udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szécsi András

1991. október 23.

Elhunyt Szécsi András /1934-1991/ marosvásárhelyi festőművész. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Okt. 23-án kísérik utolsó útjára Székelykeresztúron. /MTI/

2001. június 25.

Székelykeresztúron június 23-án hat személyt tüntettek ki. Díszpolgári címet adományoztak a város leghűbb festőjének, Ipó Lászlónak, születésének 90. Évfordulóján. Pro Urbe-kitüntetésben részesült Herbert von Euw svájci állampolgár. Az ő segítségével épült fel a fiatfalvi modern orvosi rendelő, a Petőfi Sándor Általános Iskola és az Orbán Balázs negyed modern fűtésrendszere, továbbá Hartung György Somogybabod polgármestere, Szécsi András festőművész és Kárpáti Zoltán dunakeszi tanácsos. Szabó Kálmán Attila megírta a Székelykeresztúri Állami Tanítóképző Intézetének történetét. Ezért a munkájáért Székelykeresztúr Kultúrájáért kitüntetésben részesült. /Díszpolgári címek Keresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./ Ipó László (Felsőboldogfalva, 1911. március 4. - Székelykeresztúr, 1991. március 22.) első egyéni kiállítása 1936-ban volt Székelykeresztúron, 1944-ben véglegesen Székelykeresztúron telepedett le. A festészet mellett a zenével is foglalkozott, 15 esztendőn át a keresztúri Filharmónia elsőhegedűse volt, kiváló mesterhegedűket is faragott. Versei, elmélkedései, önéletrajzi írásai sem maradnak el többi alkotásaitól. Megfestette, többek között, Kelemen Lajos, Tompa László, Benedek Elek, Makkai Sándor, dr. Molnár István arcképét. Több munkáját a székelykeresztúri múzeumnak adományozta. 1994-ben nevét viselő művészeti alapítvány alakult, 1995-ben emléktáblával jelölték meg azt az épületet, amelyben élt és alkotott. /Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2004. november 6.

Okt. 26-án Budapesten, a Vármegye Galériában bensőséges emlékezés zajlott, megnyílt a tizenkét esztendeje elhunyt Szécsi András festőművész budapesti magángyűjteményekben található képeiből rendezett kamarakiállítás. A kezdeményező ezúttal is a galériavezető Kulcsár Edit volt, aki az Erdély Művészetéért Alapítvány nevében, támogatásával folyamatossá tette a tárlatokat, könyvbemutatókat, más hasonló eseményeket. Az alapítvány 1990 januárjában szervezte első nagy sikerű Szécsi-kiállítását az Országos Széchényi Könyvtárban, majd 1991-ben Hatvanban, Egerben nyitottak tárlatot a festő munkáiból. Utoljára 1992. decemberében mutattak be Szécsi-képeket. A mostani kiállításra a festőművész születésének 70. évfordulója adott alkalmat. /Hetven éve született Szécsi András festőművész. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2005. június 25.

Június 24-én Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Szécsi András festőművész emlékkiállítása. Halála után néhány évvel már elmondható, hogy Szécsi András egyik legkiválóbb tájfestőnk, állapította meg Kántor Lajos. /Ö. I. B.: Szécsi András–emléktárlat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2005. szeptember 8.

A kémhistóriát a sajtó igen szellemesen hol Mucusgate-nek, hol Mata Hari-sztorinak nevezi, írta Simon Judit, az Erdélyi Riport munkatársa, aki elvetette az egész kémügyet és Tőkés László püspök felelősségéről írt. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ugyanis írásában Gálszécsi András valamikori titoknokra hivatkozva azt állította, hogy „a határon túlról bevándorlók körében bőven találhatók ügynökök, kémek, besúgók”. Az újságíró szerint ezzel a püspök gyanússá tett minden olyan anyaországba áttelepült határon túli magyart, aki magasabb beosztásba jutott, továbbá az RMDSZ és annak elnöke ellen emelt szót, „akit eddig is támadott”. Az újságíró hitet tett az RMDSZ vezetői és tevékenysége mellett, mondván „az RMDSZ nehéz alkuk, kompromisszumok, kemény kiállás, rengeteg munka árán többet ért el az erdélyi magyar közösség számára Bukarestben, mint bármennyi lángoló szónoklat Budapesten.” /Simon Judit: Tőkés és a Mucusgate. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 8./

2006. november 4.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban nyílt jubileumi kiállításon tizenhárom képzőművész tisztelgett az 1956-os forradalom emléke előtt. Beszédes tény, hogy az 56-os erdélyi megmozdulások első résztvevői, majd a terrorakciók megszenvedői elsők között éppen a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai voltak, Balázs Imre, Tirnován Vid és Szécsi András. Festmények, grafikák, szobrok, domborművek, emlékműtervek kerültek most a közönség elé. A Korondon élő Páll Lajos, akit 1956 után bebörtönöztek, festői kompozícióba emelte megkínzott társai szenvedését, a keresztre feszítettek áldozatvállalását. Kusztos Endre szénrajzát hozta el, Haller József grafikáit, Kákonyi Csilla olajképeit, Márton Árpád és Fekete Zsolt festményét. A brassói grafikus, Csutak Levente mellett Hunyadi László szobrászművész a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely megörökítésére vállalkozott. Művét Kiskunmajsán felavatták. Ugyancsak dombormű Kiss Leventéé, aki ezzel az egyik legkegyetlenebbül megkínzott erdélyi áldozat, a végül önkéntes tűzhalált választott Moyses Márton emléke előtt tisztelgett. Bocskay Vince monumentális emlékművének kicsinyített változatát mutatta be, másik szovátai kollégája, Kuti Dénes pedig festményét. Gyarmathy János bronz kisplasztikája mellett a csíkszeredai Xantus Géza is jelentkezett munkájával. /N.M.K.: Művészeink 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998