udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szántai János

1999. december 14.

A Kolozsvári Írók Társasága dec. 13-án tizenöt írót díjazott 1998-ban megjelent köteteiért. A kolozsvári magyar írók közül Pusztai János Csapdában (regény, Kriterion Könyvkiadó), Kiss János Pillangó az esőben (novellák, Dacia Könyvkiadó), Szántai János Az igazi meg a márványelefánt (gyermekversek, Tinivár Kiadó) részesült a Kolozsvári Írók Társasága díjában. /Díjakat osztott a Kolozsvári Írók Társasága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2000. május 15.

Kolozsváron bemutatták Szántai János Beszélyek /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000/ című verseskötetét. Ez a költő negyedik könyve. Szőcs Géza szerint Szántai a legmagányosabb alkotó, mert nincs mögötte semmi nemzedéki háttér. /Vincze N. Melinda: Szántai János: Beszélyek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2000. december 15.

A felújítás miatt a Puck Bábszínház művészei hol itt, hol ott tartották előadásaikat. Dec. 17-én, vasárnap, fennállásának félévszázados évfordulóján, újra megnyitja kapuit a kolozsvári Puck Bábszínház. A bábszínház magyar tagozata a Világszép Nádszál kisasszony című bábjátékot adja elő, szövegét Szántai János írta, Rumi László rendezte, Bodor Judit állította színpadra és zenéjét Buda Ádám szerezte. /50 éves a kolozsvári Puck Bábszínház. Puck Bábszínház. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2003. március 12.

A filmkészítés iránt érdeklődő fiatalokat szeretné tömöríteni az a filmes műhely, mely Lakatos Róbert filmrendező és Szántai János író, filmkritikus kezdeményezésére jött létre Kolozsváron. A kezdeményezők elmondták, céljuk egy fiatal, tehetséges alkotógárda kinevelése./Papp Attila Zsolt: Filmes műhely Kolozsváron. Egyesületet szeretnének indítani. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

2003. március 24.

Kéthetenként tartanak irodalmi estet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének rendezésében. A házigazda Demeter Szilárd, a cél pedig a kortárs irodalom megismertetése. Az első irodalmi est meghívottjaként Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke és Papp Attila Zsolt költő beszélt egyebek között a transzközép irodalomról, mely igazi áttörést jelentett a kilencvenes évek elején. Legutóbb három költő volt a vendég: Gáll Attila, Király Zoltán és Szántai János. /Tóth Hajnal: Irodalmi kuckó a PKE-n. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2003. április 7.

Ápr. 3-án az erdélyi írószervezet bemutatkozott Budapesten, a Műcsarnokban. Az erdélyi magyar irodalmárok nagy részét magában foglaló Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) bemutatása sikeres volt. Zsúfoltnak tűnt a műsor. A szerzőkkel Turczi István, az est házigazdája (a Parnasszus költészeti folyóirat főszerkesztője) beszélgetett. Sántha Attila ügyvezető az elért eredményeket taglalta. /Szántai János, Budapest: E-MIL a Parnasszuson. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

2003. április 16.

Békéscsabát, Budapestet, Kolozsvárt, Pozsonyt egyaránt beláttató webmegállóként jellemzi a Terasz néven ismert internetes oldal (www.terasz.hu) nemrégiben indult Erdélyi írók című alfejezete. A virtuális szerkesztőség belső munkatársai közé tartozik Balázs Imre József, Demeter Szilárd, Fall Sándor, Fekete Vince, Gergely Zsuzsa, Jánk Károly, Papp Sándor Zsigmond, Szántai János, Szonda Szabolcs, Vida Gábor, Zsidó Ferenc, továbbá Romániai Magyar Spenót címmel rovat indítását ígéri Demény Péter is. /Gergely Edit: Webmegálló.Erdély. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2005. március 8.

Az Argó Audiovizuális Műhely által szervezett felnőttképzési program eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron a program két koordinátora, Lakatos Róbert és Szántai János. Az öt hónapos képzés célja a filmkészítés, filmművészet világába bevezetni a téma iránt érdeklődő erdélyi fiatalokat. Tavaly az Argó Audiovizuális Műhely elnyerte az Apáczai Közalapítványhoz beadott pályázatát, így indulhatott a tanfolyam. A tanításban hazai és magyarországi szakemberek vettek részt. /Vincze Judit: Audiovizuális felnőttképzés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2005. április 14.

A József Attila-jubileum jegyében rendezte meg műsorát Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Bevezetőként László Noémi olvasta fel József Attila és a panoptikum című fantázia-írását. A továbbiakban Balázs Imre József, Egyed Emese, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, László Noémi, Lászlóffy Csaba, Molnos Lajos, Sántha Attila és Szántai János olvasott fel verseiből. /Ö. I. B.: Ünnepelt a költészet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2005. november 28.

November 25-én Székelyudvarhelyen bemutattak két novelláskötetet az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezésében. A két szerző – Zsidó Ferenc és Szántai János – egymást faggatva elemezte a megjelent könyvek írásait. Zsidó Ferenc, a Csigaterpesz címmel kiadott novelláskötet szerzője elmondta, mindkettejük kötete ugyanannál a kiadónál jelent meg, az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ című sorozatban. Ez a csoport az erdélyi irodalom hagyományaival próbál szakítani, amit Zsidó Ferenc úgy fogalmazott meg, hogy a nemzetét elsirató íróval szemben a „helyőrségesek” a szórakoztató, sok esetben vulgáris, poénirodalmat részesítik előnyben. Szántai Sziszüphosz továbblép című novelláskötetének írásaira a filmnovellaszerű vetítés a jellemző. /bágyi: Két fiatal szerző az „előretolt helyőrségből”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./

2006. április 27.

A versé volt a főszerep az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) április 26-án Sepsiszentgyörgyön tartott irodalmi estjén. Három kolozsvári költő: Karácsonyi Zsolt, Papp Attila Zsolt és Szántai János, illetve az Erdély-szerte ismert ,,daltulajdonos”, a brassói Márk Attila mutatkozott be. /(-kas): Versek határokon innen és túl (E-mil est). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

2006. június 6.

Kolozsváron június 2-án három helyszínen is bemutatták Karácsonyi Zsolt legújabb, a budapesti Magvető Kiadónál nemrég megjelent A nagy Kilometrik című verseskötetét. Az Insomniában, a Bulgakovban és az Aux Angés-ban lezajlott eseményen sorrendben Szántai János, Papp Attila Zsolt és Bréda Ferenc ismertette a könyvet, majd felolvasás és beszélgetés következett. Karácsonyi Zsolt immár harmadik kötetnyi ideje írja nagyjából ugyanazt a világot, egyre nagyobb cizelláltsággal, mívességgel. /(köllő): A nagy Kilometrik vándorlása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2006. szeptember 16.

A Magyarországon megjelenő Napút irodalmi, művészeti és környezetismertető folyóirat teljes július–augusztusi számát a kincses városnak szentelte. Benne kolozsvári vagy innen elszármazott irodalmár, filozófus, történész, zenetudós, geológus szakemberek, művészek tollából származó írások jelentek meg, ügyelve arra, hogy egyensúly álljon fenn a már befutott idősebb nemzedékek és a maguk helyét kereső fiatalok között. Névsoruk: Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Visky András, László Noémi, Szőcs Géza, Kántor Lajos, Kányádi András, Szántai János, Balla Zsófia, Demény Péter, Telegdi Magda, Bágyoni Szabó István, Papp Ágnes Klára, Széles Klára, Csontos János, Balázs Imre József, Király László, Lászlóffy Csaba, Kerékgyártó István, Karácsony Zsolt, Juhos-Kiss János, Rudnai Gábor, Duma István, Veress Zoltán, Ajtay Ferenc, Asztalos Lajos, Balázs Géza, Vincze Ferenc, Deres Péter, Alvinczy Ferenc, Buzogány Klára, Lénár Andor, László Ferenc, Szakolczay Lajos, Csák Gyula és Hoppál Mihály. /Kolozsvár a Napútban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2006. december 18.

December 16-án tartotta évzáró gálaestjét az Erdélyi Magyar Írók Ligája Kolozsváron, amelynek keretében kiosztották az idei irodalmi kitüntetéseket is. Az idei zetelaki írótáborban megalapított Pelenka-díj az erdélyi magyar írók szaporodását hivatott támogatni, az elsőt már a táborban átvehette Farkas Wellmann Éva, most pedig Karácsonyi Zsolt és Szántai János. Az Irodalmi Jelen szokás szerint három díjat osztott, a vers kategóriában idén Karácsonyi Zsoltot tüntette ki, a prózadíjat Kukorelly Endre kapta, a kritika-díjat pedig Kántor Lajos. Márkus Barbarossa János jelentette be az Avantgardrobe-díjat, amelynek célja, hogy alternatív, az irodalomhoz kötődő műfajokat díjazzon. Idén Bereményi Géza szövegíró kapta a díjat, illetve Csillag István grafikus, illusztrátor. A Méhes György-díj debütdíját idén Noszlopi Botond vihette haza Csendrapszódia című kötetéért, a Méhes György nagydíjat, az Év Könyve Díjat Szőcs Géza kapta Liberté 1956 című kötetéért. Sor került a szintén újonnan alapított Mátyás Király díj odaítélésére is. Olyanok kapják meg, akik generációkat fognak össze írásaikkal: az elismerésben Fodor Sándor részesült. Az évadzáró irodalmi hét keretében bemutatták Balázs Imre József Vidrakönyv című verseskötetét is, amely a Koinónia Kadó gondozásában az Éneklő borz sorozatban jelent meg. /Varga Melinda: Kiosztották az E-MIL díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2007. április 26.

Országjáró körút első állomásaként április 25-én Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban kezdte el nyílt irodalomóráinak sorozatát a Cimbora irodalmi, kulturális diákfolyóirat. Szerkesztői, Farkas Kinga és Szonda Szabolcs a lap szerzőit, Szántai János és Fekete Vince költőket faggatták gyerekirodalomról. /Váry O. Péter: A Cimbora cimborái (Szent György-napok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

2007. május 18.

Az Argo Audiovizuális Egyesület a Nisimasa nemzetközi fiatal filmes szövetséggel együttműködve ismét meghirdeti a tavaly nagy sikernek örvendő ifjúsági forgatókönyvíró versenyt. Az egyesület vezetői (Szántai János elnök, ügyvezető igazgató, Lakatos Róbert alelnök, művészeti igazgató és Visky Ábel) sajtótájékoztató keretében ismertették az idei versenyre vonatkozó tudnivalókat. A résztvevők anyanyelvükön nyújthatják be forgatókönyveiket. /S. B. Á. : Fiatal forgatókönyvírók lehetősége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2008. január 21.

„Az idei, 39. Magyar Filmszemle több szempontból is mérföldkő az erdélyi magyar filmkészítés számára” – jelentette ki Szántai János, az Argo Audiovizuális Egyesület elnöke, ugyanis a január 22-én Budapesten kezdődő szemle versenyprogramjában az erdélyi magyar filmesek minden kategóriában képviseltetik magukat. Felméri Cecília Kakukk című kisjátékfilmje a Communitas Alapítvány és a Szülőföld Alap támogatásával, valamint az Argo Audiovizuális Egyesület és a magyarországi Inforg Stúdió együttműködéséből jött létre. A fiatal rendezőnek a Kakukk – amely egyben diplomamunkája is – nem az első sikere, hiszen azelőtt animációs filmjeivel tűnt ki. Lakatos Róbert – aki 2004-ben az Ördögtérgye című munkájával elnyerte a kisjátékfilm kategória fődíját – Bahrtalo! (Jó szerencsét!) című neorealista munkája a két évvel ezelőtt forgatott, hasonló nevű dokumentumfilmet egészíti ki. A Magyar Filmszemle történetében – Tompa Gábor Kínai Védelem című nagyjátékfilmje után – ez a második, erdélyi rendező alkotta nagyjátékfilm. A dokumentumfilm kategóriában az erdélyi magyarok Bálint Arthur Poros öltöny című filmjének szurkolhatnak jövő kedden. /Zsigmond Orsolya: Erdélyi filmes mérföldkő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2008. június 4.

Június 2-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Körön Szántai János mutatkozott be. Szántai Jánosnak jelentős szerepe van a magyar kultúrában – mutatta be a meghívottat Bréda Ferenc író. Szántai készülő három kötetéből olvasott fel részleteket. /Varga Melinda: Könyvvel a klozettre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2008. október 16.

Lakatos Róbert Bahrtalo! című nagyjátékfilmjéből mutattak ízelítőt Kolozsváron az Insomnia kávéházban. Szántai János kulturális vezető elmondta, hogy az elmúlt 50 évnek ez a második magyar rendezésű nagyjátékfilmje Romániában amely egyben Lakatos Róbert rendező első műve ebben a kategóriában. A rendező munkássága három dokumentumfilmet és egy rövidfilmet is tartalmaz, ezeket az évek során több kitüntetésben és díjban is részesítették. A Bahrtalo! című film a 2008-as Karlovy Vary Filmfesztiválon elnyerte az European Cinema Lables díjat. A történet egy része Kolozsváron, Lali lakásán játszódik, ahol bepillanthatunk a Gábor-romák életébe, a második helyszín pedig Egyiptom. /Braica Tünde: Bahrtalo – jó szerencsét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2008. december 13.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) öt ismert költője jött el december 11-én Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégiumba. A találkozót dr. Demény Piroska irodalomtanár nyitotta meg, visszaemlékezve a sokáig ugyanitt, a Dokumentációs Könyvtár olvasótermében működő Irodalmi Kávéházra, amelynek rendezvényein is jeles vendégek voltak jelen. Király Zoltán költő, egyben a Liga ügyvezető elnöke bemutatta költőtársait: Gál Attilát, Farkas Wellmann Endrét, Szántai Jánost és Karácsonyi Zsoltot, a Helikon főszerkesztő-helyettesét. Az E-MIL tagjai több országból, mintegy másfélszázan vannak. Alapvető céljuk felkarolni és népszerűsíteni a kortárs erdélyi magyar irodalmat. Nagyenyeden a vendégek felolvasott verseikkel mutatkoztak be. Szókimondó, modern verseket hangzottak el. A vendégek sok irodalmi folyóiratot hoztak ajándékba, a Helikont, a Kortársat, a Műhelyt és másokat. Győrfi Dénes házigazdai minőségben arról beszélt, hogy a Dokumentációs Könyvtár hatvanezer kötetéből nagyobb rész magyar irodalmi alkotás. A szervezésben részt vett Király Edit ny. magyar tanár, a Fehér megyei EMKE elnöke is. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2009. január 28.

Évtizedek óta leveleznek a gyerekek Csipikével, újabban Cimbivel és Mákvirággal is, küldözgetik rajzaikat, verseiket, meséiket a szerkesztő bácsiknak, néniknek, és olvasmányélményeiket is megosztják a különböző folyóiratok hasábjain. Vannak nagy múltú és frissen indult erdélyi magyar gyermeklapok. A Krónika bemutatta a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a nagyváradi Mákvirág és a kolozsvári Napsugár és Szivárvány című gyermeklapot. A Jóbarát jogutódjaként 1990–től Sepsiszentgyörgyön megjelent, gimnazistáknak íródó Cimbora Benedek Elek szerkesztői célkitűzéseit kívánta folytatni Csire Gabriella főszerkesztő irányításával. A Cimbora újabban Kíváncsi diákok lapja alcímmel lát napvilágot, Forró László és Szántai János főszerkesztőket követve 2000-től Farkas Kinga irányításával. Az 5–8. osztályos magyar diákoknak ajánlott Cimbora 2006-ban kívül-belül megújulva jelent meg. A folyóirat egyik legfontosabb rovata a Cimbirodalom, amelyben kortárs magyar írók, költők gyermek- és ifjúsági alkotásai olvashatók. A www.cimbora.net weboldal a Cimbora 2006 szeptemberétől megjelent számait kínálja a diákoknak. Napilapok gyermekrovatából nőtte ki magát a nagyváradi szerkesztésű Mákvirág gyermeklap. A Bihari Napló gyermekrovata volt, Kulcsár Andrea és Bonczidai Éva 1998-tól 2001-ig szerkesztette, a lapban kéthetente jelent meg. Amikor az osztrákok megvásárolták a Bihari Naplót, a kultúrának, a publicisztikának és az anyanyelvoldalnak, de a Mákvirágnak sem volt többé hely benne. 2004-ben Nagyváradon elindult a Reggeli Újság, Bonczidai Éva odakerült, akkor felélesztette a Mákvirágot, Amikor Bonczidai Éva eljött a Reggeli Újságtól, elhatározta, hogy a gyermeklapot elindítja. A Mákvirág gyermeklap 2007-ben elindult, de saját tőke hiányában csak pár lapszám jelent meg, most kezd magához térni a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően – ismertette helyzetüket Both Abigél főszerkesztő. Neves mai írók, költők kimondottan a Mákvirágnak írt versei, meséi jelennek meg a lapban, Szűcs László, Tóth Ágnes, Kinde Annamária, Szilágyi Aladár, Gittai István és Szálinger Balázs az állandó szerzők. A fél évszázados múltra visszatekintő, kolozsvári szerkesztésű Napsugár és a később induló Szivárvány című gyermeklap máig megőrizte irodalmi jellegét. A Napsugár színes irodalmi ismeretterjesztő gyermeklap 8–12 éveseknek. A gyermekirodalmi folyóirat írók, költők, képzőművészek kezdeményezésére jött létre, első száma 1957 januárjában jelent meg A lap több mint fél évszázados fennállása óta az erdélyi magyar irodalom és képzőművészet legjelesebb alkotóit vonta be munkájába. A Napsugár szerkesztősége 1980 januárjában A Haza Sólymai címmel képes, irodalmi gyermeklapot indított az óvodásoknak, amelynek oldalain nemcsak versek, rajzok, mesék jelentek meg, hanem Csipike postaládájából előkerült leveleket is közöltek. A diktatúra által kikényszerített nevet 1989 decemberében változtatták meg az eredetileg javasolt Szivárványra. 1989 decemberéig a Román Kommunista Párt gyermekszervezete, a Pionírtanács adta ki mindkét lapot, és ez tartalmilag szigorú politikai cenzúrát jelentett. A Napsugár és a Szivárvány kiadói jogát 1990-től a Román Nemzeti Kiadó vette át, amely megvonta az anyagi támogatást, és akadályozta a terjesztést. Az 1991-ben megalakult Napsugár Kft. átvette a két gyermeklap terjesztését, fokozatosan a kiadását és gazdasági irányítását is, majd 1998 nyarán a Napsugár Kft. az 1995 óta működő Napsugár Alapítvány tulajdonába került, amely azóta is irányítja a Napsugár gyermeklap körüli szellemi életet. A Napsugár Kiadó napsugar.ro címen elérhető honlapja arról tájékoztat, hogy az 1990-es évek közepén a két gyermeklap elérte az 53 000-es példányszámot. „Ez azóta ismét évente csökken a jól ismert társadalmi, gazdasági okok miatt, de gyermeklapjaink példányszáma még mindig a legmagasabb a romániai magyar sajtóban, sőt a folyóiratok mezőnyében összmagyar viszonylatban is az elsők között vagyunk” – ismertetik a kiadó weboldalán. A Napsugár Kiadó nemcsak a Napsugár és a Szivárvány rendszeres és pontos megjelentetését és terjesztését irányítja, hanem Napsi címen évente két vakációs mese-, rejtvény- és játékkötetet ad ki, megjelenteti az iskolai színjátszást segítő műsorfüzeteket, tehetséggondozó anyanyelvi táborokat szervez kisiskolásoknak, szakmai fórumokat létesít pedagógusoknak, társszervezője országos anyanyelvi mesemondó és általános műveltségi versenyeknek, valamint a Kárpát-medencei gyermeklapok nemzetközi szimpóziumainak. A Zsigmond Emese főszerkesztő irányításával havonta megjelenő Napsugár a minőségi irodalom népszerűsítése mellett hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre is. Az Itt születtem című rovatban 2000 szeptemberétől 2007 decemberéig 78 települést mutattak be az ott lakó gyerekek és tanító nénik. /Bonczidai Éva: Mit olvas Csipike, Cimbi és Mákvirág? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2009. február 20.

Felméri Cecília, a Sapinetia EMTE doktorandusa sokak szerint a legígéretesebb fiatal erdélyi filmes. Kolozsváron született /1978. nov. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi szakát végezte, majd a Sapientia EMTE Fotó-film-média szakát, idéntől doktorátus. A jogi egyetem alatt felvételizett a Kolozsvári Bábszínház magyar tagozatára bábszínésznek. Egyik animációs filmje, a Bárányok halála elég sok díjat kapott. Az Argó Audiovizuális Egyesület jóvoltából Felméri Cecília megismerkedett a kisjátékfilm rendezéssel. Az Argo vezetősége, Lakatos Róbert és Szántai János jóvoltából megrendezhetett diplomafilmként egy forgatókönyvet. Felméri Cecília eddig összesen 14 díjat kapott, számára a legkedvesebb díjat a kolozsvári FFeST-en kapta. Eddigi legkiemelkedőbb alkotása a Kakukk című kisjátékfilm. Erdélyben szeretne maradni. /Potozky László: „Miért ne lehetne sikeres az erdélyi film?” = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2009. december 19.

Megjelent Tündérország napszámosa (Benedek Elek-olvasókönyv), a Regös Ifjúsági és Közművelődési Egyesület, Bod Péter Megyei Könyvtár, Kovászna Megyei Művelődési Központ kiadása, Sepsiszentgyörgy. Írónemzedékek nőttek fel Benedek Elek fiai, Tamási Áron, Szentimrei Jenőék nyomában, a könyvben olvashatók Ferenczes István, Vári Attila, László Noémi, Bogdán László, Szabó Róbert Csaba, Fekete Vince, Szántai János és a Benedek Elek-kutatók, – örökséggondozók /többek között Szabó Zsolt, Bardócz Orsolya, Végh Balázs Béla, Kónya Ádám/ sorai. /Farkas Árpád: Tündérország napszámosa (Benedek Elek ölelő karjában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998