udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 124 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-124
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely István

1990. január 5.

Az egyik új magyar hetilap, a Szilágysági Szó első száma jelentette be, hogy 1989. dec. 31-én megalakult az RMDSZ Szilágy megyei tanácsa. Elnök: Vida Gyula közgazdász, alelnökök: Székely István ref. lelkész és Józsa László munkás, titkár: Sajter Margit jogász. Az RMDSZ megyei tanácsának küldötte Varga István, a Nemzeti Megmentési Front Szilágy Megyei Tanácsának alelnöke, /Szilágysági Szó (Zilah), jan. 5. -1. sz./ Zilahon 1950-ben szűnt meg a Szabadság hetilap, azóta nem volt magyar nyelvű sajtótermék a városban.

1996. február 19.

Febr. 18-án dr. Franz Pahlnak, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnökének meghívására nyolctagú RMDSZ-küldöttség utazik Dél-Tirolba. A Bolzanóba és Trentóba látogató delegációban részt vesznek Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke (a küldöttség vezetője), Seres Dénes szenátor, Tokay György és Varga Attila képviselők, Csiha Tamás, a nagybányai szervezet elnöke, Puskás Bálint, a háromszéki szervezet elnöke, Székely István, az Ügyvezető Elnökség referense és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Az ötnapos tanulmányút során az RMDSZ tisztségviselőinek alkalma nyílik közvetlenül tanulmányozni az autonóm intézmények működését, a működést szabályozó jogi normákat, valamint az autonóm intézmények és állami szervek közötti kapcsolatot, jogharmonizációt. A program szerint az RMDSZ küldöttsége találkozik a Dél-Tirol Autonóm Régió Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának tisztségviselőivel, a bolzanói bíróság elnökével, az olasz kormány megbízottjával, a helyi önkormányzat és a helyi sajtó képviselőivel. /RMDSZ-küldöttség Dél-Tirolban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

1996. április 5.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ápr. 3-i ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt. - Béres András alelnök, az Oktatási Főosztály új vezetője bemutatta cselekvési programját. - Az ÜE szakértőket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász. - Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát, megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára. /Jön a millecentenáriumi faültetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1996. május 18.

A neves magyar kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján Szatmárnémetiben máj. 17-én a római katolikus püspökségen harmadszor rendezték meg a püspökség és a Kölcsey Kör szervezésében a Jakabffy-napokat. A kárpát-medencei tudományos tanácskozás címe, illetve témája: Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere. Az előadók között volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Szépfalusi István, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke, Kreczinger István, a Bocskay Szövetség elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Művelődési Szövetség elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Művelődési Szövetség elnöke. A tanácskozáson felszólalt kutatók: Bárdi Nándor (Solymár), Vince Gábor (Szeged), Tamás Sándor (Nagyvárad, a Magyar Kisebbség főszerkesztője), Székely István (Kolozsvár), Bakk Miklós (Lugos) és Davide Zaffi (Trento). A dél-tiroli Davide Zaffi megtanult magyarul, értekezését is magyarul olvasta fel. Úgy látja, hogy az erdélyi eset bonyolultabb, mint a dél-tiroli, s az ottani modell csak a közigazgatásban alkalmazható, a romániai magyaroknak inkább a svájci kantonok mintáját kell alkalmazni. Másnap, máj. 18-án megkoszorúzták Jakabffy sírját és az ugyancsak eltemetett Paretz György /a Magyar Kisebbség volt munkatársa, a Magyar Közösség egykori főtitkára/ sírját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., máj. 22./

1996. július 1.

Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./

1997. március 6.

Márc. 8-án, Kolozsvárott tanácskozott az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöksége. A tíztagú elnökségből jelen volt Sántha Pál Vilmos elnök, Murvai Miklós alelnök, Boros János, Jakabffy László és Takács János titkárok, valamint Székely István jelenlegi és Demeter János volt önkormányzati ügyvezető alelnök. Az elnökség a március 22-re tervezett Országos Önkormányzati Konferencia előkészítéséről, új önkormányzati program szükségességéről, valamint az OÖT működőképességének feltételeiről folytatott tanácskozást. Megegyezés született arról, hogy föltétlenül szükséges egy ügyvezetőt alkalmazni, aki az ÜE Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályával együttműködve, az OÖT határozatainak végrehajtását biztosítaná.

1997. március 13.

Március 14-én és 15-én több erdélyi városban és településen kerül sor ünnepi megemlékezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából. Az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepét a múlt tanulságainak és a jelen feladatainak tudatosítása jegyében ünnepeljük egy, a demokratikus kibontakozás útján elindult Romániában, első ízben úgy, hogy a kormány, a hatalom nem tekint sanda szemmel ünnepi megemlékezéseinkre, a népek szabadságáért életüket áldozók emléke előtt tisztelgők összejöveteleire. Ellenkezőleg: az 1996. novemberi választások után a román és magyar nép között kibontakozó történelmi megbékélés biztató jeleként tarthatjuk számon, hogy maga Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából ünnepi üzenettel fordult a romániai magyarsághoz és az ország egész népéhez. A sajtóban is közzétett üzenet román és magyar szövegét a kormányfő szétküldette a megyei prefektúrákra is. Az RMDSZ és a helyi tanácsok közös szervezésében március 14-én Brassóban, a Drámai Színházban lesz ünnepi megemlékezés, amelyen Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli az RMDSZ országos vezetését. Március 15-én Székelyudvarhelyen Markó Béla szövetségi elnök vesz részt és mond ünnepi beszédet az 1848-as szabadságharc 149. évfordulója alkalmából rendezett nagy népgyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Máramarosszigeten Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök, Nagyváradon Székely István önkormányzati, Aradon, a vesztőhely koszorúzási ünnepségén Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök vesz részt a megemlékezéseken. Ugyancsak március 15-én, este 19 órakor, Kolozsváron, az Állami Magyar Operában a Kodály Zoltán Emléknapok záróhangversenyén, amely szerencsésen egybeesik március 15-e megünneplésével, jelen lesznek az RMDSZ országos vezetői, köztük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István, Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, továbbá szenátorok, képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Hasonló ünnepségekre kerül sor Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben (a Petőfi Sándor Művelődési Házban), Déván, Csernakeresztúron, továbbá a csíki régió több településén: Balánbányán, a Nyerges-tetőn, Csíkszépvízen és Csíkdelnén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 987. sz./

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1997. március 20.

Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./

1997. április 5.

Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./

1997. április 9.

Ápr. 7-9-e között Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke részt vett Brassó-Pojánában a "Közvélemény-kutatások és relevanciájuk" címmel a Soros Alapítvány által szervezett szemináriumon. Az előadásokon a hazai sajtó és politikai erők által küldött részvevők a közvélemény-kutatás módszertanával, valamint az eredmények kiértékelésével foglalkoztak. A rendezvényen ismertették a Metromedia Rt. által március 24-28. között végzett közvélemény-kutatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11. , 1006. sz./

1997. április 13.

Ápr. 13-án tartotta nyolcadik küldöttközgyűlését Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/. Képviseltette magát valamennyi magyarországi parlamenti párt, az RMDSZ, a szlovákiai Együttélés és a Csemadok, a budapesti Kárpátalja Szövetség, a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az elmúlt esztendő kimagasló eredménye a beregszászi magyar pedagógiai főiskola hivatalos elismerése és megnyitása. Az ukránosító állampolitika jelei megmutatkoznak, állapította meg Kovács Miklós. Az RMDSZ-t a KMKSZ kongresszusán Náznán Jenő gazdasági és Székely István önkormányzati ügyvezető alelnökök képviselték. Felszólalásában Székely István az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásából eredő megnövekedett lehetőségekről beszélt. /Magyar Nemzet, ápr. 14., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./

1997. május 15.

Máj. 15-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Jelen voltak: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnök, Náznán Jenő, gazdasági alelnök, Székely István, önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, valamint Birtalan József gazdasági igazgató.

1997. május 24.

Máj. 24-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök, Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi szakbizottságának alelnöke, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója, továbbá Fischer Fülöp Ildikó, az ÜE oktatásügyi főosztályának főelőadója. Háromszék és Arad megye kivételével jelen voltak a területi szervezetek elnökei vagy azok megbízottai. Takács Csaba ügyvezető elnök elemezve az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét, a szövetség szakmai és politikai eredményességét pozitívnak ítélte, ugyanakkor elmondta, hogy a koalíciós együttműködést a törvényhozás szintjén csak a parlamenti ciklus lezárásakor lehet minősíteni. A minisztériumok megyei kirendeltségei, valamint más állami intézmények élére az RMDSZ-t megillető tisztségekbe történő kinevezések helyzetéről szólva a folyamatot nehézkesnek ítélte, és úgy fogalmazott, hogy ez károsan befolyásolja a kormányprogram helyi végrehajtását. - Tokay György kisebbségvédelmi miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a tanügyi törvénnyel, valamint a 69-es helyhatósági törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a módosításoknak az összes romániai kisebbség érdekeit kell szolgálniuk. Asztalos Ferenc képviselő beszámolt az oktatási reformfolyamatról, a reformot biztosító körülmények megteremtésének nehézségeiről és e nehézségek kiküszöbölésének módozatairól. Kötő József ügyvezető alelnök tájékoztatott a következő tanévtől beinduló nemzetiségi történelemoktatásról. Kiemelte, hogy az anyanyelvi oktatás önállósodási folyamatát helyi szinten kell megoldani a specifikus problémák ismeretében, oly módon, hogy a globális igény helyi igénnyel találkozzon. Fischer Fülöp Ildikó tájékoztatott a Románia és Magyarország között megkötött, az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szerződés parafálásáról, a szerződés jelentősebb előírásairól.

1997. május 30.

Máj. 30-án Nagyváradon megyei önkormányzati tanácskozást tartottak Bihar megye RMDSZ-es polgármesterei és alpolgármesterei részvételével. Hivatalos volt egy-egy tanácsos is azokból a helyi tanácsokból, amelyekben az RMDSZ nem rendelkezik apparátusi vezetőkkel. Az Ügyvezető Elnökséget az Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztály részéről Székely István ügyvezető alelnök és Boros János önkormányzati főelőadó képviselte. Székely István ismertette az Országos Önkormányzati Tanács terveit valamint a helyhatósági törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó módosításaiból fakadó lehetőségeket, a kétnyelvű helységnévtáblák és közintézményi feliratok gyakorlati kivitelezésének módozatait. Boros János felszólalásában kitért a törvény módosulásának további következményeire, valamint a települési és regionális alapítványok illetve a település-szövetségek létrehozásának fontosságára. A fejlesztéshez és a szociális szolgáltatások javításához szükséges helyi pénzforrások növelésének lehetőségéről dr. Földes A. Béla ügyvezető elnök beszélt. A Sulyok István Főiskola diákjai a PHARE program és más alapítványi programok pályázati lehetőségeit, valamint az idén lebonyolításra kerülő nonprofit menedzserképzés feltételeit ismertették. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./

1997. június 2.

Jún. 2-án Kolozsváron, az RMDSZ székházában, Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta Orbán Viktort, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt elnökét és Király Andrást, a FIDESZ külügyi titkárát. A megbeszélésen részt vett Székely István ügyvezető alelnök. A találkozóra azt követően került sor, hogy a FIDESZ - MPP küldöttség megbeszéléseket folytatott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kolozsvári szervezetének vezetőségével, Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektussal, valamint Radu Sarbuval, az Állami Vagyonalap igazgatójával. A vendégek tájékoztatták az RMDSZ ügyvezető elnökét a lefolytatott tárgyalásokról. Megállapítást nyert az a tény, hogy a látogatás jó alkalom volt a román ? magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségek felmérésére. Továbbá értékelték a két ország küszöbön álló euroatlanti integrációjának jelentőségét. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a FIDESZ - MPP elnökét az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, kiemelve az önkormányzati és a tanügyi törvény módosításának fontosságát, és a koalíció erre vonatkozó álláspontját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./ Jún. 2-án tartott sajtóértekezletén Radu Sarbu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezetének elnöke Magyarország jövendő miniszterelnökeként mutatta be Orbán Viktort. /Népszabadság, jún. 3./ Orbán Viktor beszámolt kolozsvári látogatása eredményeiről. A beszélgetés tárgya volt Románia és Magyarország általános politikai helyezte, szó esett a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választások esélyeiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./

1997. június 3.

Székely Istvánnal, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős osztályának vezetője a helyi közigazgatási törvényre vonatkozó kormányrendelet kapcsán elmondta, hogy az önkormányzati törvény módosítás elsősorban decentralizáció kérdése, majd, hogy " a módosítások elsősorban a prefektus szerepének lényeges csökkentését, illetve a minisztériumok kirendeltségei hatáskörének a helyi és a megyei tanácsokhoz való átutalását jelenti". Megjegyezte azonban, hogy mindezt részben sikerült megvalósítani, mivel a jelenlegi alkotmány részletesen szabályozza a prefektúra intézményét és áttörést csakis alkotmánymódosítással lehet elérni. A nemzeti kisebbségek jogaival szabályozásával kapcsolatosan megemlítette, hogy a kormány lényegében nem tett mást, mint beemelte a törvénybe azoknak a nemzetközi dokumentumoknak a rendelkezéseit, melyeket Románia aláírt. Székely István elmondta, hogy a módosítások helyi végrehajtásáért a polgármester felel és úgy vélte, "valószínűleg sok helyen a polgármestert a közigazgatási bíróság határozatával kell majd arra kötelezni, hogy ezeket a rendelkezéseket tiszteletben tartsa". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény településekről rendelkezik és ennek értelmében azokban a községekben is, ahol a nemzeti kisebbség nem éri el a húsz százalékot, de a községhez, városhoz tartozik egy olyan falu, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, ebben a faluban is kötelezőek a kétnyelvű feliratok. Székely István végül kifejtette, hogy a törvény egyik jelentősége az, hogy megteremti a törvényi feltételeit annak, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket a helyi önkormányzatokban, és végre rendeződik a kétnyelvű feliratok kérdése. A húsz százalékos küszöbértékkel kapcsolatban megjegyzi, hogy "most ennyit sikerült elérni. A magasugró is ha átugrik egy adott magasságot, fennebb emeli a lécet, és újból nekifut". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1997. június 8.

Jún. 8-án Baróton tartotta soros ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége. Dr. Demeter János OÖT-elnök meghívására a tanácskozáson részt vett Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. A tanácskozáson megvitatták a 69/1991-es számú helyhatósági törvény módosításából fakadó tennivalókat, kihangsúlyozva a megyei/területi Önkormányzati Konferenciák újraalakításának szükségességét. Az anyanyelv önkormányzatokban való használatával, valamint más, a 69-es törvényt módosító cikkelyekkel kapcsolatosan a testület megállapította, hogy pontos stratégiát és akcióütemtervet fognak kidolgozni, amit eljuttatnak mindazoknak a polgármestereknek és alpolgármestereknek, akik RMDSZ-színekben jutottak be önkormányzati tisztségbe. Ugyanakkor elhatározták egy olyan adatbázis összeállítását, amely tartalmazná azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyeknek segítségével anyagi fedezetet lehet biztosítani különböző önkormányzati programok számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 11., 1046. sz./

1997. június 10.

Jún. 10-én Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztere kolozsvári látogatása során megbeszélést folytatott Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Kötő József művelődési és oktatási ügyvezető alelnökkel. A megbeszélésen jelen voltak Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Birtalan József gazdasági igazgató. A miniszter tájékoztatta az Ügyvezető Elnökség tagjait romániai látogatásának tapasztalatairól, kiemelten az oktatási és művelődési miniszterekkel, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával folytatott megbeszéléseiről. A felmerült kérdésekre vonatkozóan a vendég tájékoztatást kapott az RMDSZ álláspontjáról; a tanügyi törvény várható módosításairól, amelyek lebontják az anyanyelvi oktatás korlátait és kialakítják az intézményes garanciák rendszerét; ugyanakkor részletesen áttekintették az erdélyi felsőoktatási hálózat telepítési koncepcióját, valamint a Bolyai Egyetem kérdését. A továbbiakban egyeztették az anyaországi együttműködés lehetőségeit a tanulmányok elkészítésében, a létesítendő intézmények alapításában és működtetésében. Áttekintették a romániai magyar művelődési élet néhány időszerű problémáját, mint: a minőségi magyar könyvek erdélyi forgalmazásának kérdése, a színházi kultúra színvonalának emelése érdekében meghirdetendő infrastrukturális pályázat kiírása, az Erdélyi Tankönyv Tanács működésének rendszere, a távoktatási formák intézményesítésének, akkreditálhatóságának feladatai, a magyar állami elismerések szerepe a valós értékrend alakításában.

1997. június 19.

Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában jún. 19-én mutatták be a Magyar Kisebbség c. folyóirat legfrissebb számát. Vetési László házigazda rövid megnyitó beszéde után Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, főszerkesztő, Székely István és Toró T. Tibor szerkesztők mutatták be a lapot általában és a legfrissebb számot részleteiben. Az 1997/1-2-es összevont szám a kisebbségi törvényekről értekezik, és tartalmazza több mint 20 szakértő és politikus véleményét, tanulmányát a kérdéskörben. Az összegyűjtött és megjelentetett dokumentumok hiánypótlóak a témában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 1054. sz./

1997. június 28.

Jún. 28-án, Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség székhelyén ülésezett az RMDSZ Alapszabályzat-előkészítő Bizottsága. Jelen voltak: Székely István, Bakk Miklós, Ráduly Róbert és Markó Attila. Az ülésen az alapszabályzat elvi kérdéseit vitatták meg, és megállapították: pontosítani kell az alapszabályzatnak a tagságról, döntési hierarchiáról, a szövetség ellenőrző testületeiről szóló rendelkezéseit, ugyanakkor szabályozni kell a kormányzati tisztségviselők jogállását és a parlamenti jelölés kérdéskörét. Az elvi kérdések tisztázását követően a bizottság július második felében elkészíti a szövegszerű módosító indítványokat is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./

1997. július 5.

Júl. 5-én a magyarországi Neszmély községben Megvalósítható önkormányzatiság címmel Kárpát-medencei önkormányzati konferenciára került sor a Magyarok Világszövetsége rendezésében. A bevezető előadásokat Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke tartotta. A konferencia három témát érintett: az önkormányzatokra vonatkozó törvénykezés helyzete a Kárpát-medencében; az önkormányzatok társulási lehetőségei, az önkormányzati szövetségek kérdése; az önkormányzati társulások, szövetségek szerepe az európai integrációban. A rendezvényen részt vett és előadást tartott Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Tamás Sándor és Varga Attila parlamenti képviselők, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Török Sándor, Kézdivásárhely alpolgármestere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./

1997. július 7.

Júl. 7-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozáson jelen voltak Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Birtalan József megbízott gazdasági ügyvezető alelnök, valamint meghívottként Boros János önkormányzati főelőadó és Balogh István, a számítástechnikai csoport vezetője. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a székelyudvarhelyi csereháti létesítmény ügyében folytatott tárgyalásokról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A helyi elöljárókkal lebonyolított találkozón az ügyvezető elnök javaslatot tett egy cselekvési program kidolgozására, amely a csereháti kisegítő iskolával kapcsolatosan kialakult konfliktus tulajdonjogi szintű megoldását célozza. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége vállalta, hogy támogatni fogja a kérdés megoldását. A kormánykoalícióban való részvétel kapcsán felmerült annak a fontossága, hogy az Ügyvezető Elnökségnek állandó kapcsolata legyen az RMDSZ parlamenti frakcióival. Napirenden szerepelt az állami költségvetésből a kisebbségeknek juttatott, a Művelődés- és Egyházügyi Főosztály által előterjesztett sajtó- és kultúratámogatás jóváhagyása. Kötő József ismertette azokat a kritériumokat, amelyek alapján a különböző kategóriájú sajtótermékek kiadásának támogatását elbírálták. A sajtótermékek esetében a támogatás a lapok gazdálkodásának javítását célzó feltételekhez van kötve. A kulturális események támogatása kapcsán felmerült, hogy az elbírálások tárgyilagosabbá tétele érdekében a területi szervezetek küldjék be a főosztályhoz prioritási listáikat a körzetükhöz tartozó kulturális rendezvényekről. Ugyanakkor ügyvezető elnökségi döntés született arra vonatkozóan, hogy a kulturális támogatások elbírálását ezután az EMKE, az Ifjúsági Főosztály, a SZET művelődési szaktestülete, az SZKT művelődési szaktestülete által létrehozott kuratórium végezze. Az Ügyvezető Elnökség a továbbiakban megtárgyalta a július 12-i SZKT-val és az RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos operatív feladatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./

1997. július 10.

Júl. 10-én tartotta soros ülését Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Napirenden szerepelt többek között az SZKT előkészítéséről szóló beszámoló meghallgatása, az RMDSZ-kongresszus előkészítését célzó dokumentumok megvitatása, a szövetség 1997. évi költségvetése Birtalan József gazdasági igazgató, megbízott gazdasági ügyvezető alelnök előterjesztésében, az RMDSZ Alapszabályzatának módosításával kapcsolatos ügyvezető elnökségi álláspont kialakítása. A testület megvitatta ? Székely István ügyvezető alelnök előterjesztése alapján ? a 69-es helyi közigazgatási törvényt módosító 22/1997-es Sürgősségi kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket, valamint Kötő József ügyvezető alelnök előterjesztését a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetésére irányuló konkrét cselekvési programról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 1069. sz./

1997. szeptember 2.

Szept. 2-án az Unitárius Püspökség Kolozsváron Enyedi György és a Kelet-Közép-Európai unitárizmus a XVI. és XVII. században címmel konferenciát szervezett,. melyen részt vett Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Ezt követően a magyar politikust Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kötő József ügyvezető elnökhelyettes és Székely István önkormányzati és területi szervezetekért felelős alelnök fogadta az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában. A megbeszélésen a résztvevők megvitatták a román-magyar alapszerződés gyakorlatba ültetésének módozatait, kiemelve a dokumentumban foglalt vegyes bizottságok létrehozásának időszerűségét és egyetértettek annak szükségességében, hogy e vegyes bizottságban részt vegyenek a romániai magyar illetve a magyarországi román közösség legitim képviselői is. A HTMH elnöke és az RMDSZ vezetői elemezték az anyanyelvű oktatás fejlesztését célzó együttműködés módozatait, figyelembe véve, többek között, az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről kötött ekvivalencia-egyezményt, az európai felsőoktatási egyezményeket, illetve a létező törvényes keret adta lehetőségeket.A részvevők áttekintették Magyarország európai integrációjának hatásait az anyaország és a határain túl élő kisebbségek kapcsolatára, majd áttekintették a két ország helyi önkormányzatai közötti kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a határokon átnyúló fejlesztési programokra, amelyek rendkívül fontosak az európai integráció szempontjából, s amelyeket az EU pénzügyileg is támogat. Megállapítást nyert, hogy a megbeszéléseken érintett területeken Románia és Magyarország közötti együttműködés, amely az alapszerződés szellemében folyik, előnyös mindkét ország európai integrációja számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./

1997. szeptember 13.

Szeptember 13-án, szombaton, Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi elnökeinek Konzultatív Tanácsa. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és meghívottként Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. Markó Béla tájékoztatta a jelenlévőket a kormánykoalíció tevékenységéről, külön kitért az oktatási törvénnyel kapcsolatos vitákra. Ugyanakkor a szövetségi elnök kihangsúlyozta, hogy a tanügyi törvény gyakorlatba ültetése elsősorban a helyi illetékesek feladata, sőt, kötelessége. Markó Béla értékelte a közelgő Kongresszus feladatait és fontosságát. Takács Csaba ügyvezető elnök felkérte a területi szervezetek elnökeit, hogy az iskolakezdés alkalmával vegyék fel a kapcsolatot a megyei tanfelügyelőkkel, annak érdekében, hogy határozzák meg a pillanatnyi és távlati tennivalókat, és cselekedjenek azok megvalósítása érdekében. Az ügyvezető elnök ismertette a kongresszus előkészületeinek menetét, a kongresszusi ülésrendet és tájékoztatta a jelenlévőket a kongresszusi kiadványok elkészítésének és kézbesítésének menetéről. Dézsi Zoltán beszámolt az SZKT Állandó Bizottságának üléséről és ismertette az ott született döntéseket. A szept. 19-21-i, Székelyudvarhelyen tartandó SZKT üléseinek a következő menetrendet javasolták: szept. 19-én 18 órától Egyeztető Kerekasztal, 20 órától frakcióülések; szept. 20. 9-től az SZKT elkezdi munkálatait. Székely István ügyvezető alelnök bemutatta a megjelent elnököknek a 84/1995. számú tanügyi törvény módosításának és kiegészítésének megalapozásául szolgáló, kül- és belföldi jogi dokumentációt tartalmazó RMDSZ kiadványt, amit kézhez kaptak a jelenlévő területi elnökök. Az alelnök bejelentette, hogy hamarosan ugyanilyen kiadvány fog megjelenni a közigazgatási törvény módosításának jogi hátteréről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 16., 1114. sz./

1997. október 11.

Okt. 9-11. között Kolozsváron "Műemlékvédelem, településfejlesztés és környezetvédelem az önkormányzatok szintjén" címmel Romániából, Magyarországról és Jugoszláviából egybegyűlt szakemberek, polgármesterek tartottak konferenciát, továbbá tényfeltáró szakmai kirándulást /Torda, Mészkő, Torockó, Tordaszentlászló, Kőrösfő és Magyarvista/ és vitafórumot, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében. - A romániai magyar polgármesterek, tanácsosok és szakemberek számára megfogalmazott "Kolozsvári felhívás" kiemeli a településfejlesztés kérdéseit megvizsgáló és alakító lakossági fórumok szükségességét a rendszerváltás következményeként. - A találkozón részt vettek Kiss János Botond környezetvédelmi államtitkár, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa és Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is, míg a megnyitót Székely István önkormányzati alelnök és Balogh Ferenc KLMT-elnök, az RMDSZ ÜE főelőadója tartották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 1032. sz./

1997. november 21.

Nov. 21-én Nagyváradon bővített ülést tartott az RMDSZ Bihar megyei Önkormányzati Tanácsa. A találkozóra az RMDSZ színeiben megválasztott 18 polgármesteren és 20 alpolgármesteren kívül meghívót kaptak az RMDSZ Bihar megyei képviselői és szenátora, valamint a kormányhivatalok RMDSZ-támogatással kinevezett megyei intézményvezetői, élükön Modok Gusztáv alprefektussal. A csaknem négyórás tanácskozáson számba vették a megye magyarságát leginkább foglalkoztató szociális, közigazgatási, illetve sajátosan kisebbségi kérdéseket (földtörvény, gázbevezetés, segélykiutalás, orvosi ellátás biztosítása, kétnyelvű táblák kitétele), egyértelműen szorgalmazva a kormányzati szerepvállalásból adódó előnyök hathatósabb kihasználását a közösség érdekében. Az ülésen jelen volt Székely István, az RMDSZ Önkormányzati ügyvezető alelnöke, és rövid ideig megtisztelte jelenlétével a tanácskozást Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./

1997. november 29.

Nov. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Pro Juventute Egyesület és a Megyei Művelődési Felügyelőség szervezésében került sor a kolozsvári Sportcsarnokban a hagyományos szüreti bálra. A mintegy 3000 résztvevőt vonzó eseményen első ízben vett részt Markó Béla szövetségi elnök. A rendezvényen jelen volt Kelemen Hunor művelődési államtitkár, Székely István ügyvezető alelnök, az ÜE Önkormányzati Főosztályának vezetője, Buchwald Péter alprefektus, Boros János, a megyei szervezet elnöke, továbbá Pécs testvérváros önkormányzatának több képviselője. A szüreti bál - a hagyományokhoz híven - alkalmat adott a politikai történések oldott hangulatú áttekintésére is, és ennek során a szövetségi elnök a koalíciós egyeztetések, illetve a parlamenti munka humoros vonatkozásait elevenítette fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 2., 1166. sz./

1998. január 31.

Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-124




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998