udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szõcs Géza

1996. április 24.

1992-ben szervezték meg elõször a Varadinum Napokat, emlékezett vissza Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Az ideit a Magyarok Világszövetsége kiemelt jelentõségûnek minõsítette és besorolta a millecentenáriumi összmagyar rendezvények közé. A nyolcvanas évek végén itt, a határszélen volt a legnagyobb exodus, innen ment el a legtöbb értelmiségi. A Varadinumnak egy elit nélkül maradt kell visszaadni a reményt és a segítséget, hangsúlyozta Varga Gábor. Az ünnepségek idõpontja a választásokra való felkészüléssel is egybeesik, ezért a zárónapon /máj. 12-én/ a nagyváradi tanácstagjelöltek. illetve a Bihar megyei jelöltek nyilvánosan bemutatkoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./ A hetilap közölte a Varadinum'96 programját, amely máj. 5-tõl 12-ig tart. Máj. 5-én ünnepi mise és körmenet, melyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pontifikál. Máj. 6-án: egyházi barokk képtár megnyitása, máj. 7-én: a keresztény sajtó napja, sajtótörténeti kiállítás, máj. 8-án: Árpád-kori érmekiállítás, könyvbemutatók, máj. 9-én: tudományos szimpózium, román-magyar ökumenikus találkozó, máj. 10-én: Ellenállás a kommunizmus idején, Ellenpontok, határon túli '56 /meghívottak között: Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, az Ellenpontok szerkesztõi: Szõcs Géza, Tóth Károly /Svédország/, Ara-Kovács Attila /Magyarország/, máj. 11-én: helytörténeti szimpózium, máj. 12-én: záróünnepség, közéleti fórum, meghívottak az RMDSZ vezetõi: Markó Béla, Tõkés László, Takács Csaba. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

1996. május 12.

A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998