udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szász Zoltán

1991. március 6.

Szász Zoltán, az amerikai Külpolitikai Intézet alelnöke, az emberi és kisebbségi jogok védelmezője Kolozsváron találkozott a helyi sajtó képviselőivel. Szász Zoltán, több politológiai könyv szerzője, 1944-ben távozott Magyarországról az Egyesült Államokba, negyedszer jár Kolozsváron, 1976, 1978 és 1990 után. Az 1976-ban és 1978-ben a régi rendszer hívta meg őt, de nem tudták meggyőzni igazukról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1991. június 25.

Huszonöt éven át próbáltam az USA kongresszusában és a külügyminisztériumban előtárni az erdélyi magyarság panaszait. De 1985-ig nem nagy eredménnyel. Azután mégis sikerült fölhívnom a figyelmet néhány olyan emberjogi dologra, ami megdöbbenést keltett. Igaz, ehhez akkor már Ceausescu rendszere is keményen belejátszott. A következménye az lett, hogy felfüggesztették vagy legalábbis elemzés tárgyává tették a legnagyobb kedvezmény elvének felfüggesztését. mondta el Szász Zoltán, több politológiai könyv szerzője, aki a háború után távozott Magyarországról, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Száz Zoltán úgy látja, hogy az RMDSZ élén állók rendes emberek, de görcsösen ragaszkodnak a hatalomhoz, a másik oldalt, a fiatalabbakat, a radikálisokat, akik határozottabban kiállnák a jogok mellett, azokat leintik, reálpolitikára hivatkozással. Szász Zoltán nemzetközi jogot oktat három egyetemen. Az amerikai etnikai csoportok országos szövetségének főtitkára és bevándorlási igazgatója. Tizenöt éve az amerikai külpolitikai intézet ügyvezető alelnöke, emellett a Magyar Szövetség főtitkára. /Koszta István: Elmondja Száz Zoltán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

1992. november 23.

Dr. Szász Zoltán, a National Confederation of American Ethnic Groups, Inc. főtitkára és bevándorlási igazgatója, aki 1992. áprilisában memorandummal fordult a washingtoni román nagykövetséghez, az erdélyi magyarság ügyében, nov. 16-20-a között Romániában járt. Tárgyalt Melescanuval, felvetette a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a magyar nyelv hivatalos használatát, a belső önrendelkezés kérdését. Fogadta Iliescu elnök is, akitől Szász Zoltán a marosvásárhelyi események miatt ártatlanul elítéltek amnesztiáját kérte. Dr. Szász Zoltán találkozott Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével és Tokay György képviselővel, parlamenti RMDSZ-frakcióvezetővel is. /Pesti Hírlap, nov. 23./

1994. október 18.

Mihai Viteazu román fejedelem személyisége és kora, illetve a középkori erdélyi városfejlődés volt a két témája a román és magyar történészek vegyes bizottsága Bukaresten és Nagyváradon megtartott ülésének. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu professzor, magyar elnöke Szász Zoltán professzor. A legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1994. november 22.

Dr. Szász Zoltán, az American Foreign Policy Institute ügyvezető elnöke összefoglalta a romániai magyarság helyzetét. Az erdélyi magyarság a román belpolitikában egyre izoláltabb, nem kap román ellenzéki partnert programja megvalósítására. Tőkés László püspök ellen ma már Papp László és Nagy Gyula áruló püspököket szólaltatják meg. A növekvő nyomás hatására az RMDSZ egységesebb, mint 1991-ben vagy 1993-ban. Szükségük van külföldi, elsősorban a magyar kormány segítségére. Az alapszerződésben az erdélyi magyarság jogait meg kell fogalmazni, azonban a román fél nem hajlandó elismerni a kollektív jogokat. Az Erdélyi Világszövetség igyekszik a romániai magyarság részére az amerikai kormány támogatását megszerezni. /Új Magyarország, nov. 22./

1995. február 15.

A Román Akadémián /Bukaresti Tudósok Háza/ és Nagyváradon az egyetemen 1994. okt. 11-15-e között tartotta ülését a román-magyar történész vegyes bizottság. Ezt a bizottságot 1970-ben hozták létre, működése azonban nehézségekbe ütközött, ezért 1982-ben a bizottság megszakította üléseit. A kollegiális kapcsolatok felvételére 1990-ben kerül sor. Először 1992/93-ban tartottak egy "tisztázó" jellegű találkozót Bukarestben és egy "bevezető" ülést Budapesten, illetve Veszprémben. 1994-ben először tartották meg a rendes évi ülést. A napirenden a következő két téma szerepelt: Mihai Viteazul személyisége és A városok fejlődése a közép-délkelet-európai térségben a XIX: századig. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu, a Babes-Bolyai Egyetem professzora, magyar elnöke dr. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt. A következő ülésszak Magyarországon lesz. A tanácskozásról beszámoló dr. Alexandru Porteanu professzor, a vegyes bizottság román alelnöke érthetetlennek tartja, hogy a magyar és a román sajtó nem számolt be erről az összejövetelről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A Romániai Magyar Szó beszámolt erről tavaly , hozzátéve, hogy a legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. okt. 18./

1995. október 15.

Emléktáblát avattak okt. 15-én a Kovászna megyei Papolcon a falu szülötte, Barabás Samu /1855-1940/ történész, levéltáros, Székelyföld és az erdélyi magyarság kutatója tiszteletére. Jakó Zsigmond, az MTA tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár ismertette életútját, beszédet mondott többek között Szász Zoltán, az MTA történettudományi osztályának aligazgatója, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója és Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1996. március 16.

A bukaresti Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesületének /ADIRI/ szervezésében márc.15-16-a között "A francia-német megbékélés a Románia és Magyarország közötti történelmi megbékélés távlatában" címmel nemzetközi értekezletet tartottak. Iliescu elnök üzenetét Melescanu külügyminiszter olvasta fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./ Dr.Walther Althammer, a müncheni Dél-Kelet Európa Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélés egyik fontos feltétele a kisebbségi törvény elfogadása. A megbékélést nem szolgálja az sem, hogy a román diplomácia Erdély történelméről egyoldalú, kétes hitelű füzetet terjeszt külföldön, ezt ő is kézhez kapta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ A tanácskozás résztvevői tiszteletére rendezett fogadáson /amelyre a magyarországi sajtó képviselői nem kaptak meghívást/ Iliescu elnök kifejtette, hogy a két ország közötti állandó párbeszédet tart szükségesnek, majd hozzátette, hogy a "nincs szorosan vett kisebbségi kérdés". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., Népszabadság, márc. 18./ Mircea Malita akadémikus ismertette a román-magyar megbékélésnek az általa készített megalapozását /munkája élvezi a román vezetés támogatását/. Malita elmélete szerint a kisebbség etnikai alapon szerveződő pártjai viszont zavaró tényezőt jelentenek, mert - szerinte - A szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemel szorgalmazásával" a román-magyar államközi akciót veszélyezteti. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese Malitának válaszolva emlékeztetett arra, hogy a múlt századvég magyar államában is volt Román Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytathatott a magyar kormánnyal. Az RMDSZ létét sokszor a védekezési kényszer teszi szükségessé. Funar magyarellenes provokációi bizonyítják, hogy a kisebbség nem mondhat le etnikai alapon szervezett pártjáról, állapította meg Szász Zoltán. A bukaresti tanácskozást márc. 15-re időzítették, amikor a magyarok ünnepi megemlékezéseken vettek részt. Emiatt a tanácskozás megnyitóján a száz vendégből négy magyar volt jelen. Chatherine Durandin, a Franciaországban működő Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetének képviselője úgy vélekedett, hogy a romániai magyarság miatt háromoldalú egyezmény megkötése szükséges. A konferencia utáni fogadáson Iliescu elnök a német résztvevők előtt kifejtette: Erdélyben vannak és lesznek is magyar iskolák. Nem ez a helyzet Magyarországon, folytatta az államfő, ahol néhány évtizede még 250 ezer román élt, most alig vannak tízezren és egyetlen középiskolájukban, Gyulán a román idegen nyelvként tanulják, a többi tantárgyat magyarul kell elsajátítaniuk. /Neumann Ottó: Minta egy történelmi megbékéléshez. = Magyar Hírlap, márc. 22./

1996. augusztus 4.

A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából megtartották a magyar történészek konferenciáját a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leszögezte: a magyar történettudomány feladata az, hogy a sokszínű, egységesülő Európában megtalálja a magyarság helyét. Elmondta, hogy a történelemtudomány megjelenítése, népszerűsítése teljes egészében hiányzik a televízióból és a rádióból. Jakó Zsigmond kolozsvári professzor az erdélyi magyar történetírásról beszélt. Hangsúlyozta, hogy csak a magyar történettudomány tudja egységként kezelni a Kárpát-medence történetét, ezért különösen fontos, hogy az erdélyi és magyarországi történészek együttesen dolgozzák fel a közös forrásörökséget. A konferencián szekcióülések is voltak, az egyiken az összehasonító kisebbségtörténetet vitatták meg, a másikon a magyar történetírás és történelemoktatás határokon túli helyzetét tekintették át. Az utóbbival kapcsolatban Szász Zoltán történész elmondta, a legfontosabb feladatnak a kisebbségek politikai és történeti tudatának ápolását tekintették. Megtartották az 1989-ben alakult, elsősorban a határokon túli magyar történészeket tömörítő Magyar Történészek Világszövetségének tisztújító közgyűlését is. A szervezet vezetése változatlan maradt: tiszteletbeli elnöke Király Béla, a két társelnök Jakó Zsigmond és Deák István. A választmány tagjai közé kerültek többek között Benkő Samu, Jeszenszky Géza, Ormos Mária és a japán történésznő, Kumiko Haba. A megjelentek elfogadták a szervezet névváltoztatását, új neve: Magyar Történészek Nemzetközi Társulata. Elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a Magyar Történelmi Társulattal. Jakó Zsigmond a szervezet legfontosabb feladatának a közös munkát jelölte meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1997. február 22.

Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója tekintette át a magyar-román viszony ezer évét a vele készült beszélgetésben. Történészi tapasztalata, hogy csakis a pozitív közös élmények hosszú sora hozhat eredményeket. El kell jutni oda, hogy tudjuk a sérelmeket megbocsátani. /Népszabadság, febr. 24./

1997. április 23.

Nagy László érdeklődött a magyar-román történész vegyes bizottság munkájáról. Feleletet kapott a Korunk (Kolozsvár) 1997/1-es számából, ahol a bizottság két tagja /Szász Zoltán és Camil Muresanu/ adott rövid beszámolót. A bizottság 1971-ben alakult meg, a Kádár-Ceausescu-találkozó után. Időnként összeültek, kicsit vitatkoztak, néhány részletben megegyeztek, de ennek nem volt gyakorlati jelentősége. 1983-tól a fordulatig nem ült össze a vegyes bizottság, de most újraéledt munkájuk. A történész vegyes bizottság fennállásának 25. évfordulóját megünnepelték. Ez az újból megindult munka inkább csak "nem látványos, apró lépésekben segítheti a közeledést". Szász Zoltán megemlítette, hogy a román kontinuitás kérdésében "belátható ideig nincs lehetőség kiegyenlítésre". Az írásból nem derül ki, hogy a bizottságnak van-e munkaterve. Ez elmúlt időben megszülettek nemcsak a német-francia, de a spanyol-holland viszonyban is a közös történelemkönyvek. Nem látható a bizottság befolyása a román tankönyveket illetően. A VII. osztályos történelemkönyv például Anonymusra hivatkozva azt írja, hogy a honfoglaló magyarok által itt talált három fejedelem /Glad, Gelu és Menumorut/ román volt, annak ellenére, hogy Anonymus nem ezt írja, hanem azt, hogy Gelu "blach" /ez nem románt jelent/, Menumorut kozár, míg Glad bolgár. A VIII. osztályos történelemkönyv sem a megértést, a kölcsönös megbocsátást szolgálja: az ippi és ördögkúti megtorlások primitivizmus precedense, az 500 ezer áldozatot követelő bolsevista megtorlás viszont "rettenetes represszió". A tankönyv a kommunista idők nemzetiségi politikájáról azt írja: "Az új szabályozást etnikai kritériumok alapján fejlesztették. 1952-ben Kolozsváron egy egyetem jött létre magyar tanítási nyelvvel, elkülönítve a román nyelvűtől. Utólag a két felsőiskola egyesül, esetenként viszont megtartva az előadásokat mindkét nyelven." Tehát 1952-ben jött létre a magyar egyetem! - Konkrét munkatervet kellene a történészek bizottságának kidolgozni, hogy közösen elfogadott történelemkönyvek legyenek érvényben. /Nagy László: A munkanélküli bizottságról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1998. április 28.

Három évre szóló kisebbségkutatási programot indít májustól a Magyar Tudományos Akadémia. Glatz Ferenc, az MTA elnöke az MTA Kisebbségkutató Műhelyének ápr. 27-i ünnepélyes megnyitóján elmondta, hogy a kisebbségi kérdéssel néhány önálló tudóscsoport foglalkozik, az MTA új műhelye szeretné ezeket a munkákat összehangolni. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója Szarka Lászlóval együtt vezeti a műhelyt. Az első programok között szerepel többek között a határon túli magyarok nyelvhasználata és a cigányság foglalkoztatási problémái. Az akadémiai programra tízmillió forintot különítettek el. /Magyar Hírlap, ápr. 28./ A műhely által támogatott első programok között van: A határon túli magyar kisebbségek jogi helyzete az 1989. évi fordulatit követő évtizedben /Bíró Gáspár, Gyurcsík Iván/, A kelet-közép-európi magyar kisebbségek történetének kronológiája /Bárdi Nándor/, Kelet-közép-európai kisebbségi autonómiatervek és a működő kisebbségi autonómiák Nyugat-Európában /Joó Rudolf/.

1998. május 30.

Háromnapos magyar-román történésztanácskozás kezdődött Szatmárnémetiben, a folytatást Zilahon és Nyíregyházán tartják. A konferencia témája: 1918, korszakvég és korszakkezdet. Számos hazai és magyarországi történész tartott előadást, többek között Litván György, Hajdu Tibor és Szász Zoltán Magyarországról. A konferenciát dr. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, a magyar-román történelmi vegyes bizottság elnöke nyitotta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./

1998. június 4.

Máj. 27-29-e között Szatmárnémetiben, Zilahon és Nyíregyházán 1918 korszakvég, korszakkezdet címmel magyar-román történésztalálkozót tartottak. A konferencia társelnöke Szász Zoltán történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója volt, aki hangsúlyozta: "Ha előre akarunk lépni, akkor a kialakult nemzeti sztereotípiákkal szakítanunk kell. Kellő empátiával és kölcsönös megértéssel ez elérhető." Pozitív jelzés, hogy egy éven belül másodszor kerül sor ilyen találkozóra, állapította meg. /Sike Lajos: Egy történész - két interjú. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1998. július 15.

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

1999. február 9.

Negyedik száma látott napvilágot a Szilágyságban megjelenő A Limes című, negyedévenként román és magyar nyelven napvilágot látó folyóiratnak. Ebben a számban több értékes történelmi írás olvasható, így román nyelven jelent meg Szász Zoltánnak az 1918-19-es korszakváltás történetírásáról szóló tanulmánya, továbbá az 1998 nyarán lezajlott magyar-román történésztalálkozóval foglalkozik A Limes. Az egyik írás a szilágysági magyar nyelvű emlékirat-irodalmat ismerteti. Györfi-Deák Erzsébet magyarul és románul is ír, rövid prózáját hozta a folyóirat. /Fejér László: A Limes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

1999. szeptember 12.

Szeptember 12-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában a magyar tudományosság képviselői köszöntötték Imreh István professzort 80. életéve betöltése alkalmából. Az EME nevében Benkő Samu elnök méltatta Imreh professzor történettudósi kvalitásait és a kiemelkedő alkalmakkor használatos Mikó-serleggel köszöntette fel az ünnepeltet. A román tudományosság nevében Camil Muresan egyetemi tanár szólt Imreh István érdemeiről. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója tolmácsolta Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének üdvözletét és biztosította az erdélyi magyar tudós társadalmat: a magyar akadémia a jövőben is mindent megtesz az együttműködésért és a szakmai jellegű segítség megadásáért. Átadták az ünnepeltnek az Imreh István emlékkönyvet, mely tanítványai, barátai és tisztelői írásait, tanulmányait tartalmazza. /Sas Péter: A 80 esztendős Imreh István köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

1999. október 22.

Okt. 21-én kezdődött el Nagyváradon a román-magyar történész vegyes bizottság soros ülése. A bizottság évente-kétévente ülésezik. Immár újból rendszeresen tartják a kapcsolatot, a nyolcvanas években érdemben nem dolgozhattak a politikai helyzet miatt - mondta a magyar tagozat elnöke, Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója. A találkozón négy budapesti történész, továbbá kolozsvári, nagyváradi és bukaresti szakemberek - közöttük Camil Muresanu egyetemi tanár, a bizottság román tagozatának elnöke - tartanak előadásokat. Az idei megbeszélés témája: az Európa-szemlélet a román és a magyar kultúrában, történetírásban az elmúlt századoktól napjainkig. Okt. 23-án kirándulással ér véget a találkozó. /Haraji Tóth Hajnal: Román-magyar történésztalálkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

1999. október 28.

Nemrégiben Nagyváradon ülésezett a román-magyar történész vegyes bizottság. Dr. Alexandru Poroeanu egyetemi tanár, a bukaresti Nicolae Iorga Intézet munkatársa elmondta, hogy érdekes megbeszélések hangzottak el. A bizottság román és magyar tagozata jól együttműködik. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke kifejtette, végignézték, hogyan értelmezték a térség lakói az elmúlt évszázadok során az európai kapcsolatok rendszerét. /Európa-szemléletről a történésztalálkozón. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

1999. november 8.

Nov. 8-án Nagybányára látogatott Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul. Ellátogatott Nagybányán a Németh László Középiskolába, ahol ma már több mint 400 magyar diák tanulhat anyanyelvén. Ekkor érkezett Budapestről Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége, élükön Szász Zoltán, az MTA Történeti Intézetének vezetője, velük tartott Berkesi Zoltán, a Nagybányáról kivándorolt sikeres üzletember , aki támogatja hajdani városát, Nagybányát. Az RMDSZ-székházban megtartott találkozón Alföldi László átadta az MTA idei kitüntetettjének Metz József ny. pedagógusnak a Pro Cultura Hungarica díjat. Szász Zoltán, aki valaha Metz József magyar- és történelemtanár tanítványaként éppen Nagybányán "jegyezte el" életét a történelemmel, meleg szavakkal emlékezett a "mester" immár nyolc és fél évtizedet kitöltő tudományos-oktatói-alkotói-kutatói- írói tevékenységéről. Metz József munkásságában a természet, a várostörténet, a helytörténet, a gazdaságtörténet együtt szerepel. A főkonzul útja Koltóra vezetett, ahol a magyar kezdeményezés révén felállított Petőfi-Szendrey bronzszobrot és kastélyban levő Petőfi Sándor Múzeum relikviáit tekintette meg. /Farkas E. Zoltán: Ismerkedő látogatás és elismerő oklevél-átadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ A 85 éves Metz József hely- és művelődéstörténész Arad megyében született, 1940 óta él Nagybányán, a helység és környéke történetének kiváló ismerője, művelődési és turisztikai értékeinek kitartó kutatója lett. 1957-ben egyike volt az érmindszenti Ady Endre Emlékház létrehozóinak. 1990 után a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület kiadásában megjelenő EMKE Füzetek kezdeményezője és gondozója. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1998-ban Kun Kocsárd Díjjal ismerte el munkásságát. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./

2000. május 17.

Dr. Aszalós János (1901-1939) erdélyi születésű orvos emlékére gyermekei alapítványt hoztak létre, amely harmadik éve támogatja a legsikeresebb hazai egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseket. Az idei díjkiosztást a hagyományoknak megfelelően Marosvásárhelyen, a Szabadi utcai református egyház gyülekezeti termében tartották. A házigazda, Szász Zoltán református lelkész köszöntője, majd Göncz Árpádné köszöntő táviratának felolvasása után a laudációk, a díjazottak beszédei, a díjátadás, valamint az elmúlt években elismerésben részesítettek rövid beszámolói következtek. Idén a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjában részesültek: dr. Ábrám Zoltán (Marosvásárhely) adjunktus, a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány elnöke, Bíró Emőke (Székelyudvarhely), a Spes Alapítvány irányítója, Kacsó Csaba (Székelykeresztúr), a Gyermekszív Alapítvány mindenese, Kissné Portik Irén (Gyergyószentmiklós) néprajzkutató, Tarnai Melinda (Nagyszalonta) hitoktató és Vizi Ildikó (Kolozsvár) gyógypedagógus. /A dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjkiosztása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

2000. október 20.

Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeumban okt. 19-én nemzetközi tanácskozás kezdődött neves bel- és külföldi meghívottak részvételével. A négynapos tudományos szimpóziumon Közép-Kelet-Európa demokratikus átalakulását tanulmányozzák, elemzik a részvevők. Sabine Habersack, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai küldötte hangsúlyozva, hogy az alapítvány továbbra is támogatja Romániát - a választások eredményeitől függetlenül -, amennyiben a demokratikus átalakulások útján marad. Camil Muresan akadémikus összehasonlította a közép-európai és kelet-európai államokban végbement demokratizálódási folyamatot, néhány jellemző vonás kiemelésével, mint amilyen a nemzetiségi sokszínűség és a sok apró párt jelentkezése (keleti irányba haladva). Dr. Szász Zoltán professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igazgatója előadásában végigvezette a huszadik század demokratikus próbálkozásait Magyarországon. Ezt követően Hajdú Tibor magyarországi akadémikus a Horthy-korszakot taglalta, a korábbi rendszer által képviselt szemlélet átértékelésével. /(benedek): Nemzetközi szimpózium a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2001. július 2.

Kórustalálkozót rendeztek június 30-án Tordaszentlászlón. A Szent László ünnepe alkalmából tizenkettedik alkalommal megszervezett találkozó huszonöt - három magyarországi és huszonkét erdélyi - kórus volt jelen. Az eseménysorozat a helyi református templomban tartott istentisztetelettel kezdődött, ahol Szász Zoltán Maros-mezőségi református esperes hirdetett igét, majd a tordaszentlászlói Énekkar és a gödöllői Városi Vegyeskar hangversenyezett. A kórusok megkoszorúzták Szent László mellszobrát. A találkozó főszervezője, Boldizsár Zeyk Imre elmondta, hogy a tordaszentlászlói kórusmozgalom több mint 115 éves. A kórustalálkozó célja a hagyományőrzésen kívül az, hogy a különböző kórusok tagjai megismerkedjenek egymással, tartós kapcsolatokat alakítsanak ki. /Énekből hazát és hazáról zúgó dallamot. Szent László-napi kórustalálkozó Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2002. április 10.

A magyar állam és a nemzetiségek 1848-1993 /Napvilág Kiadó, Budapest/ címmel jelentetett meg jogszabályokból és más dokumentumokból válogató forrásmunkát Balogh Sándor és Sipos Levente szerkesztésében. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója a 750 oldalas kötet budapesti bemutatóján azt emelte ki: különös jelentősége van a kiadványnak ma, amikor mind jobban felértékelődnek az eredeti dokumentumok. /A magyar állam és a nemzetiségek 1848-1993. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

2003. február 5.

A Maros megyei RMDSZ elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházkerületek esperesei és a szövetség vezetői. A tanácskozáson részt vettek Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese, Szász Zoltán, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, Székely András, a Küküllői Egyházmegye esperese, Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság megosztása nem lehet cél, a hangsúlyt olyan időszerű kérdésekre kell fektetni, mint a népességfogyás megállítása, oktatási- és szociális intézmények megerősítése és hosszú távú fenntartása, valamint az itthonmaradást szavatoló pozitív jövőkép megfogalmazása. /Megyei RMDSZ és református egyházi vezetők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2003. június 23.

Jún. 21-én Sáromberkén tartották a Maros-Mezőségi Egyházmegye református kórusainak Teleki Sámuel nevével fémjelzett találkozóját. A vendégeket Szász Zoltán maros-mezőségi esperes üdvözölte, később pedig felavatta az újjáéledt sáromberki kórus zászlaját. Közjátékként Nemes Ildikó tanárnő megszólaltatta az ez év májusában felújított nyolc regiszteres orgonát. A bensőséges hangverseny során fellépett a marosvásárhelyi Szabadság utcai gyülekezet Hozsánna kórusa, a mezőfelei dalosok, a marosvásárhelyi Szabadi úti gyülekezet Egyetértés és Szeretet kórusa, a székelykakasdi gyülekezeti dalkar, a sáromberki megújult vegyes kar, a marosvásárhelyi felsővárosi gyülekezet Choral vegyes kara és a marosvásárhelyi kistemplomi gyülekezet Evangélium vegyes kara. /Bölöni Domokos: Kórustalálkozó Sáromberkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2003. július 10.

Területi találkozót és bibliaismereti vetélkedőt tartott Sáromberkén az IKE. Három egyházmegye gyülekezete vett részt a találkozón: a Görgényi, a Marosi, valamint a Maros-Mezőségi Egyházmegye református gyülekezete. A fiatalok hangsúlyozták, hogy céljuk régi kapcsolatokat ápolni, újakat teremteni. Lukácsy Szilamér ifjúsági előadó, Ferenczi Levente IKE-titkár és a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, Szász Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket. A találkozó főszervezője Porkoláb Levente sáromberki lelkipásztor volt. /Gábor Ildikó: Területi IKE-találkozó Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

2003. augusztus 19.

A hét végén újra egybegyűltek a történelmi családok leszármazottai Gernyeszegen, a nyolcadik Castellum-találkozón. 1993-ban született az ötlet, hogy az egykori erdélyi arisztokráciához, valamint más nemesi rétegekhez tartozók, leszármazottak újra találkozhassanak, felvegyék egymással a rég megszakadt kapcsolatokat. Papp László, akkori nagyenyedi plébános kezdeményezésére alakult az alapítvány, melyet csak 1999-ben sikerült bejegyeztetni. A szervezet időközben, Papp László áthelyezését követően Marosvásárhelyre költözött. Csató Béla római katolikus főesperes a Deus Providebit Házban, Szász Zoltán református esperes a Szabadi úti gyülekezeti házban biztosít helyet az alapítványi gyűléseknek. A Castellum aktív szereplője az erdélyi irodalmi életnek, rendszeres tevékenységéhez tartoznak a negyedévenkénti teadélutánok, valamint az évenkénti két irodalmi est szervezése, amelyen történelmi családokból származó írók monográfiás bemutatását hallhatja a nagyközönség. Bánffy Miklós, Kemény János, Wass Albert, Vita Zsigmond, Kemény Zsigmond, Jósika Miklós életrajzát követően a közeljövőben az erdélyi emlékírók következnek. Van még erő az arisztokráciában, létezik még cselekvő lendület a nemességben. Vannak, akik már elkezdtek gazdálkodni nehezen visszaszerzett földjeiken, pl. Apor Csaba, mások, mint Kálnoky Tibor, hazajöttek. Kálnoky elmondta, nyolc évig perelték vissza földjeiket és a kastélyukat. Most restaurálják a kastélyt és visszakaptak néhányat a miklósvári házak közül is, itt vendégfogadót rendeztek be. Amerikai állampolgáro k, de itt rátalált a gyökereire, hazajött. Hitnek kell lennie és hazaszeretetnek, vallja. /Nagy Botond: Romos kastélyok, éledő nemesség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. október 18.

Temesváron a belvárosi református templom Újvárossy Ernő gyülekezeti termében a Református Nőszövetség bibliaóráját és az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság ülését, amelyen a Művelődés című folyóirat szerkesztőit látták vendégül, kapcsolták össze a szervezők. Szász Zoltán segédlelkész bibliamagyarázata után a Bartók Béla Énekkar lépett fel. Ezután Szabó Zsolt főszerkesztő és Murád Betty bemutatták az 55 éves Művelődés folyóiratot, melynek a magyarlakta területeken mindenhol vannak munkatársai. Temesváron Anavi Ádám, dr. Matekovits György, Szekernyés János, Tácsi László és Boér Jenő írásaira mindig számíthatnak. /Bibliai igével és írott szóval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

2003. december 12.

Dec. 9-én Marosvásárhelyen, a Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban a II. Mezőmadarasi Alkotótábor részvevői bemutatták táborozásuk eredményeit. Szász Zoltán lelkész kifejtette: hagyománnyá szeretnék fejleszteni ezt a kiállítást. Remélhetően a Mezőmadaras Fejlesztési Egyesület és a helybeli családok ezután is összefognak, hogy nyaranta vendégül lássák az alkotókat. /(nk): Mezőmadarasi emlékképek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./


lapozás: 1-30 | 31-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998