udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 87 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-87
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szép Gyula

1997. június 28.

Jún. 28-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón a helybeli RMDSZ és EMKE égisze alatt a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót. Idén több mint húsz különböző hazai és külföldi kórus jelentkezett erre a rangos rendezvényre, többek között a Budapesti Szenátor-Kórus, azaz a Magyar Parlament kórusa. Az ünnepi megnyitóra a helybéli református templomban került sor, ahol Hajdú Zoltán enyingi (Magyarország) református lelkész, országgyűlési képviselő hirdetett igét, majd Szőke Zoltán, a templom lelkésze üdvözölte az egybegyűlteket és ismertette a napi programot. Ezt követően a tordaszentlászlói kórus (karvezető: Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke), valamint a Szenátor-Kórus (karvezető: Iványi Tamás országgyűlési képviselő) hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A nemzeti imánk eléneklése után a templom cintermében folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Szent László mellszobra előtt, koszorúzással egybekötve tisztelgett az ünneplő közönség. Beszédet mondott Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos, a helybéli RMDSZ elnöke, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa, Kóródi Mária, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Szavalatok és énekszámok után a helybéli fúvószenekar kíséretében a kórusok felvonultak a faluban a Művelődési Házhoz, ahol a dalkörök fellépésével folytatódott a rendezvény. A délutáni hangverseny előtt a Művelődési Házban beszédet mondott Bárdos Attila polgármester, Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Szép Gyula, a Kolozs megyei Művelődési Felügyelőség részéről, valamint Mátyás László, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal Kolozs megyei kirendeltségének munkatársa. A kórusok emlékbe Kodály Zoltán plakettet és zászlószalagot vehettek át.

2000. április 4.

Szép Gyula, az RMDSZ új művelődési és egyházügyi alelnöke az egyházügyi államtitkárság által készített, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezete szövegének a módosítását javasolta. A tervezet szerint a magyar történelmi egyházaknak tíz-tíz ingatlant juttatnának vissza. Fennállhat annak a veszélye, hogy a tíz ingatlan visszajuttatása után a folyamat lezárul. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontját tükröző levelet Hajdú Gábor egészségügyi és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterhez is eljuttatják, hogy azt kormányülésen is szóvá tegyék. /Az egyházi javak visszaszolgáltatását sürgeti az RMDSZ - nyilatkozta lapunknak Szép Gyula új művelődési és egyházügyi alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2000. április 10.

Ápr. 8-án, Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Kötő József elnök, Sebesi Karen Attila ügyvezető elnök, Matekovits Mária (Arad), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) és Ördögh Gyárfás Lajos (Sepsiszentgyörgy) régiós alelnökök, valamint Dáné Tibor Kálmán titkár. Az ülésen meghívottként jelen volt még Kálóczy Katalin, miniszteri tanácsos asszony, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya részéről, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának nemrég kinevezett vezetője. A testület megvitatta az Elnökség létszámának növelését, és egyhangú döntés alapján Szép Gyulát társ ügyvezető elnöki minőségben megbízta az Egyesület kapcsolattartási ügyeinek intézésével. Az ülésen a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által kiírt - az EMKE Országos Elnöksége mint szaktanácsadó testület által kezelt - határon túli közművelődést támogató pályázatainak az elbírálására került sor. Ezután a testület döntést hozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa közművelődést támogató alapjához benyújtott pályázatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

2000. május 2.

Tíz évvel ezelőtt, az első rendezvényen, hatalmas tömeg emlékezett meg a szatmári béke megkötésének évfordulójáról. Immár tizedik alkalommal rendezték meg a zarándoklatot és hatodszor a történelmi tanácskozást Szatmárnémetiben, Az élő Rákóczi rendezvényt. A Majtényi síkon, mint az előző években is, Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész és együttese nyitotta meg a műsort. Szép Gyula, az RMDSZ országos elnökségének tagja arról beszélt, hogy a kurucoknak nem csak az osztrákokkal kellett harcolniuk, hanem a magyar labancokkal is. Így van ez ma is, emiatt nem tudják elérni céljaikat. Dr. Németi János előadásában kidomborította, hogy az erdélyi fejedelemség biztosította a magyar államiság folytonosságát. /Megemlékezés Szatmárnémetiben és a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./ A rendezvényre jöttek Kolozsvártól Nyíregyházáig, Nagyváradtól Eperjesig, de Máramarosszigetről is. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a szatmári Kölcsey Kör elnöke volt a rendezvény főszervezője. Szatmárnémetiben, a Láncos templomban Tőkés László püspök hirdetett igét, ezután került sor a Lorántffy Zsuzsanna nevét viselő nőszövetségek találkozójára. A városban, a Scheffler János Lelkipásztori Központban kárpát-medencei történelmi találkozó volt. Reizer Pál szatmári megyéspüspök külön kitért az itteni katolikusok és reformátusok példaadó együttműködésére. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök felelevenítette annak a templomnak a történetét és működését, amelyet a múlt években közösen emelt a két egyház, a katolikus és a református, s nagy harmóniában közösen használ. A történelmi tanácskozáson Csetri Elek professzor az erdélyi fejedelmi hatalom XVII. századbeli gazdasági hátteréről értekezett, dr. Németi János Szatmár vármegye akkori helyzetét vázolta fel. Mandula Tibor a fejedelemasszony szatmári ténykedéséről beszélt, Zubánics László beregszászi történész Lorántffy Zsuzsanna Beregben címmel tartott előadást. Takács Péter debreceni professzor három erdélyi fejedelemasszony, Brandenburgi Katalin, Lorántffy Zsuzsanna és Báthori Zsófia életét vázolta fel. Sipos Gábor kolozsvári levéltáros az iskolaépítő-támogató Lorántffy Zsuzsannáról beszélt, kiemelve a fogarasi román iskola alapításának fontosságát. Kónya Péter eperjesi tanár Comenius ottani hatásáról beszélt, Tamás Edit sárospataki történész, muzeológus vetítéssel egybekötve elevenítette fel Lorántffy Zsuzsanna hagyatékát és ránk maradt tárgyi emlékeit. A hagyományokhoz híven most is majtényi zarándoklattal zárult az Élő Rákóczi ünnepségsorozat. /A Rákócziakra emlékezve: Ismét messze szólt a tárogató! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2000. június 20.

Jún. 17-én Csíkszentdomokoson gyűltek össze a táncosok, énekesek. A hagyományőrző csoportok Gyergyóalfaluban mutatkoztak be legelőször. A legrendszeresebben Felcsíkon jönnek össze.1991-ben az első találkozó színhelye Csíkmadaras volt, 1992-ben Dánfalva, 1993-ban Csíkcsicsó, 1994-ben Csíkszentdomokos, 1995-ben Dánfalván találkoztak újból az együttesek. Alcsíkon később kezdődtek el a tavaszi folklórtalálkozók. Ezeket a rendezvényeken inkább a kórusok szerepeltek. - Örvendetes, hogy olyan falvakban is, ahol eddig nem volt - Csíkszentmárton, Kozmás, Tusnádfürdő -, tánccsoportok alakulnak. - A 77 éves domokosi Bíró Guszti bácsi a budapesti néptánctalálkozóknak is ismert alakja. - A felcsíki találkozókra már a szakma jelesei is eljönnek, Kallós Zoltán, Bardócz Sándor, Szép Gyula. /Kristó Tibor: Hagyományőrző folklórtalálkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2000. július 3.

Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2000. július 19.

Júl. 19-én az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megbeszélést tartott a Romániai Magyar Szórványtanács elnökségével. Vetési László, a Szórványtanács társelnöke és a református egyház szórványügyi előadója bemutatta az "Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk" c. szórványstratégiai tanulmányát, amely ennek a kérdéskörnek stratégiai értékű elemzése. A megbeszélésen az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének képviselőivel - Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Szép Gyula művelődési és egyházügyi alelnökkel - a szórványstratégia alkalmazására vonatkozó új cselekvési ütemtervben állapodtak meg. A szórványprogramok finanszírozására szolgáló összegek messze elmaradtak a romániai magyar nemzeti közösség szórványban élő alapintézményeinek (oktatás, művelődés, hagyományőrzés, egyházak) fenntartásához és működtetéséhez szükséges minimumtól. Megállapodtak abban, hogy a Szórványtanács és a Művelődési Főosztály közös szórványtanács-irodát működtet, melynek számára a költségvetésből keretet különítenek el. Teljes egyetértésben állapították meg azt, hogy a kis- és nagytelepülések szórványmagyarsága olyan mély gazdasági, nyelvi, lelki válságban - gyors ütemű asszimilációs veszélyben - él, hogy kérdéseiket csak alapvetően új, szórványrehabilitációs stratégiával lehet orvosolni, melyhez új támogatási szemlélet szükséges. Arról is döntöttek, hogy el kell készíteni a romániai szórványmagyarság teljes, részletes, régiókra és helységekre lebontott védelmi tervét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./

2000. augusztus 3.

Idén a X. néptánc- és népzenetábornak ad otthont Kalotaszentkirály. 1990 augusztusában rendezték meg először néptánc- és népzene tábort. A szervezőcsapat változatlan maradt: Szép Gyula és Németh házaspár /Attila és Ildikó/. A tíz évvel ezelőtti kezdeményezés konkrét hasznot is hozott a településnek: a főúttól félreeső Kalotaszentkirályon fellendült a faluturizmus. A Németh házaspár táncot oktatott, Szép Gyula és Bardócz Sándor a zenekart hozta össze. A harmadik táborra már 800-an érkeztek. Az 1000 lakosú településnek ez soknak bizonyult, a szervezők azóta kénytelenek korlátozni a helyek számát, általában 350 vendéget fogadtak. A külföldiek adják a résztvevők kétharmadát. Zömében magyarországiak jelentkeznek, de szép számmal van közöttük német is. A szervezők a tábor bevételből minden évben anyagi segítséget nyújtanak a helyi bentlakásos iskolának is. Idén váratlanul betoppant az erdélyi magánkiránduláson lévő Németh Zsolt külügyi államtitkár is, aki nem először fordult meg a kalotaszentkirályi tánctáborban. /Gál Mária: A X. néptánc- és népzenetábornak ad otthont Kalotaszentkirály. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2000. október 26.

Okt. 25-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak között minél szorosabb együttműködést kell kialakítani a következő időszakban - állapodtak meg a megbeszélésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, a SZET elnöke, Szép Gyula oktatás- és vallásügyi ügyvezető alelnök, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója képviselte. Az egyházfők részéről a találkozón jelen volt Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek, Tamás József segédpüspök, Potyó Ferenc általános helynök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kiss Béla evangélikus főjegyző, valamint Mikó Lőrinc unitárius püspökségi tanácsos, a testület titkára. Egyetértettek abban, hogy a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok azonnali visszaszolgáltatása, szerzése érdekében mindent meg kell tenni. Az RMDSZ vezetői ismertették a nemrégiben elfogadott törvényt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy az egyházak visszakérhetik a tőlük jogtalanul elvett ingóságokat, kegytárgyakat, levéltári anyagokat. Ennek érdekében haladéktalanul be kell indítani a visszaigénylési folyamatot. RMDSZ az elkövetkezőkben is mindent megtesz a felekezeti iskolákért és általában az egyházi oktatásért. Az egyházak vezetői elégtétellel nyugtázták azt, hogy a szövetség választási programjának egyházpolitikai fejezetébe belefoglalták más fontos célkitűzések mellett ezeket a törekvéseket is. Az egyházak ugyanakkor továbbra is támogatják azt, hogy az erdélyi magyarság továbbra is erős politikai képviseletet küldjön a parlamentbe. A találkozón az RMDSZ vezetői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a novemberi választásokat követően az erdélyi magyar történelmi egyházak és a román állam között egyezséget kell létrehozni az eddig megoldatlan problémák rendezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 26. - 1834. sz./ Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök elmondta, az egyházak ígéretet tettek arra: magukévá teszik az RMDSZ programját, és támogatják a szövetség államfő-jelöltjét. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: "a Szövetség biztosított arról, hogy következetesen kiáll az egyházi ügyek mellett. Mi ennél többet nem is kívánhatunk." Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elismerte, javarészt jogosnak tekinthető az egyházi bírálat. Tőkés László református püspök levélben fogalmazta meg bírálatait. "A levélben foglaltak semmivel sem különböztek azoktól a kijelentésektől és vádaktól, amelyeket a püspök úr az elmúlt két-három évben rendszeresen megfogalmaz írásban vagy szóban" - nyilatkozta a levélről Kelemen Hunor. Az államtitkár szerint az RMDSZ a jövőben a jobb információáramlás által szeretné javítani az egyházakkal fenntartott kapcsolatait. /Egyházfőkkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./ Tőkés László püspök nem vett részt a megbeszélésen, jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ám három személyt küldött a találkozóra. Az ülés kezdetén ismertették Tőkés László püspöknek a tanácskozás résztvevőihez intézett levelét, amelyben komoly bírálatokat fogalmazott meg. Markó Béla kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a megfogalmazott vádakkal. - Markó Béla kifejtette: elsődleges fontosságot jelent az egyházi javak, ingatlanok és ingóságok azonnali visszaszolgáltatása. /Papp Annamária: Az egyházak gondjai az RMDSZ programjában. Tőkés László bírálja a szervezet politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. december 15.

December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2001. január 6.

A Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ decemberi száma természetesen a karácsonyi ünnepeket köszönti Dsida Jenő Itt van a szép karácsony című versével és Szabó S. Magda A karácsony angyala című írásával. A lapban helyet kapott Szentendrei Judit iparművész, néprajzkutató vallomása gyermekkori Sztánájáról, Szép Gyula Tárkányi Jánosról, a táncház-mozgalom kiemelkedő alakjáról, a 80-as évek Venyige együttesének tagjáról írt. /Megjelent a Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 13.

A bukaresti Cotidianul értesülései szerint az RMDSZ és az RTDP között titkos egyetértés született arról, hogy az új kormány nemcsak magyar alprefektusokat, megyei igazgatókat és felügyelőket tartana meg eddigi tisztségükben, hanem olyan volt államtitkárok is valamilyen fontos beosztást kapnának, mint például Erős Viktor, az Állami Vagyonalap leköszönt alelnöke,РVarga Gábor, az Országos Szabványhivatal volt vezetője, vagy Birtalan József, a kis- és középvállalatok fejlesztéséért felelős kormányhivatal egykori tisztségviselője. Markó Attilát, az egykori Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának volt igazgatóját bíznák meg a kisebbségi ügyekkel, és áll rangot kapna. Kónya-Hamar Sándor képviselő megerősítette: rendeződött Erős Viktor és Birtalan József helyzete, az előbbi az időközben megszüntetett ÁVA utódjaként létrehozott hivatalban tevékenykedik majd, az utóbbi pedig a kis- és középvállalatokért felelős minisztériumban, azonban egyikük sem államtitkári tisztségben. Az ún. "titkos″ RMDSZ-RTDP függelék különben tartalmazza a Kolozs megyeiek azon javaslatát, hogy tartsák meg tisztségükben Pető Zsigmondot a megyei kataszteri hivatal élén, illetve Török Ferenc tanfelügyelőt, és Szép Gyulát a művelődési felügyelőségen. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Régi RMDSZ-es kormánytisztségviselők új fontos beosztásokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2001. február 21.

Hogyan pályázzunk címmel tanfolyamot tartott február 16-18. között az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány kúriájának épületében. Az összejövetelre Máramarosszigetről, Aknasugatagról, Bethlenből, Désről, Válaszútról, Tordáról, Székről, Enyedről, Bákóból, Klézséről és Kolozsvárról érkeztek közművelődés szervezők, megismerkedni a pályázatírás fortélyaival. Ez a rendezvény a szórványprogram része, melyet támogatnak az anyaországi kulturális intézmények is. Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi alapítványi elnök köszöntötték az egybegyűlteket, majd Egyed Ákos, a társaság elnöke mondott rövid üdvözlő beszédet. A tanfolyamon a hallgatók megismerkedhettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Kálóczy Katalin tanácsos), a hazai Művelődési Minisztérium (Szép Gyula, RMDSZ művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnök), az Illyés Közalapítvány (Tibád Zoltán, az alapítvány romániai irodájának vezetője), valamint az RMDSZ-EMKE által koordinált Kisebbségi Tanács (Dáné Tibor Kálmán titkár) pályázati rendszerével. Borzási Mária, a gyergyószentmiklósi Általános Műveltség Alapítvány ügyvezetője pályázatíró tréninget tartott a résztvevőknek. /Hogyan pályázzunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2001. november 17.

A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2001. november 28.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2001. december 15.

Kallós Zoltán megkapta a Magyar Corvin-lánc kitüntetést /ez a tizenharmadik kitüntetése/. Előzőleg felhívták, hogy elfogadja-e, mert egyesek fenntartással viseltetnek e díj iránt, ugyanis az első Corvin-lánc díjazás a negyvenes években, Horthy Miklós és az akkori oktatási miniszter javaslatára indult el, ők alapították a díjat. Kallós viszont arra emlékezik, hogy Horthy idején a Református Kollégiumban, Kolozsváron, kötelező módon román nyelvoktatásban részesültek. Ezért természetesen elfogadta a kitüntetést, hiszen kötelességének érzi tenni valamit azért a közösségért, amelyhez tartozik. Kolozsváron, a Református Kollégiumba könyvtárában kezébe került Domokos Pál Péternek a Moldvai magyarság című kötete, ez nagy hatással volt rá, elhatározta, hogy egyszer eljut ezekhez az emberekhez. Kallós bekerült a Zeneakadémiára, s miután negyedéven kizárták onnan, Jagamas János tanácsára elment Moldvába tanítani. Akkor volt vagy hetven magyar iskola Moldvában, és létezett egy tanítóképző részleg is Bákóban, s a magyar tanítóképzősök Lészpedre jártak ki gyakorló tanításra, ahol ő is tanítottam. Lészpedről rendszeresen járt gyűjteni a többi csángó faluba is. Kiváló nótafák voltak, az egyiket például most javasolják a Magyar Népművészet Mestere címre: Demeter Antiné Jánó Annát Lészpedről, aki most hetvenöt éves. Most készít vele egy meséskötetet, körülbelül 25-30 sámánisztikus mesét, 8-10 balladának a meseváltozatát, és 10-15 Krisztus-legendát jegyzett fel tőle. Volt egy periódus a Ceausescu-időszakban, amikor nyolc évig nem lehetett odajárni, 1980-tól 1989-ig. - A Corvin-lánccal jelölhet egy ösztöndíjast. Kallós Szép Gyulát jelöli, hogy folytassa az ő munkáját. Szép Gyulával tíz éve együtt dolgozik. /Köllő Katalin: Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2001. december 17.

Kolozsváron tartották a Romániai Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából a tájékoztatási minisztérium által szervezett négynapos rendezvénysorozatot. A rendezvény sdec. 15-i témaköre a Kisebbségi sajtó szerepe a román médiában címet viselte. Miron Ignat képviselő, a lipován közösség küldötte hangsúlyozta, hogy a román sajtó nem nevezi meg azok nemzetiségét, akik kiemelkedő eredményeket érnek el valamely téren, ám ha valami rosszat tesznek, akkor azonnal megjelenik zárójelben az etnikum. Ivan Gheorghe roma származású helyettes államtitkár nyomatékosan felhívta a minisztérium figyelmét, hogy a roma közösség megítélése szerint a közszolgálati TV Együttélés című nemzetiségi műsorának szerkesztői rasszisták és inkompetensek. A kolozsvári Interetnikus párbeszéd című lap szerkesztője Rusu Constantin nehezményezte, hogy rajtuk és a helyi magyar sajtót kivéve, egyetlen kisebbségi lap sem emelte fel a szavát annak idején a tervezett Antonescu-szobor felállítása ellen. A zárónapon, dec. 16-án sajtótájékoztatót tartottak, amelyen jelen volt Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas Románia európai integrációjáért felelős miniszter, Paul Philippi a Német Demokrata Fórum tiszteletbeli elnöke. Markó Bélát a dec. 15-i marosvásárhelyi SZKT miatt Szép Gyula ügyvezető alelnök helyettesítette. A közös nyilatkozatot az RMDSZ-en kívül, minden jelenlevő etnikum képviselője aláírta. Szép Gyula elmondta: az RMDSZ-nek volt néhány módosító javaslata, de azt nem fogadták el. A nyilatkozatban ez állt többek között: "A nemzeti kisebbségek határozottan állítják, hogy Románia teljesíti mindazokat a politikai kritériumokat, amelyeket az Európa Tanács az 1993-as koppenhágai ülésén meghatározott. Románia multikulturális társadalomként van elismerve, ilyen tekintetben interetnikus együttélési modellként szolgál." /Köllő Katalin: Sokszínűség napjai: az RMDSZ nem írta alá a zárónyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2002. január 23.

Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsváron. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = RMDSZ Tájékoztatót, jan. 26., 2126. sz./

2002. január 25.

Jan. 23-án az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsvárott. A találkozón az Szövetség részéről részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szép Gyula és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Eckstein-Kovács Péter és Puskás Bálin Zoltán szenátorok. Az egyházfők részéről jelen volt: Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyház püspöke, Kovács Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök. A tárgyaláson a jelenlevők a közös problémákról, illetve azok megoldásának lehetőségeiről beszéltek. Továbbá a találkozó napirendjén szerepelt az olyan konkrét kérdések áttekintése is, mint a magyar egyházak ingó és ingatlan tulajdonának helyzete, és az egyházak költségvetési támogatása. Az RMDSZ vezetősége tájékoztatta az egyházfőket a kormánypárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményeiről, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérdésekről. /Az RMDSZ vezetősége az erdélyi magyar egyházfőkkel találkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2002. január 28.

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2002. február 26.

Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./

2002. március 9.

Márc. 8-án Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel Zsombolyán. Soltész Teophil helyi és Varga Luigi István temesvári szobrászok alkotásának leleplezésénél a Szövetség részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Szép Gyula ügyvezető alelnökök, illetve Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. Az ünnepi rendezvényen Markó Béla a 17 százalékos arányban magyarok által lakott Zsombolya példaértékű üzenetét hangsúlyozta. A rendezvény záróakkordjaként Markó Béla RMDSZ-zászlót ajándékozott a zsombolyai területi szervezetnek. /Petőfi-szobrot avattak Zsombolyán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

2002. április 13.

Harminchét pusztinai csángó követelte ápr. 12-én a Jászvásári Római Katolikus Püspökség előtt, hogy a település templomában magyar nyelven tartsanak misét. A tüntetők figyelmeztettek: amennyiben kérésüket nem teljesítik, a Vatikánhoz fordulnak. A 37 pusztinai csángó, a Szent István Egyesült tagjai, népviseletben, egy budapesti televízió forgatócsoportja kíséretében érkezett Iasi-ba. "Jogaink tiszteletben tartását akarjuk. Azt kívánjuk, hogy Eugen Diac pap magyar nyelven is misézzen, az iskola vezetése pedig vezessen be heti négy óra anyanyelvoktatást. Noha ezeket már több ízben kértük, sem a pap, sem pedig a tanárok nem vették figyelembe kérésünket. Falunkban mintegy kétezren élnek, a lakosság többsége magyar nemzetiségű, magyarnak vallotta magát a népszámláláson. Beadványt nyújtottunk be ennek kapcsán, de csak ígéreteket kaptunk", nyilatkozta Tinca Nistor, a Szent István Egyesület elnöke. A csoportot fogadta Aurel Perca római-katolikus segédpüspök. "Az emberek kéréseit továbbítom a püspöknek. Én nem vagyok illetékes a döntéshozatalban", mondta Perca. A pusztinaiak elmondták: tavaly Karácsonykor Eugen Diac helybéli pap kidobta a templomból a mise után magyar nyelven betlehemezőket. /Csángó tüntetés Jászvásárban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ Pusztina 2100 lelket számláló katolikus falu csángó közössége immár a sokadik kérvényét juttatja el a püspökségre. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, a legutóbbi kérvényt tavaly ősszel több mint 300-an írták alá. Aurel Perca segédpüspök a pusztinai küldöttségnek csupán négy tagját fogadta. Nyisztor Tinca a találkozó után elmesélte, ismét kétségbe vonták azt, hogy szükséges lenne a magyar mise bevezetése. ?Tudjuk: a Vatikán ellenzi, hogy dialektusokban misézzenek a templomokban. Mi nem dialektust, hanem magyar nyelvű misét kérünk. Pusztinában az emberek igaz magyar nyelvet, szép magyar nyelvet akarnak. Ez pedig az irodalmi magyar? ? idézte fel a segédpüspöknek mondottakat Nyisztor Tinka. Aurel Perca segédpüspök a találkozó után csak annyit mondott, hogy az egyház álláspontját írásban hozzák nyilvánosságra, miután Petru Ghergheli püspök is hazatér Rómából. Az elmúlt napokban a csángó közösségeket meglátogatta Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség művelődési ügyvezető alelnöke, aki Markó Béla RMDSZ-elnök tervezett csángóföldi látogatását készítette elő. /Gazda Árpád: Magyar nyelven imádkoznának. A iasi-i püspökségen jártak a pusztinaiak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

2002. május 3.

Markó Béla szövetségi elnök vezetésével máj. 2-án illetve 3-án RMDSZ-küldöttség kétnapos körutat tesz a Csángóföldön. Az RMDSZ elnöke mellett ott van Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Márton Árpád, Asztalos Ferenc képviselők, Szép Gyula ügyvezető alelnök, valamint Szepessy László, a szövetségi elnöki hivatal igazgatója. Az első nap a Szövetség képviselői megbeszélést folytattak Bákó megye prefektusával, illetve a megye főtanfelügyelőjével a csángómagyarság gondjairól, a közösség helyzetének javítását célzó kezdeményezésekről. Máj. 3-án az RMDSZ politikusai Klézsén, illetve Külsőrekecsinben tartanak lakossági fórumot, majd a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége bákói székházában találkoznak a moldvai szervezetek képviselőivel. A körút Pusztinán, lakossági fórummal zárul. /RMDSZ-küldöttség a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. július 16.

Július elején a Maros völgyében, Felvinc és Marosújvár környékén a református egyházak és a Diaszpóra Alapítvány missziói, ifjúsági és közművelődési hetet szervezett a Maros- és Szárazvám völgyének magyar közösségeiben. Ennek keretében júl. 14-én az RMDSZ, EMKE és az egyházak országos vezetőségének jelenlétében értelmiségi találkozóra is sor került a felvinci református templomban, ahol a jelen levő pedagógusok, RMDSZ képviselők és lelkészek elemezték a régió helyzetét, kiértékelték a gondjaikat és kijelölték a cselekvési feladatokat. Részt vettek: Szép Gyula alelnök, Kötő József EMKE elnök és Vetési László, a Szórványtanács társelnöke. A jelenlevő értelmiségiek úgy értékelték, hogy ezen a vidéken /Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd környékén/ egyre nagyobbak az oktatási, közművelődési, nyelvi gondok, növekvőben van a fogyás, erősödik az asszimiláció. Sok a helyi mulasztás, a ki nem használt lehetőség. A megjelentek felhívással fordulnak a romániai szórványvidékek magyar pedagógusaihoz és lelkészeihez: mérjék fel a gyermekek számát és készítsék el vidékük oktatási térképét. A jelenlevők felhívással fordulnak minden romániai magyarhoz, hogy a közügyek és közös teherhordozás érdekében minden romániai magyar évente áldozzon egy fém 5000 lejest, és az így begyűlt összegből pedig létre hozni az Egymásért Alapot. /Felvinci felhívás. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 16. - 2246. sz./

2002. augusztus 12.

Aug. 11-én, vasárnap bontottak tábort a tizenkettedik alkalommal megszervezett Kalotaszentkirályi Néptánctábor résztvevői. Szép Gyula, a tánctábor egyik szervezője elmondta, hogy a tánctanítás négy helyszínen folyt: külön a felnőttek és külön a gyerekek részére. A tábor létszáma évek óta stabil - háromszáz és négyszáz személy közötti az érdeklődők száma. Idén az európai országok már megszokott látogatói mellett Mexikóból, Kanadából, illetve Japánból is érkeztek érdeklődők. Az aug. 10-i gálaestre érkezett Mesterházy Attila, a magyar kormány Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumának politikai államtitkára pozitívan vélekedett a táborról. A magyar kormány évente harminc millió forintot költ a határon túli ifjúsági szervezetek rendezvényeinek támogatására. Ezen felül pedig több milliót utal ki pályázatok útján. /Valkai Krisztina: Példaértékű a Kalotaszentkirályi Néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2002. szeptember 16.

Besztercén a Magyar Házban tartották meg, szept. 14-15-e között, a helyi MADISZ szervezésében az Őszi "Tarisznyás Napokat". A résztvevők megtekinthették a Magyar Ház kiállítótermében berendezett kiállításokat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület képviselői, Lukács József országos elnök vezetésével, honismeretről és természetvédelemről tartottak előadást és diavetítést. A rendezvényen megjelent az RMDSZ országos vezetősége. Megbeszélést tartottak a megyei RMDSZ szervezet ügyvezető elnökségével. A kerekasztal megbeszélésen Markó Béla a szövetség stratégiáját vázolta, az asszimiláció, a kivándorlás megfékezésében és az itthonmaradás és a hazai érvényesülés érdekében. Nagy Zsolt az erdélyi fiatalság, az oktatás, a helyi önkormányzat, a gazdaság, a politika, a magántulajdon adta lehetőségeket és kilátásokat mutatta be. Szép Gyula a művelődés, hagyományőrzés és az egyházak fontosságát, valamint összefogó szerepét emelte ki. A magyar történelmi egyházak kórusainak fellépését, a helyi ifjúsági színjátszó csoportok és az Árvalányhaj néptánccsoport előadása követte. Az est fénypontját a kolozsvári Tarisznyás együttes muzsikája biztosította. /Besztercei Tarisznyás Napok. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 16., 2284. sz./

2002. szeptember 17.

Szept. 16-án tartotta évadnyitó társulati gyűlését a Kolozsvári Magyar Opera. Simon Gábor igazgató utalt az elmúlt 12 év, azaz 13 évad reménykeltő megvalósításaira: a társulat létszáma növekedett, több külföldi - és ezen belül anyaországi - vendégszereplés vált lehetővé. Utalt a gondokra is: köztük a Magyar Színház vezetőségének ellenséges viszonyulására, és a 2001-ben elindult, és még azóta is gyűrűző ellenőrzésekre - amelyek Brudascu szenátor "közreműködése" folytán politikai színezetet is nyertek. Az évadnyitó előadás szept. 19-én: Erkel Ferenc Bátori Máriája. Szép Gyula az RMDSZ részéről támogatásáról biztosította az igazgatót. Horváth Andor egyetemi tanár egy pártoktól független értelmiségi csoport létrehozását javasolta, amely egyrészt közvetíteni tudna az opera és a színház között, másrészt megoldást keresne a többi problémára is. /Hintós Diana: Évadnyitás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2002. szeptember 26.

Több mint negyven évi szünet után ismét megkezdődött a magyar nyelv tanítása a román állami oktatás keretében a csángók lakta romániai Moldva két településén, a Bákó megyei Pusztinán és Klézsén: hetente három órában oktatják a magyar nyelvet. Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Bákó városban tartott sajtóértekezleten hangsúlyozta: a magyar nyelv tanításának megkezdése annak jele, hogy az RMDSZ és a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt között létrejött az együttműködési megállapodás. Pusztinán Bilibók Jenő oktatja a magyar nyelvet. A pusztinai fiatalember szülőfaluja iskolájába tért vissza tanárként /Debrecenben szerzett diplomát/. Összesen huszonnégy alsó- és felső tagozatos gyermek látogatja a magyar nyelvórát. Klézsén tizenhat gyermek jár magyar órára. Eddig hét moldvai településen sikerült beindítani a magyar nyelvoktatást. Ez a szám a mostani tanévtől kezdve tízre emelkedik, a tíz település közül kettőben pedig a hivatalos oktatás keretein belül is elindulhatott a magyarnyelv-oktatás. Moldvában 1948 és 1959 között működtek magyar tannyelvű iskolák, Bákóban magyar tanítóképző is volt. /Magyar anyanyelv tanítása Moldvában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-87




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998