udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Széman E. Rózsa

1999. május 20.

Széman Péter főorvos kezdeményezésére egy csoport kárpátaljai orvos látogatott el szűk családjával Szilágysomlyóra. E sokat próbált, nehezen élő emberek kikapcsolódása, pihenése, volt a cél. A vendégek elmondták, közülük sokan már fél éve nem kaptak fizetést - kit szülei segítenek, ki orvosi hivatása mellett kénytelen mellékesen árucserével foglalkozni; mások még az árvíz nyomait takarítják mai napig is. A vendégek megismerhették Kraszna, Csucsa, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Zilah, Zsibó, Mojgrád nevezetességeit. Kolozsváron a Farkas utcai templomban orgonakoncertet is hallgathattak. - A vendégek jelenlétében a helyi születésű dr. Andrasofszky Barna gyermektüdőgyógyász főorvosnak (aki a MET elnöke és számos magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa) átnyújtották a Szilágynagyfalu díszpolgára oklevelet, valamint a Szilágysági magyarok sorozat első díszoklevelét. Ezzel a sorozattal kívánunk emléket állítani minden Szilágyságban élő vagy onnan elszármazott magyarnak, aki munkásságával jelentősebb érdemeket szerzett, és aki sokat tett szülőföldjéért. /Széman Rózsa (Szilágysomlyó): Kárpátaljaiak Szilágysomlyón. Kiosztották az első Szilágysági magyarok díszoklevelet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2000. január 11.

Szilágysomlyón jan. 9-én a helyi református templomban - ahol tíz éve megalakult a helyi RMDSZ - emlékeztek az érdekvédelmi szervezet jubileumára. A tízéves évforduló meghívott vendége volt Tőkés László püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke, aki hangsúlyozta: az RMDSZ tíz esztendeje néha eltévelyedésekkel, kacskaringókkal telt el, de mégis nemes küzdelmet hozott a talpraállásért. Az egységbe kapaszkodva lehet csak megmaradni. Fekete Szabó András alprefektus a helyi küldöttek tanácsa határozata értelmében több szilágysomlyói személynek díszoklevelet adott át, s emléklapot Tőkés Lászlónak. Széman Rózsa mintegy meglepetésként, a menyői templom mézeskalácsból készült makettjét nyújtotta át a püspöknek. /Fejér László: Szilágysomlyó jubileumi emlékezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2006. március 16.

Szilágysomlyón februárban népmesemondó vetélkedőt tartottak az első és második osztályosoknak, a harmadik és negyedik osztályosok pedig a mesealkotás rejtelmeivel ismerkedhettek. Az újonnan alakult magyar tannyelvű iskolában idén először megszervezték a jelmezes farsangi felvonulást a városon keresztül, majd elégették a Telenülő Banyanyát. A farsangi felvonulás szervezői az idén is Márton Gabriella tanítónő és Gáll Tímea tanárnő voltak. Gáspár Attila népdalgyűjtő zenetanár vezetésével az elmúlt héten kistérségi népdalvetélkedőt rendeztek, melyre a megye nyolc településéről érkeztek tanulók. /Széman Rózsa: Szilágysomlyó. Mesemondás, farsangűzés, népdalverseny. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2006. április 14.

Szilágysomlyón az idén második alkalommal szervezték meg a Mátyás-napokat, ezen belül a szintén második alkalommal a József Attila-szavalóversenyt. Április 5-én a helyi, április 7-én a kistérségi szakasza zajlott a versenynek. Mindkét alkalommal a gyermekek kivetített Mátyás királyról szóló meséket nézhettek a szünetekben. A kisiskolások kistérségi vetélkedőjén kilenc helységből összesen 37 diák vett részt. Az V–VIII. osztályosok szavalóversenyére a környező települések mellett a magyarországi testvérvárosok tanulóit is meghívták. A versenyt követően korhű öltözetben teremtették meg a Mátyás királyt megidéző hangulatot. /Széman Rózsa: A vers és legenda ünnepe. II. Szilágysomlyói Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2008. február 22.

A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

2008. augusztus 2.

Nyelv – szöveg – stílus témában július 21–26. között rendezte meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és a Georgius Aranka Társaság (GAT) a magyar szakos tanárok számára meghirdetett XVI. Bolyai Nyári Akadémiát Kolozsváron. A továbbképző tudományos szakirányítói Egyed Emese és Péntek János egyetemi tanárok voltak (BBTE, Kolozsvár). A tanfolyam Péntek János megnyitó beszédével kezdődött, melyben a szakma, a magyar nyelv tanításának gondjaira hívta fel a figyelmet. A házigazda Báthory István Gimnázium igazgatója, Tőkés Elek beszélt a neves iskola múltjáról, jelenéről. A szakmai találkozó kirándulással zárult. /Széman Rózsa Emese: Nyelv – szöveg – stílus a Bolyai Nyári Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2009. augusztus 3.

A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány ifjúsági csoportja által létrehozott Szederinda citeracsapat harmadik alkalommal vesz részt zenei táborozáson. Az eddigi szilágyperecseni és somosdi tábor után idén Tiszaföldváron nyílt lehetőség erre. A Szederinda tíz tagján kívül tizenegy perecseni kezdő citerás is velük tartott a táborozáson. A házigazdák, Szentgáli Angéla és dr. Szőllősi Gusztáv erdélyi gyermekek táboroztatási lehetőségeit teremtették meg. Alig öt percnyi járásra volt a termál strandfürdő. A református nőszövetség tagjai, valamint a Nagy Sándor református lelkész vezette alapítvány napi ellátásukhoz járult hozzá. A Városi Galéria szép előadást szervezett, amelynek során a helybéli citerások is felléptek, és a Szederinda is bemutatkozhatott. /Széman Rózsa, a Szederinda Hagyományőrző csoport vezetője: Szilágysági gyerekek Tiszaföldváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998