udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szávai Géza

1991. november 28.

November derekán az Erdélyi Hadsereg alakulatai hadgyakorlatot tartottak Hargita megyében. Etéden is megjelentek. Szávai Géza polgármester szerint százötven-kétszáz katona állomásozott a tanintézményekben, valamennyi középület előtt éjjel-nappal őrséget álltak. Távozáskor egy hivatalos papírt aláírattak a polgármesterrel, hogy semmilyen kárt nem okoztak. Mindez késő este volt, másnap vették észre, hogy az összes közintézményről eltűnt a magyar nyelvű felirat, a román érintetlen maradt. /Jöttek, láttak, győztek? = Hargita, nov. 28./

1992. május 6.

1990 elején Brassóban is alakult magyar diákszervezet. A Brassói Magyar Diákszervezet vezetőségének egyik tagja, Kedves Attila elmondta, hogy 7-800 magyar egyetemista tanul Brassóban. Régen nem is tudtak egymásról, a diktatúrában nem engedtek semmilyen magyar szervezetet. Néhány lelkes magyar hallgató sorravette a különböző szakokat, évfolyamokat, megkeresték a magyar diákokat, akik örömmel jöttek a szervezetbe. Létrehoztak egy magyar könyvtárat, magyar szakkönyveket gyűjtöttek össze. /Szávai Géza: Beszélgetés Kedves Attilával, a Brassói Magyar Diákszervezet elnökségi tagjával. = Új Magyarország, máj. 6./

1996. október 15.

Okt. 15-én Bukarestben, a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában rögtönzött író-olvasó találkozót tartottak. Mészöly Miklós, felesége, Polcz Alaine és Szávai Géza hozták el a bukaresti könyvtalálkozóra a budapesti Pont Kiadónál megjelent román nyelvű könyveket. "Útkereső és úttörő munka kezdeményezését látjuk ebben a vállalkozásban" - mondta Mészöly Miklós. A Pont Kiadó nemcsak a magyar és román nép, hanem más népek találkozását is szolgálja. Egy integrált kulturális programról van szó, amely Közép-Kelet-Európa alkotóinak műveit rövid idő alatt több nyelven, ugyanazon borítóval jelenteti meg. A bemutatott könyvek között szerepel Mészöly Miklós O che bella notte című román nyelvű novelláskötete, melyhez Bogdan Lefter írt utószót. Polcz Alaine Asszony a fronton című életrajzi regénye szintén román nyelven jelent meg /O femeie pe front/, melynek utószavát Ana Bladiana írta. A regény magyar nyelven is meg fog jelenni. Mircea Nedelciu Jenny avagy a szépséges irodistalány balladája című elbeszéléskötete magyar fordításban és Mészöly Miklós utószavával látott napvilágot, szintén a Pontnál /rövidesen románul is kiadják/, továbbá Szávai Géza regénye románul jelent meg Promenada cu femei si tapi címmel. "A román-magyar barátságot az irodalmi felől kell megindítani" - tartja Szávai Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. szeptember 16.

Tizennyolc Kölcsey-költemény, köztük a Himnusz román fordítását tartalmazza a budapesti Pont Kiadónál 1998-ban megjelent, Ábránd - Reverie című kétnyelvű kis kötet. A versek fordítója Constantin Olariu, a magyar irodalom kitűnő ismerője, tolmácsolója. Kölcsey Ferenc élete és munkássága évtizedek óta foglalkoztatja a fordítót (az 1965-ben megjelent, Antologia literaturii maghiare című gyűjteményes kötetben ő méltatja a költő tevékenységét), de amint a Pont Kiadónál Szávai Géza szerkesztésében napvilágot látott kétnyelvű kiadvány előszavában írja: "csak most, hogy néhány költeményének fordítására vállalkoztam, döbbentem rá a nagy műveltségű magyar költő igazi értékére." /(Muzsnay Árpád): Verskereső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2001. május 10.

Máj. 11-12-én a hargitafürdői Ózon szállodában - a Hargita megyei tanács, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont és a Székelyföld c. csíkszeredai folyóirat szervezésében - erdélyi magyar írók, költők tanácskozásra gyűlnek össze. A rendezvény címe: Irodalom az utódállamokban. Az előrejelzések szerint jelen lesz több (sok esetben innen elszármazott) magyarországi író, anyaországi kritikusok, irodalomtörténészek társaságában (így pl. Ágoston Vilmos, Mezey Katalin, Oláh János, Szávai Géza, Szigeti Lajos Sándor, Bányai János, Martos Gábor, Pomogáts Béla, Bodor Ádám). A belföldi meghívottak között lesz többek között: Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Bálint Tibor, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Király László, Páll Lajos, Ferencz Imre, Egyed Péter, Mózes Attila, Vida Gábor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Láng Zsolt, Bölöni Domokos, Ferenczes István, Bíró Béla, Fábián Ernő, Domokos Géza, Bogdán László, Borcsa János, Gál Éva Emese, valamint könykiadók (közülük néhányan írói minőségükben is): Kozma Mária, Tőzsér József, Káli Király István. A fiatal romániai magyar író- és költőnemzedék is képviselteti magát (pl. Balázs Imre József, Demény Péter, Papp Sándor Zsigmond, Gergely Edit, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila). /Erdélyi Magyar Írók Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2001. szeptember 21.

Szept. 20-án Szatmárnémetiben az elmúlt két év termését - mintegy húsz kiadványát - mutatta be a Szávai Géza nevével fémjelzett budapesti Pont Kiadó. Köztük van Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszé-regénye, melyben a bözödújfalui székely "zsidózó" szombatosok tragikus történetét dolgozta fel regényében. A bemutatott könyvek java részét a helyi Kölcsey Kollégium könyvtárának ajánlották fel. /(bódi): Szatmárnémeti. Legfrissebb kiadványait mutatta be a Pont Kiadó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./

2001. szeptember 25.

A budapesti Pont Kiadó tulajdonosai, Szávai Géza és Szávai Ilona (a hetvenes években Gyergyószentmiklóson tanárkodó házaspár) szép könyvajándékkal lepte meg a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárat. A pedagógusok által oly keresett Fordulópont című folyóirat összes száma mellett mintegy 25 címet tartalmazó magyar és román nyelvű könyvcsomaggal is kedveskedtek, olyan szerzők műveivel, mint Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Kukorelly Endre, Mircea Nedelciu, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc. Az ajándékok között Szávai Géza műveiből is található négy, köztük a nagy visszhangot kiváltó Székely Jeruzsálem, továbbá a Párizsban élő, világhírű Tóth Imre matematikus és filozófus Zsidónak lenni Auschwitz után című esszékötete. /Bajna György: Ajándék a szülőföldieknek. = Hargita Népe (Csíkszerda), szept. 25./

2002. június 29.

Méliusz József utolsó éveiben Cédulák címmel készítette - könyvvé kerekedő - napi jegyzeteit. Egy cédulán csak ennyi: "Jordáky levele Anna könyve anyagában". A története: Harag Györgyöt 1952-ben tanulmánya folytatására a moszkvai színművészeti főiskolára küldték volna az illetékes művészeti hatóságok. Már megvolt az útlevele, amikor behívták a KP kolozsvári főtéri épületébe, a művelődési osztályra, és közölték vele: moszkvai tanulmányi kiküldetését visszavonták. Magyarázattal, indoklással nem szolgáltak. Sok év múlva Harag György egy régi ismerőse, különben magyar nemzetiségű állambiztonsági tiszt, immár nyugdíjban, azzal lepte meg a sikeres rendezőt, hogy átadta neki a róla, Harag Györgyről szóló feljelentést. Emiatt történt a moszkvai tanulmányútra jelölés visszavonása. Az állambiztonsági tiszt közölte, hogy Jordákyval állandó kapcsolatban volt. A feljelentés szövegét Méliusz József fordította magyarra. Harag hiányossága gyenge jelleme, ami nem méltó egy kommunistához. Az utóbbi években általában nem vett részt a fontos problémák megoldásában, legtöbbször hallgatott, amikor színészekkel, a színház rendezőivel ideológiai vita támadt. Magatartását megalkuvásnak lehet nevezni. Erre Jordáky példákat hozott. 1949 januárjában a színházat megtisztították a reakciós elemektől, Harag viszont megmentette Lohinszky Lorándot, aki a legreakciósabb volt a fiatal színészek között. 1949-ben a színház ideiglenes igazgatóságában minden politikai és művészeti kérdésben Méliusz Józseféivel azonos nézeteket vallott. Ezért Méliusz József letartóztatása után bírálatban részesült. Harag a Marosi Péter kezdeményezte opportunista politikának híve, a színházban felkarolta a burzsoá gondolkodású egyéneket. Mindez szerepel Méliusz József: Cédulák. Egyszemélyes kávéház. Szávai Géza előszavával. /Pont Kiadó, Budapest, 2002/ című könyvben. /B. D.: Feljelentés Harag György ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

2002. augusztus 23.

Az idén februárban megalakult Erdélyi Magyar Írók Ligája első írótáborára került sor a napokban Zetelakán. Aug. 20-án a gálaesten vendégek és vendéglátók köszöntötték egymást, és megünnepelték Szent István napját is. Az ötnapos tábor aug. 25-én ér véget, ezalatt felolvasások, irodalomelméleti és irodalomkritikai előadások, filmvetítések, koncertek és színházi előadások váltogatják egymást. Szonda Szabolcs a bukaresti hungarológián diplomázott és a román irodalmi jelenségekről készített keresztmetszetet. Orbán János Dénes tartott költői szemináriumot, Szávai Géza pedig írói szemináriumot. Szávai Géza Magyarországon él és alapító tagja vagy az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Fontosnak tartja az EMIL megalakulását. Szerinte az Erdélyi Magyar Írók Ligája sem egy helyi, önérdekű szövetség, hanem összhangban a magyar egyetemes írói elkötelezettséggel, annak olyan távlatot tud adni, amit úgy nevezhetünk, hogy európai identitás. Erdély olyan kulturális-történelmi hely, ahol három náció együttélése mutat a múltból a jövőbe, magyarázta Száva. Létay Lajos, a nyolcvankét éves költő a Búcsú a lányoktól című új verseskötetével a kezében jelent meg. /Írótábor Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2002. augusztus 26.

Aug. 20-a és 25-e között a Hargita megyei Zetelakán szervezték meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első írótáborát, Erdély - Határtalanul címmel. A tábor keretében aug. 24-én került sor az E-MIL közgyűlésére. Az írótábor megszervezésében oroszlánrészt vállaló Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető igazgatója elmondta: az öt nap alatt 56 író fordult meg a táborban, összesen 110 vendéget regisztráltak. Az E-MIL 80 bejegyzett taggal számol, ez körülbelül kétharmada a mintegy 120-ra becsült erdélyi írótársadalomnak. Az Erdélyi Híradó kiadó irodahelyiséget és ingyenes telefon- és internethasználatot biztosít az E-MIL számára. Szükséges egy székhely megszerzése, a különböző európai írószervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a pályázati lehetőségek kihasználása. /Köllő Katalin: Zárórendezvények a zetelaki írótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Sántha Attila az elnök Fodor Sándor távollétében vezette a tábort és a közgyűlést is. Sántha Attila beszámolóját követően többek között Király László, Mózes Attila, Kántor Lajos, Káli Király István, Csávossy György, Farkas-Wellmann Endre, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Szávai Géza, György Attila és Márkus-Barbarossa János beszélt. Dilettánsok kezén senyved a tévék irodalmi műsora, figyelmeztetett Kántor Lajos. Lászlóffy Csaba fájlalta az erdélyi írók egy részének távolmaradását. A szövetségnek székházra, pénzre van szüksége, hogy személyzetét megfelelően növelhesse. Többen is javasolták, hogy az E-MIL forduljon a Román Írószövetséghez, és kérjen arányos részesedést annak (vagyonkezelő) Irodalmi Alapjából. Sántha Attila így foglalta össze az E-MIL prioritásait: 1. A szakszervezeti jelleg erősítése - charta elfogadása, amely a mindenkori minimális honoráriumokat rögzíti közlések, fellépések esetén; szolgáltatások nyújtása, mint pl. a magyarországi honoráriumok begyűjtése és továbbítása azon erdélyi szerzőknek, akik ezt kérik. 2. az irodalmi élet pezsdítése, írói turnék szervezése. 3. Az E-MIL tagságának további erősítése, az eredmények felmutatásával. 4. Hivatalos kapcsolatfelvétel a román és a magyar, illetve a nemzetközi írószervezetekkel, felkészülés az EU kultúrpolitikájába való illeszkedésre. 5. Székhelyet szerezni. 6. Az E-MIL-nek kezdeményezőként kell fellépnie az irodalom jelenlétének és minőségének erősítésére az elektronikus médiában. 7. Alkotói pályázatok kiírása, irodalmi díjak nyújtása. A Választmány következő ülésének témája lesz a szakbizottságok felállítása a Méhes György-alapból nyújtandó díjak odaítélésére. 8. Az E-MIL arculatának kidolgozása (logo, embléma), valamint egy arculati stratégia kidolgozása (médiában való jelenlét). 9. Önálló honlap létrehozása. Eddig sikerült levédeniük az e-mil.ro és az irodalom.org címeket. /Bölöni Domokos: Zászlóbontás Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2002. augusztus 29.

Szávai Géza /Budapest/ hajdanában a bukaresti Hét szerkesztője, többkötetes prózaíró, kritikus és kiadói ember Sepsiszentgyörgyön beszélt az általa létrehozott hiánypótlásra vállalkozó Pont Kiadóról. Szávai Géza, amiután bemutatta a Pont Kiadót és könyveit, átadta a Pont Fix igazgatójának, Szonda Szabolcsnak a könyveket, a Pont-kiadványokat ezentúl Sepsiszentgyörgyön lehet megvásárolni. /Éltes Enikő: Pont, s ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

2003. augusztus 9.

Magyari Lajos két Erdélyről szóló könyvet ismertetett. Valóságos irodalomtörténetet írt Bogdán László nemrégiben megjelent könyvében (Oldás és kötés, Felső-magyarországi Kiadó, Szépírás Kiadó, 2003), az erdélyi irodalom hetvenes-nyolcvanas éveinek történetét, s egy kicsit még a kilencvenes évekét is, hiszen csupán akkor láthattak napvilágot a kötetbe válogatott írások. Bogdán csak az eltávozottak egy részét veszi számba e kötetben (az írások ősváltozatai jobbára A Hét című hetilap kilencvenes években kiadott számaiban jelentek meg), de ez a leltár - még hiányosan is! - felér egy szellemi exodus történelmi körképével. Az erdélyi magyar szellemiség a hetvenes és nyolcvanas években nagy veszteségeket szenvedett: csaknem minden második értelmiségi távozott Ceausescu Romániájából: orvosok, jogászok, mérnökök, tanárok, színészek, képzőművészek és írók. Annak idején Kántor Lajos félszáz eltávozott írót számolt össze, ő csak a szépírókat lajstromozta, az újságírók, szerkesztők, szakírók hiányoztak listájáról. Bogdán László tizenhat írót ,,idéz meg" könyvében úgy, hogy vagy megszólaltatja őket, vagy szellemüket - esetleg már csak emléküket! - hívja tetemre e nagy erdélyi spirituális temetésen. A ,,tizenhatok" - Csiki László, Szőcs Géza, Vári Attila, Bodor Ádám, Ágoston Vilmos, Páskándi Géza, Bodor Pál, Deák Tamás, Mátyás B. Ferenc, Molnár H. Vilmos, Panek Zoltán, Kőrössi P. József, Hervay Gizella, Cselényi Béla, Szávai Géza és Kenéz Ferenc - önmagukban is kitennének egy kisebb, de nem elhanyagolható irodalmat, és komoly nevek hiányoznak e névsorból, Kocsis Istváné, Beke Györgyé, Beke Mihályé, Bartos Ferencé, Bréda Ferencé. Tény, hogy ezt a példátlan öncsonkítást soha nem fogja kiheverni az erdélyi magyar irodalom, mert ,,nagy visszatérők" nincsenek (még Szőcs Géza példája sem eklatáns), a kérdés az, hogy mennyire maradtak, maradnak erdélyi magyar írók a Magyarországra (esetleg távolabbra - Veress Zoltán...) áttelepedettek. Horváth Arany könyve /A csillagok nem álmodnak, Romániai Magyar Közgazdászok Társasága, Kolozsvár, 2002/ a mai erdélyi valóságot vallatja, járja a vidéket Kolozsvártól Kézdivásárhelyig, Szászmedgyestől Csíksomlyón, Marosvécsen, Csernátonon át ki egészen a legárvább magyarok, a csángók földjéig. Horváth Arany a teremtő, a bátor embert keresi, aki szembeszáll körülményei ellehetetlenülésével is, s teremteni próbál a már-már rommá vált örökség alapjain. Mint az a magyarigeni lelkipásztor, ki úgy vállalt egy eklézsiát, hogy tudta, négy református híve maradt, s kívülük esetleg még tucatnyi katolikushoz szólhat anyanyelvünkön. /Magyari Lajos: Két könyv Erdélyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2004. április 16.

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

2004. december 3.

  Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) 150 erdélyi írót tömörít, választmánya állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy egyetlen magyar nemzet létezik, melynek tagjai millió szállal kapcsolódtak-kapcsolódnak egymáshoz és a magyar államisághoz. E nemzeten belül pedig értelmetlen dolog különbséget tenni magyar és magyar között. A kettős állampolgárság a magyar és magyar közti diszkrimináció lehetőségét szünteti meg. E tekintetben követendő példa a román állam, amely kérésre minden moldáviai és ukrajnai románnak biztosítja a román állampolgárságot. Az E-MIL választmánya: Böszörményi Zoltán, György Attila, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szávai Géza, tiszteletbeli elnöke: Fodor Sándor /Erdélyi magyar írók hangja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2004. december 18.

Szávai Géza 1950-ben született a székelyföldi Küsmödön. A nyolcvanas évek végétől Budapesten él. Fontosabb művei: Séta gramofonzenére (regény), Oszlik a bál (regény), Utóvéd (regény), Székely Jeruzsálem (esszéregény), Ki látott minket meztelenül (regény), Kivégzősdi (elbeszélések), Helyzettudat és irodalom (esszé), Lánc, lánc, Eszterlánc (vázlat a gyermek világáról), Burgum Bélus, a mesterdetektív (humoros áldetektívregény-sorozat gyerekeknek). Szávai Géza Torzmagyar /Pont Kiadó, Budapest 2004/ címmel, Helyzettudatok – és irodalmunk egyetemessége alcímmel három évtized alatt írt esszéiből válogatott egy kötetre valót. Saját magát nevezi torzmagyarnak, mert kisebbségi magyarnak született, „torz és egyre torzítóbb világba; életem első negyven-ötven éve (egy fél évszázad!) torzulásaim leküzdésében telt el” – írta. "Hogyan számíthat teremtő gondolatokra egy ember egy olyan országban, ahol a magunk megismerésének a szándéka – kihívás. Vagy ahol szinte negyedszázadig bűn a határainkon kívül élő és a világban szétszórt magyarság ügyét létkérdésként összekötni a nemzetével. Nacionalizmus – vágták rá még a fájdalomra is. Egy állam működött Magyarországon a nemzet helyén. S a nép helyett lakosság." – olvasható könyvében. /B. D.: Változhatna a közérzetünk? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2005. március 5.

A budapesti Pont Kiadó és erdélyi társa, a sepsiszentgyörgyi Pontfix Kiadó 36 modern és kortárs román költő verseit adta közre magyarul Cseke Gábor tolmácsolásában. A Pont Kiadót az Etédről indult Szávai Géza működteti nagy sikerrel Budapesten – olyannyira eredményesen, hogy erdélyi fiókintézmény indítására is módja nyílt. A Pont Kiadó felvállalta magyar szerzők műveinek román, illetve román szerzők műveinek magyar nyelvű megjelentetését, s túl ezen, nemzetközi programot hirdetett meg a különféle közösségek és kultúrák kölcsönös megismertetésére. Újabban sepsiszentgyörgyi székhellyel beindult Pont Hálózat is terjeszti a Pont Kiadó könyveit Erdélyben. /Borbély László: Román költők magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./

2005. július 15.

A Küsmödön született, Etéden nevelkedett, Székelykeresztúron diákoskodó, évekig Bukarestben dolgozó, jelenleg Budapesten élő Szávai Géza író legutóbb a három évtized alatt írt esszéiből válogatott Torzmagyar – Helyzettudatok – és irodalmunk egyetemessége címen kiadott kötetével jelentkezett. A könyvről Balázs Imre József terjedelmes recenziót közölt az Aradon megjelenő Irodalmi Jelenben. /Helyzettudatok – és irodalmunk egyetemessége. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./

2007. május 12.

A közel két évtizede Magyarországra áttelepült Szávai Géza író, a Pont Kiadó vezetője Aletta bárkája című regénye a múlt ősszel jelent meg, azóta elfogyott, most újból kiadták. A szerző jelezte, május 16-án Marosvásárhelyen is bemutatja művét. Szávai Géza elmondta, hogy gyerekkorát Erdélyben több náció közötti konfliktusokban élte meg, most azt tapasztalja, hogy ugyanez mind elterjedtebb, csúnya szóval, globális életérzéssé terebélyesedik a világban. Budapesten nemegyszer mondták neki: „igen tájjellegű arcod van, Géza. ” Szávai Géza elmondta, van egy nemzetközi programjuk, amelybe tizenkét ország ugyanennyi kiadóját kapcsolták be. Amikor létrehozta a Pont Kiadót, a magyar Himnuszt, amit száz éve szidnak a románok, és rengeteg magyart meghurcoltak miatta, lefordította és kiadta románul. Kiadta Kölcsey válogatott műveit kétszer egymás után, magyarul és románul, hogy a román értelmiség szembesüljön a szöveggel. Szávai Géza regényeit is megjelentette román fordításban. /N. M. K. : Aletta bárkája Marosvásárhelyen. Interjú a regény szerzőjével, Szávai Gézával. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2008. április 10.

A Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben bemutatták Szávai Géza Székely Jeruzsálem című könyvét, amely magyarul már második kiadását is megérte, és immár román fordításban is hozzáférhető. A szerző, Szávai Géza, húsz éve Magyarországon élő erdélyi magyarként románul beszélt a hallgatósághoz. Erdélyben számos identitás létezik egymás mellett – mind vallási, mind nemzetiségi téren. „A nagy provokáció az: olyan világot építeni, ahol ezek az identitások egymás mellett létezhetnek. Szávai könyve e tekintetben tankönyv, és én köszönöm neki ezt a tankönyvet” – fogalmazott a bemutatón Markó Béla. Szávai Géza saját kiadójánál, a Budapest–Sepsiszentgyörgy „illetőségű” Pont Kiadónál megjelent könyv hátlapszövege jelezte: az esszéregény a zsidók hitére a XVI. század végén áttért székely közösség, a „lelki zsidók” történelmét kísérte. /Gergely Edit: Rögeszmék identitásválsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2009. március 2.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudományi tanszékén nem csupán irodalomtanárokat képeznek, hanem az egyéb, irodalommal kapcsolatos szakmákba (kiadványszerkesztés, kritikaírás, rendezvényszervezés, korrektúra) is bevezetik a diákokat. Balázs Imre József erdélyi irodalomóráin 1918-tól mutatja be a térség irodalmát. Balázs Imre József egyetemi adjunktus a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékén 1998 óta tanít a 20. század magyar irodalmával kapcsolatos tantárgyakat. 2004-ben védte meg Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című doktori értekezését, amely 2006-ban a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában jelent meg könyv formában. 2008 áprilisától a Korunk főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Vidrakönyv (Koinónia Könyvkiadó, 2006). Folyamatosan születnek doktori értekezések és államvizsga-dolgozatok is kortárs szerzők műveiről. Jentős államvizsga-dolgozatok készültek Faludy György, Bodor Ádám, Szávai Géza, Szőcs Géza, Király László, Oravecz Imre, Márton László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Dragomán György és mások műveiről. Selyem Zsuzsa a Bevezetés az irodalmi tanulmányokba című tantárgy keretében a téma a kortárs költészet, próza, dráma és esszé. A harmadévesekkel a későmodernitás (Ottlik, Pilinszky, Weöres, Mészöly stb.) és a posztmodernitás (Bodor Ádám, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos stb.) irodalmával foglalkozik. Selyem Zsuzsa 2002-ben Balassa Péter szakirányításával doktorált Esterházy Péter prózájából az ELTE esztétika szakán. Balázs Imre József elmondta: A tanszék szakkollégiuma a Láthatatlan Kollégium (LK). A Láthatatlan Kollégium 1993-ban indult Gyimesi Éva irányításával, ennek az intenzív irodalmi műhelynek 2000–2002 között Lk.k.t. néven irodalmi lapja jelent meg, Selyem Zsuzsa volt a felelős szerkesztője. Selyem Zsuzsa szerint az egyetem felelőssége, hogy tudatosítsa a hallgatókban a világszinten megjelenő kortárs elméletek eredményeit. /Bonczidai Éva: Beszélgetés a kortárs irodalom tanításáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998