udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Száva Tibor-Sándor

2000. április 4.

Márc. 31-én a csíkszeredai Kriterion Házban mutatták be a Bécsben élő dr. Száva Tibor-Sándor A csíkszépvízi Száva család /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvét. Mint minden család-kutató a vér szavára hallgatva írta meg családja származásának történetét - vélte Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, hozzátéve, elgondolkodtató, hogy egy-egy család hányfelé szóródott szét. A bemutatón többször is szó esett az örmények szerepéről a székelyföldi települések gazdasági fejlesztésében. Az 1672-es esztendőben 45 örmény család telepedett le Csíkszépvízen, ennek forrásait ismertette a leginkább örmény leszármazottakból álló közönségnek a szerző. /Örmények az évszázadok viharaiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2003. október 3.

A Bécsbe elszármazott dr. Száva Tibor-Sándor tollából jelent meg Szépvízi magyarörmények nyomában című monográfia. A szerző a Csíkszépvízre került örmény közösséget bemutatta, a családfák részletes ismertetésével, az 1723-ban elkezdődött anyakönyvi bejegyzések adatainak közzétételével. Kitért az örménycsoportok több hullámban történt erdélyi honfoglalásának körülményeire is. /Ö. I. B.: Újabb magyarörmény dokumentumkötet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2005. február 9.

A csíkszeredai születésű, Kolozsvárról elszármazott, ma Bécsben élő szerző – Száva Tibor-Sándor – neve nem ismeretlen az erdélyi örményekről szóló szakirodalomban. A csíkszépvízi Száva család történetét, geneológiáját felvázoló munkája két kiadást is megért. 2003-ban kiadta a Szépvízi magyarörmények nyomában című könyvét, benne 35 törzscsalád családfájának megrajzolására vállalkozott. A tőle megszokott tudományos igénnyel megírt következő könyve /Magyarörmények az I. világháborúban. Magyar–Örmény Könyvtár 12. szám. Budaörs, 2003/ felsorakoztatja azokat az örmény származású személyeket, akik részt vettek az első világháborúban. Van-e valami értelme a tizenkilenc erdélyi gyalogezred több tízezres katonájának sorsából kiemelni az örmény származású magyarokat? – kérdezte a recenzens, hozzátéve, hogy az ő ereiben is van némi örmény vér. A hajdani örmény közösség érzelmileg még ma is valami közös származástudat bűvöletében él. Bennük van a kettős identitás tudata: örmények voltunk, magyarok vagyunk, de múltunkat ismernünk kell. /Murádin László: Könyv az erdélyi örmények múltjából. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2005. március 12.

Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2008. május 24.

Oláh Sándor társadalomkutató jegyzi a Kivizsgálás című tanulmánykötetet. Alcíme: Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940–1989. A tanulmányok két történeti korszakot vizsgálnak. Az egyik a „kicsi magyar világ”-ként emlegetett 1940–1944 közötti időszak, a másik a népi demokráciának nevezett korszak fél évszázada. Tivai Nagy Imre hagyatékában lévő közgazdasági írásokból készült válogatás jelent meg a Hargita Kiadóhivatalnál. A törzsanyagot a Csíkmegye közgazdasági leírása című monografikus munka képezi, ezt egészítette ki a szerkesztő, Nagy Benedek egy, a székely kivándorlás okait vizsgáló röpirattal, kisebb írásokkal. Kánya József adjunktus előszavában ma is időszerűnek tartja a száz évvel ezelőtt megfogalmazott következtetéseket. Az Alutus Könyvkiadó a bécsi dr. Száva Tibor-Sándor családtörténeti kutatásaiban gyökerező, a csíkszépvízi és a gyergyói örménységre kiterjedő kötetét adta közre. Szekértábor a Szármány hegyén címet viseli a Zöld Lajos és Dávid Gyula által szerkesztett kötet. A Zöld Lajos által létrehozott szárhegyi művésztelepen összegyűlt írók tanácskozásainak jegyzőkönyveit, sajtóvisszhangját tartalmazza. Ez a szekértábor a magyar kultúra önvédelmét jelentette. /Sarány István: Zöld olvasónapló zöld könyvekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2008. augusztus 25.

Száva Tibor Sándor örménykutató legújabb, Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában című könyvét mutatták be szeptember 22-én a Kolozsvár Társaság székhelyén, ahol Murádin László nyelvészprofesszor köszöntötte az érdeklődőket. A szerzőnek az elmúlt két évben az erdélyi örményekről végzett kutatómunkája eredményeként jelent meg a csaknem 800 oldalas kiadvány, amelyben kiegészíti előző könyve adatait. Benne taglalja az erdélyi örmények betelepedését, foglalkozik a nevek kialakulásának rövid elemzésével, valamint múltbeli és jelenlegi nyelvhasználatukkal. /Könyvbemutató az örmény népcsaládról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2008. szeptember 2.

Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános kórusának tagjai fogadták énekkel a szerzőt Marosvásárhelyen, a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében. A külföldön élő dr. Száva Tibor nyugdíjas mérnök több évtizedes kutatómunkájának eredménye a Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában című kötet. Az erdélyi magyarörmények neves, illetve elfeledett személyiségeit felvonultató, újonnan megjelent vaskos kiadványt Gálfalvi György, a Látó nyugalomba vonult főszerkesztője mutatta be. Hangsúlyozta: egy élet műve ez. Száva Tibor úgy érezte, hogy kötelessége elmondani mindazt, amit felfedezett. /Nagy Botond: Magyarörmények nyomában… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998