udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szász Endre

1997. január 9.

A budapesti Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. immár 6 éve hagyományossá vált rendezvénysorozatban lehetőséget ad termékeny véleménycserére a magyarországi gazdasági élet főszereplőinek, sikeres vállalkozóknak és a regionális, valamint országos politikusoknak. A rendezvénysorozat csúcseseménye a Magyar Állami Operaházban megrendezésre kerülő gálaestély, amelyen a magyarországi parlamenti pártok vezetői 60 perces élő vitában vesznek részt, majd a magyar kormány miniszterei átadják a Vállalkozói Díjakat és a Glóbusz Díjat. (A kitüntető címeket a tavaly Kuncze Gábor és Kovács László bel-, illetve külügyminiszter adta át Straub Eleknek, Szívós Istvánnak és Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszternek.) Az idén a nemzetközi kategóriában a Szféra Glóbusz Díjat az RMDSZ és államelnökjelöltje tevékenységének elismeréseként Frunda György szenátornak ítélték oda. A kitüntetést, a Szász Endre híres szobrászművész készítette bronzszobrot Frunda György az Operaház színpadán veheti át január 25-én. A további kitüntetettek: Demján Sándor, a budapesti Pólus Center bevásárlóközpont vezérigazgatója és dr. Papp Lajos szívsebész. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9., 941. sz./

2001. április 13.

A Baján élő, marosvásárhelyi születésű Papp József képzőművész két éve hozzálátott egy Marosvásárhelyről szóló kötet létrehozásához. A kiadás magas költségeit bajai vállalkozók állták. A Múzsák fellegvára című könyvben Nagy Miklós Kund újságíró, a Népújság főszerkesztő-helyettese tíz jeles marosvásárhelyi /vagy a városban élt, a városhoz kötődő/ személyiséggel készített interjút. A kimagasló személyiségek között van Sütő András, Szász Endre festőművész, Lohinszky Loránd színművész, dr. Péterffy Árpád szívsebész, Markó Béla költő és politikus, Bács Ferenc színművész, Kovács András Ferenc költő, Tompa Gábor rendező, Orbán György zeneszerző és Bölöni László edző. A kötet 136 fotót tartalmaz. A könyv másik nagy erénye, hogy Nagy Miklós Kund terjedelmes bevezető tanulmányából minden kiderül Marosvásárhelyről, ami lényeges. /Máthé Éva: Egy páratlan kiadványról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2002. június 26.

Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2005. augusztus 6.

Csíkszereda szülöttére, a 2003-ban Kaposváron elhunyt európai hírű, virtuóz festő- és grafikusművészre, Szász Endrére emlékeztek augusztus 5-én szülővárosában, a városnapok keretében tartott emlékünnepségen, emléküléssel és kiállítással. Szász Endre a marosvásárhelyi Bordy András növendékeként került Budapestre, a Képzőművészeti Főiskolára. Több száz könyvet illusztrált, közülük a legsikeresebbnek Omar Khajjám Rubáijátja bizonyult, amely a British Múzeum nemzetközi pályázatán bekerült a világ legszebb harminc könyve közé. 1971-től Torontóban, majd Los Angelesben tevékenykedett. Művészi sikerei csúcspontján, a nyolcvanas években tért vissza – immár véglegesen – Magyarországra és megalapította Hollóházán a nemzetközi hírű Porcelángyár stúdióját. Közben egyre-másra születtek rézkarcai, sajátos hangvételű festményei. /In memoriam Szász Endre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2005. december 17.

Sok fiatal jött el Aranyosgyéresen az RMDSZ tisztújító közgyűlésére. Bitay Levente megyei ügyvezető RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi helyhatósági választáson az 1840 szavazatra jogosult aranyosgyéresi magyar közül csak 558 szavazott az RMDSZ-re, ami valamivel több mint 30%, utolsó előtti helyen végeztek a megye magyarlakta helységeinek sorában. Ezzel az eddigi két helyi tanácsos helyett négy évig csak egy képviseli őket, pedig ha legalább ezren elmennek szavazni, most hárman is lennének a helyi tanácsban. Aranyosgyéresen évente megtartják a népfőiskolát, továbbá a kórusfesztivált, a március 15-i, augusztus 20-i, október 6-i megemlékezés mind az RMDSZ nevéhez fűződnek. Az RMDSZ valamikori 900-as tagsága mostanra alig 400-ra csökkent. Mindezen változtatni akar az új, „megfiatalított” választmány, az elnök Szász Endre lett. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Fiatal jogász az RMDSZ új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2006. január 27.

Nemrég Aranyosgyéresre látogatott Eckstein-Kovács Péter RMDSZ szenátor, megbeszélést folyatatott Ioan Vasinca polgármesterrel. Az elöljárók összefoglalták a helyi közösséget foglalkoztató kérdéseket. A szenátor ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy közbenjár a felvetett problémák megoldásában, ugyanakkor arra kérte a polgármesteri hivatal illetékeseit, hallgassák meg a helység közel 10 százalékát kitevő magyarság gondjait is, amelyeket Szász Endre, az aranyosgyéresi RMDSZ újonnan megválasztott elnöke adott elő. Felvetődött a református iskola, a kétnyelvű helységnévtáblák, valamint a magyar közbirtokosság kérdése. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Napirenden a magyarság kérései. Eckstein-Kovács Péter szenátor látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2006. július 26.

Az Aranyoskert ötlete májusban született, a tordaszentmihályi RMDSZ javaslatára, azon a tanácskozáson, ahol 12 Aranyos-vidéki település képviselője a vidék mezőgazdaságának esélyeiről tárgyalt, az Európai Unióhoz való csatlakozás után. Céljuk összefogni és piacra segíteni törzstermelőiket, akik egyébként nem lennének versenyképesek 2007 januárja után, tájékoztatott Szász Endre, a részvénytársaság alapító tagja. Az Aranyoskert Kft. részvénytársaság tagja 137 magánszemély, egy anyaországi és három romániai jogi személy. /L. E. K.: Aranyoskert – az Aranyos-vidéki gazdákért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2006. augusztus 4.

Xantus Géza Római harmónia című kiállításának megnyitójával kezdődtek el augusztus 3-án a Csíkszeredai Városnapok. A szeredai születésű művész több évig élt Rómában és Budapesten, tavaly tért vissza szülővárosába – ahol ezúttal először nyílt egyéni tárlata. A Mikó-vár Szász Endre Galériájában főként festményeket állított ki, továbbá grafikákat, exlibriseket. /Római harmónia Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2007. január 25.

Az aranyosgyéresi RMDSZ közgyűlésen új tagokkal bővült az RMDSZ választmány. A többségében fiatalokból álló aranyosgyéresi RMDSZ választmány nyilvános és havonta értékelt csapatmunkával próbálja összefogni a város magyarságát. Szász Endre helyi RMDSZ elnök elmondta, hogy kérdőívvel fordultak a magyar lakossághoz. A több mint ezer megkérdezett közül alig 60 nyilvánított véleményt különféle kérdésekről. Szilágyi Imre református lelkész elmondta, hogy a helyi volt magyar iskola – amely csak papíron került vissza az egyház tulajdonába – nem csak felekezeti érdekeket fog szolgálni a jövőben. A már hagyományos Téli Népfőiskolán – a jelenlévők javaslatára – előadást fog tartani Kövér László Fideszes politikus, a magyar-román történetírásról pedig Vekov Károly történész. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Tovább fiatalodik az RMDSZ választmánya. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2007. szeptember 13.

Csíkszeredában a sétálóutca Petőfi Sándor nevét viseli, a költő 1849-ben ebben az utcában szállt meg. A Petőfi utcától északra lévő szakaszt, a mai Cosbuc utcát Márton Áron utcára, a jelenlegi Dózsa György utcát Szász Endre utcára keresztelnék át – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. A két utcanévváltást, illetve a tavaly felállított emlékmű körüli tér 56-os tér elnevezését a megyei bizottság is pozitívan véleményezte. Sokan vannak, akik nem ismerik a Csíkszeredában Szász Endre itt született képzőművész nevét és munkásságát. /Antal Ildikó: Névadóikhoz kötődő utcáink. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2007. október 29.

A Bernády-napokon Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában emlékszobát avatott a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Maros Megyei Múzeum. Az emlékszobával a vásárhelyi magyar közösség sokéves álma valósult meg. Bernády György egykori polgármester megmaradt tárgyi örökségét: irodabútorait, polgármester emlékiratait, díszes könyvtárát a helyi református egyház őrizte meg. Lakatos Péter református lelkész elmondása szerint a most kiállított hagyaték jó része soha nem került nyilvánosság elé. Az alapítvány évente Bernády-emlékplakettel – Gyarmathy János szobrászművész alkotása – jutalmazza azt a személyiséget, aki a néhai polgármester szellemiségének folytatójaként a Bolyaiak városát gyarapítja. A Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke, Borbély László miniszter a Bernády-emlékplakettet Csató Béla főesperes-plébánosnak adta át. A Bernády Házban megnyílt Szász Endre festészeti és grafikai kiállítása is. /Lokodi Imre: Bernády-emlékünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2007. november 3.

Tizenkét koronás fő Szent Istvántól II. Lajosig, az Uralkodók-sorozatból, jellegzetesen szászendrés virágos lányfejek, rézkarcok, eredeti tus-, grafit- és krétarajzok, nagyobb méretű faliszőnyegek. Ízelítőt kapnak Szász Endre gazdag művészetéből a marosvásárhelyi Bernády Házba betérők. 1945 óta, amikor a még egészen ifjú tehetség munkáiból az őt felkaroló festőművész, Bordi András rendezett egyéni tárlatot, ez az első alkalom a városban, hogy Szász Endre műveivel kiállításon lehet találkozni. /N. M. K. : Szász Endre kiállítása Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2008. február 4.

Rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a Hargita megye székhelyén használandó új típusú utcanévtáblák látványterveit, amelyek feltüntetik adott esetben a névadó személyiség születésének, illetve elhalálozásának dátumát is, továbbá a város címere is. A közelmúltban viták zajlottak az utcanevek megváltoztatásáról. Constantin Strujan prefektus kifogásolta a Szász Endre utcanevet. A prefektus azért kifogásolta, mert Szász Endre nem Csíkszeredában élt és alkotott. „Ha így gondolkodunk, akkor mihez kezdjünk a Nicolae Balcescu, Mihail Sadoveanu vagy Tudor Vladimirescu utcaneveinkkel, mert ezek a személyiségek, nemcsak hogy nem Csíkszeredában éltek és tevékenykedtek, de életükben még csak nem jártak ebben a városban” – fogalmazott a polgármester. „Szász Endre Csíkszeredában született, Márton Áron pedig a róla elnevezett gimnáziumba járt” – zárta a vitát Ráduly. /Horváth István: Balcescu utcai „vita” Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2009. december 3.

„Közösségi portál minden magyar ajkúnak – határok nélkül. Regisztrálj – közénk tartozol!” – reklámozza magát a www.magyarvagyok.com internetes portál. Kitalálója három temesvári fiatal: Kovács Lóránt, Kabai Zoltán és Szász Endre. Aki feliratkozik az oldalra, egyszerre többet is kap – mondják a működtetői. Kapcsolatba léphet más magyarokkal, ismerkedhet, levelezhet, fotókat és videókat tárolhat, eseménynaptárt böngészhet. Az oldal még csak néhány hónapja működik, de már több száz tagot számlál. /Temesvári kezdeményezés magyar közösségépítésre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998