szájer József kijelentette: ez az eljárás ellentétes a demokratikus szabadságjogokra vonatkozó koppenhágai kritériumokkal. Németh Zsolt elmondta, Frunda Györgynek is felajánlotta az aláírás lehetőségét, az RMDSZ szenátora azonban nem kívánt élni a lehetőséggel. Frunda hangsúlyozta, azért nem írta alá az indítványt, mert azt nem tartja korrektnek és törvényesnek. Frunda úgy emlékezett, Németh Zsolt nem kérte fel az aláírásra, csupán tájékoztatta arról, hogy egy ilyen határozattervezetet készül beterjeszteni. /Gazda Árpád: Európai össztűz Romániára. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

2004. április 30.

Markó Béla szövetségi elnök a Duna Televíziónak adott interjújában kizárással fenyegette meg az MPSZ RMDSZ-es tagjait, erre válaszolta Tőkés László püspök, hogy ő a szövetség tagja marad, s bizonyára lesznek még, akik követik, hisz pont azokat kiebrudalni az érdekvédelmi szervezetből, akik tizennégy évvel ezelőtt a legtöbbet tettek érte, enyhén szólva ízléstelen, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. Székely Ervin képviselő olyan törvénykezdeményezést kíván a t. Ház elé terjeszteni, mely lehetetlenné teszi a kettős tagságot az etnikai szervezetekben. A héten Szájer József az Európai Parlament külügyi bizottságában a román helyhatósági törvény és az MPSZ részvételének elutasítása után tájékoztatta az eurohonatyákat, hogy az eljárás ellentétes a demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartására vonatkozó koppenhágai kritériummal, amelyekhez EU-tagjelölt országként Romániának is tartania kellene magát. A bizottság tudomásul vette a képviselő tájékoztatását, elnöke, Elmar Brok pedig jelezte, hogy a testület levélben fordul a román hatóságokhoz, és tájékoztatást kér tőlük az ügyről. Frunda György szenátor, a strasbourgi román delegáció magyar tagja, egy ideig a magyar kisebbség küzdelmének egyik legelkötelezettebb nemzetközi szószólója volt. Mostanában ez a kisebbségvédő magatartása megingott, ezt jelzi, ahogyan az Andreas Gross-jelentést elkente, s vitáját a soron következő SZKT-ülés asztaláról leseperte. Mos pedig nem csupán riválisain ütött, hanem Magyarországon is. Furcsállom – nyilatkozta Frunda a Krónikának –, hogy olyan képviselő indítványozza ezt a kezdeményezést, akinek országában nincs parlamenti képviselete a kisebbségnek... Ilyen szempontból a román kormány sokkal inkább kisebbségbarát, mint a magyarországi – jelentette ki Frunda. /Simó Erzsébet: Politikai praktikák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

2004. május 1.

Markó Bélának, a RMDSZ elnökének külügyi tanácsadója, Szatmári Tibor bírálta a Fidesz fellépését a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) ügyében, leszögezve: az MPSZ önkormányzati választási indulását megakadályozó romániai döntés nem politikai, hanem jogi természetű volt, s úgy látja, egyes Fidesz-politikusok nem megfelelően tájékoztatták az Európai Néppárt vezetőit. Szatmári Tibor Brüsszelben az MTI-nek elmondta: az MPSZ elkövette azt a hibát, hogy már azt megelőzően megkezdte a választási indulásához szükséges aláírások gyűjtését, hogy megjelent a választási törvény módosításához kapcsolódó végrehajtási rendelet. Így azután az MPSZ-ívek nem feleltek meg a rendelet szabta követelményeknek. Szatmári Tibor szólt arról is, hogy Szájer József fideszes képviselő és Hans-Gert Pöttering, a Fideszt (és egyben az RMDSZ-t) is magába foglaló Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője közös közleményben tiltakozott az MPSZ választási indulásának megakadályozása miatt. A tanácsadó emlékeztetett arra, hogy az Európai Néppárt februári kongresszusán külön határozatban állt ki az RMDSZ mellett. Hozzátette: az RMDSZ nem tudja elfogadni, hogy a Fidesz (mint az EPP tagja) egy olyan szervezetet, a Magyar Polgári Szövetséget támogat Erdélyben, amelynek deklarált célja, hogy a szintén EPP-tag RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. /Az RMDSZ elnökének tanácsadója bírálja a Fideszt a romániai Magyar Polgári Szövetség ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 1./

2004. május 5.

Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Brüsszelben, az Európa Parlamentben De Heer Arie M. Oostlander képviselővel folytatott tárgyalásokat, aki a Romániáról szóló országjelentéshez terjesztette be bíráló javaslatait. A holland képviselő többször is kiállt a csángók anyanyelvhasználatáért, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatásáért. Csapó Brüsszelben több nyugati képviselővel és szakértővel is tárgyalt az SZNT elutasított autonómiastatútumának ügyében, ugyanakkor szóvá tette a Magyar Polgári Szövetségnek a helyhatósági választásokról történő kirekesztésének ügyét is. Az SZNT elnöke dr. Szájer Józsefnek, a Fidesz-MPSZ képviselőjének meghívására részt vett az Európa Parlament Néppárti Frakciója magyar csoportjának ülésén, ahol a regionalizmus és a területi autonómia kérdéskörét vitatták meg. A magyar csoport teljeskörű támogatásáról biztosította az SZNT törekvéseit. /Brüsszelben a Székelyföld autonómiastatútumának ügye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az SZNT nem mond le határozott szándékáról, tovább küzd Székelyföld területi autonómiájáért. /G. Á.: SZNT-diplomácia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

2004. szeptember 23.

A Szabadság napilap sorozatában kéri a Kolozs megyei RMDSZ-képviselőket, számoljanak be az utóbbi négy évben kifejtett tevékenységükről. Elsőnek Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű körének elnöke válaszolt. Elmondta, hogy részt vett az alkotmánymódosító bizottság munkálataiban, a házszabály tervezetének megszerkesztésével megbízott külön bizottságban, valamint a közös házszabály-bizottságban. Az igazságügy reformjának tárgyalásánál ő volt az RMDSZ vezérszónoka. A jogi bizottságnak is tagja volt, egyetlen RMDSZ-képviselőként. Az európai integrációs bizottságba az RMDSZ szintén őt delegálta. Választókerületi fogadóóráin több mint 700 ember kereste fel. Az RMDSZ képviseletében, a szenátus póttagjaként vett részt az Európai Konvent munkálatain. Kiválóan együttműködött a magyar delegáció tagjaival. Az Emberjogi Charta szakbizottságban folytatott munkáját Szájer József (Fidesz), a magyar delegáció tagja ismerte el. A szenátor elismerte, hogy az RMDSZ néhány esetben olyan ügyben is a kormánypárt oldalára állt, amelyek nem voltak demokratikusak. Eckstein-Kovács Péter a második legaktívabb RMDSZ-honatya a felsőházban, őt csak Puskás Bálint, a szenátus alelnöke előzi meg. /Köllő Katalin: Mérlegen a parlamenti tevékenység. Kérdéseinkre Eckstein-Kovács Péter szenátor válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. november 6.

Martonyi János, a Fidesz Szabad Európa Központjának vezetője, volt külügyminiszter szerint a kettős állampolgárságról szóló dec. 5-i népszavazáson “lelki kirekesztés és lelki befogadás” között kell választani. Gál Kinga, a Fidesz európai néppárti (EPP) képviselője arról beszélt: most a sikeres és eredményes népszavazás a legfontosabb, az pedig majd a magyar parlamenti tényezők döntése lesz, milyen tartalommal töltik meg a kettős állampolgárságot. Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese óriási eredménynek nevezte, hogy aktív európai parlamenti munkával sikerült a vajdasági magyar kisebbség ügyét behozni az európai nyilvánosságba. A fideszes politikus szerint Románia EU-csatlakozási tárgyalásai óriási lehetőséget kínálnak Magyarország számára az ottani magyar kisebbség kérdésének “rendbetételére”, valamint a környezetvédelem területén, a verespataki aranybánya miatt meglévő félelmek megnyugtató orvoslására. Járóka Lívia néppárti képviselő azt mondta, a romakérdést Románia és Bulgária csatlakozása szempontjából is mérlegre kell tennie az uniónak, és ha szükséges, "be kell avatkoznia". /Fidesz: lelki kirekesztés vagy befogadás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

2004. december 3.

Az Európai Parlament néppárti politikusai rosszindulatúnak és értelmetlennek minősítették Adrian Nastase miniszterelnök kijelentését, amelyben őrültségnek nevezte a kettős állampolgárság intézményét. Az Európai Unió nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár azon kívül, ez a tagállamok kizárólagos illetékessége – jelentette ki Brüsszelben Ewa Klamt, az Európai Parlament néppárti csoportjának vezető képviselője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések területén. A német EP-képviselő azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Schmitt Pál és Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetői hívtak össze annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék: minden alapot nélkülöznek azok a feltételezések, amelyek szerint az EU-nak bármiféle kompetenciája lenne az állampolgárság megadásával kapcsolatban.  A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról döntő népszavazással kapcsolatban mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra a kockázatra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon, más közép-kelet-európai államokhoz hasonlóan, nacionalista, populista világ lehet, mondta Gyurcsány Ferenc azzal kapcsolatban, mi történhet, ha a vasárnapi referendumon a kettős állampolgárságra leadott igen szavazatok lesznek többségben. Úgy fogalmazott: ,,én azt mondom, hogy nemet kell mondani, mert nem akarok Jugoszlávia sorsára jutni”. Mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy miképpen szavaz, senki sem tartozik elszámolni a voksával – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke dec. 2-án, eszéki látogatásán. Németh Miklós volt miniszterelnök elmegy szavazni, és igent mond a kettős állampolgárságra. Eljött a döntés pillanata, amikor választ adhatunk arra, hogy kik is vagyunk mi tulajdonképpen, kik is vagyunk mi, magyarok – mondta Orbán Viktor. ,,Az ami összefoglalja a válaszunkat erre a kérdésre, az nagyjából így hangzik; egymáséi vagyunk, és ennek az egymáshoz tartozásnak az elfogadása tesz minket, tehet minket egy egységes magyar nemzetté” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. /(MTI – mol): Brüsszelben rosszindulatúnak tartják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2005. január 21.

Levélben tett javaslatot az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő magyar és határon túli magyar képviselőknek Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetője, hogy hozzanak létre hivatalos fórumot, amelyen minden érintett párt (Fidesz, MSZP, SZDSZ, MDF, valamint a szlovákiai MKP) megbízott képviselője rendszeresen figyelemmel kísérné az EP-ben a magyarokat érintő ügyeket. Szájer úgy értékelte: a Fidesz EP- delegációjának számos magyar ügyben – például a Vajdasággal kapcsolatban vagy a romániai csatlakozással foglalkozó EP-jelentésben – sikerült olyan szempontokat érvényesítenie, amelyeket a kormánynak nem. A Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP) delegációja maximálisan nyitott az együttműködésre mind a négy magyarországi párt és a határon túli magyarság jelenlegi és leendő EP-képviselőivel – szögezte le az MSZP-delegációt vezető Tabajdi Csaba Szájer Józsefhez (Fidesz-MPSZ) írt levelében Brüsszelben. Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-képviselője Szájer javaslatával kapcsolatban elmondta, végleges álláspontot még nem alakított ki, de vannak bizonyos fenntartásai. Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője természetesnek tartaná, ha a Magyarországról érkezett képviselőkkel rendszeresen találkoznának, mert számos olyan téma van, amely az egész Kárpát-medencei magyarságot érdekli. /Javaslat összmagyar EP-fórum létrehozására. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

2005. május 14.

A második világháborúval kapcsolatos archívumaik megnyitására sürgeti egyebek között az államokat az EP. A dokumentumban az EP jelezte, hogy a parlament közös európai tragédiaként fogja fel a világháborút, ezért annak valamennyi áldozatát gyászolja, függetlenül attól, melyik oldalon álltak. Külön megemlékezett az EP arról, hogy egyes nemzetek számára a II. világháború vége s ezzel a szovjet megszállás egyúttal a zsarnokság megújulását is jelentette. Szájer József (Fidesz), a magyar néppárti delegáció vezetője közleményben üdvözölte a határozatot, történelminek nevezve azt, mert a parlament „először fogadott el olyan dokumentumot, amely a különböző diktatúrák között különbséget nem téve elítéli azokat”. /EP-állásfoglalás. A II. világháború befejezésének évfordulójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2006. március 2.

Másodszor fordul elő, hogy az egykori Parasztpárt a törvényhozási ciklus közepén kerül be a parlamentbe, anélkül, hogy a választási küszöböt elérte volna. A Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) március 1-jétől hét parlamenti képviselővel rendelkezik, miután beolvasztotta a Keresztény-szociális Uniót (UCS). Az egykori Demokratikus Konvenció vezető alakulatát 2000 és 2004 között egyetlen honatya képviselte a parlamentben, aki szintén más párt listáin szerzett mandátumot. A PPCD-UCS fúzió révén eggyel nőtt azoknak az alakulatoknak a száma, amelyben szélsőséges pártok egykori képviselői foglalnak helyet. A keresztény-szociálisok ugyanis 2004-ben a Nagy-Románia Párt (PRM) listáin jutottak be a parlamentbe. A Demokrata Párt vezető tanácsa már megbízta Emil Boc pártelnököt, hogy kezdje meg a fúziós tárgyalásokat a PPCD-vel, amely teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. Adriean Videanu, a DP ügyvezető elnöke válaszolt Markó Bélának, kijelentve: a PD-nek nincs szüksége az RMDSZ támogatására ahhoz, hogy az EPP teljes jogú tagjává váljék. Szájer József, az Európai Néppárt jogi kérdésekért és politikai stratégiáért felelős alelnöke szerint azonban a PD nem válhat automatikusan teljes jogú taggá. Szájer leszögezte: romániai pártként az RMDSZ vétójoggal rendelkezik. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Szájer: az RMDSZ-nek vétójoga van. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2006. március 23.

Nincs helye magyar-magyar vitának Brüsszelben, és a Románia EU-csatlakozását érintő kérdésekben is a lehető legszélesebb körű magyar nemzeti konszenzusra van szükség – írta közleményében az MSZP európai parlamenti bizottsága azt követően, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében Brüsszelbe utazott küldöttséggel találkozott. Az öttagú erdélyi delegáció többek között Pierre Moscovici EP-raportőrt, Elmar Brokot, a Külügyi Bizottság elnökét, valamint több európai néppárti képviselőt tájékoztatta az erdélyi magyar törekvésekről. A háromnapos látogatást eredményesnek nevezte Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor, a küldöttség tagja. “Mindenhol elmondtuk, számunkra is Románia integrációja a legfontosabb, és abban bízunk, hogy akár a kisebbségi törvény, akár a magyar egyetem ügyében az otthoni döntéshozó szervek is azon lesznek, hogy minden a lehető legjobb irányban haladjon, és 2007. január 1-jén Románia is az EU tagja legyen” – nyilatkozta Sógor. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között kisebb összeszólalkozásra került sor a frakcióülésen. Tőkés a romániai EP-megfigyelők aktívabb brüsszeli tevékenységét kérte, amit Szabó magára vett, és szóvá tette. Erre mondta Szájer József fideszes EP-képviselő, hogy Brüsszelben nincs helye magyar-magyar vitának. /Mihályi László: Tőkés-Szabó vita Brüsszelben? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2006. május 19.

Az Európai Parlament néppárti frakciójának tagjai, köztük öt magyar, levelet intéztek az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Durao Barrosohoz, amelyben a bizottság romániai országjelentésében lévő, a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos hiányosságokra hívják fel a politikus figyelmét. A levélben Szájer József (Fidesz-MPSZ), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Olajos Péter (MDF), a szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (MKP), az erdélyi Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ), valamint a francia Alain Lamassoure és a német Michael Galler egyebek között kifogásolják, hogy a korábbi jelentésekkel ellentétben a mostani dokumentum egyáltalán nem említi a magyar kisebbséget, illetve nem tartalmaz konkrét elvárásokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is magában foglaló koppenhágai kritériumok teljesítésének érdekében. Az elmúlt hónapokban nem javult a kisebbségek helyzete az országban – állapították meg a szerzők. /Cs. P. T.: Néppárti levél Barrosónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. június 9.

Az eurorégiók megfelelő kialakítása elemi érdeke az erdélyi magyaroknak – emelték ki az MSZP európai parlamenti képviselői azon a találkozón, amelyet az RMDSZ delegációjával folytattak a belga fővárosban. Az MSZP részéről a delegációt Tabajdi Csaba vezette Tabajdi elmondta, hogy az MSZP európai parlamenti delegációja támogatja az RMDSZ-t abbéli törekvéseiben, hogy a rosszul meghúzott romániai gazdasági fejlesztési régiókat újraszabják. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szólva a résztvevők egyetértettek, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen nagy szükség van önálló magyar karok és tanszékek létrehozására, és középtávú cél az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem létrehozása. Az Európai Parlamentben dolgozó fideszes, KDNP-s és MDF-es képviselők a szervezet minden fórumán egységesen léptek föl a romániai magyarság érdekeinek képviseletében – hangsúlyozta Brüsszelben Szájer József, az előbbi törvényhozókat tömörítő magyar néppárti képviselőcsoport vezetője, miután megbeszélést folytattak Markó Bélával, valamint Borbély László miniszterrel. A határon túli magyarság jogainak biztosítása olyan közös érdek, amely összehangolt munkát igényel minden érdekelt fél részéről. /Markó Béla magyar EP- képviselőkkel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

2006. szeptember 6.

Az előzetesen jelzett szándék ellenére nem született meg a nacionalizmust és a szélsőségeket elítélő közös nyilatkozat szeptember 5-én Pozsonyban Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter megbeszélésén. Megállapodtak viszont abban, hogy szeptember 22-én Pozsonyban összeül a kisebbségi kérdéseket felügyelő vegyes bizottság, és szinte biztos, hogy október első harmadában a V4-es kormányok visegrádi találkozóján ott lesz a szlovák kormányfő, Robert Fico is, aki várhatóan kétoldalú megbeszélést folytat Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel. Az előre beharangozott közös nyilatkozatot végül azért nem írták alá, mert a felek szövegtervezete nagyon távol állt egymástól. Közben egyeztetést tartottak a szlovákiai helyzettel kapcsolatos közös vagy egyeztetett fellépés lehetőségeiről az Európai Parlament négy magyarországi delegációjának vezetői, Szent-Iványi István (SZDSZ), Szájer József (Fidesz- MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP) és Olajos Péter (MDF) Strasbourgban. A frakcióvezetők közleményt is kiadtak, amelyben tudatják, hogy „valamennyi résztvevő aggasztónak tartja a szlovákiai incidenseket, amelyek ellentétesek az EU emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó alapvető értékeivel.” /Eredménytelen találkozó. Nem ítélte el nyilatkozatban a nacionalizmust Göncz és Kubis. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2006. szeptember 25.

Budapesten a tüntetők fő szervezői petíciót akarnak átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Több szónok amnesztiát követelt minden, a budapesti zavargások alatt elfogott embernek. Nem lehet és nem szabad együttműködni azokkal, akik ma vitatják és tagadják a harmadik Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedésének alapját – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, az MSZP rendezvényén, amelyen liberális politikusok is jelen voltak. Hozzátette: fogalma sincs, mit keresnek a magyar jobbközép politikusai a Kossuth téren, ahol a szónokok szélsőséges, radikális, alkotmányellenes és idegengyűlölő beszédeket tartanak. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy hagyja abba a hazudozást külföldön, ne próbálja belpolitikai célokra használni diplomáciai tárgyalásait. /A magyarországi válság hírei. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2007. február 5.

Február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői – köztük Orbán Viktor pártelnök – polgári engedetlenségi akció keretében elbontották a Kossuth teret 2006. október 23. óta elkerítő fémkordont. A Fidesz-frakció kordonbontó akciója után ismét tüntetők és rendőrök foglalták el a Kossuth-teret. A helyszínre vezényelt rendőri erők harmadik napja gyakorlatilag folyamatos tömegoszlatást végeznek az Országháza előtti téren. A Fidesz ellenzéki párt akciójára azt követően került sor, hogy Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben szólította fel az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. Kérésüket elutasították. Sólyom László köztársasági elnök kijelentette, a kordonbontás jogellenes volt, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a rendőrség ősz óta „alkotmányosan aggályos módon” korlátozza a gyülekezési jogot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több mint károsnak nevezte a Fidesz akcióját, és hangsúlyozta: a kormánynak nincs tennivalója az ügyben, csak a rendőrségnek. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette, hogy a kordon elbontásában részt vevő fideszes képviselők vállalják tettük következményeit, és nem kívánnak mentelmi joguk mögé rejtőzni. Február 4-én újabb tömegoszlatásokra került sor, délutánra 400–500 rendőrt vontak össze a környéken. A rendőrség eddig 17 személyt állított elő a Kossuth téren történtek miatt. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője szerint Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető „bűnrészességet vállalt” a kormány és a rendőrség magatartásával, azzal, hogy elutasították az ellenzéki politikus levelében megfogalmazott követelést, miszerint pártjuk lépjen fel a Kossuth téri „vasfüggöny” elbontásáért. /Februárban újrakezdték. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2007. június 7.

A kisebbségi jogok biztosításának fontosságát hangoztatta elsősorban Szili Katalin, az Országgyűlés és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke június 6-án Brüsszelben tartott találkozóján. A kétoldalú tárgyalást követően bemutatták az EP-ben az Országgyűlés gondozásában, magyar szerkesztésben megjelent, A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai című, háromnyelvű (magyar, angol, francia) kisebbségi politikai állásfoglalás- és jogforrásgyűjteményt, amelynek kapcsán az Európai Parlamentben mandátumot szerzett magyar pártok delegációvezetői ― Szájer József (Fidesz ― MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Olajos Péter (MDF) ― is kifejtették véleményüket a témáról. Szili szerint az európai közvélemény figyelmét is rá kell irányítani a nemzeti kisebbségi jogok védelmének lehetőségére. Szájer József kiemelte: az uniós csatlakozással a magyarok új színt vittek az EU-ba, de ,,egy olyan térség üzenetét is, amelyben a problémák jelentős részének megoldása a kisebbségek helyzetének rendezésében rejlik”. Szinte valamennyi megszólaló méltatta az uniós alapjogi ügynökség felállását, illetve a magyar EP-képviselők, mindenekelőtt Gál Kinga (Fidesz ― MPSZ) abban játszott szerepét. /Kisebbségi jogokról az Európai Parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

2007. november 27.

Tőkés László európai parlamenti képviselő leszögezte, sohasem a tisztségtől, a rangtól tette függővé a munkáját, mindig szolgálni akart. Lehetőleg már a jövő héten Brüsszelben akar lenni, az adminisztratív ügyek intézésére. A mostani európai parlamenti választás szerinte sikertörténet. A demokratikus választási versenyhelyzet rendkívüli mozgósító erővel hatott. Az RMDSZ vezetői úgy vélekednek: közös listaállítás esetén a magyarság akár négy vagy öt képviselői helyet is szerzett volna. Tőkés ezt cáfolta: az RMDSZ a márciusban leadott támogató aláírások számához képest mintegy 70 ezerrel kevesebb szavazatot gyűjtött össze, ő pedig mintegy 30 ezerrel többet, mint amennyi támogató aláírása volt. Az RMDSZ nem tudja reálisan nézni a valós helyzetet. Tőkés László november 25-i, vasárnapi javaslatára, miszerint vegyék fel újra a tárgyalás, a párbeszéd fonalát, az RMDSZ részéről visszautasítás volt a válasz. Az Európai Parlament néppárti frakciójában ott lesz két volt vetélytársa, Frunda György és Sógor Csaba szenátor is. Ha a szabad demokrata Szent-Iványi István és a szocialista Tabajdi Csaba adott esetben együtt tud működni az EP-ben a fideszes Gál Kingával és Szájer Józseffel, akkor Erdély érdekében példát kell venni róluk. /Rostás Szabolcs: Megbukott az egypártrendszer. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2008. március 17.

Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998