udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Csongor

2001. szeptember 12.

Az Országos Magyar Diákszövetség Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában tartotta a hétvégén tisztújító közgyűlését. A szövetség új vezetője Szőke Szabolcs, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség eddigi alelnöke lett, alelnöknek pedig Szabó Csongort, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét, illetve Magdó Leventét, a Brassói Magyar Diákszövetség tagját választották. /Új vezetők a fiataloknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2002. március 27.

Kérő kis falu, mindössze 360-an élnek itt. A reformátusok, azaz a magyarok száma 160 körül mozog.A falut közigazgatásilag Szamosújvárhoz csatolták. A felújítás alatt álló templomban Szabó Csongor fiatal református lelkész magyarázta, milyen sajátosan magyar — esetenként ősmagyar — elemeket fog majd viselni a teljesen átalakított templom. A lelkész idekerülése után újraszervezte a közösségi életet. 1996-ban gyülekezeti házat építettek, a neve Élő Forrás lett, jelezve, hogy Kérőben a magyarság nem akar kihalni. A környező falvakban már eltűnt a magyar illetve református elem, a templomok összedőlnek. Ez figyelmeztető jel volt a kérőieknek, nehogy ők is erre a sorsra jussanak. Négy évvel ezelőtt óvoda is létesült az Élő Forrásban. Később beindult a fiatalok számára a számítógépkör, az angolnyelv-tanfolyam... A református vallásórákra is nagyon sok román gyermek jár. Megtanulnak magyarul. /Szabó Csaba: Az Élő Forrás vizeinél. A jó pap Kérőn is holtig tanul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2003. július 29.

Kérő egy kis mezőségi falu, mely közigazgatásilag nem létezik, papíron ugyanis pár évtizede Szamosújvár egyik külvárosa, utcája. A kérőiek nem tekintik magukat szamosújváriaknak. A fele magyar, fele román, jelenleg mintegy háromszázötven-hatvan lelket számláló, csaknem évezredes múltra visszatekintő település július 24-27 között, Szabó Csongor lelkipásztor hívására "megszállta" a Dési Református Egyházmegyéből - Beszterce és környéke is ide tartozik - összesereglett közel négyszáz fiatal. Szabó Csongor lelkész elmondta, hogy Kérő szórványközpont, hét gyülekezet tartozott az egyházközséghez, előtte négy évig nem volt papja. Sok remény nem volt arra, hogy itt valaha is valami élet legyen. És most itt áll az Élő Forrás Gyülekezeti Ház! /(Guther M. Ilona): Élő Forrás a Holttengerben. Ötödik ifjúsági találkozó a mezőségi Kérőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2005. június 6.

Nagyenyeden, Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Szórványtengelyek 3. közösségi, önismeret-fejlesztő rendezvényét, melynek lényege az ismerkedés, kapcsolatteremtés volt. Megjelent Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a kolozsvári Tv szerkesztője és Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök, a Szórványtengely életre keltője. A rendezvényen Brassó, Kovászna, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei szórvány települések küldöttei vettek részt. Az estet a Kónya Tibor iskolalelkész által felkészített népi tánccsoport magyarlapádi, kalotaszegi és széki táncokkal nyitotta meg, majd Szőcs Ildikó igazgató köszöntőjében érintette Trianon kérdését. Dvorácsek Ágoston tartott előadást az elfelejtett kutatóról, Fenichel Sámuelről, Murádin László kolozsvári nyelvész és Hochbauer Gyula hétfalusi nyelvtörténész a József Attilát “eltanácsoló” professzorról, Horger Antalról beszélt, aki elsőként írta le a magyar nyelvjárásokat és területeket, a magyar igeragozás történetét, etimológiai, fonetikai könyveket jelentetett meg. Magdó János orvos, hétfalusi csángó helytörténész a méltatlanul elfelejtett Zajzoni Rab István költőről, kutatóról beszélt. Fehér megyét Lőrincz Konrád református lelkipásztor, Nagyszebent Szombatfalvi Török Réka mutatta be. A rendezvény Keresztes Enikő “Úgy szeress, mintha jó volna” című József Attila-estjével záródott (rendező: Márkos Ervin, Fogaras). A rendezvény keretében megnyílt Borsos Sz. Éva “Zsejki hangulatok” című tárlata. /T. A.: A szórvány azé, aki nem mond le róla. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ A résztvevők száma találkozóról találkozóra gyarapodik. 2004 májusában az első szórványtalálkozóra három megyéből, 2005 januárjában már öt, a hétvégén Nagyenyedre hét megyéből jöttek el érdekeltek és érdeklődők. A magyar identitás szórványban is lehetséges megőrzését példázta a Bethlen Gábor Kollégium néhány hónapja megalakult tánccsoportja. Szőcs Ildikó igazgatónő jelezte, 700 diák és 60 oktató dolgozik az iskolában. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója leszögezte, hogy „felmentő seregek márpedig nincsenek, nekünk kell összefognunk, magunknak kell cselekednünk”. „Ma már nemcsak lelkész vagyok, hanem mezőgazdász, óvó bácsi, sőt asztalos is” – mutatkozott be a szórványban dolgozók feladatkörének sokoldalúságára utalva Szabó Csongor kérői református lelkész a szórványtalálkozón. Elmondta, hogy a szórványélet a lelki gondozás mellett hatványozottan megkövetel másfajta cselekvést is. 1996–97-ben barátaik segítségével gyülekezeti otthont építettek. Öt éve a dési egyházmegyéből 40–50 fiatalt sikerült toborozni a nyári ifjúsági találkozóra, mostanra már 400–500 ifjú sereglik össze. Négy éve kis asztalosműhelyt létesítettek, amelyben ma már 14 alkalmazott dolgozik, és amelynek a termékeit immáron határon túli kiállításokon is díjazzák. Óradnán örömmel nyugtázták, hogy Gyergyóditróban 5 óradnai lány ballag, akik anyanyelvű iskola hiányában néhány éve még alig beszéltek magyarul, most meg magyarul érettségiznek. Lőrincz Konrád Artúr felenyedi református lelkész szerint a megmaradás alapja a szociális, a kulturális, a gazdasági tevékenység, ezeket segíthetik mind a bel-, mind a külföldi testvérkapcsolatok. Kerekes Edit zilahi RMDSZ-elnök és Rozs Rita Éva tanár elmondták, dacára annak, hogy Szilágyságban jelentős a magyarság száma, a megyei tanfelügyelőségen egyetlenegy, félnormás magyar állás van. /Benkő Levente: Nem várják a nem létező felmentő sereget. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2005. szeptember 8.

Szabó Csongor kérői református lelkész a hívekkel létrehozta a munkahelyeket is teremtő, Élő Forrásnak nevezett központot. A Szamosújvárral összenőtt, alig 350 lelkes Kérő 150 fős református gyülekezetének lelkésze szerint fékezni lehet a magyarság elvándorlását és fogyását. Amerikai és holland gyülekezet segítette őket, a romos parókia helyébe újat építettek, majd a gyülekezeti ház következett, ez lett az Élő Forrásnak nevezett központ. A templomot is felújították, majd berendeztek egy kis asztalosműhelyt, mára már tizenhatan dolgoznak a műhelyben. Van köztük Magyarországról hazatelepült fiatal, és van özvegyasszony is. /Benkő Levente: Életet adó forrás a mezőségi Kérőn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2005. december 30.

A Kolozs megyei Kérőben azóta építenek, mióta Szabó Csongort a református gyülekezet lelkészévé nevezték ki: már van megélhetést biztosító asztalosműhely is. Szabó Csongor tizenhárom éve érkezett Kérőre. Az asztalosműhely termékeit idén a Budapesti Nemzetközi Vásáron is sikerrel mutatták be. Közel húszan dolgoznak a műhelyben, amely a szolgáltatásokkal együtt a gyülekezet ötven emberének nyújt megélhetési lehetőséget. Az önépítkezéshez tartozik a nemzeti öntudatot erősítő Élő Forrás Alapítvány, ezen belül az idén hetedik ízben, több mint 500 fiatal részvételével megszervezett Kérői Szórvány Ifjúsági Tábor. Mindezt munkával, imádsággal tudták megteremteni. Minden tábor megszervezésekor szembesültünk azzal, hogy nem fog menni, nincs már hozzá erő. De a fiatalokkal való találkozás, a szeretetük, a ragaszkodásuk átbillentik őket a mélypontokon. /Benkő Levente: Szemben az árral a megmaradásért. Beszélgetés Szabó Csongor kérői református lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./

2008. június 20.

Milyen volt az elsők között járni a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, erről beszélt két végzett öregdiák, Szabó Csongor és Kovács Zsolt automatizálási mérnök. Mindketten 2001-ben felvételiztek, ők még nem a bolognai rendszerben tanultak, ezért öt évig tartott a képzés, 2006-ban végeztek. Kovács Zsolt elmondta, hogy a diploma megszerzése után felvették egy céghez. Azóta második munkahelyén van, automatizálási mérnökként. Szabó Csongornak is hamar sikerült elhelyezkednie, rendszermérnökként. Az egyetemen tanultakkal jól elboldogultak. A magyar nyelvű, magas színvonalú oktatás miatt jó a Sapientián tanulni. A szakkifejezéseket románul és nemzetközi nyelveken is megtanítják. /Lepácsek Katalin: Öregdiákok, ha visszatekintenek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 20./

2009. február 4.

Dolgavégezetlenül kellett távoznia a Kolozs megyei Kérőből annak a református egyházi küldöttségnek, amely a palástjogától megfosztott Szabó Csongor kérői lelkész hivatalának átvételére érkezett. Az elbocsátott lelkész a mellette felsorakozó hívek gyűrűjében elutasította a hivatal átadását. Szabó Csongort 2005-ben a kérői ifjúsági táborok sikere és a gyülekezet menedzserszellemű vezetése okán a Krónika is az év emberének jelölte. Azóta azonban paráznaság és sikkasztás ügyében is elmarasztalták az egyházi hatóságok. Szabó Csongor négy román televízió stábjának nyilatkozott, magyar újságírókat nem hívott a helyszínre, nem bízik bennük. Szabó Csongor úgy véli, Gudor Lajos dési esperesnek köszönheti, hogy 2006-ban több gyülekezeti tag is feljelentette őt az egyházi hivatalokban. „Családi problémáim voltak, bejelentettem, hogy el akarok válni, és ezen indokkal próbáltak engem professzionálisan is tönkretenni” – magyarázta. Gudor Lajos esperes nem örvend annak, hogy médiaeseménnyé dagadt az egyházi fegyelmi ügy, de elmondta az egyházi szervek álláspontját. Katona András, aki 17 évig volt az egyházközség gondnoka, elmondta, azzal vonta magára a lelkész haragját, hogy az Amerikából kapott támogatások felől kezdett érdeklődni. „Azt úgysem fogom maguknak megmondani soha” – idézte a lelkésztől kapott elutasító választ a volt gondnok. Szabó Csongor több mint 400 ezer dollárral nem tud elszámolni, és míg évente cserélgeti az autóit, a templomfelújításra már nem jutott elég pénz. Gudor Lajos esperes vaskos iratcsomót mutatott. Közölte, más gyülekezetek vagyonleltára vaskos dossziényi, Szabó Csongortól egyetlen lapot kaptak, amelyen csak néhány tétel szerepel. A lelkész a fegyelmi eljárás során sem bocsátotta a bizottságok rendelkezésére a kért dokumentumokat, megtagadta az együttműködést az ügyében eljáró hatóságokkal. /Gazda Árpád: Egy lelkész tündöklése és bukása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998