udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Bálint

1995. szeptember 27.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ szept. 8-10-e között rendezte meg a műemlékvédők első országos konferenciáját, a történelmi magyar egyházak és civil szervezetek részvételével. 1977-ben elnöki rendelettel - egyedül a világon - megszüntették a hivatalos műemlékvédelmet. A romániai szakemberek ezért egy évtizedig nem ismerhették meg az épület-helyreállítások terén elért technológiai fejlesztést. Az első konferencia témája: az egyházi műemlékek helyzete Romániában. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke mondott beszédet, majd dr. Kovács Ferenc művészettörténész, dr. Murádin Magda műépítész és dr. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurálók Egyesülete elnöke tartott előadást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. november 7.

Okt. 12-14-e között Torockóban tanácskoztak az erdélyi műemlékvédők azzal a céllal, hogy megalakítsák az Erdélyi Műemlékvédő Szervezetek Egyeztető Testületét /EMSZET/ és létrehozzák az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Testületét /EMRE/. AZ EMSZET alapszabály-tervezetét Balogh Ferenc mérnök, az EMRE tervezetét pedig Szabó Bálint építészmérnök ismertette. Az EMRE az Erdélyben működő műemlék-restauráló szakemberek érdekvédelmi szervezete, szaknévsor összeállítását és közreadását is tervezik. Megválasztották az EMRE ideiglenes vezető testületét. Elnökök Szabó Bálint /Kolozsvár/, Bencédi Sándor /Sepsiszentgyörgy/, Bulbuk Márton /Csíkszereda/. - Ismertették a Pro Transilvania Efficaci Alapítvány Erdélyi Népi Építészeti Hagyományőrző Alkuratóriumának és a Várak, Kastélyok, Udvarházak Erdélyben Alkuratóriumának alapszabályzatát. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7./

1995. november 19.

A Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nov. 18-19-én Nagyváradon tartotta honismereti konferenciáját. Húsz helytörténeti, néprajzi és műemlékvédelmi előadás hangzott el, olvasható Dukrét Géza beszámolójában. Többek között Balogh Ferenc építészmérnök (Kolozsvár), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a műemlékvédelemről, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár (Kolozsvár), az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke a műemlékvédelmi problémákról beszélt. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25-26./

1996. március 30.

Tusnádfürdőn rendezték meg /márc. 17-23./ a műemlékvédelem rehabilitálásával foglalkozó 5. nemzetközi tudományos ülésszakot. Az idei konferencia témája: Kastélysors Kelet-Közép-Európában. A szervezőbizottság elnöke, dr. Szabó Bálint összegezte a tanácskozás tapasztalatait. A munkálatokat négy nyelvű kiáltványban foglalták össze, melyet magyar, román, szlovák és szlovén és olasz résztvevők fogalmaztak meg és a záróülésen 120 szakember vitatott meg. A kiáltványt /Ajánlás a kastélyok megmentésére és védelmére/ elküldték az Európa Tanácsnak, az UNESCO mellett működő nemzetközi műemlékvédő szervezeteknek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1996. június 25.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében jún. 25-én Nagyváradon az egyházkerület 75 éves fennállása alkalmából egyházművészeti és műemlékvédelmi értekezletet tartottak. Egyházi építészeti örökségünk címmel ifj. Eszenyi Béla felsorolta az utóbbi 75 év építészeti vonatkozású eseményeit. Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a műemlékvédelem időszerű gondjairól szólt. Dr. Szabó Bálint, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke nem tudott eljönni, helyette munkatársa, Makkai Dorottya beszélt a műemléktemplomok felújításának kérdéseiről. Több előadás hangzott el, az értekezleten jelen volt Tőkés László püspök is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./

1996. november 10.

Nov. 8-10-e között Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére másodízben rendezték meg. Az egyházi műemlékek helyzete Romániában témájú konferenciát, amelyen részt vettek a romániai magyar egyházak képviselői, valamint a műemlékvédő civil szakmai és érdekvédelmi szervezetek. Dr. Szabó Bálint javaslatára megállapodtak az erdélyi magyar egyházakon belül létrehozandó Erdélyi Magyar Egyházművészeti és Műemléki Tanács létrehozásáról. Az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesülete, mint szakmai érdekvédelmi egyesület kezdeményezte a műemlék-felügyeleti csoport létrehozását. A konferencia résztvevői az Erdélyi Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletéhez kívánnak fordulni a szakmai kezdeményezések egyházi támogatása érdekében. Vetési László lelkész a szórványgyülekezetek tulajdonában levő egyházi épületek megmentési esélyeiről beszélt. A románság a legtöbb helyen úgy érzi, hogy ami a faluban van, az az övék. Magyarigenben például még három magyar él, és a többségiek ugrásra készen várják, mikor halnak ki, hogy birtokba vehessék a templomot. Akad ellenkező példa is: Sajóvásárban a helybéli románok áldoznának szívesen a rogyadozó magyar templomra, de nem vetődik arra restaurátor. Horváth Levente a magyarózdi kastélyról szólt. Kádár István a kolozsmonostori katolikus templom helyreállítását ismertette, amelyet sikerült visszakapni az ortodoxoktól, akik 1948 után elfoglalták a templomot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./

1997. május 5.

1994-ben elkészült a felmérés az Erdélyben levő 150 kastélyról. A felmérést a kolozsvári Utilitas Kft. vezetője, dr. Szabó Bálint kezdeményezte és koordinálta. Minden kastélyról írott, rajzolt és képes anyagot gyűjtöttek. A legjelentősebben /41 %/ képviselt stílus a barokk, utána jön a reneszánsz /28 %/, eklektikus /neoreneszánsz vagy neobarokk/ 20 %-uk, 15 %-uk romantikus /neogót/, 7,3 %-uk klasszicista és 2,6 %-uk gótikus. Az épültek közül 21 % üresen, elhagyatottan áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1997. május 21.

A Transylvania Trust Alapítvány az Egyházi Építészeti Örökség Szakosztálya keretén belül 1997. jan. 1-jétől létrehozta az Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálatot. Céljuk: az építészeti örökség szakszerű megmentése. A segélyszolgálat ingyenes. Felkérésre kiszállnak a helyszínre, megállapítják a műemlék műszaki állapotát, a gyors beavatkozás szükségességét. Szaktanácsadást nyújtanak,. A Központi Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálat ideiglenes igazgatója dr. Szabó Bálint tartószerkezet-szakértő, helyettese Benczédi Sándor építész. A segélyszolgálat területi központokat is kialakít, ilyen van már Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1998. március 22.

Márc. 22-én Tusnádfürdőn nyílt meg a 7. tusnádfürdői műemlékvédelmi nemzetközi tudományos ülésszak. A megnyitót a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékvédők Egyesülete nevében Szabó Bálint kolozsvári műegyetemi tanár tartotta. Több mint háromszázan jöttek össze, Európa sok országból voltak vendégek. Az ülésszak márc. 28-ig tart. Márc. 22-én nyitották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban az Erdélyi városok kutatása című kiállítást. Keresztes Géza műépítész és társai segítségével Medgyes és Segesvár városrendészeti térképeit láthatták az érdeklődők. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1998. június 3.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Történettudományi Karának keretén belül okt. 1-jétől építészeknek, építőmérnököknek, művészettörténészeknek és régészeknek posztgraduális képzést nyújtó műemlékvédelmi szakmérnök-képzés indul. Az előadók hazai és magyarországi szakemberek. /Dr. Szabó Bálint tanfolyamvezető, Kolozsvár: Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1999. január 16.

Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2000. március 23.

Márc. 21-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a Pusztuló épített örökség Erdélyben című kiállítás. A tárlat része a tusnádi műemlékvédelmi konferenciának. A felvételeket Maksay Ádám készítette, a képek alatt három nyelven olvasható tájékoztató szöveg. Cserey Zoltán múzeumigazgató hangsúlyozva, hogy az utolsó órában a restaurálás nem tűr halasztást. Szabó Bálint kolozsvári egyetemi tanár, a konferencia szervezőbizottságának elnöke kiemelte, hogy a megrázó képek kultúravesztésről szólnak. /(m. l.): A pusztulás képei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

2000. április 22.

Dr. Szabó Bálint /Kolozsvár/, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesületének elnöke, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója a Kárpát-medencei műemlékvédelem egyik legelismertebb alakja. Elmondta, hogy most már vannak támogatóik, így például az angliai Institute for Historic Building Conservation eddig körülbelül 50 ezer dollárt költött tíz erdélyi szakmunkás angliai képzésére, de támogatja munkájukat a román Művelődési Minisztérium, a román Területfejlesztési Minisztérium, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Szabó Bálint nyugdíjasként teljes energiáját erre a nemes célra fordíthatja. Melléjük szegődött néhány idősebb nagytudású építész szakember, illetve sok fiatal. Maksay Ádám, Kirizsán Imola, Furu Árpád, Makay Dorottya mind a tanítványai voltak. Az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tulajdonában levő Kós-házban rendezkedtek be. - Az Erdélyi Műemlékek kiadványsorozatuk 31 magyar nyelvű füzete az Utilitas Könyvkiadónál jelent meg. -Balogh Ferencet a közvélemény leginkább a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnökeként ismeri. Pedig sok más tisztséget is betölt. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ 1990. január 21-én alakult meg. Ez a társaság egy jogi védelmű szellemi mozgalom. Tematikus konferenciákat rendeztek az egyházakkal, majd az önkormányzatokkal. A KLMT elődokumentációkat készített Erdőddel, Aranyosmeggyessel, Kőrösfővel, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. A KLMT egyik célkitűzése a kolozsvári főtér együttesének világörökséggé való nyilvánítása, de ez eddig nem sikerült. A világörökségi lista csak úgy bővíthető, ha a tulajdonosország kormánya hivatalosan kéri azt. Ezt nem tudták elérni. /Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal Elsődleges az önbizalomteremtés! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2000. május 24.

Bukarestbe érkezett Henrik dán herceg, az az Europa Nostra műemlékvédelmi szervezet elnöke, hogy átadja a Transylvania Trust Alapítvány és Torockó képviselőinek a torockói népi építészeti együttes helyreállításáért megítélt Europa Nostra Érmet. A bukaresti Hilton Szállodában május 24-én sorra kerülő eseményen dr. Szabó Bálint, az alapítvány ügyvezető igazgatója, Furu Árpád, a torockói műemlékvédelmi program vezetője, valamint a torockói háztulajdonosok képviseletében Ferencz Gábor unitárius lelkész vesz részt. Az 1963-ban alapított Europa Nostra több mint 200 örökségvédő civil szervezet páneurópai szövetsége. Romániai műemlék- helyreállítást most először jutalmaznak Europa Nostra Éremmel, a berethalmi erődtemplom és a kolozsmonostori Kálvária-templom az elmúlt években a díj oklevél fokozatában részesült. - A több mint 160 műemlék jellegű épületből álló, összefüggő házsorokat és tereket képező torockói építészeti hagyaték Közép- és Kelet-Európa egyik legépebben fennmaradt népi építészeti együttese. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány által 1996-ban indított program e felbecsülhetetlen kulturális érték védelmét tűzte ki célul. A Budapest V. kerületi önkormányzata által biztosított céladományból Torockó 138 hagyományos ingatlanának tulajdonosai évente részesülnek karbantartási támogatásban, amennyiben vállalják, hogy házuk értékes építészeti és utcaképi elemeit nem változtatják meg, elvégzik a szükséges karbantartási munkálatokat, és esetleges változtatási szándék esetén figyelembe veszik az alapítvány szakmai tanácsait. /Szabó Sámuel: Az első Europa Nostra Érem romániai műemlék- helyreállításért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2000. június 7.

A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. augusztus 29.

A Transylvania Trust Alapítvány és a nagy-britanniai Institute of Historic Building Conservation (Történeti Épület-felújítási Intézet) több hazai és angliai szervezettel és intézménnyel együttműködve, műemlék-felújítási szakmunkásképző programot indított Romániában. A gyakorlati képzés keretében a hallgatók angliai és hazai mesterek vezetésével a nagyenyedi Bethlen Kollégium fő épülete keleti szárnyán homlokzat-felújítási, illetve a barokk fiúbentlakás tetőszerkezete részleges javítási munkálatait végezték el. Aug. 26-án ünnepélyesen átadták Nagyenyeden az építőtelepet és kiosztották a diplomákat. A záróünnepségen beszédet mondtak: Krizbai Jenő, a Kollégium igazgatója, Liviu Octavian Rus, Nagyenyed polgármestere és mások, köztük Szabó Bálint az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete képviseletében. /Átadási ünnepség a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

2000. november 28.

Nov. 25-én Kolozsváron kezdődött az EME (Erdélyi Múzeum- Egyesület) Műszaki Tudományos Szakosztálya megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ülésszak. Dr. Gyenge Csaba, a szakosztály elnökének nyitóbeszéde után dr. Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke tartott beszédet. Az előadók között volt a kolozsvári Műegyetem több tanára /dr. Csibi Vencel egyetemi tanár, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár, dr. Gyenge Csaba egyetemi tanár/ és dr. Máté Márton egyetemi docens /marosvásárhelyi Műegyetem/. /Csurulya Szidónia: Többszörös évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2001. március 29.

Nagyváradon műemlékvédelmi konferenciát rendez márc. 30-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A program Tőkés László püspök bevezetőjével kezdődik. Magyarországi előadók a határon túli műemlékvédelmi támogatásról beszélnek, Eszenyei Béla az egyházkerület műemlékvédelmi tevékenységét mutatja be. Az előadók között lesz - többek között - Dukrét Géza tanár, dr. Szabó Bálint (Kolozsvár), Emődi Tamás, Daróczi Miklós építészmérnök (Kolozsvár), továbbá több magyarországi szakember. /Épített örökségünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./

2001. június 18.

Jún. 17-én, vasárnap Bonchidán, a Bánffy-kastély udvarán ünnepélyesen megnyitották a Transylvania Trust Alapítvány, az angliai Történeti Épületek Felújítási Intézete, valamint a Román Művelődési és Kultuszminisztérium által szervezett műemlékvédelmi szakmunkásképző, elméleti és gyakorlati felkészítést nyújtó tanfolyamot. David Baxter, az angol fél fő szervezője emlékeztetett a tavaly Nagyenyeden lezajlott hasonló szakmunkásképző tanfolyamra, amelynek résztvevői közül most többen mesteri minőségben érkeztek Bonchidára. A bonchidai tanfolyammal egyidőben a Maros megyei Nyomáton felújítják az unitárius templom gótikus tetőszerkezetét. Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány (TTA) elnöke bemutatta felelős munkatársait: Maksay Ádámot, a kastélyrestauráló program igazgatóját, Dezső Évát, a tervezőcsoport vezetőjét és Kirizsán Imolát, a nyomáti restaurálás vezetőjét. A mostani háromhetes kurzuson 21 tanuló (ácsok, kőművesek, kőfaragók) vesz részt. /Ördög I. Béla: Műemlékvédelmi szakmunkásképző tanfolyam. Példás nemzetközi összefogás Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2001. június 30.

Jún. 30-án ér véget Árkoson, a Szentkereszty-kastélyban az ötnapos műemlékvédelmi tudományos ülésszak, amelyet a művelődési és egyházügyi minisztérium műemléki igazgatósága szervezett. Az épített örökség integrált védelme témájú konferencián előadást tartott dr. Szabó Bálint kolozsvári egyetemi tanár. Szabó professzor tíz évig dolgozott a térség legjelentősebb nemzetközi műemlékvédelmi konferenciájának életre hívásán. A jövőben visszavonul a szervezésből, és új kutatási területet választott. Számítógép segítségével modellezik azokat a történeti épületszerkezeteket, amikor hatékonyan, és megfelelő minőségben próbálnak beavatkozni. Ezzel szeretne foglalkozni a továbbiakban. /Az értékvédelemnek hasznot kell hoznia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

2002. szeptember 2.

Az 1668-as évszám olvasható Torockó egyik kis faházán. A torockói kis ház ugyanis a Kárpát-medence legrégebbi datált magyar parasztháza, mondotta Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, aki a ház helyreállításáról tájékoztatott. A munkálatokat anyagilag a Transylvania Trust Alapítvány idei főszponzora, a Getty Alapítvány is segítette, a támogatók között van az Apáczai Közalapítvány is. A helyreállított ház ünnepélyes átadása aug. 31-én zajlott. /(i): Helyreállítják a Kárpát-medence legrégebbi parasztházát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2002. október 21.

Három új kollégiumot avattak Erdélyben. Ezek közül kettő - a szamosújvári és a dévai - a szórványmagyarság oktatását hivatott elősegíteni, a harmadik pedig, a kolozsvári, az épített örökség megőrzését végző szakemberek felkészítését szolgálja. Mindhárom intézmény jelentős magyarországi állami támogatásnak köszönhetően készülhetett el. Böjte Csaba ferences atya és munkatársai hitének, kitartásának, illetve számos határon túli intézmény anyagi támogatásának köszönhetően a Déván leánykollégiumot avathattak. Okt. 19-én Szamosújváron avatták a szórványkollégiumot, a megújult és kibővített Téka Házat, az Apáczai Közalapítvány jelentős támogatásával szórványkollégiummal bővült közösségi házat. Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözletét Nagy F. István tolmácsolta, míg Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Goldsmith József által fejezte ki elismerését. /Sándor Boglárka Ágnes: Építkezünk, gyarapodunk. Három kollégiumot avattak a hét végén Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Okt. 19-én avatták fel Kolozsváron a Transilvania Trust Alapítvány (TTA) által működtetett huszonkét férőhelyes felsőoktatási szakkollégiumot, amely az Apáczai Közalapítvány támogatása révén épülhetett fel. A rendezvényen Szabó Bálint, a TTA elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd Zilahi László a magyar oktatási minisztérium határon túli magyarok hivatalának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak továbbra is eltökélt szándéka a határon túl működő alapítványok támogatása. Kötő József a szakkollégium átadását a magyarországi támogatási stratégia mérföldköveként emlegette. /Borbély Tamás: Szakkollégium az épített örökségért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2003. január 14.

Fellendülőben a helytörténet iránti érdeklődés. Bizonyítják ezt az utóbbi években megjelent falumonográfiák, különböző településeket, egyházközségeket, templomokat bemutató kötetek, tanulmányok sokasága. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudomány Szakosztálya ebben a témakörben rendez konferenciát jan. 18-án, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. Előadások hangzanak el: Balázs Lajos Hogyan készítettem el Csíkszentdomokos monográfiáját; Szabó Miklós A falutörténet-kutatás kérdései Maros megyében; Sipos Gábor Református egyházi helytörténet 1990 után; Marton József A római katolikus hittudomány alakulása 1990 után; Keszeg Vilmos "Üzenet a maradéknak" - A protestáns templomok toronygombjába elhelyezett emlékiratokról; Pál Judit A várostörténetírás helyzete 1989 után; Fleisz János A romániai magyar várostörténeti kutatások elméleti-módszertani kérdéseiről napjainkban; Bura László Szatmár múltja és jelene egy évtized helytörténelmi monográfiáiban; Gaal György Kolozsvár magyar helytörténeti irodalma 1990 után; Tonk Sándor Marosvásárhely demográfiai állapota a XVII. században; Pál Antal Sándor A levéltár a helytörténet kutatásban; Kovács András helytörténet és művészettörténet; Szabó Bálint Épített örökség és regionális (lokális) történelem. A helyszínen Pozsony Ferenc szervezésében kiállítás nyílik falumonográfiákból, helytörténeti munkákból, forráskiadványokból. /Lokális és regionális történelmek. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudomány Szakosztályának konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2003. szeptember 1.

Aug. 30-31-én immár második alkalommal szervezték a Bonchidai Kastély Napokat. A kastély felújítása 2001-ben kezdődött, azóta működik Bonchidán az Építettörökség-helyreállító és szakképző program. A nagy-britanniai Institute of Historic Building Conservation és a Transylvania Trust Alapítvány által lebonyolított program célja, hogy megfelelő szakembereket képezzen ki a történeti műemlékek felújításához, és ezáltal állítsa helyre a bonchidai Bánffy-kastélyt. Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke elmondta: eddig mintegy félmillió euró került beépítésre, a teljes felújításához még mintegy 9-10 millió euróra lenne szükség. A legfőbb támogatónak az angolok bizonyulnak, mellettük a kastély felújítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a romániai Művelődésügyi Minisztérium is segíti, bár az ő támogatásuk az utóbbi években megcsappant. A rendezvény Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi fotóművész "Számadás" című kiállításának a megnyitójával indult. Rajverseny is volt gyerekek számára. A Babes-Bolyai Tudományegyetem színinövendékei után a Transylvania Barokk Együttes előadása következett. /Pap Melinda: A támogatások tízszeresére lenne szükség. A hétvégén tartották a II. Bonchidai Kastély Napokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2004. szeptember 27.

Szept. 25-én kapták meg Bonchidán okleveleiket azok a fiatalok, akik részt vettek az építettörökség-helyreállító szakképző programban, amelynek során a legjobb szakemberektől tanulhatták a mesterséget. Az ünnepségen részt vett a Művelődési Minisztérium, valamint a British Council képviselője. 1998 óta romániai és angliai mesterek képeznek ki szakembereket. A program 2001 óta működik Bonchidán. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke felhívta a figyelmet: várhatóan a jövőben az anyagi fedezetet könnyebben elő lehet majd teremteni a régi, értékes épületek helyreállítására. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállítói szakképző program Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2005. július 4.

Az esős idő miatt idén kevesebben látogattak ki a negyedik alkalommal megszervezett Bonchidai Kastély Napokra. A Transylvania Trust Alapítvány (TTA), az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) és a Bonchidai Polgármesteri Hivatal által szervezett rendezvényen jelen volt Szabó Bálint, a TTA elnöke, Hegedüs Csilla, a TTA ügyvezető igazgatója, David Baxter, az IHBC bonchidai programjának igazgatója is. Szabó Bálint elmondta: a munkálatok minden évben lassan-lassan előrehaladnak. /Köllő Katalin: Eső áztatta kastély-napok Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2005. július 9.

Megjelent a Transylvania Trust munkatársainak /Benczédi Sándor, Kirizsán Imola, dr. Kovács András, dr. Szabó Bálint, Weisz Attila/ könyve: Magyar vonatkozású épített örökség Erdélyben /Utilitas Kiadó, Kolozsvár, 2005/. A szép kivitelezésű kötet több mint félszáz műemléket mutat be. Kastélyok, templomok, jeles házak, iskolák, történelmi városközpontok sorakoznak a könyvben. A szerzők szerint ezek „a legmeghatározóbbak az erdélyi magyar gondolkodásban, kultúrában, és legnagyobb hatással voltak építészetünk alakulására”. Ilyen például: Kolozsváron a Farkas utca, a város középkori falai és tornyai, a Házsongárd, Déva vára és Vajdahunyad várkastélya, Bonchida, Gernyeszeg, Keresd, Bánffyhunyad, Alvinc, Nagyenyed, Gyulafehérvár műemléki együttesei vagy Torockó házsorai. A leírásokba a legfrissebb kutatási eredmények is beépültek. /Dr. Murádin Katalin: Épített örökségünk szemléltető példatára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2005. augusztus 27.

Hivatalosan is felavatták a bonchidai Bánffy-kastélyban működő központot, amely azon kevesek közé tartozik, ahol gyakorlatban is elsajátíthatják az építészek, restaurátorok a szakma csínját-bínját. Neves személyiségek ünnepeltek együtt a Transylvania Trusttal: Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Virgil Nitulescu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, David Baxter, az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) európai programjának igazgatója és John Yates, az IHBC elnöke. A Transylvania Trust csapatának köszönhetően a Bánffy-kastély esete az egyértelműen pozitív példák közé tartozik. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke nyitóbeszédében elmondta: Erdély gazdag építettöröksége számos kor, stílus, kultúra jegyeit hordozza – egyik legfontosabb épület a bonchidai Bánffy-kastély, amely a Transylvania Trust és partnerei erőfeszítéseinek köszönhetően lassanként visszanyerheti egykori fényét. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kifejtette: Erdély mindig is Európa része volt, a kulturális sokszínűség e vidék sajátsága. Napjainkra feledésbe merültek az egykori mesterségek, technikák, amelyek nélkül az ország gazdag épített örökségét nem lehet eredeti állapotában helyreállítani. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállító szakképző központ Bonchidán. Magas rangú vendégek a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2006. június 3.

A Transylvania Trust Alapítvány működésének tízéves évfordulója alkalmából a zárónapon Torockó került a középpontba, az ugyancsak tízéves rangos Europa Nostra-díjjal is kitüntetett Torockó Értékvédő Programmal együtt. Kiemelkedő dr. Román Andrásnak, a program kezdeményezőjének munkája, aki nélkül Torockó minden bizonnyal nem a mai képét mutatná. A Transylvania Trust elnöke, Szabó Bálint köszöntő szavai után Torockó polgármestere, Veres Rudolf szólt a közönséghez, megköszönve Budapest V. kerület önkormányzatának a tíz éven át tartó támogatást, a kerület évről évre vita nélkül szavazza meg a 10–12 millió forintos támogatást. Balasa M. Iván, a kötet lektora mutatta be a Műemlékvédelem Torockón című, frissen napvilágot látott kiadványt. A helyi unitárius templomban folytatódott a rendezvénysorozat Román András építész, műemlékvédő post mortem díszpolgárrá avatásával. Ezután a 15. számú ház falán álló emléktáblát leplezték le. A latin nyelvű felirat méltó emléket állít Román Andrásnak. Késő délután nyújtották át a Transylvania Trust Alapítvány díjait Torockó lakosainak, akik valamilyen módon kiemelkedően hozzájárultak az örökség megőrzéséhez: a tavaly is kiosztott Zsakó István díjat Balogh Szabolcs vehette át, az idén alapított Bosla Ferenc díjat Petri Irén és Zsakó Anna kapta. /F. I.: Torockó: a népi építészeti örökség génbankja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2006. június 24.

A budapesti Kós Károly Egyesülés, a sepsiszentgyörgyi Országépítő Kós Károly Egyesület és a nagyszebeni HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezésében nemrég Kós Károly Építészeti Konferenciát tartottak Nagyszebenben. Több mint hatvan magyarországi és romániai építész jött el, Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész nyitotta meg június 17-én a konferenciát, majd előadást tartott az organikus építészet nagyszebeni gyökereiről. Gerle János építész, a magyarországi Országépítő szakfolyóirat főszerkesztője mutatta be Kós Károly munkásságát, Szabó Bálint professzor, kolozsvári statikus szakértő, a kolozsvári Brétfű utcai Kós-ház felújításának szakaszairól beszélt. A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda előadói következtek. Takács Gyöngyi különleges vizuális összeállítást készített Kós Károly munkásságáról, majd Serfőző Levente irodavezető, a HÍD egyesület elnöke, az Ars Hungaricáról, vagyis a Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeibe illeszkedő 2007-es magyar vonatkozású programtervezetről beszélt. Ezután a konferencia kapcsán meghirdetett képzőművészeti pályázatra és építészeti tervpályázatra beérkezett pályamunkák elbírálása következett. Augusztus 27-ére, a magyar hét végére tervezik Nagyszebenben emléktábla elhelyezését Kós Károly egykori lakóházának homlokzatán. A pályázati kiírásra 12 terv érkezett be magyarországi és erdélyi építészektől. A pályázat a nagyszebeni Petőfi Park organikus rendezését tűzte ki célul úgy, hogy lehetőség nyíljon itt egy Magyar Pavilon felépítésére. A nagyszebeni park és lépcsősor elnevezését Petőfi Sándorról a Nagyszebeni Magyar Polgári Egyesület kérésére, Guttmann Szabolcs főépítész javaslatára 2001-ben hagyta jóvá a helyi tanács. /S. L.: Nagyszeben. Nemzetközi Kós Károly Konferenciát szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998