udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szász Károly

1997. április 4.

Zonda Attila, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke ápr. 4-én elhunyt. Zonda Attila 1950. aug. 2-án született Marosvásárhelyen. Harmadik elemitől zeneiskolába járt, majd a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1969-ben. Ugyanez év őszén sikerrel felvételizett a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola zene szakán, ahol többek között Szász Károly, Kozma Mátyás, Birtalan József voltak tanárai. Itt szerzett diplomájával 1972-től - kisebb megszakítással - 18 évig a máramarosi Hosszúmező községben zenetanárként dolgozott, és nemcsak a község, hanem a tágabb környezet, Máramarossziget, Nagybánya zenei és kulturális életének aktív alakítója volt. Véglegesítő, majd szaktanári vizsga után 1986-ban a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumban megvédte zeneesztétika-filozófia tematikájú szakdolgozatát. 1989. decemberében alapító tagja a Máramarosszigeti RMDSZ-nek, majd 1990. jan. 13-án a Gutinon túli területi szervezet elnökeként részt vett a marosvásárhelyi, febr. 18-án pedig a sepsiszentgyörgyi országos RMDSZ-találkozókon. Ez utóbbin beválasztották az RMDSZ Ideiglenes Országos Vezetésébe. Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusa beválasztotta az országos vezetőségbe, ügyvezető-szervezői minőségben, országos alelnöki hatáskörrel, majd a májusi parlamenti választásokra az RMDSZ országos kampányfőnökévé nevezték ki. 1990. máj. 20-tól 1992. okt. 16-ig ? az első törvényhozási ciklusban ? a máramarosi magyarság parlamenti képviselője. A képviselőház tanügyi szakbizottságában tevékenykedett, majd az RMDSZ központi sajtó- és propagandatevékenységének vezetésével bízták meg. 1992-ben hazaköltözött Marosvásárhelyre, és ugyanaz év novemberében, a Maros megyei szervezet tisztújító közgyűlésén a Maros megyei RMDSZ politikai alelnökévé választották. A társszervezetekkel való kapcsolattartás, az elnökség és a választmány politikai döntéseinek előkészítése, a szervezet sajtó- és propagandatevékenységének megszervezése volt a feladata, szerkesztette az RMDSZ Hírmondót, a Maros megyei szervezet havonta megjelenő kiadványát. 1994-től az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnökévé választják, majd újraválasztották. Ebben a minőségében kitartóan szervezte a megyei RMDSZ tevékenységét. Áldozatos munkájának a korai halál vetett véget. Elhunytával súlyos veszteség érte a Maros megyei RMDSZ-t és a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 1001. sz./

2000. május 13.

A Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület /Nagybánya/ kiadja a tragikus sorsú Szász Károly /Nagybánya, 1919. júl. 23. - Nagybánya, 1965. máj. 15./ kismonográfiáját, melyet a nagybányai Szent István templomról írt. Szász Károly 1940-ben kezdet egyetemi tanulmányait Kolozsváron, művészettörténetet, ókori történelmet, latint és irodalmat tanult. 1950-ben a Nagybányán akkor alapított tartományi múzeum igazgatójává nevezték ki, de hamarosan leváltották. 1952-től a nagyváradi levéltárban dolgozott, 1956-ban kinevezték a nagybányai Állami Levéltár tartományi igazgatójának. Szorgalmasan gyűjtötte az adatokat Nagybánya városmonográfiája megírásához. A folyóiratokban a régi épületek, kastélyok restaurálását szorgalmazta. 1963-ban újra leváltották és támadások sorozatát indították ellene. "Nacionalista" kitételeket mutattak ki írásaiban. Az ügyét kivizsgáló Bucicov kijelentette: Szász, takarodj a levéltárból, leváltottak! Szász Károlyt kitiltották a levéltárból, megfosztották attól, ami számára a legfontosabb volt. Tanárnak kinevezték a felsőbányai gimnáziumba. Szász Károly egyre jobban elkeseredett, 1965-ben felakasztotta magát. /Dávid Lajos: Kiadvány készül Szász Károly emlékére. Egy erdélyi történész tragédiája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2002. november 12.

A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ októberi ülésén Nagyenyed nagy korszakai és szenvedései címmel tartott előadást Király László nagyenyedi tanár, tankönyvíró. A kollégium régi professzorai és diákjai között volt Pápai Páriz Ferenc, Aranka György, Köteles Sámuel, Tótfalusi Kis Miklós, Bod Péter, Benkő József, Kőrösi Csoma Sándor, Barabás Miklós, Szász Károly, Kemény Zsigmond, Makkai Sándor, Áprily Lajos és Sütő András. Nagyenyed tragédiái: 1704 (virágvasárnapkor a labancok felégették, kifosztották a várost, huszonnyolc diák vesztette életét), 1784 (a móc parasztlázadás fájdalmas emléket hagyott a városlakók életében), 1848 (az Axente Sever által vezetett román csapatok megtámadták a várost, felégették a kollégiumot, az el nem menekült magyar lakosok felét lemészárolták, nyolcszázra becsülik a halálos áldozatok számát), 1918 (az impériumváltás esztendeje). A város csodálatos regenerálódási képessége: minden tragédia után képes volt talpra állni. Az idén megnyitott Magyar Ház is ezt bizonyítja. Ezután Hantz Lám Irén Város az őrhegy alatt című könyvét mutatta be. /Sz. L.: Kemény Zsigmond Társaság. Nagyenyed nagy korszakai és szenvedései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2003. szeptember 23.

Az Inter-Európa Bankból felvett kétes eredetű milliárdok egy része Medgyessy Péter miniszterelnök barátját, Alexandru Mudurát gazdagította, de az összegből jutott az üzletember nagyváradi vállalkozásának finanszírozására is - írta a múlt héten a Magyar Nemzet rendőrségi forrásokra hivatkozva. A kétes múltú romániai nagyvállalkozó családjához többször érkeztek milliós tételek a K&H-nál történt sikkasztásban fontos szerepet játszó Montrade-től is. Szír magánszemélyek vették fel a bankból a summákat, ezeket német bankszámlákon futtatták át, mielőtt egy részük Mudurához került volna. Az Inter-Európa Bank elnöke a kifizetések kezdetekor Medgyessy Péter mai miniszterelnök volt, akit baráti szálak fűznek Mudurához. A pénzintézetnél összesen 6,2 milliárd forintot vettek fel a szíriaiak, a pénzt a K&H Equities Rt.-nél sikkasztották el. A Montrade-től többször utaltak át összesen mintegy 200 millió forintot a nagyváradi vállalkozó családjához, illetve egyes Mudura-érdekeltségek számára. Az ügy felderítése során eddig tizenegy személyt gyanúsított meg a magyar rendőrség, közülük Kulcsár Attila, a K&H Bank volt ügyvezető igazgatója, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. leváltott vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, a K&H Bank lemondott vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, valamint Hasan El Abed szír állampolgár előzetes letartóztatásban van. A többiek - Mészáros János, a Britton Kft. ügyvezetője, a cég egy másik munkatársa (mindketten a Britton Llc. kézbesítési megbízottjai), Kulcsár két asszisztense, a K&H Bank központi fiókjának vezetője - szabadlábon védekezhetnek, míg a Szíriába szökött Mahmoud Abdo ellen nemzetközi elfogatóparancs van hatályban. A pénzügyi szabálytalanságok a K&H Banknál körülbelül öt éve kezdődtek, a baloldali politikai fordulat után viszont állami milliárdokat is bevontak a tranzakciókba. Tavaly év végén kötött finanszírozási szerződést a Nemzeti Autópálya Rt. az Állami Autópálya-kezelő Rt.-vel, amelynek következtében végül a K&H Equities Rt.-hez került a pénz. Mindkét sztrádacég felső vezetésében ott van Bodnár Zoltán, akit Csillag István gazdasági miniszter vizsgálóbiztosnak nevezett ki azzal a feladattal, hogy "politikától mentesen" tárja fel: milyen összefüggés van az előző ciklus autópálya-építései és a K&H Banknál történt visszaélések között... A rendőrség véleménye szerint a kár elérheti a tízmilliárd forintot is. A banknál egyébként vezérigazgató-helyettes volt László Csaba pénzügyminiszter és Draskovics Tibor, a kormányfő kabinetfőnöke. A Pénzügyminisztérium jelenleg a szabálytalanságokat feltáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetleges mulasztásait vizsgálja, ám Szász Károly, a szervezet elnöke szerint László Csaba vezetésével nem folyhat vizsgálat annak nyilvánvaló elfogultsága miatt. A kiemelt ügyfelek, illetve a Kulcsárral üzleti kapcsolatban álló személyek között sok az MSZP-s. Az Andó Sándor vezette kőbányai önkormányzatnak majd hárommilliárd forintja ragadt a brókercégnél; a polgármester elismerte, hogy ismeri Kulcsárt Attilát. Ezt egyébként Horváth Csaba II. kerületi szocialista polgármester sem cáfolta, de azt mindketten tagadták, hogy választási kampányukba részt vett volna a Bécsben lefogott szélhámos - ez egyébként egy Kulcsárnak tulajdonított feljegyzésből derült ki. A dokumentum szerint Puch László MSZP-pártpénztárnok luxusautója a Britton Kft.-től származik, amit a politikus kénytelen volt beismerni - írja a Magyar Nemzet. /A pénz útja Mudurához. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./

2003. november 20.

Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Az úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Az egybegyűltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetőit. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó? A baloldal vezetői soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevéből a Munkást, a párt vezetői az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlő párt első vonalbeli vezetői voltak. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el őket, lovas rendőrökkel kergettették el a közelbe merészkedő hozzátartozókat. Horn Gyula karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltűntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. 1989 októberében, külügyminiszterként ő nyitotta meg az NDK-s turisták előtt a nyugati határt. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezső lett az újsütetű MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ők határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart erről. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott. Kovács László egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 előtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Igaz, Hiller István, a művelődésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsőnek, ezt megtette. A régi párt emberei a magánosítás során megszerezték a gazdasági hatalmat is, és most örök időkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét című műsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, , amikor ellenzékben voltak.. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz-MDF kormányt, hogy fajüldöző, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyűlölő, hogy Magyarországon igenis zsidógyűlölet van. Júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítő, az Országház előtt kiállított képeket letépték. A Fidesz-MDF-kormány idején kinevezett főügyészt az MSZP elnöke bűnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot. A jelenlegi hatalomnak erősen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 előtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve. A múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani. Na és a gyűlöletbeszéd elleni törvény. Egyelőre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. /Asztalos Lajos: Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2004. március 11.

A magyar értékeink védőinek, az Erdély jövőéért legtöbbet cselekvőknek ítélik oda hat kategóriában az Erdélyi Riport most létrehozott Aranyalma Díját. 2005. márc. 15-én adják át a kultúra, politika és közélet, gazdaság és társadalom területén kiemelkedőt nyújtó személyiségeknek olvasóik szavazatai alapján, továbbá díjaznak egy-egy olyan magyarországi magyart és romániai románt is, aki az erdélyi magyarságért a legtöbbet tették, tájékoztatta a médiát Stanik István lapkiadó-főszerkesztő. A februári első szavazás alapján a politikai életben Markó Béla 69 szavazattal vezet, Garda Dezső 57 vokssal a társadalmi, Szász Károly 78 szavazattal pedig a gazdasági kategória vezetője, a kulturális életben Kovács Levente rendezőt 82 szavazattal ítélték a legkiválóbbnak. A magyarországi magyarok közül Cseh Áron főkonzul 67 szavazattal a legkiemelkedőbb, Mircea Geoana 78 szavazattal a legnépszerűbb román, az Erdélyi Riport olvasóinak véleménye szerint. /Balla Tünde: Aranyalma-díj az Erdélyi Riporttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

2008. április 5.

A tordai Petőfi Kör idén is meghívta a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjait az általa szervezett Aranyosszéki Népfőiskola előadására, ahol a meghívott diákok Nagyenyedi csillagok címen mutatták be legfrissebb „tanulmányaikat”. Az egyik diák gróf Mikó Imrét mutatta be, aki nemcsak diákja volt az iskolának, hanem főgondnoka is, a másik Szász Károly püspök sokoldalúságát hangsúlyozta, a harmadik Barabás Miklós festőművész életútját vázolta fel. Végül Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos tanár Áprily Lajosról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston a Fenichel Sámuel Önképzőkör vezető tanára: Torda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2009. május 9.

Április végén, több mint háromszáz résztvevő jelenlétében felszentelték Tordán az Adventista Imaházat, a magyar gyülekezet otthonát. Tordán két adventista gyülekezet létezik, a magyar és a román híveket tömörítő gyülekezetek. /Szász Károly-Zsolt, tordai adventista lelkész: Felszentelték a tordai központi Adventista Imaházat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998