udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Széll Zoltán

1990. szeptember 20.

Déván 1958-ban megszüntették a magyar középiskolát és most, 32 év után újból született magyar középiskola Déván 2. Számú Elméleti Líceum néven, Széll Zoltán matematikatanár lett az igazgató. /Deák Levente: Tanévnyitó ? 32 év után ? a dévai magyar nyelvű líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1991. október 4.

Tisztújító küldöttgyűlést tartott szept. 28-án a Hunyad megyei RMDSZ. Varga Károly, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap főszerkesztője /jelenleg a Corvin Magazin főszerkesztője/ elszámolt az adományokkal, támogatásokkal, melyeket kizárólag a veszteségessé váló lap költségeinek fedezésére fordított. A megyei elnök újra Eöry László lett, alelnökök: Széll Zoltán /Déva/, Nagy Ferenc /Vajdahunyad/, Fekete Zsolt /Petrozsény/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

2002. november 30.

Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmából Déván, a magyar közösség Melite Gyülekezeti Házban november 28-án megrendezett Bolyai-esten Toró Tibor professzor tartott előadást. Széll Zoltán dévai matematika szakos tanár szervezte az emlékezést. Az előadás után a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium és az Eminescu-Petőfi Általános Iskola diákjai és pedagógusai következtek verssel és kórusművekkel. Toró Tibor professzor Vajdahunyadon a Hunyadi János Informatika Líceum tanárainak és diákjainak is tartott előadást. /Gáspár-Barra Réka: "Kiterjesztette a teret a végtelenbe". Bolyai János-est Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2003. november 19.

Déván a helyi Geszthy Ferenc Társaság közgyűlést tartott. Varga Károly elnök részletes beszámolót tartott az immár közel egyesztendős tevékenységről. Az igazgatótanács jelenleg a nyár elején megvásárolt épület továbbépítésének engedélyeit igyekszik beszerezni, illetve tárgyalást folytat az önkormányzattal az épület körüli telkek megvásárlásáról, udvar és parkoló kiépítése céljából. Ismertette az iskolaépítés, -berendezés költségvetés-mutatóit is. Varga Károly hangsúlyozta: ezt az intézményt úgy kell beépíteni a hazai oktatási rendszerbe, hogy az állam részéről a többi iskolához hasonló bánásmódban részesüljön. Széll Zoltán alelnök javaslatára a közgyűlés három szakmai csoportot alakított ki azzal a szándékkal, hogy az elkövetkező két esztendőben, az iskola teljes átadásáig, egyes csoportok kiemelten foglalkozzanak a népszerűsítő, szervezői munkával, az intézmény belső, pedagógusi rendszerének kialakításával, illetve az anyagi háttér megteremtésével. A jelen lévő tanítónők, Csatlós Zsófia javaslatára, "jótékonysági" kézimunka- és rajzkiállítást, illetve irodalmi műsort szerveznek december elején, melyen saját barkács-munkáikat fogják értékesíteni, az összegyűlt pénzt pedig felajánlják a Geszthy Ferenc Társaságnak az iskola építésére. /Gáspár-Barra Réka: Közgyűlést tartott a Geszthy Ferenc Társaság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

2004. március 2.

Egy évvel ezelőtt a dévai Geszthy Ferenc Társaság felvállalta, hogy újra megteremti Déván az önálló magyar iskolát. Széll Zoltán, a társaság alelnöke beszámolt arról, hogy sikerült megvásárolni egy félkész épületet. – Az anyagi és politikai támogatásra a továbbiakban is számítani lehet – jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő. A tervek szerint az új magyar tannyelvű iskola két esztendőn belül felépül. Ennél nehezebb az intézményépítés. A szórványvidékre jellemző tanárhiány Déván hatványozottan érződik. Winkler Gyula képviselő hangsúlyozta, hogy a Geszthy Ferenc Társasággal karöltve szolgálati lakást, illetve anyagi támogatást biztosítanak a Déván megtelepedő fiatal pedagógusoknak. /Gáspár-Barra Réka: Legnehezebb az intézményépítés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2005. szeptember 16.

Megkezdődött az oktatás Déva önálló magyar iskolájában, azonban a Téglás Gábor Iskola félkész állapotban nyitotta meg kapuit. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a széleskörű összefogással szembekerülő sajtót okolta a jelentős késésért. Takács emlékeztetett, 1990-ben Varga Károly mint dévai RMDSZ-elnök és ő, mint a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa RMDSZ-es képviselője és alelnöke létrehozták az önálló magyar iskolát. Az iskola egy évig működött is jogi személyként, Széll Zoltán volt az igazgatója, míg a PUNR be nem került a parlamentbe. /Chirmiciu András: Ígéretek nyomán haladva, avagy hol a hiányzó láncszem. Beszélgetés Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

2005. szeptember 16.

Meglepően jó a héten beindult dévai Téglás Gábor önálló magyar iskola tankönyvellátása, nyilatkozta Széll Zoltán matematikatanár. Középiskolai szinten már nem jó a helyzet, a szaktantárgyakból hiányoznak a magyar nyelvű tankönyvek. /Chirmiciu András: Hunyad. Szlalomozás a bakik között. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998