udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szász István

1992. szeptember 16.

Domokos Gergely elítélően emlékezett a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ majd egy évtizedes tevékenységére, melyet kommunista szervezetnek minősített. Nagyon sok adatot említett tanulmányában. Az "önjelölt madoszista MNSZ-vezetőség az egész romániai magyarság érdekképviseletét" hangoztatta. Az eltérő nézetekkel szemben türelmetlenek voltak. A magyarság intézményeit bekebelezték, beolvasztották az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület szervezeteit. - Az MNSZ volt az egyetlen engedélyezett magyar érdekvédelmi szervezet, így aki tevékenykedni akart a magyarság érdekében, az kényszerűen csatlakozott. Domokos megemlékezett az MNSZ 1945. nov. 15-18-a között Marosvásárhelyen tartott ún. "százas" intézőbizottsági üléséről, ahol a nagy vihart kavart nyilatkozott tették: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés..." stb. Ezt a nyilatkozatot a párizsi békeszerződési tárgyalásokon a román delegáció érvként használta fel: Tatarescu külügyminiszter idézett ebből a nyilatkozatból. Domokos felidézte a Román Szociáldemokrata Párt 1945 decemberében Kolozsváron megalakult Országos Magyar Bizottságának kiáltványát, ebben elutasították azt a romániai politikát, amely megalkuvásokkal próbál egy nemzetiségi demokratikus tömeget képviselni. A bizottság Erdély nemzeteinek békés egymás mellett élését a svájci mintára kantonális módon látta biztosítottnak. - A másik csoport egyetemi tanárokból, szakemberekből állt: 1945 december elején Kolozsváron tanácskozott Venczel József, Nagy Géza, Buza László egyetemi tanárok, Lakatos István szociáldemokrata vezető, Korparich Ede, a Kaláka Szövetkezeti Központ vezetője, Szász Pál, az EMGE vezetője és Juhász István teológiai tanár. Megbízták Buza László nemzetközi jogászt, készítsen memorandumot, melyben bizonyítsa be, hogy a marosvásárhelyi kiáltvány csak a magyar kommunisták nyilatkozata volt, akik nem képviselik az egész magyarságot, Venczel József pedig készítsen térképet az 1910-es népszámlálás alapján, mert ők az erdélyi magyarság jövőjét Erdély kettéosztásában látták. Az elkészült memorandumot kijuttatták Párizsba. Aláírói: Márton Áron püspök, Szász Pál, Korparich Ede, Lakatos István és Vásárhelyi János református püspök. 1946. ápr. 29-én újabb megbeszélést tartottak és Teleki Géza segítségével eljuttatták az angol és amerikai külügyminiszterhez memorandumukat. - Az MNSZ-en belül kitört a "lázadás" a vezetőség ellen, először Kolozsváron, 1946. jan. 28-án, majd Székelyudvarhelyen, 1946. jún. 30-án, az MNSZ-kongresszuson. - Az MNSZ átalakulását mutatta, hogy Kacsó Sándor, aki 1947-ben Kurkó Gyárfás utóda lett az MNSZ-ben, az MNSZ 1948 júliusi országos értekezletén kijelentette: "Sérelmi politikával a sovinizmust, a reakciót szolgálnánk." 1948 augusztusában a bukaresti MNSZ-központ körlevelet adott ki, utasította a megyei szervezeteket, hogy egyéni sérelmeket, kérelmeket a jövőben ne terjesszenek be a központnak. - Az MNSZ kivette részét a tisztogatásokban is, melyet Luka László A romániai magyarság útja /Igazság, Kolozsvár, 1947. máj. 22./ című cikke indított el. Balogh Edgár már máj. 26-án válaszolt erre "Tisztító önvizsgálat ideje jött el" címen. Bányai László, Kacsó Sándor és a Czikó testvérek rendre sürgették a tisztogatást. 1948. dec. 12-én megjelent a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Irodájának határozata. Ebben megállapították: "A magyar nacionalista polgárság maradi szelleme és elszigetelődési irányzata még most is érezhető egyes kulturális és gazdasági intézményekben." Mindezek a vádak annak ellenére hangzottak el, hogy már 1946-47-ben eltávolították a "reakciós" Szász Pált, Szász Istvánt, György Lajost stb. Letartóztatták Kurkó Gyárfást, Méliusz Józsefet, Demeter Jánost, Csőgör Lajos rektort. - 1952-ben Kacsó Sándor lemondott, az MNSZ vezetőségét Bányai László, Takács Lajos és Juhász Lajos képviselték, az MNSZ utolsó kinevezett elnöke Ottrok Ferenc lett. 1953 tavaszán kimondták az MNSZ önfeloszlatását. /Domokos Gergely: "Tisztító önvizsgálat ideje jött el..." /A Magyar Népi Szövetség és a romániai magyar kisebbség 1944-1953 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1998. december 11.

Marosszentgyörgyön a rendőrök összevertek egy magyar férfit. Az utcán rosszul lett Szász István református tiszteletes, kihívták a mentőket. Dr. Raed Arafat orvos érkezett a beteghez. A beteg mellett szorgoskodott id. László Sándor. Az orvost idegesítette a férfi segédkezése, szólt a rendőröknek, vigyék arrébb ezt a férfit. Senki nem tudja, hogy kerültek oda a rendőrök. Tény, hogy a helyi rendőrfőnök, Dorel Oprea, valamint két másik rendőr, Petica Varadi és Becheres Mihai rettenetesen megverték László Sándort, fél oldala megbénult, koponyasérülés miatt idegsebészetre szállították, agykárosodást állapítottak meg. A rendőrség a magyar újságíró kérdésére csak halogató választ adott, számolt be Máthé Éva a történtekről. /Karhatalmi erőszak Marosszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2000. április 18.

Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./

2001. április 5.

1999 tavaszán alakult meg Désen a Czakó Zsigmond Stúdiószínpad Széll Árpád középiskolás diák és Raff Róbert egyetemi hallgató kezdeményezésére. A színpad a dési EMKE támogatását élvezte. Időközben Széll Árpád elhunyt, a színpad jelenlegi szervezői Balogh Réka, a dési polgármesteri hivatal kultúrreferense, Szász István egyetemi hallgató és Raff Róbert egyetemi hallgató. Azt tervezik, hogy ifjúsági színjátszó csoportot hoznak létre. /Raff Róbert, a dési EMKE kuratóriumának tagja, Dés: Czakó Zsigmond Stúdiószínpad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2001. augusztus 10.

A Temesvári Újságírók Egyesületének nyilatkozatban tiltakozott a sorozatos agresszió ellen, amely a helybeli írott és beszélt sajtó munkatársait éri tevékenységük végzése közben. A legújabb eset áldozata Szász István fotós, az Agenda Sajtótröszt munkatársa, akit feladata teljesítése közben bántalmazott Virgil Stancu, a Temesvári Sörgyár vezetőtanácsának elnöke, tönkretéve munkaeszközét is. Történt ez azt követően, hogy a Media Pro, Antena 1, a Rompres Hírügynökség munkatársait is érték hasonló atrocitások. Az agresszív magatartás részben annak következménye, hogy a 2000-ben módosított sajtótörvény nem biztosít védelmet a közvélemény tájékoztatásáért dolgozó újságíróknak. Az egyesület felkéri az illetékes szerveket, hogy határozottan járjanak el a Szász István fotóriportert ért sérelem kivizsgálásában, a sajtószabadság védelme érdekében. /A Temesvári Újságírók Egyesületének nyilatkozata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

2002. május 14.

Dr. Szász István Tas kolozsvári család sarja a református kollégiumban tanult. Tanára volt Nagy Pál, aki annyi év után máj. 10-én olvasótalálkozón mutatta be az egykori diák munkásságát, köteteit Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban. A Szász család kolozsvári lakása adott otthont a Hitel szerkesztőségének. Az édesapa, Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) ügyvezető elnökeként működött annak megszüntetéséig. Szász István Tas 1954-ben érettségizett, majd Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait: orvosnak készült. 1959-ben elvtelen szolidarizálás címén két évre eltávolították az egyetemről, nehéz fizikai munkára kényszerült, ólombányában is dolgozott. 1962-ben végzett, majd Kolozsváron folytatott praxist. A szeku miatt el kellett hagynia az országot, Magyarországra ment. Az orvos-író ma Leányfalu megbecsült polgára. Mikor elment, barátjának mondhatta az erdélyi magyar írók, költők színe- javát. Azt tapasztalta, hogy az anyaország tudatában kipusztult a történelmi Magyarország képe, a magyarságkép egyáltalán. " Vitázó írásaival folyamatosan jelen van - az ilyen jellegű gondolatok közlését vállaló - magyar lapokban, folyóiratokban. Feljegyzéseit tematikus kötetekben adja ki a budapesti Accordia Kiadó. A sorozat címe: Egy haza - két ország. A találkozón bemutatott kötetek: Egy orvos adventi levelei (levelek), Trianon sodrásában (memoár), Nemzet és kisebbség keresztje (publicisztika), Árnyékbokszolás (versek), Dr. Egyszerű családorvos (Dr. E. Cs.) elmélkedései ( a KÖR című családorvosi lap rovata 1995-2002). Szász István Tas azt a szellemiséget képviseli, amely - mint Sütő András mondotta - szembeszáll azokkal a "diadalmas kozmopolitákkal és kozmofiakkal, akik magyarságundorban szenvedve csak azt szeretik, ami nem magyar, ami nyugati", mert tudván tudja, hogy ha együtt akarunk lenni az anyaország szellemével, a határok fölötti egyesülés tudatában, éppúgy meg kell küzdenünk érte, mint azért, hogy a művelt Nyugat elfogadjon, befogadjon bennünket. - Maradj továbbra is tiszteletbeli szellemi főkonzulunk Magyarországon! - fejezte be köszöntőjét Sütő András. /Bölöni Domokos: Tiszteletbeli szellemi főkonzulunk. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2002. szeptember 6.

A Beszterce-Naszód megyei Felőr 880 lelket számláló református egyházközösségének dalárdája száz éves múltra tekinthet vissza. Folyamatos működése rövid ideig a 90-es évek derekán szakadt meg. Az 1995-ös imaházépítés és az 1996-os templomjavítás után, Gáll Mihály lelkész és Szász István tanár-karnagy kezdeményezésére és áldozatos munkája nyomán újra alakult a kórus. /100 éves a felőri egyházi kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2002. október 21.

Elhunyt Sinkó Zoltán /Kolozsvár, 1933. márc. 19. - Veszprém, 2002. okt. 19/ író, humoros írásaival vált ismertté. Humoreszkjeit tartalmazó kötetei jelentek meg. Áttelepült Magyarországra, de nem találta meg a helyét az irodalomban is meglévő politikai-pártbeli szétszabdalt világban. Sinkó érzékeny volt. Az utóbbi években depressziója nyomasztotta. /Kiss János: Sinkó Zoltán (1938-2002). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Szász István Tas szerint méltatlanul elfelejtve, megkínozva és megalázva távozott az élők sorából az 1933-ban Kolozsvárott született író, szerkesztő, publicista, akinek a humoreszkjei, paródiái, elbeszélései, jelenetei főként a 70-es, 80-as években örvendtek közkedveltségnek erdélyi olvasói körökben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./

2003. február 4.

Szász István Tas, az Erdélyi Napló magyarországi levelezője /munkatársa/ kérdéseket tett fel.Mi az oka tehát annak, hogy Magyarországon a nemzeti öntudatról beszélni már egyenlő a nacionalizmussal, a nemzet igaz történelmének tanítása sokadrangú, fölösleges teher, döbbenetes ötletek látnak napvilágot a Himnusz megváltoztatásáról, a nemzeti szerencsétlenségeket a szomszéd népek érzékenységén keresztül vizsgálják, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az új generációk is bűnösnek érezzék a nemzetet, a határon kívül élő magyarokkal foglalkozni ma csak a látszat kedvéért kell, a nemzet határokon át történő egyesítésének békés szándékát gáncsolják, az egyházak és követőik feketelistán vannak. Itt nem kell expo, nem kell olimpia, nem kell világraszólóinkra emlékeztető kiállítás, nem kell a rosszra, a gonoszra emlékeztető másik kiállítás... /Szász István Tas: Kérdezem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./

2003. augusztus 27.

December 1. után aug. 20. is megünneplésre került a közös nyelvet beszélő kormányfők részéről. Medgyessy Péter és Adrian Nastase együtt vadásztak a Hortobágyon. Romániában még működik olyan társaság, mely "A Dnyesztertől a Tiszáig" jelszó alapján, e récék tenyészterületét is ősi román földnek tartja. Romániában ma is megtalálható az a könyv, melyben arról tettek említést, hogy a magyarok Trianonban igen szerencsés feltételekkel köthettek békét, s azt is, hogy ezt bizonyos budapesti luxusprostituáltak párizsi állomásoztatásával támogatták meg. A bizantin módszerek közé tartozik az ellenfélnek saját bűnökkel való megtámadása. Erre utalnak a magyarok által elkövetett atrocitásokról kifüggesztett különféle táblák, mint pl. Kolozsváron a Biasini Szálló épületén levő hazugság. /Szász István Tas: Ünnep és récesors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2003. szeptember 16.

Szept. 15-én Sepsiszentgyörgyben, a Székely Nemzeti Múzeumban dr. Szász István Tas Erdélyből elszármazott, Magyarországon élő, de gyökereihez hű író, költő, publicista, szakíró hétkötetes, Egy haza - két ország összefoglaló címmel megjelent könyveivel és egy rendhagyó személyiséggel ismerkedhetett meg a nagyszámú közönség. A szerző kolozsvári értelmiségi családból származik, orvostanhallgató volt, 1959-ben kirúgták az egyetemről, ólombányában dolgozott, mozaikos segédmunkás lett, visszakerült az egyetemre, aztán primitív körülmények közt kellett körorvosként dolgoznia, szakmai téren nem hagyták előrehaladni, s mikor szemébe mondták: Kolozsvárnak magyar orvosra nincs szüksége, aztán ,,mocskos munkára" akarták fogni - a kitelepedést választotta. Dr. Szász István Tas nem vallja magát sem írónak, sem költőnek, csupán erdélyi embernek, aki megörökíti gondolatait. Ezért publikálta az évek során született, az erdélyi, az Erdélytől elszakadni nem tudó ember tollával íródott írásait, s ezért készül a következő öt kötet kiadására is. /(vop): Erdélyből Erdélybe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

2003. december 9.

Kalotaszegen mondják, hogy a régi szép népviseletet már csak a románoktól lehet venni.1945-ben ugyanis vásár ivolt Bánffyhunyadon. A közeli hegyekből románok jöttek. A vásár általános fosztogatássá fajult. A hegylakók megrakott szekereivel volt tele a havasok felé vezető út. Alig több mint egy évtized múltán, amikor 1956-ban tűzvész puszított Bánffyhunyadon. A kétségbeesett az égő házakból az udvarokra vitték évszázadok alatt összegyűjtött javaikat. A románok újra megjelentek, most is azok a szekérsorokkal vitték el az értékeket. Az erdélyi románság büszkeségei a máramarosi román fatemplomok. Ősiségük és fejlett kultúrájuk legfontosabb bizonyítékai között tartják azokat számon. Egy elfelejtett erdélyi restaurátor, Bágyuj Lajos, amikor e templomok felújítására kérték fel, összegyűjtötte azok valamennyi mesterjegyét. Egytől egyig kalotaszegi magyar ácsok mesterjegyei voltak. /Szász István Tas: A hullarablás formáiról és tanulságairól. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2004. november 30.

December 1. számunkra gyászos nap. Milyen szépen ellenpontozná, ha december 5. a nemzet saját akaratából történő újraegyesülésének ünnepe lehetne, írta Szász István Tas.  A Kádár-rendszert idejében több ezer magyar, aki Magyarországra szeretett volna áttelepülni, nem kapta meg a magyar befogadást, s ezért szétszóródott a nagyvilágban.   A 800 ezer beözönlővel és százmilliárdos terhekkel riogatók nem beszélnek a további fogyás esetén szükségessé váló betelepítésről. /Szász István Tas: Drága új ünnepet remélő Barátaim! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

2004. december 14.

A népszavazás eredményeképpen nem kell majd félni az átözönlő magyar áradattól, kiknek befogadása tönkreteszi a költségvetést. A patrióta miniszterelnök elkezdheti elfelejteni otthonmaradási programjának megvalósítását is. Már az is felesleges. Magyarország népessége évente ötvenezerrel fogy, s ha ez a szám néha kisebb, csupán az áttelepülők miatt az.  A Horn-kormány idején megjelentek hírek arról, hogy hosszú távon 6-7 millió magyarral számolnak. A népszavazás eldőlt, de harcolni kell tovább, biztatott Szász István Tas. /Szász István Tas: Elvégeztetett, de semmi sem tisztáztatott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2005. január 11.

Ne beszélj magyarul – román kenyeret eszel! – vágták oda Szász István Tasnak Erdélybe. Áttelepült az anyaországba. A népszavazás eredménye azt mondja neki: Te hazátlan, magyar kenyeret eszel meg magyarok elől! „Ezt mondja nekem hazám kormánya!” /Szász István Tas: Drága éji órán is elmélkedő Barátaim! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 11./

2005. január 25.

A kisebbségi magyar megmaradásának, önazonossága megőrzéséért folytatott harcának fő támasza volt az, hogy felnézhetett az anyaországra. Ennek a hatalmas támasznak lett szerény kiegészítője, részleges megtestesítője a magyarigazolvány, és ezt emelhette volna a funkcióját a kettős állampolgárság, írta Szász István Tas. Köztudott, hogy a horvátok elleni szerb támadások nagymértékben csökkentek, miután a szerbiai horvátok megkapták a horvát állampolgárságot is. A kettős állampolgárság leszavazása a homogenizálókat erősíti, mondhatják, hogy az anyaország már nem tényező. /Szász István Tas: Drága egykor még velem csodálkozó Barátaim! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./

2005. február 1.

A státustörvény eleve a kettős állampolgárság felvetésének lehetősége okozta szorongásokból született. A kettős állampolgárságról való szavazás ötlete pedig a státustörvény kizsigerelése és elértéktelenedése következtében született, írta Szász István Tas. Mind a státustörvény, mind a kettős állampolgárság Európa-szerte ismert megoldás volt. Miközben erőteljes mozdulatokkal próbál a gondolkodó magyar eltávolodni az összeesküvés-elméletek veszedelmes örvényétől, egyre erőteljesebb és végzetesebb szívóhatást érez, állapította meg. /Szász István Tas: Drága velem együtt kutakodásra kényszerült Barátaim! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 1./

2005. június 29.

Sikertörténet a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium létrehozása, felépítése. Közel egy évtizede kitartó, konok törekvés eredménye ez az iskolaalapítás, mérföldkőnek is tekinthető Gyimes-völgye életében, beleértve a moldvai csángó gyermekek anyanyelven való tanulási lehetőségét is. Mindehhez azonban társult egy sajnálatos ügy is, nevezetesen egy vállalkozás, a Csíkszeredai Tectum Impex építőipari Kft. csőd szélére jutása. A cég évek óta jelentős volumenű munkálatot végzett, áldozatos hozzáállást tanúsítva. Szász István mérnök, cégtulajdonos emlékezett: 2002 áprilisában árajánlatot nyújtottak be a gimnázium kivitelezési munkálataira. Az ő árajánlatunk bizonyult a legkedvezőbbnek. Május 20-án aláírták a szerződést. Már másnap nagy erőkkel láttunk hozzá a kivitelezéshez, tekintettel. A magyar kormány mint támogató, 150 millió forint értékű egyszeri támogatást biztosít, tárcaközi bizottság döntése alapján. Azonban a beígért 150 millió forintos támogatásból 2002 végéig apró részletekben, s jelentős késlekedéssel megérkezett 127,2 millió forint. Év végére azonban a cég által elvégzett munkálatok értéke meghaladta a 144 millió forintot. A pénz nem jött, halmozódott az adósság. A cég nehéz pénzügyi helyzetbe került, kénytelenek voltak a nagy tartozás miatt beperelni a Szent Erzsébet Alapítványt. A 2004. szeptember 15-én közölt bírósági végzés arra kötelezte az alapítványt, hogy rendezze adósságait. Azonban nincs miből. /Hecser Zoltán: Egy sikertörténet sikertelensége, avagy amikor az örömbe üröm vegyül... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2005. augusztus 11.

Milliárdokkal tartoznak a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium építőjének. A kivitelező, a csíkszeredai Tectum Impex Kft. vezetője, Szász István hatvanmillió forintos – több mint nyolcmilliárd régi lejes – tartozás törlesztését követeli a Berszán Lajos atya vezette Szent Erzsébet Alapítványtól. Szász István nyilatkozatát követően Hegyeli Attila és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a moldvai Rekecsinbe tervezett csángó iskolaközpont kezdeményezői szinte azonnal jelentkeztek megoldási javaslattal. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelőse nyilvánosan felajánlotta Berszán Lajosnak, hogy a rekecsini iskolára eddig összegyűlt összeget átadják az adósság kifizetésére, hiszen azt a pénzt is csángó iskolára kapták. Berszán atya elmondta, Böjte Csaba felajánlotta ugyan „kölcsönbe” az adósság kifizetését, azonban ameddig nem tisztázzák, egészen pontosan mennyi a tartozás, nem fogadhatja el a nagylelkű ajánlatot. /Bakk-Dávid Tímea: Inog a sziklára épült ház? = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

2005. szeptember 27.

A vártnál nagyobb érdeklődés övezte az Erdélyi Napló székelyföldi közönségtalálkozóit. Az Erdélyi Napló négyfős csapatához (Makkay József, Fábián Tibor, Bagoly Zsolt és Szentes Szidónia) ötödikként Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata munkatársa csatlakozott. Dinnyés József énekes fellépései meghitté tették a találkozást. A daltulajdonos magyar költők megzenésített verseivel hívta kárpát-medencei utazásra a jelenlévőket. A rendezvényeken szó esett arról, hogy az Erdélyi Napló már évek óta nem részesül semmiféle anyagi támogatásban, s pályázataikat az illetékes fórumok mindig leseperik az asztalról. A hetilap legújabb szolgáltatása révén nemzeti elkötelezettségű kiadók könyveit, hangkazettáit kínálja olvasóinak. Az Erdélyi Napló találkozóin sikerült egy asztal mellé ültetni az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT képviselőit. A körút szeptember 22-én Sepsiszentgyörgyön kezdődött. Csíkszeredában Toró Tibor parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor valamint Márton Róbert, az MPSZ csíki területi elnöke és Kovács Csaba, az internetes Erdély ma főszerkesztője is jelen volt. Toró Tibor a kisebbségi törvényről szólva kifejtette, hogy a tervezetnek számos hibája van, de a pozitívumokat lehetőségként kell felfogni. Sógor Csaba azokat a lépéseket vázolta, amelyeket az autonómia eléréséért lehet tenni. Fontosnak mondta, hogy a románok megismerjék Erdély történelmét. Márton Róbert úgy vélekedett, amíg az RMDSZ-képviselők nem az erdélyi magyarság ügyét képviselik, hanem parlamenti tisztségeket akarnak megnyerni, addig nincs esély az autonómiára. Marosvásárhelyen megjelentek Szentgyörgyi László és Tófalvi Zoltán, a hetilap egykori munkatársai, továbbá Fazekas Károly Csaba és Szász István Tas, akiknek írásai szerepelnek Erdélyi Naplóban. /Szentes Szidónia: Az Erdélyi Napló székelyföldi körútja. Ellenszélben a magyar ügyért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 27./

2006. szeptember 16.

Újabb hat évre választották esperessé Dénes Csaba bodoki református lelkészt az egyházmegye harmincegy gyülekezetének egyházi és világi képviselői. Dr. Szőts Dániel korábbi egyházmegyei főgondnok visszavonulását követően a tisztségbe dr. Szász Istvánt választották, főjegyző Ungvári Barna András uzoni lelkész. Dénes Csaba elmondta, a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonult Incze Sándor esperestől átvett tisztségben ezentúl is az építkezés jegyében szeretne cselekedni. /(fekete): Esperesválasztás a Sepsi Református Egyházmegyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

2006. október 10.

Marosvásárhelyen 1956-ban diákszövetségi gyűléseken előfordultak bátrabb hozzászólások. Bárányi Ferenc említette meg visszaemlékezéseiben, hogy Wiener Ferenc, az intézmény pártalapszervezetének egyik vezére állítólagos román provokációra hivatkozva, egyetemi őrséget szervezett Bárányi Ferenc és Komáromi Mihály diákvezérek alá toborzott hangadókból. Így ezeket – vagyis az egyetem esetleges hangoskodóit – végig ellenőrzése alatt tarthatta, s még arról is gondoskodhatott, hogy közéjük beépítse besúgóit.      Októberben, a gyűlésén Toró Árpád hatodéves, Nagy Lajos negyedéves vagy Kiss András és László Ildikó akkori harmadéves hallgatók meg mások is kényes kérdéseket feszegettek. Toró első hozzászólóként az eddig elmulasztott feladatokról beszélt, s Körösi Csoma Sándor szobrának visszaállítását, a hajdani Bolyai Gimnázium nevének visszaadását, a Bolyai sír ápolását, a magyarságunk megőrzését emlegette. Nagy Lajos (emlékiratában rögzítette) a diákság sorsával kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Kiss András hozzászólásában egymás kölcsönös megismerését reklamálta román–magyar viszonylatban. László Ildikó Trianon igazságtalanságát is emlegette. A legnagyobb jelentőségű tett Toró Árpád és Gergely Tibor hatodévesek által összeállított 12 pont felolvasása volt. Ugyanekkor Nagy Lajost az egyetem IMSZ kultúrfelelősének választotta az egyetemi IMSZ küldöttgyűlés. Szép kezdeményezés volt az Ady Kör létrehozása és egy folyóirat kiadásának terve. Egyszer a negyedévesek a gyülekezési tilalom ellenére előadás után libasorban mentek fel a főépületig. A rettegett rektor, Andrásofszky Tibor tombolt és politikai tüntetésnek nevezte a cselekedetet. A „libasor” később is ott szerepelt a halmazati bűnök között. A Bolyai-sír megkoszorúzásakor a temetőben hemzsegtek a civil ruhás szekusok. Az egyetem vezetősége egyöntetűen foglalt állást az ellenforradalom definíció mellett. A besúgók adatait gondosan begyűjtötték, de egyelőre jegelték őket.   1957-ben ugyanez a diákság szemtanúja lehetett Kádár János marosvásárhelyi látogatásának, melynek legsötétebb momentuma az emlékezetes beszéd volt: lemondott az erdélyi magyar kisebbség sorsába való beleszólás lehetőségéről.   1959-ben a kommunista vezetés Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben is elérkezettnek látta az időt a magyartalanításra. Előzőleg  Andrásofszky Tibor  rektor a tél folyamán hatalmas nagytakarítást végzett, tucatjait szórta ki az ártatlan és a bélyeges diákoknak. Ezután a gyűlésen még csak a tanári kart vették elő és alázták meg. Ennek lett áldozata a még aznap letartóztatott Kóródi Ferenc tanár, a híres Egyetemi Népi Együttes vezetője is. Ő 17 évet kapott. Mások, mint Lőrincz Endre András vagy Pápai Zoltán professzor, megalázó önkritikával úszták meg, de volt olyan is, mint pl. Szerémy Lajos tanársegéd, akinek el kellett hagynia a várost. A diákok meghurcoltatása ezután következett. Először Csernik Zoltán zseniális ötödéves hallgatót exmatrikulálták, majd három hallhatót /köztük a mostani emlékezés íróját/ zárták ki az „ellenséges magatartás miatt: Szász Istvánt, Katz Pált, és Nagy Lajost. Ellenséges megnyilvánulásaik miatt a szankcionált két hallgatót az egyetem, Bárányi Ferencet /abszolválása után két évig nem állhat államvizsgára/ és Kiss Andrást /az V. évfolyam befejezése után exmatrikulálják. Amennyiben ez év alatt a termelésben olyan tevékenységet fejt ki, hogy méltónak bizonyul tanulmányai befejezésére, beiratkozhat a hatodik évfolyamra/. Később valamennyi kizárt és szankcionált hallgató orvos lett. Bárányi Ferenc az 1989-es változás után Románia egészségügyi minisztere is volt. /Szász István Tas: 1956 Erdélyben. A forradalom és utóélete a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

2007. június 21.

Június 18-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában bemutatták a 111 vers erdélyi költőnőktől című kötetet és Szász István Tas Beszédes hallhatás Avagy három Hitel és ami utána következett című, a kolozsvári Hitel című folyóirat történetét feldolgozó kiadványt, a Kriterion Könyvkiadó szervezésében. Az antológia szerkesztője Egyed Emese, a verseket Katona Éva válogatta. Szász István Tas szülei adtak otthont annak idején a Hitel szerkesztőségének. /(köllő): Versantológia és Hitel-történet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

2007. november 12.

November 11-én véget ért 13. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Az egyik magyarországi vendég, Závada Pál író, a Jadviga párnája szerzője készülő, a 20. századi magyar történelem fontosabb pillanatait megrajzoló regényéből olvasott fel részletet. Az irodalmi esten jelen volt még Szabó T. Anna kolozsvári származású költő, valamint Várady Szabolcs, aki a 60. születésnapjára összegyűjtött írásait tartalmazó kötetéről beszélt. A könyvvásáron a Pallas Akadémia idei terméséből mutatták be Mircea Dinescu Szegek, ebek és szúró darazsak című politikai szatíra-kötetét Váli Éva fordításában. Ugyanott jelent meg Benkő Levente és Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című nagyszabású munkája. A Kriterionnál látott napvilágot Szász István Tas Beszédes hallgatás című kötete, az egykori kolozsvári Hitel folyóiratról. A Mentor Kiadó többek közt Kincses Elemér Soha című regényével, Nagy Attila Café Flamingo és Fazakas Attila Őszi halrajok című versesköteteivel mutatkozott be. A Tamási Áron születésének 110. évfordulójára szervezett felolvasó maraton már az első napon érdektelenségbe fulladt. /Antal Erika: Könyvek és szerzőik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2007. november 21.

November 3-a és 11-e között tartották a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokat. A rendezvénysorozat képkiállítással kezdődött Agárdi Lajos hajdúszoboszlói festőművész műveiből. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Agárdi Lajos képei Bordi András képeivel rokoníthatók. Hajdúszoboszló Dicsőszentmárton testvérvárosa. A rendezvények során fellépett a Háromszék Táncegyüttes Csávási ballada című műsorával, az óvodások és kisiskolások a kolozsvári Puck Bábszínház előadását tekinthették meg, Dr. Szekeres Gerő tartott vetítéses előadást öt kontinens legmagasabb hegycsúcsairól. A Kriterion Könyvkiadó elhozta friss kiadványait. Könyvbemutatót tartott és írásaiból olvasott fel Sebestyén Mihály, Murvai Olga és Szász István Tas. Banner Zoltán Dsida Jenő Nagycsütörtök és Psalmus hungaricus című költeményeit adta elő. Felidézték Sipos Domokos, a város szülöttének emlékét, halálának 80. évfordulója alkalmával. /Szlovácsek Ida: A Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2007. december 17.

December 16-án az arad-belvárosi katolikus templomban hatodik alkalommal szervezett jótékonysági koncertet az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete. Házigazdaként Horvát János minorita házfőnök, plébános köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szász István vezényletével a házigazda Magnificat templomkórus énekelt. A hangverseny végén köszönetet mondtak az Alma Mater Alapítvány tehetséggondozó programjára felajánlott adományokért. /Balta János: Jótékonysági koncert hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2007. december 21.

A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumot sikeresen felépítették, felavatták, a kivitelező viszont mai napig várja, hogy megtérítsék munkája ellenértékét. Szász István, a Tectum Impex építőipari kft. vezetője elmondta, az ügy 2002 óta húzódik. Végül perre is sor került, és a bíróság kötelezte a Szent Erzsébet Alapítványt az adósság rendezésére. A kényszervégrehajtást azonban nem kezdeményezték, mert abban az iskolában 378 gyerek tanul. 2005-ben megjelent erről egy cikk, akkor a Magyarországon még működő Kulturális Örökség Minisztériuma átutalt 13 millió forintot a tartozásokra. Nem volt elég, de segített ez is. Gyimesfelsőlokon járva látható, hogy az épület nincsen teljesen befejezve, a tetőtér beépítése elmaradt, a pincék vakolatlanok, sőt: az épület külső vakolása sem teljes. Az épületegyüttes amúgy gyönyörű, az iskolában a szokásos zsongás. Moldvai csángó gyerekek is tanulnak itt. Az iskola költségeit (havi 20–30 millió régi lej villanyszámla, fűtés, egyebek) adakozásból fedezik, a helyi polgármesteri hivatal nem segít, Hargita megye tanácsa pénz helyett kifogásokkal hozakodik elő. Az RMDSZ nem tud előteremteni négymilliárd régi lejt egy csángóknak épült, őket tanító gimnázium számára? /Szondy Zoltán: Amikor a szentek sem segítenek... = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2008. február 16.

Veress Levente, a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEK-MEK-be) volt TEK-MEK felelőssel a vele készült beszélgetésben vallotta, a gondviselés által került a TEK-MEK-be. Temesváron a Műszaki Egyetemre felvételizett, multimédia szakra. A bentlakásban magyar szobatársai TEK-MEK tagok voltak, ők hívták el a közösségbe. Az Országos Katolikus Egyetemista Találkozók (OKET) jelentősége a találkozás, hogy katolikus egyetemisták találkozzanak egymással. Ez a kapcsolatrendszer egész Erdélyre kiterjed. /Szász István Szilárd: „Legfontosabb feladatomnak azt éreztem, hogy ott legyek”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2008. április 23.

A magyar parlamentben 56-ot nyilasok randalírozásával behelyettesítő képviselő ülhet, olyan, aki újabban már Katyn borzalmát is tagadná. Amint a kommunizmus gaztettei és az örökösök folytonossága kerül szóba, minden elhalkul. Andrzej Wajda Katyn filmje nagy segítség lehet az egyensúly helyreállításában. /Szász István Tas: Katyn margója. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 23./ A cikkben szereplő 56-ot nyilasok randalírozásával behelyettesítő Havas Szófia MSZP-s képviselő.

2008. június 4.

Szász István Tast, a 70 éves írót, költőt, egészségpolitikust, orvost köszöntötte az Erdélyi Napló, a lap állandó munkatársát. A kiváló orvos-író Kolozsváron született, jelenleg Leányfalun él. „Nagyon érzem annak igazságát, hogy a valódi gyökerek eltéphetetlenek” – írta legújabb kötetében. Írásainak legtöbbje a magyarságról, erdélyi magyar gondokról, magyar történelemi kérdőjelekről vagy tanulságokról szól. Újabb könyvei: az Egy haza két ország című sorozat X. kötete: Levelek Európából, az író 2004. május 1. és 2006. december 31. közötti, az Erdélyi Naplónak írott hasonló című rovatának anyagát tartalmazza. A másik az Egy haza két ország című sorozat XI. kötete. Alcíme: Keserves évszakok. Naplótöredékek, naplójegyzetek és egyéb írások 2004–2007. Ebben a könyvében a magyar gondokról így írt: „A lelki, szellemi pusztítás visszafordíthatóságának nagy kérdőjelei vagy netán visszafordíthatatlansága aggaszt. Ha egyáltalán lesz ilyen igény?... ”Az egészség nem ügy a címe a Szász István Tas említett sorozatában megjelent harmadik új könyvének. Az egészségpolitikai írások az érdeklődőt nem hagyják közönyösen. Szász István Tas a vele készült beszélgetésben kifejtette, az általa vezetett Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége koordinálta a Magyar Orvosi Kamarával egyetemben azt a küzdelmet, mely a magyar társadalom ébredésének első jele, a március 9-i szavazás után csúcsosodott ki. A vizitdíj rendelet visszavonása után sikerült elérni az előző elvonások részbeni kompenzációját. Szász István Tas Kolozsváron született 1938. július 15-én. A szülői házban szerkesztették az erdélyi értelmiség egyik jelentős teljesítményének számító Hitel című folyóiratot, erről a folyóiratról tavaly jelent meg könyve a Kriterionnál, és Boros Zoltán dokumentumfilmet is készített róla. A magyar tannyelvű marosvásárhelyi Orvosi Egyetem nagy korszakának lehetett diákja, és igazi orvos-óriások oktatták. Versenyvizsgával elmegyógyász szakvizsgára jelentkezhetett. Kolozsvárra került, sokat dolgozott. Az akkori megyei főorvos közölte, hogy nincs szükség ebben a városban magyar orvosokra. Emiatt kényszerült távozásra. 1977 óta él Magyarországon. Több országos orvosi lapot alapított, 13 könyvet írt. Szász István Tas vallja: „Az is érdekes kérdés, hogy miért elsődleges cél a közösségek felszámolása, a nemzetié, társadalmié, vallásié, le egészen a családig? Ha hirtelenjében visszapillantok generációm életére, az ennek jegyében zajlott véges-végig. Ezt akarta a szocializmus, ezt teszi a globalizmus s a fenti hasonlatosság alapján ez a liberalizmus célja is. ” /Jancsó Miklós: „Nincs önmegvalósítás a közösségbe való beágyazódás nélkül. ” = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 4./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998