udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 166 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-166
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szász János

2005. április folyamán

A Bukarestben élő Szász János író négy évvel ezelőtt elvesztette szeme világát. Gondolatban fogalmazza meg mondanivalóját, azután ha alkalma van, lediktálja. Nagyon nehéz így dolgozni. Ilyen körülmények között született meg önéletrajzi regénye, Az utolsó oldal /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004/. A 78. évében levő Szász János azelőtt hosszú évtizedeken át naponta jelentkezett írásaival, először az Előrénél, majd a Romániai Magyar Szónál. /Irházi János: Beszélgetés Szász Jánossal. = Irodalmi Jelen (Arad), ápr./

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. augusztus 29.

Az RMDSZ aug. 29-én levélben fordult Iliescu elnökhöz, ebben felhívta a figyelmet a romániai magyarság elleni sajtókampányra, amelyet a román sajtó egy része végez. A levelet egyedül a 22 című hetilap szept. 7-i száma közölte. /A levelet Szász János említi: Romániai Magyar Szó, szept. 12./

1990. szeptember 6.

A sajtóban a magyarellenes uszítás nem szünetel. Szász János idézte Romulus Vulpescut /Azi (Bukarest), aug. 31./, aki valóságos szent háborút hirdet a magyarok ellen: "átkot szórok arra a meghibbant nemzetiségre, mely gyűlöletet szít békés és együtt- és egyhelyütt élők között, és a bűn karját felfegyverzi a román nemzet ellen! Szakadjon meg magjuk, vesszen ki fajtájuk, szikkadjon ki kútforrásuk in seacula seaculorum! Amen!" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1991. február 17.

Iliescu elnök egy külföldi lapnak nyilatkozva a romániai magyarság nemleges válaszát az alkotmány megszavazásakor inkorrektnek, illojálisnak nevezte. Szász János visszautasította ezt az ítéletet Téved, államelnök úr! címmel. - Iliescu elnök utólag úgy vélte, hogy az inkorrekt és illojális jelzők nem voltak a legmegfelelőbbek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1991. május 24.

A bukaresti tévében váratlanul feltűnt Hajdu Győző, a Ceausescu-rendszer egyik legnegatívabb figurája, éppen az RMDSZ kongresszusának első napján, máj. 24-én, kifejtve, hogy megalakította Bukarestben az Együtt-Impreuna Egyesületet. Nem helyes, hogy az RMDSZ az egyetlen nemzetiségi képviselet, szükség van másik szervezetre is, mondta. Magyarázgatta a Ceausescu-korszakbeli szereplését: tévedhetett, de soha nem volt áruló. /Szász János: Együtt, de kivel? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., MTI/

1991. szeptember 12.

A kormányzatnak kezd kialakulni egy kemény vonala, állapította meg cikkében Szász János. Iliescu elnök izraeli lapok munkatársainak elmondta, hogy ő maga elítélte az antiszemitizmust. Azonban nem szabad elfelejteni a kormánynyilatkozatot sem, amely az amerikai kongresszusban elhangzott, a romániai antiszemitizmust és a kisebbségellenes nacionalizmust elítélő nyilatkozatot élesen visszautasította. Iliescu elnök izraeli látogatásakor nem követte meg a zsidóságot a Romániában végbement zsidóirtásért. Érvei szerint a román nép nem vétkes azért, amit a román fasiszták véghez vittek. Romániában folyik Antonescu rehabilitálása, erre nem reagál a kormány. A parlamentben egyperces csenddel emlékeztek meg Antonescuról. A hatalom nem akarja rendezni a nemzeti kérdést. A szélsőjobb nyíltan harsogja, hogy Magyarországgal a háttérben az RMDSZ polgárháború kirobbantására készül. A kormányzat pedig hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1991. november 27.

Szász János reagált a Szilágyi N. Sándor által feltett kérdésre /Miért koptam ki az RMDSZ-ből?/, kiállván az RMDSZ mellett, hangoztatva a szervezet fontosságát: az RMDSZ-re "szeretjük-nem szeretjük, szükségünk van.". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ Szilágyi N. Sándor cikke: 1185. sz. jegyzet.

1991. december 17.

Iliescu elnök egy külföldi lapnak nyilatkozva a romániai magyarság nemleges válaszát az alkotmány megszavazásakor inkorrektnek, illojálisnak nevezte. Szász János visszautasította ezt az ítéletet Téved, államelnök úr! címmel. - Iliescu elnök utólag úgy vélte, hogy az inkorrekt és illojális jelzők nem voltak a legmegfelelőbbek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1992. július 22.

Szász János nyílt levélben fordult Iliescu államelnökhöz: vádolja az elnököt, amiért tíz évre ítélték Cseresznyés Pált, annak ellenére, hogy egy tanú vallotta, a képen látható áldozat nem Cofariu. Ez politikai per volt, annak bizonyítására rendezték, hogy a pogromért a magyarok a felelősek. Érdekes módon nem ezt állítja a Helsinki Watch jelentése. Szász János vádolja az elnököt, mert elnöksége idején megtűrte ezt az antidemokratikus, olykor rasszista magyarellenességet. Állandóan elhangzik politikai berkekben, a parlamentben, hogy a magyarok nem civilizáltak, barbárok. Szász János követeli: rendelje el az elnök Cseresznyés Pál perének újrafelvételét, tisztázza, hogy a pogrom nem a magyarok műve volt. /Szász János: J'accuse... Vádolom Önt, államelnök úr... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1992. december 9.

Szász János teljes egyetért Szilágyi N. Sándor bíráló írásával, sőt hozzáteszi, hogy ezt a nézetet száz-és százezrek osztják. A magyarországi antiszemita tünetek "fel egész a kormánypárti körökig" a zsidók asszimilációja ellen hatnak. - Össze kell fogni a román demokratákkal, türelem szükséges az intoleránsokkal szemben. Magyarország hibás abban, hogy kedvezőtlenek a magyar-román gazdasági kapcsolatok, nem segíti a magyar és román mozgássérültek otthonainak létesítését, ahogy a németek teszik, akik vetőmaggal, kisgépekkel segítik a mezőgazdasági társulásokat. /Szász János: Háromszor igen, háromszor nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9. Szilágyi N. Sándor cikke: nov. 25-i jegyzet.

1993. január 23.

Szász János kifejtette, hogy a demokratikus nemzeti /nemzeti kisebbségi/ mozgalmaknak szigorúan el kell határolnia magát a szélsőséges nemzetelvet valló erőktől. Az RMDSZ-re kétfrontos harc vár: egyidejűleg visszavágni a többségi és a saját soraiban fellépő nacionalizmusnak. Az RMDSZ csak a demokratikus magyarok politikai szervezete. /Szász János: Amit az idő parancsol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1993. április 3.

Sütő András nyílt levélben reagált Szász János korábbi cikkére, amelyben elismeréssel írt ugyan Tőkés Lászlóról, de hozzátette: tévedett. "Ettől még Tőkés László továbbra is az erdélyi-romániai magyar elővéd legelőlretoltabb harcosa marad. Számítson engem is testőrei közé." /Szász János: Néhány tanulság és egy vallomás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Sütő András igazat adott Tőkés Lászlónak, egyfajta etnikai tisztogatás folyik, "súlyos közösségi fenyegetettségünkben súlyosan és lényegre törően kell szólni." A tömeges kivándorlás nem egyfajta etnikai tisztogatás eredménye? - tette fel a kérdést az író. Tőkés László nem az etnikai tisztogatás fölemlegetésével tévedett, hanem abban, hogy "látszólag személyes vélekedésként szólt olyan ügyben, amelynek politikai súlya rendkívüli." Előzetes egyeztetésre lett volna szükség az RMDSZ elnökségében, hogy többes számban szólhasson, nagyobb súlyt adva a megállapításnak. Tőkés László második tévedése módszerbeli, úgy gondolta, hogy az RMDSZ országos vezetősége működőképesen áll mögötte, " a világ elé tárja menten az etnikai tisztogatást igazoló, országosan összegezett tények, bizonyítékok ezreit." Ez nem történt meg. /Sütő András: Levél Szász Jánosnak egy tévedés tagadásának ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.4./

1993. április 14.

Szász János válaszolt Sütő András levelére: az egyfajta etnikai tisztogatás kategóriáját pontosnak tartja. - Most aktívabb lehetne az RMDSZ, amikor a hatalom éket akar verni az RMDSZ vezetősége és tagsága közé. A kormány azért támad olyan vehemenciával, mert attól fél, hogy az RMDSZ "feljelenti" az Európa Tanácsnál, ezért eleve le akarja járatni. -Tárgyalóasztalhoz kell ülni. / Szász János: Válasz Sütő Andrásnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ Előzmény: ápr. 3-i jegyzet.

1993. május 12.

Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa újabb támadó cikket írt Tőkés László ellen, illetve a püspököt megvédő Sütő Andrással is vitába szállt. Csodálja és irigyli Sütő Andrást, akinek nem jelent problémát a magyar identitás vállalása, a magyarságban nem talál semmi kivetnivalót. Föl sem merül benne, hogy elsősorban nem azok mentek el, akiket üldöztek. Sokan megcsömörlöttek a romániai magyar közéletet elözönlő demagógiától, köpönyegforgatástól, azért távoztak, állítja Bíró Béla. Azzal vádolja az írót, hogy nem látja a "mi magyar" köpönyeg-forgatóinkat, így az erkölcstelen román áll szemben a makulátlan magyarral. Sütőnek felül kell emelkedni sérelmein. - Sütő András, Tőkés László és mások nem látják, hogy "jóval többen vannak köztünk" azok, akik megőrizték nyitottságukat a szomszéd népek és az egyetemes emberi értékek iránt. Tőkés László tévedett, amikor etnikai tisztogatásról beszélt. A kisebbségi problémákra érzéketlen Nyugatot sokkoló kijelentéssel próbálta ráébreszteni a magyar kisebbség helyzetére. Ne vegyük át az utódállamok sokkoló módszereit, csúsztatásait. Ez csak a gyűlölet eszkalációját idézhetné elő, állapította meg Bíró Béla. Szerinte ezért nincs igaza Tőkés Lászlónak. /Bíró Béla: Az elfogultság szárnyasoltára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., átvette: Magyar Hírlap, máj. 17./ Sütő András és Szász János levélváltása: ápr. 4-i jegyzet. Bíró Bélával szemben Tőkés László mellé állt például dr. Octavian Buracu Etnikai tisztogatás Kolozsváron /Szabadság (Kolozsvár), 1993. ápr. 22./ c. írásával.

1993. május 15.

Sütő András és Szász János levélváltását újraközölte a Magyar Nemzet. /Magyar Nemzet, máj. 15./ - Sütő András levele először: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1993. augusztus 18.

Szász János szerint az egész tárgyalásos akciót az amerikai szenátus ún. román lobbyja kezdeményezte. Találtak egy egyesületet, mely az etnikai közeledés híve és felkérték: hozzon össze egy találkozót a román kormány és néhány RMDSZ-politikus között. Így került sor a svájci, végül a Neptunon tartott találkozóra. Nagytekintélyű amerikai lapok siettek valósággal túllihegni a találkozások jelentőségét. - A nemzetközi közvélemény elé kell tárni az amerikai lobby és a román kormányzat által megteremtett csapda célját, rámutatván, hogy a tárgyalások semmiféle konkrét eredménnyel nem jártak, a 300 hely biztosítása legkevesebb kétéves javaslat. A három tárgyaló RMDSZ-politikus számadással tartozik annak a közösségnek, amelynek nevében szólt. - Az RMDSZ cselekvőképességét fékezi merev vezetési struktúrája. /Szász János: Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

1993. szeptember 14.

Szász János módosítja a korábbi cikkében /Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ képviselt álláspontját, ahol a Project on Ethnic Relations /PER/ mögött az amerikai szenátus román lobbyját sejtette. Most már úgy látja, hogy a PER segíteni akarja a romániai magyarságot jogegyenlőségének rendezésében. Szerinte a Neptunon tanácskozó három RMDSZ-vezető is jószándékú. /Szász János: Per a PER körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1993. október 22.

Szász János Iliescu elnöknek címzett nyílt levelében cáfolta az elnöknek a Keleti Románság Tanácskozásán elhangzott beszédének magállapításait. Iliescu elnök szerint Románia tiszteletben tartotta a Gyulafehérvári Nyilatkozat elveit még a nehéz időkben is, megteremtette a nemzeti kisebbségek számára a létfeltételeket. Szász János cáfolatul emlékeztetett a második világháború alatt Iasiban és Besszarábiában részben pogromokban kiirtott és deportált zsidók és deportált cigányok sorsára, a nemzetiségek helyzetére Gheorghiu Dej és Ceausescu alatt. Az elnök nem ül le tárgyalni az RMDSZ-szel, mert a romániai magyarságot a hitleri "ötödik hadoszlophoz" hasonlítja. Ebből nehezen lesz román-magyar megbékülés. /Vitáim az elnökkel. Bantusztánból Abszurdisztánig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1993. október 29.

Szász János tiltakozott az ellen, hogy a tévé okt. 21-i adásában a Vasgárdát igyekeztek tisztára mosni. Ironikusan javasolta, hogy az iskolában oktassák: rágalom a zsidó polgárok felakasztása, Iorga és mások meggyilkolása, továbbá a jilavai börtönben rendezett vérfürdő és rágalom a vasgárdista terror. /Szász János. Újabb javaslatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1993. november 12.

Szász János ismételten szembeszállt a mindinkább hivatalossá váló állásponttal, hogy Romániában nem volt zsidóüldözés. A romániai fasizmus 1940-1944 között Bukarestben, Iasiban, Besszarábiában, Bukovinában, Dorohol megyében, Odesszában és környékén, Transznisztriában mintegy 400 ezer zsidó polgárt pusztított el. Románia zsidóságának észak-erdélyi részét, 121 ezer zsidó polgárt az auschwitzi pokolba hurcolták. A 400 ezres adat nemcsak Matatias Carp Cartea Neagra /Fekete könyv/ című munkájában található, hanem a hivatalos okmányokban /katonai, csendőrségi stb./, a jeruzsálemi Holocaustot tanulmányozó intézet II. kötetében is ez szerepel. A román faji törvények, Goga, Gigurtu és az Antonescu-kormány zsidótörvényei kirekesztették a zsidóságot a társadalomból. /Szász János: Volt-e nálunk zsidóüldözés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1993. november 24.

Antonescu és a vasgárdisták rehabilitálása folyik állapította meg Szász János, a televíziós adásokra utalva. A televízió is felzárkózik ahhoz az eszmei offenzívához, hogy Romániában 1923 óta rendezett a nemzetiségi kérdés, nem volt fasizmus, sem antiszemitizmus. Tisztára akarnak mosni egy totalitárius, idegengyűlölő, antiszemita, szélsőségesen nacionalista pártot, a vasgárdista mozgalmat. /Szász János: Vasgárdisták a képernyőn. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./

1994. március 10.

Szász János a televízióban márc. 3-án sugárzott műsorból indul ki /Száműzöttek saját hazájukban/. Ebből az derül ki, hogy Kovászna és Hargita megyében erőszakos magyarosítás folyt és az folyik ma is. Ezek a műsorok nem szolgálják a megbékélést. Hasonlóan az sem, hogy az RMDSZ minden lépést élesen elítélik. Minden támadás ellenére bízni kell abban, hogy az igazság megközelítésének következetessége előbb-utóbb megértésre talál. A román-magyar megbékélés sorstörvény, türelmesnek kell lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1994. március 31.

A Tőkés László püspök elleni összehangolt támadássorozatról beszélt Alex von Austein kisebbségpolitikus. Sok adattal, példával világította meg ezeket a támadásokat. Cs. Gyimesi Éva is ellene fordult. A "román jobb, bal, közép, liberális parasztpárti támadások mellé felsorakozott az RMDSZ mérsékeltjei után a magyar /volt nomenklatúrás és SZDSZ-es beállítottságú?/ ellenzék is. Tőkés pedig világosan felismerte, hogy az RMDSZ egységének veszélyeztetettsége, azaz az egység megbontása: a román sovinizmus érdeke egyedül. S ha ezt Bányai Péter, Szász János, Cs. Gyimesi Éva, Frunda György, Tokay György, Borbély László is kiszolgálják, ahhoz nem sok hozzáfűznivalóm lehet." /Magyar Fórum, márc. 31./

1994. április 26.

Szász János Szuverenitás? címmel vitába szállt Tőkés László Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelének néhány passzusával, vitatta a "korlátozott szuverenitás" fogalmát, továbbá úgy érezte, a levél valósággal megszabja, hogy Magyarország milyen politikát folytasson, azonban a magyarországi politikát nem Romániában "döntjük el". Szász János nem értette, miért kell Boross Péterhez fordulni, aki egy hónap múlva alighanem nem lesz miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26. - Tőkés László levele: Magyar Nemzet, ápr. 11./ Szász János cikkére egyetértően reagált a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, Gyarmath János a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, ápr. 27./

1994. április 30.

Ápr. 29-30-án tartották meg Szabédon és Kolozsváron a III. Szabédi-napokat. Szabédon a református templom falára elhelyezett, Hunyadi László szobrászművész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése alkalmából Hubay Miklós, a Magyar Pen Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője tartott beszédet. Kolozsvárott tudományos értekezlet kezdődött Magyar irodalom - magyar egyetem témakörben. Előadást tartott Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár, Cs. Gyimesi Éva, Péntek János Kolozsvárról, Szász János Bukarestből, Gheorghe Cusing Londonból, Pomogáts Béla és Hubay Miklós Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., RMDSZ Tájékoztató, 274. sz., máj. 3./

1994. május 7.

Magyarország a romániai-erdélyi magyarságnak nem anyaországa, hanem ott él anyanemzete, szögezte le cikkében Szász János. Káros nosztalgia sugallja a határok sérthetetlenségével szembeni ellenállást. "Nekünk harcunkat itthon kell megvívnunk, méghozzá a román demokratikus erőkkel karöltve" - olvashatjuk Szász János tollából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8. p./

1994. május 13.

Tőkés László reagált Szász János írására: nem érti, miért kellett egy-két jelentéktelennek minősíthető vonatkozás kapcsán tollat ragadnia. Szász János válaszolt: szereti, tiszteli Tőkés Lászlót, a tévedés minden embert megkísérthet, tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ Szász János írása: Szuverenitás? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1994. május 13.

Kántor Lajos fűzött megjegyzéseket a Népszabadságban Tőkés László leveléhez. Szász János lényegében egyetért Kántor nézeteivel, de nem érti, hogy véleményét miért csak magánemberként hajlandó kifejteni. Köti a "pártfegyelem"? A vélemények szabadságának érvényesülni kell a romániai magyarság politikai szervezetében, hangoztatta Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ Tőkés László levele: Népszabadság, ápr. 28. Kántor Lajos írása: Népszabadság, máj. 4.

1994. május 24.

A gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya állásfoglalásában védelmébe veszi Tőkés László püspököt és elmarasztalja elsősorban a Népszabadságban cikkező publicisták azon próbálkozásait, hogy leválasszák az erdélyi magyarságot az RMDSZ-től és az RMDSZ-t Tőkés Lászlótól. Az Állásfoglalás Szász János Tőkés-ellenes írásait méltánytalannak tartja. Szász János elgondolkozhatna arról, hogy aligha a mai Adynk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-166




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998