udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-30 | 31-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely László

1990. január 5.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 5-én Bukarestben megtartotta első sajtóértekezletét. Horváth Andor szóvivő ismertette az RMDSZ megalakulásával kapcsolatos híreket, valamint a Kiáltványban megjelölt célkitűzéseket. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, jogait Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Kérdésekre válaszolva Domokos Géza rámutatott: a Magyarországra áttelepült személyek többsége a nemzeti elnyomás miatt hagyta el az országot. Mérnökök, orvosok, írók, művészek, szakemberek kivándoroltak, ami óriási veszteséget jelent. Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak, hogy támogatást nyújtottak a menekülteknek, függetlenül attól, hogy magyarok vagy románok, jelentette ki. A román történészek kontinuitás-vitájára vonatkozó kérdésről megjegyezte: történészek dolga, hogy megvitassák ezt a kérdést. Domokos Géza hangsúlyozta, vannak nacionalista megnyilvánulások románok és magyarok részéről egyaránt, s a bizalmatlanság jelei is megmutatkoznak. A román közvélemény csak most tudja meg, milyen súlyos helyzetbe jutott a magyar kisebbség kultúrája és oktatásügye. Az RMDSZ jelölteket fog állítani a választáson. Domokos Géza a romániai magyarság lélekszámát kétmillióra becsülte. A moldvai csángók sorsa tragikus, nincsenek magyar iskoláik. /Székely László: Az RMDSZ jelölteket állít a választásokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1990. február 4.

Ítéletet hirdettek Bobu Emil, Manescu Manea, Dinca Ion és Postelnicu Tudor volt belügyminiszter perében, akik felelősek a Temesváron 1989. dec. 17. és 22. történtekért, a tűzparancsért és a meggyilkoltak elégetéséért. Mind a négy vádlottat életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. /Székely László: Az ítélet: életfogytiglani börtönbüntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1990. július 11.

Az uszítás egyik zászlóvivője, Carolina Ilica a Tineretul Liberben azt próbálta sugallni, hogy 25 ezer lejes prémiumot kap minden magyar, ha sikerül egy románt Erdélyből elűzni. A parlamentben is gyakori a magyarellenes hang. Traian Chebeleu külügyminisztériumi igazgató adott tájékoztatást a koppenhágai emberjogi konferenciáról. Õ vezette a román küldöttséget, miután Sergiu Celac akkori külügyminiszter távozott. A román küldöttség építő szellemben járult hozzá a konferencia sikeréhez, mondta Chebeleu. /Székely László: Koppenhága Bukarestből nézve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1990. november 17.

Szokai Imre külügyminisztériumi helyettes államtitkár nov. 15-e és 17-e között megbeszélést tartott Bukarestben Romulus Neaugu külügyi államtitkárral a két ország kapcsolatairól. Szokai Imrét fogadta Adrian Nastase külügyminiszter és Ion Iliescu elnök is. A Romániai Magyar Szó interjút készített Szokai Imrével. Az újságíró jelezte, hogy a Rompres közölte: a mostani tárgyalásokon a korábban előterjesztett román kezdeményezéseket vizsgálták meg. A román fél azt szeretné, ha a román javaslatokra vonatkozóan végleges megállapodás jöjjön létre. Szokai erre megjegyezte, a román hírügynökségnek nem ez az első híre, amely nem felel meg a valóságnak. Valójában azoknak, a kérdéseknek, melyeket most jegyzőkönyvbe rögzítettek, a 98 százalékát a magyar fél tette az asztalra, kezdve Horn Gyulával, aki elsőként látogatott tavaly a vérzivataros Bukarestbe. Horn Gyula látogatásakor a román fél kifejtette: elvileg egyetért a magyar javaslatokkal, részükről pedig javaslat nem hangzott el. Az akkor előterjesztett javaslatokat a magyar fél továbbfejlesztette. Ez év februárjában sor került egy külügyi szakértői konzultációra főosztályvezetői szinten, amelyen, a magyar fél a korábbi javaslatokat újabbakkal egészítette ki. A román főosztályvezetőnek nem volt felhatalmazása, hogy a felvetésekre reagáljon. A júliusi budapesti államtitkári találkozón a román fél valóban terjesztett elő javaslatokat, de ezekből csak három tekinthető román vonatkozású javaslatnak. Ezeket a javaslatokat Szokai már ismerte, mert ezeket Nicolae Ceusescu terjesztette elő Aradon Grósz Károlynak, a konstancai kikötő és a Duna-Fekete-tenger-csatorna hasznosításáról van bennük szó. Örvendetes, hogy az eredeti magyar javaslatok jelentős részét elfogadta, és most már sajátjának tekinti. Sajnálatos viszont, hogy a meghatározó jelentőségű javaslatokat nem akarja elfogadni. Szokai reménykedett benne, hogy a mostani tárgyaláson jegyzőkönyvben rögzítik, hogy mi a magyar és mi a román fél álláspontja. A dokumentum segítségével az utókor ellenőrizni tudja, ki mit mondott. Tavaly decemberben Horn Gyula fölvetette a kolozsvári magyar konzulátus újramegnyitását. Iliescu elnök akkor ezt válaszolta: "Mi sem természetesebb ennél, hiszen önöknek volt bátorságuk, hogy a mi mostani forradalmunkat támogassák!" A mostani tárgyaláson viszont a román fél időszerűtlennek tartja, hogy a magyar főkonzulátus folytassa munkáját. Szokai Nastase külügyminiszterrel is tárgyalt, aki leszögezte: nem tudják elfogadni, hogy a nemzeti kisebbségeknek kollektív jogai legyenek. Szokai Imre Iliescu elnöknek tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnök üzenetét: javasolta, hogy december közepén kerüljön sor egy magyar román elnöki találkozóra. Iliescu a javaslatot nem tartotta elfogadhatónak, de nem zárta ki, hogy más alkalommal létrejöjjön a találkozó. /Székely László: Keressük a kulcsot. Exluzív interjú Szokai Imrével, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az interjú a tárgyalás szünetében történt, olvasható a lapban az interjú után. A tárgyalás eredménytelenül zárult, jegyzőkönyvet nem írtak alá.

1991. június 13.

Jún. 13-án magyar külügyi delegáció tárgyalt Bukarestben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó, Genfben július elsején megnyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A magyar delegációt vezető Bába Iván főosztályvezető nyilatkozott a tárgyalásról a bukaresti magyar nagykövetségen: kölcsönösen ismertették álláspontjukat, a román fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. Szintén nyilatkozott a román delegáció vezetője, Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató. /Székely László: Román-magyar szakértői tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1991. július 3.

Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató vezeti a Genfben az EBEÉ nemzeti kisebbségek kérdéskörében szervezett szakértői konferencián a román küldöttséget. A konferencia júl. 1. és 19. között zajlik. A vele készített interjúban Chebeleu elmondta, hogy a genfi tanácskozáson az első napirendi pont az eddigi tapasztalatok, a nemzetiségekkel kapcsolatos törvények áttekintése, Erre a román vezetés Fehér Könyvet készített, ez bemutatja a nemzetiségek helyzetét. A román küldöttségnek nincs nemzetiségi tagja, Chebeleu ezt megfelelőnek tartja, mert "nem akarják túlpolitizáni" a napirenden szereplő kérdéseket. Chebeleu említette, hogy román tervezetet fognak előterjeszteni Genfben a következő címmel: Az államok magatartási kódexe a kisebbségek kérdéseiben folytatandó nemzetközi együttműködés ügyében. /Székely László: Túlpolitizálás nélkül. Exkluzív interjú Traian Chebeleu nagykövettel, külügyminisztériumi igazgatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1993. január 29.

A jan. 26-28-a között Bukarestben folytatott külügy- minisztériumi szakértői tárgyaláson a magyar küldöttséget Szőcs Ferenc, a románt pedig Valeriu Tudor, a külügyminisztérium 2-es területi főosztályának nemrég kinevezett főigazgatója vezette. Néhány kérdésben sikerült előrelépni, a kolozsvári konzulátus megnyitása azonban nem tartozott ezek közé. /Székely László: Az elmúlt hónapokban javultak kapcsolataink Bukaresttel. = Magyar Nemzet, , jan. 29./

1993. március 30.

A márc. 31-i külügyi sajtótájékoztatón Mircea Geoana szóvivő azt állította. hogy Nagyváradon a református püspöki székhely sohasem volt a református egyház tulajdonában, mindig is állami tulajdon volt. - A szóvivő elhallgatta, hogy az épület a hívők adományaiból épült, a harmincas években. /Székely László: Külügyi sajtókonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1993. április 27.

Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak. A magyar társadalom szeretné, ha megjavulna a román-magyar viszony. Magyarországnak nincs területi igénye, "elismerjük, tiszteletben tartjuk a békeszerződést", mondta. A romániai magyarságnak jogos kívánságai vannak. Ha ezekben megoldás születik, akkor van értelme szerződést kötni. A "kisebbségek ellenére, a kisebbségek feje fölött nem fogunk szerződni", hangsúlyozta a miniszter. Amennyiben a román vezetés a romániai magyarsággal leül tárgyalni és közös megállapodás születik, akkor "mehetünk bele bármilyen egyezménybe". A magyar külügyminiszter mindig szorgalmazta a határátkelők bővítését. /Székely László: Exkluzív interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

1993. június 26.

Románia Hivatalos Közlönye magyarul is megjelenik, a román kiadás után tíz nappal, sokan nem is tudnak róla, hogy előfizethető, tájékoztatott a magyar nyelvű kiadás főszerkesztője, Buia Simon. Húsz évvel ezelőtt még kilencezer előfizetője volt a magyar nyelvű kiadásnak. Sokan lemorzsolódtak később, mert a magyar kiadást csak nagy késéssel, akkor 6-8 hónap múlva tudták az olvasók kezébe adni. A magyar kiadás előfizethető. /Székely László: Kinek kell a Hivatalos Közlöny ? magyarul? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./

1993. szeptember 10.

Mircea Geoana külügyi szóvivő hivatalosan is bejelentette azt, amit az újságírók már napok óta tudnak, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 15-én látogatást tesz Romániában. Ez jelentős esemény lesz, tette hozzá, mert 1990 januárja óta az első alkalom, hogy a két ország külügyminiszterei tárgyalak egymással. Gheorghe Funar beadványban szólította fel a román külügyminisztériumot a látogatás elnapolására. /Székely László: Külügyi sajtótájékoztató. Fokozott érdeklődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1993. szeptember 15.

A Romániai Magyar Szó a magyar külügyminiszter látogatása előtt Teodor Melescanu külügyminiszterrel szeretett volna interjút készíteni. Ennek érdekében egy hete ígéretet kaptak arra, hogy a külügyminiszter külön interjút ad a lapnak. Három kérdést előre bediktáltak Mircea Geoana külügyi szóvivőnek, azzal, hogy továbbítsa a miniszternek. Sokszoros telefonon történt kérés után Geoana átnyújtotta a válaszokat tartalmazó magnószalagot. Kiderült, hogy a szalag üres volt. Végül mégis küldték a jó szalagot, azon viszont Teodor Melescanunak a Népszabadságnak adott interjúja volt. /Székely László: Sajátos köszöntő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

1993. október 22.

Komolyan foglalkoznak a román hatóságok Szabó Attila Ferenc ügyével, aki Magyarországról Kolozsvárra érkezett, hogy politikai menedékjogot kérjen. A férfi okt. 19-én kifejtette, hogy a magyar titkosszolgálat gyilkosaitól rettegett, okt. 20-án elmesélte, hogy 1990-ben ez a titkosszolgálat egyszer már elrabolta a gödöllői "ellenállót", 21-én pedig azzal folytatta, hogy lakása mellett "gyanús" helikopterek landoltak... Funar kijelentette: ellenőrizte az elmondottakat, minden igaz. A kolozsvári RMDSZ titkára, Pálffy Zoltán leszögezte: "Ez nem politikai ügy, inkább elmegyógyászati probléma." /Belpolitika a komikum jegyében. = Pesti Hírlap, okt. 22./ Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte: még nem kaptak Szabótól politikai menedékjogra vonatkozó hivatalos kérést. /Botos László: Kolozsvár különös menekültje. = Új Magyarország, okt. 22./ Gémesi György, Gödöllő polgármestere közölte, hogy Szabó Attila Ferenc nevű polgár nem szerepel a város nyilvántartásában. Gödöllő város lapja közzétette, jelentkezzenek azok, akik valaha találkoztak az állítólag üldözött Szabó Attila Ferenccel. /Székely László: Újabb funárkodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1993. december 1.

Rómában, az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter közölte Teodor Melescanu román külügyminiszterrel, hogy Magyarországon aggodalmat keltett az, hogy a román parlamentben éltették a Dnyesztertől a Tiszáig terjedő Nagy-Romániát. Melescanu szerint az "csupán egy kötői kép", de nem irányul Magyarország ellen. /Román magyarázat Rómában. = Új Magyarország, dec. 2., Székely László: Diplomáciai rosszallás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1993. december 21.

Bukarestben folytatódtak a tüntetések az orosz követség épülete előtt. A tüntetők a tiraszpoli Ilascu-perben kimondott ítélet ellen tiltakoztak - oroszellenes jelszavakkal. Az orosz nagykövet tiltakozott a heves tüntetések, a gépkocsik állandó tülkölése ellen a tévében elmondott beszédében. Beszédét elferdítve fordították le, emiatt újból tiltakozott. A tüntetők Bukarestben a Herestrau parkban ledöntötték Lev Tolsztoj, Gorkij és Majakovszkij szobrát. A román-orosz kapcsolatok feszültségét jelzi, hogy Gracsov tábornok, orosz hadügyminiszter elhalasztotta dec. 20-ára tervezett bukaresti látogatását, akkor írták volna alá a román-orosz katonai egyezményt. /Székely László: Mi köze Tolsztojnak Iliascuhoz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1993. december 22.

Antall József miniszterelnök temetésén olyan kimagasló személyiségek vettek részt, mint Lech Walesa lengyel, Leonyid Kravsuk ukrán, Michal Kovac szlovák elnök, Al Gore amerikai alelnök, Carl Bildt svéd, Vaclav Klaus cseh, Vladimír Meciar szlovák, Franz Wranitzky osztrák, Janez Drmovsek szlovén kormányfő. Helmut Kohl német kancellár, aki nem tudott részt venni a temetésen, azt megelőzően rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál. Románia szerény színvonalú részvétele - Dan Mircea Popescu államminiszter, munkaügyi és népjóléti miniszter jelenléte - feltűnő volt. Ezzel a román hatalom újból megmutatta politikája demagóg helyzetét. Szép szavakban náluk nincs hiány, annál nagyobb a tettekben. A parlamentben a Liberális Párt nevében Ioa Ghise képviselő interpellált ez ügyben: a román miniszterelnök távolmaradása a temetésről politikai balfogás volt, jelentette ki. /Székely László: Politikai melléfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1993. december 24.

A külügyi sajtótájékoztatón Mircea Geoana hosszasan magyarázkodott, hogy a román küldöttség megjelent Antall József temetésén, koszorút helyezett el stb., de adós maradt a válasszal, mért nem utazott el az államfő vagy a kormányfő. /Székely László: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

1995. január 24.

Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök jan. 24-én lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. /MTI/ Ezen a napon Hrebenciuc Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után a kormányfőtitkár közölte, hogy hazatérve tárgyalni kíván az RMDSZ vezetőivel és bízik abban, hogy a Budapesten szinte földrengésnek tűnő vitát sikerül rendezni. Megállapodtak abban, hogy febr. 1-jén Strasbourgban, az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének aláírásakor Kovács László találkozik Melescanu külügyminiszterrel. /Új Magyarország, jan. 25./ Hrebenciuc a tárgyalást rendkívül gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy mikor szerepel pártként és mikor érdekvédelmi szervezetként. Kovács László viszont kifejtette, hogy Hrebenciuc válaszai egyáltalán nem voltak megnyugtatóak. A román kormány a gazdasági átalakulást segítő törvények elfogadása érdekében engedményeket tesz a kisebbségi kérdésben. /Magyar Nemzet, jan. 25./ Viorel Hrebenciuc úgy próbálta beállítani a román igazságügy-miniszter hivatalos közleményét, mintha az magánvélemény lenne. Nem sikerült! Sem a magyar kormány, sem egyetlen parlamenti párt nem hajlandó diplomatikus mosollyal viszonozni a román vezetés legújabb húzását. /Népszava, jan. 25./ Székely László Budapest politikai üzenete Bukarestnek címmel kommentálta azt, hogy a magyar vezetők nem fogadták Hrebenciucot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese szerint az igazságügy-miniszter "tudja, hogy nemsokára meg fognak válni tőle. Azaz bukásának küszöbén tett ezt a kijelentést. A vendég ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ-nek másképpen kellett volna reagálni a történtekre. És igaza van." "...nekem is ez a véleményem" - mondta Törzsök Erika. /Kurír, jan. 25./

1995. február 20.

Román kormányküldöttség utazott febr. 20-án a Moldovai Köztársaságba Vacaroiu miniszterelnök vezetésével, több miniszter elkísérte /külügy-, közlekedési, idegenforgalmi, tudományos kutatás-, ifjúságügyi miniszter/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./, a fagyossá vált román-moldovai viszonyt akarják felmelegíteni. Mircea Snegur elnök fogadta a román küldöttséget. Snegur egyetértett a két ország "közös kulturális és szellemi térsége" erősítésének szükségességével, de felhívta a figyelmet a keleti piacok újrahódítására. Vacaroiu tárgyalt Andrei Sangheli kormányfővel, Sangheli kijelentette, hogy a moldovai-román kapcsolatok prioritást élveznek. Megállapodtak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások felgyorsításában. A napirenden szerepelt az európai szabvány szerinti vasútvonal építése Iasi és Chisinau között. A Moldovai Köztársaságban ugyanis mindmáig az orosz vasúti nyomtávon zajlik a forgalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ Vacaroiu azzal magyarázta a gazdasági csere 1994-es 30 százalékos csökkenését, hogy 1993-ban Románia nagyobb kölcsönnel támogatta a moldovai beszerzéseket. Az Evenimentul Zilei szerint Vacaroiu nem leplezte meglepetését, amikor megtudta, hogy Snegur elnök washingtoni látogatását követően katonai szerződést kötött Oroszországgal, amelynek értelmében a felek kölcsönös katonai támogatást nyújtanak egymásnak határaikat ért támadás esetén. /Székely László: Két testvér fagyos kéznyújtása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1995. február 21.

Febr. 21-én megkezdődött Bukarestben, a külügyminisztériumban a román-magyar szakértői tárgyalás újabb fordulója. A magyar csoport élén Szőcs Ferenc, illetve Szénási György külügyminisztériumi főosztályvezetők állnak. A román csoportot Nicolae Titu, illetve Dumitru Ceausu főosztályvezetők irányítják. Előzőleg mindkét fél új szövegváltozattal állt elő. A felek parafálták a két ország intézményei közötti kapcsolatok témakatalógusát tartalmazó Emlékeztetőt. Az aláírásra a két fél óhaja szerint hamarosan közigazgatási államtitkári szinten kerül sor. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23., Népszabadság, febr. 22./Az Emlékeztető a két és fél évvel korábban aláírt okmány felfrissítése. Az alapszerződésről tovább folyt a vita. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ Az Emlékeztető négy fejezetből áll és 46 témát foglal magában. Az első fejezet politikai és jogi, a második gazdasági, kereskedelmi és infrastruktúrával összefüggő, a harmadik tudományos, kulturális, oktatási, a negyedik konzuli kérdéseket ölel föl, megjelölve a két fél által közösen megoldandó feladatokat. Az alapszerződést illetően a határkérdésben sikerült megállapodni, a kisebbségi jogok ügyében azonban nem sikerült egyetértésre jutni. A magyar fél azt szorgalmazza, hogy bizonyos normák, amelyek csak ajánlásként jelennek meg a nemzetközi dokumentumokban, a román fél számára a belső törvénykezés szintjére emelkedjenek. Erre már van precedens, a román-német alapszerződés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a magyar fél konzultált az RMDSZ-szel. /Székely László: Egyedülálló munkaokmány a két ország kapcsolataiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1997. május 5.

Ápr. 30-a és máj. 4-e között tartották meg a Temes megyei RMDSZ szervezésében a hagyományossá vált Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot Temesváron. Ápr. 30-án megünnepelték a Magyar Ház Rt. alakuló közgyűlésének 70. évfordulóját, és megemlékeztek a Temesvári Magyar Ház tervezője, Székely László műépítész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból kellett volna felavatni a Bakk László által készített és az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete által Temesvárnak ajándékozott emléktáblát, amelyen az alapkő letételekor megfogalmazott üzenet ? "A magyar kultúra várának ajánljuk ezt a házat" ? olvasható. A Magyar Házat ma törvénytelenül birtokló hírhedt I. C. Dragan-féle sajtótröszt beleegyezése hiányában az emléktábla nem kerülhetett végleges helyére, az épület falára, így csupán jelképes leleplezésnek lehetett tanúja a mintegy 300 részvevő. Az ünnepségen beszédet mondott Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, Graur János, a Magyar Ház Rt. elnöke, Bodó Barna megyei tanácsos, Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, a kézdivásárhelyi RMDSZ elnöke, valamint az egykori alapító részvényesek leszármazottai nevében Oberst László városi tanácsos. Az ünnepségen Mátray László színművész szavalt. Az emléktábla a temesvári RMDSZ-irodában várja a temesvári és bánáti magyarság által remélt kedvező bírósági ítéletet a Magyar Ház sorsával kapcsolatban. Máj. 1-jén Szekernyés János művészettörténész megnyitotta 12 temesvári magyar hivatásos képzőművész közös tárlatát, majd bemutatták Dukász Péter és Szász Enikő rövidfilmjét azokról a temesvári köztéri műalkotásokról, amelyek képzőművészeink alkotó fantáziáját dícsérik. Máj. 2-án Magyar Bál volt a 4+2 Aszinkron zenekar és a Rezeda népi együttes felléptével, majd máj. 3-án a Csiky Gergely Színház művészeinek előadásában "A két Pierrot" c. színmű került színpadra. Máj. 4-én a bánsági magyar (temesvári, újszentesi, végvári, őscsanádi, igazfalvi, óteleki, zsombolyai és dettai) hagyományőrző csoportok "Hagyománykeresőben" címmel a Csiky Gergely Színház nagytermében rendezett vetélkedője, majd táncház zárta az ötnapos rendezvénysorozatot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 5., 1019. sz./

1999. április 24.

Minden tavasszal megrendezi a Bánsági Magyar Napokat az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Nőszövetség, melyet idén április 24. és május 4. között tartanak. A rendezvénysorozat Bartók Béla emlékkoncerttel indul. A további műsorok között szerepel Nagyszalontán Székely László emlékkiállításának megnyitása, Aradon a temesvári Csiky Gergely Színház és a szegedi színház vendégjátéka. Lesz Temesváron Magyar Bál, melynek teljes bevételét a Bartók Béla Alapítvány javára ajánlották fel. Temesváron a temesvári magyar bábjátszó körök adnak műsort. Május 2-án Temesváron, a Csiky Gergely Színházban a bánsági hagyományőrző együttesek lépnek fel. /Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1999. szeptember 3.

Temesváron 95 utcanév megváltoztatásáról döntött a polgármesteri hivatal. Négy új magyar utcanév lesz: Bolyai János, Székely László városi műépítész, Franyó Zoltán, Pacha Ágoston római katolikus püspöknek. Ezeket a névváltoztatásokat már évek óta kérte az RMDSZ. /Hivatalosan is Bolyai utca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2001. április 19.

Április 20-án egy gyulai (Magyarország) esemény nyitja meg a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatot, amelyet hatodik alkalommal szervez meg a Temesvári Magyar Nőszövetség. A tíz napig tartó VI. Bánsági Magyar Napok eseményei között van: Székely László emlékkiállítás (Gyulán és Békéscsabán), Mennék haza, de otthon vagyok címmel az újvidéki Színes Szilánkok diákszínpad előadása, Bartók Béla születésének 120 évfordulója tiszteletére rendezett gálaműsor a temesvári Operában, amelynek keretén belül a kolozsvári Magyar Opera bemutatja a Csodálatos mandarin c. balettelőadást, a temesvári főiskolákon tanuló magyar képzőművész fiatalok kiállítása, a nagyváradi Kiss Stúdió Árva Bethlen Kata c. előadása, író-olvasó találkozó, a Hagyománykeresőben folklórest. A rendezvénysorozat célja a bánsági szórványmagyarság azonosság-tudatának erősítése, a feledésbe merült népi hagyományok felkutatása, a DMKT Eurorégió területén élő magyar közösségek közös kulturális értékeinek megismertetése. /VI. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2001. április 28.

Április 20-29-e között hatodik alkalommal szervezte meg a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ a hagyománykereső és -teremtő kulturális rendezvénysorozatot, a Bánsági Magyar Napokat. Az eseménysorozat megnyitójára - rendhagyó módon - Gyulán (Magyarország) került sor: a helyi Erkel Ferenc Múzeumban megnyitották Székely László, Temesvár század eleji főépítésze, a város legreprezentatívabb épületeinek tervezője emlékére rendezett fotókiállítást. Április 29-én, vasárnap a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban kerül sor a VI. Bánsági Magyar Napok zárórendezvényére: itt is megnyitják a Székely László emlékkiállítást, hangsúlyozva ezzel, hogy a DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális örökségét nem szabdalhatják fel országhatárok. /A DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2001. szeptember 5.

EMKE eseménynaptára szerint eseményekben gazdag hónap ígérkezik. Szept. 7-én Dicsőszentmártonban magyarországi írókkal és költőkkel találkozhatnak az érdeklődők; szept. 9-én fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület; szept. 14-16. között kerül sor a Szatmár megyei Kaplonyban a VII. Partiumi Honismereti Konferenciára; szept. 14-16. között Kolozsváron és Szamosújváron konferenciát tartanak "A magyarörmények beilleszkedése Erdély gazdasági, társadalmi, egyházi életébe" címmel; szept. 15-én néptáncosok találkozója zajlik az Arad megyei Pécskán; Kolozsváron pedig Pimpimpáré gyermekvásárra várják az érdeklődőket; szept. 15-16-án kerül sor Szilágycsehen a Tövishát Napokra; szept. 16-án a Szilágy megyei Bogdánd lesz a helyszíne a XI. Nemzetközi néptánc-találkozónak; szept. 21-én Dicsőszentmártonban az olvasók találkozhatnak a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztőivel; szept. 22-én Vajdahunyadon sor kerül a Kultúra és oktatás multimédiás megközelítésben című rendezvényre; Szatmárnémetiben pedig az érdeklődők részt vehetnek a Hajnal akar lenni népdalénekesi verseny XI. kiadásának megyei döntőjén, illetve Gellért Sándor: Kóborló hadjáratok című könyvének bemutóján is; szept. 22-23-án Szilágysomlyóra várják az érdeklődőket a Báthory Napok alkalmával; szept. 27-én Temesváron "Fényképezőgéppel a Kárpátokban" címmel tartanak előadást, Nagyszalontán pedig Sinka Istvánra emlékeznek; szept. 27-30. között kerül sor a Kovászna megyei Árkoson "Külön vagy együtt? Az egységesítés esélyei a nyelvi tervezésben" című anyanyelvi konferenciára; szept. 28-30. között a szatmárnémeti MADISZ árvaházi gyerekeket táboroztat Szokondon; szept. 29-én Szatmárnémetiben A vasút múltja és jövője Kelet-Közép-Európában című előadásra várják az érdeklődőket; Temesváron sor kerül a Székely László fotóalbum bemutatójára; Máramarosszigeten pedig Kit mit tud? versenyt bonyolítanak le; szept. 30-án a Kovászna megyei Rétyen kap helyet a Gyerek- és Ifjúsági Zenekarok III. Találkozója. /Eseményekben gazdag hónap ígérkezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2002. április 28.

A Temesvári Magyar Nőszövetség és a Temes megyei RMDSZ legfontosabb közművelődési rendezvénye a Bánsági Magyar Napok eseménysorozat, amely 1996-tól kezdődően mozgósította a magyar közvéleményt saját kulturális értékeinek tudomásul vételére. A Bánsági Magyar Napok ismétlődő programpontjai az ópusztaszeri kirándulás, a Székely László fotókiállítás, vendégtársulatok fellépése a magyar színházban, Temesváron tanuló magyar képzőművészek tárlata, Hagyománykeresőben, a bánsági magyar néptánccsoportok seregszemléje a rendezvénysorozat hagyományőrző jellegét erősítik. /VII. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2002. július 18.

Temesváron, a Városi Tanács ülésén a napirendi pont között szerepelt egyes parkok és utcák nevének megváltoztatása. Heves vitát váltott ki két név: a Margaréta hercegnőé és Temesvár egykori főépítészéé, Székely Lászlóé. Egyes tanácsosok az egész listát eleve elutasították, hogy biztosítva legyen a nemmel szavazók többsége. A szociáldemokraták, a nagy-romániások, a liberálisok (Dorin Popovici kivételével) leszavazták, és határozottan elutasították a szóban forgó két nevet. Ion Antonescu marsall neve vitát válthatott volna ki, azonban Gheorghe Ciuhandu polgármester kijelentette: vitának nincs helye, ugyanis a Bogdanestilor utca bírósági határozattal Ion Antonescu marsall nevét viseli. /(Sz. I.): Antonescunak van utcája Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2002. július 18.

Székely László Temesvár első városi főépítésze volt, 1903-tól. Tökéletesen megfelelt az elvárásoknak. Rendkívül gazdag az életműve, az általa tervezett épületek ma is meghatározó elemei a városképnek. Főműve a temesvári Piarista Főgimnázium épületegyüttese. Ma a Temesvári Műszaki Egyetem használja, egyik szárnyában pedig a Gerhardinum Római Katolikus Líceum működik. Székely László más városokból is kapott megbízásokat. Szülővárosa, Nagyszalonta őt kérte fel a Városháza és az Állami Főgimnázium korszerű épületeinek megtervezésére, de vannak Székely László-épületek Versecen és Nagybecskereken, Gyulán, az ő munkája a folyai kastély és a vingai községháza. Az 1877. augusztus 3-án született műépítész születési évfordulójára háromnyelvű album készül. A könyv 120 oldalán színes felvételek lesznek a művész reprezentatív épületeiről, amelyet 23 oldalnyi tanulmány egészít ki. Az album felelős kiadója Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a tanulmányíró Szekernyés János helytörténész és műkritikus. A könyvben szereplő szövegek magyar, román és angol nyelven olvashatók. Halála kerek évfordulójára, 2004-re pedig köztéri mellszobrának felállítását tervezik. /Szekernyés Irén: Háromnyelvű album Székely László születésének 125. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2002. november 28.

A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a szegedi Dugonics András Társaság kezdeményezésére a DKMT Eurorégióhoz tartozó három nagyváros, Szeged, Temesvár és Szabadka egy-egy rendezvény keretében bemutatkozik egymásnak. Szeged és Szabadka kölcsönös rendezvénye után nov. 26-án a szegedi Városháza dísztermében közönség elé léptek a temesváriak. Előzően Szeged önkormányzati képviselői tanácskoztak a temesvári küldöttséggel. Adrian Orza, Temesvár alpolgármestere felvázolta Szeged és Temesvár kapcsolatrendszerének történetét, felidézve az utóbbi tizenkét évben szervezett tanácskozásokat, találkozókat, kulturális rendezvényeket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke, városi tanácsos a bánsági és a temesvári magyarság múltjáról és jelenéről értekezett. Fórika Éva jogász, városi tanácsos a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepéről beszélt. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a régió magyarságát nagyobb összefüggésben elhelyező Romániai Magyar Évkönyv legújabb, 2002-es számát ismertette. Czári Tibor, a temesvári Csiky Gergely Színház zenei vezetője saját szerzeményét adta elő zongorán, Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke Székely László temesvári főépítész életművét és nemrégiben megjelent albumát mutatta be, Bartal Zsuzsa egy Enescu-művet adott elő zongorán, Németi Gergely Menyhért magánénekes énekelt egy népszerű áriát. /Szekernyés Irén: Temesvár bemutatkozott Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./


lapozás: 1-30 | 31-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998