udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Albert

1996. október 17.

A Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ szeretne összefogni az összes parlamenti ellenzéki párttal, kivéve a Magyar Demokrata Néppártot /MDNP/, amely közelebb áll a kormánykoalícióhoz, mint az ellenzékiekhez - nyilatkozta Giczy György, a KDNP elnöke. Az együttműködésbe bevonják a Magyar Igazság és Élet Pártját /MIÉP/ is. Kivételt képeznek az olyan szélsőséges pártok, mint a Munkáspárt és a Szabó Albert-féle fasisztoid csoportosulás. Az SZDSZ az erős sajtótámogatással a magyar közvélemény előtt befeketít egyes politikusokat, politikai irányzatokat és pártokat. "Az SZDSZ szélsőséges, nemzetellenes politizálásáról éppen azzal tereli el a figyelmet, hogy másokat kiált ki szélsőségesnek." A szabaddemokrata programot megvalósító, az országot tönkretevő jelenlegi nemzetellenes kormányra valóban ráillik a nemzetellenes jelző. Ennek a szélsőségességnek a gyakorlói a gazdasági életben és a médiában már szinte leküzdhetetlen monopóliuma tettek szert. "Mindez a diktatúra félreismerhetetlen jele." "A Magyar Igazság és Élet Pártja az én meggyőződésem szerint egyáltalán nem szélsőséges." Giczy mindig is elutasította, hogy az SZDSZ határozza meg, ki a szélsőséges. - Egyetlen komoly és mértékadó hazai párt sem gondol határrevízióra, hangsúlyozta. "Más dolog katonailag visszafoglalni egyes területeket - amiről és sohasem beszéltem -, s megint más az, hogy önként lemondunk, ajándékba adjuk a Trianonban elrabolt területeinket. Márpedig a Trianonban hozott diktátumokat Lenintől kezdve Mitterandig mindenki rablóbékének nevezte. Ezeknek az alapszerződéseknek az a legnagyobb hibájuk, hogy megfosztanak bennünket még egy valamikori békés határrendezés lehetőségétől is, amire pedig a helsinki záróokmány szellemében igényt formálhatnánk." A magyar-román alapszerződés aláírásával a magyar kormány olyan külpolitikai kötelezettséget vállalt, amely elfogadhatatlan az ellenzék számára. Ennek tudatában ő sem hajlandó Kovács László külügyminiszterrel konszenzust kialakítani. /Hering József: Nem mondhatunk le az elcsatolt területekről. Giczy György: "Az SZDSZ a magyar nemzet ellen politizál". = Magyar Fórum, okt. 17./

2007. augusztus 21.

A kilencvenes években a Szabó Albert-féle „Világnemzeti Népuralmista Párt” vörös lobogójának közepén fehér körben a fekete fogaskerék volt látható. A tisztázatlan forrásokból finanszírozott, karszalagos egyenruhában parádézó, néhány tucat főből álló társaság a német nemzetiszocialista mozgalom „utánérzése”. 1998 után azonban Szabó Albert – a bíróság elmarasztaló ítéletét követően – eltűnt, a mozgalmával és provokáló lobogójával együtt. Csurka István is nyilvánosan megbélyegezte őt, mint provokátort. Ahhoz, hogy az Árpád-sávos zászló visszakerüljön oda, ahová való, a nemzeti relikviák közé, Magyarország mindkét politikai táborának gesztust kellene gyakorolnia. Megjegyzendő, a Fidesz március 15-i gyűlésén ez meg is történt, a moderátor felszólította a közönséget, hogy csak a magyar nemzeti színű zászlót emeljenek a magasba. Ugyanakkor a baloldalnak is fel kellene hagynia a különböző jelképek kapcsán a hisztériakeltéssel, el kellene fogadni a „megterhelt” nemzeti szimbólumokat, ugyanúgy, ahogy a valódi Árpád-sávos zászló elemeit tartalmazó koronás címerrel tette, az Antall-kormány idején. /Pelle János (HVG): Árpádsáv, kettős kereszt, piros-fehér kockák. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2008. június 30.

Törvénytelennek tartja a dicsőszentmártoni alpolgármester megválasztását és közigazgatási bírósághoz fordul Szabó Albert, az RMDSZ jelöltje. A városban harmadik nekifutásra sikerült polgármester-helyettest választani. Szabót korábban már megválasztották ugyan alpolgármesternek, de a döntést a PNL és a PSD képviselői megfellebbezték, így a prefektus újabb szavazást rendelt el. Ennek nyomán kihirdették, hogy Szabó Albert lett az alpolgármester, de a PSD-s Popa Octavian, az előző polgármester megóvta a döntést, és a PNL, a PSD, illetve a PRM képviselőinek kérésére a prefektus rendkívüli tanácsülést írt elő. A június 27-én megtartott ülésen a PNL-s Meghesan Sorin 11 szavazattal legyőzte az RMDSZ-es Szabó Albertet, aki 8 szavazatot szerzett. /Antal Erika: Törvénytelen alpolgármester? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2008. július 1.

Húsz év után szinte lett magyar alpolgármestere Dicsőszentmártonnak, azonban a tanácsi határozatot a prefektúra megvétózta. Kakassy Sándor, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke szerint a prefektúra döntése jogtalan. Az első tanácsülésen az RMDSZ-es Szabó Albert és a PNL-s Meghesan Sorin maradt versenyben, a második fordulóban az RMDSZ jelöltje 9 szavazattal nyerte el az alpolgármesteri tisztséget, míg a liberális jelölt 7 voksot kapott. Ezt követően a prefektúra törvénytelennek nyilvánította ezt a határozatot. A prefektúra törvénytelenül járt el, amikor formai kifogásokat fogalmazott meg és arra hivatkozott, hogy a Szabó Albert megválasztásáról szóló döntést nem hagyta külön voksolással jóvá a testület. Kakassy Sándor jelezte, ezt nem hagyják annyiban, hiszen az országban sehol nem történt hasonló eset. /(antalfi): "Hátha egyszer igazság lesz!" = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998