udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely Ferenc

1997. augusztus 31.

Aug. 31-én, vasárnap Pusztakamarás magyar közössége falutalálkozó keretében köszöntötte a helyi református templomban a község híres szülöttjét, Sütő Andrást, az író 70. születésnapja alkalmából. Az istentiszteleten igét hirdetett Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd az új kenyér megszegése alkalmából úrvacsora osztás következett Ferenczi Miklós esperes szolgálatában. Az RMDSZ és az EMKE nevében Dr. Kötő József köszöntötte az írót. Ünnepi beszédet mondott még dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Faragó József akadémikus. Székely Ferenc néprajzkutató, maga is a község szülöttje, valamint Pál Zoltán és Hermann János lelkészek a faluközösség életéről, Sütő András életműve pusztakamarási vonatkozásairól szóltak. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt Sütő András beszéde, melyet irodalmi-zenés összeállítás követett Benkő Izabella egyetemi hallgató, Kilyén Ilka és Sebesi Karen Attila színművészek előadásában. Az alkalomhoz illő irodalmi művek ? részletek Sütő András írásaiból ? és népdalok mellett, előadásra került Molnos Lajos, a 70 éves írónak szentelt költeménye is. Az ünnepséget Csiha Kálmán püspök szónoklata zárta. A rendezvényen jelen volt Dávid Gyula az EMKE elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./ Pusztakamarás ötven év alatt felére, négyszázról kétszázra apadt református népe aug. 31-én a templomban ünnepelte a falu nagy fiát, a hetvenéves Sütő Andrást. Megemlékeztek Kemény Zsigmondról is, akinek régen ledöntött, pusztuló síremlékét az EMKE hamarosan rendbetéteti. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét a Kemény bárók címereitől koszorúzott szószékről. Arról is szólt, hogy minden évben 3-4000-rel többet temetnek, s hogy az utóbbi években Erdélyben 132 új református épület, közte 32 új templom emelkedett, de az egyháztól elorzott épületekből semmit sem kaptak vissza. Többen mondtak köszöntő beszédet, majd az ünnepelt emelkedett szólásra, megköszönve az életben tartó szeretetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1999. február 19.

Sütő András is jelen volt a Pusztakamarásról Vadasdra elszármazott néprajzos, Székely Ferenc /szül. 1951/ könyvének /Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ febr. 19-i marosvásárhelyi bemutatóján. Olyan szerzőt avatunk, mondotta Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, aki a Művelődés hasábjain kezdett közölni. /Bölöni Domokos: Kik fogják a ceruzánkat? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

1999. március 6.

Székely Ferenc Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című könyvét Keszeg Vilmos mutatta be. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa rovat, márc. 6./

1999. április 17.

A romániai magyar néprajztudomány évek óta számon tartja a Vadasdon élő Székely Ferenc nevét, aki több kitűnő tanulmány után könyvvel állt elő: Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/. Munkájában arra is kiért, hogy az egyes szokások elmaradásának milyen társadalmi okai vannak. /Ráduly János: Székely Ferenc néprajzkötete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

2000. augusztus 7.

A 380 lelkes Vadasd falu tavaly felújított temploma kicsinek bizonyult aug. 5-én. 1981-ben határozták el, hogy tízévenként találkoznak, úgyhogy ez már a harmadik falunap volt. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki a református egyház kis drágagyöngyének nevezte Vadasdot, hiszen megfogyatkozott lakóinak összefogása példaadó. A gyülekezet egyperces csenddel emlékezett meg minden elhunytra, közöttük Sántha József kántortanítóra, akit 1949. augusztus 7-én meggyilkoltak a kommunista uralom pribékjei. Vadasdon megnyílt a falu képzőművész szülöttének, Molnár Dénesnek a kiállítása, a másikban pedig a székelyszentistváni faragóművész, Sándor János állította ki az erdélyi fejedelmek és nemesi családok címereiből álló gyűjteményét. A falunapra készült el Székely Ferenc Vadasdi krónikája. A falu kis történelemkönyve percek alatt elfogyott. /Bölöni Domokos: Vadasd gabonája. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7.

2002. december 4.

Gegesi László János, Nagy Ödön és Székely Ferenc neve alatt jelent meg a második könyv Havadról /Népi gazdálkodás Havadon, Kriterion/. Az elsőt Változó népi kultúra. Társadalomvizsgálat Havadon címmel adták ki 2000-ben, az a falu szellemi életével foglalkozott. A folytatás a falu gazdasági életének elemzését, illetve szintézisét kínálja. /b.d. [Bölöni Domokos]: Könyvbemutató Havadon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2003. július 30.

A nyárra való tekintettel összevont számmal jelentkezett az Erdőszentgyörgyi Figyelő, benne a már megszokott rovatokkal. Erre a számra a Petőfi-ünnepség nyomja rá bélyegét. Fényképekkel illusztrált az erdőszentgyörgy unitárius egyházközösség története. A kiadványt Székely Ferenc jegyzi. /kk: Megjelent az Erdőszentgyörgyi Figyelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2003. november 15.

Az első magyar iskola a pannonhalmi bencés kolostor mellett született. A magyar keresztény egyházak a legkisebb faluban is iskolát építettek a templom mellé. Az egyházi iskolában a nép legegyszerűbb fia is tanulhatott, és felemelkedhetett. Az anyanyelvi műveltség egybekapcsolódott a latinnal, a tudományok alapjait hordozó nyelvvel. Szántó Arató István jezsuita szerzetes fáradozása nyomán XIII. Gergely 1578-ban megalapította a Collegium Hungaricumot Rómában, 1581-ben Báthory István alapította Kolozsváron az első erdélyi egyetemet, amelyet 1603-ban Székely Mózes hadai leromboltak, Bethlen Gábor 1622-ben Gyulafehérvárott alapított kollégiumot, mely később Nagyenyedre költözött. Az anyanyelvi műveltség egyik forrása a Szentírás. Árpád-házi Szent Margit a legenda szerint négy-öt éves korában könnyezve hallgatta Jézus szenvedéstörténetét, amelyet az evangéliumból - nyilván magyar nyelven - Olimpiádesz nővér olvasott fel neki. Ez az első tudósítás, hogy a Szentírásnak van már magyar nyelvű fordítása vagy fordításrészlete. A Szentírás összefüggő szövegének első magyar nyelvű fordítása a XV. század harmincas éveiben keletkezett bécsi, müncheni és az Apor-kódexben maradt ránk. A katolikus liturgia céljára készült, az ünnepi perikópák misebeosztását veszi alapul. Katolikus szerzetesek készítették. Huszita bibliának is mondják, tévesen. A XVI. század második tizedében másolták a Jordánszky-kódexet, mely az Ószövetség néhány könyvét és a teljes Újszövetséget adja magyarul. Mátyás király kortársának, Báthory László pálos szerzetesnek tulajdonították sokan e fordítást. A Halabori Bertalan egri egyházmegyés pap által másolt Döbrentei-kódexekben (1508) nagyobb szentírási szövegrészek vannak magyar fordításban. A Nyújtódi András székely ferences szerzetes által készített fordítás Judit könyvéről (Judit húgának) a Székelyudvarhelyi kódexekben található (1526). A korai zsoltárfordítások közül a legtöbb zsoltárt az Apor- (XV. század), Festetich- (XVI. század eleje), Döbrentei- (1508), Keszthelyi- (1522), Kulcsár- (1539) kódexek tartalmazzák. A XVI. század elején az erasmusi szellem hatása alatt készült Szent Pál leveleinek fordítása Komjáti Benedektől (1533) és az evangéliumok fordítása Pesti Mizsér Gábortól 1536-ban. Szántó Arató István római tartózkodása idején Báthory István erdélyi fejedelem ösztönzésére lefordította a héber, görög és latin szöveget, figyelembe véve az egész Ószövetséget, és megkezdte az Újszövetséget is. Báthory István 1579-ben jezsuita társaival Szántó Arató Istvánt Rómából hazahívta Erdélybe, és rájuk bízta az első erdélyi egyetemet Kolozsvárott. Amikor 1588-ban a medgyesi országgyűlés kiutasította a jezsuitákat Erdélyből, Szántó Arató István Znióváraljára került. E várat Bocskai hadai felégették, valószínűleg itt égett el Szántó kéziratos szentírásfordítása is. Töredékes másolatát később Káldi György jezsuita atya felhasználta a maga teljes bibliafordításához, mely 1626-ban jelent meg. Protestáns részről az első teljes bibliafordítást Károli Gáspár végezte, melyet Vizsolyon adott ki 1590-ben.A Szentírás fordításai jelentős hatást gyakoroltak a magyar nyelv fejlődésére. Nem kisebb szerepe volt a magyar nyelv fejlődésére az igehirdetésnek. A Halotti beszéd tanúsítja, hogy bár a liturgia latinul folyt, a beszédeket magyarul tartották. Az Apor-kódex pedig - mely a liturgián felolvasott szentírásszakaszokat hozza - bizonyítja, hogy a szentírásrészeket magyarul olvasták fel. Az egységes fordítás a különböző vidékek sajátos tájszólásait egy közös irodalmi nyelv kialakulására vezette. A liturgiákon, még ha latinul volt is a mise alapszövege, magyarul énekeltek. Már a középkorban kialakult az egyházi népénekek gazdag gyűjteménye.Az Ómagyar Mária-siralom tanúsítja, hogy a középkorban már magas szinten szólal meg az egyházi költészet csengő rímekkel, alliterációkkal ékesen: "Világnak világa, virágnak virága, keserűen kínzatol, vasszögekkel veretel." Miért mondtam el mindezeket? Hogy a kedves olvasók maguk döntsék el, 400 éve szólalt-e meg először magyarul az Isten a zabolai református templomban, vagy pedig 600 évvel ezelőtt. Vagy talán ez a templom nem a magyaroké volt 1603 előtt? /Bartalus Jakab Zoltán zabolai plébános: A katolikus egyház az anyanyelv és a művelődés szolgálatában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

2005. március 3.

Erdőszentgyörgyön a Dokumentációs Központ tavaly februárjában nyitotta meg kapuit, idén januártól Székely Ferenc vette át az irányítását. Egy nagyobb teremből – ahol a könyvek, televízió, számítógép, CD-lejátszó található, és egy kisebb szobából áll, melyben a diákok társasjátékokkal tölthetik idejüket. Jelenleg tizenötezer kötetes a könyvtár, de ezt a közeljövőben húszezerre szeretnék bővíteni. Sok köztük a ronggyá olvasott, kötelező klasszikus mű. Ez mind a magyar, mind a román könyvállományra érvényes. Sokan szívesen átadják nekik kiolvasott vagy fölösleges könyveiket. Hiányoznak az oktató-nevelő játékok, a CD-romok és videofilmek. /Mészely Réka: Lyukasóra a Tudás Fája mellett. Élet az erdőszentgyörgyi dokumentációs központban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

2005. április 2.

Ambrus Lajos költőnek, a 15 éves Hazanéző című korondi időszakos lap főszerkesztőjének megjelent a 20. kötete, az Árpád és Balambon mondagyűjteménye. Elmondta, hogy 20 kötetéből 7 mesekötet, 2 mondáskönyv, 6 verseskötet, a többi helytörténeti, néprajzi témájú. A székelyek vezetői a rabonbánok voltak. A monda szerint az egyik rabonbánnak, aki Árpádot segítette bejövetelekor, Korondon, egy sziklán volt a vára, amit úgy hívtak, hogy Balambon. A Hazanéző a korondi Firtos Művelődési Egylet által kiadott lap 1990-ben indult. A Hazanéző célja, hogy Erdőszentgyörgytől Korondig bemutassa a vidék népszokásait, költészetét, irodalmát és festőit. Ambrus Lajos 1941-ben született Korondon. Marosvásárhelyen járt román-magyar szakra. /Székely Ferenc: „Kell a szellemi érték, ami megtölti a lapot!”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

2005. augusztus 2.

Augusztus 5-én lesz ötéves az eddig egyedülálló Molnár Dénes-képtár, amely nem sokkal a művész halála után (2000. II. 19.) jött létre Vadasdon, Molnár Dénes szülőfalujában. A vadasdi képtár avatása falutalálkozóval egybekötött ünnepség keretében zajlott, amelyen szép számmal jelentek meg írók, művészek, festők, grafikusok, pályatársak Erdélyből és Magyarországról. A képtár vendégkönyvében a sok bejegyzés között vannak Sütő András sorai: „Molnár Dénes emlékét népének emlékezetében Erdélyország Árpád-kori templomairól készült csodálatos grafikái is őrzik, hirdetik a magyar nemzet fiai számára.” Vadasd, a mindössze négyszáz lelket számláló tiszta magyar falu mindig büszke lesz nagy fiára. /Székely Ferenc: Ötéves a vadasdi Molnár Dénes- képtár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2005. december 10.

Megjelent Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi író-pap ötödik kötete, a Nézz az ég felé, amelynek bemutatóját a helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület szervezte. A szerző az Erdőszentgyörgyi Figyelő szerkesztőségi tagja, s a Marosvásárhelyi Rádió vallási műsorainak rendszeres vendége. Öt év alatt öt kötetet adott ki. Három (Életutak – 2000, Agapétól Zsoltárig – 2001, Családi Szentély – 2004) önálló sorozatként hangzott el a rádióban. A másik kettő (Készenlétben – 2003, Nézz az ég felé – 2005) inkább apró írásainak, az Erdőszentgyörgyi Figyelőben megjelent cikkeinek, prédikációinak gyűjteményei. Mindezek időszerű témáról, a hitről és az élet hétköznapi teológiájáról szólnak. Szereti Erdőszentgyörgyöt, arra a kérdésre, hogy miért, akkor szét kellene szednie emberségét, magyarságát, katolikusságát, székelységét és hivatását – ami egyszerűen lehetetlen. Az Ószövetségben rengeteg helyen előfordul a humor, a jókedv, a belső nyugalomnak, a békének, a belső harmóniának a tükröződése. Az Úr Jézusnak a példabeszédei, ahogy a gyerekekkel játszik, a sorok közt visszacseng, hogy mennyire szereti a humort, a jókedvet. Mert aki az Istennel együtt van, szereti, nem lehet szomorú. Szomorú szentek nincsenek. /Székely Ferenc: Szomorú szentek nincsenek. Beszélgetés Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi író-pappal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2006. június 1.

Erdőszentgyörgyön közigazgatás profilú magyar líceumi osztály indul a következő tanévtől, s az idén, teremhiány miatt, az új iskola építésének is el kellene kezdődnie, közölte Magyarosi Erzsébet iskolaigazgató. Fontos a közigazgatási ismeretek bevezetése – Maros megyében elsőként -, mert az uniós csatlakozás közeledtével a vidéken szükség lesz olyan közigazgatási, adminisztrációs szakemberekre, akik anyanyelven sajátítják el ezt a szakmát. A líceum helygondokkal szembesül, a Rhédey-kastély udvarán lévő jelenlegi bentlakást visszaigényelte, és megkapta. Szükség van iskola-campusra. Négy év alatt öt ilyen campus fog épülni a megyében, ezek egyike az erdőszentgyörgyi. /Székely Ferenc: Erdőszentgyörgy: új szak, új iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2006. június 1.

A Szászrégeni Művelődési Hét keretében a szászrégeni Népszínház magyar tagozata négy bohózattal nevettette meg a színjátszás kedvelőit, Székely Ferenc színművész rendezésében. Május 31-én tartották Szászrégenen a második Maros menti Vitéz László műkedvelő bábosok találkozóját. A vendéglátó Csim-Bumm Bábcsoport mellett a marosvásárhelyi Habakuk és Tamacisza lépett fel. A Habakuk fennállásának tizedik évfordulóján mutatta be először a Békakirályfi című bábjátékot, jelezte a csoport lelke, elindítója, Bartha Júlia, ő volt a rendező. Délután a Német Demokrata Fórum, a művelődési ház román és magyar néptánccsoportja ropta a táncot. A magyar néptáncosok Nagy Levente Lehel koreográfiájában mezőségi táncokkal léptek fel. /Mészely Réka: 35. Szászrégeni Művelődési Napok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2006. július 25.

A tusványosi szabadegyetem vendége volt Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője, előadást tartott, majd a Gyergyóremetei Napok megnyitóján vett részt. Fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyar közösség nyertese legyen a csatlakozásnak. Az Európai Unió lehetőségek kerete, a többi a kemény érdekekért való küzdelem. Fel kell készülni információban, intézményekben, tudásban, emberanyagban, hogy az uniós csatlakozás nyújtotta esélyt a magyarság a maga hasznára tudja fordítani. Elmondta, a szabadegyetem legfontosabb mozzanata, hogy Markó Béla és Tőkés László együtt szerepelt. Gál Kinga előadásában a párbeszéd szükségességéről beszélt. Gál Kinga Kolozsváron született, 1986-ban került Magyarországra, a budapesti jogi egyetemen végzett. Több helyen tanult ösztöndíjjal és utána dolgozott Európában, Németországban, Strasbourgban, majd hazaérve a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt az elnökhelyettese a Fidesz-kormány utolsó két évében, és azt követően pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnökének volt a főtanácsadója a külpolitikai kérdésekben. 2004-ben felkerült a Fidesz európai parlamenti képviselőinek a listájára, és egyik feladata a határon túli magyar közösség érdekeinek képviselete Brüsszelben és Strasbourgban. /Székely Ferenc: A párbeszéd elengedhetetlen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

2006. augusztus 1.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézete a Református Kollégiummal közösen szervezte meg Kolozsváron július 29-én a Tanulóközpontúság az oktatásban című tantárgymódszertani konferenciáját, melynek fő szervezője dr. Kovács Zoltán egyetemi adjunktus volt. Az idei rendezvény immár a nyolcadik. Az előadók között volt dr. Kötő József. Megemlékeztek két elhunyt kollégájukról: dr. Dezső Gábor matematikusról és dr. Ferenczi Gyula pedagógia szakos egyetemi tanárról. A résztvevők megtekinthették az Ábel Kiadó új könyveit, a tankönyveket. Idén Stark Gabriella szatmárnémeti tanárnőt méltatták Székely Ferenc- díjra. /Borzási Péter: Tantárgymódszertani konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2006. szeptember 13.

Vadasdi és pusztakamarási, valamint Vadasdhoz kötődő magyar gyerekek vettek részt azon a közös gyermekevangelizáción, amit augusztus 28. és szeptember elseje között tartottak Vadasd református templomában. A találkozó egyik fő célja: szórványban élő magyar gyermekeket hozni egy tömbmagyar helységbe, ezáltal is segítve a nyelvi erózióban élő mezőségi magyarokat, hogy „találkozzanak” anyanyelvükkel. /Székely Ferenc: Evangelizáció pusztakamarási magyar gyerekekkel. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2007. február 9.

Székely Ferenc erdőszentgyörgyi néprajzkutató Krumplitábornok sosem esett el /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/ című könyvében a népi humort, ízes az irodalmi anekdotákat gyűjtötte össze. Korábban közzétett néprajzi kutatásai után ezúttal a kis-küküllőmenti adatközlői adomáit jelentette meg, Sütő András földijeként – Székely Ferenc is Pusztakamaráson született –, megtoldva Sütő, Tompa László, Asztalos István, Faragó József, Bözödi György, Móricz Zsigmond személyéhez fűződő humoros történetekkel. /Krumplitábornok sosem esett el. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2007. március 7.

Lőrinc István marosvásárhelyi, Sipos Levente magyarországi és Székely Ferencz nyárádtői lelkész beszélt a családlátogatás szerepéről. Lőrinc István lelkész évente 120-140 családot látogat meg. Folyamatosan látogatja a családokat, így is legalább három évre volt szükség, hogy mindenkihez egyszer eljusson. Magyarországon jelentősen megváltozott a gyülekezet jellege, mondta el Sipos Levente magyarországi lelkész. Átszíneződött a családlátogatás, s ma már legtöbben azt kérdeznék, ha otthonaikban meglátogatná őket: mit akar tőlem a pap, miért jön hozzánk, mint egy házaló? /Családlátogatás – szolgálat, lehetőség, magánügy? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./

2007. április 11.

Gálfalvi György, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjének kezdeményezésére emlékplakett készül a nemrég elhunyt Sütő András emlékére, a domborművet az író születésének 80. évfordulóján helyeznék el Marosvásárhelyen, lakása, a Vörösmarty utcai ház falán. A plakett elkészítésére Hunyadi László szobrászművészt kérték fel. A június 17-i ünnepséget követően Pusztakamaráson, Sütő András szülőfalujában is megemlékezést tartanak Székely Ferenc, az író hozzátartozója szervezésében. Az Anyanyelvápolók Szövetsége díjat nevezett el Sütő Andrásról, amelyet első alkalommal április 27-én, a dévai vándorgyűlésen adnak át. /Szucher Ervin: Emlékplakett, megemlékezés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2007. június 14.

Június l7-én lenne 80 éves a mezőségi Pusztakamarás nagy szülöttje, Sütő András. Ebből az alkalomból a falu maroknyi magyar közössége és az onnan elszármazottak emlékünnepséget szerveznek a helyi református templomban. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó erre az alkalomra megjelenteti és elhozza Sütő András Sikaszói fenyőforgácsok című művét. /Székely Ferenc: Sütő-megemlékezés Pusztakamaráson. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2007. július 11.

Banner Zoltán és a Kriterion Könyvkiadó volt a meghívottja annak a rendezvénynek, amelyet nemrég tartottak Székelyvéckén (Maros megye), az ifjúsági táborban. A megjelentek Dsida Jenő-verseket hallgathattak meg Banner Zoltán előadásában, a Kriterion által Zarándokút cím alatt megjelentetett kötetből. Az est házigazdája H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója volt, aki ismertette a kötethez kapcsolódó Erdélyi hangok című CD-t, és annak előadóját, a Békéscsabán élő Banner Zoltán művészettörténészt, előadóművészt. Banner Zoltán a vele készült beszélgetésben kifejtette, most lesz 75 éves, unalmas lenne, ha elkezdené az életrajzát mondani, a legfontosabb talán az, hogy erdélyi költő, művészettörténész és előadóművész. Szatmárnémetiben született l932. július 12-én, s nagyon korán mind a három pályán elindult. Kolozsváron volt egyetemista, dolgozott az Utunknál és egy évig a bukaresti Oktatási és Művelődésügyi Minisztériumban a Nemzetiségi Főosztályon. Ezen állások mellett körvonalozódott pályája három vonulata: a versírás, a versmondás és az erdélyi magyar művészet jelenéről és múltjáról való írásműfaja. Figyelte, hogyan fejlődött, hogyan alakult az erdélyi magyar művészet. Az anyanyelvű irodalom volt a központban. A képzőművészet ugyanolyan fontosságú, mint az irodalom, de ez nem volt benne a köztudatban, ezért Banner elkezdett műkritikával foglalkozni. Eddig harmincöt kötete jelent meg az erdélyi magyar művészetről. Mattis-Teutsch János művészetéről ő írt először könyvet. Bannernek a képzőművészet mellett volt egy rögeszméje: az erdélyi népi művészet és naiv művészet. Bandi Dezsőnek a mozgalmát nagyon nagyra értékelte és mellé állt elejétől kezdve. Csillagfaragók címen írt is egy könyvet 1972-ben. Következtek a monográfiák: Szervátiusz Jenő nevét említené, Bordi Andrást, aki a marosvásárhelyi művészeti központ képviselője volt, és végül Benczédi Sándorról és Mohi Sándorról is írt. 1990-ben jelent meg Magyarországon az Erdélyi magyar művészet a XX. században című kötete. Ezt tartja a főművének. Ez ma már könyvritkaságnak számít. Később írt egy újabb kötetet a naiv és népi művészekről, Teremtő önvédelem címmel, amely 1994-ben jelent meg Budapesten, a Hét Torony Kiadónál. Ezelőtt pár évvel kötetet szerkesztett az erdélyi művészek írásaiból Kép, eszme, látvány (Mentor Kiadó) címmel. E három kötet egy kis mikrokozmoszként magába foglalja 80 év művészetét. Művészettörténeti hármaskönyvének tartja ezeket. /Székely Ferenc: Erdélyt vittem, reménységet hoztam. Beszélgetés Banner Zoltánnal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2007. július 21.

Hatvanéves lenne Molnár Dénes /Vadasd, 1947. júl. 22. – Marosvásárhely, 2000. febr. 19./ grafikusművész, festő, tanár, a fametszet-grafika egyik jeles képviselője. Marosvásárhelyen végezte a Képzőművészeti Középiskolát 1966-ban, majd 1975-ben a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakát. 1975–1990 között Marosvásárhelyen grafikatanár. Koholt vádak alapján koncepciós pert indítottak ellene, ami évekig eltartott. Mikor ez befejeződött és visszatérhet újból a katedrára, súlyos betegsége miatt már alig taníthatott. Élete utolsó éveiben a Maros Megyei Kultúrtanácsnál tevékenykedett. 53 éves korában hunyt el. Több mint 75 egyéni tárlata volt az országban és külföldön, s ezenkívül számtalan csoportos kiállításon vett részt. Így vallott önmagáról 1997-ben: „A sorozatok embere vagyok. Sorozatokban tudok gondolkozni, és így próbálom legyőzni ezt a felületességet, ami a sok ötletem miatt előállhat. ” Leghíresebb sorozatai: a Székelyföld képírása (fametszetek, rézkarcok), Csillagképek, templom-sorozatok, Zodiákus-sorozat, vár-sorozat, ex libris-sorozat, Salto mortalis, aktok. Több mint 40 albumban örökítette meg a Ceausescu által elrendelt falurombolás templomait azzal a céllal, hogy fennmaradjanak az utókor számára. Erdély és a történelmi Magyarország legfontosabb várainak is elkészítette a metszetét, háromnyelvű várlustrát mellékelve minden egyes albumhoz. Molnár Dénes kitűnő szervező volt: 1971-75 között, főiskolás korában a bukaresti Szőnyi István Képzőművészeti Klub elnöke, 1975–80 között a marosvásárhelyi Apollo Ifjúsági Alkotókör elnöke, 1977-től 1994-ig 18 országos humorgrafika szalon szervezője. Halála előtt egy hónappal 32 darab alkotását (Zodiákus-sorozat, fametszetek, színes grafikák) adományozta szülőfalujának, Vadasdnak, amelyek megtekinthetők a helybeli Általános Iskolában berendezett Molnár Dénes-képtárban. /Székely Ferenc, a vadasdi Molnár Dénes-képtár vezetője: A sorozatok embere. Hatvanéves lenne Molnár Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2007. szeptember 10.

Nagy Dorottya, Szabadi Nóra és Bányai-Kelemen Barna színművésznek ítélték idén az Erdős Irma-díjat, amelyet az egykori Székely Színház színésznője emlékére alapított a Svédországban élő Barta István, az elhunyt művésznő férje. Az Emlékgyűrűt – amelyet Erdős Irma egykori pályatársa vagy tanítványa kaphat – ez alkalommal a 75 éves Székely Ferenc, a Székely Színház egykori irodalmi titkára kapta. /Antal Erika: Plakett és ösztöndíj fiatal színészeknek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

2007. október 10.

Második alkalommal látogattak a Maros megyei Vadasdra a pusztakamarási magyar gyerekek a vakáció utolsó hetében, hogy részt vegyenek a Ki az, aki nem fél elnevezésű evangelizációs bibliahéten, amit ez alkalommal is a helyi református templomban szerveztek meg. Vadasd lelkésze, Jakab Viktor és Pusztakamarás lelkésze, Oroszhegyi Attila úgy döntött, hogy a tavalyi egyhetes együttlét után jó volna újra találkozni. A gyermekeket ezúttal is családoknál szállásolták el. A pusztakamarási magyar gyerekek talán hazavihettek néhány magyar szót is tarsolyukban. /Székely Ferenc: Pusztakamarás. Tarsolyba csomagolt magyar szó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2007. november 27.

A valamikori unitárius püspökről, az egykori unitárius kollégium első természettani szertárának a megalapítójáról, Körmöczi Jánosról értekezett éves konferenciáján az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Fizika szakosztálya november 24-én, Kolozsváron. Kovács Zoltán megnyitó előadásában hangsúlyozta: a jelenlegi konferenciát azért szentelték a tehetséggondozás kérdésének, mert csökken a tanulóknak a fizika iránti érdeklődése. Átadták a 2007. évi Székely Ferenc-díjat Darvay Bélának a tehetséggondozás területén kifejtett sok-éves, eredményes tevékenységéért. Vörös Alpár a Kutató Diákok Országos Szövetségének tevékenységét ismertette, Dvorácsek Ágoston a Hands on Science mozgalomról beszélt, végül Horváth Emőke Ágnes az Ifjú Kutatók Nemzetközi Versenyéről tartott ismertetőt. Az érdeklődők az EMT honlapján – emt.ro – tájékozódhatnak a konferencia részleteiről. /Ács Zalán: Körmöczi János fizikusnapot tartottak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2008. június 23.

Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2008. július 5.

Sütő Andrásra emlékező könyv jelent meg: Nyolcvan nyugtalan esztendő. Születésnapi megemlékezés Sütő Andrásról Marosvásárhelyen és Pusztakamaráson 2007 júniusában. Összeállította és az előszót írta Székely Ferenc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008/. Az összeállításban többek között Görömbei András, Márkus Béla, Pálfy G. István, Péntek János, Sylvester Lajos, Szász István Tas, Fodor Sándor és Dobos László emlékezett az íróra. /B. D. : Nyolcvan nyugtalan esztendő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2008. augusztus 27.

Kortárstalálkozóra várják augusztus 31-én, vasárnap a Havadon született és távolba szakadtakat, a 65 – 66 éves kortársakat. Ekkor megvásárolható Havad monográfiájának mindkét kötete. Meghívták a falutörténet szerzői csoportjának néhány tagját is: Bartos Miklóst, Gegesi László Jánost és Székely Ferencet. Megemlékeznek azokról a munkatársakról, akik ma már nem lehetnek ott: néhai Nagy Ödön lelkészről, dr. Zielmann Jenő orvosról, Nagy Olga néprajzkutatóról, Molnár Dénes grafikusművészről és Marx József fotóművészről. /Kortárstalálkozó és monográfia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

2009. október 28.

Október 19-én Budapesten elhunyt Gáll Dénes, a múlt század második felének egyik legnagyobb kolozsvári tanáregyénisége. Az 1960-as évek elejének Kolozsváron alig akadt olyan magyar szülő vagy diák, aki ne tudta volna, hogy a három legfontosabb magyar iskola élén a két Székely Ferenc és Gáll Dénes áll. Mindegyikük neve korszakot jelöl a szóban forgó iskolák történetében, méghozzá virágkort. Közülük is kiemelkedik a hosszú és gazdag tanári pályát befutó Gáll Dénes alakja. Az 1948-as államosítás után, az évről évre lecserélt igazgatók sorát követően ő hozott állandóságot és új szellemet a Brassai Sámuel Középiskolába. Szülőfalujából, az Udvarhely megyei Újszékelyről 1938-ban került Kolozsvárra, ahol 1947-ben végezte a Tanítóképzőt, majd a Bolyai Tudományegyetemen biológia–kémia szakot végzett. 1956-tól a középiskolában a nappali tagozat alapembere lett, s 1958-ban kinevezték igazgatónak. 1957-ben résztvevője a tanintézet fennállása 400. évfordulója megszervezésének, s együtt ünnepelte a tanári karral a Brassai Sámuel név elnyerését. Gáll Dénes teremtette meg a „brassais szellemet”, évtizedeken át a város első biológiatanárának számított. Igazgatósága idején, 1959-ben az állami használatban lévő amfiteátrum unitárius jellegét úgy mentette meg, hogy a szószéket drapériával takartatta le, s a termet övező püspök- és főgondnok-portrékat híres román és magyar írókról készített rajzokkal fedette be. 1963-ban a Brassai név használatát is (szerencsére csak átmenetileg) betiltották. 1964-től már román aligazgatóval kellett együttműködnie. Diákjait délutánonként külön előkészítette a tantárgyversenyekre, az egyetemi felvételire. Így sokáig a Brassai tanítványai hódítottak megyei, sőt országos viszonylatban a biológia-olimpiákon. 1965 őszén minden indoklás nélkül leváltották az igazgatói tisztségből. 1988-ban, 41 évi szolgálat után nyugdíjazták. A nehéz években áttelepedett Magyarországra, de nem a nyugalmat, hanem az újabb munkalehetőséget kereste: Bicskén pedagógus lett, majd három évig igazgató. A 80. életéve betöltésekor másodszor is nyugdíjba vonult. 58 évet dolgozott a pedagógusi pályán. Gáll Dénes soha sem lett hűtlen városához, iskolájához. Nem volt olyan ballagási időszak, hogy meg ne jelent volna a Brassai falai közt, ha csak tehette minden véndiák-találkozón részt vett. Kívánságára hamvaiban is hazatért, október 24-én őt is befogadta a házsongárdi anyaföld. /Gaal György: Iskolai szellemet és hagyományokat teremtett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998