udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 193 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-193
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Béla

1995. február 23.

Tizenkét erdélyi festőművész képeiből nyílt kiállítás febr. 23-án a Kossuth Klubban /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./, a Határon Túli Magyarok Hivatala védnökségével. A kiállítók között volt a már elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteivel, Páll Lajos Korondról készült képeivel és Imets László. /Népszabadság, febr. 24./ Lábody László, a HTMH elnöke tartotta a megnyitó beszédet. A kiállítás anyagát a febr. 21-én elhunyt Németh Géza lelkész gyűjtötte össze, a képek a Reménység Szigetén, a betegszobák falain találhatók.

1996. augusztus 8.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. augusztus 8.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. szeptember 14.

Kolozsváron szept. 14-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezésében megnyitották az 1000 éves a magyar iskola című képzőművészeti kiállítást a Gy. Szabó Béla Galériában. A tizenegy kiállító művész közül a 93. évében járó Mohy Sándor a legidősebb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. december 3.

Magyarországi kiállítását követően, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta életműve elismeréseként Ferenczy Júlia kolozsvári festőművésznőnek Göncz Árpád köztársasági elnök. Göncz Árpád nevében dr. Szabó Béla, a bukaresti magyar nagykövetség első tanácsosa nyújtotta át a művésznek a kitüntetést azon az ünnepséggel egybekötött kiállításon, amelyet Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában rendeztek. /Ferenczy Júlia kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1997. július 10.

Markó Béla szövetségi elnök július 10-én, csütörtökön bukaresti hivatalában fogadta dr. Szabó Bélát, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és Bitay Károlyt, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulját.

1998. április 2.

Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1999. február 19.

Egy erdélyi költők különböző tematikák szerint kötetbe csoportosított versesköteteiből álló sorozatnak évek óta nagy sikere van, a verseket Lisztóczky László válogatta. A sorozat most folytatódik a Lisztóczky László szerkesztésében megjelent Hegyek, fák, füvek című kötettel, mely a romániai magyar költők természetről írott verseit mutatja be. A sorozat 1993-ban indult a sepsiszentgyörgyi Castrum Könyvkiadó vállalkozásában az Isten kezében című, a romániai magyar költők istenes verseit bemutató kötettel, majd ezt követte 93-ban a szülőföld előtt tisztelgő Hazahív a hűség, 95-ben pedig az Arany és kék szavakkal című, az erdélyi költők szerelmes verseit egybegyűjtő kötet. 1996-ban még megjelent A megmérő idő és a kétkötetes Versekben tündöklő Erdély, ám ezt követően úgy tűnt, a sorozat megszakad. Csakhogy, mint ezt a mostani kötet előszavában Lisztóczky László írta, sokan vetették a szemére, hogy mostohán bánt az országrész magyar lírájának egyik legnagyobb témaadójával, a természettel. Így született meg ez a mostani kötet, melyben 63 erdélyi költő 324 alkotása kapott helyet. A kötet illusztrációit Gy. Szabó Béla hagyatékából válogatta a szerkesztő. /Erdélyi költők antológiája a természetről írt versekből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 19./"

1999. szeptember 2.

Markó Béla szept. 2-án Bukarestben, a Szövetségi Elnöki Hivatalban fogadta dr. Törzsök Erikát, a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézetének ügyvivő igazgatóját. A megbeszélésen részt vett az intézet munkatársai közül Ágoston Vilmos és dr. Réti Tamás, továbbá dr. Szabó Béla rendkívüli követ. Törzsök Erika ismertette az általa vezetett intézet felépítését és tevékenységi területeit. Markó Béla nagyra értékelte, hogy a hagyományosan a kisebbségi jogok tárgykörébe sorolt kérdések mellett, mint az anyanyelvű oktatás helyzete, vagy a kisebbségi jogokat biztosító törvényes keretek a különböző országokban, az intézet kutatói programjában jelen van a kisebbségek érvényesülése gazdasági téren, részvételük a posztkommunista országokban végbemenő privatizációs folyamatokban. A találkozón áttekintették az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete és az RMDSZ közötti együttműködés lehetőségeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3. - 1549. sz./

1999. szeptember 11.

A kolozsvári származású művészeti menedzser, Tamás Gábor szervezésében nagyszabású erdélyi képzőművészeti tárlat nyílik szeptember 12-én a stockholmi Magyar Házban. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /Stockholm/ és a Lencse Tibor Baráti Társaság védnökségével rendezett tárlaton Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugos Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota munkái láthatók. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Svédországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1999. szeptember 30.

A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1999. október 1.

Barót háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját. A vidékfejlesztés szükségessége összekapcsolja Erdővidék településeit székvárosukkal, Baróttal. Jelen volt és köszöntőt mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás József római katolikus segédpüspök, dr. Szabó Béla bukaresti magyar nagykövet, Zirc testvérváros küldöttsége, továbbá Gheorghe Tatu prefektus, Kelemen Hunor államtitkár is. Az ünnepségen egyúttal emlékeztek a dalárdamozgalom 125 éves évfordulójára is. /Barót ünnepe. Erőgyűjtő múltba tekintés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1999. december 20.

Megjelent Czirják Árpád /Kolozsvár/ érseki helynök Erdélyi Magyar Breviárium II. /Glória, Kolozsvár, 1999/ második kötete, Horváth Arany szerkesztésében, Gy. Szabó Béla fametszeteivel illusztrálva. A emléket állít Erdély jeles embereinek, művészeknek, orvosoknak, jogászoknak, költőknek, feltalálóknak és a székely ezermestereknek is. /Erdélyi Magyar Breviárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2000. július 19.

Júl. 19-én Markó Béla bemutatkozó látogatáson fogadta Íjgyártó Istvánt, Magyarország új bukaresti nagykövetét a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban. A találkozón a nagykövetség részéről részt vett Szabó Béla, a nagykövet első beosztottja és Polonyi Géza attasé. Az RMDSZ képviseletében jelen volt Borbély László területfejlesztési államtitkár, kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök, Kelemen Hunor művelődési államtitkár és Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke. A megbeszélésen a jelenlévők a két ország közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről és ebben az RMDSZ szerepéről, illetve más időszerű politikai kérdésekről cseréltek véleményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./ Íjgyártó István, az új nagykövet 37 éves beregszászi születésű diplomata 13 éves korában települt Magyarországra családjával. Angolul és oroszul beszél, fél éve pedig elszántan tanulja a román nyelvet. A legfontosabbnak tartja a következőket: a magyar konzuli hálózat fejlesztése /csíkszeredai és a konstancai főkonzulátus/, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítése, beleértve a kereskedelemben mutatkozó akadályok mihamarabbi lebontását, a határ menti és a regionális együttműködés fejlesztése, a határátkelők korszerűsítése, illetve új határátkelők megnyitása, egyes rendkívül fontos - például a katasztrófavédelmi, illetve a környezetvédelmi együttműködésre vonatkozó - szerződések megkötése, a magyar-román kulturális kapcsolatok előmozdítása. A nagykövet úgy véli, a bukaresti magyar nagykövetségen szakmailag kitűnően felkészült, tapasztalt gárda dolgozik. /Hatalmas kihívás a bukaresti nagyköveti poszt - véli Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság új bukaresti nagykövete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2000. szeptember 16.

Szept. 15-én dr. Szabó Béla, a bukaresti magyar nagykövetség munkatársa a megyeszékhelyen találkozott a Csíkszereda vonzáskörzetébe tartozó kistelepülések pedagógusaival. A találkozó célja az volt, hogy fellendítsék a vidéki iskolák és a magyar tanügyminisztérium közötti információcserét. /Igényfelmérés az iskolákban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2000. szeptember 20.

A magyar állam a bukaresti nagykövetség közvetítésével 200 dollár értékben ajándékozott könyveket 7 magyar iskolának a Gyergyói-medencéből. Szept. 14-én találkoztak a megajándékozott iskolák igazgatóival Gyergyószentmiklóson. Szabó Béla nagykövet helyettes vázolta a magyar kormánypolitika egyes, határon túli magyarságot érintő vonatkozásait, kitérve a státustörvény és a kettős állampolgárság közötti különbözőségekre, kiemelve Magyarország abbéli törekvéseit, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról. Fölkérésére az iskolaigazgatók vázolták gondjaikat. Kiderült hogy van Ditróban iskola, amelynek még nincs egy számítóképe sem, hiányos az iskolák didaktikai eszközökkel való felszereltsége. A támogatásban Magyarországnak nagyobb figyelmet kellene szentelnie a szórványban levő iskolákra. Mohacsek Ákos maroshévizi iskolaigazgató elmondta, hogy az 1958-ban megszüntetett hévízi magyar iskola 1990-ben alakult újra, a nulláról indulva. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 28%, a diákság aránya ennél kisebb, mert a szülők nagy része már román tagozaton végzett, s hajlamos gyermekét is ide íratni. /Gál Éva Emese: Könyvek a nagykövetségtől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2001. március 16.

A tavaly elkészített Csíkszereda város kulturális évkönyve 2000 c. kötet kiváló alkalomnak bizonyult a megyeszékhely - önkormányzati költségvetésből finanszírozott - kulturális életének újraértékelésére. Az önkormányzati alárendeltségű kulturális intézmények (Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíki Székely Múzeum, Megyei és Városi Könyvtár, Városi Művelődési Ház) tevékenységét az ún. civil szférába tartozó intézmények (könyvkiadók, magángalériák, egyesületek, alapítványok) munkája egészíti ki. A kulturális élet támogatási infrastruktúrájából a képzőművészet többnyire kimaradt, annak ellenére, hogy vidékünk "magas kultúráját" leginkább a képzőművészet határozza meg. Csíkszeredában jelenleg 30-nál több főiskolai végzettségű, aktív képzőművész él. 1999. nov. 3-án alakult meg Hargita Visual Art névvel a Csíkszeredában és Hargita megyében tevékenykedő képző- és iparművészek egyesülete. Csíkszereda tanácsa a Hargita Visual Art Egyesület használatára engedte át a közösségi tulajdonban lévő csíkszeredai Virág utcai galériát, melyet az egyesület közös műtermekként vállalt működtetni. (Így több fiatal alkotó jutott műteremhez: Berszán-Márkos Zsolt, Bartis Elemér, Botár László, Ferencz S. Apor, Léstyán Csaba, Siklódi Piroska.) Ebben a galériában csoportos tárlattal mutatkozott be a Hargita Visual Art művészegyesület. Szervezésükben nyílt meg Marosvásárhelyen Botár László festészeti tárlatára, majd Kolozsváron a Velum Kft. rendezett a csíkszeredai képzőművészeknek csoportos tárlatot. Kiállítás-sorozat indult Csíkszeredában, a Művelődési Házban. A színházi bemutatók előtti kiállítások támogatási, kerete az elmúlt esztendőben megteremtődött. Az egyesület programja szerint idén még 13 tárlat színhelye lesz a Virág utcai galéria. Csíkszeredában valóságos művészkolóniáról lehetne beszélni, annak ellenére, hogy a 89-es rendszerváltás felgyorsította a kivándorlást. (Elment többek között Adorjáni Endre, Beczássy Antal, Bogáti Kispál Lajos, Erőss István, Ferencz Ernő, Kántor József, Szabó Béla, Vincefi Sándor, Xántus Géza) - El kell készíteni a csíkszeredai képzőművészek művészettörténeti igénnyel szerkesztett katalógusát és adattárát. Az elkészült katalógussal/adattárral már szervezett keretek között lehetne részt venni országos és külföldi kiállításokon. A csíkszeredai képzőművészek elképzelésükhöz kiváló partnert kaptak a Velum cégben. A Velum Kft. Budapesten galériát nyitott, ahol az anyaországi közönség megismerkedhet Hargita megye képzőművészeinek alkotásaival. /Pozitív székely táj - A Hargita Visual Art sikerei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2001. március 16.

Márc. 14-én Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban megnyílt Takács Gábor ex libris kiállítása. Takács Gábor mintegy húsz kisgrafikai munkáját mutatta be. Az egyik legismertebb ex libris gyűjtő, Gábor Dénes méltatta a Gy. Szabó Béla nyomdokain haladó Takács Gábor érdemeit. /Takács Gábor ex libris kiállítása a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2001. március 17.

Március 15-e alkalmából az anyaország Németh Lajos-díjjal tüntette ki Murádin Jenő kolozsvári művészettörténészt, a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia előadótanárát. A díjat Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át, aki hangsúlyozta, hogy amikor a magyar művészetről beszélünk, egyre fontosabb, hogy az egész nemzet művészetében gondolkodjunk. Az "egész nemzet művészetében" azonban nem könnyű gondolkodni, hiszen a múlt századi határtologatások következtében az anyaországtól elszakított nemzetrészek művészete egészen sajátos módon, más-más hatások alatt és körülmények között alakult olyanná, amilyen. Erdélyben művészgenerációk sora úgy nőtt fel, hogy a magyarországi művészeti vérkeringésből szinte teljes mértékben kimaradt, az anyaország tudomására viszont édes-kevés jutott az itteni művészek által elért eredményekről. Ha nem lett volna néhány olyan megszállott művészettörténész, amilyen Murádin Jenő is, akkor az anyaország ma a művészet terén nemzetben gondolkodni egyszerűen képtelen lenne, mert nem állnának rendelkezésére azok a forrásértékű munkák, amelyeket éppen ez a gárda tett le a nemzet asztalára. Murádin pedig a megszállottak között is élenjáró. Afféle napszámosa ő az erdélyi magyar művészetnek. Részletekig menően tisztázta a nagybányai festőtelep és -iskola történetét, az ott tanuló és alkotó művészek életútját. Murádin Jenő és a nagymértékben segítségével-munkájával Miskolcon megjelent Nagybánya Könyvek tíz kötete után kevés újat mondhat bárki az erdélyi Barbizonról. - Klein Józsefről, a Ferenczy művészcsaládról, a Barabás Miklós Céhről, Gy. Szabó Béláról, Nagy Istvánról, Maticska Jenőről, Gruzda Jánosról, Nagy Oszkárról, Kovács Zoltánról, Dömötör Gizelláról és Mund Hugóról írott monográfiái mércét állítanak a hazai művészettörténészek és kutatók számára, hangsúlyozta Tibori Szabó Zoltán. / Tibori Szabó Zoltán: Murádin Jenőről, az erdélyi képzőművészet napszámosáról, magyar állami kitüntetése ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2001. szeptember 27.

Napvilágot látott Ajtay Ferenc Kolozsvár környékének kirándulóhelyei /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című munkája. A könyv megjelenése nagy hiányt pótolt. Negyven évig szünetelt a szervezett természetjárás és az ezzel kapcsolatos információk, generációk nőttek fel anélkül, hogy a kultúrált természetjárásra valaki is nevelje őket. Akik előttünk jártak c. fejezetben 28 nevet sorol fel a szerző, ismert geológusok, egyetemi tanárok mellett (dr. Koch Antal, dr. Cholnoky Jenő, dr. Balogh Ernő, dr. Tulogdy János, dr. Xántus János, dr. Páter Béla, Nyáradi Erasmus Gyula és mások) olyanokét is, akik főleg túraszervezéssel foglalkoznak. A kötetet Cholnoky Jenő és Túrós László rajzai, Gy. Szabó Béla fametszete és Valkovits László tusrajza díszítik. /Hanz Lám Irén, Kolozsvár: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2001. október 31.

A 2001-es Művelődés folyóirat június-szeptemberi számában az olvasó betekintést nyerhetett az 1955-58-as évek művelődési életébe. Azokban a nagyon zavaros időkben is születtek maradandó alkotások, olykor remekművek, amelyekről a lap akkori számai hűségesen beszámoltak. Galéria rovatban szó volt az akkori művészekről, Nagy Imréről, Szervátiusz Jenőről, Ziffer Sándorról, Gy. Szabó Béláról. /Takarékos Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2001. november 5.

Nov. 3-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a Gy. Szabó Béla Galéria. Az 1990 novemberétől 1999 januárjáig számos kiállításnak helyet adó képtár elköltözött régi helyéről, most már a Főtér 23. szám alatti református esperesi hivatal megnagyobbított termében található. A galéria a névadó, Gy. Szabó Béla fametszeteiből készült kiállítással indult újra. Ferenczy Miklós beszélt Gy. Szabó Béla (1905-1985) életéről, művészetéről, képeiről /Balázsi-Pál Előd: Újranyílt a Gy. Szabó Béla Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2002. február 18.

Febr. 16-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Bokor Ernőnek az Erdély öröksége miniatűrökben címet viselő festészeti tárlata. A tárlat három témakörre tagolódik: Kalotaszeg népviselete és építészete, a magyar történelem és művészet klasszikus alakjainak portréi, valamint Kolozsvár műemlékei. /Sokatmondó minivilág. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2002. március 6.

A marosvécsi találkozók egykori házigazdája, az író, művészetpártoló Kemény János életművét idézi fel A Mecénás - Kemény János és a Helikon című kötet, amelyet márc. 7-én mutatnak be a marosvásárhelyi Vártemplomi Diakóniai Otthonban. Ugyanitt kiállításmegnyitó is lesz, Gy. Szabó Béla metszeteiből láthat válogatást ez alkalommal a közönség. /Kemény János-emlékest. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2002. április 15.

Nagy érdeklődés közepette nyílt meg okt. 13-án Kolozsváron, a főtéri Gy. Szabó Béla Galériában Fodor Nagy Éva akvarellkiállítása. A kiállítás képeit Németh Júlia méltatta. /A szépség vonzásában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2002. április 20.

Megnyílt Fodor Nagy Éva kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Pár évvel ezelőtti kiállításaival ellentétben, most realitásból ihletődött tájképeket, virágcsendéleteket mutatott be. Fodor Nagy Éva a nagy erdélyi akvarellista hagyományok szellemében alkot. /Németh Júlia: Mindennapok csodája. Fodor Nagy Éva kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2002. május 13.

Az utóbbi két esztendőben negyedik alkalommal jelentkezett máj. 11-én Kolozsváron, Gy. Szabó Béla Galériában egyéni tárlattal Gally Katalin kolozsvári festőművész. /Oldódó formák Megnyílt Gally Katalin kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2002. július 8.

Júl. 6-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt László Csaba Ferenc fényképkiállítása. László Csaba Ferenc /sz. Kolozsvár, 1935./ a Bolyai Egyetemen szerzett matematika tanári diplomát, az Apáczai Csere János Líceumban tanított harmincöt éven keresztül. Mezőségi és szamosháti romos és új templomok fényképei mellett voltak festett kazetták, kelyhek, népviseletek fotói. /Oláh Levente: Megszólaltak a harangok... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2002. szeptember 21.

Incze Mózes /sz. Barót, 1975/ kiállítása megnyílt Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. 2000-ben végzett Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, festődiplomát szerzett. Alapító tagja a Műhely a határon élesdi művésztelepnek és tagja a Magyar Vízfestők Társaságának. Hét egyéni kiállítása volt rangos budapesti és egyéb magyarországi galériákban, és még több csoportkiállításon vett részt. /Németh Júlia: Festői morfogenézis. Incze Mózes kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2002. október 14.

Elhunyt Veress Pál festőművész /Sepsiszentgyörgy, 1929. aug. 23. - Kolozsvár, okt. 11./, aki a grafikában és a festészetben egyaránt járatos volt és harminchat éven keresztül 1954-től nyugdíjba vonulásáig nemzedékek hosszú sorát oktatta a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán. 2002 januárjában Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában rendezett, utolsó egyéni tárlatán pasztelljeit mutatta be. Az 1994-ben újraalakult Barabás Miklós Céh ügyvezető titkára volt az első években, de később is szolgálta a közös munkát, többek között a szervezet Hírlevelének szerkesztésével. /Németh Júlia: In memoriam Veresspál (1929-2002). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ Veress Pál volt a Barabás Miklós Céh élő lelkiismerete, éltető szívdobogása. Valósággal a semmiből újságot szerkesztett, összefogta a művészeket Sepsiszentgyörgytől Temesvárig. Veress Pál művészi attitűdjét, mondanivalóját a transzszilván szellem ragyogta be. /Jakobovits Miklós: Transzszilván szellemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-193




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998