udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely József

1990. október 3.

Dr. Csiha Kálmán református püspöknek szívügye a kolozsvári Református Kollégium újraindítása. Segítségre talált dr. Gálfy Zoltán professzor, a Protestáns Teológia rektora és Székely József, a szóban forgó kollégium megbízott igazgatója személyében. Az ősi kollégiumot nem kapták vissza. A hatóság és a tanfelügyelőség nem akart helyet biztosítani, végül mégis elérték, hogy az egyik általános iskolában kaptak négy termet, ott működik most a Református Kollégium. /Fodor György: Mosoly ? pótkollégiummal. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1994. július 2.

Jún. 30-án újraválasztották Csiha Kálmán kolozsvári református püspököt /97 szavazattal, Juhász Tamás 17-et kapott/. Az egyházkerület főjegyzője Bustya Dezső lett, generális direktor Székely József, az öt főgondok pedig: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2., Népszabadság, júl. 4./

1995. június 24.

Jún. 24-én Marosvécsen ünnepélyesen leleplezték Kemény János szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hirdetett igét a báró Kemény Jánosra emlékezés napján. Kiss Jenő költő, a Helikon írói csoportosulás egyetlen élő tagja és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN Klub elnöke és Székely József marosvécsi esperes emlékezett az irodalom nagy mecénására, majd Bogdán István kolozsvári színész mondott el részleteket Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményéből, Lászlóffy Csaba legfrissebb szonettjét - Marosvécsi kaland - olvasta fel, végül Kemény János fia, Kemény Miklós szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Ugyanerről: 1297. sz. jegyzet.

1997. március 14.

Minden évben márc. 15-én osztják ki azokat a díjakat, amelyeket a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság adományoz azoknak, akik a legtöbbet tettek a magyarság megmaradásáért, jogainak érvényre juttatásáért. Idén dr. Székely Józsefet, a biológiai tudományok doktorát, a városban levő Kölcsey Ferenc Líceum igazgatóját tüntették ki. Dr. Székely József Kolozsváron végezte az egyetemet, majd Craiován, az egyetemen lett előadótanár, onnan került a szatmárnémeti román középiskolába, de mindent megtett, hogy önálló iskolába tanulhassanak a magyar diákok. A díjat dr. Kiss László orvos, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke adta át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1997. május 31.

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban ünnepelték az oktatás négyszáznegyven éves évfordulóját és azt, hogy az iskola negyven éve vette fel mai nevét. Dr. Székely József igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula alpolgármester mondott beszédet. Leleplezték az udvaron elhelyezett emléktáblát, amely az egykori tanároknak és diákoknak állított emléket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2./

1997. december 21.

Dec. 21-én, vasárnap Székelyudvarhelyen Művelődési Ház bejárata előtt felállították Tomcsa Sándor mellszobrát, Székely József helyi szobrászművész alkotását. Száz esztendeje született a jeles novellista és drámaíró, az ismert humorista. Az avatáskor Szász M. Attila tanár, a műkedvelőket tömörítő Tomcsa Kisszínház rendezője csoportjával jeleneteket adott elő az író műveiből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1998. május 17.

Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./

1998. július 9.

Felháborodott szülők szállták meg Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceumot. Érthetetlennek tartják, hogy ebben a kitűnő középiskolában érettségin 206 tanulóból 71-et megbuktattak, közülük 65-öt románból. Sok érthetetlen dolog történt, volt olyan tanuló, aki a legjobb jegyet kapta romén szóbelire, írásbelin pedig megbuktatták. Dr. Székely József, a líceum igazgatója nem az egyedüli, aki politikai indítékot lát a buktatások nagy számában. Az előző években a Kölcseyből az érettségizettek 70-80 százaléka bejutott a főiskolára. A többi gyengébb iskolában sikeres volt az érettségi. A magyar diákok megfélemlítéséről van szó. Idén idegen vizsgabizottságok jöttek az iskolákba. /Sike Lajos: Itt a magyar diákok megfélemlítéséről van szó! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1998. július 11.

Júl. 11-én rendezték meg Szatmárnémetiben hetedszer a Véndiáktalálkozót. Grebur Miklós, a Véndiákszövetség elnöke üdvözölte a Kölcsey Gimnáziumban a megjelenteket, majd dr. Székely József igazgató mondott beszédet. A Református Gimnázium 1948-ban, a felekezeti iskolák bezárásakor végzett diákjai zászlót adtak át a jelenlegi Református Gimnáziumnak, melyet Szilágyi Éva igazgatónő vett át. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./

1999. június 12.

Jún. 12-én Kolozs megye 14 líceumában ballagtak el a tizenkettedikesek, a tizenharmadikosok és az esti tagozat maturandusai. Összesen 663 érettségizőt bocsátottak útnak az alma materek: elméleti líceumok, kollégiumok, gimnáziumok, egyházi líceumok, szaklíceumok és művészeti líceumok. Öt osztály, 141 tanuló ballagott a Báthory István Líceumban. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök imája után az iskola, illetve a Katolikus Gimnázium végzőseit Balázs Ildikó és Szilágyi Júlia, a két tanintézet igazgatónője búcsúztatta. A Brassaiban nyolc osztály - közöttük az Unitárius Kollégium és az estis végzősök osztályai - vett búcsút tanáraitól, diáktársaitól, iskolájától. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök búcsúztatta őket, majd az iskola igazgatónője, Cucu Imola. Az Apáczai-líceumban három osztály: egy óvó- és tanítóképző, egy reál és egy humán szakos tanulói ballagtak. Elsőként d. dr. Csiha Kálmán református püspök szólt az egybegyűltekhez, majd Wolf Rudolf igazgató. Negyven díjat és kilenc különdíjat osztottak ki a tanulók között. A Farkas utcai templomban búcsúzott a kolozsvári Református Kollégium két végzős osztálya. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök, majd Székely József főigazgató mondta a búcsúztató beszédet. /Gaudeamus igitur 1999. Elballagtak maturandusaink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. június 21.

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Líceumban tizenöt évi kényszerszünet után, ősztől ismét indul V. elemi osztály. A 25 helyre 101-en jelentkeztek, ami önmagában is kifejezi, mennyire becsüli a város és a megye magyar lakossága a Kölcseyt. Dr. Székely József igazgató arról tájékoztatott, hogy a továbblépést a főiskolai oktatás újraindítása jelenti /Egykor volt itt főiskolai képzés!/: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári karaként létrehozandó tanítóképző főiskola magyar csoportjának a Kölcsey a házigazdája! Tanító-zenetanárokat képeznek - amihez később a rajz, idegennyelv és testnevelés és társulhat - az V-VIII. osztályok számára. A helyek száma összesen 35, amiből 24 ingyenes, 10 pedig tandíjas oktatású, egy hely pedig roma fiatalnak van fenntartva. A múlt évben indult indult a kétéves posztliceális turisztikai tagozat, ősztől indul egy pénzügyi osztály, ahol elsősorban bankoknak és más pénzügyi intézeteknek képeznek szakembereket. A képzés magyar nyelvű. Hogy minként tudnak mindennek helyet biztosítani a Kölcsey épületegyüttesében? Csökkentik a középiskolai oktatatást, az eddigi nyolc helyett az ősztől csak hat IX. osztályban kezdik meg a tanítást. /Sike Lajos: Főiskolai oktatás a Kölcsey Líceumban! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1999. szeptember 2.

Dr. Székely József, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója tanévnyitó beszédében elmondta: 31 líceumi és 1 V. osztály indul idén a patinás intézmény keretében - csaknem 900 tanulóval. Ezen kívül hamarosan megkezdődnek 3 /fizetéses/ posztliceális osztály és a Gábor Dénes Mérnökképző Egyetem kurzusai. /Kereskényi Sándor: Tanévnyitó a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

1999. november 11.

Nov. 11-én - hosszas betegség után - 60 éves korában elhunyt dr. Székely József tanár, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója. 1939. április 25-én született, a Maros megyei Jobbágytelkén. Kolozsváron 1964-ben tanári oklevelet szerzett, biológus lett. Tizenegy évig dolgozott Craiován, az agronómiai intézetben, elnyerte a biológiai tudományok doktora címet. 1975-ben fia első osztályba készült. A székely tanár ragaszkodott ahhoz, hogy gyermeke anyanyelven tanuljon. Megpályázta Szatmárnémetiben a biológia tanári állást. 1989 után kezdeményezte és megszervezte, hogy a magyar nyelvű osztályok testületileg átvonuljanak a magyar tanítási nyelvű 5-ös számú Ipari Líceumba, a későbbi Kölcsey Ferenc Kollégiumba. Dr. Székely József tudományos karrierjét áldozta fel az oktató-nevelő munkáért. Hivatásszeretete szinte utolsó leheletéig a katedrán tartotta. Élete egyik legnagyobb elismerésének tekintette azt, hogy kölcseys pályafutása elején a diákok év végi közakarata a legszeretettebb tanár címmel fejezte ki rajongását iránta. Mélyen hívő ember volt, akit mindenkor a jézusi szeretet töltött el és vezérelt földi útján. /Máriás József: Elhunyt dr. Székely József. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./

1999. november 24.

Az elhunyt dr. Székely József helyett Muhi Miklós fizikatanárt nevezték ki Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ igazgatói székébe, ideiglenes jelleggel. Muhi Miklós /sz. 1942/ évek óta a Gábor Dénes Szabadegyetem szatmárnémeti fiókjának a vezetője, a lelke. /[Kereskényi Sándor] (kereskényi): Muhi Miklós lett a Kölcsey Ferenc Kollégium ideiglenes igazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

2000. április 15.

Ápr. 14-én Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ igazgatója nyitotta meg a Kölcsey Napokat. Kocsis Melinda XII-es diák Jókai Mórról írt dolgozatát olvasta fel, az író születésének 175. évfordulója alkalmából. Megemlékeztek a kollégium volt igazgatójáról, a nemrég elhunyt dr. Székely József tanárról. Fellépett a Csípő Irma tanárnő által vezetett iskolai néptáncegyüttes is. Ápr. 15-én "A magyar királyság ezer éve" címmel kezdődik történelmi vetélkedő. /Turos Lóránd: Megkezdődtek a Kölcsey Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. április 21.

Hargita megye kultúráját két alapvető összetevő - a népművészet és a képzőművészet - határozza meg. Vitathatatlan, hogy a vidék huszadik századi csúcseredményeit leginkább a képzőművészet eredményezte állapította meg Szatmári László. A Barabás Miklós Céhen kívül Erdélyben jelenleg csupán néhány hivatalos formában működő, bejegyzett művészcsoportosulás létezik: a székelyudvarhelyi Udvar, amely Bíró Gábor festőművész kezdeményezésére jött létre; a Csíkszeredában bejegyzett Grund 2000 Művészeti Alapítvány és az 1999-ben megalakított Hargita Visual Art, a Hargita megyében élő, tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Ez utóbbi szándékai között szerepel a középfokú művészeti oktatás támogatása, a szakmai kapcsolattartás a romániai, anyaországi és külföldi egyesületekkel, megyei jellegű, illetve időszakos csoportos, egyéni és vendégtárlatok rendezése és kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Csíkszereda Városi Tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a csíkszeredai Virág utcai galériát. Példamutató Siklódy Ferenc fiatal grafikus kezdeményezése, aki a székelyföldi képzőművészeti múlt közismert és kevésbé ismert alakjainak rajzolt és írott portréival egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikon alapjait veti meg. A közel 300 nevet felölelő listából több mint száz portré el is készült. - Az erdélyi magyar művészet legújabb kori történetében a szobrászat a lassú, csendes változások terepe volt. Elég említeni a Szervátiuszék farkaslaki Tamási-emlékművét, Kulcsár Béla (és Hunyadi László meg Kiss Levente) agyagfalvi szoboregyüttesét, Márkos András székelykeresztúri Petőfijét, a gyergyószárhegyi szoborpark néhány ténylegesen kiemelkedő alkotását, vagy a jelenben Hunyadi László, Bodó Levente, Székely József, Burján Gál Emil munkáit. Csíkszereda nem foglal el tekintélyes helyet a köztéri szobrok lelőhelyeinek lajstromán. (Elkészült viszont Nagy Ödön alkotása, Gál Sándor honvédezredes mellszobra; felállították Vetró Andrásnak Zsögödi Nagy Imrét mintázó szobrát, s a közelmúltban Nagy Ödön és Ercsei Ferenc közös művét, Petőfi Sándor mellszobrát.) És milyen köztéri szobrok vannak még Csíkszeredában? A Felszabadító román katona emlékszobor (Marius Butunoiu alkotása), a Mikó-vár előtt a Petőfi- (Szobotka András műve) és Balcescu-szobor (Doru Popovici műve), a Jégpalota előtti Hokizók (Tőrös Gábor alkotása), Bodó Levente Márton Áron-mellszobra, Nagy Ödönnek egy térplasztikája. - Szatmári hangsúlyozta, hogy a köztéri szobrászat megakadt valahol negyven-ötven évvel ezelőtt. Szobrokat erdélyi magyar művészektől alig (vagy egyáltalán nem) rendelt a közület, s ha 1990-től a tiltás oka megszűnt, a közigazgatási intézmények vagy az ún. civil szférához tartozó közületek, egyesületek, alapítványok stb. elsősorban emlékszobrokat rendelnek a szobrászoktól, ezeket is hagyományos formában, kívánják. - Ideje lenne a képzőművészet működéséhez és kibontakozásához nélkülözhetetlen stratégiát megtervezni. Kezdetben az ezen a vidéken élő/tevékenykedő alkotók munkásságát kellene bemutatni (katalógusok, tanulmánykötetek, bibliográfiák készítése, vándorkiállítások szervezése). Közületi támogatással kell feltárni a vidékről elszármazott jeles képzőművészek életműveit. Szatmári kifejtette, hogy szükséges az előttünk járó alkotók habitusának, képzőművészeti attitűdjének a megismerése, "hiszen csak akkor számolhatunk biztos jövővel, ha múltunkat ismerjük és megbecsüljük. Ideje volna már elkészíteni az erdélyi képzőművészeti lexikont, melyben a székelyföldi alkotóknak élenjáró szerep jutna." /Szatmári László: Vidékünk képzőművészetének szubjektív megközelítése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ A Székelyföld 2000 konferencián elhangzott előadás rövidített változata

2002. augusztus 9.

Huszonötödik alkalommal nyílik aug. 12-én Homoródszentmártonban az alkotótábor. Nagy Attila szervező, a Homoródmente Művészetéért Alapítvány vezetője elmondta: az ünnepi alkalomra elkészült a Román Viktor szentmártoni születésű képzőművészt ábrázoló bronzplakett, Székely József alkotása, melyet ajándéknak szántak az idei tábor résztvevőinek. A húsz alkotó között van magyarországi és németországi résztvevő is. Közel négyszáz alkotás maradt Homoródszentmártonban a huszonöt évi "termés" eredményeként. 1991-től a Homoródmente Művészetéért Alapítvány szervezi a tábort, a begyűlt alkotások is az alapítvány tulajdonaként szerepelnek. /P. Buzogány Árpád: Huszonötödször Homoródszentmártonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

2003. február 5.

A Maros megyei RMDSZ elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházkerületek esperesei és a szövetség vezetői. A tanácskozáson részt vettek Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese, Szász Zoltán, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, Székely András, a Küküllői Egyházmegye esperese, Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság megosztása nem lehet cél, a hangsúlyt olyan időszerű kérdésekre kell fektetni, mint a népességfogyás megállítása, oktatási- és szociális intézmények megerősítése és hosszú távú fenntartása, valamint az itthonmaradást szavatoló pozitív jövőkép megfogalmazása. /Megyei RMDSZ és református egyházi vezetők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2003. június 9.

Immár 12. alkalommal rendezték meg a szászrégeni Zengjen hálaének kórustalálkozót 17 református kórussal. A találkozó megnyitásaként Szászrégen főteréről indultak el a kórustagok, és felvonultak egészen a templomig. Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese arra kérte a kórusokat, hogy vegyenek részt az augusztus 22-23-án Ópusztaszeren megrendezendő Kárpát-medencei Magyar Kórustalálkozón, ahova 8 ország énekesei mennek majd el. Végül az öt egyházmegyéből összesereglettek kóruszászlóikra tűzték a helyi református egyház nőszövetségének tagjai által készített díszes, hímzett emlékszalagot. A résztvevőknek Demeter József megígérte, hogy hamarosan mindenhova ellátogatnak és másfél órás videokazettás bemutatót tartanak a mostani rendezvényen készült felvételekről. /Kórustalálkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

2003. június 10.

Egy éve ismeretes, 200 ezerrel kevesebben vannak a magyarok Romániában. "Nagybányán nem is olyan rossz a helyzet", a máj. 9-én tisztújítónak nevezett RMDSZ-közgyűlésén bejelentették: a város magyarsága 25 ezerről "csak" ötezerrel csökkent 20 ezerre a tavalyi népszámlálás adatai szerint. Székely József tanárnak készítette azt a statisztikát, amely a nagybányai történelmi egyházak összesített anyakönyvi adatait tartalmazza az 1952-2002 közötti időszakra, tízéves intervallumokra felosztva, tekintettel a keresztelők és a temetések számára. Íme: 1952-ben 262 keresztelő, 155 temetés, 1962-ben 284 és 137, 1972-ben 425 és 161, 1982-ben még 371 és 257, majd 1992-ben 234 keresztelő és 347 temetés, 2002-ben pedig 113 és 310. A magára hagyott civil társadalom egymagában nem boldogul. Az Európai Unió és az Egyesült Államok által mélységesen korruptnak minősített bukaresti hatalom segítségével megtett apró lépések zsákutcába vezetnek, és az új alternatíva ideje elérkezett, állapította meg Bölönyi Zoltán. /Bölönyi Zoltán: Kisebbségi sors(talanság). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./

2003. augusztus 25.

A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány az idei esztendőt Kemény János-évnek nyilvánítva, szept. 1-jén, a marosvécsi találkozók vendéglátójának 100. születésnapján, rendezvénysorozattal emlékezik meg róla és tollforgató társairól. Az alapítvány kuratóriuma a vár nyaranta visszatérő egykori íróvendégeinek mai leszármazottait, hozzátartozóit hívta meg emlékidézésre. Kolozsvárról, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szovátáról érkeztek rokonok a találkozóra. Budapestről Kemény János négy unokája volt jelen. Az 55 nyilvántartott helikoni tag közül már egy sem él, többüknek a rokonairól sem maradt fenn adat, de Áprilytól Wass Albertig, Bánffy Miklóstól Tompa Lászlóig, Kacsó Sándortól Vita Zsigmondig, Járosi Andortól Tavaszy Sándorig, Kós Károlytól Szentimrei Jenőig, Kiss Jenőtől Tamási Áronig, Kovács Lászlótól Szemlér Ferencig, Moldován Páltól Olosz Lajosig és így tovább szerencsére még vannak és elérhetők családtagok, rokonok. A megbeszéléseken kiderült, sokan őriznek is kéziratokat, leveleket neves elődeikről. A tisztelgés Marosvécsen, a kastélyparkban, a helikoni asztalnál indult. Adamovits Sándor, a Helikon - Kemény János Alapítvány elnöke összefoglalta a valamikori szabad írói parlament történetét, vázolta jelentőségét. A Kemény család építette gyönyörű református templomot Székely József lelkész mutatta be a leszármazottaknak. A jelenlevők a Kemény János unokáktól - Vécsi Nagy Zoltántól és Nagy Gézától, illetve Kemény Zoltántól és Zsigmondtól - megtudhatták, hogy a család a kastélyparkot visszakapta, a kastély visszaszolgáltatása még függőben van. Kedvező döntés esetén a várat vissza szeretnék állítani a magyar kulturális, szellemi élet szolgálatába olyanformán, ahogyan annak idején Kemény János tette. /N.M.K.: Honfoglaló, nagy írónemzedék. Emlékidézés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

2004. augusztus 3.

Júl. 31-én Marosvécsen népes tömeg kísérte utolsó útjára Varró János /Marosvécs, 1927 – Kecskemét, 2004/ író hamvait. Végakaratának megfelelően hazahozták Kecskemétről hamvait szülőfalujába. Eljött Kerényi György, a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör elnöke is. Székely József nyugalmazott református lelkipásztor emlékeztetett: Varró János a magyar irodalmat, a magyarságot, Erdélyt szolgálta. A hat éves kommunista börtön sem törte meg hitét, akaratát. 1988-tól a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanáraként tíz éven át tanította a leendő magyar tanítókat, köztük számos erdélyi diákot. A magyar köztársasági elnöktől 56-os Emlékérmet, Kecskemét város önkormányzatától pedig Kecskemét Felsőoktatásáért kitüntetést kapott. /Fábián András: Varró János "hazatért" Marosvécsre. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2005. április 5.

Kolozsváron tartották március 30–31-én a Romániai Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) kétévente megrendezett ülését. Az értekezlet fő napirendi pontjai közé tartozott dr. Pap Géza és Tőkés László püspök beszámolója, valamint a tisztújítás. Az Erdélyi és a Királyhágó-melléki Egyházkerület mintegy nyolcszáz lelkésze közül kétszázhetvenen jelentek meg. Székely József kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor, a RORLÉSZ elnöke beszámolt az elmúlt két év eseményeiről. Beszélt a közösségépítés szükségességéről, a RORLÉSZ külföldi kapcsolatairól, a lelkészértekezlet szakmai-tudományos téren végzett munkájáról (szórványlelkészi, börtönpasztorációs, kórházlelkészi munkacsoport, házasságterápiás tanfolyam stb.), szociális programjáról, valamint különféle szakcsoportok létrejöttéről. A tisztújítás során újraválasztották Székely József elnököt. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: nagyon nehéz túltenni magunkat a december 5-i népszavazáson. Vannak olyan erők, amelyek nem nézik jó szemmel nemzeti egységre való törekvést. Április első két vasárnapján számos magyarországi lelkész viszonozza a határon túli lelkészek adventi szolgálatát. Bejelentette: a Generális Konvent (a kárpát-medencei református egyházak vezetőségét tömörítő szervezet) ülésén javaslat született, mely szerint minden református személy a református egyház tagja kell hogy legyen, bármelyik országban él. A püspök tájékoztatott a marosvásárhelyi kollégium ügyéről is: a visszaszolgáltatott ingatlan miatt Dorin Florea polgármester pert indított, és első fokon meg is nyerte, ezért a püspök felkérte a marosvásárhelyi református egyházközségeket, hogy április 17-én tiltakozásul néma tüntetést szervezzenek. Pap Géza püspök tájékoztatott arról is, hogy a protestáns egyházfők március 29-i ülésükön a kisebbségi és a kultusztörvény tervezetével szemben számos kifogást emeltek. Az RMDSZ már beterjesztette a törvénytervezetet, figyelmen kívül hagyva az erdélyi történelmi egyházak javaslatait. Tőkés László püspök örvendetes tényként említette, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerületben végre megszűnt a lelkészhiány. Átfogó egyházkerületi programról (missziói, áldás-népesség program) beszélt. Mindenhol vissza kell állítani az egyházi iskolákat, ahol van rá lehetőség és gyermek, hangsúlyozta. Tőkés László az EMNT elnökeként kérte a lelkészértekezlet jelenlevő tagjait, hogy támogassák az autonómia megvalósítását. A püspök idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki szerint a kulturális autonómia már megvan (hiszen vannak iskolák, színházak stb.), de Traian Basescu államelnököt is, aki azt állította, hogy a kulturális autonómiát el sem vették, hiszen a csárdást soha nem szüntették be Romániában. A püspök kitért az ügynökkérdésre is. Érdekes dolog – vetette föl –, hogy sokkal több román ügynököt lepleznek le, mint magyart. Fennáll az eshetőség, hogy a román államhatalom megtartja szolgálatban a magyar ügynököket, és felhasználja őket különböző céljai elérésére. /Somogyi Botond: Lelkészértekezlet Kolozsváron Akadozik az egyházi restitúció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

2005. június 17.

Székelyudvarhelyen az első világháborút követő hatalomváltáskor két jelentős alkotást tüntetett el a román hatalom: az 1896-ban emelt millenniumi emlékművet, illetve a Vasszékelyt. Az utóbbit a román katonák 1919 januárjában először megcsonkították, majd lerombolták. Egy megmaradt darabját ma a múzeum őrzi. A város 2000-ben ismét felállította a Vasszékelyt az első és második világháború udvarhelyi áldozatainak háborús emlékműveként, a bronzszobor Szabó János alkotása. Arra is vannak tervek, hogy a millenniumi emlékművet is visszaállítsák. A két fekvő oroszlán által közrevett emlékoszlop két darabja megmaradt, ezeket a Haáz Rezső Múzeum őrzi. 1915-ben a Kuvar-szikla oldalába a város vezetősége két domborművet készíttetett, Ferenc József osztrák–magyar és II. Vilmos német császár portréival. Ezeket is leverték a hatalomváltáskor, viszont a domborművek nyomai egészen a közelmúltig felfedezhetők voltak, csupán a benzinkút átépítésekor tűntek el véglegesen. Ugyancsak eltüntették az 1940 szeptemberében felavatott országzászlós emlékművet az öt címerrel (Magyarország, Erdély, Udvarhely vármegye, Székelyudvarhely városa és Pestszentlőrinc testvérváros címerei). 1945 után két mellszobrot állítottak, a hodgyai születésű Józsa Béla szobrát 1961-ben, a kőszobor ma a múzeum udvarán van. 1990. december 8-án az iskola udvarán Benedek Elek szobrát állították fel, Szabó János alkotását. Dr. Petru Groza /1945 márciusa és 1952 júniusa közötti miniszterelnök/ szobrát 1974-ben avatták fel, alkotója nem ismeretes, a márványból készült szobrot Bukarestből hozták. A szobrot 1990 januárjában eltávolították, azóta az iskola egyik raktárában van. 1979-ben állították fel Székely József szobrászművész Kibontakozás című fém térplasztikáját az akkori Olympia mozi előtt. A 18 méter magas alkotást szintén a rendszerváltás után, az épület felújításakor tüntették el. Az 1969-ben a városi parkban felállított Napozó nőt (szintén Székely József alkotása) ledöntötték néhány évvel ezelőtt, de napok múlva helyére tették. A szobrász információi szerint egy más városból jött női kézilabdacsapat tagjai voltak a tettesek, dühükben, a sportcsarnokban elveszített mérkőzés után. /Katona Zoltán: Ledöntött szobraink és emlékműveink. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 17./

2005. június 28.

Október 29-én ünnepli megalakulásának félszázados évfordulóját Erdőszentgyörgy líceuma. Az alkalomra tervezik a névadó ünnepséget is – Rhédey Claudia grófnő mellszobrának felállításával a kastély előtti parkban. Alkotója Székely József, erdőszentgyörgyi származású, Székelyudvarhelyen élő szobrász-tanár. A Bodor Péter Művelődési Egyesület emlékkönyv megjelentetését tervezik az ötvenéves jubileumra. Kérik mindazokat, akik az iskolához fűződő emlékeiket szeretnék megosztani másokkal is, írásaikat juttassák el az Erdőszentgyörgyi Figyelő című helyi lap címére. /b. d.: Iskolaünnep – szoborral, emlékkönyvvel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

2005. november 8.

Egy későbbi időpontban kerül sor Baróti Szabó Dávid jezsuita szerzetes, költő, műfordító szobrának leleplezésére Székelyudvarhelyen. Székely József szobrászművész alkotása időben elkészült, azonban az alapozási munkálatok, illetve a talapzat előkészítésének hiányosságai miatt a szervezők elnapolták a tervezett avatóünnepséget. /Elmaradt a szoboravatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2005. november 15.

Megjelent Ványolós István tanár Költő és szobrász című könyve. „E kiadvánnyal Baróti Szabó Dávid, a székelyudvarhelyi Katolikus Gimnázium egykori tanítványának emléke előtt tisztelgünk, illetve a költő Székelyudvarhelyen felállított bronzszobrának megálmodóját, Székely József szobrászművészt köszöntjük fél évszázados alkotói munkássága alkalmából” – olvasható a fülszövegben. A szerző bemutatta Székely József szobrászművész életpályáját. Székely József 53 szobráról közöl fényképet a kiadvány. /bágyi: Memento. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 15./

2005. december 5.

December 4-én Székelyudvarhelyen felavatták Baróti Szabó Dávid (1739–1819) jezsuita szerzetes, költő, műfordító szobrát, Székely József udvarhelyi szobrászművész alkotását. Baróti Szabó Dávid 1754-ben a mai Tamási Áron Gimnázium diákja volt, majd tanított is itt, ma pedig alakja bronzba öntve néz az iskola felé, szemközt a késői diáktárs, Tamási Áron szobrával. Ványolós A. István mondja a Költő és szobrász című, a szoborállítás kapcsán – Székely József szobrászról és a Baróti Szabó Dávidról készült füzetecske előszavában, hogy egy népnek akkor van jövője, ha ismeri történelmét, elődeit. A szoboravatásnál beszédet mondott Kovács Sándor katolikus főesperes, majd Ványolós A. István, Verestóy Attila szenátor és Bunta Levente megyei tanácselnök. A szobor avatása még egy ünnepi eseménnyel egészült ki. A Tamási Áron Gimnázium igazgatója, Laczkó György örömét fejezte ki az iránt, hogy a 2004-ben felújított régi kazánházból korszerű előadótermet sikerült kialakítani. /Barabás Blanka: Baróti Szabó Dávid: keresztény erkölcs és költészet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 5./

2006. május 29.

Zsigmond Dezső rendező, Bálint Arthur operatőr alkotása, a Józsi nővér és a sárga bicikli című filmje kapta a III. Film.dok fesztivál kétszázezer forintos nagydíját. Az alkotópáros filmjei sikerrel szerepeltek a legtöbb megmérettetésen, a Csigavár nemzetközi versenyekben is díjakat nyert. A filmben szereplő Székely József Kommandón teljesít egészségügyi, asszisztensi szolgálatot. Itt a világtól elzárva különösen egymásra szorulnak az emberek. Józsi nővér „mentőautója”, jellegzetes sárga biciklije a falu legkülönbözőbb pontjain tűnik fel: a betegek háza, a rendelő, a sportpálya, a kocsma előtt. A Román Televízió ezereurós díját a Zátonyon című, Száva Enikő rendező és Bálint Arthúr operatőr alkotta film érdemelte ki, a Duna Televízió háromszázezer forintos díját a 12 voltam 56-ban című Edvy Boglárka és Silló Sándor rendező, illetve Halász Gábor operatőr filmje kapta. Az RMDSZ 10 millió lejes díját a Kinda Lázár és a Csíki Traktor kapta, Daczó Katalin és Berszán-Árus György, illetve Elekes György filmje. Csíkszereda önkormányzata Lakatos Róbert Moszny c. filmjét díjazta, a Megyei Kulturális Központ díját a Síró ponyva című alkotás, Vizi Mária és Szepesi Dávid filmje érdemelte. /Farkas Imola: Díjözön a III. Film.dok-on. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998