udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Ödön

1996. november 15.

Megjelent az első szilágysági falumonográfia, Szabó Ödön és Nagy Mihály Zoltán Emlékezzünk régiekről címmel összeállította Kárásztelek monográfiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1999. szeptember 22.

Szept. 21-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői sajtótájékoztatón beszámoltak a hét végén, Marosvásárhelyen megejtett SZKT-ülésről. Az ülésen Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bírálta a Szövetség Bihar megyei képviselőit, mondván, ahelyett, hogy támogatták volna a partiumi egyetemi kezdeményezést, a nagyváradi nacionalista rektor félrevezető nyilatkozatának engedve, abban a hiedelemben ringatták a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A sajtótájékoztatón Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei elnöke kifejtette, hogy szakértőkkel arról tárgyaltak, milyen lehetőségei lennének a váradi egyetemen magyar szakok beindításának úgy, hogy azok esetleg kiegészítsék a Sulyok István Református Főiskolán (SIRF) működőket. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, hogy meglepte a püspök úr beszéde, hiszen nem merült fel, hogy a megyei RMDSZ ne támogatná a partiumi egyetem létrehozását. Ráadásul éppen Tőkés László jelentette ki, hogy a partiumi felsőoktatási intézet a létező magyar nyelvű oktatási formák kiegészítése kíván lenni. /Szeghalmi Örs: RMDSZ-vezetők Tőkés vádjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

1999. október 20.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszakapta a jogtalanul elkobzott püspöki székházát. A püspökség felszólította a székházban működő intézményeket, köztük a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy költözzenek ki. Erre 3 hónap türelmi időt adtak. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta, hogy 10 éves szerződésük van, ami egészen pontosan 2000. március 19-én jár le. Az RMDSZ beadta kérelmét új székház kiutalására. Az RMDSZ a püspökségtől jelenleg 369 négyzetmétert bérel, ebből 69-et használnak, a többi 300-at átadták a Sulyok István Főiskolának, azzal a kikötéssel, hogy azt az RMDSZ tanácskozások esetén használhassa. Az RMDSZ ígéretet kapott arra, hogy rövid időn belül megkapja az új székházat. /(Józsa Tímea): A szerződés 2000. március 19-én jár le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1999. november 29.

Nov. 27-én nyolc órán át ülésezett az RMDSZ Bihar megyei választmánya és egyetlen döntést sem hozott. A hosszú hónapok óta tartó szembenállás során nemrég történt egy kétfordulós rendezési kísérlet, ennek eredménye volt az ülés összehívása. Kezdetben mindkét tábor részéről hangzottak el elfogadható érvek, de ez nem volt elégséges. A jövőre esedékes belső, önkormányzati és parlamenti választások előtt nem a tudatos felkészülés zajlik Bihar megyében, hanem elvakult harc dúl. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ A napirendi pontok sorrendjén is vita volt. Több helyi szervezet bizalmatlansági indítványt nyújtott be Szabó Ödön ügyvezető elnök ellen, Kapy István területi elnök az eredeti napirend mellett állt ki. Az egyik felszólaló szerint rengeteg ember elfordult az RMDSZ-től a "nyílt levelezgetés" miatt, a másik szerint amíg Varga Gábor vezette a megyei RMDSZ szervezetet, sikerült kezelni a konfliktusokat. Szabó Ödön ügyvezető elnök elmondta, kérni fogja maga ellen az etikai bizottság kivizsgálását. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

2001. január 23.

Jan. 20-án a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában. Döntésüket azzal indokolták, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyűlésének határozata által megbízott új képviselőket. Az ifjúsági szervezet a MIT belső ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Nyilatkozatukban kifejtették: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar. A MIT reméli, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Az SZKT állandó bizottsága nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Szabályzatsértéssel vádolták meg az ifjúsági vezetőket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy ″ideológiai csoport″, a testület vezetősége nem biztosítja a széles körű konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy ″ideológiai csoport″, nevezetesen a Reform Tömörülés ″csatlósai″ lennének. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő szerint minden ″jelzés″ ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba. - Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetője elmondta: 8-9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. - A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselőket, hogy egy vagy két ülésen vesznek részt. A belső választások időpontjának kitűzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetői újak lettek. - Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezető elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. - A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSZ-szel. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítő bizottság jelentését. Takács szerint a MIT-ben egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. A MIT kizárta tagjai sorából a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t, anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelő bizottságának. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2001. március 7.

Nagyváradon a megyei RMDSZ elköltözött eddigi helyéről, a református püspöki palotából és átköltözött új ingatlanába, a Sas Palota egyik szárnyába. Az RMDSZ megyei vezetői azt szeretnék, ha igazi Magyar Ház alakulna ki ebben az ingatlanban. Egyelőre nincs áram az új székházban, a telefonokat sem sikerült még átkötni, belső munkálat is hátravan. A költöztetésnél az RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a MIDESZ fiataljai is segítettek. Szabó Ödön ügyvezető alelnök elmondta, siettek az irodák átadásával, hogy ne akadályozzák a Partiumi Keresztény Egyetem működését, illetve az akkreditációs folyamatot. A tervek szerint ebben a Magyar Házban lesz a MIDESZ, az NMD, a RODOSZ és a civil szervezetek, az EMT, az EME, a Sapientia Alapítvány képviselete, a nőszövetség és a gazdaegyesület. /Szeghalmi Örs: Magyar Ház készül Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 7./

2001. június 12.

A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Bihar megyei szervezete tudományos kávéházat nyitott meg jún. 9-én Nagyváradon, a Sas Palota-beli RMDSZ-székház teraszán. Szabó Ödön, a szervezet bihari elnöke megnyitójában kifejtette: azt szeretnék, hogy rang legyen valakinek bemutatkozni a kávéház teraszán. /(Balla Tünde): Tudományos kávézó nyílt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. július 16.

A romániai Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nyilatkozatban mondta fel kapcsolatait a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Szabó Ödön, a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetségének (RODOSZ) Bihar megyei vezetője és országos alelnöke sajtótájékoztatón elhatárolódott ettől. A sajtótájékoztatón Szabó József, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) elnöke is jelen volt, aki elmondta, hogy az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) területi szervezetei különböző álláspontokat képviseltek. /(Józsa Tímea): Bihar megye nem szakít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2002. április 12.

Közgyűlést tartott ápr. 10-én az érmihályfalvi RMDSZ. A megbeszélésen részt vett dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Szabó Ödön, a szervezési és területi ügyekért felelős alelnök.Hamarosan az Érmelléki Területi Szervezet megalakulására terelődött a szó. Dr. Földes Béla k elmondta, a megbeszélés napjáig sem érkezett meg a megyei szervezethez a kezdeményezők szándéknyilatkozata, így az ügyvezetés nem is tárgyalta a kérdést. /Rencz Csaba: Érvek ütköztek Mihályfalván. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

2002. december 23.

Nagyváradon Szélrózsa címmel tudományos és kulturális évkönyvet adott ki a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar megyei szervezete. Szabó Ödön, a bihari RODOSZ elnöke, a könyv szerkesztője, a dec. 20-i könyvbemutatón elmondta, az övéké az első ilyen jellegű jegyzetkiadvány a hazai magyar civil szférában, amelyre bármely tudományos fórumon hivatkozni lehet. Egy kötetsorozat első része lehet. Az Europrint Kiadó gondozásában megjelent kötetben publikáló 34 szerző a legváltozatosabb tudományos témákban értekezett történelemtől, matematikáig, jogtudománytól kémiáig. A RODOSZ azt tervezi, hogy erősíti a különböző tudományterületek közötti együttműködést. Az EME Bihar megyei szervezetének jelen levő elnöke kérte a RODOSZ- tagokat, hogy kapcsolódjanak be az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkájába. /Egy kötetsorozat első pillére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2003. február 3.

Titkos szavazással döntsön arról a kongresszus: felengedik-e a Szatmárnémetiből hazafelé tartó buszra Tőkés Lászlót, vagy sem" - hangzott el Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felszólalása a szövetség alapszabály-módosításának cikkelyenkénti megszavazása előtt. Az RMDSZ-busz metaforája ettől kezdve visszatérő motívummá vált a küldöttek felszólalásaiban.Kónya-Hamar Sándor képviselő úgy érezte: le akarják szállítani a buszról azt az embert, aki annak felépítéséért és elindításáért a legtöbbet tette, mások - mint például a nagyváradi Szabó Ödön - megkérdőjelezték annak a személynek a helyét ezen a buszon, aki - bár megépítette azt - kiszúrta a kerekeit, és betörte az ablakát. Bucur Ildikó, a Szociál-Demokrata Platform elnöke úgy vélte: Tőkés felszállhat a buszra, talán még nincs túl késő ehhez, "így egy kicsit jobban szorulunk majd, de legalább mindannyian rajta leszünk". Frunda György szenátor így fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a buszsofőr melletti helyen ülő személy "néha kinyitja az ajtót, elrántja a kormányt, megnyomja a gázpedált, sőt a fékkábelt is megpróbálja elvágni". "Ezen a buszon mindenkinek helye van, sőt még üres székek is vannak. Ezen a buszon Tőkésnek is helye van, de nem a buszvezető mellett, hanem valahol az első-második sorban, vagy ott, ahol éppen ülni akar. És ha a buszvezető mellett ülő személy is sofőr akar lenni, harcoljon meg érte!" - jelentette ki Frunda. Verestóy Attila szenátor szerint meg kell követelni attól, aki kormányozni szeretne, hogy legyen jogosítványa, és vizsgázzon is erről. A kongresszus végül 68 ellenszavazattal és 9 tartózkodással törölt a tiszteletbeli elnöki tisztséget az RMDSZ alapszabályából.A küldöttek megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) felállítását, mely a platformok közötti egyeztetés hatékony eszköze lehet, és amellyel az RMDSZ elnök konzultálni hivatott minden fontosabb döntés előtt. Tizenegy tagúra bővítették ki az eddig kilenc tagból álló Szövetségi Operatív Tanácsot, melyben a két újabb hely mellett a tiszteletbeli elnök helye is megüresedett. A tanács új tagjai lesznek: az SZKT Állandó Bizottságának két alelnöke, valamint egy területi elnök. Az elfogadott módosító javaslat szerint ezentúl a parlamenti képviselők, szenátorok, területi elnökök (összesen 61 személy) alanyi jogon tagjai az SZKT-nak. Tizenegy küldöttet az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást kötött országos ifjúsági tanács nevez ki (ez a választott képviselők 15 százalékával egyenlő), s csak a további 72 képviselőt válasszák meg közvetett vagy közvetlen módon a területi szervezeteken belül. A belső választást máj. 31-ig el kell végezni, ettől számított harminc napon belül pedig a szövetségi elnöknek össze kell hívnia az új tanács alakuló ülését. A jövőben nem lehet RMDSZ tag az a személy, aki más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indul a helyhatósági, illetve parlamenti választásokon.Sikerült keresztülvinniük elképzeléseiket az ifjúsági szervezeteknek, melyek számára ezentúl 15 százalékos képviseletet biztosítanak az RMDSZ minden szintű döntéshozó testületében. A kongresszusi küldöttek az RMDSZ módosított alapszabályát 308 igen, 27 ellenszavazattal, valamint 9 tartózkodással elfogadták. /Erdei Róbert: Tőkés Lászlót leszállították az RMDSZ autóbuszáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2003. február 12.

Szélrózsa címmel első alkalommal jelentetett meg tudományos és kulturális évkönyvet a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) Bihar megyei szervezete. Az évkönyvet Szabó Ödön szerkesztette, akinek kutatási területe a bihari, főleg az Érmellék magyar településeinek néprajzi kultúrája. A kötetben 33 szerző dolgozata olvasható, egymástól távol eső tudományos területekről. /Fejér László: RODOSZ- bemutatkozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

2003. február 14.

Közpénzekből történő támogatás esetén, kit részesítenének előnyben: egy nonprofit közhasznú alapítvánnyal társult, eddig támogatásban nem részesült püspökséget, vagy egy Kft-t, amelynek részese egy eddig sokat támogatott és a támogatásokkal kellő módon elszámolni nem tudó egyházkerület, valamint a holdudvarába tartozó magánszemélyek?" - tette föl a kérdést Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, a nagyváradi Mecénás Alapítvány kuratóriumának tagja a Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón, az érmindszenti Ady-zarándokhely kapcsán, Jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök, ott voltak a Mecénás Alapítvány kuratóriumi tagjai: Biró Rozália, Kiss Sándor kuratóriumi elnök, Lakatos Péter, dr. Földes Béla, Fodor József és Szabó Ödön. Előző napon Tőkés László püspök újságíróknak szóvá tette: az előző magyar kormányzat idején pályázatot nyertek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál egy Adyfalván létesítendő egyházi, kulturális és gyógyturisztikai komplexum létesítésére, mintegy 320 millió f

2003. február 26.

Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./

2003. szeptember 30.

A hetedik Varadinum Expó keretében román-magyar üzletember találkozót szerveztek Nagyváradon. A magyarországi cégek száma szerint Bihar az első, a befektetett magyar tőke tekintetében pedig a második országosan a megye. A találkozón szándéknyilatkozatot írtak alá a Romániai Magyar Befektetők Egyesületének létrehozásáról. Az érdekszövetség a magyarországi beruházók romániai piaci tájékozódását fogja segíteni. Szabó Ödön, az ITD Nagyvárad vezetője közölte: a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros régióért felelős irodájához bátran fordulhatnak a vállalkozók, befektetők. - Romániában 200 millió dollárnyi jegyzett magyar tőke van, 185 magyar cég hoz létre új vegyes vállalatokat, a vállalkozásokba bevitt összeg azonban nem túl nagy. /Balla Tünde: Érdeklődő magyar kisvállalkozók. Üzletember találkozó a Varadinum Expón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2003. október 16.

Tőkés László püspök RMDSZ-ből való kizárását helyezte kilátásba a szövetség etikai bizottsága. A püspök arra figyelmeztetett, tagságáról a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet dönthet. Kónya-Hamar Sándor viszont kiállt a szervezet tiszteletbeli elnöke mellett. Tőkés Lászlót elmarasztaló döntést hozott az RMDSZ Szövetségi és Etikai Bizottsága, arra kötelezvén a püspököt, vonja vissza egy korábbi nyilatkozatát, és kérjen bocsánatot a szövetség Bihar megyei vezetőségétől. A püspök ellen Lakatos Péter területi elnök tett panaszt, amiért tavaly nyilvánosság előtt kijelentette, a megyei RMDSZ nem harcolt az Antonescu utca névváltoztatásáért. Egy helyi román napilapra hivatkozva a püspök azt mondta, Kiss Sándor választmányi elnök és Szabó Ödön megyei tanácsos a Demokrata Párt vezetőinek kifejtette, az RMDSZ-nek nincs kifogása Antonescu ellen. "Fegyelmezés, szankcionálás, kiszorítás, fenyegetés, ezek a politikai tisztogatás eszköztárába tartoznak. Fájdalmas, hogy ide jutottunk" - nyilatkozta a püspök. Úgy vélte, politikai célzatosságra vall, hogy az ügyét júniusban tárgyalta a bizottság, de a határozatot csak most közölték. Megdöbbentőnek találta, hogy a marosvásárhelyi főügyész börtönbüntetéssel, az RMDSZ pedig a pártból való kizárással fenyegeti az autonómiáért fellépő Székely Nemzeti Tanács kezdeményezőit. Tőkés furcsállja, hogy tőle az RMDSZ bihari vezetői nyilatkozata visszavonását és a vezetők megkövetését várják, de nem kértek cáfolatot vagy helyreigazítást a cikk miatt melyre megnyilatkozását alapozta. A püspök kijelentette, semminemű felelősségre vonásnak nem hajlandó alávetni magát, tendenciózusnak és megalapozatlannak tartja a fegyelmi határozatot. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke megerősítette, Tőkés László 2000-ben az egyik kolozsvári kerületi szervezetbe lépett be, mi több, ez év júniusában a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották. "A Lakatos Péterék vagy Kiss Sándorék bosszúja számunkra nem mérvadó" - jelentette ki Kónya. Tőkés László ellen harmadik alkalommal folyik fegyelmi eljárás az RMDSZ-ben, az előző kettőt a szilágysági szervezet, illetve a szövetség ügyvezető elnöksége kezdeményezte. /Pengő Zoltán: Tőkés László nem kér bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2003. október 25.

Az Országgyűlés jegyzői karának küldöttsége látogatott el okt. 24-én Nagyváradra, a Szacsvay emléknap alkalmából. A küldöttség első útja az RMDSZ-székházba vezetett. Németh Zsoltot és a többi képviselőt a szövetség elöljárói, valamint Cseh Áron kolozsvári főkonzul fogadta. Lakatos Péter területi elnök az RMDSZ-szervezetre és a Bihar megyei magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat ismertette a vendégekkel, akik elmondták, hogy szinte már "hazajárnak" Váradra. A küldöttség találkozott a megyeházán Florian Serac prefektussal, Kiss Sándor és Teodor Fericeanu megyei önkormányzati alelnökökkel és Bíró Rozália alpolgármesterrel. A magyar küldöttség tiszteletét tette Tempfli József megyés püspöknél, majd megkoszorúzta Szacsvay szobrát. Az Állami Színházban díszelőadást tartottak. A rendezvény keretében Világosi Gábor képviselő átadta a Szacsvay-díjakat, melyeket fiatal művészeknek, jogászoknak, a közösségért munkálkodó embereknek ítélnek oda. Az idei díjazottak Kiss Melinda képzőművész, Szabó Ödön történész, megyei tanácsos és Cseke Attila jogász. Szacsvay Imre a függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburgok kivégeztettek. Szacsvayról az Országgyűlés jegyzői kara évente megemlékezik halála évfordulóján, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. /Pengő Zoltán: Főhajtás Szacsvay emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2004. február 23.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) február 21-én Marosvásárhelyen tartotta együttes ülését. – Választások évében vagyunk, eddig sem szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzésében. Nyitott, befogadó és demokratikus RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét. „Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar”, mutatott rá Markó, egyben felhívást intézve a romániai magyarság jogaiért dolgozni akaró minden magyarhoz, hogy vegyenek részt az előválasztásokon. „Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!” Nem lehet az RMDSZ biztosította erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai hátérrel egy másik politikai szervezet talpra állításán buzgólkodni. Kifejtette: valószínűleg együtt kell működni ezekben a hónapokban is a Szociáldemokrata Párttal (SZDP). Magyarországtól elvárják, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja meg egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és a támogatási összegeket ne csökkentse. Frunda György szenátor szerint a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári körök az RMDSZ ellen akarnak fellépni, amelyet minden szempontból elfogadhatatlannak tart, ezért azt javasolta: mindenkit, aki gyengíti az RMDSZ-t, ki kell zárni a szövetségből. Az idei évre kötendő kormánypárti megállapodásról Frunda kijelentette, ha az SZDP nem teljesíti két vállalt kötelezettségét, a két magyar kar létrehozását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) és az aradi Szabadság-szobor ügyének a rendezését, akkor nem lehet szó újabb megállapodás létrejöttéről. Az RMDSZ-küldöttek nyilatkozatot fogadtak el az EP külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről. Eszerint az RMDSZ elengedhetetlennek tartja Románia mielőbbi csatlakozását az EU-hoz. /Papp Annamária: Nyitott ajtókat közös épületben! Az SZKT elfogadta az RMDSZ helyhatósági választási programját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A vita során előbb a frakciók nevében szóltak hozzá a szövetségi képviselők. Lakatos Péter (Partium Frakció) azt kifogásolta, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők az MPSZ polgármester-jelöltjei. Kónya Hamar Sándor (Polgári Centrum Frakció) szerint az autonómiáról sokkal többet kell beszélni. Puskás Bálint (Kereszténydemokrata Frakció): valakikkel együtt kell működni, mint ahogy a parlamenti sikerek érdekében ezt meg is tette a szövetség. De meg kell követelni a partnertől az együttműködési feltételek betartását. Szabó Ödön (Új Erő Frakció) azt a nagyváradi újságírót támadta, aki kezdetben az erdélyi magyarságot szolgálta, ezután pedig egy román vállalkozói kör által indítandó lapot fog vezetni. Winkler Gyula (Szórvány Frakció) szintén ez eredményeket sorolta, mondván, hogy a román önkormányzati képviselőkkel való együttműködés vezetett azokhoz. Eckstein Kovács Péter (Szabadelvű Kör) sérelmezte, hogy kevés szó esett az elnöki tájékoztatásban az idén kérdésessé vált protokollumról. Borbély László (Novum Forum Frakció) igen sértőnek minősítette azt, hogy a belső ellenzék szerint a csúcsvezetőség „árulja a hazai magyarság jogait". Visszautasította Tőkés Lászlónak (aki nem volt jelen az SZKT-n) azt a felvetését, miszerint az RMDSZ manipulálta az Európai Néppártot a FIDESZ ellen. Frunda György az idei protokollumot attól tette függővé, hogy meglesz-e Kolozsváron a két magyar egyetemi kar, viszont szerinte az aradi szoborügyet „nem kell elsietni". Takács Csaba ügyvezető elnök nem értett egyet ezúttal Frunda Györggyel a kizárásokat illetően. Varga Attila úgy vélte: az ellenzék autonómia statútumai „dilettáns munkák, steril szellemi környezetben születtek. Nem ér semmit egy program, ha nem lehet politikai cselekvéssé változtatni". Vekov Károly szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy létrejött az RMDSZ alternatívája, evidencia az a másik szervezet, amely szintén az erdélyi magyarság érdekeit jeleníti meg. Benedek Imre doktor az egészségügy siralmas helyzetét ecsetelte. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a mezőgazdaság súlyos gondjaira figyelmeztetett, Bakk László az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform közleményét ismertette, melyben követelik a három szintű autonómia megvalósulását, valamint azt, hogy a romániai magyarság nemzeti közösségként határozza meg magát; kérik: rehabilitálják az 1989-es események elítéltjeit; az EU-csatlakozás előtt valósuljon meg a reprivatizáció; tiltakoznak ugyanakkor a Székelyföld elrománosítása és gazdasági diszkriminálása ellen. /Máthé Éva: A helyhatósági választás volt a tét az SZKT-n. „Két jelölt kevesebb, mint egy jelölt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2004. március 1.

Bíró Rozália személyében megválasztotta polgármesterjelöltjét az RMDSZ nagyváradi szervezete. A jelenlegi alpolgármester asszony jelölését a küldöttek 96,7 százaléka támogatta. Hozzászólásaikban többen – Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ alelnöke, Kiss Sándor választmányi elnök, Pete István szenátor, Jakabffy László, önkormányzati igazgató, Varga Gábor államtitkár, egykori területi elnök és Lakatos Péter jelenlegi területi elnök – kivétel nélkül elismeréssel szóltak Bíró Rozália önkormányzati munkájáról. Lakatos Péter kijelentette, Szilágyi Zsolt képviselőnek, a Magyar Polgári Szövetség jelöltjének is ott lett volna a helye a jelölőgyűlésen, ám mivel nem jelent meg, nem vállalta a nyílt megmérettetést, utólagos egyezkedéseknek nincs helye. Szilágyi Zsolt bejelentette, hogy indul az MPSZ színeiben a polgármesteri címért. /Pengő Zoltán: Bíró Rozália az RMDSZ nagyváradi jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 2.

A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok

2004. április 19.

A Bihar megyei RMDSZ ápr. 17-i választmányi ülésén látható volt a helyi választási plakát: Itthon, jobban, együtt. Több mint négyórás maratoni ülésen rangsorolták a 19 jelöltet, elhangzott Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök és Kiss Sándor választmányi elnök beszámolója. Lakatos Péter hangsúlyozta a megyei szervezet erősödését. A választmány rangsorolása alapján összeállt sorrend: Kiss Sándor, Fodor József, Szabó Ödön, Dérer Ferenc, Miklós János, Sárközi Sándor, Sóki Béla, Kiss Imre, Borzási Gyula, Pető Csilla került az első tíz, bejutó helyre, majd következett Hasas János, Gavrucza Tibor, Kállay László, Szoboszlai Gáspár, Rákóczi Lajos, Rajna-Koppány Zoltán, Nyakó József, Kajántó Pál és Létai Zoltán. /(Balla Tünde): Itthon, jobban, együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2004. június 2.

A Bihar megyei RMDSZ vezetői, Lakatos Péter elnök, Cseke Attila ügyvezető alelnök és Szabó Ödön, az önkormányzati bizottság alelnöke sajtótájékoztatójukon plakátokat mutattak be, azt bizonyítva, hogy a Magyar Polgári Szövetség román pártokkal tart. Pályi községben Lenti Márta az Actiunea Populara Párt védőszárnyai alatt indult. Lakatos Péter rámutatott: Az MPSZ az autonómiáért küzd és román pártokkal indul. Lakatos Péter szerint báránybőrbe bújt farkasok próbálják az embereket félrevezetve megtizedelni a nyájat. Lakatos Péter etikátlannak tartja, hogy Szilágyi Zsolt arra biztatja a vidéki embereket, hogy más pártokra szavazzanak. /(Balla Tünde): Román pártokkal tart a bihari Polgári Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2004. október 4.

Az elmúlt hét végén került sor a MIÉRT éves konferenciájára Marosfőn. Új elnököt választottak Borboly Csaba személyében. A MIÉRT alelnöki tisztségébe Kovács Pétert választották. Ugyanakkor megalakult a MIÉRT önkormányzati tanácsa, melynek elnöke Szabó Ödön Bihar megyei tanácsos. Jelenleg a MIÉRT 230 tagszervezettel rendelkezik és különböző önkormányzati szervezetekben 800, 35 év alatti személy tevékenykedik. /MIÉRT-konferencia Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

2004. október 6.

Borboly Csaba lett az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Az elnöki tisztségéből távozó Kovács Péter volt MIÉRT-elnök a következő két évben a társelnöki tisztséget tölti be. Borboly hangsúlyozta: a szervezetnek párbeszédet kell folytatnia a felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalokkal. A MIÉRT országos küldöttgyűlése megerősítette tisztségében Benedek Árpád Csabát, Borbély Károlyt és Kereskényi Gábort, ők töltik be a MIÉRT székelyföldi, szórvány-, illetve partiumi alelnöki tisztségét. A 11 tagú elnökség tagjai továbbá Szabó Ödön, Szabó József, Krisztián Zoltán, Lőrincz Csilla, Kovács Attila és Nagy Zoltán. Borboly Csaba kifejtette, hogy a MIÉRT megalakuláskor megfogalmazott célkitűzések nagymértékben megvalósultak. Meg tudták szólítani azokat a kevésbé tevékeny fiatalokat, akik nem vállaltak szerepet egyetlen ifjúsági szervezetben sem. A MIT vezetővel próbáltak tárgyalni, de az csekély eredménnyel végződött. Borboly szerint jó lenne, ha az erdélyi összmagyar ifjúsági struktúra nem fentről kezdeményezett egyezséggel valósulna meg. Borboly Csaba 2001–2003 között az Itthon, Fiatalon mozgalom alelnöke volt, 1999-től Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. 1994-ben lett a Csíki Területi RMDSZ Választmány tagja, 2000-től Hargita megyei tanácsos, 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Új Erő frakciójának vezetője és az RMDSZ Csíkszéki Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának elnöke. /Borbély Tamás: Borboly és Kovács a MIÉRT élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

2004. október 7.

Nagyváradon kevesen vettek részt okt. 6-án a Nagysándor József tábornok szülőházánál tartott rendezvényen. Az RMDSZ-t Szabó Ödön megyei alelnök képviselte, utána Tempfli József római katolikus megyés püspök mondott beszédet. /Alacsony részvétel és aktuálpolitikai szónoklatok az erdélyi megemlékezéseken. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2005. január 27.

Az egészségügyi tárca államtitkárává kinevezték Székely Ervint, aki az elmúlt 10 évben Bihar megye parlamenti képviselője volt. A parlamenti választásokon kiesett az RMDSZ parlamenti jelöltjei közül a jogász végzettségű politikus. Székely Ervin kinevezésével immár a harmadik államtitkári tisztség jutott Biharnak, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes lett, Varga Gábor pedig az országos szabadalmi és védjegyhivatal államtitkári rangú vezetője. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ önkormányzati tanácsának alelnöke kiemelkedőnek értékelte ezt az eredményt. Azt szeretnék – mondotta –, hogy a megyei igazgatóságon és felügyelőségeken is vezetői, illetve döntéshozói feladatkörbe helyezzenek magyarokat. A megyei prefektúrán Tódor Albert, a korábbi nagyszalontai polgármester a prefektúra főtitkára lesz. /(Balla Tünde): Három államtitkár Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2005. április 6.

Megújult szaktestületek és kuratórium bírálja el a Communitas Alapítvány 2005-re kiírt pályázatait. A magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat elosztó alapítvány kuratóriumának átalakítását az tette szükségessé, hogy a testület 13 tagja közül öten miniszteri vagy államtitkári tisztséget nyertek el a Tariceanu-kabinetben, a korrupcióellenes jogszabályok pedig összeférhetetlenséget állapítanak meg a két tisztség között. Markó Béla volt kuratóriumi elnök mellett Borbély László, Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Kötő József és Porcsalmi Bálint távozott a kuratóriumból, amelynek irányítását Takács Csaba ügyvezető elnök vette át. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége javaslatára a testület Veress Emőddel és Lakatos Andrással egészült ki. Idén a sporttevékenységek támogatása számít újdonságnak az alapítvány működésében. A sport szaktestület 700 millió lejes keret elosztásáról dönt. A Communitasnál a szaktestületek összetétele is megváltozott. A sajtószaktestületben Csép Sándor és Papp Sándor Zsigmond helyét Ambrus Attila és Szűcs László vette át, a könyvkiadási pályázatokat elbíráló testületből lemondott Domokos Géza, Kovács András Ferenc és Selyem Zsuzsa helyére Horváth Andor, Balázs Imre József és Fekete Vince került. Az ifjúsági szaktestületben Asztalos Csaba, Korodi Attila, Szabó Ödön és Porcsalmi Bálint helyét Deák Ferenc, Becze István, Szabó József és Bodor László vette át. Az ösztöndíjbizottságban és az utazási támogatásokat elbíráló testületben egy-egy taggal kevesebb tevékenykedik majd. Az egyikből Kötő József, a másikból Nagy Zsolt távozott. Kibővült viszont a művelődési szaktestület, amelynek a soraiba felvették Kovács Leventét. A Nastase-kormány által kidolgozott 2005-ös költségvetési törvény 264,434 milliárd lejt irányozott elő a kisebbségek támogatására, ebből a Communitas Alapítványnak 58,52 milliárd lej, az összeg több mint egyötöde jut. Takács Csaba elmondta, a sport mellett a magyar házak létesítésének a programját kezelik prioritásként 2005-ben, emellett 1,2 milliárd lejt különítettek el egyes művelődési egyesületek normatív támogatására. A szaktestületek által elosztott pénzkeretek (milliárd lej): Sajtó 4,5 (2004) – 5,2 (2005); Könyvkiadás 2,3 (2004) – 3 (2005); Művelődés 3,5 (2004) – 3 (2005); Ifjúság 2,5 (2004) – 2,5 (2005); Szórvány 2,5 (2004) – 3 (2005); Alkotói ösztöndíjak 1 (2004) – 1,4 (2005); Utazás 0,7 (2004) – 0,7 (2005); Sport – (2004) – 0,7 (2005). Összesen 17 (2004) – 19,5 (2005). /Gazda Árpád: Módosultak a testületek a Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. augusztus 11.

A Kárpát-medencében élő fiataloknak az új korszak, a modernizáció hajtóerejévé kell válniuk – mondta Nagyváradon Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, aki megbeszélést folytatott az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel, Borboly Csabával, a MIÉRT elnökével, Szabó Ödönnel, az RMDSZ Bihar megyei tanácsosával és Bíró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével. A tárcavezető meglátogatta az eMagyarország ifjúsági tábort. Ebben az évben 3200 határon túli és anyaországi fiatal nyaralt magyarországi táborokban, köztük több mint hétszáz erdélyi fiatal – mondta. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 nyarán indította útjára az eMagyarország Ifjúsági Programot. /Fiatalok a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2005. október 11.

Mintegy ezren vettek részt Nagyváradon október hatodikán a Nagysándor József utcai koszorúzáson. A váradi születésű honvédtábornokra emlékeztető márványtábla előtt ezúttal közösen hajtott főt az RMDSZ, az MPSZ, a történelmi egyházak, a civil szervezetek és a magánszemélyek. Több magyar osztályt is kivezényeltek a megemlékezésre. A baj csak az volt, hogy a gyerekek kis híján a műsorvezető szerepét betöltő Szabó Ödön megyei RMDSZ-vezetőt is túlhangoskodták. Fel kellett volna készíteni a gyerekeket arra, hová mennek, és ott hogyan kell viselkedni. Szembeötlő volt a nemzeti lobogók hiánya. A váradi magyarok becsületét végül egy fiatalember, bizonyos Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak helyi tagja mentette meg. Amikor a koszorúzások rendjén az EMI következett, Barna bőségesen fellobogózott koszorúval lépett az emléktáblához. Messze ő kapta a legnagyobb tapsot. Ma már nem kell szégyellni, inkább használni kellene nemzeti jelképeket. /Fábián Tibor: És hol vannak a zászlóink? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

2005. november 9.

A romániai magyar kisebbségnek a román hatalommal kell megegyeznie az autonómiáról, ebben a kérdéskörben az anyaországnak minimális szerep jut – hangzott el azon a fórumon, amelyet a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete szervezett november 7-én Nagyváradon. A Beszélgessünk az autonómiáról! című sorozat első rendezvényén a magyar nyelvű sajtó munkatársai fejtették ki véleményüket az önrendelkezésről. Elhangzott: a Partiumban is fölvetődik a területi autonómia igénye. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzászólásában úgy vélte, túlmisztifikálják az autonómiáról való ismeretek hiányát. A hallgatóként jelen lévő Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke megjegyezte: az egyik legfontosabb célkitűzés az önkormányzatok tényleges autonómiája kellene hogy legyen. /G. Á.: Újságírószemmel az önrendelkezésről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998