udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely Emese

2002. augusztus 24.

Aug. 23-án kezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum - Református Kollégium fennállásának 445. évfordulója és az idei Bolyai Év alkalmával szervezett IV. Öregdiák Világtalálkozó. Bálint István igazgató beszámolt arról, hogy ősztől magyar nyelvű iskolaként működik a líceum, amiért köszönetet mondott mindazoknak, akik ezt elősegítették. - Az üldözés, a hányattatás, a beszüntetés éveit követően az újjáalakult református kollégium üdvözli hazatérő fiait - hangzott el Székely Emese, a kollégium igazgatónőjének beszédében. Fogy Marosvásárhely lakossága, s elsősorban a város magyarsága lesz évről évre kevesebb - figyelmeztette a hallgatóságot Fodor Imre alpolgármester, aki azt emelte ki, hogy kisebbségi sorsban a felekezeti iskolák fontossága megnövekedik. Az iskola szavalócsoportja és a Református Kollégium Csíki Ágnes vezette kórusa lépett fel. Novák József iparművész címerpajzsokat ábrázoló kiállítását Tófalvi Zoltán ajánlotta a nézők figyelmébe. Megnyitották az iskolamúzeumot. /(bodolai): Megnyílt a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2002. október 31.

Marosvásárhelyen az iskola most furcsa adminisztrációs helyzetben van: falai között tanulnak mind a Bolyai Farkas Líceum, mind a Református Kollégium diákjai. Az utóbbit, mely az egykori kollégium jogutódja, Székely Emese tanárnő irányítja. A református iskola 2000-ben nyert önálló jogi státust. Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója az 1998-tól, kinevezése óta eltelt időszakot vette számba. A líceum ezekben az években a túlzsúfolt, középszintű intézményből a minőségi oktatást előtérbe helyező iskolává vált. Az osztályok létszáma 1990-hez viszonyítva nyolccal csökkent. (Idén nem tartottak felvételit a román tagozaton, fokozatosan kizárólag magyar tannyelvűvé válik a Bolyai.) Különböző források jóvoltából - önkormányzatok, Bolyai Kollégium Alapítvány, szülőbizottság, egyházközösségek, Öregdiákok Baráti Köre - az iskola komoly anyagi bázissal rendelkezett. A legnagyobb gond a magyar tagozaton még mindig a tankönyvhiány, illetve a létező tankönyvek magas ára. A magyar tagozaton tanulók egy harmada különböző bel- és külföldi versenyeken, vetélkedőkön vett részt, ahol kiváló eredményeket értek el, sokan világbajnokságokig jutottak, ahol bizonyítottak. A református osztályokban is nő a színvonal. Burkhárdt Árpád Maros megyei alprefektus jelezte: az iskolának földterületei, melléképületei is voltak, azokat is vissza kell kapnia a reprivatizációs törvény alapján. /(Máthé Éva): Tanácskozás a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2003. március 8.

Rövid látogatást tett Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A sajtónak csak egy részét hívták meg a vele való találkozóra, a Romániai Magyar Szót nem értesítették. Dáné Károly egyetemi tanár, az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási alelnöke beszámolt a látogatásról. Városi és vidéki iskolaigazgatók, helyi vezetők voltak jelen. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatónője tett fel a kollégiumra vonatkozó kérdést arról, hogy náluk lehetséges-e például informatikát és más világi szakokat beindítani. Nem talált megértésre a miniszter asszonynál. Dáné Károly szóvá tette a magyar érettségi tételek sorsát, a jövő tanévre vonatkozó beiskolázást és az, hogy a tanügyben dolgozó magyar vezetők /főtanfelügyelő- helyettes, aligazgató/ munkaköri leírásában jó lenne, ha megjelenne a különleges feladatkör. Ez utóbbiról a miniszter asszony hangsúlyozta, hogy erre nem kell utalnia munkaköri leírásban. Andronescu szerint a magyar vezetők kinevezésével nem a szegregációt akarják erősíteni, hanem a testvériséget. Valójában, hangsúlyozta Dáné, ha magyar osztályok vannak egy iskolában, kell, hogy felelősük legyen. Nemrég az egyik marosvásárhelyi iskolában felelősségre vonták a magyar aligazgatónőt, mellesleg magyar szakos tanárnőt, amiért az iskola hirdetőtáblájára magyar nyelvű kis értesítést függesztett ki egy rendezvénnyel kapcsolatban a magyar ajkú tanárok számára. Dáné kiemelte, hogy Maros megyében a beiskolázási számok évek óta diszkriminatívak. A nyolcadik osztályt végző román gyermekek 65%-a számára hirdetnek meg kilencedikes helyeket. A magyar nyolcadikosok 48%-ának jut hely a középiskolákban. Ezt nem igazságos. A miniszter asszony megjegyezte, hogy a magyar gyermek mehet román osztályba is, tehát előnyben részesül. Ha valaki mezőgazdasági vagy erdészeti osztályba akar iratkozni, csakis románul tanulhat. Ugyanakkor Maros megyében egyetlen magyar adminisztratív osztály sincs, honnan fognak majd kikerülni a magyar tisztviselők, hivatalnokok. Évente kb. hatvan román középkáder végez Maros megyében. Az egész megyében egyetlen magyar közgazdasági osztály létezik, de nem a kereskedelmi, hanem az Elektromaros Líceumban. /Máthé Éva: Ami kimondatlan maradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2003. augusztus 18.

Aug. 16-án Bólyán felavatták Bolyai János matematikus szobrát, Ioan Candea nagyszebeni szobrászművész alkotását. Az avatáson a település román és német lakói is részt vettek. A Bolyai-szobor avatóján tartott beszédekben elhangzott: a matematikus szobra a tudás és egymás megbecsülésének jelképe lehet. A rendezvényen Kötő József EMKE-elnök kifejtette: a Bolyai-szobor "a kultúra mementója", amely lehetővé teszi a fejlődést. Szombathfalvi-Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke elmondta: a szoborállítás ötlete a tavalyi Bolyai-ünnepségek kapcsán született, de pénz hiányában a műalkotás csak most készülhetett el. A szoborállításhoz szükséges pénzösszeget a Szeben megyei önkormányzat biztosította. A Bolyai-emlékszoba létrehozása óta számtalan belföldi és határon túlról érkező turista, matematikus, kutató, diák látogatott el Bolyára. A szoboravató előtt átadták a bólyai római katolikus felekezeti iskola felújított épületét. /Antal Erika: Bolyai-szobrot avattak Bólyán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./A fő szervező, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc szerint talán ez az egyetlen olyan magyar vonatkozású szobor Romániában, amely - az 1989-es események után állami pénzből készült. A 600 lelkes Bólya faluban mindössze nyolcvanan magyarok, ők is vegyes házasságban élnek, kivéve egy idős házaspárt. Bolyai János ifjúkorában sok időt töltött Bólyán. Emlékét tavaly óta a katolikus templom udvarán levő plébánia épületben berendezett Bolyai-emlékszoba is őrzi. A világhírű matematikusokra sokan emlékeztek a szoboravató alkalmával, többek között dr. Kiss Elemér akadémikus, a ma élő talán legjelesebb marosvásárhelyi Bolyai-kutató; Szombatfalvi Török Ferenc, a szoborállítás ötletgazdája; valamint Gheorghe Giurgiu, a Szeben Megyei tanács alelnöke. Ioan Anghelina polgármester beszédében kijelentette, felemelő érzés, hogy "egy román népből vétetett matematikus ilyen nagy tudós lett"... Döbbenetes volt a marosvásárhelyi népes küldöttség tagjai számára (közöttük a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem matematikusai; Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester; Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója; Horváth Gabriella tanárnő, a Bolyai Farkas Líceum aligazgatója; dr. Weszely Tibor, a másik jeles Bolyai-kutató és sokan mások) az, hogy a szoboravatás előtt, és közvetlenül utána tendenciózusan, fülsiketítően a legradikálisabb, magyarellenes román dalokat (pl. a "Noi suntem romani" címűt) harsogták a hangszórók. Kérdésemre, hogy miért volt erre szükség, a Szeben megyei RMDSZ-elnök ennyit mondott: a faluval el kell fogadtatni azt, hogy ez az emlékmű elsősorban az övék. /(Máthé Éva): Bolyai János-szobrot avattak Bólyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2003. szeptember 16.

Ünnepélyes tanévnyitóval vette kezdetét az új tanév az 1127 diákot számláló Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, Marosvásárhelyen. Bálint István igazgató kiemelte a jó hírt, hogy a 2003-as tanévtől a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban első és ötödik osztály is indulhatott. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója hangsúlyozta: a diákoknak ragaszkodniuk kell a nemzethez s az igazi értékekhez. /Simon Virág: Bővült a bolyaisok nagy családja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2004. január 14.

Január 10-én Almásmálomban a kultúrotthonban tartották a hagyományos farsangi mulatságot. A helyi Almavirág Hagyományőrző Csoport előadásával indult a rendezvény. Az Almavirág Hagyományőrző Csoport 2001-ben kezdte tevékenységét, és hivatásos táncoktatók segítségével sajátította el a hagyományos mezőségi táncelemeket. A hagyományőrző csoport lelkes tagjai, Krizbai Rózsika óvónő irányításával a mezőségi népdalok és néptáncok megőrzését és továbbadását próbálják megvalósítani a szórványfaluban. /Székely Emese: Csodálatos szombat este. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2004. május 29.

2002 óta a bethleni Bethlen Egyesület és a kisváros polgármesteri hivatala Teleházat működtet. A Teleház most új székházba költözött: a római katolikus egyházközség jóvoltából egy 50 négyzetméter nagyságú terem áll a teleházasok rendelkezésére. Az új helység felújításában a városi Madisz, valamint a Bethlen Egyesület fontos szerepet játszott. /Székely Emese: Bethlen. Új székházban a teleház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2004. június 24.

A Romániai Magyar Szó jún. 21-én „Ballagási ünnepség – szemrehányással, Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés" címmel beszámolót közölt a marosvásárhelyi Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola ballagásáról. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a hiányos információkat, szándékosan csúsztatott állításokat pontosította. Dr. Nagy Attila munkaviszonya az Erdélyi Református Egyházkerülettel jún. 20-án megszűnt, ugyanis az EREK Igazgatótanácsa közös irányítás alá vonta a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban folyó diakóniai, oktatói, nevelői és egyéb tevékenységeket. Nagy Attila áldozatos szakmai munkáját megköszönték. Jún. 20-tól az intézet élén egy vezérigazgató működik – dr. Ábrám Zoltán –, aki egyben a Diakóniai Központban működő Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola tanulmányi igazgatói tisztségét is betölti. Az államilag elismert Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola hivatalos igazgatója a Református Kollégium mindenkori igazgatója – jelenleg Székely Emese. Dr. Nagy Attila nyugalmazott főorvost, az egyházkerület 1992-ben nevezte ki az asszisztensképző szakmai irányítójának. 2001. aug. 1-jén pedig szakigazgatónak, közvetlen főnöke a Bod Péter Diakóniai Intézet igazgatója. Dr. Nagy Attila előbb László Zoltán igazgatóval, majd ennek utódjával, Nagy Gáborral sem tudott összhangban együtt dolgozni, autoritásukat kétségbe. /Pontosítások egy ballagási „beszámolóhoz". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2004. június 30.

Idén immár negyedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fórumát Magyarországon, Budakalászon, jún. 18-20. között. A találkozón 86 romániai, szlovákiai, szerbia-montenegrói, horvátországi és bosznia-hercegovinai civil szervezet képviseltette magát. Beszterce-Naszód megyéből hat civil szervezet /Bethlen Egyesület, bethleni Madisz, EMKE – Beszterce, Beszterce Művelődés Alapítvány, óradnai Reményik Sándor Kulturális és Oktatási Központ és a Zselyki Művelődési Egyesület/ képviselői voltak jelen:. A fórum célja, hogy képet nyújtson a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről, módszertani és szakmai segítséget kínáljon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához. /Tóth Edit, Székely Emese: A Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2004. szeptember 18.

Szept. 3–4-én a Bethlen Egyesület ötödik alkalommal szervezte meg a történelmi vetélkedővel egybekötött szórványifjúsági találkozót. Kilenc településről érkeztek csapatok. A vetélkedő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban folyt. /Székely Emese: Bethlen–Nagyenyed. Szórványifjúsági találkozó – ötödszörre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2004. október 26.

Sikeres volt a Marosvásárhelyi Református Kollégium újraindulásának tizedik évfordulójára tartott ünnepségsorozat. Dr. Csiha Kálmán, akinek püspöksége idején újraindult a kollégium, a karsztvizekhez hasonlította a református oktatás történetét, amely betiltását követően 45 éven át a szívek titkos csatornáiban őrizte a hagyományokat. Székely Emese igazgatónő mondott köszönetet egyháziaknak és világiaknak. A háromnapos rendezvény keretében a romániai egyházi oktatásról tartottak tanácskozást a testvérintézmények vezetőinek részvételével. Kató Béla kiemelte, hogy az erdélyi református kollégiumokban (a szatmári kivételével) nem engedélyezték az osztályok szakosodását, ami nagymértékben rányomja a bélyegét az oktatás színvonalára. Székely Árpád, a kolozsvári kollégium igazgatója tette szóvá, hogy nem sikerült elérni, hogy az egyházi iskolák az elméleti líceumok sorába kerüljenek. /(bodolai): Az egyházi oktatásról tanácskoztak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

2004. november 24.

Nov. 21-én Bethlenben, a római katolikus plébánián felavatták a teleházat. A rendezvényen részt vettek két környékbeli falu, Várkudu, valamint Vice képviselői is – a szervezők ezzel kívánták kiemelni, hogy a teleház nemcsak a bethlenieké, hanem a régióé is. Zoltán Etelka, a helyi Madisz képviselője a bethleni ifjúság képviselőinek eddigi tevékenységét vázolta fel. Székely Emese a Bethlen Egyesület eddigi programjait mutatta be. Ezek egyike az idén már ötödik alkalommal megszervezett Bethlen és környéke szórványifjúsági találkozó. /Teleházavató Bethlenben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2005. szeptember 19.

Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épülete elkészültének századik, illetve a református középiskolai oktatás újraindulásának tizenötödik évfordulója alkalmából háromnapos, emléktábla-avatással egybekötött ünnepséget rendeztek. Szeptember 16-án műsoros est volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak előadásában. Másnap a résztvevők meghallgathatták Fleisz János történész előadását a nagyváradi református oktatás történetéről, valamint Péter I. Zoltán helytörténész várostörténeti adalékokkal fűszerezett ismertetését a gimnázium épületéről. A vársétán Dukrét Géza tanár kalauzolta az érdeklődőket a reneszánsz építmény falai között. A zárónapon, szeptember 18-án az olaszi református templomban Tőkés László királyhágómelléki református püspök igehirdetése után az iskolaépítő egykori főgondnokra, Ritoók Zsigmondra dédunokája, dr. Ritoók Zsigmond akadémikus emlékezett. Bemutatták azt az iskolazászlót, amelyet az intézmény jogelődje, az egykori református leánygimnázium öregdiákjai készítettek. A középiskola címerével díszített zászlót Tőkés László püspök avatta fel, majd Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatónője ünnepélyesen megnyitotta a 2005–2006-os tanévet az erdélyi és a partiumi református középiskolák számára. Az ünnepség keretében átadták a Bethlen Pedagógus Díjat és a magyarországi református egyház által adományozott Makkai Sándor Díjat; előbbit Szabó Terézia, a szatmárnémeti Református Kollégium első igazgatónője, utóbbit Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium jelenlegi igazgatója vehette át. Ezt követően centenáriumi emléktáblát avattak a gimnázium főbejáratánál, majd megkoszorúzták a névadó fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna szobrát. /Balogh Levente: Centenáriumi ünnepség a Lorántffyban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2006. május 9.

Megtartották a képességfelmérő teszteket azon diákok számára, akik református vagy katolikus osztályba, művészeti, pedagógiai középiskolába, a sportlíceumba vagy idegen nyelveket intenzíven oktató osztályba készülnek. Nagy volt az érdeklődés a református osztály iránt, tájékoztatott Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója. A 28 helyre 122-en iratkoztak fel. A Bolyai Farkas Líceumban működő katolikus osztályba 46-an jelentkeztek. /(b.): Lejártak a képességfelmérő vizsgák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2006. június 15.

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban 46 év után ismét tiszta magyar évfolyam ballagott június 14-én, a Bolyai és a Református Kollégium 245 végzőse mondott búcsút középiskolai éveinek. A diákokat és szülőket Bálint István igazgató és Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte. Szalkay József a Bolyai Kollégium Alapítvány részéről köszöntötte a diákokat: „Megvalósulni látjuk azt, amiről két évtizede álmodni sem volt szabad, ma újra színmagyar az iskolánk.” /Menyhárt Borbála: A Bolyaiban 46 év után ismét tiszta magyar évfolyam ballagott. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

2007. augusztus 22.

Marosvásárhelyen augusztus 21-én végre felkerült a „Református Kollégium” felirat az iskola visszakapott épületére. A román és magyar felirat között ismét helyet kap a több száz éves iskola címere is. A hosszas engedélyeztetési folyamat végigjárása után a visszahelyezés sem ment akadálymentesen. Székely Emese igazgatónő szerint éppen ideje volt tudatosítani, hogy a sokak által Bolyai Farkas Gimnáziumként emlegetett iskola épületében évszázadokig a Református Kollégium működött. A címer visszahelyezési gondolata a Bolyai Farkas Gimnázium és a Református Kollégium Öregdiákok Baráti Körének a vezetőségi tagjaiban született meg. Kirsch Attila, a szervezet elnöke úgy véli, hogy az iskola címerének fél évszázad utáni visszaállítása és felavatása méltó momentuma az augusztus 24-én kezdődő világtalálkozónak. Szintén a háromnapos ünnepélyre az iskola megjelenteti a Tablók Könyve című kiadványát, amely az 1860-tól 2007-ig készült osztálytablókat örökíti meg, összesen 163 tabló reprodukcióját. /Szucher Ervin: Címer a Bolyaira. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2007. augusztus 25.

Augusztus 24-én elkezdődött Marosvásárhelyen a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Főgimnázium ötödik világtalálkozója. Kirsch Attila, a szervező Bolyais Öregdiákok Baráti Körének elnöke üdvözölte a megjelenteket, szavait ökumenikus istentisztelet követte. Az ünnepi beszédek sorozatát Csegzi Sándor alpolgármester nyitotta. Bálint István igazgató, majd Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Borbély László miniszter öregdiákként és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnökeként érkezett. Dr. Péter Mihály akadémikus, a marosvásárhelyi, egykori katolikus gimnázium Sanctus Emericus Baráti Körének nevében üdvözölte a hallgatóságot, emlékezett arra, hogy a harmincas években osztályukat a Református Kollégium befogadta. Ezért a mindenkori iskola vezetőségének mondott köszönetet. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az idei évfordulót történelmi jelentőségűnek minősítette: A Református Kollégium 450. évfordulójának jelentősége túlnő Erdély és Magyarország határain, történelmi esemény. Egyben különleges és jelentőségteljes évfordulók sorába illeszkedik: Árpád halálának 1100. évében, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján. A résztvevők a térre vonultak, ahol Kerekes Károly képviselőt beszélt. Ő volt az, aki végigjárta a jogi procedúrát annak érdekében, hogy az iskola homlokzatára újra fölkerülhessen a Református Kollégium régi címere, Keresztes Gyula szakirányításával. A mű Hunyadi László szobrászművész alkotása. A nap további részében megemlékezések, kiállítások, tabló- és könyvbemutatók, tudományos értekezések, koncertek, szórakoztató, táncos műsorok várták az ünneplő közönséget. /Nagy Botond: Megkezdődött az öregdiákok világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

2008. június 23.

Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2008. június 30.

„Nagyon sok teremben segítettek a felügyelő tanárok a diákoknak, lediktálták a szöveget, vagy egyszerűen hagyták másolni őket” – panaszolták egyes érettségiző diákok különböző magyar iskolákból. Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója elmondta, harminc érettségizővel is beszélt, és valamennyien arról számoltak be neki, hogy bár váratlanul érte őket a téma, mégsem jelentett nehézséget számukra. /Puskázásbotrány írásbelin. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2008. augusztus 18.

Rulettjáték a Beszterce-Naszód megyei magyarok számára a parlamenti választás, és egyetlen kerületben lenne esélyes RMDSZ-jelölt a megyében, Bethlenben és környékén – tájékoztatott Kresz Béla megyei ügyvezető alelnök. Négyen jelöltették magukat a képviselői /Szilágyi Zsolt, Székely Emese, Décsei Attila, Antal Attila/ és ketten a szenátori helyekre /Kocsis András, Toók Katalin/ RMDSZ-színekben, pont annyian, ahány kerület van. /Mayla Júlia: Besztercei választási rulett. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2008. szeptember 8.

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2009. május 5.

Rákóczi-emlékdíj alapítását jelentette be Gubcsi Lajos költő, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke. A 2010-ben adományozandó kitüntetést II. Rákóczi Ferenc halálának 275-ik évfordulója alkalmából az a hét civil szervezet veheti majd át, amelyik a most megalakult kuratórium döntése szerint példásan élteti a fejedelem kultuszát. A díjat jövőre odaítélő Kárpát-medencei kuratórium erdélyi tagjai közé választották Beder Tibor tanárt (Csíkszereda), Székely Emese tanárnőt (Marosvásárhely), Sylvester Lajos közírót (Sepsiszentgyörgy) és Muzsnay Árpád újságírót (Szatmárnémeti). /Rákóczi-emlékdíjat alapítottak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998