udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 199 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-199
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely Kriszta

1992. november 12.

A református egyház hároméves, posztliceális magyar nyelvű asszisztensképzőt indít Kolozsváron. /Székely Kriszta: Magyar asszisztensképzés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1993. szeptember 9.

Szept. 7-én a bukaresti televízió a politikai lojalitásról rendezett vitát, asztalhoz ültetve az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ képviselőit. Azt tudakolták, hogy az RMDSZ memoranduma után megmarad-e az ellenzéki szövetség. Frunda György és Takács Csaba kiálltak emellett, hogy a memorandum az RMDSZ programjának kivonata, az RMDSZ követelései nem térnek el az Európa Tanács ajánlásaitól. Az ellenzéki pártokat tömörítő Demokratikus Konvenció pártjainak vezetői is támadják az RMDSZ-t, holott az RMDSZ is tagja a konvenciónak. Újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a román ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban, állapíthatta meg a Szabadság munkatársa, Székely Kriszta. /Székely Kriszta: Kihez legyünk lojálisak? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Kinek mi van a szívében. DK-RMDSZ tévé vita kivonatos jegyzőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./

1993. október 10.

Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./

1993. december 2.

Három év telt el az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításától, de még mindig a szervezés fázisánál tartanak, ez derült ki a legutóbbi, nov. 29-i vezetőségi ülésen. Egyik megjelent kiadványuk Kiss Jenő Ithka messze van című könyve. Szőcs Géza elnök elmondta, hogy hiányzott az infrastruktúra és egy működőképesebb operatív bizottság. A gazdasági nehézségek is hátráltatták az indulást. Egyelőre az Erdélyi Híradó Kft az Erdélyi Szépmíves Céh kiadója, de ez hosszú távon nem megoldás. /Székely Kriszta: Mi lesz veled Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1996. január 6.

A Székelyföldi Egyeztetõ Tanács javaslatára az RMDSZ Szövetségi Képviselõk Tanácsa jan. 12-i rendkívüli ülésén vitatja meg a személyi elvû autonómia statútum-tervezetét. Minderrõl dr. Csapó I. József szenátor nyilatkozott a Szabadságnak. Elmondta, hogy több mint négy éve dolgozik a statútum-tervezeteken. Az elsõ változat már 1993-ban megjelent, a végleges változatok 1995 februárjára készültek el. - A kétmilliónyi, jelentõs részükben szórványban élõ romániai magyarra a leszûkítettebb hatásköröket tartalmazó személyi elvû autonómia tartozik. A statútum-tervezet értelmében az anyagi források számottevõ részét az állami költségvetésbõl visszajuttatott támogatások képeznék, amelyek természetszerûen megilletik a magyar közösséget. A Nemzeti Kisebbségi Jogokra Vonatkozó Keretegyezmény, amelyet Románia is ratifikált, kiemelte, hogy azon nemzeti kisebbségek tekintetében sajátos hatáskörök gyakorlására van szükség, mert tagjai csakis így válnak egyenlõvé a többségi nemzethez tartozó állampolgárokkal. Csapó József felsorolta azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek elismerésére kötelezik Romániát. Ezek között szerepelnek az Európa Tanács 1990/1134., 1992/1177., illetve 1993/1201. számú ajánlásai. Csapó kifejtette, hogy a statútum-tervezet vitájával elkéstek. "Mindez idõszerû a '90-es évek elején, legkésõbb pedig '92-ben lett volna, amikor a brassói kongresszuson a romániai magyarság legitim képviselete által kinyilatkozta az autonómiatörekvését." Azonban az autonómia-jog kinyilatkoztatásának a gyakorlati lépései hosszú küzdelem árán válnak valósággá. /Székely Kriszta: Interjú dr. Csapó I. József szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

1996. január 24.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nemrég egyik interjújában úgy fogalmazott, hogy "taktikai bizonytalanság" érzékelhető a magyar külpolitikában, idézte Székely Kriszta, megkérdezve Takács Csaba ügyvezető elnököt, milyen támogatásra számíthat autonómiatörekvéseiben Budapest részéről a romániai magyarság. A magyar külpolitika csak akkor tud hatékony egységet alkotni, válaszolta Takács Csaba, "ha nem hordozza magán - a szövetségi elnök által is érzékelt - bizonytalanság jegyeit." Magyarország politikai vezetése igyekezett elkerülni minden olyan megnyilvánulást, amely sértené Románia érdekeit, "Romániában mégis dúl a magyarellenes kampány. Elég csak az oktatási törvényre gondolni vagy Kolozsvár Főterére nézni - akkor, amikor a román-magyar megbékélésről van szó." A magyar külpolitika akkor lehet sikeres, ha "a nemzetközi gyakorlat szellemében szorgalmazza a határon túli magyarság helyzetének megoldását." /Székely Kriszta: Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

1996. február 22.

Alfred Moses, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete febr. 22-én Kolozsvárra látogatott. Újságírók kérdéseire válaszolva Moses nagykövet a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseivel kapcsolatban kifejtette: minden országnak szembe kell néznie a kisebbségi problémával, amelyre mindenhol természetesen más és más megoldás keresendő. Bár az Amerikai Egyesült Államok nincs az etnikai alapú területi autonómia és a kollektív jogok mellett, igenis szigorúan tiszteletben tartja a másságot, hiszen egy multikulturális társadalomban a különböző népek kultúrája csak gazdagíthatja egymást. Az Egyesült Államok mindig is feltétlenül a tolerancia mellett foglalt állást. A nagykövet szerint mind Romániának, mind Magyarországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy mielőbb aláírják az alapszerződést. Alfred Moses szerint Antonescu a marsall dicsőítése annyit tesz, mint a nácizmust glorifikálni. /Székely Kriszta: Tiszteletben tartani a másságot Moses amerikai nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Aki azt tudja állítani, hogy közvetlen dák ősei vannak, álljon fel - szólította fel hallgatóságát febr. 22-én Kolozsváron sajtóértekezletén Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet. Körülnézett, majd így folytatta: Látom, senki sem állt fel. Épp ideje, hogy a dicső múlt eseményeit hagyjuk a történelemkönyvekben és igyekezzünk felzárkózni ahhoz a vonalhoz, amely a haladást szolgálja. A nagykövet Kolozsváron fogadta mind a kormány, mind az ellenzék pártjait. A jelenlevők közül egyedül Molnos Lajossal, az RMDSZ Kolozs megyei elnökével beszélgetett el négyszemközt, mintegy fél órát. Alfred Moses a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Az Egyesült Államok és Európa címmel tartott előadást, leszögezve: Romániában létezik egy világos akarat arra, hogy az ország sorsa összekapcsolódjon Nyugattal. A nagykövet szerint a választások után a szélsőséges pártok hiánya a politikai életből elő fogja segíteni a NATO-hoz való csatlakozást. Romániának folytatni kell a gazdasági reformokat, biztosítani kell a kisebbségek iránti megbecsülés légkörét. Alfred Moses szerint túl sok energiát pazarolnak Romániában a nemzeti kisebbségek problémáira. A szélsőségesek mindkét oldalról fenntartják az interetnikai ellentéteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1996. március 7.

Kolozsváron márc. 6-án a diákokkal szervezett találkozó után a FIDESZ-delegációnak az RMDSZ elnökségével kellett volna találkoznia. Markó Béla szövetségi elnök halaszthatatlan bukaresti tennivalóira hivatkozva viszont lemondta a találkozót, és Takács Csaba ügyvezető elnök számára is alkalmatlan volt a kedd délutáni időpont. Ebben közrejátszhatott a nemrégi nézeteltérés a két politikai szervezet között. Emlékezetes, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Szőcs Géza erdélyi költőt, laptulajdonost javasolta a Duna tv kuratóriumának ellenőrző bizottságába. Markó Béla szövetségi elnök az Országgyűlés elnökéhez intézett nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviselőivel való konzultálás nélkül került sor erre a döntésre. A diákokkal történt találkozón elsősorban erre kérdeztek rá a jelenlevők. - Alapvető félreértés áldozata az erdélyi közvélemény, mutattak rá a FIDESZ képviselői. Az RMDSZ vezetői nem tanulmányozták át kellő alapossággal a magyar médiatörvényt. Ezért keletkezhetett az a félreértés, miszerint a FIDESZ az RMDSZ helyére delegált volna valakit - mondotta Orbán Viktor, aki szerint azért esett az exszenátor úrra a választás, mert olyan ember kellett, akinek sajtóbeli tapasztalata van,emellett Szőcs Géza eddig is ott volt a Duna tv körül, ismeri tehát a körülményeket. Németh Zsolt tisztázta: a magyar médiatörvény értelmében a Hungária Alapítványnak a kuratóriumában az RMDSZ-nek is van delegálási joga. A kuratóriumot ellenőrző testületbe viszont a magyar parlamenti pártok küldhetik delegátusukat. A FIDESZ tehát nem vette el az RMDSZ helyét. A FIDESZ az ellenőrző testületben fenntartott saját helyére Szőcs Gézát delegálta. Megjegyzendő, hogy a magyar pártok közül egyedül a FIDESZ tette meg azt a gesztust, hogy kisebbségi származású közéleti személyiséget jelölt e tisztségbe. Orbán Viktor szerint abba beleszólni, hogy a FIDESZ a saját "kvótájának" terhére kit delegál, illetéktelenség. Szokatlan, hogy az RMDSZ a parlament elnökéhez címzett nyílt levélben emel kifogást döntésünk ellen, és nem a FIDESZ-szel vette fel a kapcsolatot. Orbán Viktor elmondta, az Országgyűlés elnöke értetlenségének adott hangot, hiszen nyilvánvaló volt a jogi értelemben vett illetéktelenség. A beszélgetés egyik központi témája a magyar-román megbékélés volt. A FIDESZ e kérdésben tanúsított gyengeséggel vádolta a magyar külpolitikát. Németh Zsolt szerint a mai magyar külpolitika nem tud egyensúlyt tartani az euroatlanti integráció és a regionális kapcsolatrendszer, illetve a kisebbségi magyarság problematikája közt. Példa erre a szlovák-magyar alapszerződés, amelynek aláírása inkább a Nyugattal való kacsingatás eredményeként és nem a két ország, a két nemzet közeledésének a céljából készült el. A magyar külpolitika pedig nem képes a konklúziókat levonni. A FIDESZ szerint a magyar kormánynak meg kell próbálnia visszanyerni a határon túli magyar közösségek meglehetősen megrendült bizalmát, amely nem elsősorban pénzkérdés. Inkább bátran fel kellene vállalnia a határon túli magyarság által megfogalmazott autonómiatörekvéseket. - A magyar kormány lépései mind Szlovákiával, mind Romániával szemben a szomszédsági politikájának gyengeségét mutatják - egészítette ki Orbán Viktor. /Székely Kriszta: Félreértés vagy tudatos manipuláció? FIDESZ-küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én tartotta alakuló ülését Kolozsváron, a prefektúra tanácstermében a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ gyámkodása alatt az ifjúsági mozgalom Ideiglenes Nemzeti Tanácsa. A kezdeményezőbizottság elnökeként bemutatkozó Gal Francisc Oscar román nyelven megtartott expozéjában felvázolta az ifjúsági szervezet céljait, majd Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke - immár magyarul - üdvözölte a közel ötven megjelentet, az ifjúságnak a megbékélésben betöltött szerepét ecsetelve, és mélységesen elítélve az RMDSZ autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. Az ülés román nyelven folyt, csak két hozzászólás hangzott el magyarul. Az egyik a Nagyenyedről érkezett Molnár Istvántól. aki a román és magyar fiatalok boldog együttéléséről beszélt, a másik pedig a megdöbbent Buchwald Péter RMDSZ-szenátortól, aki "napirenden kívüli felszólalásában" helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az autonómiatörekvések elleni lejárató kampányok. Az RMDSZ nem akar autonómiát kikiáltani, hanem törvénytervezet formájában kívánja azt a parlament asztalára letenni. A román-magyar megbékélésnek éppen az ilyen diverziók ártanak, figyelmeztetett Bucwald, mint amilyen az RMDSZ ellenében és nem a magyarság érdekében létrejövő RMSZDP, amelyet nem a toleranciájukról híres román politikai erők támogatnak. Ugyancsak a megbékélésnek árt ez az ifjúsági szervezet, amely még az ülését is románul tartja. Firczák Gheorghe mindezt visszautasította. A Szabadság munkatársa nem kapott választ a csak románul nyilatkozó Gal Francisc Oscartól arra, hogy miért ragaszkodnak a magyar megnevezéshez, amikor zömében román ifjakról van szó. Ezen a találkozón a Harmóniának, a vegyes nemzetiségű családok alapítványának román és magyar cikkeket tartalmazó propagandakiadvánnyal ajándékozták meg a lap munkatársát. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A Tineretul Liber Democrat Maghiar ideiglenes tanácsának cluji ülése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én tartotta alakuló ülését Kolozsváron, a prefektúra tanácstermében a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ gyámkodása alatt az ifjúsági mozgalom Ideiglenes Nemzeti Tanácsa. A kezdeményezőbizottság elnökeként bemutatkozó Gal Francisc Oscar román nyelven megtartott expozéjában felvázolta az ifjúsági szervezet céljait, majd Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke - immár magyarul - üdvözölte a közel ötven megjelentet, az ifjúságnak a megbékélésben betöltött szerepét ecsetelve, és mélységesen elítélve az RMDSZ autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. Az ülés román nyelven folyt, csak két hozzászólás hangzott el magyarul. Az egyik a Nagyenyedről érkezett Molnár Istvántól. aki a román és magyar fiatalok boldog együttéléséről beszélt, a másik pedig a megdöbbent Buchwald Péter RMDSZ-szenátortól, aki "napirenden kívüli felszólalásában" helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az autonómiatörekvések elleni lejárató kampányok. Az RMDSZ nem akar autonómiát kikiáltani, hanem törvénytervezet formájában kívánja azt a parlament asztalára letenni. A román-magyar megbékélésnek éppen az ilyen diverziók ártanak, figyelmeztetett Bucwald, mint amilyen az RMDSZ ellenében és nem a magyarság érdekében létrejövő RMSZDP, amelyet nem a toleranciájukról híres román politikai erők támogatnak. Ugyancsak a megbékélésnek árt ez az ifjúsági szervezet, amely még az ülését is románul tartja. Firczák Gheorghe mindezt visszautasította. A Szabadság munkatársa nem kapott választ a csak románul nyilatkozó Gal Francisc Oscartól arra, hogy miért ragaszkodnak a magyar megnevezéshez, amikor zömében román ifjakról van szó. Ezen a találkozón a Harmóniának, a vegyes nemzetiségű családok alapítványának román és magyar cikkeket tartalmazó propagandakiadvánnyal ajándékozták meg a lap munkatársát. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A Tineretul Liber Democrat Maghiar ideiglenes tanácsának cluji ülése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1997. február 22.

Néhány hete Kötő József RMDSZ ügyvezető alelnökhöz tartozik két főosztály, a művelődési és egyházügyi, illetve az oktatási főosztály. Székely Kriszta készített interjút vele, kiérve a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitára. Az egyetemről tartott kerekesztal-beszélgetésen elmondta, hogy "elsőrendű feladatunk: cselekedni. Stratégiák helyett egyetemeket kell létesíteni!" A tanügyi törvény diszkriminatív rendelkezéseit kell módosítani, így többek között a magyar szakoktatást korlátozó cikkelyeket, megteremtve ezáltal a jogi, a mezőgazdasági, orvosi, műszaki anyanyelvi oktatás kereteit is. Rendezni kell az a felekezeti oktatáshoz való jogot. Ki kell dolgozni azt a kormányrendeletet, amely a Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében a kéttagozatos forma létrehozását szavatolja. Ugyancsak sürgős az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról rendelkező vallásügyi törvény életbe léptetése, de az anyanyelvű zeneművészeti és képzőművészeti főiskola megteremtése is. - A politikai döntés nem elég, biztosítani kell a minőségi oktatás feltételeit is. - Tervezik a tanár- és diákállomány felmérését, az igények feltérképezését, szórványkollégiumok létesítését, felvetődik a csángó oktatás kérdése is. Az egyetemi központnak Kolozsváron kell lennie, de megalapozott igény a Székelyföldre kihelyezett mezőgazdasági szak. - Andrei Marga rektor nyilatkozata, amelyben visszautasítja a Babes-Bolyai Egyetem struktúrájának megbontását, nem tántoríthat el attól, hogy önálló magyar egyetemet hozzanak létre, állapította meg Kötő József, ez ugyanis meghaladja a rektor kompetenciáját. Az átmeneti kéttagozatos egyetemi megoldás viszont belefér Marga rektor koncepciójába is. /Székely Kriszta: Interjú Kötő József ügyvezető alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

1997. március 17.

A magyar történelmi egyházak vezetői márc. 20-án Kolozsváron tanácskoztak, a fő téma az egyházi javak visszaadásának megoldatlan kérdése volt. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett az egyházfők tanácskozásán, ismertette a kormánykoalíció álláspontját: ezt a kérdést a - tervek szerint - őszre a parlament elé kerülő vallásügyi törvény fogja rendezni. Vannak azonban olyan ingatlanok és ingóságok, amelyek sorsát kormányhatározattal is meg lehet oldani, tette hozzá. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1997. március 18.

Nem látja a hasznát a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Kolozsváron kirobbant vitának, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ számára elsőrendű fontosságú az önálló magyar egyetem, a koalíción belül ezt folyamatnak képzelik el: először az oktatási törvényt kell módosítani, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kell az önálló magyar tagozatot kiépíteni, azután lesz önálló magyar egyetem. Markó szerint a kibontakozott vita egy adott ponton magyar-román vitává alakult. Ez a vita feszültségeket gerjesztett. - Az RMDSZ álláspontja az, szögezte le Markó Béla, hogy önálló magyar egyetemre van szükség, emellett főiskolákra is. - Az egyetem kérdése nem lehet szakítópróba a koalícióban. Szakítópróba lehet viszont az anyanyelvű oktatás kérdésének megoldása általában. /Székely Kriszta: A koalíció szakítópróbája lenne a Bolyai? Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1997. június 6.

A svájci Basel Hilf humanitárius alapítvány többmillió dolláros adományt nyújtott arra a célra, hogy Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben építsenek egy intézetet a fogyatékos gyermeke számára. Közben a svájci alapítvány egyik képviselője megváltoztatta az épület rendeltetését, mert azt a Szeplőtelen Szív bukaresti görög katolikus kongregációnak adta, árvaház felépítésére. Erre a célra Székelyudvarhelyen, a Cserehát negyedben a Vacaroiu kormány, egyik utolsó intézkedéseként, telket adományozott. A város tiltakozott ezen döntés ellen, az új kormány megsemmisítette az adományozást, a telek visszakerült az önkormányzat tulajdonába. Addig azonban folyt az építkezést és a hatóságilag lezárt épületbe beköltözött négy görög katolikus apáca, foglalta össze a történteket Székely Kriszta. A Szabadságnak ugyanebből a számából kiderül, hogy a város lakói ez ellen tüntettek. Pénzbírsággal sújtották a székelyudvarhelyi, máj. 28-án történt tiltakozó megmozdulás szervezőit, Bardóczy Csaba Hargita megyei tanácsost, Gergely Imre helyi roma vezetőt, a közrend megbontásáért, illetve nem engedélyezett tüntetés szervezéséért. A székelyudvarhelyi események kivizsgálására alakított megyei bizottság több rendellenességet fedett fel a Szeplőtelen Szív görög katolikus gyülekezeti épülettel kapcsolatban. Miután a székelyudvarhelyi városi tanács kérését - amely visszaköveteli a telket, mivel az ott felhúzott épületnek a befejezése után megváltoztatták a rendeltetését - a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróságon elutasították, az ügy a legfelsőbb törvényszék elé kerül. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ A csereháti ügyet Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus vezette kormánybizottság vizsgálta ki, megállapítva, hogy nem etnikai konfliktusról van szó, hanem tulajdonjogi vitáról. A Hargita megyei román sajtó és néhány központi lap ugyanis etnikai konfliktusról írt, az Adevarul pedig etnikai tisztogatásról. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke közleményében szintén elutasította, hogy etnikumok és felekezetek közötti konfliktusként tüntessék fel a történteket. Szerinte a konfliktus elmélyüléséért a svájci alapítvány ügyvezető elnöke a felelős. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1997. június 12.

Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter a Szabadságnak adott interjújában kifejtette: az ekvivalencia-egyezmény legfőbb érdeme, hogy egyáltalán létrejött. Mivel a romániai és a magyarországi oktatási rendszer nem teljesen kompatibilis, ezek az eltérések természetesen felbukkannak ebben az egyezményben is. "Ezért kell az a vegyes bizottság, amely a kérdés kezelésére hivatott" jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy milyen struktúrában látja biztosítottnak a romániai magyar felsőoktatás fennmaradását és fejlődést, a magyar miniszter elmondta, fontosnak tartja az önálló magyar felsőoktatási intézmény létrejöttét, de ugyanakkor szintén fontosnak tartja a kétnyelvűség fenntartását minél több intézményben. "Úgy vélem, lényeges, hogy egy liberalizált oktatási rendszer lehetőséget teremtsen arra hogy elsősorban a diákok szempontjait figyelembe véve dőljön el, milyen típusú oktatásra van igény." "A magyar kormány kiegészítő, a minőségi fejlesztést szolgáló könyvtári ellátásban, a vendégprofesszori, illetve a diákcseréket elősegítő programban érdekelt, anyagi ereje maximum az ezekhez való hozzájárulásban merülhet ki. A felsőoktatási intézmények működésének a biztosítása ugyanis az adott ország feladata, hiszen az illető ország adófizetői adják össze a pénzt a felsőoktatási intézmények fenntartásának biztosítására." jelentette ki a lapnak Magyar Bálint. /Székely Kriszta: Magyar Bálint nyilatkozata a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

1997. november 5.

Nov. 5-én a koalíció tanácsa többórás vita után sem tudott megállapodni az anyanyelvi oktatással kapcsolatos kérdésekben. A koalíciós pártok vezetőiből és Ciorbea miniszterelnökből álló tanács a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ által létrehozott vegyes bizottság munkáját vitatta meg. A bizottságban még mindig nem alakult ki egyetértés az oktatási törvény módosítását illetően. Az éjfélbe nyúló ülést követően a koalíciós vezetők nem nyilatkoztak a vita részleteiről. A koalíciós partnerek szerint az lenne a kompromisszumos megoldás, hogy az RMDSZ mondjon le a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításáról. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a sürgősségi kormányrendelet maga is kompromisszum, ezért nem lát okot arra, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven oktassák. A Rompress szerint Markó Béla nem cáfolta, hogy van egy olyan változat, amely szerint a magyar történelem és a földrajzkönyvek román összefoglaló leckéket tartalmaznának. A Szabadság arról kérdezte Verestóy Attilát, a vegyes bizottság tagját, lát-e esélyt arra, hogy a parasztpártiak elfogadják az RMDSZ javaslatát. Verestóy szenátor szerint a parasztpárt ragaszkodik ahhoz, hogy a két tantárgyat románul oktassák. Elképzelhető, hogy az RMDSZ belemegy abba, hogy a két tantárgyat románul tanulják? - tette fel a kérdést Székely Kriszta. Verestóy kifejtette: jó volna Kolozsváron is tudomásul venni, hogy a választásokat nem az RMDSZ nyerte meg. Verestóy szerint "néhány álértelmiségi"-t kivéve, minden józan ember a dolgok ésszerű mérlegelése mellett foglal állást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár reagált Verestóy Attila minősítésére. "Ön, szenátor úr, nem írta alá azt az állásfoglalást, amelyben kérjük a romániai magyar egyetem megteremtését Kolozsváron. Lelke rajta. De aláírták a magyar történelmi egyházak nagyra becsült élenjárói, akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók, a civil szervezetek és számos megyei RMDSZ-szervezet vezetői s annyian mások. Az aláírások most is özönlenek hozzánk. Ez lenne az a »néhány álértelmiségi«...? Ezek szerint az RMDSZ lemond az önálló magyar felsőfokú oktatási intézmények létrehozásáról? - tette fel a kérdést Balázs Sándor. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusának elfogadott programjában a kiemelt célok között szerepel a kolozsvári magyar egyetem visszaállítása. / Dr. Balázs Sándor: Ki az álértelmiségi? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

1998. január 17.

A televízió beszámolt arról, hogy Ilfov körzetben az ortodox hívek tüntettek a helyi baptista közösség templomépítési szándéka ellen. A felháborodás oka: miért kell templomot építeni kilenc babtistának. A Szabadság munkatársa érdekesnek találta az ortodoxok reakcióját, hiszen Hargita és Kovászna megyében nem vonták kétségbe olyan templomok felújítását, sőt felépítését, ahol alig néhány hívő él: Csíkszentkirályon 27 ortodox hívő, Újtusnádon 3, Tusnádfaluban 18, Szentlaborfalván 20, Szárazajtán 42, Bikfalván 19, Peteken pedig egyetlen ortodox hívő sem él. A múlt év végén a parlament másfél milliárd lejt utalt ki székelyföldi román templomok felújítására. - Értelmetlen, hogy az állam mesterségesen fenntart olyan székelyföldi ortodox templomokat, amelyek nem az ottani románok hitéletének gyakorlása kedvéért kerültek oda, hanem mindenkori román hatalom asszimilációs törekvése miatt. A görög keleti egyház azt követeli, hogy mindegyik székelyföldi román templomot nyilvánítsanak műemléknek, függetlenül felépítésük időpontjától. - A görög keletiek "kiérdemelték Constantinescu elnök megállapítását, hogy az egyház és a katonaság a román állam alapintézményeinek számítanak. /Székely Kriszta: Templom és politika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

1998. március 21.

A Szabadság Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjút. Tőkés László az SZKT csíkszeredai ülésén nem tudta elfogadtatni javaslatát, hogy az RMDSZ további kormányzati szerepvállalását a 22-es sürgősségi kormányrendelet elfogadásához kössék. "Továbbra is vallom, hogy igen kevésért egyeztünk bele a kormányzati részvételbe, és mondtunk le olyan követelésekről, amelyek programunk részét képezik." - állapította meg. A "a Neptun nevével fémjelzett csoport" " még Iliescuékkal is hajlandó lett volna koalícióra lépni. "Erre vonatkozólag négy-öt kijelentés is elhangzott például a szövetségi elnök vagy Frunda György részéről. Sajnos, jelenleg is ezeknek a politikai irányvonala érvényesül az RMDSZ belső köreiben". Tőkés László azzal sem ért egyet, hogy "Markó Béla felelősséget akar vállalni a román kormány eddigi szerepléséért" . /Székely Kriszta: Távlati céljainkat áldozzuk fel a pillanatnyi haszonért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

1998. március 23.

Sajnálja, hogy a csíkszeredai SZKT-n nem sikerült elfogadtatnia, hogy azt a javaslatát, hogy a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet parlamenti elfogadásától tegyék függővé a további kormányzásban való részvételt, nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /Székely Kriszta: Távlati céljainkat áldozzuk fel a pillanatnyi haszonért. Tőkés László nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

1998. augusztus 25.

Nem hagyhatja szó nélkül Tőkés László meggondolatlan nyilatkozatát, reagált Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjúra /Szabadság, aug. 21./. Markó szerint Tőkés László több fórumon is kifejthette volna kritikáit. Aggasztónak tartja, hogy a tiszteletbeli elnök egy "RMDSZ-en kívüli" kezdeményezésen, Alsócsernátonban fogalmazza meg kritikáját. Ez arra utal, hogy Tőkés László nem bízik az RMDSZ-ben. "Véleményem szerint Tőkés László senkiben sem bízik, aki épp nincs egy véleményen vele!" Markó hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egyetlen pontja sem mond ellen az RMDSZ programjának. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik meg, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője. A csernátoni rendezvény szerintem kísérlet arra, hogy egy kis csoportosulásból platformot kovácsoljon, amihez bárkinek joga van az RMDSZ-ben, de ez a tiszteletbeli elnöki funkcióval semmiképpen sem fér össze" - szögezi le az RMDSZ elnöke. Markó szerint Tőkés László egyedüli célja az RMDSZ vezetőségének lejáratása. /Székely Kriszta: Két tűz között... Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

1998. szeptember 23.

Szabó Tibornak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a látogatása Kolozsváron folytatódott, ahol szept. 23-án sajtóértekezletet tartott, sikeresnek nevezve erdélyi útját. Látogatásának célja a tájékoztatás a magyar kormány programjáról, a hivatal előtti feladatokról, továbbá részletes információkat szerezni az erdélyi magyarság helyzetéről, azokról a problémákról, amelyekben konkrét segítséget tudnak nyújtani. A sajtóértekezlet előtt kiderült, hogy a képviselőház tanügyi bizottsága tovább szabotálja az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet azon cikkelyének újravitatását, amely az anyanyelvi felsőoktatási intézmények létesítését biztosítaná. Ennek következtében szinte elkerülhetetlen az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kilépése szeptember 30-i határidővel. A HTMH elnöke nem kívánta bővebben kommentálni a szerencsétlen helyzetet, szűk szavúan csak annyit mondott: a magyar kormány álláspontja szerint a határon túli magyarságot megilleti az anyanyelvű oktatás joga az óvodától az egyetemig. Mindaddig viszont, amíg nem születik parlamenti döntés a 36-os sürgősségi kormányrendelet ügyében, a magyar kormány nem tekinti lezártnak az ügyet. A kormánykoalícióból való kilépésnek az eldöntése pedig egyértelműen az RMDSZ-t illeti meg. - Szabó Tibor elmondta, hogy a HTMH-ban két területet kívánnak hangsúlyosabban kezelni: a határon túli magyarok szervezeteivel történő folyamatos partneri együttműködést, másfelől: a magyar közigazgatáson belül a határon túli magyarság problémáinak hatékonyabb megjelenítése. Ennek érdekében új koordinációs főosztály jön létre a Hivatalon belül. Szabó Tibor a Hivatal egyik fontos céljának nevezte azoknak a problémáknak a felmérését, amelyben konkrét intézkedéseket tudnak kezdeményezni. Ilyen megoldásokra váró problémák a munkavállalás, a szociális, illetve az egészségügyi ellátottság, a határátlépés, a magyarországi részképzés, a kihelyezett tagozatok kérdése. Erdélyi körútja alkalmával Szabó Tibor tapasztalhatta, hogy a határon túli magyarságot milyen aggodalommal tölti el Magyarország EU- tagságából, a schengeni határok kiterjesztéséből származó esetleges hátrányok. Szabó Tibor szerint Magyarországnak és Romániának közös érdeke, hogy ne lépjen fel olyan állapot, amikor vízummal lehet csak átjárni a román-magyar határon. Közös érdekünk az, hogy Románia ugyanazokba a kedvezményekbe részesüljön, mint amiben Magyarország fog részesülni az Európai Uniós tagság kapcsán. /Székely Kriszta: Bővülő anyagi forrásokat ígért az új HTMH-elnök. Hosszas tájékozódás - szűkszavú tájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

1998. október 13.

Okt. 11-én RMDSZ - Merre? Meddig? Hogyan? Kivel? - címen szervezett kerekasztal-beszélgetést Kolozsváron a Reform Tömörülés RMDSZ-platform. A rendezvényen megjelent Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott eleget tenni a meghívásnak, előterjesztését írásban küldte el. A vitát Toró T. Tibor, a platform elnöke indította. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ külpolitikai prioritásairól, Papp Előd csíkszeredai városi tanácsos az önkormányzatokról, régiófejlesztésről, regionalizmusról, Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő pedig gazdaságpolitikai kérdésekről értekezett. Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Műhely ?98 rendezvénysorozat elindításával a Reform Tömörülés /RT/ igyekszik hangsúlyozottabban fellépni az erdélyi politikában. A platformok működése elengedhetetlen az RMDSZ-en belüli egészséges verseny kialakulásában. A kétévi kormányzás bebizonyította, hogy az a "neptuni út", amin az RMDSZ elindult, nem vezet eredményhez, hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az RMDSZ szereplése ebben a koalícióban ellehetetlenült. Ezért "újra kell kezdeni a tárgyalásokat egy új feltételrendszer kialakítására. Természetesen továbbra is ezekkel a partnerekkel, hiszen nyilvánvaló, hogy a kormánykoalícióban jelenleg részt vevő pártoknál jobbakat nem találunk." "Az RT egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormánykoalícióból, és pontosan meghatározott feltételek mellett ígérjen parlamenti támogatást a koalíciónak." /Székely Kriszta: Sehova sem vezet ez a neptuni út... = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Toró T. Tibor elmondta, hogy a Reform Tömörülés felébredt Csipkerózsika-álmából. Az elmúlt két évben a szakmaiság mögé bújtak, megindították a Magyar Kisebbség folyóiratot és a Jakabffy Alapítványt. Mindkettő a közeljövőben érik be igazán. A Reformműhely rendezvénysorozat lesz. A neptuni út nem járható, állapította meg Toró T. Tibor. Ki kell mondani a dolgokat, nem elrejteni. Kilenc éve indították el Bálványost, ahol összehozták a román és magyar értelmiséget. "Szerintünk a sokat emlegetett román kisebbségvédelem modell nem létező valami, mert a román politikai élet 80 évében túlságosan nagy a kontinuitás." "...az erdélyi magyarságnak reális képviselete egyáltalán nincs ott, ahol a döntések valóban megszületnek. Oda minket be nem engednek." - Magyar egyetem csak Kolozsváron lehet, hangsúlyozta. /A rendezvénysorozat neve: Reformműhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1998. október 30.

A koalíciós pártok vezetőinek Radu Vasile miniszterelnökkel okt. 28-án este sorra került tanácskozását megelőzően Markó Béla elnök úgy nyilatkozott: a szövetség nem kíván lemondani minisztériumairól, ugyanakkor javasolja egy új, a kis- és középvállalatok fejlesztésével foglalkozó tárca létrehozását. Az RMDSZ-nek a kormány szerkezeti átalakításával kapcsolatos koncepciójáról Borbély László államtitkár, ügyvezető alelnök, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelős főosztály vezetője elmondta: "Az RMDSZ egyetért a minisztériumok számának csökkentésével, ami egyes tárcák összeolvasztásához, másoknak pedig különböző hivatalokká, ügynökségekké való átalakításához vezet. Elképzelésünk szerint a jelenlegi privatizációs minisztérium lenne az egyik olyan tárca, amely hivatallá alakul majd át. Úgy értékeljük, hogy a reformügyi minisztériumot meg kell szüntetni, a sport- és ifjúsági, valamint a kutatási tárcákat pedig össze kell vonni a tanügyminisztériummal. A minisztériumok számának csökkentése azonban önmagában még nem szavatolja a kormány jobb működését. Ezt csakis úgy lehet elérni, ha bizonyos alapelvek figyelembe vétetnek, amelyekre az RMDSZ fel is hívta a figyelmet a szerda esti találkozón. Meg kell tehát teremteni azt az információáramlást, amely szavatolja a koalíciós pártok előzetes egyeztetését a különböző törvénytervezetekről és a kormányhatározatokról, még mielőtt azok a kormány napirendjére kerülnének. Ugyanakkor elengedhetetlen az egyeztetés a parlamenti csoportokkal az illető törvénytervezeteknek a parlament elé kerülése előtt. Másik alapfeltétel: a decentralizáció megteremtése nemcsak a kormány és a központi adminisztráció, hanem megyei szinten is. Mindinkább a megyei és városi tanácsok hatáskörébe kellene áthelyezni azon hivatalok felügyeletét, amelyek eddig a prefektushoz tartoztak. Nagyon fontos - és ezt az RMDSZ többször is javasolta - egy olyan protokollum megkötése is, amely elejét venné annak, hogy a parlamentben vagy a bizottságokban egyes koalíciós pártok tagjai bojkottálják, megnehezítsék a döntéshozatalt." /Székely Kriszta: Továbbra is két minisztérium illeti meg az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

1998. november 2.

Politikai összecsapásoktól hangos a parlament, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán felmerült éles ellentéteket elemezte Mátis Jenő parlamenti képviselő. Bírálta a Demokrata Pártot, amely az ellenzékkel együtt ellenzi a visszaszolgáltatást. A kormány sürgősségi eljárást kért az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet tárgyalására, de a Demokrata Párt az ellenzékkel hallani sem akart erről. Amikor viszont a tanügyi törvényre került sor, ugyanaz a DP és ellenzék hallani sem akar arról, hogy ne sürgősségi eljárással tárgyaljanak. Nem ez az első alkalom, hogy a DP nem tartja tiszteletben a koalíciós egyezségeket. A DP csúcsvezetői minden egyezséget aláírnak, amelyeket aztán a parlamentben nem tartanak be. Ez súlyos gondokat okoz. Mátis szkeptikus a koalíciós partnerek szavahihetőségét illetően a tanügyi törvénnyel kapcsolatban, de reméli, hogy előbb- utóbb felülkerekedik bennük a politikai éleslátás. "Amennyiben ez a koalíció nem válik működőképessé, Románia nagyon rövid időn belül komoly politikai válság elé néz - vonta le a következtetést a képviselő. /Székely Kriszta: Súlyos zavarok feszítik a koalíciót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1998. december 12.

Ülésezett az RMDSZ két vezető szerve: Kolozsvárott a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) és Marosvásárhelyen dec. 12-én a Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT). A SZET napirendjén négy kérdés szerepelt: az RMDSZ részvétele a koalícióban, a privatizáció, a mezőgazdaság helyzete, valamint kérdezz-felelek Kötő Józseffel az önálló magyar egyetemről. Az SZKT ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy a kormány "évfordulós" mérlege nem kielégítő. Az RMDSZ támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. S mindez sovén-nacionalista megnyilvánulások közepette történt, amelyek már a fasizálódás veszélyével fenyegetnek. A Nagy Románia Párt kolozsvári nagygyűlésén kilátásba helyezték a katonai diktatúrát, a koncentrációs táborokat - egyes nemzetiségek számára -, és Markó Béla szerint vétkes és bűnös mindaz, aki hallgat. E tekintetben elsősorban a román politikai pártokra gondol a szövetségi elnök, amelyek egyike sem foglalt állást a sovén-nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Még a koalíción belüliek sem... A cinkos hallgatás alóli egyetlen kivétel Constantinescu elnök, aki szóvá tette, hogy e megnyilvánulások tűrhetetlenek. A kormány szerkezeti átalakításáról szólva elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is igényli az egészségügyi tárcát; megmarad a kisebbségi tárca, de önálló minisztériumként, nem pedig a miniszterelnöknek alárendelt főosztályként. Az SZKT első alkalommal tűzte napirendre az ifjúsági kérdést. Teljes közönybe ütközött ez a téma, a terem szinte kiürült. Markó Béla bevallotta, hogy az RMDSZ-nek nem körvonalazódott az ifjúsági politikája.- A szociális kérdés kapcsán kibontakozott vita viszont áttörést eredményezett. A kérdezők azt tették szóvá, hogy bár az RMDSZ kongresszusa elhatározta egy szociál-politikai struktúra létrehozását, az ügyvezető elnökség nem hozta azt létre mindmáig. Az SZKT illetékes szakbizottsága követelte a szociális kérdést ténylegesen kezelő főosztály létesítését, megfelelő hatáskörrel és költségvetéssel. És ezt az SZKT elfogadta! Felismerték, hogy most már - az újabb munkanélküli hullám előtt - szociális téren ténylegesen tennie kell valamit. - Vitát eredményezett a belső választások kérdése. Ezek megtartását ugyan már a brassói kongresszus elhatározta, idestova hat esztendeje, azóta is halogatják. és íme a második áttörés! Ezen az SZKT-n olyan döntés született, amely előírja az RMDSZ soros kongresszusának megtartását - 1999. május 15-re hívják össze -, valamint a belső választások megtartását 1999. november 13-án. 69 szövetségi küldött szavazta ezt meg, név szerinti szavazással. Tehát betartása személyre szólóan számonkérhető. - Megszavazták az átvilágítási határozatot is. Egyetlen "apró" módosítással. Ugyanis az RMDSZ-tisztségviselők közül mindmáig nagyon kevés küldte el politikai önéletrajzát a szövetségi elnökségre. További gond, hogy az elhatározott átvilágítási akció nem oldja meg a kérdést, nem szünteti meg az RMDSZ-tisztségviselők szekus múltjával kapcsolatos spekulációkat. Ahhoz olyan törvény kell, amely lehetővé teszi a szeku-dossziék tanulmányozását. /Zsehránszky István: SZET Kolozsváron, SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Székely Kriszta: Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

1999. február 2.

Rosszhiszeműen fogadta a román közvélemény Frunda György szenátornak, a román ET-küldöttség tagjának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi bizottsága frissen megválasztott alelnökének azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc bizottság létrehozását célozta. A román sajtóban napvilágot látott tudósítások szerint mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártok hevesen tiltakoznak e bizottság létrehozása ellen, és Románia monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSZ-t. - "Ezt a javaslatot nem most, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének múlt heti ülésén tettem, hanem még 1998 szeptemberében, de csak az idén került napirendre" - részletezte az ügy hátterét Frunda szenátor. - A javaslatot készségesen támogatók tíz különböző országból és meglehetősen különböző ideológiájú csoportból valók. Már csak ez a tény is azt bizonyítja, hogy mennyire odafigyelnek mindenhol a kisebbségi kérdésekre, és mennyire igyekeznek orvosolni ezeket. Ennek a bizottságnak a létrehozása nem románellenes, és nem célozza Románia monitorizálásának újraindítását. Ez egy olyan testület lenne, amely felleltározná minden országban a létező kisebbségi problémákat, ugyanakkor kötelezi a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt, illetve a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. A bizottság ugyanakkor kidolgozna egy mellékletet az Európai Emberjogi Egyezményhez - magyarázta Frunda hozzátéve: ennek a mellékletnek a kidolgozására vonatkozó tervről még 1993-ban megegyezés született, amelyet kézjegyeikkel szentesítették az ET-tagállamainak elnökei, köztük a volt román elnök, Ion Iliescu is. "Indirekte", tehát ő maga is kezdeményezte a bizottság létrehozását. - Nem célom Románia monitorizálása - hangsúlyozta Frunda. - Sőt! Ismeretes, az Amnesty International nyomást gyakorol különböző nyugati képviselőkre, hogy indítsák végre újra a monitorizálást. Felszólalásomban viszont épp amellett érveltem, hogy igenis támogatni kell a jelenlegi román kormányt, mert csak ez szavatolhatja a demokratikus jogállam létrehozását Romániában. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a ET bürója elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyet múlt hétfőn mutatott be Daniel Tarchys főtitkár, és amely feltétlen támogatásáról biztosítja a román demokráciát és kormányt - mondotta Frunda. - Egyértelmű tehát - folytatta -, hogy akik támadnak, rosszhiszeműen teszik, a céljuk nem más, mint kiszorítani az RMDSZ-t a kormányból, engem meg lehetőleg az ET küldöttségéből. Nem is csoda, hiszen ez a fajta hozzáállás egyértelműen sérti a nacionalista, posztkommunista pártok érdekeit - nyilatkozta a szenátor kijelentve: a vitatott bizottság különben a román állam számára is jogi keretet biztosíthat a külföldön élő román közösségek védelmére. Frunda Györgytől megtudtuk, mind Strasbourgban, mind a román delegáció tagjainak a részéről a javaslat fogadtatása - bár erről a román sajtó nem tájékoztat - igenis kedvező volt. /Székely Kriszta: Nem célunk Románia monitorizálásának újraindítása - nyilatkozta Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1999. február 6.

Febr. 6-án tartotta tisztújító közgyűlését Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselőt választották meg elnöknek /211 szavazattal/, több jelölt volt, a leköszönő elnök, Boros János 4 szavazatot kapott. Boros János beszámolt az elmúlt évi tevékenységről. Elmondta, hogy a választási eredmények alapján Kolozs megyében az RMDSZ-nek tíz vezető tisztség jutott, azonban a szervezet öt tisztségre nem kapott megfelelő jelöltet, akik pedig vállalták volna, az alacsony fizetés miatt visszaléptek. Más esetben a prefektus halogatta a kinevezést. Kónya-Hamar Sándor kifejtette, hogy "az egyetemmel kapcsolatos törekvéseinkről nem vagyunk hajlandók lemondani..." /Székely Kriszta: Új elnöke van a megyei RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A képviselő szerint az RMDSZ csúcsvezetősége bűnös abban, hogy nem tudta megtalálni a megfelelő módozatokat a követelések kivívására. Ezek közé tartozik a Kolozsvár központú önálló magyar egyetem újraindítása is, amelyre precedenst teremtett a craiovai egyetem különválása. Nem tartja magát radikálisnak, mondta. Egyszerűen következes. Hangsúlyozta, hogy "ragaszkodnunk kell az RMDSZ programjában megfogalmazott elvekhez, mert csak így tehetünk elege az elvárásoknak..." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./

1999. február 23.

Február 23-ára beidézték az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit kihallgatásra a Brassó megyei ügyészségre. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, Kolcsár Sándor Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Király Károly, Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform vezetője, Molnos Lajos, Vekov Károly és másokról van szó, azonban az idézésen nincs feltüntetve, hogy milyen ügyben kell tanúskodniuk. Tőkés László korábban már értesítette az ügyészséget: emiatt nem kíván megjelenni a kihallgatáson, és koncepciós per beindítását gyanítja az ügy mögött.- Meg nem erősített értesülések szerint Gheorghe Funar polgármester volt a feljelentő. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt a hírt, miszerint ő tett volna feljelentést. Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal igazgatója viszont elmondta, röviddel az alsócsernátoni RMDSZ-fórum után az "egységes román nemzetállam polgára minőségben", Gheorghe Funar valóban feljelentést tett a főügyészségen, és kérte, vizsgálják ki a Tőkés László királyhágómelléki református püspök által szervezett rendezvény törvényességét. /Kiss Olivér: Kolozsvár polgármestere kérte az Alsócsernátoni Fórum törvényességének kivizsgálását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Febr. 23-án a beidézettek hárman /Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő/ jelentek meg a brassói ügyészségen. Kónya-Hamar Sándortól elmondta, hogy alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. "Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről", jelentette ki a képviselő. Az "érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit." - nyilatkozta. /Székely Kriszta: Ügyészségi vizsgálat tárgya Alsócsernáton. Államellenes tevékenység a vád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Az ügyészség lopás ügyében tanúként idézte meg az alsócsernátoni fórum résztvevőit, ezt Benga Sorin megyei főügyész megerősítette. Miután a beidézettek közül hárman megjelentek az ügyészségen, azután Benga főügyész kijelentette: nincs szó lopási ügyről. /Balázs János: Zaklatás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./

1999. március 1.

A Szövetségi Képviselõk Tanácsa febr. 27-én és 28-án Marosvásárhelyen tartotta ülését. Bevezetõjében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet a koalíciós állapot pillanatnyi helyzetérõl, a magyar-magyar csúcsról, amely Magyar Állandó Értekezlet néven a kapcsolattartás intézményes fórumává vált. A szövetségi elnök külön hangsúlyozta az RMDSZ kezdeményezésére létrejött kis- és középvállalatokkal foglalkozó ügynökség jelentõségét, amelynek élére Birtalan József volt szállításügyi államtitkárt nevezték ki. Ezzel a kezdeményezéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy nemcsak a kisebbségpolitika, hanem más, országos jelentõségû kérdések is foglalkoztatják. A kettõs állampolgárság ügyérõl elmondotta: többszöri éles felvetéseire nem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSZ vezetõsége kérné ezt, a magyar kormány megadná a kettõs állampolgárságot. Markó beismerte, hogy az RMDSZ-en belül igenis léteznek egymásnak feszülõ, egymásnak ellentmondó vélemények. " Én magam is számos tisztségviselõvel nem értek egyet, de senkinek sem szabad a nézetkülönbségeket szembeállítania az RMDSZ egységével." "Miközben a kormánykoalíció kilábalni igyekszik a bányászjárásokból, nem tekinthetünk el attól, hogy körvonalazódik egyfajta háttér-magyarellenesség" - figyelmeztetett Markó Béla és határozott állásfoglalást kért az SZKT-tól a kézdivásárhelyi '89-es eseményekben való részvételért nemrég alapfokon hozott ítéletek ügyében, az úgynevezett Agache-féle perben, éppúgy, mint a csernátoni fórum egyes résztvevõinek a brassói ügyészségre való beidézése esetében Tõkés László tiszteletbeli elnök megköszönte a Tokay György helyébe lépett új kisebbségügyi miniszternek, hogy az utóbbi években elsõ alkalommal hivatalosan felvette a kapcsolatot a vallási vezetõkkel és február 19- én Kolozsvárott találkozott püspökökkel és egyházi fõgondnokokkal. Tokayról viszont úgy nyilatkozott, hogy a leköszönt miniszter távozásának ódiumát rá, a tiszteletbeli elnökre akarta vetni. Igaz ugyan, hogy két évvel ezelõtt felvetette Tokay eltávolítását, mely kezdeményezéssel akkor magára maradt, ám két év után azt mondani, hogy Tõkés László miatt volt eltávolítva, ez politikai lejáratással, egyúttal visszautasított minden, általa kezdeményezett fórummal kapcsolatos vádat is és a magyar-magyar csúcs kapcsán a kettõs állampolgárság ügyét érintve úgy fogalmazott: az anyaországban "elnyilatkozták magukat egyes vezetõk, ahelyett, hogy az RMDSZ-szel kimunkáltak volna egy közös álláspontot." Az ülésen Markó-Tõkés pengeváltásra is sor került, mert a szövetségi elnök megkérdezte hogy az órákig húzódott vitának tulajdonképpen mi volt a célja? Mert végülis ugyanazok a személyek, önmagukat idézve, ugyanazt ismételték el, ami a már elhíresült fórumokon is elhangzott, és a kettõs állampolgárság érzelmi hátterét kihasználva ne próbálja senki kettéosztani a szervezetet. Tõkés László érve erre: amit nem kértünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Ami elhalkul az RMDSZ-en belül, az elhalkul odaát is. Tokay György azt hangoztatta: felelõs romániai magyar politikus nem nyilatkozhat oly módon a kettõs állampolgárság kérdésérõl, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a nemzetközi szerzõdéseket, amelyek Magyarországra szigorú kötelezettségeket rónak. Katona Ádám a kettõs állampolgárság kérdésének a szõnyeg alá seprésével vádolta az RMDSZ vezetõségét. Kijelentette: felelõsségre kell vonni azokat a "régi rendszer" maradványaiként tovább tevékenykedõ magyar külügyi szakértõket, akik egykor "legyúrták" a magyar-román alapszerzõdést, most meg "rossz tanácsokat adnak a jóhiszemû magyar vezetõknek". "Ezen a parton" a püspök úr eddig második személynek érezte magát a szövetségben, most már harmadik. Markó: Nem errõl szól az RMDSZ, hogy ki hányadik helyen áll, hanem arról, hogy aki elöl van, az mit tesz. Febr. 27-én délután a kongresszust elõkészítõ dolgokkal foglalkozott az SZKT. A vita végeredménye: a kongresszuson részt vesz az SZKT meg a Szövetségi Egyeztetõ Tanács mind a 181 tagja, 228 mandátum jut a területi szervezeteknek, 36 a pártoknak, platformoknak, 26 az ifjúsági szervezetek (MIT) képviseletének. A febr. 28-án folytatódó ülésen az SZKT kijelölte tagjait a program-, illetve alapszabályzat-módosító bizottságban Szatmári Tibor, Tamás Sándor, Székely Ervin, illetve Ráduly Róbert, Bulyovszkij Loránd, Márton Árpád személyében. Kijelölték az átvilágító bizottságot. A testület elfogadta a SZET döntését az átvilágító bizottság összetételérõl, amelynek tagjai Szabó Árpád unitárius püspök, Csávossy György SZET-elnök és Antal Attila. Az SZKT ugyanakkor elfogadta egy új, szociális kérdésekkel foglalkozó fõosztály létrehozására vonatkozó javaslatot. Az SZKT úgy döntött, hogy Csíkszereda legyen a következõ RMDSZ-kongresszus színhelye. - A tanácskozás több nyilatkozat és állásfoglalás elfogadásával ért véget: az SZKT elítélte az elmúlt idõszakban "az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselõ koncepciós pereket", lásd a kézdivásárhelyi rendõrlincselés elítéltjeit, a brassói ügyészség beidézett RMDSZ-politikusokat, vagy az úgymond "rágalmazási" perben súlyos pénzbüntetésre ítélt Kolumbán Gábort, Hargita megye tanácselnökének esetét. Az SZKT állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országos Audiovizuális Tanács túllépte jogkörét, és alkotmányos jogokat korlátozott, amikor határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós mûsorok szinkrontolmácsolását, illetve román nyelven való feliratozását. Az SZKT megbízta a szövetség vezetõit, hogy járjanak el Eva Maria Barki bécsi jogász Romániából történt kiutasításának visszavonása érdekében. Az SZKT zárt ülést rendelt el a költségvetés megvitatására, amelyet azonban elhalasztott a testület áprilisra tervezett ülésére. /Marosvásárhelyen: Mi fõ a kondérban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Székely Kriszta: Csíkszereda az RMDSZ-kongresszus színhelye Nem az RMDSZ-en múlik a kettõs állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

1999. március 4.

Csíksomlyón fogja tartani kongresszusát a Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-platform. Toró T. Tibor, a platform elnöke elmondta: amennyiben az RT-kongresszus úgy dönt, hogy indít elnökjelöltet, akkor az maga a platform vezetője lenne. Ha mégsem állítanak önálló jelöltet, akkor az RT olyan személyiségeket fog támogatni, mint például Kincses Előd, Kónya-Hamar Sándor, vagy Kolumbán Gábor. Az RT kezdeményezni fogja az RMDSZ alapszabályzatának módosítását, hogy növekedjen az ügyvezető elnökség hatásköre. Jelenleg az RMDSZ politikája Bukarestben dől el. Az RT azt szeretné, ha a fő döntéshozói központ Kolozsváron lenne, és az RMDSZ politikai vonalvezetését az Erdély-centrikusság jellemezné. Az RT ugyanakkor módosító-indítványokat tesz majd annak érdekben, hogy az RMDSZ döntéshozatalában a pluralizmus intézményesen is megjelenjék. Jelenleg egy "álegység" nevében a pluralizmus visszaszorításának vagyunk tanúi - jelentette ki Toró. Megállapította: két év távlatából világosan látszik, hogy mennyire eredménytelen ez a kormányzás, mennyire alaptalan volt az 1996 őszén hozott antidemokratikus döntés a kormánybalépést illetően. /Székely Kriszta: Téli álomból ébredve kongresszusra készül a Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-199




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998