udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely János

1991. szeptember 21.

Székely János író /Marosvásárhely/ kapja az idei Szép Ernő-díjat. /MTI/

1992. augusztus 24.

24-én meghalt Székely János /Marosvásárhely/ költő, dráma- és esszéíró. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Székely János Tordán született, 1929. márc. 7-én.

1993. január 19.

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának politikai államtitka a vele készített interjúban elmondta, hogy 1992 júniusában a titkárságból hivatal lett, a Határon Túli Magyarok Hivatala önálló kormányhivatal a Külügyminisztérium felügyelete alatt. A hivatalban egyrészt kisebb politikai információgyűjtés, feldolgozás, tanácsadás folyik, másrészt a határokon kívüli magyarokhoz fűződő kapcsolatoknak a kormányzati kézbentartása. Mindenkinek ott kell boldogulnia, ahol él, azaz a szülőföldjén, hangsúlyozta, a boldoguláshoz való lehetőséget kell megteremteni a szülőföldjén. Olyan diplomáciai erőfeszítéseket kell tenni, melynek eredményeképpen ez megvalósuljon. Nagyon fontos a kisebbségi jogok biztosítása. /Székely János: Exkluzív interjú dr. Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának politikai államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1993. március 10.

A Dacia Könyvkiadó /Kolozsvár/ 1992 végéig államilag szubvencionált kiadó volt, ettől az évtől állami részvénytársaság lett. A Dacia magyar részlegéről Kerekes György részlegvezető-szerkesztő adott tájékoztatást. 1989 után először a cenzúra miatt fiókban maradt munkákat adták ki, közöttük volt Mózes Attila Vénasszonyok nyara című könyve ötezer példányban, valamint Székely János Új képes krónika című drámagyűjteménye kétezer példányban. A Tanulók Könyvtára sorozatban sikerült kiadniuk Sipos Domokos-, Horváth István-, Jókai Mór- és Mikszáth Kálmán-köteteket. Azelőtt a cenzúra gátolta a könyvkiadást, most a pénz hiánya. Az erdélyi kiadók számára óriási konkurenciát jelentenek a Magyarországról behozott könyvek. Sikerkönyvük volt viszont Kányádi Sándor Vannak vidékek című verseskötete, 11 ezer példányban jelent meg, azonnal elkapkodták, Tőzsér József csíkszeredai könyvterjesztő jelezte: újabb ötezer példány utánnyomására volna szükség. /Kisgyörgy Réka: A Dacia Könyvkiadó múltjáról, jövőjéről? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1997. január 10.

A Ceausescu-diktatúra idején, 1986-ban Marosvásárhelyen a z Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem néhány hallgatója /Ábrám Zoltán, Pávai Zoltán és mások/ létrehozta a Communitast, a magyar irodalmi kört. A Communitas hír elterjedt a városban, sokan eljöttek egy-egy alkalommal. A kör tevékenységét figyelték a hatóságok, de nem tiltották be. A kör létrejöttének tizedik évfordulóján, 1996. dec. 14-én emlékünnepséget rendeztek a Bernády-házban. Az évforduló alkalmából megjelent a Communitas Emlékkönyv, ennek művelődéstörténeti jelentősége van. A könyv szerkesztője az egykori szervező, dr. Ábrám Zoltán, aki annak idején vezette az emlékfüzetet. Ebbe rögzítették a meghívottak gondolataikat, verseiket, novelláikat. A hajdani köri összejövetelekre meghívottak között volt Székely János, Markó Béla, Lázár László, Marosi Ildikó, Szépréti Lilla, Győrffy Kálmán, többek között. - A Communitas újrakezdet tevékenységét, de lendülete már nem a régi. /Lokodi Imre: Hogyan lehetnénk együtt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1997. január 10.

Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./

1997. december 19.

Erdélyi magyar író, Székely János "Caligula helytartója" című drámáját mutatta be dec. 19-én a Pécsi Nemzeti Színház. A darab valós történelmi helyzeten alapul: Caligula császár a római birodalom népeit - köztük a júdeai zsidókat is - arra kötelezte, hogy templomaikban helyezzék el az uralkodó szobrát. Petronius helytartó azonban - megértvén, hogy a zsidók inkább meghalnak, mintsem istenüket sértő tettet hajtsanak végre - megtagadja a parancsot, s ezzel saját halálos ítéletét írja alá. A Soós Péter rendezte pécsi előadás a szembenálló felek közti párbeszéd és megértés lehetőségeinek határait kutató drámai párbeszédekre helyezte a hangsúlyt, s arra a kérdésre is választ keres, hogy felelőssé tehető-e egy egész nép választott vezetőinek bűneiért, ha a zsarnokságot eltűrve bűnrészessé válik. /MTI/

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. november 18.

Az egyes falvak helytörténeti gyűjteményei sorra elpusztultak, eltűntek, így például a Vargyas iskolájának régiséggyűjteménye vagy Konnáth Zsigmond gyűjtése Székelytamásfalván. Mindennek ellenére napjainkban is vannak sikeres kezdeményezések. Árkoson az alig 20 éves Bálint Zoltán több mint 200 tárgyat gyűjtött össze, ennek helyet adott a várkastély egyik szobájában Székely János unitárius tiszteletes. /Kisgyörgy Zoltán: Múltmentés Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./

1999. március 11.

Márc. 7-én lett volna hetvenéves Székely János költő, drámaíró, műfordító. Ebből az alkalomból Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban emlékestet tartottak, melynek keretében Demény Péter, a Kriterion kolozsvári szerkesztője bemutatta a kiadó két friss kötetét: a Semmi soha Székely János válogatott verseit, A másik torony című pedig prózai írásait tartalmazza. /Székely Jánosra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Székely János /Torda, 1929. márc. 7. - Marosvásárhely, 1992. aug. 24./

1999. május 22.

A Szabédi Napokat máj. 21-22-én tartották meg. Tudományos ülésszakkal kezdődtek az idei Szabédi-napok. Az írói hagyatékok sorsa - irodalmi gyűjtemények helyzete volt a téma. A hagyatékok megszerzése elsősorban anyagi kérdés, másfelől pedig ezek gyakran közgyűjteményekbe kerülnek, ami szintén akadályt jelenthet. Dr. Dávid Gyula erdélyi helyzetképet festett a magyar irodalmi örökség pusztulásáról. A Szabédi-ház szerepköréről Balázs Imre József elmondta, hogy az emlékház további írói hagyatékok befogadására is képes lenne. Zuh Imre a nagyszalontai Csonkatoronyban berendezett Arany János Irodalmi Múzeum működésének száz évét elevenítette fel, azokat a pusztulásokat és pusztításokat, amelyek a múzeumot ez idő alatt érték. Nagy Pál beszédében kiemelte, hogy a Bözödi hagyaték szétszórva található napjainkban. Megkoszorúzták Szabédi László sírját. Május 22-én dr. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta a negyven éve tragikusan elhunyt költő munkásságát, elmondva azt is, hogy az idei Szabédi-napok alkalmával talán sikerült az erdélyi magyar irodalomtörténeti múzeumot is megalapozni. /Simon Melinda Vincze Melinda: Szabédi-napok 1999 Kolozsvár, május 21-22. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., 25./ Előadásában Dávid Gyula fogalmazta meg, hogy szükséges az erdélyi magyar irodalmi múzeum megteremtése. A helyrehozott Szabédi-ház Kolozsvárott máris a megoldás csírája lehet. A Szabédi-hagyaték mellett itt van Méliusz József hagyatékának egy része is, sor kerülhet itt más hagyatékok, gyűjtemények elhelyezésére is. Fontos lenne az egyetem magyar irodalmi tanszékének támogató részvétele a majdani működtetésben. A Székely János emlékszoba lassan feledésbe merül. /Nagy Pál: Értékek védelmében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

1999. július 8.

A Polis Kolozsvár egyik legismertebb könyvkiadója, mely mind a felnőttek, mind a diákság körében népszerűségnek örvend. 1999 első félévéről Dávid Gyula irodalomtörténész, a kiadó szerkesztője elmondta, hogy anyagilag közepesen zárult. Volt néhány előkészületben lévő könyv, amelyről támogatók hiányában le kellett mondani. A Polis Remekíró Diákkönyvtára sorozatában idén három könyv jelent meg: Jókai Mór: Forradalmi és csataképek, Esztétikai olvasókönyv - A szép aktualitása kérdéséhez, továbbá A Nyugat esszéírói. A XX. századi magyar költészettel foglalkozó sorozatban az Osiris Könyvkiadóval közösen jelent meg Pilinszky, majd József Attila összes versei; a Magyar Könyvklubbal közösen két Kányádi-kötet; Petőfi összes versei; Székely János összes drámái. A nemrég megjelent kötetek harmadik része július elejére, az Ünnepi Könyvhétre készültek el, igényesebb kiadásban: Cs. Gyimesi Éva: Kritikai mozaik; Imreh István: Erdélyi néptörténeti rajzolatok (a Teleki László Akadémiával közösen), Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei, valamint Dávid Gyula-Mikó Imre: Petőfi Erdélyben (újrakiadás). A második félévi között van egy Mikszáth- és egy Tamási-novelláskötetet, a Magyar Felvilágosodás Antológia második kötete, Kovács András Ferenc új gyermekvers kötete, valamint két-két Kós Károly-, illetve Bánffy Miklós-kötet. Új sorozatot is indít a kiadó a polgári társadalom bölcseleti alapműveiből, ennek első kötete John Locke: Második értekezés a polgári kormányzatról. Ez egyébként egy tizenkét kötetre tervezett sorozat, legnagyobb részük magyarul most jelenik meg először. A sorozat célja hozzáférhetővé tenni a 17-18. századi angol és amerikai polgári gondolkodók azon műveit, melyeken a modern polgári társadalom jelenleg is alapul. /Félévi mérleg a Polisnál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

1999. július 10.

Demény Péter, a Kriterion szerkesztője beszámolt a kiadó 1999. évi tevékenységéről, a megjelent kötetekről és könyvtervekről. Az első félév sikeres volt. Kiemelkedő Hervay Gizella: Az idő körei című, a Romániai Magyar Írók sorozatban megjelent kötete, mely a költőnő összegyűjtött verseit tartalmazza, valamint Benkő József Transsylvania specialis című műve. Ez a Fehér Könyvek sorozatban megjelent könyv aprólékosságig menő leírása a tizennyolcadik századi Erdélynek, Orbán Balázs A Székelyföld leírása elődjének is tekinthető. A Romániai Magyar Írók sorozatban - mely olyan írók műveit közli, ahol az életmű már lezárult -, megemlíthető Székely János Semmi - soha, valamint Páskándi Géza: Erdélyi triptichon című kötete. A Téka sorozatban Kis András levéltáros összeállításában a Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák című kötet jelent meg, mely a XVI-XIX. század boszorkánypereivel foglalkozik. A középiskolásoknak és egyetemistáknak szánt Kincses Könyvtár sorozatban látott napvilágot Dienes István: A honfoglaló magyarok. Megjelent még Murvai László: Bárd Oszkár monográfia, Fodor Sándor: Bimbi tábornok, Pusztai János: Csapdában, Tüdős S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán, Benkő József: Ószékely népballadák. A közeljövőben a Történelmi Regények sorozatban hozzák ki Makkai Sándor: Sárga vihar című kötetét, a másik a Gordiusz sorozat, melyben V. András János fordításában Lucian Boia román történész egy művét jelentetik meg. - Az anyagi fedezetet többnyire pályázatok útján sikerül előteremteniük, elsősorban a román, illetve a magyar művelődési minisztériumtól, valamint a Soros Alapítványtól (bár ez utóbbi kezdi felfüggeszteni könyvprogramját, egyre szűkebb keretek között támogatja a könyvkiadást). Olykor önköltségen is adunk ki köteteket (pl. Egyed Emese: Mesék, Lászlóffy Csaba: Hosszú galopp Liliputban). A budapesti Magyar Könyvklubbal közösen jelentették meg Szilágyi Domokos: Leltár az évszakokról című kötetét. /Kriterion 1999 - első félév. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1999. július 20.

Kiadói csemegével lepte meg a verskedvelőket a Kriterion. Székely János költői életművét tette le az olvasók asztalára, másodjára, igényes nyomdai kivitelben. A kötetet maga a szerző állította össze 1990-ben, "egyedül hiteles költői hagyatéka gyanánt", s az előszóban ellentmondást nem tűrően le is szögezte: ezt és csakis ezt a válogatást tekinti a magáénak, kizárólag ezeket a verseket vállalja. Az első kiadás 1993-ban, fél évvel a kiváló költő, esszéista, kritikus, drámaíró halála után jelent meg, ugyancsak Szilágyi Júlia bevezető tanulmányával. /A hiteles. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1999. december 11.

Az idei Tokaji Írótáborban Görömbei András figyelmeztetett: a kilencvenes években bekövetkezett értékrendváltás nyomán olyan alkotó életműve sem szerepel a nemzeti irodalmi kánonban, mint amilyen Székely János. Cseke Péter kiállt Székely János irodalmi értéke mellett, hangsúlyozva, hogy a kilencvenes évekre az öncsonkító irodalom megjelölése a legfőbb sajátosság a magyar irodalomban, nemcsak erdélyi vonatkozásban. - Meg kellene szabadulni ettől a szellemi csonkoltsági állapottól. Cseke Péter sürgette, össze kell gyűjteni az irodalmi hagyatékot. Az erdélyi irodalmi örökség hozzáférhetőségéről Marosi Ildikó nyújt felvilágosítást. Az újonnan indult erdélyi intézetnek számítógépes adatbázist kell létrehozni és rendszerezniük kell a hagyatékot. /Cseke Péter: Öncsonkító irodalom? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2000. június 8.

Ötvenöt éves lenne a Bolyai Tudományegyetem, ebből az alkalomból rendezett találkozót június 3-án Budapesten a Magyarok Házában a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, amely öt évvel ezelőtt alakult. Incze Miklós történész, a Bolyai Tudományegyetem egykori professzora az egyetem indulásával kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. A Bolyai Tudományegyetem és az irodalom címmel dr. Faragó József folklorista, az MTA tiszteletbeli tagja tartott előadást, Katona Szabó István pedig beszámolt a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete tevékenységéről. Bálint Márta színművész a Bolyai Egyetem költőinek (Szabédi László, Székely János, Páskándi Géza és Szilágyi Domokos) verseiből adott elő. /Ötvenöt éves lenne a Bolyai Tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2000. november 13.

Nov. 10-11-én A keresztény család: eszmény és valóság címmel a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának rendezésében teológiai napokat tartottak Kolozsváron. Az értekezleten hazai és külföldi egyházi személyiségek, lelkészek, tanárok, egyetemi hallgatók vettek részt. Az előadások sorát Székely János a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára nyitotta meg, A házasság az Újszövetség-teológia tükrében című értekezésével. Marton József professzor, a BBTE Katolikus Kara dékánjának Márton Áron a családról című előadásában olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak közismertek. Molnár Lajos a Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium valamint a BBTE Katolikus Karának tanára A keresztény házasság szentségi jellegének kérdéskörét boncolgatta. /A keresztény család: eszmény és valóság. Nemzetközi teológiai értekezlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2000. december 30.

A nemrég megjelent esszékötet /Penna Historiae, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2000/ tíz kiváló romániai magyar szerzőt vonultat fel, akik arra kíséreltek meg válaszolni: Ment-e elébb az erdélyi világ és a hazai sorskerék? Néhai Székely János író a kérdésben már "nemzeti botrányt″ vélt észlelni, mert szerinte a nacionalizmus ott kezdődik, ahol az etnikum-központú felfogás. Vagy fordítva. A szerző kifejtette, hogy Romániában rengeteg a csalás, az átlátszó politikai trükk, mert visszaélnek a nemzettudattal. Lászlóffy Aladár esszéje szerint a történelem kezdete óta az országalapítás és -építés technológiája változatlan: nem a méltányosságra, hanem az erőre és az erőszakra épül. A nemrég elhunyt marxista filozófus, Gáll Ernő professzor szerint abban van a közép-kelet-európai, sorstragédia lényege, hogy e régió eltűnt az európai nagyhatalmak által megrajzolt kontinens-térképről, azaz elrabolták közös identitásunkat. Szilágyi Júlia az írástudók felelősségéről szólt, valamint az ettől elválaszthatatlan küldetéstudatról. Lászlóffy Csaba író, Kovács Ferenc kritikus, esszéíró, Veress Dániel és Sebestyén Mihály írt a kötetbe. /Kisgyörgy Réka: A történelem írótolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2001. március 30.

A Román Rádió és a Kolozsvári Rádió szervezésében márc. 29-én Kolozsváron megnyílt a hatvan könyvkiadó, tanintézmény, könyv- és lapterjesztő, folyóirat, multimédiás cég termékeit felvonultató II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. Gazdag választékkal van jelen három kolozsvári magyar nyelvű kiadó, a Kriterion, a Komp Press és a T3 kiadó közös standja. Géczi Róbert, a Kriterion szerkesztő-menedzsere elmondta: több újdonsággal lepték meg a piacot. Ezek: Éger Veronika: Székely János történelmi drámái, Pomogáts Béla: Kuncz Aladár, Fodor Sándor: Tizenegyedik üveg, Jókai Mór: A legvitézebb huszár, Jósika Miklós: Abafi, valamint román fordításban Kornai János Az átalakulás kikövezetlen útja című gazdasági kötet. /Ö. I. B.: Megnyílt a II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. május 7.

Máj. 7-én kezdődik a kolozsvári könyvkiadók seregszemléje. A magyar kiadók közül a Kriterion, a Polis és a Kalota lesz jelen. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője az általa gondozott Erdélyi klasszikusaink és kortársaink sorozatban megjelent köteteket ismerteti (Éger Veronika: Székely János történelmi drámái; Pomogáts Béla: Kuncz Aladár), Jakab Márta, a Kriterion szerkesztője pedig Jósika Miklós Abafiját és Makkai Sándor Sárga vihar című történelmi regényét. Fodor Sándor író Bimbi tábornok és A tizenegyedik üveg köteteiről beszél, majd dedikál is. A kiadó legújabb, román nyelvre fordított könyveit (Kornai János: A változás kikövezetlen útja, Gergely András: Magyarország története, Miskolczy Ambrus: A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860), Bibó István és Szűcs Jenő: Kelet és Nyugat között) Ovidiu Pecican történész mutatja be. /T. Bense Erika: Legújabb kiadványaikat mutatják be. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2001. augusztus 16.

Aug. 14-én délután Marosvásárhelyen, a katolikus plébánia Deus Providebit Házában megnyílt az első marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábor. Csegzi Sándor alpolgármester bejelentette: a város vezetősége hagyományt akar teremteni ilyen téren, méltatva a jeles festőművész, Simon Endre kiváló szervezőmunkáját. A Bolyai-tematika nem kötelező, de a szervezők nagyon szeretnék, ha a két Bolyai alakját beépítenék a művészek alkotásaikba.. Jelen lesz: Marosvásárhelyről Hunyadi László, Horváth Ödön, Chira Adrian, Muresan Gheorghe és Pokornyi Attila; Budapestről Benedek József és Labancz Flóra; Vácról a lényegében székelyföldi-marosvásárhelyi Balázs Imre, Szovátáról Kúti Dénes, Székesfehérvárról az ugyancsak erdélyi Székely János Jenő, Veszprémből a szintén erdélyi származású Diénes Attila és nem utolsó sorban a csíkszeredai Gaál András. A két hetes tábort a helyi polgármesteri hivatalon kívül jelentős mértékben támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint marosvásárhelyi vállalatok, cégek. /(Máthé Éva): "Micsoda tábor!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2002. május 11.

Bálint Márta tizennégy évnyi távollét után lépett ismét egykori nagy sikerei marosvásárhelyi színpadára. A Budapestre áttelepült színésznő Székely János verseiből állította össze estjét. /N.M.K.: A lélek muzsikája. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

2002. november 2.

Markó Béla költő, a Látó főszerkesztője 1976-ban került az Igaz Szóhoz, ahol hosszú évekig együtt dolgozott Székely Jánossal, Gálfalvi Györggyel, Nemes Lászlóval és Jánosházy Györggyel is. Markó tudja, hogy a diktatúrában kit mivel és hogyan kényszerítettek arra, hogy "letegye a garast", megpróbálták mindenkivel a lojalitási nyilatkozatokat megíratni. A Szekuritáté figyelte munkájukat. 1989 előtt mindennek ellenére az irodalmi szerkesztőség menedék volt. Az írónak még a legrosszabb körülmények közepette is megvolt a lehetősége, hogy áttételesen kimondja azt, amit ki kell mondani, és aki tisztességes író volt, az megkereste erre a lehetőséget. Ebben az időben nagy szerepük volt az irodalmi köröknek. Azóta megváltozott az író helye a társadalomban. Azok az írók, akikre a közösség 1989 előtt lélegzet-visszafojtva figyelt, most úgy érzik, hogy nem figyelnek rájuk. Markó ezt nem tartja jónak. Fölborult az értékrend, az író ma nem érzi jól magát ebben a világban. Jelenleg csak négyszáz-ötszáz példányban jelennek meg verseskönyvek, s ennek is ha a felét el tudják adni, az jó. Kivételek természetesen vannak. És ugyanez a helyzet a prózával is. Markó hangsúlyozta: a magyar szépirodalmi könyvkiadás 1989 után meghalt volna, ha a magyar állam nem különített volna el az ott könyvtámogatásra szánt költségvetési összegből egy részt a határon túli könyvkiadásra. Lassan sikerül elérni, hogy a román művelődési minisztérium arányosan támogassa a kisebbségi könyvkiadást is. Továbbá a Kisebbségi Tanácstól a kisebbségi szervezeteknek juttatott összegből immár második alkalommal pályázatra különítettek el egy bizonyos összeget. /Ágoston Hugó: Az író dilemmája: van-e tovább a pályán. Interjú Markó Béla költővel, a Látó főszerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2002. november 19.

Nov. 16-án az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Maros megyei szervezete által életre hívott, Marosvásárhelyen rendezett Székely János-vetélkedő sikert aratott a középiskolás diákok körében. A megye területéről érkező 33 szavaló és a 19 dolgozat szerzője által nyújtott teljesítmény a lehető legszebb, gondolatban életre hívott szobor, amit a tíz évvel ezelőtt elhunyt Székely János emlékének állíthattak. A Látó szerkesztője, Gálfalvi György, aki 20 éven át Székely Jánossal szomszédos íróasztalnál dolgozott, vallja: a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója Székely János volt. Felolvasták Gálfalvi Györgynek a Székely János-Varró Ilona emléktábla avatására írt emlékezését. /(bodolai): "Szobor"Székely Jánosnak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

2002. december 5.

Dec. 3-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Lászlóffy Aladár mutatta be a Bolyai /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című kötetet, amely Székely János, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Mandics György és M. Veress Zsuzsanna a két Bolyai, apa és fiú emlékének szentelt verseit gyűjtötte össze. /Ö. I. B.: Bolyai-est, irodalommal és zenével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2002. december 19.

Elhunyt Ferenczy István /Szászrégen, 1937. aug. 31. - Marosvásárhely, 2002. dec. 17./ Tamási- és Szentgyörgyi-díjas színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. Súlyos betegség szólította el, példaértékű, nagyszerű pályafutást hagyott maga mögött. Ízig-vérig erdélyi magyar személyiség volt, akinek mindennél fontosabb volt kötődése, hűsége és művészi hite. 1959-ben Marosvásárhelyen, a Székely Színházban kezdte színészi pályafutását, Tompa Miklós egyik utolsó, kedvenc tanítványaként. A városban maradt, társulatához élete végéig hű maradt. Munkáját elismerés, megbecsülés, néha rajongás kísérte. Tudását, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola tanáraként is érvényre juttatta. Közel negyedszázadon át tanított. A világirodalom nagyjainak jelentős szerepei Shakespeare-től, Goldonitól, Schillertől, Shaw-tól Csehovon, Gorkijon át Solomonig és Dürrenmattig az ő hangján szóltak a közönséghez. Művészetének gazdagsága a magyar drámairodalom nyújtotta szerepekben bontakozott ki igazán. Madách, Szigligeti, Katona, Németh László, Móricz Zsigmond alakjai mellett az erdélyi szerzők, Tamási Áron, Sütő András, Székely János műveiben nyújtotta pályájának legemlékezetesebb teljesítményeit. Az erdélyi táj és lélek vállalt sorssá nemesült művészetében. Néhány éve Ferenczy István így vallott sorsáról: "Most, az öregedés határán egyre inkább meggyőződöm arról, hogy bőven elég az a kis hely, ahová Isten rendelte, hogy szülessen az ember. Bőven elég, ha ott tudja teljesíteni - többé-kevésbé - azt a feladatot, amit magára vállalt, vagy azt, amivel megbízták. Én a színészi pályát vállaltam, és nekem ez egy olyan óriási feladat, hogy úgy érzem, mindig adósa fogok maradni... Hát én itt születtem, és nagyon boldogan fogok meghalni - remélem, minél később -, igyekezvén, hogy még ami van, azt magamból visszaszolgáljam az embertársaimnak." Temetése dec. 20-án lesz a marosvásárhelyi római katolikus temetőben. /Ferenczy István. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2003. január 6.

Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója a temesvári magyar színjátszás 50 éves jubileumának méltó megünneplésére készül, megemlékeznek a temesvári magyar hivatásos színjátszás 175. évfordulójáról is. A rendezvénysorozat április 26.-május 3. között lesz. A társulat megérett arra, hogy színpadra állítsa a Hamletet, a bemutatót májusra tervezik. A következő félévben a nagy sikerű kabaréműsorokat folytatják. Meghívják majd Taub Jánost, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjét, Székely János: Caligula helytartója című darabjának színpadi változatának rendezésére. A jubileumi fesztiválra a tervek szerint meghívják a kolozsvári, a szegedi, a szabadkai és az újvidéki színházakat is egy-egy előadással. /Szekernyés Irén: Jubileumi év a 2003-as a Temesvári Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2003. május 2.

Ápr. 26-án Temesváron Demeter András, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója megnyitotta a temesvári magyar színjátszás 175. és az állami magyar színház intézményes létének 50. évfordulója előtt tisztelgő színházi rendezvénysorozatot. Köszönetet mondott azoknak, akik segítettek abban, hogy ez az ünnepség létrejöhessen. Az ünnepségen vendégszerepelt Budapestről a Nemzeti Színház Székely János Caligula helytartójával. Az előadás után került sor a jelképes alapkőletételre: fémtokba zárták a társulat névsorát, valamint a színházban folyó átalakításról szóló iratokat. /Mészáros Ildikó: Magyar színházi jubileum Temesváron. = Heti Új Szó (Temesvár), máj. 9./

2003. május 12.

A Szabédi-napok keretében máj. 9-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban Cseke Péter elnökletével folytatódott a tanácskozás az egyetemes magyar irodalom nyilvánosságáról. Előadásában Borcsa János az 1989 után a Látó folyóiratban napvilágot látott, a hazai irodalmárok alkotásait érintő kritikai írásokat értékelte A legnagyobb gyakoriságnak a következők örvendtek: Székely János, Esterházy Péter, Kovács András Ferenc, Orbán János Dénes, Bogdán László, Lászlóffy Csaba stb. Az előadó egy másik következtetése, hogy van kisebbségi irodalom, amelyről nem szabad lemondani. Dávid Gyula azt nehezményezte, hogy hazai viszonylatban hiányoznak az igazi kritikus egyéniségek. /Ö. I.B.: Műkritikus-hiány mai irodalmunkban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2003. október 17.

Október elején a Pallas-Akadémia Kiadó Szegeden és Debrecenben találkozott olvasóival. A Pallas-Akadémia irodalmi est résztvevői Szegeden Bíró Béla, Beke György, Dávid Gyula, Kozma Mária, Lőrincz György, Markó Béla és Pomogáts Béla voltak. Szegeden az esten szó esett az erdélyi lélekről (Pomogáts Béla); a transzszilvanizmus kialakulásáról és arról, hogy ez irodalmi áramlatként hol helyezkedik el a magyar irodalom egészében, valamint hogyan kapcsolódik a világirodalomhoz (Dávid Gyula); Bíró Béla az alkotók optimista, illetve pesszimista szerepvállalását feszegette, Beke György moldvai csángó asszonyról szóló novellája sok hallgató szemébe könnyeket csalt. Lőrincz György azokról a szociográfiai riportjairól beszélt, amelyek a Székelyföld társadalmának perifériájára szorult emberekről szólnak. Markó Béla az erdélyi tollforgatók azon "tulajdonságát" hangsúlyozta, hogy "nem elég" nekik az irodalom, mindenkinek valami más foglalkozása is van. A debreceni találkozón Pomogáts Béla és Markó Béla - egyéb elfoglaltságaik miatt - nem vettek részt. Ott volt az erdélyi származású Székelyhidi Ágoston, akinek neve az Erdélyi Tükör szerkesztőjeként, valamint az 1989-ben az erdélyi menekültekről írt riportjaiból (Debreceni napló Erdélyről) a legismertebb, közéleti személyiségként pedig az Erdélyi Magyarok Világszövetsége elnökeként. Ott volt Görömbei András, a Hitel és Márkus Béla, az Alföld főszerkesztője, Bertha Zoltán, akinek egyik kutatási területe a kortárs romániai magyar irodalom története. Ott volt Elek Tibor, aki most védte meg Székely Jánosról írt doktoriját, és eljött Vofkori Mária, aki néhány évvel ezelőtt szerkesztője volt a Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztőségének, s aki ma a kisvárdai múzeum igazgatója. Dávid Gyula és Bíró Béla után következett Beke György és Lőrincz György, írásaik kulcsmondata lehetett volna a magyar gondok Erdélyben. Kozma Mária az 1848-as csíki történelmet feldolgozó regényéből olvasott föl egy rövid részletet. /Kozma Mária: Közös sakktábla irodalommal és olvasóval Szegeden és Debrecenben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998