udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely György

2002. szeptember 13.

A 13 kolozsvári körzet közül talán a Tóköz RMDSZ-ének helyzete a legvitatottabb. Ráruk László elmesélte, hogy lemondott elnöki funkciójáról, mert állandóan támadták amiatt, hogy a körzetben nincs tevékenység. 1996-ig elég jól működtek, havonta tartottak gyűléseket, ehhez az unitárius egyház biztosított egy termet. A bomlás elkezdődött, amikor Ráruk átvette Székely Györgytől az elnöki tisztséget, aki betöltötte a 76. életévét, és lemondott. Azután egyre kevesebben jelentek meg. Jelenleg összesen öten vannak, akik vállalják a munkát. A körzet magyarsága a 90-es évek elején 1000 fő körül járt, és a többség RMDSZ-tag volt. Ehhez képest most mintegy 150-en fizetnek tagdíjat. A közösség nagyon passzív. Az emberek kiábrándultak. Eddig 118-an kértek magyar igazolványt. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XII.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2004. február 14.

Nagyenyedtől 10 km-re van Magyarlapád. Magyarlapádhoz tartozik még Asszonynépe, Vadverem, Magyarbece, Bagó, Kisakna és Fugad: együtt alkotják a községet. Magyarlapád települése honfoglaláskori. A községi könyvtár igazgatónője, Rettegi Emese elmesélte, hogy még egy helyiséget kap a könyvtár, remélhető, hogy azt már fűteni is lehet majd. 13 860 kötetet számlál a könyvtár, magyar és román köteteket vegyesen. Legnépszerűbb a gyerekirodalom, azonban nagyon hiányoznak az új könyvek, enciklopédiák, lexikonok. A község kultúrigazgatója, Székely György közölte: ebben az évben elkészül a helység monográfiája. Hagyományőrző tánccsoport működik a faluban. Emellett a faluban immár hetedszer tartják meg a hagyományos Maros-Küküllő menti népzene és néptánctalálkozót, amelyre számos országból érkeznek résztvevők. A magyarlapádi hagyományőrző csoport számos versenyen vett már részt. Ma már három csoport működik. Szilágyi Erzsébet, az iskola igazgatónője ismertette az intézmény adatait: a község lélekszáma körülbelül 3200, ennek fele magyar, Magyarlapádon viszont 1100 lélekre 15–20 román nemzetiségű személy jut. A községben két I–VIII. osztályos magyar nyelvű iskola működik, Magyarbecen 50, Lapádon 88 tanulóval, valamint kétcsoportos óvoda 41 gyerekkel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2004. július 20.

Mintegy 70 vendég érkezett határon innen és túlról a Magyarlapádon meghirdetett népzene és néptánctáborba. Szabó Hajnalka lapádi dalokat tanított. A tábor egyik fő célja, hogy a lapádi és környékbeli falvak hagyományait felkarolja, megmentse az utókor számára. Naponta több mint száz gyermek kapcsolódik be a tábor életébe. Közben Székely György, a menedzser, egyben a lapádi kultúrotthon igazgatója elmondta: most adta be a lemondását. A választások alatt azzal kampányoltak, hogy a hagyományőrző tábort támogatják, mégsem kaptak semmit. A tábor teljesen önfenntartással működik. Csapatuk 15 éves munkáját bizonyító plakátjaikat kitették a folyosóra. /N. T.: Helyére a pontot! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2004. szeptember 13.

Szept. 12-én, vasárnap avatta a szászrégeni magyarság Radnótfáján, a református templom udvarán felállított emlékoszlopot, a 60 évvel ezelőtti bombatámadásra emlékezve. Az istentiszteleten Pap Géza református püspök és Székely György helybéli lelkész szolgált. Nagy András, Szászrégen polgármestere elmondta, az oszlop nem csak a múltnak állít emléket. A polgármester emlékeztetett, szeptember 11-e a szászrégeni németeknek is szomorú dátum, hiszen 60 évvel ezelőtt ekkor kezdték meg deportálásukat a szibériai munkatáborokba. – A megbékélés jegyében állítottunk emlékoszlopot mindkét nép áldozatainak – mondta a polgármester. Radnótfáját 1965-ben csatolták Szászrégenhez, s e városon belül is megőrizte identitását a település. Az emlékoszlopot alkotó Baróthi Ádám elmondta, a tizedik ilyen jellegű hagyományos obeliszkjét állították fel. /Vajda György: Emlékoszlop Radnótfáján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2006. február 15.

A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem rektora, Dr. Ioan Sbarciu elmondta: megértik, hogy az ingatlan az egyház tulajdona, ezzel szemben szerettek volna olyan egyezségre jutni, amelynek nyomán a galéria továbbra is ott működhetett volna. Kilakoltatták a galériát. Székely György, a Szent Mihály plébánia főgondnoka, sajnálatosnak tartja, hogy a többszöri próbálkozás dacára sem sikerült megegyezni a galériát működtető egyesülettel. Az egyház képviselői az elmúlt évek során több alkalommal is kérték a képzőművészeket: fizessenek bért az ingatlanért, de ők ezt visszautasították. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kilakoltatták a képzőművészeti galériát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2006. március 25.

A Fehér megyei Magyarlapád Pirospántlikás népi együttese 1985-ben alakult, 1986 pünkösd vasárnapján “keresztelték” el a hangszerekre kötött piros pántlikákról. Régi népi szokás, hogy ünnepnapokon pántlikát kötnek a leányok a hegedűre. Az együttes alakulásáról Turzai András mesélt. Először csak Magyarlapádon léptek fel, aztán hívták őket a környező falvakba keresztelőkre, konfirmálásokra muzsikálni. 1990-ben már volt táncegyüttesük, vette át a szót Székely György, a tánccsoport vezetője. A tánccsoporttal együtt először Sepsiszentgyörgyön táncház-találkozón voltak.– Először 1992-ben léptek fel Magyarországon. Egyből aranyminősítést kaptak. Budapestre először a Bartók néptánc együttes meghívására mentek, 1997-ben. Utána már jöttek a meghívások. Volt év, hogy hatszor muzsikáltak Magyarországon. A Duna Televízió 4 órás dokumentumfilmet készített a Pirospántlikásokról. Amióta MSZP kormány van, keveset hívják őket. Többgenerációs a táncegyüttesük van. Évek óta rendeznek tánctábort. Kiadtak két CD-t, magyarlapádi szöveges és szöveg nélküli népzenével. /Takács Ildikó: Elvitték Lapád hírét. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2006. november 21.

Szászrégen lakosainak több mint 40 százaléka nyugdíjas. A városban három, különböző vallási felekezetek által is fenntartott szociális alapítvány létezik, amelyek felvállalták az idősek gondozását. Az egyik a radnótfáji református hitközség által létrehozott Diakónia Keresztyén Alapítvány, amelyet Székely György lelkész és felesége, dr. Székely Annamária vezetnek. Az Erdélyi Református Egyházkerület diakóniai szolgálatot létesített. A kolozsvári központ mellett három fiókszervezet is működik: az egyik Sepsiszentgyörgyön, a másik a marosvásárhelyi Bod Péter Központban, a harmadik Szászrégenben. Hatévi kitartó munka kellett ahhoz, hogy a szászrégeni fiók is megnyissa kapuit. A Szászrégeni Népszínházban tevékenykedők kezdeményezésére létrehozták a Humana Regun Egyesületet, amelynek célja a város közművelődési életének a fellendítése. Menyei Ildikó, az egyesület elnöke elmondta, működik egy színjátszó csoport, amely nemrég Kemény János nevét vette fel, ezenkívül bábjátszó és néptánccsoport is van. /Diakóniai alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2007. november 23.

Kolozsvár közelében, Szászfenesen, a főút mellett épült katolikus templom, több mint 700 éves műemlék. Több mint egy évtized után, a közelmúltban, ünnepélyesen kigyúltak a templom körül felsorakoztatott modern világítótestek. A munkálatokat Székely György támogatta jelentős összeggel. /Lajosi István: Fényárban a szászfenesi templom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998