udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely Erzsébet

1990. április 1.

A Független Magyar Párt /FMP/ márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartotta II. országos értekezletét, ahol megválasztották a párt ideiglenes vezetőségét: Lőrincz Pál elnök, alelnökök: Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet. Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában. Lányi Szabolcs az ajánlatot feltételekhez kötötte, majd bejelentette a Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. - Az FMP az RMDSZ kollektív tagjaként harcol a romániai magyarság egységének megőrzéséért. /A Független Magyar Párt közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ A Magyar Demokrata Párt megalakulásáról, tevékenységéről nem közölt hírt a lap.

1991. június 7.

Újraindítják a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatát Kolozsváron, Erdély történelme, művelődéstörténete, irodalomtörténete, néprajza, valamint egyház- és vallástörténet témakörökben. Az előadók között ismert tudósok és irodalomtörténészek vannak: Bodor András, Jakó Zsigmond, Bitay Ilona, Csucsuja István, Magyari András, Imreh István, Egyed Ákos, Csetri Elek, Kovács András, Murádin Jenő, Benkő András, Szabó György, Székely Erzsébet, Mózes Huba, Egyed Emese, Antal Árpád, Kozma Dezső, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Erdő János és Buzogány Dezső. /Szatmári László: Bolyai Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1998. április 16.

70 évvel ezelőtt Nagyszebenben két fiatalember, Bodor László és Kern József elkészítette a város első rádióvevő készülékét. Azóta sok évtized telt el, és négy éve a nagyszebenieknek 60 km-es körzetben magyar nyelvű műsort sugárzó rádióadójuk van. Szegedi Alíz Torella közismert a szebeni magyarok körében: iskolásokkal színi előadásokat szervez, cikkeket ír a Tere-fere című nagyszebeni ifjúsági lapban, mindemellett a helyi magyar rádió szerkesztője. A négyéves évfordulót megünnepelték, ahol Tori /így becézik Szegedi Alíz Torellát/ beszámolt a rádió működéséről. A rádió műsorát Serfőző Emese, Kotilla Ildikó és Vincze Györgyi Erzsébet vezeti megalakulása óta. A munkatársak között van Fazekasné Székely Erzsébet, Cseh Hajnal, Kalmár Zoltán, dr. Badi Miklós és felesége. Mindezekhez tudni kell, hogy Szegedi Alíz Torella 12-es tanuló. /Kalmár Zoltán: A szebeni rádióleadó emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./ 11/

1999. június 4.

Nagyszebenben 1858-ban alakult meg az első polgári kultúregyesület, a magyar Kaszinó. A Polgári Kör 1944 augusztusáig működött, amikor az új hatalom megszüntette, és az épületet a baloldali irányzatú Magyar Dolgozók Országos Szövetsége /MADOSZ/ vette át. 1952-ben a kommunista hatalom megszüntette a MADOSZ-t. A több ezer kötetes könyvtárat feldúlták. Sok szebeni magyar család nagyobb számú kötetet mentett meg a pusztulástól. - Az RMDSZ megalakulásával újraéledt a magyar kultúrtevékenység. Megalakították a Polgári Magyar Művelődési Egyesületet, amely öt évvel ezelőtt lett jogi személy. Az egyesület a megszüntetett Polgári Kör jogutódjának tekinti magát, és mint ilyen, jogosan visszaigényli az elkobzott épületet. Sikeres előadásokat tartanak. Az egyesület tavaly rendezte meg első ízben a Szeben Megyei Magyar Kultúrnapokat. Az egyesület keretén belül népi tánccsoport is működik, Fazekasné Székely Erzsébet vezetésével. Nagy eredmény a Nagyszeben és Vidéke című újság beindítása, amelynek első száma öt éve, júniusban látott napvilágot. Főszerkesztője Kalmár Zoltán, aki ezt a beszámolót is írta. /Kalmár Zoltán: Ötéves a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2002. május 9.

Elhunyt Fejér Miklós /Zabola, 1913. nov. 30. – Kolozsvár, 2002. máj. 8./ tanár. Hadifogságba került, 1948 októberében tért haza. Újrakezdte tanári működését Kolozsváron. 1951-ben mint a kolozsvári magyar szakos tanárok pedagógiai körének vezetőjét, megbízták a magyar nyelv és irodalom I–VII. osztályos tantervének elkészítésével. Ez a tanterv alapozta meg lényegében Romániában a magyar irodalom tanításának anyagát. Gazda Ferenccel és Nagy Jenővel, majd Bartosné Lengyel Katalinnal magyar nyelvtant, Jócsák Jánossal magyar olvasókönyvet állított össze az V–VII. osztály számára (1954–58). Tagja volt az első Romániában megjelent magyar irodalomelméleti tankönyv szerkesztőkollektívájának. 1956-ban megjelent meg a középiskolák felső tagozata részére Csehi Gyulával és Jócsák Jánossal írt Irodalomelméleti alapfogalmak című tankönyv, 1956–57-ben pedig a Jócsák Jánossal és Székely Erzsébettel összeállított Magyar irodalomtörténet és egy Irodalmi szöveggyűjtemény. Később nacionalistának minősítették a szöveggyűjtemény szerzőit, amiért szerepelt benne a Himnusz, a Szózat, a Nemzeti Dal. E vádak alapján 1958 szeptemberében kitették a tanügyből, munkanélkülivé vált. 1959. április 1-jén letartóztatták, mivel közben felfedezték, hogy a VI. osztály részére írt nyelvtankönyv ellenforradalmi szöveget tartalmaz, ugyanis a tankönyv végén lévő helyesírási szótárban a szavakat felülről lefele olvasva, mondatokat véltek felfedezni, amelyek románra fordítva félelmetesen hangzottak. Néhány példát érdemes megemlíteni. A következő szavakat olvasták össze: Lenin, lenn–románra fordítva: Jos cu Lenin; bolondság, bolsevik–románul: bolsevizmul prostie. 1959 októberében megszüntették a vizsgálati eljárást, kiengedték a szekuritáté börtönéből és teljes rehabilitációt ígértek, a tanügybe mégsem vették vissza azonnal. 1965-ben sikerült egy tanári állást kapnia a szucsági általános iskolában, ahol 1975-ig, nyugdíjazásáig tanított. Szucsági tanársága idején kapcsolódott be a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztőbizottságának munkájába. Még munkatársa a Kanadában szerkesztett Encyclopedia Hungarica-nak is. /Szőcs Judit: Nekrológ helyett laudáció. Fejér Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2003. július 15.

Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében kiállították a Csittszentiváni Általános Iskola kis faragóinak legjobb munkáit. Bandi Dezső iparművész elmondta, hogy már évekkel ezelőtt szerette volna újjáéleszteni Csittszentivánon a régi kézműves mesterségeket. A lányok már nem tudtak szőni, varrni. Alkotótábort - fafaragás, szövés, rojtozás - rendeztek a gyerekeknek. Székely Erzsébet, a helyi iskola igazgatónője hangsúlyozta: szükségét érezték a hagyományok ápolásának. Ezért is indították tíz évvel ezelőtt néptáncoktatást. Az egyik tanár két éve faragócsoportot szervezett. /Járay Fekete Katalin: Értékeljük türelmüket, igyekezetüket! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2006. január 16.

Marosvásárhelyen a vártemplomi esperesi hivatal tanácstermének falain január 15-től a csittszentiváni faragókör tagjainak munkái díszelegnek. Szőttesek és fafaragványok, ősmagyar motívumok, életfák, holdak és csodaszarvasok. A hangulatos tárlatnyitón Székely Erzsébet mutatta be a csittszentiváni gyerekfaragók munkáit. A faragókört Székely Lajos élesztette fel négy évvel ezelőtt. Azóta megjárták a nyári faragótáborokat. Asztalos Enikő néprajzos szemmel értékelte és munkáról munkára járva elemezte a tárlatot, emlékezve Bandi Dezsőre, a néhai köralapítóra. /Nagy Botond: Fába vésett múlt, biztos jövendő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

2007. április 3.

A nagyváradi Dimitrie Cantemir Nyolcosztályos Iskola magyar tagozatos diákjainak szerveztek József Attila szavalóversenyt. A vetélkedőn ötödik-nyolcadik osztályos diákok vettek részt. A verseny előtt Székely Erzsébet aligazgató elmondta, a Cantemir Iskola magyar tagozatán összesen 98 gyermeket oktatnak. Egy-egy osztályba átlagosan 15 diák jár. Megcsappant a gyermeklétszám a magyar tagozaton. Emiatt nincs például jelenleg az iskolában magyar második osztály. /Tóth Hajnal: Szavalóverseny a Cantemir Iskolában. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 3./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998