udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Endre

2006. december 11.

Székelyföldi nagycsaládos civil érdekvédelmi szövetség létrehozását célzó szándéknyilatkozatot fogadtak el a hét végén Nyárádszeredában tartott tanácskozáson, melyen a székelyföldi családszervezetek többsége képviseltette magát. A rendezvényen dr. Szabó Endre /Budapest/, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke a NOE működését ismertette, előadásában kifejtve, hogy a NOE igyekszik a határon túli magyar családszervezetek munkáját és összefogását is segíteni. Az 1987-ben alakult NOE 350 szervezetével húszezernél több, három vagy többgyerekes tagcsaládot tömörít. A résztvevők szándéknyilatkozatot fogadtak el, miszerint támogatják egy székelyföldi nagycsaládos szövetség létrehozását. /Nagycsaládos érdekvédelem anyaországi hátszéllel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2007. augusztus 21.

Sólyom László államfőnek és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a meghívására erdélyi nagycsaládosok látogattak Magyarországra. A Szabó Endre orvos által vezetett, – idén fennállásának huszadik évét ünneplő civil szervezet képviselői – már tavaly is a köztársasági elnök mellett mentek a körmeneten. Ebben az évben – a legnagyobb magyarhoni civil szervezetként számon tartott NOE vezetői – úgy gondolták, hogy a környező országokba szakadt, magyar nagycsaládosok képviselőinek is helye van a Bazilikában tartott szentmisén, majd az azt követő szertartáson. Ezért Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyországból is hívtak ebben az évben vendégeket. Az erdélyi nagycsaládosokat Csíki Sándor, nyárádszeredai négygyermekes apa, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, valamint Dánél Sándor, hétgyermekes csíkszeredai apa, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének alelnöke képviselhették feleségeikkel és egy-egy gyermekükkel. A nagy eső miatt a körmenet elmaradt. A szentmise végeztével Sólyom László sajnálatát fejezte ki az elmaradt körmenet miatt, majd személyesen üdvözölte a nagycsaládosokat, akiknek megköszönte azt, hogy hívására eljöttek, és vállalva az anyagi költségeket megjelentek ezen a találkozón. /Erdélyi nagycsaládosok Sólyomnál. = Erdély. ma, aug. 21./

2007. szeptember 10.

Több mint tízezren vonultak végig a Fiumei úti temetőtől a Parlamentig szeptember 8-án Budapesten, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) felhívására a kormány intézkedései ellen tiltakozzanak. „A jelenlegi antiszociális kormány elveszi a gyermekek jövőjét, saját önös céljai érdekében káoszt és félelmet gerjeszt, embereket állít szembe, ezért át kell adnia a helyét” – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke a téren. Török Ádám, a NOE főtitkára beszédében rámutatott, miközben a kormány esélyegyenlőségről beszél és új kormányzati negyedet épít, a reformra hivatkozva iskolákat és kórházakat zárnak be, tanárokat bocsátanak el és tandíjat vezetnek be a felsőoktatásban, valamint orvosokat kényszerítenek arra, hogy elhagyják az országot. A beszédek után Szabó Endre átadta Lezsák Sándornak (Fidesz), az Országgyűlés alelnökének a Nagycsaládosok Országos Egyesületének petícióját, amelyben a megszorító intézkedések visszavonását követelik. Lezsák Sándor ígéretet tett arra, hogy a petíciót minden képviselőnek eljuttatja. Jelen volt Csoóri Sándor író is. A tüntetők 62 prominens személy aláírásával erősítették meg tiltakozásukat. /Tüntetések évadja Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2007. október 19.

A Diaszpóra Alapítvány díjazta a románok lakta vidéken élő magyarokért fáradozókat. Amikor három éve megkezdte működését, még csak három-négy magyar gyermeket hoztak ide a szülők, azóta már közel harmincan járnak a gyulafehérvári szórványközpontban működő magyar napközibe. A szórványközpont létrehozását kezdeményező és hívei segítségével kivitelező Gudor András gyulafehérvári református lelkész reméli, hogy nem kell majd győzködni a szülőket: írassák magyar tannyelvű osztályba a gyermekeket. A közel 80 ezres Gyulafehérváron és közvetlen körzetében mindössze 1500 magyar él, közülük közel 700 római katolikus és valamivel több mint 400 református. Meghaladja a százat azoknak a száma, akik már alig tartoznak valamelyik felekezethez. A lemorzsolódást és a lassú beolvadást szeretnék fékezni az amerikai és holland segítséggel 2001 és 2004 között felépült szórványközpont révén. Ezt az igyekezetet segíti a római katolikus felekezetű, magyar tannyelvű Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium is, amelyben magyar tannyelvű óvoda is működik. A kicsik innen minden délben átjárnak a szórványközpontba, és pajtásaikhoz csatlakozva a közel harminc apróság napközis rendszerben tölti el a délutánt. Gyulafehérváron pillanatnyilag a Gróf Majláth Gusztáv Károly-Líceum mellett a Vasile Goldis Iskolában működnek magyar tannyelvű osztályok. Utóbbiban összevont osztályok vannak, mind az 1–4., mind az 5–8. -os tagozatonA gyulafehérvári szórványközpontban működik a Bod Péter Alapítvány és egy kisebb könyvtár is. Gudor András örömmel vette át az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa 15. évfordulóján, a Brassó megyei Kőhalomban megtartott ünnepségen a Czelder Márton-díjat. Hozzá hasonlóan az ünnepségen Földes Károly-díjjal jutalmazták a Fehér megyei Kiskapusról származó Szabó Endre ploiesti-i református egyházgondnokot. „Nagyon meglepett a díj, hiszen én csak azt tettem és teszem, amit magyar reformátusként tennem kell a Ploiesti-en élő magyarokért. Az ajtóm mindenkor minden magyar előtt nyitva áll, nálam a magyar szóért soha nem kellett sorba állni, és az nem került semmibe” – nyilatkozta a nyugalmazott egészségügyi asszisztens. Az alig ötvenfős ploiesti-i református gyülekezet az egyetlen a városban, ahol még magyarul imádkoznak, és magyarul szól a zsoltár. A gyülekezet 99 százaléka 70 év feletti. Czelder Márton a 19. század második felében tíz évig dolgozott Ó-Romániában református misszionárius lelkészként. Ő szervezte meg, és alapította a pitesti-i, a ploiesti-i, a galaci, a brailai, a calarasi-i, a focsani-i, a craiovai, a szászkúti és a konstancai református, illetve protestáns gyülekezeteket, amelyekben templomokat és iskolákat építtetett. A mezőújlaki születésű Földes Károly az 1900-as évek első felében több tanulmányában dokumentálta, és hívta fel a figyelmet a mezőségi szórványban élő magyarok beolvadására. /Benkő Levente: Szolgálat a szórvány szórványában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2007. október 20.

Október 16-án Kőhalomban a Diaszpóra Alapítvány fennállásának 15 éves évfordulóját ünnepelték. Az ünnepség Vetési Lászlónak, az alapítvány elnökének vetítettképes előadásával kezdődött. Ezt követően Jenei Tamás díjalapító, az Alapítvány alelnöke mondott beszédet. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány idén Czelder Márton-díjjal Gudor András gyulafehérvári lelkészt tüntette ki, aki több évtizedig Búzásbocsárdon és Alsókarácsonyfalván szolgált, és éveken át gondnoka volt az algyógyi szórványtáboroknak. A Földes Károly-díjat Szabó Endre ploiesti-i református gondnoknak ítélték oda, aki több évtizede hűségesen szolgálja a Kárpátokon kívüli szórványmagyarságot. /Sipos-Vízaknai Balázs: Tizenöt éves a Diaszpóra Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2009. március 23.

Az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége találkozója zajlott március 20-21-én. Az Életfa Családsegítő Egyesület kétnapos rendezvényének a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője beszélt a tagszervezetek képviselőinek közgyűlését követően. A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai a család múltbeli és jelenlegi szerepéről vitáztak, majd a szervezetek bemutatkoztak. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Sándor Boglárka Ágnes, a Szabadság munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Szociológusok, pszichológusok fejtették ki véleményüket. A meghívottak között volt Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke és Szabó Endre, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Csép Sándor, az Áldás-népesség Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a magyarság fogyatkozásának témáját feldolgozó filmjeiről. Csép szerint Magyarországhoz hasonlóan Erdélyben is be kell vinni a köztudatba a népességcsökkenéssel járó veszélyeket és a családszervezetek létezésének fontosságát. Ballok Enikő, a görgényüvegcsűri Családi Kör Egyesület vezetője elmondta: 32 családot magába foglaló egyesületük többek között szüreti bálokat, ünnepek témaköréhez kapcsolódó játszóházakat, gyermeknapi kirándulásokat szervez. Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke elmesélte: a szervezethez tartozó 17 családban összesen 80 gyermek van. A szervezetet négy évvel ezelőtt jegyezték be. A nagyváradi Pro Familiae Alapítvány, a kézdivásárhelyi Őrcsillag Egyesület, a nyárádszeredai Pro Familia Transilvania Egyesület, a marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet tevékenysége elsősorban a közösségépítésre koncentrál. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány a gyermekek és az idősek megsegítésére alakult: árvaházat, öregek otthonát, utcagyerek missziós házat működtetnek. A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett programok közül Herédi Zsolt szociológus, az egyesület vezetőségi tagja a Kismamaklub indulásáról beszélt, Kundi Enikő pszichológus, az Életfa elnöke az Otthon segítünk szolgálatról mesélt bővebben. /Ferencz Zsolt: Szerepek és szerepzavarok, változó családmodell. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998