udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Etelka

2005. március 15.

A halálra táncoltatott leány és A halál völgye című könyve megjelenése kapcsán látta vendégül Albert Ernőt Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub. Nagy Balázs néprajzkutató bevezető előadásában áttekintette a magyar népballada műfajtörténetét. Albert Ernő kutatásairól beszélt, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ma is lappang a mélyben olyan népköltészeti alkotás, melyet még nem jegyeztek le. /Szabó Etelka: A népballada ünnepe Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2005. szeptember 17.

A kovásznai Ignácz Rózsa Irodalmi Klub immár évek óta fontos szerepet vállal a város szellemi életének szervezésében. Író-olvasó találkozók és könyvbemutatók, a magyar irodalom nagyjaira emlékező évfordulós rendezvények fűződnek nevéhez, mint például az Illyés Gyula- vagy a Nagy László-emlékünnepség, a Hollóidő megjelenése kapcsán Szilágyi Istvánt látta vendégül, találkozókat szervezett a Látó, a Székelyföld, a Művelődés és a Háromszék szerkesztőivel. Az irodalmi klub 1999-ben, a Kovásznán született írónő emlékszobájának ünnepélyes felavatása alkalmával vette fel Ignácz Rózsa nevét, mesélte el Szabó Etelka nyugalmazott tanárnő, aki immár jó néhány éve Gödri Mártával közösen szervezi a klub tevékenységét. Már a hatvanas évektől Gazda József és Fábián Ernő különböző összejöveteleket szerveztek, amelyeken az irodalom mellett művelődési és politikai kérdésekről is folyt a beszélgetés. 1993-tól a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület keretében működtek. Céljuk az volt, hogy azokat az értékeket, amelyeket a régi időkben szándékosan elfelejtettek vagy mellőztek, újra az emlékezetbe idézzék. További célkitűzésük pedig, hogy teljes magyar irodalomban gondolkodva megismertessék a felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és anyaországi irodalmat is. Meghívták Füzesi Magdát Kárpátaljáról, az anyaországból Kocsis Istvánt, Buda Ferencet, Pomogáts Bélát, Bertha Zoltánt és másokat. A mostani évadot Farkas Árpád nyitja meg a Háromszék szerzőgárdájával, majd Zágoni Attila-emlékest lesz októberben. /Bodor János: Szellemi műhely Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

2006. március 18.

A méltatlanul elhallgatott Ignácz Rózsára, (a maga idejében nagyon merész Anyanyelve magyar, Született Moldvában, Rézpénz, Ünnepi férfiú, A vádlott szerzőjére) újra felfigyelt az irodalmi élet. A 90-es évektől szülővárosában, Kovásznán is elindult Ignácz Rózsa emlékének ébresztése: felavatták az írónő emlékszobáját a helyi református parókián, a városban működő irodalmi klub felvette az Ignácz Rózsa nevet, időszakonként szimpóziumokat rendez írói munkássága újraértékeléséért hazai, anyaországi és nyugati írók, irodalmi szakemberek bevonásával. A Székelyföld Alapítvány kiadni készül egy sorozatot az írónő műveiből. Most pedig polgármesteri kezdeményezéssel, közadakozásból szobor is készül szülővárosában, ott, ahol csak egy szobor, a nagy őshazakutató Kőrösi Csoma Sándor szobra áll. Senki nem írt Kovásznáról olyan megható ragaszkodással, mint Ignácz Rózsa (Ikerpályáimon, Családi mondakör). Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász vállalta fel a munkát, az agyagmintázat el is készült, további adakozás szükséges. /Szabó Etelka, Kovászna: Ignácz Rózsa-szobor készül Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2009. április 3.

Április 3-án Kovásznán tudományos szimpóziummal kezdődött a 20. Csoma-napok rendezvénysorozata. A háromnapos tudományos ülésen, melynek témája Kőrösi Csoma Sándor és az út, közel harminc dolgozatot mutatnak be neves kutatók. A kovásznai Tanulók Klubjának Kankalin együttese Horváth Zita koreográfiájában modern táncokkal szórakoztatta a közönséget. Ezt követően székelyföldi táncokat mutatott be a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske néptáncegyüttes, majd a városi képtárban Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész megnyitotta a Kőrösi Csoma Sándor – Fények című tárlatot, amelynek tiszteletbeli meghívott művésze a szentendrei Aknay János. Az esti, ünnepélyes fáklyás megnyitó előtt Szabó Etelka nyugalmazott magyar szakos tanárnő a szerzők jelenlétében ismertette a Kőrösi Csoma Sándor – Jelek térben és időben című könyvet. /Bodor János: Megkezdődtek a Csoma-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998