udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szécsi Antal

2001. május 11.

Egyre több falu monográfiája jelenik meg. A monográfusoknak segítséget nyújt Veress Péter székelyudvarhelyi muzeológus csupa-kérdés dolgozata: egy híján kétszázötven kérdés kutatását, illetve megválaszolását javasolta. Van sok jó példa. Egy nyugdíjas iskolaigazgató, Deák Ferenc eddig megírt két kötetet: Zetelaka. 1. Táj és ember. 2. Népélet, gazdasági élet. Bálint Rozália szülőfaluját, Ülkét mutatta be. Szécsi Antal székelyudvarhelyi tanár több írásban emlékezett egykori nagyhírű tanártársára, Borbáth Károly történészre, tudományos kutatóra, aki huszonegy évvel ezelőtt tragikus körülmények között halt meg szülőfalujában, Vargyason. Borbáth Károly évtizedekig dolgozott a szülőföld monográfiáján. /Oláh István: Tahiti és a csatamezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2005. december 14.

Vargyason bemutatták be, Szécsi Antal volt igazgatója Falu a Látóhegy alatt című Vargyas-monográfiáját. Szécsi Antal a kutatást nehezítő időszakokról szólt, s mint mondotta, sosem hitte volna, hogy a közel harminc esztendeje elkezdett munkát neki kell megírnia, hiszen ezt mindannyian a tragikus körülmények közt elhunyt dr. Borbáth Károlytól várták. A befejezetlen életmű, az elkezdett munka iránti tisztelet jeléül a kötetet az ő emlékének ajánlja. /(hecser): Falu a Látóhegy alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

2008. április 9.

Szécsi Antal Székelyudvarhelyen élő nyugalmazott tanár pedagógusi pályájának közel felét az erdővidéki Vargyason töltötte Két könyvvel állt elő. Az egyikben – Falu a Látóhegy alatt – vargyasi éveit írta le, másikban – Kapuállítók hitével – hosszas pedagógusi pályájának tanulságait összegezte. Szécsi Antal nemcsak tanított, nevelt is, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Életútját számba vevő könyve végén felsorolta pedagógiai témájú írásait. Zömük a Közoktatás elődjében, a Tanügyi Újságban jelent meg, de közölt az A Hétben, a Korunkban és a Hargitában is. „Jelenleg egy Vargyashoz kapcsolódó könyv megírása foglalkoztat: dr. Borbáth Károly, tragikus körülmények között elhunyt, legendás tudású történész életútja. Kutatok, levelezek, gyűjtöm az anyagot” – vallott a szerző. /Borbély László: Küzdelmes évek krónikása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./

2008. április 17.

Szécsi Antal, a vargyasi iskola egykori igazgatója, ma székelyudvarhelyi nyugdíjas tanár Falu a Látóhegy alatt címmel kiadott Vargyas-monográfiája után pedagógus életútjának stációit Kapuállítók hitével (Székelyudvarhely, 2007). címmel egy iskolai katalógus aprólékosságával jelenített meg. A könyvben helyet kapnak a tanító- és tanárkollégák, felettes felügyelők, az iskolai kisegítő személyzethez tartozók is. A szerző Galacon született (1938), a második bécsi döntés – Észak-Erdély visszacsatolása – után Budapestre költöztek, majd Székelyföldön kötöttek ki. A könyv tipikus példája a túlélésre, csendes hasznosságra és alkotó munkára berendezkedő pedagógusnak. /Sylvester Lajos: Szécsi Antal iskolai katalógusa (A túlélés esztendei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

2009. március 18.

Megjelent Szécsi Antal „Maga-felejtő sorsunk halk tudója…” Borbáth Károly élete és munkássága című könyve, amelyben Borbáth Károly több hátramaradt tanulmánya is helyet kapott. A Borbáth Károly vargyasi születésű történészről szóló kötet szerzője Vargyason tanított, iskolaigazgatóként közelebbről ismerte a falujába tanítani hazakerült történészt. Borbáth Károly a kolozsvári egyetem tanára volt, de a Ceausescu-rendszer nemkívánatos személynek tartotta, ezért tanszékétől megfosztották és a nagyenyedi Bethlen Dokumentációs Könyvtárba helyezték. Mint a hatalmas kollégiumi könyvtár igazgatója, valósággal beásta magát az értékes gyűjteménybe. 1980. április 30-án hunyt el tragikus hirtelenséggel – a kommunista rendszer üldözöttjeként. /Bágyi Bencze Jakab: Múltvallató írások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

2009. április 29.

Szécsi Antal székelyudvarhelyi ny. tanár volt Nagyenyeden az Áprily Kör vendége, bemutatta „Magafelejtő sorsunk halk tudója” című, Borbáth Károlyról, a jeles erdélyi történészről szóló kötetét. Dr. Borbáth Károlyt /1931-1980/ 1968-ban megfosztották egyetemi állásától. Ekkor kerül Nagyenyedre, ahol 1977-ig vezette a Dokumentációs Könyvtárat, de üldöztetése folytatódott, Vargyasra, szülőfalujába kellett távoznia. Szécsi Antal elmondta: e könyvvel méltó emléket állított volt munkatársának és barátjának. /Bakó Botond: „Magafelejtő sorsunk halk tudója” = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2009. július 29.

Egy tehetségkutató körút során fedezték fel Borbáth Károlyt /1931-1980/. Történelem-filozófia szakot végzett, adjunktusként kinevezték a Bolyai Tudományegyetemre, de később félreállították, áthelyezték Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégium Dokumentációs Könyvtárába. Később Torockószentgyörgyön, majd szülőfalujában, Vargyason tanított. Máig tisztázatlan körülmények között halt meg. Bajor Andorral szólva „üldözési mániájának” konkrét oka volt. Ugyanis – üldözték. Munkásságára emlékezik a „Maga-felejtő sorsunk halk tudója... ” Borbáth Károly élete és munkássága /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, 2009/ című kötet. Szécsi Antal, közeli ismerősként, majd kollégaként, a Borbáth Károlyról elnevezett vargyasi iskola igazgatójaként a kötetben a történész életpályáját vázolta fel: „Kis könyvünk szerény próbálkozás arra, hogy ennek a szellemi örökségnek a fellelhető csekély részét átörökítsük az eljövendő nemzedékek számára. ” – írta. /b. d. : Egy kettétört élet emlékezete. Nemzetünk nagy történettudósa lehetett volna. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./

2009. október 23.

Igazi közép-kelet-európai életút tárul fel Szécsi Antal nemrégiben Ezüstgyopár-díjjal kitüntetett pedagógus könyveiből. A 71 éves Szécsi Antal a Regátban munkát kereső székely emberek gyermekeként Galacon született, ahol hamarabb megtanult románul, mint magyarul. A háború idején családja Budapestre menekült, de azután visszatértek Székelyföldre, ahonnan az 1946. évi szárazság miatt megint a román fővárosba mentek. Innen apja szülőhelye, Betfalva jött, majd Rugonfalva és az áhított székelykeresztúri tanítóképző. Itt formálódott közösségi emberré. Vargyason sokáig volt iskolaigazgató. 1975 tavaszán, a híres vargyasi népművészetre alapozva, beindították az iskola bútorfestő és faragó műhelyét, ahol a még élő utolsó mesterek Sütő Béla és Máthé Ferenc tanították a mesteri fogásokat. Szécsi Antal három könyve (Falu a Látóhegy alatt, Kapuállítók hitével, Maga-felejtő sorsunk halk tudója) jórészt Vargyasról és a vargyasi emberekről szól. /Sike Lajos: Ezüstgyopár-díj fél évszázadért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998